A vállalatok ma már rendelkeznek a szükséges önbizalommal, motivációval és erőforrásokkal ahhoz, hogy bekapcsolódjanak a karbonkreditek kereskedelmébe, és ezt egyre aktívabban meg is teszik – ez az egyik fő megállapítása a Schneider Electric „SE Advisory Services” üzletága által készített „Carbon Credit Outlook 2025” jelentésnek.

Ebből az is kiderül, hogy a megkérdezett vállalatok kétharmada már alkalmazza a célirányos szövetség, az ICROA (International Carbon Reduction and Offset Alliance) szabványait.

Valamivel több mint a felük pedig a projektek minőségének értékeléséhez az „Integrity Council for the Voluntary Carbon Market” (ICVCM) által kidolgozott – a bolygónk és a társadalom szempontjából értékes kezdeményezésekből származó karbonkreditek beazonosítására alkalmas – „Core Carbon Principles” (CCP) rendszer elveit használja.

A kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy a cége már aktív résztvevője a karbonkreditek piacának vásárlás, befektetés, vagy projektfejlesztés révén. A lehetőséget pedig az éghajlati kockázatok kezelésére, az ellátási lánc rugalmasságának erősítésére és a hosszú távú értékteremtésre használják.

A felmérés másik fontos megállapítása, hogy a válaszadók 55 százaléka 2030-ig az önkéntes karbonkredit-piacon való részvételének növelését tervezi. A megkérdezettek mindössze 12 százaléka jelezte azt, hogy stratégiai szinten nem foglalkozik a karbonkreditekkel.

A növekvő elkötelezettség szemléletmódbeli változást tükröz: a karbonkreditek stratégiai befektetésekké válnak, amelyeket a vállalatok az éghajlati kötelezettségvállalások és célok teljesítésére, valamint az érdekelt felek elvárásainak a kielégítésére használnak – állapítja meg a jelentés.

„Mivel a globális dekarbonizációs törekvések hatalmas beruházásokat igényelnek, és csak a fejlődő országokban 2030-ra évente ezermilliárd dollárra lenne szükség ezek megvalósításához, a karbonkredit-kereskedelem bevált mechanizmust kínál a vállalatoknak a klímavédelmi intézkedések támogatására.

Alapvető változás zajlik a cégeknek a karbonkreditekhez való hozzáállásában. Abból, hogy a válaszadók közel egyötöde saját projekteket fejleszt, egyértelműen látszik, hogy a piac kezd lendületbe jönni. Ezek a vállalatok felismerik, hogy egy saját szén-dioxid-stratégia megalkotása egyben azt is jelenti, hogy a klímaváltozásra gyakorolt hatásukat is a saját kezükbe vehetik” – mondta el Mathilde Mignot, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” területért felelős igazgatója.

Egyensúly a rövid távú éghajlati hatások és a hosszú távú innováció között

A karbonkreditek piacán a természetalapú kezdeményezések – ilyen az erdőtelepítés, az újraerdősítés és az ökoszisztéma-restauráció – egyértelműen prioritást élveznek, a válaszadók 50 százaléka tartja ezeket portfóliójuk legfontosabb elemeinek.

Az ilyen projektek azonnali hatást gyakorolnak az éghajlatra, miközben elősegítik a biológiai sokféleséget, és a közösségek számára is előnyöket nyújtanak.

A kibocsátáselkerülési és -csökkentési kreditek, beleértve az erdővédelmet, a megújuló energiát és az energiahatékonysági projekteket, a második helyen állnak, 34 százalék tartja ezeket prioritásnak.

A válaszadók 16 százaléka viszont ma már inkább a technológiai alapú és hibrid szén-dioxid-kivonási módszerekből származó karbonkrediteket részesíti előnyben.

A karbonkreditek terjedésével kapcsolatos akadályok között a válaszadók közel fele (46%) azt látja a legnagyobbnak, hogy egyelőre nincs megfelelő iránymutatás arra, hogyan épülhet be ez a piac a klímavédelmi törekvésekbe.

A második legnagyobb probléma – a megkérdezettek 40 százaléka emelte ezt ki –, hogy egyelőre bizonytalannak látják az ezzel kapcsolatos kormányzati politikákat. A tanácsadói jelentés szerint ezek a hiányosságok lassíthatják a beruházásokat.

„A vállalatvezetők egyre jobban bíznak a napjainkra kialakult minőségi infrastruktúrában, de egyértelmű útmutatásra van szükségük, hogy az önkéntes karbonkredit jogok hogyan illeszthetők be a megfelelési követelmények közé” – mutatott rá William Theisen, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” részlegének kereskedelmi igazgatója.

The post Fellendülőben a karbonkreditek kereskedelme appeared first on digitrendi.hu.

Ezt a témát járta körül a Protechtor Future Summit. Az it-szolgáltató Stylers Group által szervezet esemény az állandósult piaci ingadozásokhoz és a geopolitikai kockázatokhoz való alkalmazkodást járta körül.

Kiberháború, zöld átmenet, keleti nyomulás

Az egyik panelbeszélgetésen a szakértők a legfontosabb globális és lokális kihívásokat járták körül. Feledy Botond geopolitikai szakértő szerint bár napi szinten a válsággócok tartják izgalomban a világot, érdemes lenne az olyan kevésbé látványos, de óriási jelentőségű háttéreseményekkel is foglalkozni, mint a kiberháború.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a pénzvilág a COVID-járvány óta egyre ellenállóbb, legyen szó újabb vírusról vagy a háborúról. Szerinte, továbbra is a profit dönt, de ezt többen is vitatták, példaként felhozva Oroszországot, amelynek gazdasága igencsak megszenvedi az ukrajnai konfliktust, politikai érdekei miatt viszont mégis felvállalta azt.

Ami a klímaváltozást illeti Gelencsér András levegőkémikus szerint már elmentünk a falig, az összeérő, egymást erősítő válsághelyzetek pedig ennek bizonyítékai.

Az akadémikus beszélt a zöld átmenet európai tévútjairól, arról, hogy Magyarország is egyre inkább érintett a szélsőséges időjárásban és a legendás víztartalékai is apadnak, és hogy bármekkora is a verseny a nagyhatalmak között, erőforrások terén valójában óriási egymásrautaltság van.

Salát Gergely Kína szakértő a keleti előretöréssel kapcsolatos félelmekről beszélt. Elmondta, hogy a maga is rengeteg belső és környezeti kihívással küzdő Kína valóban meg akarja borítani a korábban Amerika által uralt világrendet, kérdés, mi milyen értékek mellett szeretnénk tovább élni.

Virovácz Péter hozzátette, hogy oda kell figyelni a népességcsökkenéssel kapcsolatos kihívásokra is, hiszen előbb-utóbb az lesz a kérdés, ki fogy el előbb.

A cégvezetők egyik kritikája a túl gyorsan változó hazai szabályozások

A másik panelbeszélgetés témája: hogyan őrizhetik meg a döntéshozók cégük stabilitását és fejlődési potenciálját, miközben a változékony hazai szabályozói környezet sem könnyíti meg a dolgukat.

A bankszektor, a magánegészségügy, a HR-szolgáltatások és a média területéről érkező nagyvállalati vezetők ugyanakkor egyöntetűen optimisták voltak a jövőt illetően.

Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója szerint minden kiszámíthatatlan körülmény ellenére is a kitűzött vállalati víziót érdemes útmutatóként követni, így bármilyen változó jön is szembe, csak a stratégia módosul, a cél nem.

A Prohuman Zrt.-t irányító Tóth Ágnes úgy gondolja, a szakmai kiválóságra kell építeni a tervezés során és a folyamatos fejlődést kell támogatni mind egyéni, mind szervezeti szinten.

Soha nem érdemes a külső tényezők pozitív változására számítani, csakis a cégünk értékeire támaszkodni – ezt már Haraszti Péter, a TritonLife vezetője emelte ki.

Jelasity Radován, az Erste Bank vezérigazgatója viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló információkra alapozva továbbra is többéves ciklusokra készítik a stratégiákat, ugyanakkor egyre gyakrabban kell menet közben felülvizsgálni és módosítani ezeket.

Szóba került az életünket egyre inkább körbevevő mesterséges intelligencia is. A kerekasztal résztvevői egyelőre a döntéselőkészítésben támaszkodnak leginkább az AI-megoldásokra, de számos olyan szektorspecifikus fejlesztést alkalmaznak vagy terveznek bevezetni, amelyek gyorsabb és hatékonyabb működést tesznek lehetővé.

A ránk váró virtuális világban már szinte teljesen mindegy lesz, hogy emberrel vagy géppel kommunikálunk, azonban éppen emiatt felértékelődnek a személyes kapcsolódások, az empátia, a kreativitás és soha ne vesszen ki belőlünk a kritikus gondolkodás.

The post A sokszoros válságjelek ellenére még optimisták a cégvezérek appeared first on digitrendi.hu.