A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legfőbb – derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából.

A zöld energia növelését a megkérdezettek 92 százaléka támogatja, ezen belül a napenergia fokozottabb térnyerését 76, a szélenergiáét a válaszadók 65 százaléka tartja fontosnak.

Egyre több áramra van szükségünk

Míg korábban néhány nagyobb erőműből érkezett az áram az otthonokba, most az ügyfelek egy része a saját napelemei révén nem csak fogyaszt, termel is energiát.

A napelemes rendszerek révén az áram útja nem áll meg az otthonoknál, hanem a felesleg az áramhálózaton keresztül eljut a többi felhasználóhoz is.

Ezért szükség van az ezt szállítani képes hálózatok fejlesztésére. Az E.ON idén saját forrásból 390 millió eurót, a következő években európai léptékben is jelentős összeget, egymilliárd eurót tervez a magyarországi hálózat fejlesztésére fordítani.

A kutatás szerint, a legtöbben (84%) valószínűnek tartják, hogy 2030-ra a hálózatok az energiatárolásban is többet nyújtanak majd.

Ebben jelentős szerepet játszhatnak a háztartási méretű kiserőművek, így az energiatárolás az otthoni napelemek közelében valósulhat meg. A legbiztosabb fejlődési iránynak ugyanakkor a digitalizációt (91%) várják a kutatás résztvevői.

Okos megoldások a jelenlegi hálózatokban

Az E.ON jelenleg is számos okos megoldást használ és több innovációt is tesztel az áramhálózatán. Energiatárolói segítik a naperőművi termelést átmenetileg eltárolni.

A napelemek megjelenésével vált szükségessé a feszültségproblémák kezelése is. A mobil feszültségszabályozó a hagyományos hálózatokénál gyorsabban, költséghatékonyabban, és helyszínre szabottabban oldja meg az effajta panaszokat.

A tavaly felszerelt okos mérőszenzorok a láthatatlan kisfeszültségű hálózati működést és hibákat teszik láthatóvá a szolgáltató számára, így még azelőtt elháríthatják a hibát, hogy azt a fogyasztó észlelné.

Az E.ON az utóbbi években folyamatosan növelte az okosmérők arányát, jelenleg 432 ezer ilyen eszközt használ, amit újabbak követnek majd.

Ezek a napelemmel rendelkező háztartások számára különösen nélkülözhetetlenek, segítségükkel az áramfelhasználás mellett a betáplálás is nyomon követhető.

Az okoseszközök leolvasásához már nem kell várni a szolgáltató szakembereit, vagy magunknak megtenni azt, mindez ugyanis távolról történik. A készülék által az E.ON-hoz küldött adatok révén a hibák felderítésében és javításában is új lehetőségek nyílnak.

The post Egymilliárd eurós fejlesztés a magyarországi áramhálózatban appeared first on digitrendi.hu.

Az új, digitalizált energiatárolási megoldásokkal a hazai kisfogyasztók akár 70 százalékra is tudják növelni a saját maguk által termelt energia arányát a következő évtizedben – egyebek mellett ez a megállapítás áll a Huawei Technologies megbízásából, a PwC által készített Fehér Könyvben.

Az „Átalakuló energiapiac 2023-2030 között” című – egy szakmai konferencia keretében bemutatott – elemzés a magyarországi energiapiac kihívásait és lehetőségeit vizsgálta nemcsak a háztartások, a kis- és nagyfogyasztók, hanem a villamos átviteli- és elosztói hálózatot irányítók szempontjából is.

A változtatásokra egyebek mellett azért is van szükség, mert például az 5,2 millió hazai kisfogyasztó esetében a földgáz aránya ma még igen magas, eléri az 50 százalékot, jóval meghaladva az EU-s átlagot.

„A villamosenergia-tárolásnak lesz a legfontosabb szerepe abban, hogy tovább lehessen növelni a napelemes kapacitást, erősítve a villamosenergia-hálózatot, ami szoros együttműködést igényel az állam, a szabályozás és a piaci szereplők között” – mondta a rendezvényen felszólaló Steiner Attila.

Az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára kiemelte: már az első napon több mint 17 ezer kérelem futott be az energiatárolóval kombinált napelemes rendszerek kialakítását segítő, a hétfőn megnyílt Napenergia Plusz pályázaton.

Elmondta azt is, hogy az ipari méretű villamosenergia-tárolás egyelőre gyerekcipőben jár Magyarországon, jelenleg mintegy 20-30 MW kapacitás van a hálózathoz csatlakoztatva.

Ezt egy további, hétfőtől elérhető 62 milliárd forintos támogatás segítségével tervezik a hússzorosára növelni, azzal a céllal, hogy kiegyenlítő energiaszolgáltatást nyújtson a hálózatnak akkor, amikor nagy szükség van arra, hogy tárolókból használjunk fel energiát.

A tanulmány szerzői szerint az energiaszektor transzformációja során a villamosenergia-hálózat, a háztartások és a nagyfogyasztók esetében is az energiatárolás, valamint a digitalizáció lesznek a legfontosabb meghatározó trendek a következő években.

Fontos szerep jut az aggregátoroknak és az energiaközösségeknek

Iparági becslés szerint az évtized végéig az az elosztóhálózat-üzemeltetőknek mintegy 400 milliárd eurónyi beruházást kell végrehajtaniuk, hogy az európai rendszer zavartalanul üzemelhessen a megváltozott fogyasztási és termelési szokások között is.

A változások komoly feladatokat rónak a hazai villamosenergia-hálózat üzemeltetőkre is. Az egyik a megújulók rendszerintegrációja és a hálózati rugalmasság megteremtése. Ebben meghatározó lesz az akkumulátoros energiatárolás, illetve a fogyasztói rugalmasság.

A szakértők a tárolókapacitások jelentős bővülését várják a következő években, a már említett kormányzati pályázatok révén is, amelyek a hálózati és kereskedelmi célú energiatárolókra egyaránt vonatkoznak.

Előbbiek esetében a MAVIR és az elosztótársaságok 110 MW/246 MWh tároló kiépítését vállalták 2022-2025 között. Előbbi lehetőséget ad a nagyfogyasztóknak arra is, hogy úgymond rugalmassági képességet ajánljanak fel.

Ennél azonban több rugalmasságra lesz szükség, mert a nem időjárásfüggő erőművek nem tudják kielégíteni az időjárásfüggő termelők okozta kiegyenlítetlenséget, amit a MAVIR úgy tervez kezelni, hogy belépési lehetőséget ad a fogyasztóknak a szabályozási piacra.

Fontos szerephez jutnak az aggregátorok, amelyek összegyűjtik a kisebb szereplők szabályozási képességeit és azt aggregálva értékesítik a hálózati engedélyeseknek. Idesorolhatók az energiaközösségek is, amelyek saját költségükre, kockázatukra és energiaigényeik fedezetére hoznak létre energiatermelő és -tároló egységeket.

Felgyorsulhat a szektor digitalizációja

A következő években több százmilliárd forintot szán az állam a hálózatok digitalizációjára is. Ennek keretében az elosztói képességhez kapcsolódó IT rendszerek és a digitális hálózatmenedzsment mellett 2026 közepére mintegy 600 ezer okosmérőt is felszerelhetnek már hazánkban.

A kisfogyasztóknál megjelenő okosmérők és a különböző IoT eszközök akár 15 százalékot is megtakaríthatnak a háztartások számára. Ezek az eszközök az igények monitorozása alapján lekapcsolhatják a felesleges lámpákat, vagy alacsonyabb fokozatra állíthatják a fűtést.

Becslések szerint jelenleg 150-180 ezer okosmérővel felszerelt fogyasztó lehet az országban, amely akár 4,7 millióra is nőhet 2030-ig, ha a magyar piac a jövőben már valóban követni akarja a nyugat-európai trendeket.

Az eseményt szervező Huawei Digital Power részlegének regionális igazgatója Xu Xiaobo elmondta, hogy a kínai gyártó szoftveres és hardveres megoldásokkal egyaránt tud segíteni a rugalmassági képességek fejlesztésében, mind az erőműveknek, mind a hálózatüzemeltetőknek.

Példaként említette a cég virtuális erőművi generátorát, ami a hagyományos erőművek generátoraihoz hasonló tulajdonságokkal vértezi fel a naperőművi energiatárolós rendszereket.

Mire jók még az elektromos autók?

A Fehér Könyv megállapításai közül kiemelendő, hogy Európában a lakossági energiatárolók kapacitása 2025-ig várhatóan eléri a majdnem 13 GWh-t. Ehhez képest a hazai lakossági tárolókapacitás még marginális, terjedésének egyik legfőbb akadálya a magas beruházási költség. Ezért elsősorban az állami ösztönzőkön múlik, milyen ütemben bővül a lakossági energiatárolók száma.

A PwC becslése szerint 2032-re akár 106 ezer akkumulátorral felszerelt háztartás (a lakossági napelemes rendszerek 21-22 százaléka) is lehet hazánkban. Az EUROBAT becslése szerint a háztartási méretű naperőművek az akkumulátoros rendszerekkel kombinálva 25 százalékról akár 60-70 százalékra tudják növelni a háztartás önfogyasztását.

További ösztönző lehetne, ha a háztartások értékesíthetnék a megtermelt energiát, mint az uniós szinten már elterjedt, így a napelem-rendszer is gyorsabban térülhetne meg. Egy 2019-es számítás szerint 680 TWh villamosenergiát, azaz az EU éves átlagfogyasztásának negyedét lehetne megtermelni tetőre szerelt napelemekkel, csak az akkori épületállományt figyelembe véve.

További potenciális lehetőséget rejtenek az elektromos autók is, amelyek szintén hozzájárulhatnak az otthoni áramellátáshoz. Ehhez olyan kétirányú töltési megoldásra van szükség, amely nemcsak feltölti az autó akkumulátorát, hanem vissza is tud táplálni a hálózatba (vehicle-to-grid(V2G, V2H vehicle-to-home).

Hazánkban a napelemekkel termelt áram mennyisége (1310 MW, átlagosan 40 kWh akkumulátor kapacitással) nagyjából megegyezik az elektromos autók akkumulátorainak tárolókapacitásával (közel 1300 MW), így elméletileg szinte a teljes háztartási méretű napelemes termelést el tudná tárolni az elektromos autó állomány.

Jelenleg azonban még kevés járműtípus rendelkezik ezzel a technológiával, illetve a villamosenergia szabályozási környezete sem áll készen a megoldás befogadására.

Az energiaellátás jövője vállalati szinten

A napelemes rendszerek, az energiatárolók és a digitalizációs megoldások a cégeknél is nagyban segíthetik a hatékonyabb energiagazdálkodást. Vállalati szinten is nagy szolgálatot tehetnek az okosmérők.

Az energetikai fókuszú digitalizáció, az akár valós idejű adatelemzési és beavatkozási képességekkel, a bonyolultabb kereskedelmi stratégiák követését is lehetővé teszik. Segítségükkel a fogyasztás a napi energiaárakhoz vagy a saját naperőmű termeléséhez is igazítható, vagy optimalizálható a lekötött hálózati kapacitásokkal – állapítja meg az elemzés.

Az energiatároló képesség javítása hálózati szemszögből is előnyös. A megújuló erőmű mellé telepített energiatárolóval, hálózati csatlakozási díjkedvezmény is adható, vagy arbitrázs ügyletek kötésére is lehetőséget teremt.

Nagy jelentősége van az energiatárolásának a fogyasztási csúcskiegyenlítés során is. A fogyasztó saját maga által meghatározott menetrendtől való eltérése esetén a szolgáltatónak vagy a rendszerirányítónak kell gyorsan biztosítania a különbözetet, amely magas költséggel jár. Megfelelő energiatároló berendezésekkel viszont a menetrendi eltérés lecsökkenthető vagy meg is szüntethető.

Az elemzés utal arra is, hogy az akkumulátoros energiatárolóknak a rendszerszintű szolgáltatások piacán is fontos szerepük van, és az ipari nagyfogyasztók saját felhasználásra telepített eszközei sincsenek ezekről kizárva. A tárolók rendelkezésre bocsátásáért cserébe a vállalatok bevételre számíthatnak, hozzájárulva a tárolói beruházás megtérülésének javításához.

The post Energiapiaci digitalizáció – helyükre kerülnek az okos megoldások nálunk is(?) appeared first on digitrendi.hu.

Egy átlagos magyar naponta 3320 kalóriát fogyaszt, míg ez az érték tíz évvel ezelőtt még 3055 volt, a világátlag pedig 2946 kalória – derül ki az ENSZ adatait összesítő Our World In Data kiadványból.

Sokan több plusz kalóriát fogyasztanak, mint amennyit testük felhasznál, ami hozzájárulhat a súlygyarapodáshoz, ez pedig az Egészségügyi Világszervezet(WHO) szerint a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a mozgásszervi betegségek, valamint egyes daganatok kialakulásának egyik legfőbb kockázati tényezője.

Ezekből a cukorbetegségek 44 százaléka, az ischaemiás szívbetegségek 23 százaléka és bizonyos rákos megbetegedések 7-41 százaléka tulajdonítható az elhízásnak.

Erre is figyelmeztet az okosóránk

A kalóriabevitel követésében egyre fontosabb szerepet töltenek be az egészségfigyelő funkciók egyre szélesebb tárával felszerelt okosórák és okoskarkötők. Ezeknél fontos azt is tudni, hogy nem orvostechnikai eszközök, de felhívják a figyelmet a rendellenességekre.

A kalóriabevitelt legutóbb a Huawei Watch GT 4-en elérhető alkalmazáson keresztül volt alkalmam nyomon követni. Az applikáció napi kalóriabevitelt ajánl a személyes információk és a súlycélok alapján.

Hozzárendeli ezt az egyes étkezésekhez is, hozzájárulva a kalóriaeloszlás optimalizálásához. Az egyes ételek, receptek összetevői egyenként felvihetők, így a rögzített érték a megfelelő arányban tartalmazza a hozzávalókat, nem pedig egy adag előre megadott kalóriaszámából indul ki.

A funkció teljes menüjét nem használtam, egy korábbi másik, nem okosórás alkalmazással szerzett tapasztalataim miatt. Abban elég macerás volt, és nem is pontos az egyes ételek kalóriamennyiségét napi többszöri szinten is mérni, és feljegyezni.

Rendszeres aktivitás mellett az okosóránál elegendő volt számomra a napi mozgással elért kalóriaégetést figyelni, hogy aznap „bűnözhetek-e” még vagy sem? Ezzel kapcsolatban az alkalmazás egyik legnagyobb előnye, hogy a elégetett kalória számolásakor figyelembe veszi a pihenés és az aktivitás közben elégetett kalóriát is.

Egyre többen szeretnének vércukorszintmérő okosórát venni

Egy fontos funkció azonban még mindig hiányzik a széles körben kapható okosórákból, a nálunk már népbetegségnek számító cukorbetegséghez kapcsolódóan.

Lassan három éve annak, hogy megjelent az első vércukorszintmérő okosóra Samsung által tervezett bevezetésével kapcsolatos cikkünk, ami azóta is téma az olvasók között, sokan érdeklődtek telefonon is nálam, mikor és hol lesz kapható.

Az a fejlesztés egyelőre ígéret maradt. Fél évvel később a Huawei előrukkolt ugyan egy olyan okosórával, ami méri a vércukorszintet, de erre a funkcióra a gyártó egyelőre csak Kínában kapott használati engedélyt.

További egészségfigyelő funkciók várhatók

A krónikus betegségek megelőzéséhez, valamint az alvászavarok, a sportolás utáni regeneráció, de akár a gyerekkori fejlődés vizsgálatához is hozzájárulhatnak a távol-keleti cég okosórákhoz kapcsolódó egészségügyi kutatásai.

Mint nemrégiben megírtuk a cég új finnországi kutatólaboratóriumában többek között a női egészség, a mentális egészség valamint a vérnyomás edzés közbeni nyomon követését szolgáló technológiákat is fejleszt.

Ezekhez több százmillió felhasználói adatot elemeznek, a kínai gyártó eddig több mint 300 millió felhasználó alvás közbeni légzésfigyeléshez kapcsolódó adatát elemezte, ötmillió felhasználó szívegészségét vizsgálta, és 800 ezer felhasználó érrendszeri és légúti egészségére vonatkozó adatait dolgozta fel.

Új, eddig kevesek által vizsgált területeken is tervez megjelenni a Huawei. A cég jelenleg olyan egészségfigyelő technológiákat is fejleszt, amelyek a kerekesszéket használók sport- és fitnesz igényeit fedik le.

The post Okosórák mérik már a kalóriabevitelt, de ki figyel a vércukorszintünkre? appeared first on digitrendi.hu.

Az okosórák évekkel ezelőtt még digitális trénerként indultak, ma már inkább nevezhetnénk ezeket az eszközöket digitális egészségőrnek.

Ezt támasztják alá a Samsung frissen bejelentett új modelljei is. A márka legutóbbi Unpacked eseményén bemutatott Samsung Galaxy Watch6 és a Galaxy Watch6 Classic a nap minden percében figyeli az egészségi állapotunkat, mi több személyre szabott tanácsokkal is ellát minket.

Az egészség az alvással kezdődik

Mondják a nyugodt alvás az egészség alapköve. Az új modellek tervezésénél a Samsung fejlesztői a jó alvás három legfontosabb tényezőjére összpontosítottak: a személyes alvási mintázatok elemzésére és megértésére, a jobb szokások kialakítására és az alvásbarát környezet megteremtésére.

Továbbfejlesztették az alvási funkciókat, így azok a korábbi modellekénél még részletesebb képet adnak a teljes alvási és ébrenléti időről, az alvásciklusról és a fizikai és mentális regenerálódásról.

Az amerikai National SleepFoundationnel közösen kifejlesztett „alvásüzenetek” funkció reggelente részletes összefoglalót ad az alvás minőségéről, kitérve arra, hogy milyen gyakorisággal ébredünk fel éjszaka, és milyen hosszú az egybefüggő alvási időnk. Ezeket nagyjából eddig is tudták a prémium kategóriás készülékek, de azt kevésbé, hogyan változtassunk rajta.

Az új óra frissített „alvástréningjével” javíthatunk a rossz beidegződéseken, egészségesebb szokásokat alakíthatunk ki. A zavartalan pihenés külső feltételeit az óra a csatlakoztatott háztartási eszközök elnémításával teremti meg. A rejtett infravörös LED érzékelő pedig zavaró fényhatás nélkül monitorozza az egészségi állapotunkat alvás közben is.

Edzőpartner és táplálkozási tanácsadó is egyben

A „testösszetétel-mérő” révén nyomon követhetjük többek között a vázizomzatunk, az alapanyagcserénk, a testvíz-és a testzsírszázalék aktuális állapotát. Ezen is túlmenően táplálkozási tanácsokat is kaphatunk az egyéni céljaink eléréséhez a Whisk főzési applikációról.

Az új „személyre szabott pulzustartomány funkció” az egyéni fizikai adottságok elemzését követően öt különböző futási szintet határoz meg, hogy a saját állóképességünk alapján tűzhessünk ki célokat: legyen az zsírégetés, vagy egy magas intenzitású edzés.

Új a „pályán futás” funkció, amivel futópályán mérhetjük a teljesítményünket, a „személyre szabott edzésterv” segítségével pedig egyéni edzést állíthatunk össze és követhetjük nyomon.

Pitvarfibrilláció figyelés, esésérzékelő igen, vércukorszint-mérés nem

A vérnyomás- és az EKG-mérés kiegészült a „szabálytalan szívritmus értesítéssel”, amely a pitvarfibrillációra (AFib) utaló szívritmus folyamatos ellenőrzésével segít a szív egészséges működésének megértésében.

A Watch6-tal éjszaka is mérhető a bőrhőmérséklet, ami segít a menstruációs ciklus követésében. Az „esésérzékelő” szinte bármely helyzetben képes észlelni az esést, sportolás közben, álló helyzetben, vagy akkor is, ha a felhasználó véletlenül kiesik az ágyából. Ilyen helyzetekben az óra automatikusan riasztja a segélyhívószámot vagy a vészhelyzet esetén értesítendő személyeket.

Ezzel szemben még mindig nem tette bele az okosóráiba a koreai gyártó a két és fél éve belengetett vércukorszint-mérést. A Samsung a bostoni MIT egyetem kutatócsoportjával együtt olyan technológiát fejlesztett ki, amely optikai érzékelőt alkalmaz a mérésre, így az eszköz vérvétel nélkül is képes érzékelni a vércukorszintet.

Azóta egyedül a kínai Huawei dobott piacra vércukorszintet is mérő okosórát, de az eszköz információink szerint egyelőre csak az otthoni piacon kapott engedélyt.

Teljesítmény, elérhetőség és árak

A Watch6 sorozat kijelzői 20 százalékkal nagyobbak, hogy több szöveget lehessen megjeleníteni, és nagyobb billentyűzete legyen. Az eszköz fényerőszabályozójával erős napfényben is jobban láthatjuk az óránkat.

A Galaxy Watch6 30%-kal vékonyabb keretet kapott, míg a Watch6 Classic 15%-kal vékonyabb forgatható lünettával érkezik. Az egyetlen mozdulattal felcsatolható pántnak köszönhetően könnyen cserélgethetőek az óraszíjak.

A fejlesztők erősebb akkumulátort terveztek az órákba, amelyek egyben csökkentett akkumulátorfogyasztással rendelkeznek. Nyolcpercnyi gyorstöltéssel az eszköz további nyolc órán át üzemképes, amely jó lehet az alvás nyomon követéséhez.

Ezek a fejlesztések viszont még mindig elmaradnak egyes kínai riválisokétól, amelyek okosórái egy feltöltéssel 10-15 napot is kibírnak.

Az ősz során érkező külön letölthető hőmérő (ThermoCheck) alkalmazással bármilyen fizikai érintkezés nélkül mérhetjük meg környezetünk hőmérsékletét is, legyen szó akár kedvenc ételünkről, vagy a víz hőfokáról úszás előtt.

Az AutoSwitch funkcióval automatikusan válthatunk a Galaxy Buds2 Pro készülékhez párosított eszközök között. A „telefon megkeresése” funkció pedig segít az esetlegesen elvesztett telefon helyének meghatározásában.

Az okosórák július 26-tól előrendelhetők, az eszközök augusztus 11-től kerülnek a boltokba. Magyarországon a bluetooth-os Galaxy Watch6 40 mm-es változata 129 990 forintos, a 44 mm-es 149 990 forintos, az LTE verzió 40 mm-es változata 149 990 forintos, a 44 mm-es 159 990 forintos ajánlott fogyasztói áron kapható.

A Galaxy Watch6 Classic bluetooth-os, 43 mm-es változata 169 990 forintos, 47 mm-es kivitele 179 990 forintos, míg az LTE verzió 43 mm-es változata 189 990 forintos, a 47 mm-es pedig 199 990 forintos ajánlott fogyasztói áron érkezik.

The post Digitális egészségőrnek is hívhatnánk ma már az okosórákat appeared first on digitrendi.hu.

Kézen viselhető okos eszközöket mutatott be a héten Magyarországon a Huawei. Közöttük van a klasszikus órák kialakítását idéző WATCH GT 3 Pro. Ez a modell külön változatban készült a női és külön a férfi felhasználók számára, eltérő méretben, alapanyagban és stílusban.

Egészségőr és divatkiegészítő egyben

A WATCH GT széria legújabb családja titánium és kerámia változatokban készült. Különlegessége még, hogy elődjeihez képest még több egészségügyi érték monitorozására alkalmas. Közülük a legfontosabb újdonságok egyike az eszköz elektrokardiogram (EKG) funkciója, amely az európai egészségügyi hatóságok engedélye után, legkorábban az év második felében, egy frissítést követően a hazai felhasználók számára is elérhető lesz. (Az Apple okosórák erre alkalmas modelljei már rendelkeznek a szükséges európai engedélyekkel.)

A WATCH GT 3 Pro szoftvere az EKG-mérést és az adatok valós idejű elemzését teszi majd lehetővé, de szinuszritmust és pitvarfibrillációt is mérhet. Ezen felül képes lesz a pitvari és kamrai korai szívverés-emlékeztetésre, így figyelve a szívműködést.

A PPG- és EKG-érzékelőknek köszönhetően az óra képes az artériás érfali merevség észlelésére is, ami hozzájárulhat több szív- és érrendszeri betegség kockázatának esetleges felismeréséhez. (A PPG – fotopletizmográfia az optikai pulzusmérés alapja.) Emellett az eszköz véroxigénszintet is tud mérni.

A prémium óra család másik újdonsága megnövelt vízellenálló-képesség: az órával akár a 30 méteres szabadmerülés is lehetséges. Emellett az okosóra sportfunkciói is szintet léptek: a több mint száz új edzésmód között található az intelligens futástervező is, amely a felhasználó korábbi futásai alapján személyre szabott tervet állít össze.

Elemzi a sebességet, a szívritmust, a megtett távolságot, majd szinkronizálja az adatokat különféle alkalmazásokkal, beleértve több mint hatvan edzésappot. Az okos futástervezési mód és a kétsávos, ötrendszerű GNNS-pozícionálás pedig még pontosabb helymeghatározást tesz lehetővé.

Titánium váz a férfiaknak, kerámiaborítás a nőknek

A férfiaknak készült modell titánium vázat és 1,43 colos, színes AMOLED kijelzőt kapott. A gyártó tesztjei szerint a 466×466-os HD felbontású kijelzőről minden adat pillanatok alatt leolvasható. A könnyű titánium foglalat strapabíró, a kijelző kemény, zafírüvegből készült, és a testhőmérsékletben történt legkisebb változást is érzékeli.

Az eszköz 3D-s forgatható koronája a hagyományos órák stílusát idézi. A felhasználók a korona megnyomásával és forgatásával zoomolhatnak a kijelzőn és válthatnak a különböző felületek között. A készülék bőrszíjas változatának ajánlott fogyasztói ára 139 990 forint, fémszíjas változatának pedig 179 990 forint.

Az okosóra női kerámia változata is ellenálló a korrózióval és hővel szemben. Színes 1,32 colos AMOLED kijelzője ugyancsak kemény zafírüvegből készült, hogy karcolás- és ütődésbiztos legyen. A zafírüveg bőrbarát anyaga automatikusan érzékeli a testhőmérséklet változásait. Az EKG gomb és a 3D forgó korona ennél a változatnál is megtalálható lesz majd. A készülék bőrszíjas változatának ajánlott fogyasztói ára 159 990 forint, a kerámia változaté pedig 199 990 forint.

A titánium változat intenzív használattal 8, normál használattal akár 14 napot is kibír egy töltéssel, míg a kerámia változat intenzív igénybevétellel 4, normál módon viszont 7 napot működik egyhuzamban. A készülékek alkalmasak a vezeték nélküli töltésre, töltési sebességük pedig a korábbi modellekénél harminc százalékkal gyorsabb. Az okosóra Bluetooth-hívások fogadására is képes.

Megújult a kínai márka Watch Fit modellje is

A Watch Fit 2 a cég legújabb fejlesztésű pulzusfigyelő technológiájával rendelkezik, ami még pontosabb pulzusmérést tesz lehetővé. Az eszköz 97 edzésmódot támogat, így a többi között a futást, kerékpározást, úszást, ugrást, illetve olyan edzéseket is, mint a súlyzós edzés, a tánc, a labdajátékok, vagy a vízi-, téli- és extrém sportok.

A Huawei futóképességi indexét (RAI), valamint a korábbi futási adatokat felhasználva személyre szabott professzionális futási tervet készít. A tempó, a pulzusszám és a futási távolság alapján az eszköz ki is értékeli a futási adatokat, majd azok alapján javaslatokat is tesz az edzés intenzitására és idejére.

A WATCH FIT 2 öt műholdrendszert támogat, ezáltal az elődjénél még pontosabb mozgás- és sebességkövetést, valamint helymeghatározást tesz lehetővé. Sportolás közben a bejövő hívások azonnal megjelennek az órán. A felhasználók egy gomb megérintésével fogadhatják és bonthatják a hívásokat anélkül, hogy elő kellene venniük okostelefonjukat.

Ezen a modellen már van hangszóró és mikrofon is, és már offline is lehet rajta zenét lejátszani. A nagy memóriának köszönhetően akár 5000 zeneszám is tárolható az eszközön.

A gyorstöltési technológiával mintegy 5 perces töltéssel az eszköz akár 24 órán keresztül üzemképes. Átlagos felhasználás esetén az okosóra 10 napig, intenzív igénybevétel esetén pedig 7 napig használható.

Az órát 1,74”-es AMOLED HD FullView kijelzővel szerelte fel a gyártó, a kijelző területe 18,6%-kal nagyobb, mint az előző generációé, a képernyő-test aránya pedig 72,2%-os. A WATCH FIT 2-höz több mint 200 számlap érhető el díjmentesen, különböző stílusokban és színekben. Az órához különféle szíjak kaphatók, a puha és kényelmes szilikontól az elegáns bőrszíjig. Az eszköz értékesítése nálunk várhatóan június 18-án kezdődik, az Active változat ajánlott fogyasztói ára 56 990 forint, a Classic változaté pedig 66 990 forint.

A márka eddigi legvékonyabb okoskarkötője

Az új okoseszközökkel érkezik a HUAWEI eddigi legvékonyabb okoskarkötője, a Band 7 nagy kijelzővel és egészségfigyelő funkciókkal. A készülék mindössze 9,99 mm vékony és szíj nélkül 16 gramm súlyú. A színes AMOLED kijelző képernyő-test aránya 64,88%, felbontása 194×368-as.

A Band 7 egészségfigyelő funkcióiban a felhasználó nyomon követheti az alvást, a véroxigénszintet, a nők a menstruációs ciklusukat és a szívritmust. A Huawei TruSleepTM technológiája az alvás megzavarása nélkül elemzi az alvás minőségét, illetve segít az alvászavarok hat típusának megállapításában. A TrurelaxTM funkció a stressz szintjét figyeli, és időben figyelmezteti a felhasználót a stressz-levezetés szükségességére. A TruseenTM 4.0 technológia a szívritmust figyeli, míg a TruSportTM algoritmusok az edzések adatait elemzik bizonyos szempontok alapján.

A Band 7 összesen 96 edzésmódot kínál és átlagos használat mellett 14 napig bírja egy töltéssel. Az eszközt várhatóan június 20-tól lehet megvenni Magyarországon, ajánlott fogyasztói ára 22 990 forint.

Szervizakciókkal is készül a márka

A cég budapesti tájékoztatóján jelentették be azt is, hogy a márka szerződött partnerei speciális szervizakciókat kínálnak június 1-jétől év végéig a Huawei készüléktulajdonosok számára. Ennek keretében bármilyen Huawei eszköz – okosóra, okostelefon, tablet, PC – garanciájának egy éves meghosszabbítása az adott szervizpartner árlistája alapján 50 százalék kedvezménnyel vásárolható meg. Emellett a szervizpartnerek 20 százalékos kedvezménnyel cserélik ki az okostelefon kijelzőjét probléma esetén, illetve ingyen kicserélik az eszköz hátoldalának védőtokját. Továbbá, ha valaki bármely Huawei- eszközét elviszi a vállalat bármelyik szervizközpontjába, ott az adott szervizpartner ingyenesen tesz rá védőfóliát és tisztítja meg a készüléket.

The post Idén már androidos okosórán is mérhetünk majd EKG-adatokat appeared first on digitrendi.hu.

Egyre többen fordulnának az okosóráik által mért adatok alapján orvoshoz, az eszközök alvást és pulzust monitorozó funkcióival pedig akár az influenzás megbetegedés, sőt a Covid-19 fertőzés is előre jelezhető – hangzott el a Huawei Technologies Hungary szakmai beszélgetésén.

A járvány látványosan fellendítette az okos eszközök piacát

A koronavírus-járvány megdobta a keresletet a különféle egészségügyi értékeket: véroxigénszintet, pulzust mérő okosórák, illetve okoskarkötők iránt. A cég megbízásából készült felmérés szerint az elmúlt két évben a válaszadók 34 százaléka vásárolt ilyen eszközt. Az alvást, a stressz-szintet és a mozgást is figyelő, mi több elemző okos eszközök és -alkalmazások a krónikus betegségek prevenciójában is nagy szerepet kaphatnak a jövőben – állapítja meg a jelentés.

“A laikus ember azt gondolná, hogy karantén idején nem volt okosórákra szükség, holott épp az ellenkezője történt, hatalmas népszerűsége lett a viselhető okos eszközöknek” – erősítette meg a kutatás eredményeit dr. Győrffy Zsuzsa, digitális egészségügyi szakértő is. Hozzátette, az okos eszközök intenzívebb egészségfókuszú használata már korábban is megfigyelhető volt, a pandémia csak tovább lendített ezen a helyzeten.

Amerikai kutatásokra utalva elmondta, hogy már 2016-ban voltak kísérletek arra, hogyan lehetne az influenzás megbetegedést okos eszközzel előre jelezni. Ennek során okosórával vizsgálták a páciensek alvásmintázatát és a pulzusszámát, és arra jutottak, hogy az így mért adatok már napokkal korábban jelzik a megbetegedést.

Az eszközök nem helyettesítik a szakszerű diagnózisalkotást

Már a hazai orvosi gyakorlatban is sok olyan példa van, hogy az eszköz viselője az okosórája által mért aggasztó adat miatt fordul orvoshoz, és az aggodalom beigazolódik. Az említett magyarországi kutatás is ezt a trendet támasztja alá, megállapítva, hogy a megkérdezettek 60 százaléka keresné fel a szakrendelést az eszköz által mért átlagtól eltérő érték miatt.

Győrffy Zsuzsa ugyanakkor sietett leszögezni, hogy az okos eszközök diagnózisalkotásra nem alkalmasak, az azokon összegyűlt adatokkal viszont támogathatják az orvosi döntéshozatalt. Ennek kapcsán rámutatott, hogy manapság gyakran csak öt-tíz percünk van az orvosnál arra, hogy elmondjuk mi a bajunk, akinek ennyi idő alatt kell döntést hoznia állapotunkról. Az okosórák viszont hetekre, akár hónapokra visszamenőleg is képesek hasznos információt szolgáltatni a diagnózis felállításához.

„A halálozások nyolcvan százaléka krónikus betegségekben gyökeredzik ma a világon, és a krónikus betegségek 80 százalékáért életmód tényezők – az alvás, a mozgás, az evés, a stressz – felelősek. Éppen azok, amelyeket az okos eszközök is figyelnek. Ha ezeket jól menedzseljük, akkor később problémákat tudunk megelőzni” – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Győrffy Zsuzsa szerint az egészségügyi adatok tárolására, monitorozására szolgáló okos applikációk és eszközök terjedésével párhuzamosan egyre inkább előtérbe kerül az önálló, páciens által végzett egészségmenedzsment is.

Teljesítmény távértékelés a sportban

“Az okosórák a profi sportolóknak is jó kapaszkodót nyújtanak, ma már szinte nincs is olyan atléta, aki edzés vagy kiegészítő sporttevékenység során ne használna okos eszközt, okosórát” – kapcsolódott a beszélgetésbe Szögi István Dániel, magyar közép- és hosszútávfutó, olimpikon.

Megtudtuk tőle, hogy jelenleg a profi sportban ezeket az eszközöket többnyire megerősítő jelzésként használják az edzéstervek finomhangolásához. Kiemelte, hogy az okos eszközök jól hasznosíthatók olyan helyzetekben, amikor távoli edzés-menedzsmentre van szükség.

A sportoló elmondta, hogy amikor Amerikában tanult, pillanatok alatt meg tudta osztani itthoni edzőjével az eredményeit, aki Magyarországról is meg tudta állapítani, milyen edzettségi szinten van a versenyzője. Arra is volt példa, hogy egy magaslati edzőtáborban az okosóra adatai alapján mérték fel, kinek hány nap szükséges az akklimatizációhoz, és mikor állhat edzésbe.

A vérnyomásmérő funkcióra várva

Elhangzott, hogy mind az orvostudomány, mind a sportolók a jövőben szívesen látnák a vérnyomásmérő funkciót az okosórákban, mivel a vérnyomásbetegség az egyik leggyakoribb krónikus betegségtípus Magyarországon is. Az ezt tudó okos eszköz sokat javítana a páciensek szorongásán is, ha otthoni környezetben, egyszerűbb, kisebb eszközzel lehetne mérni az értékeket.

A Huawei a múlt év végén már be is mutatott egy vérnyomásmérős okosórát, de az eszköz ezen funkciója egyelőre csak Kínában kapott engedélyt a használatra. Már nagyon sok mindenre van már elérhető technológiai megoldás, ezeket a folyamatokat a jövőben az egyes országok, térségek szabályozó szervezeteinek is követnie érdemes.

A digitrendi.hu-n rendszeresen jelennek meg az okosórás egészségügyi applikációkkal kapcsolatos hírek, a megtekintések és az olvasottság alapján a másik nagyon várt funkció a vércukorszint-mérés, amire ugyancsak van a Huaweinek ezt tudó órája, de az is egyelőre saját piacán, Kínában érhető csak el.

A távol-keleti márka Magyarországon az elmúlt évben 90 százalékkal tudta növelni a viselhető okos eszközök értékesítését. A már említett kutatás alapján a magyarok körében a legkeresettebb egészségügyi vagy fitneszfunkciók közé tartozik, illetve tartozna az alvásfigyelés, a lépésszámlálás, a véroxigénszint-mérés, a vérnyomás- és a pulzusmérés.

A Huawei márciusban dobta piacra a kimondottan futóknak készült okosóráját, a WATCH GT Runnert, ami nemcsak okos asszisztense, hanem virtuális személyi edzője is lehet a használójának. Az új óra a márka korábbi modelleinél hatékonyabb pulzusmérést, precízebb helymeghatározást is kínál.

A jövő a predikcióé és a prevencióé

A gyártó fejlesztési fókuszában ott van az Egészség applikáció is, amely az eseményen bemutatott legújabb okostelefon modelljébe, a HUAWEI nova 9 SE-be is bekerült. Az alkalmazás támogatja a gyaloglás, futás, és kerékpározás módot, rögzíti az útvonalat, pulzusszámot, sebességet és egyéb sportadatokat – 5 km-től a maratoni futó edzésprogramig.

A következő egy-másfél évtizedben szakértők szerint várhatóan még nagyobb szerepet kap a személyre szabott egészségállapot előrejelzés, prevenció, amiben fontos szerep jut a viselhető okos eszközöknek.

Az eddig felsorolt új készülékek mellett az eseményen bemutatták a márka legújabb, okos billentyűzettel is felszerelhető MatePad tabletjét, amivel az eszköz hordozható laptoppá alakítható. A billentyűzet összehajtva vékony és masszív elülső és hátsó tokká alakul, védve a készüléket a külső sérülésektől.

Hármas router, akár 250 eszköz csatlakoztatására

Az újonnan bemutatott termékek között van a Huawei WiFi Mesh 3 router, ami egy nagy teljesítményű, az otthon egészére kiterjedő, 2, vagy 3 egységből álló rendszer. Az új mesh router wi-fi 6 plus teljesítményre képes, ami akár 3000 Mbps sebesség is jelenthet.

A router egy egysége 200 négyzetméter wi-fi-lefedettséget biztosít. A felhasználók összeis kapcsolhatják a három intelligens routert egy közös mesh hálózat kialakítása érdekében, amely így 600 négyzetméteres területen biztosít lefedettséget. Az eszköz kifejezetten nagy háztartások számára készült, egyidejűleg akár 250 csatlakoztatott eszközt is képes támogatni.

Az újonnan bemutatott eszközök áprilisban kerülnek a magyarországi kiskereskedelembe.

The post Az okosórák egyre fontosabb szerephez jutnak az egészségmonitorozásban appeared first on digitrendi.hu.

Jövőre lesz tíz éve annak, hogy az MVM Csoport önálló távközlési leányvállalatba szervezte ezirányú tevékenységeit, megalakult az MVM NET. Az évi több mint húszmilliárd forint árbevételű közel 270 főt foglalkoztató cég egyik kulcsszereplője lett az állami infokommunikációs rendszernek, továbbépítője és üzemeltetője az országos távközlési gerinchálózatnak(NTG). A társaság eddigi és jövőbeni fejlesztéseiről Sere Péterrel beszélgettünk.

Digitrendi: Hiába a lassan évtizedes történelem, eddig meglehetősen visszafogottan kommunikált a cég arról, hogy milyen szerepet is tölt be a távközlési iparban, valamint az állami infokommunikációs rendszerben. Hogyan jellemezné a vállalat eddigi tevékenységét?

Sere Péter.: Az MVM NET 2012-ben alakult, feladata, hogy az energetika és a kormányzat kritikus távközlési igényeit kiszolgálja. Ez a két terület megköveteli, hogy nagybiztonságú, robusztus távközlési infrastruktúra álljon mögötte. Emellé jön harmadik szegmensként, hogy a hazai távközlési cégeket is kiszolgáljuk, amolyan „szolgáltatók szolgáltatójaként”.

Nekünk nincsenek klasszikus tömegpiaci igényeket kielégítő szolgáltatásaink. A kormányzati oldalt alapvetően, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ),illetve a készenléti szerveket kiszolgáló Pro-M Zrt. testesíti meg. Hálózathasználati szerződés keretében biztosítjuk számukra az alapinfrastruktúrát.

D.: Magyarul a gerinchálózatot?

S.P.: Igen, de azért ez már régóta nemcsak az, hanem egy gerinc- és felhordó hálózat, sőt bizonyos helyszíneken vannak településen belüli hálózatszakaszaink is. Jelenleg az MVM NET által működtetett hálózat hossza meghaladja a 9 ezer kilométert, ami az indulás óta lényegében megháromszorozódott, és ami az országban a második, harmadik helyre tesz minket, nemcsak a hálózat hossza, hanem a képességei szempontjából is.

Célunk továbbá, hogy alapinfrastruktúránk hozzájáruljon ennek a területnek a konszolidációjához is. Nem érdemes ugyanis sok párhuzamos hálózatot fenntartani, főleg az állami távközlési ökoszisztéma szintjén. Ezért a gigabites alapinfrastruktúra konszolidátoraként is definiáljuk magunkat.

D.: Az MVM NET mégis valahol a legnagyobb hazai energetikai cég szakirányú leányvállalata, milyen feladatokat lát el az ágazati területen?

S.P.: Nyilván az energetika, azon belül is az anyacég és annak leányvállalatai a klasszikus nagy ügyfelek a számunkra. Az MVM NET hálózata elsősorban azért jött létre, hogy a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. átviteli rendszerirányítói tevékenységét kiszolgálja. A MAVIR-nak is nagybiztonságú hálózatra van szüksége. A hálózatunk több ezer kilométeren teljes átfedésben van a rendszerirányító távvezeték-hálózatával. Mindez oly módon, hogy a nagyfeszültségű távvezetékek tetején lévő villámhárító kábelbe már előre integrálták az optikai szálakat.

D.: Az MVM NET pár éve elnyerte a korábbi mobil korszakból maradt 450 MHz-es frekvenciát, amire újgenerációs LTE 450 technológiát épített ki. Hogy halad a mobilhálózat hasznosítása?

S.P.: Jó ideje felismertük, hogy az energetika és a kormányzat kritikus távközlési igényeit nemcsak vezetékes, optikai hálózattal lehet kielégíteni, hanem vannak kis sávszélességet igénylő, magas rendelkezésre állást biztosító vezeték nélküli infrastruktúrát igénylő felhasználói esetek is. Ezért építettük meg a450 MHz-es frekvencián alapuló LTE hálózatunkat.

Felhasználója első helyen az energetika, feladata az adott ágazat digitalizációs igényeinek – okosmérők, okos elektromos hálózatok– kiszolgálása. Második helyen a kormányzati elvárások kielégítése szerepel, a fennmaradó hálózati kapacitásokat pedig a társszolgáltatóknak adjuk el. Leegyszerűsítve az MVM NET itt is egy alapinfrastruktúra-szolgáltató.

D.: Említette az okosmérőket, az évekkel ezelőtt megjelent technológia iránt eleinte itthon is felfokozott volt a várakozás, azóta viszont elmaradt a látványos fellendülés. Mi ennek az oka?

S.P.: Való igaz, hogy ez a technológia itthon még nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az eszközök terjedése jóval lassabb, mint Európában máshol. Az okosmérők beillesztése a magyar energetikai környezetbe szabályozási alapon csak bizonyos fogyasztás feletti körnél kötelező, máshol csak megtérülés alapon kerülhet szóba a telepítése.

Az okosmérés terjedését két dolog segíthetné igazán. Az egyik a szabályozási kényszer, ha pedig ilyen nincs, akkor piaci alapon lehetne ösztönözni. Utóbbiban nem annyira pozitívak a várakozások, hiszen az okosmérőknek jelentős a beruházási költsége, fizetni kell az átviteltechnikai szolgáltatásért, sőt az adatkezelés is megoldandó területet jelent.

Az energiaszolgáltatók számára ugyanakkor megtakarítást jelenthet a hagyományos leolvasás megszűnése, illetve a jobb és bővebb adatok alapján többletszolgáltatásokat indíthatnak, ennek ellenére mégsem tűnik számukra egyértelműen pozitívnak a végeredmény. Az energiaszolgáltatók még nem látják, hol térülnek meg számukra a szükséges fejlesztések, azt viszont tudják, hogy mindezt nem igazán lehet a fogyasztókra hárítani.

Itt jöhetne képbe a kormányzat, amely például az államilag szabályozott tarifában ismertetné el a költségeket. Másik lehetőség pedig az esetleges uniós források felhasználása lehetne.

D.: Ha nem az okosmérés, akkor mi hozhat valódi áttörést a hálózat használatában?

S.P.: Ennél talán még fontosabbnak ígérkezik a rugalmas rendszerirányítás, vagyis az okos hálózat, a smartgrid technológiája, amely végső soron erősítheti az okosmérők pozícióját, illetve az energetikai ipar digitalizációját is.

Az elmúlt időszakban hatalmas tempóban szaporodnak a napelem rendszerek, e téren a legnagyobb kihívást a háztartási méretű berendezések gyors terjedése jelenti. Eddig már 2000 megawatt kapacitás épült ki, és ugyanennyi rendszerbe lépése várható. Mindezek miatt az energiaelosztó vállalatok számára óriási szakmai kihívást jelent, hogy miként lehet egyensúlyban tartani a pillanatnyi energiakeresletet és a -kínálatot.

Az már világosan látszik, hogy az energetikai hálózat több pontján kell szenzorokat telepíteni, és ezekkel folyamatosan mérni mennyi a feszültség, mi történik az adott hálózati helyen, illetve be is kell tudni avatkozni, ha szükséges. Az energiatermelőt, -tárolót és -fogyasztót egyaránt szabályozni kell. Erre már vannak Magyarországon is kísérleti projektek.

Egy-egy transzformátor környezetében akár több ezer, tízezer szenzor telepítésére is szükség van, ezeken pedig hatalmas adatmennyiség fut keresztül. Ahhoz, hogy a mérés folyamatos lehessen, és el lehessen kerülni az esetleges leállásokat, szükség van egy dedikált távközlési hálózatra. Ilyen az LTE 450, amelyen más tömeges felhasználás nem zajlik, így képes biztosítani, hogy az adatcsomagok minden pillanatban a megfelelő helyre jussanak el.

Vannak már éles projektek is, mind a cégcsoport, mind a kormányzati szervek sok területen használják az LTE 450 hálózatot. A jelenlegi igények azonban még messze nem használják ki a hálózat teljes kapacitását.

A hazai energetikai stratégiai célok is mintegy egymillió okosmérő bekapcsolásával számolnak, igaz csak 2030-ra, de azt gondolom, hogy ez jóval hamarabb bekövetkezik majd. Készülnek emellett a tervek a smartgrid konstrukció élesítésére is.

Az LTE 450-es hálózaton már tesztelik az MVM Csoport számára a technológiai URH rendszert is, amely hamarosan élesedik. Ezt a csoportkommunikációs szolgáltatást, terepen végzett munkákhoz használjuk majd, de vizsgáljuk majd külső használatának lehetőségeit is.

D.: Beszéljünk az 5G korszakról, ebben milyen szerepet szán magának a cég? A tervezett szolgáltatásokhoz honnan lesz hozzá frekvencia? Utóbbival kapcsolatban egyelőre az év végén várható újabb tender a 26 GHz-es sávban, ez érdekes lehet a fejlesztés szempontjából?

S.P.: Ami a legfontosabb, hogy az MVM NET nem tervez klasszikus 5G mobilszolgáltatóvá válni, nem akarunk további frekvenciákat szerezni. A meglévő 4G-s LTE 450-es hálózatunk az energetika és a kormányzat kommunikációs igényei számára még belátható időtávon megfelelő és biztonságos technológia marad.

Amit azonban az 5G kapcsán fontosnak látunk, az teljesen egybevág az alapstratégiánkkal, azzal, hogy az MVM NET továbbra is alapinfrastruktúra-szolgáltató kíván maradni, ami esetünkben az optikai hálózatot jelenti.

Az 5G „mögé”az MVM NET egy alapinfrastruktúrát képes nyújtani. Hogy mi módon? Az 5G-infrastruktúrák földrajzi terjedését ma még mindenki úgy várja a piacon, hogy eleinte a 4G-s bázisállomások, makróállomásokat„okosítják fel” 5G-re. Itt is lehetnek azonban olyan bázisállomások, amelyek nincsenek optikával bekötve, itt lehet szerepe például az alapinfrastruktúrának.

Ennél is izgalmasabb azonban számunkra, amit a szakma 2024-2025-re vár: az 5G-használat felfutásával, egyre fontosabbá válik a városi, sűrűn lakott területeken, hogy a mobilszolgáltatók sűrítsék a cellákat, ehhez pedig úgynevezett kiscellás környezetre van szükség.

A kiscellák jelentik majd azt az infrastruktúrát, amikor például kandeláberen, utcabútoron, csatornafedélben helyeznek el egy-egy antennát. Mindehhez szintén szükség lesz optikai átviteltechnikára, illetve a potenciális jó helyszínekre is. Ebben egyedülálló szerep juthat az energetikai és a távközlési hálózatot egyaránt magában foglaló MVM Csoportnak, tekintve a holding infrastruktúra-vagyonát.

A csoport az optikai átviteltechnika mellett ugyanis rendelkezik azokkal a közvilágítási eszközökkel, kisfeszültségű alapinfrastruktúrával is, ami ideális megoldás lehet a kiscellás környezet kiépítése során. Az 5G-ben a potenciális vevőink így maguk a mobilszolgáltatók lehetnek.

D.:Miközben már az 5G-ben gondolkodnak, van még adóssága a cégnek az évekkel ezelőtt meghirdetett állami pályázat, a Szupergyors Internetprogram első szakaszának(SZIP 1) a teljesítésében. A többi pályázó már teljesítette a vállalását, hogy áll most ez a projekt?

S.P.: A kivitelezés megkezdődött a tervezési fázis a végéhez ér, a cég igyekszik a szerződésben vállalt határidőket betartani. A történethez hozzátartozik, hogy a vállalás során volt egy kis megingás a projekt körül, közben volt menedzsmentváltás is, ami után újra kellett számolni, végiggondolni a feladatokat. Végül az a döntés született, hogy teljes mellszélességgel a projekt mögé állunk, hogy teljesüljenek a gigabites Magyarországgal kapcsolatos célok.

Az sem segítette a gyorsabb előrehaladást, hogy közben a távközlési ipar egésze küzdött bizonyos erőforrások hiányával, nagyon sok tervezői és építői kapacitás volt egyszerre lekötve máshol.

D.: Néhány éve volt olyan terv is, hogy az MVM NET beszáll az adatközponti szolgáltatásba is, ennek kapcsán nagyszabású elképzelés volt arra, hogy kiépüljön egy ilyen bázis Gödön? Mi lett ennek a projektnek a sorsa?

S.P.: Ahogy már említettem, az MVM NET életében volt egy stratégiai újragondolás. Jó pár éve a cégnek még olyan aspirációja volt, hogy egy szélesebb spektrumú üzleti távközlési szolgáltatásokra is fókuszáló cég legyen.

Akkor adta magát, hogy egy B2B ügyfélnek már nemcsak tisztán távközlési szolgáltatásra lehet szüksége, hanem vannak egyéb informatikai igényei is, lásd adattárolás. Ezért egy alap adatközponti képesség jól passzolt volna ebbe.

A 2018-19-es újratervezés után a menedzsment a tisztán alapinfrastruktúra profil mellett tette le a voksát, így az adatközponti elképzelésekből kiszálltunk. Hozzáteszem, ezek az elképzelések a kivitelezés befejezéséig nem jutottak el. Azért a továbbiakban is vizsgáljuk a profilbővítési lehetőségeket.

The post Az 5G korszakra készül az MVM NET is appeared first on digitrendi.hu.

A szolgáltatás hazai bevezetése az anyavállalat a brit Vodafone Group közeljövőben kiépülő, legnagyobb nemzetközi NB-IoT hálózatfejlesztésének része, amely tíz európai országban, köztük Magyarországon valósul meg.

A hónap végén már kétezernél több bázisállomás lesz a hálózatban

Az országos lefedettségű NB-IoT hálózaton a potenciális ügyfelekként megcélzott önkormányzatok és vállalkozások szabadon tudnak digitális fejlesztéseket végrehajtani mind a települési, mind a vállalati infrastruktúrában, a gazdasági számos ágazatában. A bázisállomások száma augusztus végéig várhatóan meghaladja a kétezret.

A Vodafone Magyarország az IoT alkalmazások kapcsán legutóbb okosparkolási megoldását indította el. A megoldás elsőként teszt keretében Budapesten valósult meg 150 szenzorral. Ezt követően Székesfehérváron telepítettek száz darab NB-IoT megoldással működő parkolószenzort. A kereskedelmi indulást követően hamarosan a főváros V. kerületében épül ki egy 1500 parkolószenzort tartalmazó rendszer. A mobilalkalmazással egyben ki is fizethetjük az aktuális parkolási díjat.

A szenzorok ellenőrzik, hogy adott parkolóhely foglalt vagy szabad, amiről a szenzorba épített jeladó a szolgáltató NB-IoT hálózatát használva jelez a központi szervereknek. Az autósok egy mobil alkalmazáson keresztül találhatják meg a közeli szabad parkolóhelyeket, csökkentve a parkolóhely fizikai keresésével együtt járó feszültséget, és az ebből származó károsanyag-kibocsátást. A szolgáltató tesztcsomagot is kínál a vállalkozásoknak, hogy segítsen feltárni egy adott cégben az NB-IoT alkalmazások gyakorlati lehetőségeit.

„Az NB-IoT hálózat – vagy, ahogy mi hívjuk, a szenzorok hálózata – kis mennyiségű adatot tud nagy lefedettséggel továbbítani, így cellánként akár 10 ezer eszközt is képes kiszolgálni. Mivel a szenzorok a felhasználó által megadott időközönként ellenőrzik környezetüket, ezért energiával el nem látott területeken, elemmel akár 5 évig is működőképesek. A nagy jelerősség miatt pedig földfelszín alatti tereptárgyakból (garázsokból, közmű aknákból) is tudnak jelet biztosítani. A hálózat költséghatékonyan telepíthető és üzemeltethető”– mondja Király István, a Vodafone Magyarország vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese.

Mire jók még a szenzorhálózatok?

Az NB-IoT hálózatokat olyan használatra tervezték, ahol a szokásos gép-gép közötti(M2M) csatornák – mobilhálózat, DSL, WLAN, vagy Bluetooth – használata gazdaságtalan, vagy nem felel meg bizonyos felmerülő igényeknek, például, hogy beltéren is működjön.

• Okos mérés Az NB-IoT egyik legkézenfekvőbb felhasználási területe az okos mérés, a gáz- és vízórák adatainak továbbítása. A közüzemi fogyasztók nincsenek az elektromos hálózatra csatlakoztatva, és gyakran vannak olyan helyen(pincékben) elhelyezve, ahol a hagyományos mobilhálózati jel már gyenge, vagy egyáltalán nincs.
  Az elemmel működő NB-IoT moduloknak nincs szükségük külső áramellátásra és a NB-IoT technológia jó beltéri lefedettséget biztosít. A szolgáltató ennek segítségével távolról is leolvashatja a mérőeszközt.

• Okos város A parkolás mellett az NB-IoT technológiát a közvilágításban is jól lehet hasznosítani. A megfelelő modulokkal ellátott lámpaoszlopok távolról kapcsolhatók, fényerejük is távolról szabályozható, sőt, hiba esetén riasztásra is képesek.
  A szeméttárolókat is el lehet látni érzékelőkkel, amelyek jeleznek, ha megteltek. Ezzel optimalizálható a hulladékgyűjtő gépjárművek útvonala, csökkentve a költségeket.
• Szállítás és logisztika Ezen a területen gyakran csak nagyon kevés információ továbbítására van szükség, nagyon kis adatcsomagokban, és sok esetben a valósidejűség sem számít. Konténer követés esetén például bőven elég a konténer helyének óránkénti meghatározása. Újratölthető tartályok vagy palackok esetében pedig az ipari folyadékok vagy gázok szintjét, nyomását, és hőmérsékletét is ellenőrizhetik. A vasúti szállítmányozók is könnyen beazonosíthatják egy adott kocsi pontos helyét.
• Ipari internet Az NB-IoT ipari felhasználásra is alkalmas, különösen, ha nem éri meg szélessávú hálózati(WLAN) kapcsolatot, vagy közeli átvitelre alkalmas berendezést kiépíteni. Az áruk raktári elhelyezkedésének beazonosítását segíti, ha a raklapot NB-IoT modullal látják el.
  Az olaj és gázvezetékek esetében pedig az érzékelők fontos információkat szolgáltatnak a vezetékek nyomásával, áramlásával és esetleges szivárgásával kapcsolatban. A csővezetékek és nehezen hozzáférhető helyek esetében sokszor nem is áll rendelkezésre külső áramforrás. Az NB-IoT modulok, nem igényelnek karbantartást, és technológiának köszönhetően 15 – 20 decibellel nagyobb (közel hétszer akkora) területi lefedettséget lehet elérni mint a hagyományos mobilhálózatokkal.
• Agrárium Az NB-IoT alkalmas mezőgazdasági felhasználásra is, olyan területeken, ahol nincs áramellátás vagy gyenge a térerő. Segítségével figyelni lehet a növényeket, az állatállományt, utóbbi által megelőzhető többek között a betegségek terjedése. Az erdőgazdálkodásban az olcsó érzékelők akár fákon is elhelyezhetők, hogy információt kapjunk a helyi hőmérsékletről, az esetleges füstről, vagy az uralkodó szélirányról.
• Követés, megfigyelés A technológia házikedvencek, vagy fontos értéktárgyaink megfigyelésére is alkalmas és jóval olcsóbb, mint a GSM követő.

Itthon már négy szolgáltatónál is működik élesben IoT-hálózat

A mobilszolgáltatókat tömörítő szakmai szövetség a GSMA statisztikái szerint idén május végéig 114 operátor kapcsolta be élesben az NB-IoT hálózatát. Nálunk a Vodafone-t megelőzően a Magyar Telekom, illetve leányvállalata a T-Systems épített ki hasonló keskenysávú technológián rendszert, amit tavaly november vége óta tett elérhetővé a hazai megoldások számára. A budapesti hálózat a Deutsche Telekom egész Európára kiterjedő Huawei technológián alapuló NB-IoT fejlesztéseinek egyik első állomásaként valósult meg.

A T-Systems a projekt keretében elsőként partnerprogramot indított, amelyben egyedi ajánlatot, közösségi felületet kínált, szakmai találkozókat, workshopok szervezett az üzleti vagy fejlesztő partnereknek. A HWSW értesülései szerint idén júniustól a Magyar Telekom már kereskedelmi szolgáltatásként is elérhetővé tette a hálózatát. Az első körben két díjcsomagot kínál az üzleti felhasználóknak.

Más technológiát használt fel IoT hálózatának a kiépítéséhez az Antenna Hungária és az Invitech. Mindkét társaság adottságából eredően nem építhetett a klasszikus GSM-hálózatokra, helyette a szélessávú LPWAN (Low Power Wide Area Network) technológiát, illetve azon belül a nagy hatótávolságú Long Range(LoRa) technológiát használja. Ezt is arra fejlesztették ki, hogy az eszközök a lehető legkisebb energiaszükséglet mellett továbbíthassanak kis adatcsomagokat.

Az Antenna Hungária 2017. tavaszán jelent meg a Balaton térségében a hálózatra épülő kereskedelmi szolgáltatásával, a SmartBoattal, a vitorlások számára fejlesztett, különféle szenzorokra épülő adatgyűjtő- és elemző rendszerrel.

Egy évvel később épült ki az Invitech budapesti hálózata, amely több vidéki várossal is kiegészült azóta. Ősztől pedig fix havidíj fejében elindult rajta a kereskedelmi szolgáltatás, amely magában foglalja az adatbiztonságot is.

A dolgok internete információink szerint aktuális téma a Telenornál is. Megkerestük a céget a terveikkel kapcsolatban, az alábbit válaszolták:

„A Narrowband- IoT technológia a mobil kommunikáció egyik markáns fejlődési iránya, amely számos potenciált rejt. Ezért reagálva az ügyfelek felől érkező célzott igényekre, bizonyos kiválasztott partnerekkel már közösen teszteljük, és a jövőben igény szerint mi is biztosítjuk a technológiát.”

Ezermilliárd dollárban mérhető globális piaci jövőkép

A hálózatos eszközökből 2015-ben még 15,41 milliárd darabot értékesítettek a világon a Statista adatai szerint. A piac idén már megközelítheti a 27 milliárdos mutatót, míg 2025-ben meghaladhatja a 75 milliárdot is. Ez azt jelenti, hogy tíz év alatt megötszöröződik ezeknek az eszközöknek a forgalma.

Az IoT-biznisz egésze a következő években is biztos és tartósan évi 25 százalék körüli bevétel növekedést ígér. A globális piac értéke a Fortune Business Insights friss előrejelzése szerint 2026-ra már elérheti a 1,11 ezer milliárd dollárt is.

Az IoT gyorsvonatra már Európa is felült, a dolgok internete 2019-ben Európában mintegy 171 milliárd dollárnak megfelelő bevételt jelenthet az ebben érdekelt vállalkozásoknak. A növekedés üteme várhatóan megközelíti a 20 százalékot.

Az IoT megoldások iránti étvágy Európa egészében egyre látványosabban növekszik, de ma még a fejlettebb Nyugat-Európa hasít ki belőle nagyobb szeletet. A közép- és kelet-európai térség országai együttesen a teljes európai IoT bevétel 7 százalékán osztoznak.

Jó üzletet remélhetnek a kontinens IoT szolgáltatói is, nekik a teljes európai IoT kasszából 60 milliárd dollárnyi jut. Dolgok internete szoftverekre 35 milliárd dollárnyit költünk, míg a hálózati kapcsolatok tovább építésére 10 milliárd dollárt fordítunk.

The post Szaporodnak a hazai IoT-hálózatok(frissítés) appeared first on digitrendi.hu.

Néhány héttel a globális előrejelzés után az Európára vonatkozó IoT trendek is ismertté váltak. A dolgok internete 2019-ben Európában mintegy 171 milliárd dollárnak megfelelő bevételt jelenthet az ebben érdekelt vállalkozásoknak. Az összeg közel 20 százalékkal haladhatja meg az egy évvel korábbit, szemben a világpiaci 15 százalékos előrejelzéssel – derül ki az IDC amerikai piackutató legfrissebb jelentéséből.

Egyre nagyobb az IoT megoldások iránti étvágy

További jó jel a digitalizálódó Európának, hogy a növekedés kétszámjegyű dinamikája a következő évekre is megmarad. Az üzlet nagysága 2022-ben már a 240 milliárd dollárt is átlépheti.(Akkorra a világméretű költés meghaladhatja már az ezermilliárd dollárt is.)

Az IoT megoldások iránti étvágy Európa egészében egyre látványosabban növekszik, de ma még a fejlettebb Nyugat-Európa hasít ki belőle nagyobb szeletet. Idén a legnagyobb egyedi európai felvevőpiac 35 milliárd euróval Németország, de látványosan növekszik a kereslet az IoT megoldások iránt Franciaországban és Nagy-Britanniában, egyenként 25-25 milliárd dollárral számolva.

A következő lépcsőfok Olaszország, ahol 19 milliárd dollárnak megfelelő költés várható. A közép- és kelet-európai térség országai együttesen a teljes európai IoT bevétel 7 százalékán osztoznak.

Hasonlóan a világpiaci tendenciákhoz Európában is a gyártóipar IoT beruházásai a legnagyobbak, ami idén eléri a 20 milliárd dollárt. A közműszolgáltatók 19 milliárdot, a kereskedelem 16 milliárdot, a közlekedés pedig 15 milliárd dollárt fordít a dolgok internetéhez kapcsolódó fejlesztésekre, szolgáltatásokra.

Az IoT szolgáltatók vihetik el a kassza harmadát

Az IoT technológiára költés a gyáriparban elsősorban olyan megoldásokra fókuszál, amelyek a gyártási folyamatokat és a termelő eszközök menedzsmentjét támogatják. A közműágazat költése pedig elsősorban az okosmérőkre fókuszál, legyen szó az áram-, gáz-, vagy vízszolgáltatásról. A közlekedési ágazatban a hálózatos eszközökre fordított összegek kétharmada az áruszállítást monitorozó megoldásokra megy, ezt követi a járműflotta menedzsment.

Azok az ágazatok, ahol a 2017-2022 közötti öt éves időszakban összeurópai szinten a leggyorsabb éves növekedés várható, az a kereskedelem (18.5%), egészségügy (17.9%), az állami és az önkormányzati szektor (17.1%).

Ami a szektorok szerinti egyedi költést illeti, 2019-ben a legtöbb 32 milliárd dollárnyi a lakossági szegmenstől várható. A domináns felhasználási területet ebben a szektorban az okosotthonhoz kapcsolódó beruházások, a fitness,wellness aktivitás, valamint a járművekbe épített hálózatos infotainment eszközök jelentik.

Az okosotthonok automatizálása és felszerelésük a legkorszerűbb okos háztartási berendezésekkel, olyan dinamikájú lesz(20%) a következő években, amivel a lakossági terület az IoT piac leggyorsabban növekvő szegmensévé válhat.

A technológiai kategóriákat illetően a legtöbb idei beruházás hardverjellegű lesz, mintegy 66 milliárd dollárnyi költés jut majd a modulok és a szenzorok beszerzésére. Nem járnak azonban már rosszul az IoT szolgáltatók sem, nekik a teljes európai IoT kasszából 60 milliárd dollárnyi jut. Dolgok internete szoftverekre 35 milliárd dollárnyit költünk, míg a hálózati kapcsolatok tovább építésére 10 milliárd dollárt fordítunk.

The post Európában is termékeny talajra találnak az IoT megoldások appeared first on digitrendi.hu.

Néhány év és átlépi az ezermilliárd dolláros határt

Az IoT-biznisz a következő években is biztos és tartós kétszámjegyű bevétel növekedést ígér az ebben utazó vállalkozásoknak. Az IDC piackutató előrejelzése szerint a globális költés mértéke 2022-ben már átlépheti a bűvös ezermilliárd dolláros határt is.

A hálózatba kötött eszközök az általuk generált adatok révén a vállalatok számára hatékonyabb működést, mélyebb betekintést nyújtanak a saját üzleti folyamatokba. Elősegítik a valós idejű döntések meghozatalát.

A lakossági felhasználók pedig az (IoT) eszközök adatainak a feldolgozásával pontosabb információkat kaphatnak egyebek mellett az (okos)otthoni rendszereikről, az autójukról, vagy az egészségi állapotukról – emelik ki az elemzők.

Élen az összeszerelőipar

A költésben 2019-ben az összeszerelő jellegű iparágak viszi a prímet. Az autók, elektronikai cikkek, repülők stb. gyártásában érdekelt vállalkozások világméretekben mintegy 119 milliárd dollárt fordítanak majd az IoT-re. A feldolgozóipar 78 milliárd dollárnyi részt képvisel a globális piacból, nem sokkal marad el ettől a közlekedési ágazat(71 milliárd), valamint a közművállalatok (61 milliárd).

Az IoT technológiára költés a gyáriparban elsősorban olyan megoldásokra fókuszál, amelyek a gyártási folyamatokat és a termelő eszközök menedzsmentjét támogatják. A közlekedési ágazatban a hálózatos eszközökre fordított összegek fele az áruszállítást monitorozó megoldásokra megy, ezt követi a járműflotta menedzsment.

A közműágazat költése pedig elsősorban az okosmérőkre fókuszál, legyen szó az áram-, gáz-, vagy vízszolgáltatásról. Azok a területek, amelyeken a leggyorsabb éves növekedési ráta figyelhető majd meg a következő öt évben, az a biztosítási ágazat(17,1%), a kormányzat és közigazgatás(16,1%), illetve az egészségügy(15,4%).

Szaporodnak az okosotthonok

A lakossági szegmens költési szintje vetekszik a legnagyobb iparági csoportéval. Az IDC kimutatása szerint 2019-ben 108 milliárd dollárnyi pénz ered majd a civil IoT piacról. A domináns felhasználási területet ebben a szektorban az okosotthonhoz kapcsolódó beruházások, a fitness,wellness aktivitás, valamint a járművekbe épített hálózatos infotainment eszközök jelentik.

Az okosotthonok automatizálása és felszerelésük a legkorszerűbb okos háztartási berendezésekkel, olyan dinamikájú lesz(17,8%) a következő években, amivel a lakossági terület az IoT piac leggyorsabban növekvő szegmensévé válhat.

Ami az IoT felhasználási területeket illeti, a legtöbb pénz – 100 milliárd dollár – 2019-ben a termelési folyamatokra, a termelőeszközök menedzsmentjére(44,2 md $),az okosotthonokra(44,1 md $), valamint az áruszállítást monitorozó megoldásokra (41,7 md$) jut.

A leggyorsabb ütemben növekvő költések a repülőterek automatizálására, az elektromos autó töltőhálózatra, a mezőgazdasági folyamatok monitorozására, a kórházi telemetriára fordítódnak.

Több száz milliárdos üzlet a szenzorok értékesítése

Az IoT szolgáltatásra 2019-ben 258 milliárd dollárnyi pénz jut a világon, amibe benne foglaltatnak a hagyományos IT és telepítési szolgáltatások éppúgy, mint a nem hagyományos eszköz és működtetési szolgáltatások. Hardverre ennél valamivel kevesebbet 250 milliárd dollárt fordítanak a felhasználók.

Ebből a legnagyobb egyedi tételt a modulok és szenzorok beszerzése jelenti, ami meghaladja a 200 milliárd dollárt. Mintegy 150 milliárd dollárnyi üzleti lehetőséget rejt az IoT szoftverek értékesítése, ami egyébként öt éves távlatban évi 16,6 százalékkal bővül majd.

A földrajzi megoszlást illetően az IoT költésben a két világhatalom az Egyesült Államok és Kína áll az élen, előbbi 194, utóbbi 182 milliárd dollárral. Dobogós hely jutott még Japánnak(65,4 md$). Őket követi Németország (35,5 md $), Dél-Korea(25,7 md $), Franciaország (25,6 md $), és az Egyesült Királyság (25,5 md $).

The post Hatalmas üzlet lesz már idéntől a dolgok internete appeared first on digitrendi.hu.