A szervezet, a vezetés és a szabályozók részéről is fokozódik az igény, hogy a pénzügyi vezetők stratégiai szerepet töltsenek be, és még nagyobb mértékben járuljanak hozzá az operatív és pénzügyi teljesítmény javításához.

Az elmúlt 15 évben a legtöbb pénzügyi funkció azon dolgozott, hogy „kevesebből többet teremtsen”:

– több időt szabadítson fel stratégiai elemzésekre

– kevesebbet időt fordítson automatizálható feladatokra,

– és a költségeiket (a bevétel százalékában) akár 25%-kal csökkentse.

Ehhez a legtöbben az alábbi stratégiákat választották:

• Új technológiák bevezetése, a tranzakciós és feldolgozási költségek csökkentése;

• globális és On-shore üzleti szolgáltatási modellek kialakítása, új technológiai megoldásokkal kombinálva;

• különböző technológiák összekapcsolása felhasználó-vezérelt peremeszközökkel, a szervezeti döntéshozatalt adatalapúvá tétele.

Eredmény: felhőalapú ERP-rendszerek, integrált adatplatformok, automatizáció és perem-analitika. Egyszóval digitális pénzügy. A legtöbb projekt elérte a várt eredményeket – mégis megmaradt a kihívás: lépést kell tartani a szervezeti és befektetői igényekkel.

Itt az új lehetőség: az AI-ügynökökkel támogatott pénzügyi működési modell

A pénzügy következő áttörése nem egy újabb rendszer vagy eszköz — hanem egy új munkavégzési mód.

Az AI-ügynökök minden iparágban segítenek átformálni a munkavégzést – a vállalatokon belül miért ne a pénzügy álljon ennek a fejlődésnek az élén?

Az új pénzügyi működési modell egyesíti az emberi munkaerőt és a technológiát. Szakértői vélekedés szerint ebben a rendszerben az AI-ügynökök nem csupán automatizáló eszközök, hanem olyan megoldást jelentenek, melyek lehetővé teszik a csapatok számára, hogy kapacitásaikat nagyobb teljesítményt eredményező feladatokra, komplex problémamegoldásra, mélyebb elemzésekre fordíthassák, és a minőségibb elemzésekkel jobban támogassák a szervezeti döntéshozatalt.

Maga a mesterséges intelligencia számos új lehetőséget kínál a pénzügyi funkció számára.

Ezek közé tartozik:

– az automatikus tranzakciófeldolgozás,

– a valós idejű kockázatfelismerés,

– az önkiszolgáló elemzések,

– az időszaki zárások felgyorsítása,

– vagy a folyamatos készletkezelés és elemzés.

A lehetőség már nem elméleti — a cégek AI-transzformációja már javában zajlik

A progresszív pénzügyi csapatok AI-ügynököket és autonóm AI-folyamatokat építenek be a mindennapi tevékenységekbe, újratervezik a szerepköröket és alapjaiban újradefiniálják a munkavégzés módszereit.

A PwC AI Agent Survey-je szerint a vezetők 79%-a megerősítette, hogy az AI-ügynököket már bevezették a vállalatuknál, és 34% használja ezeket a számviteli és pénzügyi területeken is. Az eddigi adatok alapján az AI ügynökök által generált kapacitásokkal rövid távon 60-90% időmegtakarítást lehet elérni egyes kulcsfolyamatokban, amit egyéb értékteremtő feladatokra lehet átirányítani.

De az AI bevezetésének hatása nem csak ebben, hanem például az elemzések, vagy egyéb eredmények pontosságának javulásában, a munkavállalói elégedettségben, de adott esetben a kontrollkörnyezet fejlődésében is mérhető.

Hogyan alakítják át az AI-ügynökök a pénzügyi területet

Az AI-ügynökök lehetővé tesznek egy új pénzügyi működési modellt, mert intelligensen, autonóm módon és csapatban is tudnak tevékenykedni. Ahogy az emberi munkaerő esetén is, minden AI-ügynöknek más szerepe lesz.

Az egyik lehet könyvelő, a másik FP&A elemző, a harmadik compliance vagy szabályozási szakértő. Minden ügynök rendelkezik a szerepéhez illeszkedő készségekkel és ami fontos, megfelelő adatkészletekkel is.

Ezután az ügynököket egy munkafolyamatba szervezzük és utasításokat adunk, például „egyeztesd a számlákat a megrendelésekkel (PO-k)” vagy „konszolidáld a készpénzpozíciókat, és készíts előrejelzést a be- és kiáramlásokról” – hogy aztán a feladat elvégzésén együtt dolgozzanak.

Minden AI-ügynöknek van memóriája, fel tudja idézni, mit tett korábban és milyen eredmények születtek. Tanul az eredetileg megadott bemenetekből, a felülvizsgálatokból és kivétel-kezeléséből, így folyamatosan fejlődik abban, hogy minél jobban kezelje a következő adathalmazt és feladatokat.

Mint egy tapasztalatot szerző ember, az AI-ügynök is egyre jobb lehet a munkájában és új megoldásokra lesz képes.

Egy új pénzügyi működési modellben a pénzügyi feladatok jellemzően három kategóriába sorolhatók: ember által vezetett, ügynök által támogatott vagy teljesen ügynök által vezérelt.

Az AI-ügynökök — a megfelelő bevezetési és irányítási modellel — önállóan működtethetik, vagy támogathatják a dolgozók szinte minden feladatát. Bármely feladatról legyen szó, az AI-ügynökök újabb kapacitást teremthetnek.

Hogyan néz ki egy konkrét AI-vezérelt pénzügyi munkafolyamat?

Számlák feldolgozása és egyeztetése

A megrendelők és beérkező számlák feldolgozása és egyeztetése során az ügynökök szinte az összes munkát elvégzik — gyorsan, pontosan és skálázhatóan. Akár 80%-kal csökkenthetik az átfutási időt, miközben javítják az ellenőrzési és kontroll nyomvonalakat, csökkentik a megfelelőségi kockázatot és lehetővé teszik a technológia skálázását többletköltség nélkül.

Itt az ügynökök az ismétlődő feladatok automatizálásával teremtenek értéket, így az emberek az elemzésre, a stratégiára és a beszállítók kezelésére koncentrálhatnak.

Amikor egy számla beérkezik felülvizsgálatra, egy AI-ügynök kinyeri a számla kulcsinformációit. Egy másik lehívja a releváns szerződést vagy keretszolgáltatási megállapodást.

A harmadik összeveti a számlát a szerződés vagy megrendelő adataival és feltételeivel, és jelzi az eltéréseket. A negyedik ügynök e-mailt fogalmaz meg a felmerülő kérdések tisztázására. Csak ezután lép be egy pénzügyi szakember, hogy jóváhagyja, vagy szükség esetén eszkalálja a tranzakciókat.

Amíg az AI-ügynökök elvégzik az ismétlődő feladatokat, az emberek más feladatokra összpontosíthatnak. Más AI-ügynökökkel és kollégákkal együttműködve vizsgálják a beszállítói teljesítményt, nyomoznak a visszatérő túlszámlázások és nem megfelelő számlák után, újratárgyalják a szerződéseket.

Az eredmény – a nagyobb hatékonyságon túl – valódi költségmegtakarítás és erősebb beszállítói teljesítmény.

Treasury folyamatok: készpénzkezelés és előrejelzések

Az összetettebb pénzügyi feladatokban nem helyettesítik az ügynökök az embereket. Mellettük dolgoznak. Vegyük például a treasury műveleteket.

Az ügynökök le tudják kérdezni és konszolidálni a készpénzegyenlegeket, előre tudják jelezni a rövid távú be- és kiáramlásokat, jelezhetik a potenciális többleteket vagy hiányokat, javasolhatnak átutalásokat vagy befektetéseket, naplózhatják a végrehajtott lépéseket és finomíthatják az előrejelzési modelleket.

Az előrejelzésekkel a kézben a treasury csapat pontosíthatja a tőkeallokációs stratégiákat, módosíthatja a készpénz küszöböket és frissítheti a befektetési irányelveket az ügynökök által feltárt minták alapján.

Az ügynökök által generált készpénzpozíció-elemzéseket használva finomítják a belső hitelezési stratégiákat. És mindezeknek köszönhetően a kollégáknak több idejük és jobb adatuk keletkezik az értékesítési és más üzleti csapatok támogatására.

Hogyan építsünk AI-alapú pénzügyet?

A számlafeldolgozás és a treasury műveletek csak két példa arra, hogyan automatizálhatják az ügynökök az összetettebb feladatok folyamatait. De támogathatják a követelés-kezelést, a beszállítói kockázat monitorozást, a likviditás-optimalizálást, a pénzügyi zárásokat és még sok mást is.

Könnyen skálázhatók, és a pénzügyi csapattagok is létrehozhatják vagy módosíthatják őket. Minden új ügynöki munkafolyamat újra felhasználhatja az előzőek kódját és architektúráját.

Érett technológiai ökoszisztéma és szoftvercsomag rendelkezésre állása mellett hetek alatt láthatunk hatást, és hónapokon belül felállíthatunk egy teljesen új, AI-vezérelt működési modellt.

Lássuk az AI-alapú pénzügy építésének lépéseit!

1. Mérje fel a folyamatait és adatplatformjait.

2. Építkezzen modulárisan és újra felhasználható módon. Mivel az AI-ügynökök rengeteget tudnak, fontos, hogy ne csupán szigetszerű, inkrementális értéket keressen. Ha moduláris architektúrát alkalmaz, könnyebb lesz újra felhasználni a kódot, az ügynököket és az ügynöki keretrendszereket a munkafolyamatok között — így gyorsan skálázhat és alacsonyan tarthatja a költségeket.

3. Egy AI-ügynök általában csak egy egyszerű feladatot tud elvégezni. A valódi érték az ügynökök munkafolyamatokká történő összekapcsolásából fakad, amihez egy könnyen használható platformra van szükség, mint a PwC agent OS-e, amely beépített felügyeleti eszközökkel is rendelkezik.

4. Mutassa meg az embereinek, hogy ezzel csak nyerhetnek. Az AI értékesebbé teszi a dolgozókat — ha rendelkeznek új készségekkel, például az AI felügyeletének képességével, és a csapatmunka kultúrájával az AI-ügynökökkel.

Az ígéretes lehetőségek mellett azonban új irányítási keretekre, friss kompetenciákra és a működési modellekbe, illetve az egyes AI-megoldásokba vetett bizalomra is szükség van.

A szerző a PwC Magyarország kockázatmenedzsment szakértője

The post Hogyan állítsuk az AI-ügynököket a pénzügy szolgálatába? appeared first on digitrendi.hu.

Az ügynökség 2021 óta elemzi az ötven legnagyobb magyar vállalat felsővezetőinek LinkedIn profilját CEO, HR vezető, kommunikációs vezető és már pénzügyi vezető kategóriában is.

A mostani kutatásból kiderül, hogy jelenleg Szabó Béla, a Telekom márkakommunikációs igazgatója rendelkezik a legtöbb követővel a TOP50 magyar nagyvállalat és a kereskedelmi bankok vezetőit vizsgáló LinkedIn kutatás alapján, megelőzve a 2022-es győztest, Keszte Róbertet, a Continental Magyarország vezérigazgatóját.

A dobogós még a Magyar Telekom HR-igazgatója, Friedl Zsuzsa, aki jövőre már nem szerepel ezen a listán, mert időközben kinevezték a Deutsche Telekomhoz tartozó T-Systems International HR-vezetőjévé és Németországba költözik.

A negyedik helyen lévő Jabil vezérigazgatót, Kékesi Sándort 66 százalékkal követik többen, mint tavaly, de az ötösfogathoz tartozó Bánhegyi Zsófia, a Szerencsejáték Zrt. marketingigazgatója is 17 százalékkal növelte a követőszámát.

A hazai LinkedIn közösségi életben lehet látni olyan felsővezetőket is, akik a TOP 50 vállalat képviselőinél is eredményesebbek. Közéjük tartozik Joó István, a HIPA – Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, aki 9339 követővel az egyik legnagyobb követőtáború vezető.

Gazsi Zoltán, az Eisberg Magyarország vezérigazgatója pedig 13 ezer feletti követővel még ennél is népesebb táborral osztja meg gondolatait és szakmai tartalmait. Idén az Audi Hungária pénzügyi vezérigazgató-helyettese, Patrick Heinecke növelte a legnagyobb mértékben a bázisát, 116 százalékkal.

A vezérigazgatók között idén Keszte Róbert (Continental) áll az első helyen Kékesi Sándor (Jabil) előtt. A harmadik hely Heiszler Gabrielláé (SPAR) lett, Hegedűs Éva, a Gránit Bank vezére a negyedik, míg Alfons Dintner, az Audi vezérigazgatója új szereplőként az ötödik helyen debütált a TOP5-ben.

A kommunikációs, a HR és a pénzügyi vezetők toplistái

A követőszám alapú listán a kommunikációs vezetők élmezőnyét alkotó dobogós hármasban idén is Szabó Béla (Telekom), Bánhegyi Zsófia (Szerencsejáték Zrt.,) és Hevesi Nóra (Tesco) a sorrend. Az ötösfogat tagja negyedikként Bodó Teodóra, a Bosch kommunikációs vezetője, ötödik Kutas István, a Magyar Bankholding kommunikációs vezetője.

A HR-vezetők között Friedl Zsuzsa (Telekom) a korábbi negyedik helyről az élre ugrott, míg Kalmár Ákos, a Continental HR-vezetője a 2022-es harmadik helyről egyet lépett előrébb.

A tavalyi első, Kósa Barbara (Harmann Becker) idén a harmadik lett. Új szereplő a listán a negyedik, Varga István András (Vertis Zrt.) és Hegely Sára (ALDI), aki az ötödik a HR-vezetők élmezőnyében.

A pénzügyi vezetők követőszáma nőtt a leglátványosabban, ugyanakkor ebben a körben még alacsonyabbak a számok – vagyis ez a vezetői kör most kezdi felfedezni magának a LinkedIn közösségépítés előnyeit.

A legnagyobb növekedést elérő Patrick Heinecke (Audi) áll az első helyen az ötös listán, Ian Malin (Wizzair), Vécsey Balázs (Bosch), Daria Dodonova (Telekom) és Soóki-Tóth Tamás (Sanofi) előtt.

„Az idén látható masszív növekedés azt jelenti, hogy az online közösségépítés egyre fontosabb tevékenység, a vállalatvezetés legfelsőbb szintjén is. A legtudatosabbak átgondolt stratégia mentén, emberi és pénzügyi erőforrást áldozva, esetenként professzionális eszközöket is igénybe véve dolgoznak a véleményvezéri szerepük erősítésén. Ma e nélkül már lehetetlen az élbolyba kerülni.

A LinkedIn egyértelműen „személyes-szakmai” platformmá vált, azaz egy-egy poszt akkor mozgatja meg hatékonyan a közösséget, ha se nem csupán személyes, se nem csupán szakmai, hanem a két szféra okos és releváns keveréke. Az emberek tanulni és tájékozódni is járnak a LinkedIn-re manapság, innen szeretjük megtudni a személyi híreket is, de okos gondolatokat is szeretnénk magunkkal vinni a felületről.

Új fejlemény, hogy a legfelsőbb vezetők nemcsak külső kommunikációra használják, hanem vállalati közösségépítő platformként, immár akár a belső kommunikáció támogatására is – azaz a teljes network-jük innen tájékozódik, a távoli ismerősők, az üzletfelek, csakúgy, mint a legközelebbi kollégák” – mondja a kutatás kapcsán Balatoni Zsófia, az Uniomedia alapítója.

LinkedIn-hatékonyság a kiváltott reakciók száma alapján

Az elért reakciók számában egy év alatt 50-100 százalékos a növekedés, ami azt jelenti: sokkal hatékonyabban mozgatják a meglévő szakmai közösségüket a vezetők.

Ennek alapján a vezérigazgatók körében Keszte Róbert (Continental) mögött Rékasi Tibor (Telekom) két helyet javítva a második, Solti Andrea (Shell) a harmadik, míg Guntram Würzberg (E.ON) a negyedik lett és Kékesi Sándor is bekerült a legjobb öt közé.

Az összes egyéb pozíciót beleszámítva is Keszte Róbert (Continental, CEO) a legeredményesebb, Friedl Zsuzsa (Telekom, chief of staff), Pantl Péter (Mol, kommunikáció) Rékasi Tibor (Telekom, CEO) és Solti Andrea (Shell, CEO) előtt.

A kommunikációs vezetők között az öt legtöbb interakciót kiváltó szakemberből három a bankszektorból érkezett. A legtöbb reakciót kiváltó kommunikációs szakember között változatlanul Pantl Péter (MOL) az első, második Gáspár Bence (OTP) Blaumann Debóra (Erste) a harmadik, Bánhegyi Zsófia (Szerencsejáték Zrt.) a negyedik, míg Szinai Ádám (CIB) az ötödik.

Ők a legjobbak a követők és reakciók alapján

A reakciók számát a követőszámhoz arányosítva még reálisabb képet kapunk arról, ki milyen hatékonyan szólítja meg a LinkedIn közösségét. Ebben az összehasonlításban 2023-ban szinte teljesen kicserélődött a TOP5 mezőny.

Guntram Würzberg, az E.ON vezérigazgatója végzett az élen, megelőzve Grósz Jenőt, a Lidl vezetőjét. A harmadik helyre Szabó Gergely, a MET Hungary CEO-ja, a negyedikre Berkes Áron, a Vodafone HR-igazgatója került, míg az ötödik helyen Gáspár Bence futott be.

The post Vezetői karrierutak a közösségi médiában – ők a LinkedIn topligásai appeared first on digitrendi.hu.