Tinédzserkorba lépett a Yettel ProSuli programja: a 2015/2016-os tanévben még mindössze öt iskolával induló kezdeményezés ma már több mint 170 intézményben és ezer pedagógus bevonásával működik országos szinten. A jubileumi eseményen a program elmúlt évtizedének legfontosabb tanulságait és az oktatás előtt álló új digitális kihívásokat is összefoglalták.

Az eszközöktől a pedagógusképzésig

A projekt indulásakor még elsősorban az iskolák digitális eszközhiányának enyhítése volt a cél: tableteket és mobilinternetet biztosítottak az intézmények számára, hogy a pedagógusok és a diákok új oktatási módszereket próbálhassanak ki. Az első évek tapasztalatai azonban gyorsan megmutatták, hogy az infrastruktúra önmagában kevés. A valódi kihívást a pedagógusok digitális felkészítése és a módszertani támogatás jelentette.

A program fókusza ezért fokozatosan a tanárképzés irányába tolódott el. A TudatosNet kezdeményezés keretében például ötven pedagógust képeztek ki, akik később saját diákjaiknak adták tovább a megszerzett tudást. Az évek során emellett több speciális projekt is elindult: a KórházSuli a hosszabb ideig kezelés alatt álló gyermekek oktatását segítette, míg az E-Tanoda programban kedvezőbb körülmények között tanuló diákok támogatták hátrányos helyzetű társaikat.

A program egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy a digitális átállás kulcsszereplői nem maguk az eszközök, hanem a pedagógusok. Az Oktatási Hivatal által akkreditált képzéseket az elmúlt években már ezres nagyságrendben végezték el tanárok, miközben az online kurzusokra több ezer pedagógus jelentkezett.

„A digitális készségek mára alapfeltételei annak, hogy a fiatal generáció sikeresen lépjen be a munkaerőpiacra” – hangsúlyozta Tőzsér Judit, a Yettel kommunikációs igazgatója.

Szerinte nem mindegy, hogy a pályakezdők az első munkanapjaikon még felzárkóztatásra szorulnak, vagy már azonnal értéket tudnak teremteni a cégeknél. A jól felkészített fiatalok ráadásul akár idősebb kollégáikat is támogathatják digitális tudásukkal.

A robotika: a legsikeresebb mellékprojekt

Az elmúlt tíz év során a technológiai trendek is jelentősen átalakították a programot. A pandémia idején online oktatási segédanyagok készültek, kísérleti projekt indult VR-szemüvegek oktatási alkalmazására, később pedig a robotika és a mesterséges intelligencia is megjelent a kezdeményezésben. Bár a VR-oktatási pilot végül nem hozta a várt eredményeket, a robotikaprogram kifejezetten sikeressé vált: a kezdeti húszcsapatos projektből mára 170 csapatot megmozgató országos verseny nőtt ki.

A legjobb csapatok nemzetközi szinten is megmérettethetik magukat: korábban Tallinnba, idén pedig már Dél-Koreába jutottak ki a Robotex világversenyre kvalifikáló diákok. A szervezők szerint a robotika nem klasszikus programozószakkörként működik, hanem játékos, projektalapú készségfejlesztésként, amely a kreatív gondolkodást, a problémamegoldást és a csapatmunkát erősíti – vagyis éppen azokat a kompetenciákat, amelyekre a munkaerőpiacon is egyre nagyobb szükség van.

Az AI lett az új kihívás az oktatásban

Az utóbbi időszak legnagyobb kihívását ugyanakkor már a mesterséges intelligencia megjelenése jelenti az oktatásban. A ProSuli ezért 2025-ben ingyenes AI-képzéssorozatot indított pedagógusok számára, hogy segítsen eligazodni az új technológia oktatási felhasználásában. A program szakmai vezetője, Koren Balázs szerint az AI ugyanúgy váratlanul robbant be a társadalomba, mint korábban a közösségi média, ezért különösen fontos a tudatos és felelős használat kialakítása.

„A digitális oktatás legfontosabb kérdése valójában nem változott: hogyan lehet felkészíteni a diákokat egy olyan világra, ami gyorsabban változik, mint valaha?” – fogalmazott Koren Balázs.

Szerinte a következő időszakban tovább nő majd az AI-alapú oktatási módszerek és az online együttműködés szerepe, de a technológia csak akkor válik valódi tudássá, ha azt megfelelően felkészült pedagógusok közvetítik a diákok felé.

The post Nem a tablet, hanem a tanár lett a digitális oktatás kulcsa appeared first on digitrendi.hu.

Nemcsak munkahelyet, jövőképet is mutatnak a fiataloknak az itteni cégek

Szerencsére ma már egyre kevésbé számítanak egyedi kezdeményezésnek azok a programok, amelyek során vállalatok közvetlenül segítik a fiatalok pályaorientációját és karrierépítését. A Magyarországon működő nemzetközi cégek mellett hazai vállalkozások, technológiai cégek, gyártóvállalatok és egyetemi partnerek is egyre aktívabban keresik a kapcsolatot a diákokkal, hogy valós tapasztalatokon keresztül mutassák meg a modern munkaerőpiac működését.

A tendencia nemzetközi szinten is erősödik. Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban vagy éppen Ázsiában régóta bevett gyakorlat, hogy vállalatok mentorprogramokkal, gyárlátogatásokkal, STEM-projektekkel és gyakorlati workshopokkal segítik a fiatalokat.

A gyors technológiai változások miatt ugyanis egyre több cég ismeri fel: a jövő szakembereinek képzése nem kizárólag az oktatási intézmények feladata. A vállalatoknak is érdekük, hogy időben megszólítsák a következő generációt, és segítsenek eligazodni a mesterséges intelligencia, a robotika vagy a digitalizáció által átalakuló világban.

Ebbe a sorba illeszkedik a Schneider Electric és a Bosch két friss magyarországi kezdeményezése is, amelyek különböző korosztályokat céloztak meg, de közös bennük, hogy élményszerű módon igyekeztek közelebb hozni a technológiai pályákat a fiatalokhoz.

Egyetemisták lepték el a Schneider Electric budapesti központját

Már ötödik alkalommal rendezte meg a Schneider Electric a „Plan(t) Your Future!” elnevezésű eseményét, amelynek célja az egyetemisták karrierépítésének támogatása volt. A vállalat budapesti központjába ezúttal közel száz hallgató látogatott el, hogy betekintést nyerjen a cég működésébe, és közvetlenül találkozhasson a vállalat különböző területein dolgozó szakemberekkel.

A program túlmutatott egy hagyományos állásbörze keretein. A résztvevők rapid interjúkon próbálhatták ki magukat, önéletrajz-készítési tanácsokat kaptak, sőt profi CV-fotó is készült róluk. A Schneider Electric külön figyelmet fordított arra is, hogy a budapesti központ mellett gyáraiból és logisztikai központjaiból érkező munkatársak is bemutassák a gyártási és logisztikai karrierlehetőségeket.

Az idei esemény egyik újdonsága volt, hogy nemcsak egyetemisták, hanem a vállalat munkatársainak középiskolás és végzős gyermekeit is bevonták a programba. Ez jól mutatja, hogy a cégek ma már egyre korábban próbálják megszólítani a fiatalokat, és segíteni őket a tudatos pályaválasztásban.

Ivanov Katalin, a Schneider Electric országos HR vezetője szerint a vállalat felelősségének érzi a jövő szakembereinek támogatását, ezért is működnek együtt több hazai felsőoktatási intézménnyel, köztük a Budapesti Műszaki Egyetemmel(BME) és a Dunaújvárosi Egyetemmel.

Robotika, AI és önvezető LEGO-autók a Bosch programjában

Míg a Schneider Electric elsősorban az egyetemistákat célozta meg, addig a Bosch a középiskolások számára szervezett élményalapú programot a győri Mobilis Interaktív Élményközponttal és a Széchenyi István Egyetemmel együttműködésben.

A 2025/2026-os tanévben megvalósított programsorozatban több mint 1100 diák vett részt négy megye 43 középiskolai osztályából. A kezdeményezés középpontjában a digitális készségek fejlesztése és az AI-korszak kihívásaira való felkészítés állt.

A résztvevők nem tankönyvekből tanultak: önvezető LEGO-járműveket programoztak, robotporszívót építettek újrahasznosított alapanyagokból, valamint mesterséges intelligenciára épülő projekteken dolgoztak.

A program egyik legnépszerűbb eleme az AI-workshop volt, ahol a diákok a hatékony promptolás(utasításadás az AI-nak) alapjaival ismerkedtek, logókat terveztek, illetve kézjeleket és érzelmeket felismerő rendszereket hoztak létre.

A Bosch szerint ma már nem elegendő pusztán elméleti tudást átadni a fiataloknak. Pótsa Mátyás, a magyarországi Bosch csoport innovációs ökoszisztéma vezetője úgy fogalmazott: a jövő szakmáihoz nyitottságra, kíváncsiságra és gyakorlati tapasztalatra is szükség lesz.

Egyre fontosabb a vállalatok szerepe az oktatásban

A két kezdeményezés jól mutatja, hogy a technológiai fejlődés üteme mellett a hagyományos oktatás önmagában már nehezen tud lépést tartani a munkaerőpiaci változásokkal. A vállalati együttműködések ezért egyre fontosabb szerepet tölthetnek be abban, hogy a fiatalok ne csupán elméleti tudással, hanem valós tapasztalatokkal, gyakorlati készségekkel és reális karrierképpel induljanak el.

Különösen fontos ez Magyarország számára is, hiszen a hazai gazdaság versenyképessége nagyban múlik azon, hogy sikerül-e itthon tartani és megfelelően felkészíteni a következő generáció szakembereit. A cikkben említett céges programok nemcsak inspirációt adhatnak a fiataloknak, hanem azt az üzenetet is közvetíthetik, hogy Magyarországon is lehet modern technológiai környezetben, nemzetközi szinten is versenyképes tudást szerezni és karriert építeni.

The post Már kevés a tankönyv: a cégek is beszállnak a jövő szakembereinek képzésébe appeared first on digitrendi.hu.

Ahogyan a dékán a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast legutóbbi adásában elmondta, a mezőgazdaság átalakulásának egyik tartóoszlopa a precíziós gazdálkodás. Ez a szemlélet az erőforrások – víz, vetőmag, műtrágya – pontos felhasználására törekszik. A gazdák ma már drónok és műholdfelvételek segítségével elemzik a talaj szerkezetét és domborzatát, így a vetőgép vagy a permetező pontosan oda és annyit juttat ki az anyagokból, amennyire az adott területnek szüksége van.

A technológia az állattenyésztésben is látványos eredményeket hoz. Az egyik leginnovatívabb példa a „Okos gazda szeme” projekt, amely során kamerák és tanuló algoritmusok segítségével figyelik meg a tehenek viselkedését. A cél az, hogy fizikai érzékelők nélkül, pusztán a képalkotás alapján azonosítsák az állatok jólétét vagy esetleges betegségeit. Ez nem csupán etikai kérdés: a „boldog állat”, amely komfortosan érzi magát (például vízágyon pihen, hogy ne sérüljön a tőgye), bizonyítottan több tejet ad és jobb minőségű húst termel.

Mindez nem kis mértékben összefügg azzal is, hogy egészséges élelmiszerek legyenek a piacon, annak ugyanis az egyik pillére az stresszmentesen tartott, megfelelő takarmánnyal ellátott egészséges állat, vagy éppen a zöldségek vegyszermentesebb, robotizált termesztése.

Az erőforrások védelme és a környezettudatosság

A beszélgetésben a dékán rámutatott, hogy a modern mezőgazdász legfontosabb tanácsa a pazarlás elkerülése. Mivel minden erőforrásunk véges, a gazdálkodás során tudatosan kell beosztani a vizet, a termőföldet és az energiát. A precíziós gazdálkodás itt válik környezetvédelmi eszközzé: a technológia segítségével csak annyi vegyszert és műtrágyát juttatnak ki, amennyi feltétlenül szükséges, megóvva ezzel a talajt és a vizeket a felesleges terheléstől. A víz különösen nagy érték, így a precíziós öntözési rendszerek használata ma már nem választás, hanem kényszerűség a fenntarthatóság jegyében.

A klímaváltozás hatásai már közvetlenül érzékelhetőek a magyar földeken is. A kukorica például az Alföldön már egyre kevésbé bírja a megváltozott éghajlatot, ezért a gazdáknak olyan alternatívák után kell nézniük, amelyek jobban tűrik a szárazságot, és jó minőségű tömegtakarmányt biztosítanak, mondta Mikó Edit.

A gyümölcstermesztésben is stratégiai váltásra van szükség, fogalmazott. A fagyérzékeny fajtákat (mint a sárgabarack vagy a cseresznye) már nem a fagyzugos területekre, hanem magasabb fekvésű lejtőkre kell telepíteni, és olyan késői virágzású fajtákat kell nemesíteni, amelyek elkerülik a tavaszi fagyokat. Az alkalmazkodás tehát nem a hagyományok feladását, hanem a technológia és a biológiai ismeretek ötvözését jelenti, mondta Mikó Edit a műsorban, hangsúlyozva, hogy az innováció az élelmiszerlánc minden szintjén jelen van.

A robotika is a mindennapok részévé vált. A nagyüzemi telepeken, akár az állat életritmusához és egyedi fizikai jellemzőihez is igazodó fejő-, vagy éppen automatizált takarmányfeltoló és -kiosztó robotok dolgoznak. Az üvegházakban permetező drónok helyettesítik az embereket, a kertészetekben pedig olyan szüretelő robotokat és gépi látást alkalmaznak, amelyek képesek kiválasztani a tökéletesen érett paradicsomot, vagy sérülés mentesen levágni az érett paprikát.

Az egyetemi oktatás megújulása és a diákok perspektívái

A technológiai fejlődés természetesen az egyetemen is érezteti hatását. A Szegedi Tudományegyetemen a mesterséges intelligencia oktatása már beépült a tanmenetbe, és minden karon, így a mezőgazdaságin is alapkövetelménnyé vált. Az oktatás ma már erősen multidiszciplináris: az agrárszakemberek informatikusokkal és gyógyszerészekkel dolgoznak együtt, például a rovarfehérjék takarmányozási célú felhasználásának kutatásában.

A mai hallgatói generáció már teljesen más elvárásokkal érkezik:

• Technológiai nyitottság: A fiatalok számára a drónprogramozás vagy a digitális rendszerek használata olyan természetes, mint a lélegzetvétel.

• Naprakész tudás igénye: Elvárják, hogy az oktatók a legfrissebb piaci trendeket és innovációkat tanítsák, hiszen amit az egyetemen hallanak, azt sokszor azonnal ki akarják próbálni a családi gazdaságban.

• Generációs híd: A diákok gyakran innovációs motorként térnek haza, ahol a „szülők is így csinálták” szemléletet váltják fel modern, digitális megoldásokkal, akár a kisebb, de növekedni akaró családi gazdaságokban is

Mikó Edit a MI és más adásában hangsúlyozta, hogy bár a technológia (mint például az akár joystickkal irányítható traktorok) lenyűgöző, az alapvető biológiai ismeretek és a „józan paraszti ész” továbbra is nélkülözhetetlen. A jövő agrárszakembereinek nem csupán a gépek kezeléséhez kell érteniük, hanem kritikusan kell gondolkodniuk az összefüggésekről, és felelősséget kell vállalniuk a véges erőforrások megőrzéséért.

A szerző a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője

The post Valódi innovációs labor a mezőgazdaság – jövője a digitális rendszerekben dől el appeared first on digitrendi.hu.

A robotika egyik legnagyobb korlátja eddig az volt, hogy a gépek működéséhez speciális programozói tudás kellett. Ez nemcsak költséges volt, hanem sok kisebb vállalat számára egyszerűen elérhetetlen is.

Ezen változtat az a megközelítés, amelyet egy prágai startup, a RoboTwin képvisel: a robotok tanítását a kódolás helyett a bemutatásra építi. A rendszer lényege, hogy a dolgozó egyszer elvégzi a feladatot, a technológia pedig ezt rögzíti és robotprogrammá alakítja – akár egy perc alatt – hívja fel a figyelmet a Horizon Magazine cikke.

Ez a változás már nem technológiai részletkérdés, hanem szemléletváltás: a robot nem „programozott eszköz”, hanem tanítható rendszerré válik.

Automatizáció mindenkinek

A nagyvállalatok, különösen az autóipar, már régóta használják az ipari robotokat, évente akár több tízezer új robot kerülhet a gyártósorokra ebben a szektorban.

A kisebb cégek számára azonban az automatizáció eddig túl drága és túl bonyolult volt. A RoboTwin megoldása éppen ezt a belépési korlátot bontja le azzal, hogy nem igényel speciális programozói tudást.

A rendszer kézi eszközökkel rögzíti a mozgásokat, majd ezeket alakítja át robotutasításokká. Ez különösen olyan területeken hasznos, ahol a munka ismétlődő, fizikailag megterhelő vagy egészségre káros – például festésnél vagy felületkezelésnél.

Lehetőség startupokna: nem felhasználni, hanem továbbfejleszteni

A történet azonban túlmutat egyetlen technológián. Az ilyen megoldások új típusú startup-lehetőségeket nyitnak meg Európában.

Az automatizáció következő hulláma ugyanis már nem elsősorban a hardverről, hanem a hozzáférhetőségről és a szoftverről szól.

Ez azt jelenti, hogy a startupok:

• nemcsak robotokat vásárolhatnak

• hanem azok „tanítását”, vezérlését és optimalizálását is új szintre emelhetik

Vagyis a robotika egyre inkább platformmá válik.

Uniós háttér, ami mögött pénz és stratégia is van

Az Európai Unió kifejezetten támogatja az ilyen típusú deep-tech innovációkat. A RoboTwin például több programból is részesült, köztük a Women TechEU kezdeményezésből, majd 2025-ben 2,3 millió eurós támogatást nyert az Európai Innovációs Tanácstól.

Ez nem egyedi eset. Az EU célja, hogy:

• erősítse a digitális szuverenitást

• növelje az ipari automatizációt

• és versenyképesebb helyzetbe hozza az európai kkv-kat

Ez a kombináció különösen kedvez a startupoknak, hiszen egyszerre adott a technológia, a piac és a finanszírozás is.

A következő lépés: tanításból autonómia

A RoboTwin jelenlegi megoldása egyelőre még a bemutatáson alapul, de a fejlesztések már a következő szintet célozzák.

A cél az, hogy a robotok ne csak lemásolják a mozdulatokat, hanem a korábbi tapasztalatok és adatok alapján önállóan generáljanak programokat.

Ez már a mesterséges intelligencia és a robotika valódi összeolvadása, ahol a rendszer nemcsak végrehajt, hanem értelmez és alkalmazkodik.

A háttérben: munkaerőhiány és rugalmasság

A robotika fejlődését nemcsak a technológia hajtja. Az iparban egyre nagyobb problémát jelent a munkaerőhiány, különösen a monoton vagy nehéz fizikai munkák esetében.

Az ilyen rendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy gyorsan alkalmazkodnak a változó gyártási igényekhez. Kis szériák esetén is gazdaságossá válhat az automatizáció, ami korábban elképzelhetetlen volt.

A valódi változás

A robotika nem új, de most először válik igazán széles körben elérhetővé. A kulcs nem az, hogy egy robot mit tud, hanem az, hogy ki és milyen gyorsan tudja használni.

Ebben rejlik a startupok lehetősége is: nem új gépeket kell feltalálni, hanem új módokat arra, hogy az emberek együtt dolgozzanak velük.

Egyszerűen fogalmazva: a robotok nem leváltják az embert — hanem tanulnak tőle.

The post Nem programozzák, tanítják: a robotika új hulláma a startupoknak is piacot nyit appeared first on digitrendi.hu.

A ProSuli program már tíz éve támogatja aktívan a digitális oktatási módszertanok terjesztését, fejlesztését, és folyamatosan igyekszik aktuális tudásmegosztással, új lehetőségekkel segíteni a hazai oktatási szereplőket.

A Yettel digitális oktatási programjának keretében öt évvel ezelőtt indult robotikaversenyen évről évre egyre több iskola és diák vesz részt. Idén országosan már több mint 40 településről, közel 100 diákcsapat nevezett a játékos megmérettetésre.

A versenyeket hagyományosan megelőzi egy nyílt pályázat, amelyben az iskoláknak lehetőségük nyílik arra, hogy ingyenesen jussanak LEGO robotkészlethez.

Új év, új kategóriák, új nyeremények

Technikai tudás, algoritmikus gondolkodás, mechanikai tervezés, precizitás, kreatív problémamegoldás és csapatmunka – többek közt ezeket a készségeket sajátíthatják el a fiatalok a robotprogramozás során.

A verseny kezdetben a robotikával ismerkedő diákokat célozta, hogy támogassa első lépéseiket. Az elmúlt években a rendezvény organikusan fejlődött, országossá vált, és egyre több résztvevőt vonzott.

Jövő évtől kezdődően az általános és középiskolás korcsoportokon belül új kategóriák – amatőr és profi liga – is indulnak, így a diákok életkoruk figyelembevétele mellett, tudásszintjük szerint versenyezhetnek.

„Idénre „kinőttük” magunkat, és a nagyszámú jelentkező miatt már négy regionális elődöntőt is szerveztünk. Most még tovább bővítjük a jelentkező csapatoknak kínált lehetőségeket. A fiatalabb és idősebb diák kategóriákon belül bevezetünk egy-egy új kategóriát: akik kevesebb, mint két év robotika tapasztalattal rendelkeznek, azoknak egy kezdő, a nagyobb tudással bíróknak pedig egy haladó ligát indítunk. Így biztosítjuk, hogy mindenki a saját tudásszintjének megfelelő kihívókra leljen a robotikaversenyen” – hívja fel a figyelmet Koren Balázs, a ProSuli szakmai vezetője.

A verseny valamennyi kategóriájának és korcsoportjának első helyezettje pénzjutalomban részesül, az első 3 díjazott pedig a rangos Robotex International nemzetközi robotikaverseny magyarországi döntőjére kvalifikálja magát, ahol újabb eredményes szerepléssel akár a dél-koreai nemzetközi döntőbe is eljuthat.

A 25 robotkészletre és a 2026-os ProSuli robotikaversenyre november 30-ig pályázhat minden Magyarországon működő közoktatási intézmény, függetlenül attól, hogy már tagja-e a ProSuli programnak. A nyerteseket sorsolás útján választják ki.

A regionális fordulókat 2026. februárjában, a döntőt márciusban szervezik meg; ezt megelőzően a résztvevő csapatok felkészülését a robotkészletek mellett online oktatóanyaggal és konzultációs lehetőséggel is támogatja a ProSuli.

The post Ingyenes robotkészletekre pályázhatnak újra a hazai iskolák appeared first on digitrendi.hu.

Kezdjük azzal, hogy mely területeken a legsúlyosabb a mérnökhiány. Az egyik egészen biztosan a félvezetőipar, ahol a technológiai ipar fellegvárának számító Egyesült Államokban 2029-re már mintegy 146 ezer betöltetlen mérnöki pozíció várható, Dél-Koreában pedig erre a célirányos állásra 56 ezer embert keresnek.

India is egyre látványosabban zárkózik fel a nagyokhoz a chipgyártásban. Ennek nyomán számos nyitott pozíció várja a chiptervezésben, beágyazott rendszereknél, a tesztelésben, a gyártásban, a mesterséges intelligenciában jártas, valamint a fenntarthatóság területén dolgozni kívánó mérnök szakembereket.

Hadiipar, robotika, kiberbiztonság

Az Egyesült Királyságban a hadiiparban kritikus a szakképzett munkaerő hiánya – sok szakember ugyanis átmegy a civil szektorba a jobb fizetés és a kedvezőbb munkakörülmények miatt, ami gátolja a nagy projektek, például a tengeralattjárók vagy a vadászgépek fejlesztését.

Általában is növekszik a kereslet a mesterséges intelligenciához(AI), a gépi tanuláshoz és a robotikához értő szakemberek iránt. Utóbbiban a legfrissebb felmérések 2025-re már több mint 1 millió új robotikai munkakör létrejöttét vetítették előre.

Az IoT és felhőalapú rendszerek terjedésével pedig a biztonsági kihívások is nőnek, ezért a biztonsági tervezésre és a védelmi rendszerekre szakosodott mérnökök iránti kereslet is folyamatosan emelkedik.

Infrastruktúra és építőmérnöki területek

Az infrastrukturális korszerűsítési projektek – hidak, utak, közlekedés, de ide sorolhatók a szélessávú kommunikációs hálózatok is – generálják az építő- és a strukturális mérnöki szakértelem iránti keresletet.

Ha már infrastruktúra a nagy adathalmazok kezelése, az adatvezérelt rendszerek, valamint a felhő és edge computing terjedése miatt az adat- és felhőmérnökök iránti igény is növekszik.

Élénkülő kereslet várható az orvostechnológiai (biomedikai) mérnökök iránt az egészségügyi rendszerekben megjelenő új eszközök, megoldások fontossága miatt.

A jövő nagy ígéretű területein, mint az űrtechnológia, a kvantumszámítógépek vagy a nanotechnológia ugyancsak komoly érvényesülési lehetőséget remélhetnek a szakemberek.

Ahol telített a piac az a kémiai, mechanikai és anyagmérnököké, különösen az USA-ban, ahol viszont villamosmérnökökből van hiány.

A legkeresettebb mérnöktípusok a világban

Az európai mérnökhiány kritikus pontjai és irányai

Hadiipar: az orosz–ukrán konfliktus és az EU-ban felgyorsuló hadiipari beruházások nyomán jelentős munkaerőhiány alakult ki az itteni védelmi iparban — ahol mindenekelőtt a mérnökök, AI-szakértők, de hegesztők és technikusok is hiányoznak.

Több nagy cég, köztük a Rheinmetall, KNDS vagy Thyssenkrupp, komoly felvételi tervekben gondolkodnak, de a szakképzett munkaerő hiánya növeli a versenyképesség és termelési kapacitás fenyegetettségét – írja a Reuters.

Megújuló energia: Az északi-tenger térsége vált Európa zöld energia‐központjává, és jelentős fejlesztések indultak az offshore szélerőművek és hidrogéntechnológiák terén. Eközben a The Guardian szerint erősödik az igény a tenger alatti kábelezés és más tengeri platformokhoz kapcsolódó, mérnöki tudást igénylő szakemberek iránt.

Digitális és zöld átállás

• IT / digitalizáció: Európában növekszik az igény a szoftverfejlesztők, az adat- és AI-mérnökök, valamint kiberbiztonsági szakemberek iránt. A digitális átalakulás még jobban felgyorsítja ezt a trendet.

• Zöld technológiák: A megújulóenergia-mérnökök, környezetmérnökök, energiahatékonysági szakértők és az ESG-szakemberek egyre jobban kulcsszereplőivé válnak az EU fenntarthatósági céljainak az elérésében.

Európában keresett mérnöktípusok, pozíciók

Ilyen állásinterjúkra készüljenek a mérnöki pozíciókra pályázók

Mint látjuk szinte minden mérnöki területen hiány van a szakemberekből. Azt gondolhatnánk, hogy a munkaerőfelvétel ehhez igazodva nem kekeckedős, viszonylag gördülékenyen mehet.

Bármily hihetetlen, mint oly sok minden mást, ezt a területet is figyeli valamely piackutató cég. Ez esetünkben a Glassdoor, amelynek adatbázisából nemrégiben gyűjtött össze információkat a precíziós alkatrészek gyártásával foglalkozó brit Accu cég, elemezve több mint 100 mérnöki vállalat interjúztatási gyakorlatát.

Ennek során áttekintették az interjúk nehézségi fokát, a pozitív és negatív tapasztalatokat egyaránt. A főbb megállapítások között szerepel többek között, hogy egy holland cég mondhatja magáénak a legnegatívabb hozzáállást a munkaerő felvétel során, magyarán ott érezték magukat a legkellemetlenebbül a pályázók.

A legnehezebb interjúfolyamattal pedig egy indiai céget említettek a felmérésben résztvevők. Továbbá egy svéd és egy amerikai vállalat volt az amelyik mindegyik kritériumban ott van a top tízben.

A legnehezebb interjúkkal rendelkező mérnöki vállalatok

A vizsgálat nyilvánosságra hozott részéből nem derül ki, hogy mitől keményebbek a felvételi feltételek, de iparági körökben a mesterséges intelligencia rakétasebességű terjedésével párhuzamosan egyre többen számolnak azzal, hogy az AI a mérnöki területeken is jelentősen átalakíthatja az összetételt.

A monoton, repetitív folyamatokra már nem feltétlenül lesz szükség hús-vér szakértőkre, a feladatot elvégzik majd az „AI-alkalmazottak”. A fennmaradó, élő munkaerőt igénylő területek viszont a jövőben már nagyobb szakmai tudást követelnek, lásd kvantum-, nanotechnológia és sok minden más, ma még nem is látható területeken.

Ezért is lehet, hogy szigorodik a felvételi folyamat. (Az undokabb, negatívabb hozzáállást, a visszajelzések hanyagolását, viszont igazából semmi sem indokolhatja.)

Vélemények a tizes toplista legjeiről

A legkeményebb elvárások. Az Engineers India a legnehezebb interjúval rendelkező mérnöki vállalat az összes elemzett cég közül, az ötből 3,4-es értékeléssel. A jelentkezők közül néhányan „kemény” és „technikai” interjúélményként jellemezték az otttani folyamatot, kiemelve, hogy a tipikus interjúkérdések a jelölt tudását faggatták.

A nehézség ellenére az interjúalanyok majdnem kilenctizedének (89%) mégis pozitív élményt jelentett, és néhány jelölt azt állította, hogy a nehézség miatt az interjú „magával ragadóbb” és „tanulságosabb” volt.

„A műszaki interjúra való felkészülés során mindig fontos, hogy felfrissítsük a problémamegoldó és kommunikációs készségeinket. Az interjúztató nem csak a műszaki ismereteidet fogja vizsgálni, hanem azt is, hogyan gondolkodsz és hogyan oldasz meg problémákat. Közöljük világosan a megközelítésünket, és ne féljünk feltenni az esetlegesen felmerülő kérdéseket. A vállalatok olyan jelölteket keresnek, akik nyomás alatt is képesek együttműködni. És persze győződjünk meg arról is, hogy ismerjük-e a vállalat legfontosabb alapjait” – figyelmeztet Patrick Faulkner, az Accu vezető mérnöke.

A második helyen a védelmi, repülőgépipari és a nukleáris ágazatban tevékenykedő brit Babcock International Group áll, az ötből 3,1-es nehézségi értékeléssel. Ennél a cégnél annak ellenére, hogy az interjúk nehézsége átlagon felüli volt, az emberek mindössze 17%-ának volt negatív tapasztalata.

A harmadik helyen az indiai Larsen & Toubro áll, az ötből 3-as nehézségi fokozattal. Annak ellenére, hogy az interjúk nehézsége átlagon felüli, a vállalatnál interjút készítők több mint háromnegyede (76%) pozitívnak nevezte a tapasztalatát, mindössze nyolc százalékuk találta azt negatívnak.

A legnegatívabb hozzáállás. Az összes vizsgált vállalat közül a hollandiai ASM International rendelkezik a legtöbb negatív interjútapasztalattal, a jelöltek közel egyharmada (32%) számolt be rossz tapasztalatokról.

A jelöltek által említett panaszok között szerepel, hogy a többszöri interjúk „ismétlődnek”, és a vezetőség nem vesz részt a folyamatban. Az interjúk nehézségét átlagon felülinek ítélték, az ötből 2,9-es értékelést kaptak.

A finn Neste követi őt szorosan a sorban, itt az interjúzók több mint egynegyede (27%) szerzett negatív tapasztalatokat. A vállalat a világ egyik vezető gyártója a megújuló dízel és a fenntartható repülőgép-üzemanyag előállításában, de pályázók nem éreztek a vezetői kvalitásait az interjúkon.

Néhányan a hosszú folyamatra hivatkoztak, nagyon lassú visszajelzésekkel, mások pedig azt kifogásolták, hogy egyáltalán nem kaptak választ. Az ötből 2,9-es átlagos interjún elért értékkel a Neste az átlagos nehézség felett van.

A harmadik helyen a brit The Weir Group áll, ahol az interjúalanyok több mint ötödének (22%) vannak negatív tapasztalatai. A glasgow-i székhelyű vállalat a mérnöki megoldások globális szolgáltatója, erős nemzetközi jelenléttel. Több mint 14 ezer embert foglalkoztatnak több mint 70 országban.

Több pályázó jelezte, hogy nem kapott semmilyen választ vagy visszajelzést az interjúk után, ami ugyancsak komoly negatív élményt jelentett a számukra. Az interjúk nehézsége ennél a vállalatnál alig magasabb az átlagosnál, az ötből 2,7-es értékelést kaptak.

A legnegatívabb hangulatú interjúkkal rendelkező mérnöki vállalatok

Az Accu vezető mérnöke elismeri, hogy a mai interjúk a mérnöki ágazatban vitathatatlanul versenyképesebbek és próbáratevőbbek, mint valaha, mivel az ágazat folyamatosan növekszik.

A legtöbb interjún a jelöltek nem csak az általános ismereteiket és készségeiket tesztelik. A vállalatok fel akarják mérni az alkalmazkodóképességet és a hatékony problémamegoldó képességet is.

Azt tanácsolja a mérnöki pályázatra jelentkezőknek, hogy gyakorolják a hatékony kommunikációt, és mindenképpen mutassák meg a potenciális munkaadójuknak, hogy milyen jól tudnak csapatban dolgozni.

Az, hogy a válaszait az adott vállalat kultúrájához és hiányszakmájához igazítja, szintén segít kitűnni, mivel ez azt mutatja, hogy ismeri az iparágat, amit különösen a nagyvállalatoknál értékelnek kellően nagyra.

The post Hiába a mérnökhiány, egyre keményebb feltételek várnak az álláskeresőkre appeared first on digitrendi.hu.

Nincs olyan hét, hogy valami újabb területen ne érne el rekordokat a mesterséges intelligencia használata. Már a nyaralásaink megtervezésénél is számolunk az AI adta lehetőségekkel.

Erre utal egy friss felmérés, amely szerint az AI egyre nagyobb teret nyer a turisztikai ágazatban is. Az utazók több mint egyharmada bízik az AI által generált ajánlásokban az utazása megtervezése során – derül ki a Stocklytics.com által összegyűjtött adatokból.

A két évvel ezelőtti AI-boom óta az utazók egyre gyakrabban fordulnak az AI-hoz az okosabb, gyorsabb és stresszmentesebb tervezés érdekében. A GenAI alkalmazások segítségével néhány másodperc alatt személyre szabott ajánlásokat, a legolcsóbb repülőjegyeket és útvonalterveket találhatnak, így a mesterséges intelligencia a végül maga is útitárssá válik – mutatta meg a Deloitte nemrégiben készült felmérése.

A statisztikák azt mutatják, hogy a legtöbb „tech-fogékony” utazó a GenAI eszközöket használja szálláskeresésre, 43%-uk pedig további keresés nélkül le is foglalta és el is utazott a javasolt helyekre.

A megfelelő úti cél kiválasztása volt a második legnépszerűbb AI felhasználási eset a turizmusban, a válaszadók 38%-a az AI tanácsai alapján utazott.

Az útvonaltervezés áll a harmadik helyen, az utazók 34%-a használ mesterséges intelligenciát erre a célra. A legkevésbé pedig egyelőre az éttermi lehetőségek és az úti célon belüli programok keresésére használták az AI-t, 30%-os, illetve 26%-os részesedéssel.

Az AI 2030-ig megnégyszereződik a turizmus piacán

A verseny élesedésével az utazási vállalatok nagyban építenek az AI-eszközökre a kereslet előrejelzése, az árképzés optimalizálása, valamint az ügyfélszolgálati chatbotok és a virtuális ügynökök iránti érdeklődés felkeltésére.

Mivel az AI képes csökkenteni a költségeket, javítja a hatékonyságot és zökkenőmentesebb, személyre szabottabb utazási élményt nyújt, az utazási piac ezen technológiába történő befektetései a következő években ugrásszerűen megnőhetnek.

A Markets and Markets ez évre vonatkozó kutatása szerint az évtized végére a teljes turisztikai piacon megnégyszereződik az AI használata. Tavaly ezt a piaci szegmenst nagyjából 2 milliárd dollárra értékelték.

Az AI-felhasználók száma az egekbe szökik

Alig öt évvel ezelőtt az AI még messze volt a globális alkalmazástól; ma már egy olyan mainstream technológiáról van szó, amely forradalmasítja az iparágakat és megváltoztatja a mindennapi életet.

A mesterséges intelligencia használata az elmúlt öt évben robbanásszerűen megnőtt, 2020-ban mintegy 115 millió ember használt mesterséges intelligencia-eszközöket. Mára ez a szám megháromszorozódott, és megközelíti a 350 milliót. A legfrissebb adatok azonban azt mutatják, hogy az AI-piac sokkal gyorsabban növekszik, mint korábban gondolták.

Az AltIndex.com által bemutatott adatok szerint a globális AI-piac 2030-ra várhatóan több mint 950 millió felhasználót fog elérni, ami 220 millióval több, mint a korábbi előrejelzésekben szereplő adatok.

A Statista várakozásai szerint a globális AI-felhasználói bázis 2031-re pedig már meghaladja az 1,1 milliárd főt. Ha ez megtörténik, az AI a közösségi médiához és az okostelefonokhoz hasonló ütemben fog növekedni, és gyorsabban, mint az internet korai elterjedésekor.

Hogy ezt az 1,1 milliárdot perspektívába helyezzük, 2031-re a mesterséges intelligenciát használók száma meghaladja majd Európa és az Egyesült Államok teljes lakosságának együttes számát. Ha a mesterséges intelligencia felhasználói bázisa egy ország lenne, akkor India és Kína mögött a világ harmadik legnagyobbja lenne.

A mesterséges intelligencia 2031-re ezermilliárd dolláros iparággá válik

Annak ellenére, hogy a technológiai ágazat számára rázósan indult az év, amelyet a globális piacokat megrázó geopolitikai feszültségek jellemeztek, az iparág tovább fog növekedni, némi fáziskéséssel.

A növekedés egyik legnagyobb hajtóereje továbbra is a mesterséges intelligencia marad, és a piac a következő években történelmi mérföldkőhöz érkezik. A Stocklytics.com által bemutatott adatok szerint a mesterséges intelligencia 2031-re várhatóan ezermilliárd dolláros iparággá válik.

A magas kamatlábak, a gazdasági lassulás, a big techre és a mesterséges intelligenciára vonatkozó szigorúbb szabályozás, Trump vámpolitikája és a globális kereskedelmi háborúk ellenére a mesterséges intelligencia továbbra is felülmúlja a technológiai szektor szinte minden más területét.

Míg ezek a kihívások valószínűleg növelni fogják az AI hardverek költségeit és rövid távú ellátási zavarokat okoznak, addig az AI fő növekedési hajtóerejét – a szoftvereket, az üzleti felhasználást és a felhőszolgáltatásokat – kevésbé érintik a vámok.

A Statista legfrissebb piaci előrejelzése szerint a globális AI-piac 31%-kal fog növekedni, és 2025-re eléri a 244 milliárd dolláros értéket, amivel a technológiai növekedési listák élén áll, kétszer jobban gyorsul, mint a félvezetők, háromszor gyorsabban, mint az IoT, és 10%-kal veri a nyilvános felhőt – derül ki az AltIndex.com által bemutatott adatokból.

Utóbbi várhatóan 20,8%-kal nő idén, vagyis 10%-kal kisebb mértékben, mint az AI. A tárgyak internete (IoT), amely várhatóan idén trillió dolláros iparággá válik, háromszor kisebb mértékben, 11%-kal fog növekedni, mint az AI.

Az összes többi technológiai iparági szegmens is sokkal lassabban fog növekedni. A félvezetők az előrejelzések szerint 2025-re 15,6%-kal bővülnek, ami lenyűgöző szám, de csak fele a mesterséges intelligencia tervezett növekedésének. Más nagy szegmensek, például a robotika és a kiberbiztonság nagyjából 10%-os éves növekedést látnak, míg az adatközpontok, az IT-szolgáltatások és a szoftverek 8,8%-os, 6,5%-os, illetve 5,5%-os növekedéssel követik őket.

A globális AI-piac 2027-ben már várhatóan meghaladja a 400 milliárd dolláros értéket, miközben alig három évvel később, 2030-ban ez az érték megduplázódik. Az ezermilliárd dolláros küszöböt pedig egy évvel később, 2031-ben érheti el.

Az AI a globális GDP növekedés egyik fő hajtóereje is lesz

Az AI legfrissebb piaci előrejelzése azt is mutatja, hogy a mesterséges intelligencia a jövőben a globális GDP-növekedés egyik fő hajtóereje lesz, sokkal nagyobb mértékben, mint most – derül ki az Altindex.com oldalán megjelent adatokból.

A Statista Market Insights felmérése három forgatókönyvet mutat be az AI globális GDP-re gyakorolt hatásáról. A mérsékelt forgatókönyv szerint a mesterséges intelligencia által vezérelt technológiák és innovációk kumulatív hatása 2031-re 11,5%-kal növelheti a globális gazdasági teljesítményt, vagyis háromszorosára az idei évinek.

Az optimista forgatókönyv szerint a mesterséges intelligencia hatása ennél 1,4 százalékponttal lesz nagyobb. Még a konzervatív forgatókönyv is azt jósolja, hogy az AI jelentősen fellendíti a globális gazdaságot.

Utóbbiban a mesterséges intelligencia által vezérelt technológiák és innovációk kumulatív hatása 2031-re 9,5%-kal, azaz az idei év háromszorosára növeli a globális gazdasági teljesítményt.

The post Eljött az idő, hogy a nyaralásunkat is az AI tervezze meg appeared first on digitrendi.hu.

Oldtimer e-versenyautóval, különleges robottal, mobil laboratóriummal is találkozhattak a Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium tanulói, akik közvetlen betekintést is nyertek az e-kerékpározás, az elektromos meghajtás és az önvezető járművek világába. (Ennek az intézménynek volt egykori diákja, Szászi István a Bosch csoport magyarországi és Adria régióbeli vezetője.)

A diákok a rendezvényen a Bosch fejlesztőmérnökeinek bőrébe bújhattak, illetve megismerkedhettek azokkal az legújabb technológiákkal, amelyek hatékonyabbá és biztonságosabbá teszik a közlekedést.

A rendezvényen a Bosch szakemberei azt is bemutatták, hogyan tanítják vezetni a jövő autóit a vállalat Budapesti Fejlesztési Központjában. A kiállított tesztjárműben a legmodernebb méréstechnikákkal ismerkedhettek meg a fiatalok. És végül az autóipari fejlesztések „boszorkányhonyhájába” is betekintést nyerhettek a résztvevők.

Fény derült a röntgensugaras képalkotás, a folyadékpenetráció, és az optikai mikroszkópia részleteire is a rendezvényen kialakított mobil laboratóriumban.

The post Középiskolába ment a Bosch appeared first on digitrendi.hu.

A Rainbow Roboticsot 2011-ben alapították a Korea Advanced Institute of Science & Technology (KAIST) humanoid robot kutatóközpontjának kutatói. Ők alkották meg Korea első kétlábon járó robotját, a „Hubo”-t.

A Samsung először 2023-ban szerzett 14,7%-os részesedést a koreai cégben, most pedig élve vételi opciós jogával, részesedését 35%-ra növelte, hogy saját mesterséges intelligencia- és szoftvertechnológiáját a Rainbow Robotics robotikai technológiájával ötvözve felgyorsítsa a csúcstechnológiájú humanoidok fejlesztését.

A partnerség keretében a Samsung a Rainbow Robotics kollaboratív robotjait, kétkarú mobilmanipulátorát és autonóm mobilrobotjait tervezi felhasználni gyártási és logisztikai automatizálási feladatokhoz.

Ezek a robotok AI-algoritmusok segítségével képesek jelentősen javítani a munkavégző képességeiket azáltal, hogy tanulnak és elemzik a terepen előforduló helyzeti adatokat és környezeti változókat.

Az ügyletből a befektetésen felül még azzal profitál a Rainbow Robotics, hogy kihasználva a Samsung globális értékesítési infrastruktúráját, aktívan léphet a nemzetközi piacokra.

A lépéssel egyidejűleg a Samsung egy önálló részleget is létrehozott a csoporton belül Future Robotics Office néven, amely közvetlenül a vezérigazgató alá tartozik. Az iroda a jövő robotjainak – beleértve a humanoid robotokat is – fejlesztésére összpontosít.

The post Humanoid robotok fejlesztésében erősít a Samsung appeared first on digitrendi.hu.

A robotika számos olyan készséget és képességet fejleszt a diákokban, amit hasznosítani tudnak más tantárgyaknál is, a résztvevő pedagógusoknak pedig motiváló, hogy új eszközökkel képesek lekötni a gyerekek figyelmét.

A Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli a korábbi években kiegészítő tevékenységként kínálta az iskoláknak a robotika-oktatást, mégis az általa meghirdetett ProSuli robotika az elmúlt három évben az egyik legnagyobb szereplőjévé vált a hazai robotikaversenyeknek.

Az idén tavasszal megrendezett eseményen már az ország minden tájáról érkezve 46 csapat (92 diák és 40 kísérőtanár) mérte össze tudását.

Jöhet a ProSuli robotika 2.0

A folyó tanévben a ProSuli oktatási tevékenysége mellett kiemelt szerepet kap a robotikaoktatás. Az eddigi egyszeri éves versenykoncepciót egy komplett, egész tanévet átívelő, koordinált felkészülés és egy regionális, majd országos versenysorozat váltja fel.

A versenysorozat egy őszi-téli jelentkezési és felzárkózási időszakkal kezdődik, ahol a témában már jártas iskolák mellett új intézmények, csapatok jelentkezését is várják, és ebben az időszakban pályázhatnak az intézmények ingyenes robotkészletre is.

A felkészülést is ingyenesen elérhető oktató videósorozattal és konzultációs lehetőséggel támogatják a szervezők. Ezt követően egy tavaszi regionális selejtező és elődöntő sorozat veszi kezdetét. Az itt sikeresen szereplő csapatok vehetnek részt a jövő májusra tervezett ProSuli Robotika országos döntőn.

Ezen a döntőn a nyertes csapat ’az év legjobbja’ cím, és a vele járó jutalom mellett részt vehet a Robotex International nemzetközi robotikaversenyen.

Pályázat az ingyenes robotkészletekért

A ProSuli a felkészüléshez ingyenes robotkészletekkel is segíti azokat a köznevelési intézményeket, amelyek még nem rendelkeznek robotikakészlettel, függetlenül attól, hogy tagjai-e a ProSuli programnak, vagy sem.

Az eszközök mellett bármely csapat számára elérhető online alapozó tananyagot is biztosítanak a szervezők. A nyolc epizódból álló videós tananyag bemutatja a robotika alapjait, és segít megtenni az első lépéseket akár teljesen kezdő versenyzők számára is.

„A robotikaoktatás kulcsfontosságú szerepet játszik a jövő szakembereinek képzésében, de nemcsak informatikai szempontból: a projektalapú megközelítés révén a diákok valós problémákkal szembesülnek, melyekre csapatmunkában kell ötletelniük, és projektalapú szemlélettel kell megoldást találniuk; ezt kidolgozni, bemutatni és megélni az eredményeket. Ez a fajta gondolkodásmód és tapasztalat különösen értékes a gyerekek számára a tanulmányaik korszerű teljesítésében és hosszabb távon is, amikor kilépnek a munkaerőpiacra” – mondja Koren Balázs, a ProSuli szakmai vezetője.

The post Yettel: ingyenes robotkészletek a hatékonyabb oktatásért appeared first on digitrendi.hu.