A fejlesztés révén a világítás, a fűtés-hűtés, az árnyékolás, a beléptetés, valamint az energiafelhasználás felügyelete és irányítása egyszerűbbé válhat. A cél nem pusztán a kényelmesebb kezelés, hanem az energiahatékonyság javítása és az üzemeltetési költségek csökkentése.

A partnerség azért is figyelemre méltó, mert két olyan szereplőt hoz össze, amelyek eltérő területeken számítanak meghatározónak. Az ABB az ipari automatizálás és az épületirányítás világából érkezik, míg a Samsung neve elsősorban a fogyasztói elektronikai és okoseszközös ökoszisztémákhoz kapcsolódik. A közös fejlesztés jól jelzi, hogy az okosépületek piacán egyre inkább összemosódnak az ipari és a digitális technológiai megoldások.

A bejelentés egy másik szempontból is érdekes: ismét reflektorfénybe kerül az IoT, vagyis az internetre kapcsolt eszközök technológiája. Bár az elmúlt években a mesterséges intelligencia elvonta a figyelmet számos digitális trendről, a háttérben tovább folytatódott az érzékelők, mérők, vezérlők és intelligens rendszerek összekapcsolása. Az ABB és a Samsung fejlesztése ennek az evolúciónak egy újabb állomása, ahol már nem egyetlen épület vagy eszköz működik okosan, hanem teljes ingatlanportfóliók kezelhetők egységes rendszerként.

A megoldás a szállodaipar számára is tartogat újdonságokat. Az integráció lehetővé teszi, hogy a vendégek saját okostelefonjukról szabályozzák a szobák világítását, hőmérsékletét vagy árnyékolását, miközben az üzemeltetők pontosabb képet kapnak az energiafelhasználásról és a helyiségek kihasználtságáról.

A két vállalat szerint az integráció első tesztjei Németországban, Hollandiában és Dániában indulnak el még idén. A cél annak bemutatása, hogy az összekapcsolt épületautomatizálási és IoT-rendszerek miként járulhatnak hozzá a fenntarthatóbb, energiahatékonyabb és felhasználóbarátabb épületek működéséhez.

The post Amikor az épületüzemeltetés is adatvezérelt lesz appeared first on digitrendi.hu.

A nagy futballtornák hagyományosan a televíziópiac legerősebb időszakai közé tartoznak, az idei világbajnokság pedig várhatóan ismét lendületet ad az értékesítéseknek. A hazai kereskedők tapasztalatai szerint a vásárlók már nem egyszerűen új készüléket keresnek: a cél egyre inkább az, hogy a nappaliban is stadionközeli élményt teremtsenek.

Már a 75 col feletti méret sem számít különlegességnek

A MediaMarkt szerint a piac egyik leglátványosabb trendje a képernyőméret növekedése. Míg néhány éve még az 55 colos modellek számítottak nagynak, ma már a 75–80 colos készülékek is előfordulnak a magyar háztartásokban.

„Ma már a 75–80 colos modellek sem számítanak ritkaságnak itthon. Ennek legfőbb oka, hogy a nagyméretű televíziók átlagára jelentősen csökkent az elmúlt években, miközben a gyártók közötti verseny is felerősödött” – mondja Rózsa Márton, a MediaMarkt kereskedelmi igazgatója.

Tapasztalata szerint a vásárlók az üzletben gyakran még túl nagynak érzik ezeket a készülékeket, az otthoni használat után azonban sokszor éppen azt állapítják meg, hogy akár még nagyobb képernyő is elfért volna a nappaliban.

Mit keresnek ma a vásárlók?

• 75 colos vagy annál nagyobb képernyőket

• OLED vagy Mini LED technológiát

• sport- és játékoptimalizált képfrissítést

• AI-alapú kép- és hangjavítást

• fejlett streaming és okosotthon funkciókat

• prémium hangzást vagy soundbar-kiegészítést

A prémium technológia lett az új norma

A méretnövekedés mellett a képminőség is felértékelődött. Az OLED és a Mini LED technológiák ma már a piac legdinamikusabban fejlődő szegmensei közé tartoznak. Az OLED modellek értékalapon a teljes magyar televíziópiac mintegy ötödét adják, miközben a Mini LED készülékek egyre fejlettebb háttérvilágítási megoldásokkal kínálnak látványos kontrasztot és fényerőt.

Hasonló trendeket lát az eMAG is. Az online piactér adatai szerint az idei év első hónapjaiban a legnépszerűbb televíziók között már jelentős arányt képviseltek a prémium kategóriás OLED és Mini LED modellek, miközben tavaly még inkább az általános képességű készülékek dominálták a keresletet.

A távirányító továbbra is stratégiai fegyver

Az Euronics kutatása szerint a magyarok 54 százaléka valamilyen formában követi a nagy futballtornákat, és a meccsnézők 70 százaléka tudatosan úgy szervezi a programjait, hogy nyugodtan leülhessen a képernyő elé.

A felmérés arra is rámutatott, hogy a családi béke nem mindig garantált: a válaszadók 41 százaléka már járt úgy, hogy nem tudott megnézni egy mérkőzést, mert a tévén éppen más műsor futott, míg tízből három ember szerint a távirányító rendszeresen konfliktusforrás a meccsek idején.

Nem véletlen, hogy az Euronics egy különleges „Meccsváltó” távirányítót is készített mostani kampányához, amely egyetlen gombnyomással az aktuális mérkőzésre kapcsolja a televíziót.

AI, óriásképernyők és stadionhangulat

A 2026-os készülékpaletták alapján a televíziógyártók egyértelműen a mesterséges intelligenciára(AI) és a nagyméretű kijelzőkre építenek.

A piacvezető Samsung új televíziói AI-alapú kép- és hangoptimalizálással, dedikált sportmódokkal, továbbfejlesztett OLED, Neo QLED, Mini LED és Micro RGB technológiákkal érkeznek. A vállalat szerint az AI ma már nem különleges funkció, hanem a teljes termékportfólió alapvető része.

Az LG szintén a prémium élményre helyezi a hangsúlyt. Az új OLED evo, QNED Mini LED és Micro RGB modelljei nagyobb fényerőt, fejlettebb képfeldolgozást és még személyre szabottabb felhasználói élményt kínálnak. A vállalat szerint a televízió ma már nem pusztán kijelző, hanem az otthoni szórakoztatás központi eleme.

A márka, amely a filmes örökségre is épít

Miközben a televíziópiac más nagy szereplői az OLED, Mini LED és RGB háttérvilágítású technológiák versenyében igyekeznek kitűnni, a Sony továbbra is a prémium kép- és hangminőségre helyezi a hangsúlyt.

A japán gyártó idei termékcsaládjában első alkalommal jelentek meg a True RGB technológiára épülő modellek, amelyek függetlenül vezérelt vörös, zöld és kék LED-ekkel igyekeznek még pontosabb színvisszaadást és nagyobb fényerőt biztosítani.

Az új készülékek a cég RGB Backlight Master Drive Pro technológiáját használják, amely a márka történetének legnagyobb színterjedelmét teszi lehetővé. A fejlesztések között szerepel egy új tükröződéscsökkentő képernyőtechnológia, valamint az alkotói szándék minél pontosabb megjelenítését szolgáló képfeldolgozó megoldások is.

A Sony az új BRAVIA Theatre Trio hangrendszerét a Sony Pictures szakembereivel együttműködésben fejlesztette, hogy az otthoni nézők minél közelebb kerülhessenek a mozis hangélményhez.

A kínai gyártók is feljebb lépnek

A TCL és a Hisense eközben a Mini LED technológia továbbfejlesztésével igyekszik kitűnni. Mindkét vállalat új generációs RGB Mini LED megoldásokat mutatott be, amelyek a színhűség, a fényerő és a kontraszt területén ígérnek előrelépést, különösen a sportközvetítések és HDR-tartalmak esetében.

A TCL SQD Mini LED technológiája, illetve a Hisense RGB Mini LED fejlesztései jól mutatják, hogy a korábban elsősorban ár-érték arányukról ismert márkák ma már a prémium kategóriában is komoly kihívói a piac hagyományos szereplőinek.

Kik uralják a világ tévépiacát?

A globális televíziópiac élmezőnye az elmúlt években viszonylag stabil maradt. Az Omdia piackutató adatai szerint a Samsung immár húsz éve vezeti a globális televíziópiacot, miközben az LG, a TCL, a Hisense és a Sony továbbra is a világ meghatározó gyártói közé tartoznak.

A verseny ma már nem csupán az árakról szól: a kijelzőtechnológia, a mesterséges intelligencia, a hangzás és a teljes ökoszisztéma egyaránt kulcsfontosságú tényezővé vált.

A világbajnokság tehát nemcsak a futballról szól. A kereskedők várakozásai szerint a következő hetekben sok nappaliban cserélődhetnek le a régi készülékek, a gyártók pedig minden eddiginél fejlettebb technológiákkal próbálják meggyőzni a vásárlókat arról, hogy a következő nagy meccset már egy új televízión érdemes nézni.

The post Foci-vb-láz a nappaliban: egyre nagyobb és okosabb tévéket keresünk appeared first on digitrendi.hu.

A prémium okostelefonok javítása sokszor nem is a szervizelés miatt kellemetlen, hanem azért, mert időt kell szakítani a készülék leadására és átvételére. Ezt próbálja egyszerűbbé tenni a világ vezető mobilgyártójának magyarországi Mobilfutár szolgáltatása, amely Budapest területén háztól házig intézi a garanciális javítás logisztikáját.

A szolgáltatás lényege, hogy a felhasználóknak nem kell szervizpontot felkeresniük. A 14 óráig bejelentett készülékeket a szervizpartner akár még aznap, de legkésőbb a következő munkanapon átveszi az előre egyeztetett helyszínen, majd a javítást követően visszaszállítja azokat.

A Mobilfutár jelenleg a Samsung legújabb prémium modelljeihez érhető el, köztük a Galaxy Z Fold7, Galaxy Z Flip7, Galaxy S25 Edge, Galaxy S25 Ultra, valamint a Galaxy S26 sorozat készülékeihez. A márka ígérete szerint a modellek köre a jövőben tovább bővülhet.

A szolgáltatás igazából már tavaly augusztustól elérhető, ezen idő alatt már több száz készülék jutott el így a szervizbe és vissza a tulajdonosához. A Samsung szerint a rendszer egyik legnagyobb előnye a rugalmasság: az átvétel helye és időpontja a felhasználók napi programjához igazítható.

A Mobilfutár a Samsung ügyfélszolgálatán, a szervizpartner TMX felületén, valamint a gyártó weboldalán keresztül is igényelhető.

The post Szerviz sorban állás nélkül: házhoz megy a Samsung Mobilfutár appeared first on digitrendi.hu.

Ebben a folyamatban újabb mérföldkő, hogy az ezen a piacon meghatározó, nem európai gyártó Samsung Electronics is csatlakozott az uniós együttműködő és energiatudatos háztartási készülékekre vonatkozó magatartási kódexéhez.

Nem egyszerű energiacímke: az EU már a készülékek „viselkedését” is szabályozza

Az európai szabályozás évek óta szigorúan meghatározza, milyen energiafogyasztási paraméterekkel kerülhetnek piacra a háztartási gépek. A legismertebb elem az energiacímke-rendszer, amelyet az EU 2021-ben újított meg, visszahozva az egyszerűbb A–G skálát.

A háttérben azonban ennél jóval összetettebb rendszer működik:

• ökodizájn-előírások,

• energiahatékonysági minimumkövetelmények,

• javíthatósági és tartóssági szabályok,

• digitális energiafelügyeleti elvárások,

• valamint az intelligens hálózatokkal való együttműködés.

Az Európai Bizottság célja ugyanis már nem pusztán az, hogy egy készülék keveset fogyasszon, hanem hogy akkor fogyasszon, amikor az az energiarendszer számára a legkedvezőbb.

Ez különösen fontos a megújuló energiaforrások – például a nap- és szélenergia – növekvő aránya miatt, hiszen ezek termelése időjárásfüggő. Az úgynevezett „smart grid”, vagyis intelligens energiahálózat ezért egyre nagyobb szerepet kap Európában.

Mit tartalmaz az ESA-kódex?

A Samsung által most aláírt ESA (Energy Smart Appliances) magatartási kódex lényegében egy önkéntes iparági vállalásrendszer, amelyet az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC), az Energiaügyi Főigazgatóság és a gyártók közösen dolgoztak ki.

A cél:

• az energiatudatos készülékek egységes működése,

• a különböző gyártók rendszereinek kompatibilitása,

• valamint az energiafogyasztás intelligens optimalizálása.

A rendszer hatáskörébe tartozó jelenlegi készülékek: a mosógépek, szárítógépek, mosogatógépek, hőszivattyúk, klímaberendezések és a HVAC(hűtő-fűtő- légkondicionáló) rendszerek

A kódex különösen fontos eleme, hogy a készülékek képesek legyenek reagálni az energiaárak változására vagy a hálózati terhelésre. Közérthetőbben: egy okos mosógép automatikusan elhalaszthatja a működését egy olcsóbb, kevésbé terhelt időszakra.

Miért fontos ez az európai piacon?

Az európai háztartásigép-piac az egyik legszigorúbban szabályozott a világon. Azok a gyártók, amelyek hosszú távon versenyképesek akarnak maradni az EU-ban, kénytelenek alkalmazkodni ezekhez az elvárásokhoz.

Az ESA-kódex ugyan jelenleg önkéntes rendszer, de az iparágban sokan úgy tekintenek rá, mint a jövő kötelező szabványainak előszobájára.

A csatlakozás a gyártók számára ezért több szempontból is fontos:

• megkönnyítheti az európai értékesítést,

• javíthatja az energiahatékonysági besorolást,

• segítheti az okosotthon-platformok integrációját,

• és előnyt jelenthet az egyre bővülő tudatos vásárlók körében.

A koreai gyártó nemrégiben regisztrálta első ESA-kompatibilis készülékeit az EPREL rendszerben, vagyis az energiacímke-köteles termékek európai adatbázisában: köztük a kombinált mosó-szárítógépeket, mosógépeket és mosogatógépeket.

A Samsung készülékei a cég saját fejlesztésű okosenergia platformján, a SmartThings Energy-n keresztül támogatják az úgynevezett „Optimális ütemezés” funkciót, amely képes a működést az alacsonyabb tarifájú időszakokra időzíteni.

Ez a megoldás már túlmutat a hagyományos energiatakarékosságon: a készülékek aktív résztvevőivé válnak az energiagazdálkodásnak.

Egyre aktívabbak az Európán kívüli gyártók

Az ESA-rendszerhez több más nem európai gyártó is csatlakozott már, mutatva az uniós szabályozás globális hatását. Az Európai Bizottság által 2024-ben elindított kezdeményezés első támogatói között volt többek között az Electrolux, a Miele, a Panasonic, a Mitsubishi Electric, a Daikin, a Vaillant Group, a Viessmann, valamint a török Vestel és az Arçelik is.

Ezen meghatározó gyártók számára az európai megfelelés ma már nem opcionális extra, hanem stratégiai üzleti kérdés.

A trend ráadásul egyre jobban erősödik, vagyis nő az intelligens hálózatok szerepe, terjed a dinamikus árazás, emelkedik az energiahatékonysági elvárások szintje,és az EU várhatóan tovább szigorítja az ökodizájn-szabályokat is.

Így néz ki az okosotthonok következő szintje

A következő években várhatóan alapelvárássá válik, hogy egy háztartási gép:

• kommunikáljon az energiarendszerrel,

• optimalizálja saját működését,

• és automatikusan csökkentse a fogyasztási csúcsokat.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) szerint jelenleg már közel 130 ESA-kompatibilis modell található az európai piacon, és a szabályozás hatóköre hamarosan az energiatárolókra, otthoni EV-töltőkre és napelemes rendszerekre is kiterjedhet.

Ez utóbbi egy olyan erős és egyben „távlatot adó” információ, amely megmutatja, hogy az ESA nem csupán egy mosógépes részletszabály, hanem az EU komplex okosenergia-stratégiájának a része.

The post Okosenergia-korszak jön Európában — így alkalmazkodnak a háztartási gépgyártók appeared first on digitrendi.hu.

Érkeznek a Samsung legújabb A sorozatú modelljei

A hazai piacon piacvezető Samsung az elmúlt években fokozatosan átalakította portfólióját: a belépőszintből visszalépett, és ma már elsősorban a középkategóriáig kínál készülékeket az „olcsóbb” szegmensben.

„A magyar piac sajátossága, hogy az olcsóbb készülékek még mindig jelentősebb szerepet játszanak az eladható mennyiségben, mint sok más országban” – emelte ki a téma kapcsán Kunos Balázs, a Samsung Electronics magyarországi alelnöke, nemrégiben a digitrendi.hu-nak adott interjújában.

Ennek jegyében érkezett meg Magyarországra a Galaxy A57 5G és a Galaxy A37 5G, amelyek a mindennapi használat szempontjából fontos területeken próbálnak többet nyújtani.

A két modell közös jellemzője, hogy:

• AI-alapú funkciókat hoznak lejjebb az árskálán

• 50 MP-es kamerával érkeznek, amely automatikus optimalizálással segíti a fotózást

• Nightography módot kínálnak jobb éjszakai képekhez

• 5000 mAh-s akkumulátorral dolgoznak, akár többnapos használattal

• IP68 védelemmel is rendelkeznek, ami ebben a kategóriában nem mindig alap

A fotószerkesztést segíti a Tárgyeltávolító, amely jól jöhet a nemkívánatos zavaró elemek – például egy háttérben elsétáló járókelő vagy egy kávézóban látható rendetlenség – eltüntetésében.

A Galaxy A57 5G esetében a Legjobb arc több fotót és akár sorozatfelvételt is támogat, így könnyebben készíthető olyan csoportkép, amelyen mindenki a legjobb formáját hozza.

A felhasználók gyakran használt szerkesztőeszközei –, mint a Szűrők és a Szerkesztési javaslatok – segítenek a pillanatok gyors finomhangolásában és megosztásában, a Galaxy A57 5G pedig az Automatikus vágás funkcióval a videószerkesztést is megkönnyíti.

A bekarikázással keresés a Google-lel több tárgyat ismer fel egyidejűleg, így a felhasználók egyetlen kereséssel párhuzamosan több elemet is felfedezhetnek egy képen – egyes ruhadaraboktól kezdve a körülöttük lévő kiegészítőkig

Felhasználói szempontból legalább annyira fontos, hogy a Samsung hosszú távra tervez:
akár 6 év szoftver- és biztonsági támogatás is jár a készülékekhez

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy ilyen telefon nemcsak megvásárláskor, hanem évekkel később is használható marad.

Az árak a középkategória felső és alsó részét fedik le:

• Galaxy A37 5G: 169 990 – 209 990 Ft

• Galaxy A57 5G: 214 990 – 314 990 Ft

A Samsung ezzel egyértelműen azt a felhasználói réteget célozza, amely már többet vár el egy okostelefontól, de még nem lépne be a prémium kategóriába.

Honor 600 Lite: amikor a belépőszint is „felnő”

Míg a Samsung a középkategóriára koncentrál, addig a HONOR az árskálán a belépő-középkategóriában próbál versenyelőnyt szerezni.

A Honor 600 Lite egyik legérdekesebb húzása, hogy a megszokott műanyag helyett fémházas kialakítást kapott, ami ebben az ársávban ritkább megoldás.

A készülék főbb jellemzői:

• 6,6 hüvelykes AMOLED kijelző, 1,5K felbontással

• 108 MP-es főkamera

• dedikált kameragomb a gyors használathoz

• 6520 mAh-s akkumulátor, amely a kategóriában kiemelkedő

• valamint a 45 W-os gyorstöltés

A hardver alapját a Dimensity 7100 Elite adja, akár 12 GB RAM-mal és 256 GB tárhellyel, ami a mindennapi használatra bőven elegendő teljesítményt kínál.

Szoftveroldalon több AI-funkció is megjelenik, például:

• képernyőről indított keresés

• szövegösszefoglalás

• AI-alapú írássegítés

Az árak egyértelműen a nagy volumenű szegmenst célozzák:

• 128 GB: 129 990 Ft

• 256 GB: 144 990 Ft

Itt dől el a verseny

A két bejelentés jól mutatja, hogy a gyártók jól érzékelik a magyar piac működését: miközben a prémium modellek viszik a figyelmet, az eladott darabszámot és a bevétel jelentős részét továbbra is az olcsóbb készülékek adják.

A Samsung a középkategóriában erősít, hosszú támogatással és stabil felhasználói élménnyel,
míg a HONOR agresszívebb árazással és „prémiumot idéző” megoldásokkal próbál teret nyerni lejjebb.

A kérdés ennek ismeretében már nem az, hogy van-e verseny ebben a szegmensben –
hanem az, hogy ki tud többet adni ugyanannyi pénzért.

The post Nem(csak) a csúcstelefonok fontosak: újabb modellek az árérzékeny magyar piacon appeared first on digitrendi.hu.

Ritka, hogy egy globális technológiai vállalatnál, valaki több mint negyedszázadon át meghatározó szerepet töltsön be — még ritkább, hogy ennek egy részét olyan pozícióban tegye, amely az anyacég központján kívül kivételesnek számít. A Samsung Electronics magyar alelnöke, Kunos Balázs több mint 25 éve dolgozik a vállalatnál, és az elmúlt hét-nyolc évben alelnökként is formálja a hazai működést. Pályája során végig kísérhette az iparág átalakulását a faxoktól az AI-alapú ökoszisztémákig.

A magyar piac sajátosságai: korai előny, tartós verseny

Mennyire nagy kihívás a piacvezető pozíció megtartása a kínai márkák által generált egyre erősödő versenyben. Miben más a Samsung, mint a konkurensek?

—A Samsung Electronics már a kétezres évek elején erős alapokra építhetett Magyarországon, részben a televíziós üzletág és a helyi gyártás révén. Az okostelefonok megjelenésével pedig sikerült gyorsan reagálni a piaci lehetőségekre, és meghatározó szereplővé válni.

Amikor csatlakoztam a céghez, még nem a mobiltelefonok, hanem a hőpapíros és tintasugaras faxok, valamint a monitorok jelentették az informatikai és a távközlési üzletág jelentős részét. Akkoriban évente legfeljebb egy új készüléket mutattunk be. Az igazi áttörést a Galaxy S-sorozat hozta meg.

A gyorsan változó piaci pozíciónk a szerencsének is köszönhető, mert azok a nagy, prémium versenytársak, amelyek Nyugat-Európában erősek voltak, Magyarországon – a helyi sajátosságok miatt – nem tudtak ugyanúgy megerősödni, a prémium szegmens szűkösebb volta miatt.

Mi viszont az árazásunkkal és a portfoliónkkal viszonylag gyorsan meghatározó pozíciót tudtunk szerezni a középkategóriában is. Ennek köszönhetően a részesedésünk már korán az európai átlag fölé nőtt. Idővel azonban jöttek az újabb versenytársak, egyre erősebbé vált az árverseny.

„A márka ereje sokáig kompenzálta az árkülönbségeket, de a verseny ma már sokkal dinamikusabb”

Mi azonban a folyamatos innovatív fejlesztéseknek, a szoftvertámogatásnak és a stabil helyi háttérnek köszönhetően a mai napig versenyképesek maradtunk, megőrizve a vezető pozíciónkat Magyarországon.

A hazai piac több szempontból is eltér a nyugat-európai mintáktól. Magyarországon továbbra is erős a távközlési szolgáltatók szerepe, általuk könnyebb prémium készülékeket értékesíteni részletfizetéssel, készüléktámogatással és egyéb szolgáltatásokkal együtt, míg más országokban a kiskereskedelmi és online csatornák dominálnak.

Ez a különbség az értékesítési stratégiát is meghatározza: itthon a részletfizetés és a szolgáltatásokkal kombinált ajánlatok kulcsszerepet játszanak.

Ugyanakkor az online csatornák erősödése – különösen a covid időszaka alatt – új kihívásokat hozott, és felgyorsította a sokcsatornás szemlélet térnyerését. Ez nekünk is kihívást jelentett, hiszen jobban kellett figyelnünk arra, hogy ezekben is megőrizzük a részesedésünket.

A magyar piac másik sajátossága, hogy az olcsóbb készülékek még mindig jelentősebb szerepet játszanak az eladható mennyiségben, mint sok más országban. Az operátorok számára is kulcsfontosságú az ügyfélmegtartás, amiben változó módon, de mindig volt valamilyen szerepe a készülékértékesítésnek. Utóbbi viszont önmagában nem feltétlenül a legprofitábilisabb terület, inkább a szolgáltatásokhoz kapcsolódó hűség és hosszabb távú ügyfélkapcsolat a lényeg.

Ökoszisztéma: több mint az eszközök összessége

A mobiltelefonnál, tévénél és a monitornál azonban jóval nagyobb a Samsung készülék portfoliója. Ráadásul ezek az eszközök, beleértve a telefonokhoz kapcsolódó okosórákat, okosfüleseket, tableteket, újabban az okos gyűrűt, sőt a háztartási készülékeket is, már komplex ökoszisztémává állnak össze. Milyen előnyöket, kihívásokat jelent ez az értékesítésnek?

—A vállalat ma már nem egy-egy termékkategóriában gondolkodik, hanem egy összekapcsolt rendszerben, amelyben a telefonok, okosórák, televíziók és háztartási eszközök együtt működnek.

„Nemcsak mobilgyártóként vagyunk jelen, hanem egy AI-alapú komplex ökoszisztémát kínálunk”

Ennek egyik kulcseleme a SmartThings platform, amely lehetővé teszi, hogy különböző eszközök – akár más gyártók termékei is – egy rendszerbe kapcsolódjanak.

A kihívás ma már nem a technológia, hanem annak bemutatása: a vásárlók jelentős része még nem tapasztalta meg, hogy a különböző eszközök összekapcsolódása, milyen módon támogatja őket életük számos területén.

Az AI alapú ökoszisztéma előnyeinek bemutatása kulcsfontosságú a szolgáltatók és más kereskedelmi partnereink számára is, ezért az értékesítés terén új megközelítésre van szükség.

Egyértelmű célunk, hogy ezek erősítsék egymást, de ebben még sok feladatunk van. Egy átlagos üzletben ugyanis ezek a termékek ma még külön szekciókban jelennek meg, így a vásárló nem feltétlenül érzékeli az összefüggéseket.

Ezért törekszünk arra is, hogy shop-in-shop megoldásokkal mutassuk be az ökoszisztémát. Itt egy válogatott portfóliót helyezünk ki, amellyel demonstrálni tudjuk a SmartThings és az AI együttműködését.

A jövőre nézve fontos, hogy ne egyszerű gyártóként tekintsenek ránk, hanem egy olyan márkára, amely mögött egy komplex, AI-alapú ökoszisztéma áll. Ide tartozik például a lakossági felhasználóknak szóló rendszer mellett az üzleti (B2B) területnek szóló SmartThings Pro, amely irodai automatizálást és energiaoptimalizálást is lehetővé tesz.

A portfóliónk részei ugyanis a professzionális kijelzők, speciális 3D tartalmakat megjelenítő display-megoldások, illetve számos más eszköz is, köztük a klímaberendezések, amelyek túlmutatnak a klasszikus fogyasztói elektronikán.

„Mindezekben az AI lehet az az elem, ami az egész ökoszisztémát igazán értelmessé teszi”

Valóban áttörést hoz az AI?

Sokan viszont azt mondják, hogy az AI ma még inkább egyszerű marketingeszköz. Mi hiányzik ahhoz, hogy valódi áttörést hozzon? Egyáltalán reális lehet az a jövőkép, hogy az ember egyszer majd nemcsak lecseréli az okostelefonját és más okoseszközeit, hanem ténylegesen rá is bízza az élete egy részét?

—Szerintem már ebbe az irányba haladunk, különösen az úgynevezett ügynök-alapú (agentic AI) rendszerekkel. Ilyenkor az eszköz nemcsak válaszol egy-egy kérdésre, hanem komplex feladatokat is képes végrehajtani minimális felhasználói beavatkozással.

„Az eszköz megismeri a felhasználót, érti a kontextust, és akár egy találkozót is megszervez, ha kell asztalt is foglal egy étteremben”

Ehhez azonban az kell, hogy pontosan ismerje az igényeket. Jelenleg szerintem az egyik fő probléma az AI-jal, hogy sokak számára még mindig túl „misztikus”. Nem egyértelmű, miben tud valódi segítséget nyújtani. Nagyon fontos, hogy támogassuk az AI használatával kapcsolatos felhasználói bizalom és tudatosság megerősödését. Ezen a téren az edukációnak hatalmas szerepe van.

Emellett stabilabbnak is kell lennie. Én magam is használom, és tapasztalom néha, hogy még előfordulnak pontatlanságok vagy ellentmondások, ami bizonytalanságot okoz bennem is.

A másik kulcskérdés: az AI-hoz való hozzáférés és annak az ára. Jelenleg az alap AI-funkciók sok esetben ingyenesek, de ha valaki rendszeresen használja a fejlettebb szolgáltatásokat – például a ChatGPT-t vagy Microsoft Copilotot –, akkor előbb-utóbb fizetős csomagba terelődik. Ezek ára pedig vetekszik legalább egy havi mobil- vagy internetszolgáltatás díjával.

—Ez valóban lehet egyfajta belépési korlát, de ha belegondolunk, sok háztartás, ma már több streaming szolgáltatásra is előfizet, így hosszabb távon elképzelhető, hogy az AI is hasonló módon válik a mindennapok részévé.

Árak, verseny, portfólió

Visszatérve az eszközökre: a DRAM-hiány és az alkatrészellátás kapcsán több helyről lehet hallani áremelésekről. Mire számíthatnak a márka felhasználói?

—A globális alkatrészhiány és a költségnövekedés a teljes piacot érinti. A gyártók egyre inkább a közép- és felső kategóriák felé mozdulnak, ahol jobban kezelhető a profitabilitás. Ezért is fontos számunkra a kiegyensúlyozott portfólió, az ultraprémium szegmenstől kezdve a szélesebb középkategóriáig.

A Samsung további előnye, hogy jelentős komponensgyártó kapacitással is rendelkezik, ami bizonyos mértékig csökkenti a kockázatokat – de a piaci trendek alól nem tudja kivonni magát.

Több mint termék: élmény és szolgáltatás

Újfajta trend bontakozik ki az értékesítéstámogatásban is, főleg az okoseszközöknél. A hagyományos akciók helyett egyre több szolgáltatásalapú promóció jelenik meg. Ez tudatos irány a márkánál?

—Igen, kifejezetten az. Korábban a bevezetéskori árengedmények, vagy az okostelefon mellé ráadásként járó termékek voltak a jellemzőek, de ezek a prémium készülékeknél nem voltak eléggé vonzóak, hiszen aki meg tudja venni a milliós tételű hajlítható modellt, annak nem gond mellé megvenni a fülhallgatót.

Ezért próbálunk az ösztönzésemre egy ideje olyan megoldások felé nyitni, amelyek másra át nem ruházható, valódi értéket adnak, például egészségügyi szolgáltatások vagy biztosítási együttműködések révén.

„A cél, hogy ne csak egyszeri vásárlást, hanem hosszabb távú kapcsolatot építsünk”

Ez az irány összekapcsolódik az egészségmegőrzéssel és az úgynevezett longevity szemlélettel is, ahol a technológia a mindennapi életminőség javításában játszik szerepet. Ebben is kulcsszerepe lehet az AI-nak, hiszen képes támogatni a megelőzést és a tudatos életmódot.

Az irány az, hogy kevesebb képernyővel és több, az élettel kapcsolatos funkcionalitással támogassuk a felhasználókat. Legyen szó óráról, telefonról, TV-ről vagy okos hűtőről, az eszközök feladata, hogy könnyebbé tegyék a mindennapokat.

Újrahasznosítás, hajtogathatóság

A felújított készülékek piaca is látványosan erősödik, különösen a fiatalok körében. Ebben hogyan látja a Samsung a saját szerepét?

—Ez is része a hazai értékesítéstámogatásnak, ezért is találtuk ki a saját újrahasznosító, felújító ReGalaxy programunkat, ami ugyancsak egy jól kommunikálható értékajánlat.
Ezzel nem az volt a célunk, mint a versenytársunknak, hogy felvásároljuk a régi készülékeket, felújítsuk és más piacokon eladjuk.

Mi ezt legfőképpen azért csináltuk-csináljuk, hogy növeljük a márkahűséget, arra ösztönözve a vevőt, hogy vegye meg a legújabb modellt, a régit pedig felújíttatjuk neki, amit aztán családon belül akár a gyerekeinek adhat tovább.

Ez utóbbi azért fontos, mert a fiatalokat, ha elégedettek a kétéves készülékkel meg tudjuk hosszabb távra is nyerni a márkának.

Az okostelefon területén a másik izgalmas terület a hajtogathatóság kérdése, meddig lehet ez téma? Szakértők szerint a háromszorosan hajtogathatóval elérkeztünk a plafonig. Gondolom a feltekerhető változat már nem annyira piacképes?

—A Samsung nyitotta meg a kaput a hajtogatható modellek előtt 2019-ben, azóta mindenévben kihozzuk a legújabb modelleket, Flip és Fold, valamint legutóbb a háromszorosan hajtogatható változatban.

Ez utóbbiakat limitált piacokon forgalmazzuk, de ott kedvező a fogadtatásuk, a háromszorosan hajtogatható fő előnye, hogy önálló munkaállomássá alakítható, osztott kijelzővel ideális a multitasking feladatok elvégzésére.

„Ezek már nem egyszerűen csak formai tényezők, hanem valódi felhasználói igényt elégíthetnek ki”

A kijelző, a zsanér és az akkumulátor technológia is rengeteget fejlődött az első bevezetés óta, jelentősen csökkentve a meghibásodással kapcsolatos félelmeket is.

Szerepet játszhat benne talán az is, hogy az újabb generációk számára a táblacsoki forma, ami a klasszikus okostelefonokat jellemzi, már unalmas, keresik az új ”formfaktorokat”, az új típusú kommunikációra?

—Tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy a klasszikus értelemben vett okostelefon evolúciója lassan a végére ér, már a mostani modelleket is inkább AI-telefonnak nevezzük. Sőt egyre inkább előtérbe kerül az AI-for-All koncepció, ami a bennünket körülvevő eszközöket kapcsolja össze, utóbbiakban még sok újdonságra számíthatunk a jövőben.

Aktívan használom a különféle márkák okos eszközeit, ennek kapcsán egy dolog már jó ideje foglalkoztat. Miért van olyan jelentős eltérés a Samsung okosóráinak az üzemideje és a kínai versenytársakéi között, utóbbiak javára? Ez a különbség most még technológiai korlát, vagy stratégiai döntés a Samsungnál?

—Az okosórák esetében is fontos a felhasználói élmény és az üzemidő egyensúlya. Bár egyes versenytársak hosszabb, akár 10–15 napos üzemidőt kínálnak, de náluk inkább a sportoláshoz kapcsolódó funkciók vannak a középpontban, amihez kevesebb szenzorra van szükség.

Nálunk az a stratégiai döntés, hogy a megbízható adatszolgáltatás és a folyamatos visszajelzés érdekében a két–három napos üzemidő az elfogadható kompromisszum.

A korábbi kísérleti fejlesztések, például a nagy várakozással kísért vércukorszintmérő okosóra, azt is mutatják, hogy az ilyen, sokakat érintő funkciók bevezetését gyakran épp az üzemidő és vagy a mai technológiai korlátok befolyásolják. Az is érdekes, hogy miközben a legtöbbünk az okostelefonját mindennap tölti, az óránál a két-háromnaponkénti töltést már nehezebben toleráljuk.

Mi a hosszú pálya titka?

Térjünk át a Samsungnál épített karrierjére. A menedzservilágban az egy céghez köthető több mint negyedszázados kapcsolódás ritkaságszámba megy. Mi tartja Önt ilyen hosszú ideje a cégnél?

—Noha ez egy globális cég, de abszolút pozitív az anyavállalat hozzáállása, amely engedi lokálisan építeni, és irányítani az itteni csapatot, ez számomra nagyon fontos szempont.

Nem arra kellett berendezkednünk, hogy sok évre idejön egy koreai vezető, a saját elvárásaival. Ehelyett a két-három éves rendszerességgel itteni elnökként érkező koreai vezető hozza a központi számokat és a központi stratégiákat, amiket átültetünk a helyi viszonyokra. Mindegyikük tisztában van azzal, hogy én a személyes vezetői attitűdömmel, problémamegoldó képességemmel biztosítom az állandóságot. Ez az a win-win helyzet, amiben hagynak engem dolgozni, cserébe pedig hozzuk az elvárt eredményeket.

„A személyiségem is megkönnyíti a velem való munkát, mert nem a problémákon rágódom, hanem a megoldási lehetőséget hozom”

A távol-keleti, különösen a koreai munka- és menedzsmentkultúra igen távol esik a miénktől, hogyan tudja ezt kezelni, és milyen vezetői tapasztalatokat szerzett ezen a téren?

—A Samsunghoz 25 évesen és egy évnyi, máshol eltöltött munkatapasztalattal érkeztem, így a különböző cégek kultúrájának az eltérősége még nem volt igazán érzékelhető számomra.
Azt már tudtam: a magyar vállalati kultúra része, hogy folyamatosan a munkára koncentrálunk, én is így tettem.

Az évek során viszont meg kellett tanulnom, hogy legyenek pihenőpontok az életemben, és ne az értékesítési mutatókkal, illetve a problémákkal foglalkozzak még a hétvégeken is.

Ahogy idősödöm, magam is érzem, hogy csökkenteni kell a tempót, ehhez a vezetői hozzáállásomon is változtatnom kellett, még jobban megbízni a csapatomban, több feladatot delegálni nekik. A csapat tagjai azt is megtanulták, hogy a problémák megoldása is rájuk hárul, amitől nem befeszültek, hanem éppenséggel kinyíltak.

Ha visszatekint, melyik korszak volt a legnehezebb vezetőként az elmúlt több mint 25 évben?

—Nem is tagadom voltak nehezebb időszakok, főleg az okostelefonok megjelenése után, amik egyre több versenytársat és sok nehezítő tényezőt hoztak a piacra. Át kellett formálni a gondolkodásmódunkat, de aztán arra jutottunk, hogy nincsenek előjogaink, nekünk is meg kell újulnunk.

Mi az a vezetői döntés, amit ma is ugyanígy hozna meg?

—Ma is ugyanúgy tartanám magam ahhoz, hogy nem követtem a tipikus karrierista utat, nem váltottam céget vagy pozíciót évente tudatosan, hanem a jelenlétemmel, a partnerkapcsolatok és a csapat vezetésével bizonyítottam az értékemet. Ez volt a legjobb döntés a karrierem szempontjából, mert így tudtam valódi hatást gyakorolni a projektekre és a csapatra.

Mit csinálna másképp, ha újrakezdhetné?

—A hosszú távú sikerhez nemcsak szakmai teljesítmény, hanem fenntartható életmód is szükséges, valamint egy fontos tanulság is: a tudatos egyensúly hiánya.

„Talán korábban kezdtem volna tudatosan építeni a work-life balance-t”

Fiatalon volt egy időszakom, amikor nem sportoltam és nem kezeltem a stresszt megfelelően, így bizonyos dolgokat fel kellett áldoznom. Ma már látom, hogy a tudatos életvezetés és a hosszú távú egészség (longevity) szempontjából fontosabb lett volna korábban egyensúlyt teremteni a munka, a család és a hobbi között. De akkor lehet, hogy nem lehettem volna ilyen eredményes a cégnél végzett munkámban?

Tanulságok és a siker alapjai

A Samsung magyar alelnökének pályája jól mutatja, hogy egy gyorsan változó iparágban is lehet hosszú távon építkezni. A technológia folyamatosan átalakul – a faxoktól az AI-ig –, de a siker alapjai kevésbé változnak: alkalmazkodás, következetesség és a megoldásokra fókuszáló gondolkodás.

The post „Nem a problémákat, a megoldásokat hozom” – 25 év a Samsungnál appeared first on digitrendi.hu.

A technológia már nem önmagában verseny

A tévépiac ma már nem egyetlen technológia körül forog. Az OLED, a Mini LED és a továbbfejlesztett LED-megoldások egymás mellett léteznek, és inkább különböző felhasználási igényeket szolgálnak ki, mintsem egymást váltják le.

Az OLED kijelzők legnagyobb előnye, hogy minden képpont önálló fényforrásként működik, így a fekete valóban fekete, a kontraszt pedig szinte végtelen. A Mini LED ezzel szemben háttérvilágítást használ, de azt extrém finomsággal szabályozza, több ezer apró zónára bontva. Ez különösen nagy fényerőt és dinamikus képet eredményez. A hagyományos LED-alapú modellek pedig továbbra is a szélesebb közönség számára kínálnak elérhető alternatívát, egyre fejlettebb képfeldolgozással.

A különbség azonban ma már nem pusztán technológiai. A kérdés sokkal inkább az, hogy az adott készülék milyen élményt tud nyújtani.

LG: az OLED finomhangolása

Az LG továbbra is az OLED technológia legkövetkezetesebb képviselője, és ezt a pozícióját globálisan is meg tudta tartani, közel 50 százalékos részesedéssel ebben a szegmensben.

Az új OLED evo modellek fejlesztési iránya jól mutatja, merre tart a piac: nem új technológiát vezetnek be, hanem a meglévőt csiszolják tovább. Az α11 AI Processor Gen3 már nem csupán képfeldolgozó chip, hanem egy olyan rendszer, amely a tartalom típusához igazítja a megjelenítést. A fényerő növelése – amely korábban az OLED egyik gyenge pontja volt – szintén központi szerepet kapott, így a készülékek világos környezetben is jobban teljesítenek.

Ezzel párhuzamosan a dizájn is hangsúlyos marad: a rendkívül vékony, falra simuló modellek azt jelzik, hogy a televízió egyre inkább a lakótér vizuális elemévé válik.

Samsung: a tévé, mint gaming platform

A Samsung idei OLED modelljei egyértelmű irányváltást jeleznek. A hangsúly már nem pusztán a képminőségen van, hanem azon, hogy a készülék milyen szerepet tölt be a felhasználó digitális ökoszisztémájában.

Az S95H és S90H modellek magas képfrissítési rátája és alacsony késleltetése kifejezetten a játékosokat célozza, miközben a G-SYNC és FreeSync támogatás azt mutatja, hogy ezek a készülékek már a PC-s és konzolos gaming világával is szoros kapcsolatban állnak.

A tükröződésmentes kijelző és a fejlett HDR-megoldások pedig azt szolgálják, hogy a készülék bármilyen környezetben stabil élményt nyújtson. A Samsung megközelítése így túlmutat a hagyományos tévézésen: a készülék egy multifunkciós kijelzővé válik.

Sony: a tartalom az első

A Sony más utat választott. Nála nem önmagában cél a technológia, hanem a tartalom minél hitelesebb megjelenítésének eszköze, megőrizve a márka által képviselt mozizás fókuszú hangulatot.

A BRAVIA modellek képfeldolgozása arra törekszik, hogy a néző azt lássa, amit az alkotók eredetileg elképzeltek. A Dolby Vision és Dolby Atmos támogatás, valamint a 4K 120 Hz-es megjelenítés ezt az élményt egészíti ki, am jól jön, különösen a streaming korszakában.

A Sony stratégiája így kevésbé a specifikációkról, sokkal inkább az élményről szól: a tévé itt a házimozi központja.

TCL: a Mini LED felfutása

A TCL az elmúlt évek egyik leggyorsabban növekvő szereplője, különösen a Mini LED technológia területén.

A csúcskategóriás modellek extrém fényereje és a több tízezer szabályozható zóna azt mutatja, hogy ez a technológia már nem kompromisszumos megoldás, hanem valós alternatíva az OLED mellett.

A TCL stratégiájának lényege, hogy ezt a képminőséget ne csak a prémium szegmensben, hanem szélesebb körben is elérhetővé tegye. Ez jól illeszkedik a piaci trendekhez, ahol a nagy képernyőméret és a magas fényerő egyre fontosabb szempont.

Az idei CES-en történt világpremier után a TCL Európában is piacra dobja zászlóshajó modelljét, a TCL X11L SQD-Mini LED tévét, az eddigi legfejlettebb kijelzőtechnológiájával, a házimozi-élmény érdekében, prémium képminőséggel és kiváló hangzással.

A zászlóshajó X11L modellben a TCL még tovább fejlesztette a színpontosságot és a fényerőszabályzást, hogy a kép még élethűbb legyen.

A csúcsmodell mellett a TCL Európában a C8L és a C7L SQD-Mini LED tévéket is bevezeti, amelyek ugyanazt az SQD-Mini LED technológiát alkalmazzák.

A TCL C8L SQD-Mini LED tévé akár 6000 nit csúcsfényerővel és akár 4032 precíz fényerőszabályozó zónával rendelkezik, így a kontraszt és a finom részletek megmaradnak mind a ragyogóan fényes részeken, mind a sötétebb jelenetekben, akár a mindennapi filmnézés, akár a streamelés vagy a sportközvetítések során.

A TCL C7L SQD-Mini LED tévé pedig 3000 nit csúcsfényerővel, 2176 precíz fényerőszabályozó zónával és 144 Hz-es képfrissítési frekvenciával rendelkezik, így éles HDR-élményt és gyors képet biztosít azoknak, akiknek a filmnézés, a játék és a mindennapi tévénézés egyaránt fontos.

Piaci trendek: nagyobb, fényesebb, prémiumabb

A globális adatok alapján a tévépiac egyértelműen a prémium kategória felé tolódik. Az OLED és Mini LED modellek iránti kereslet növekszik, miközben a képernyőméret is folyamatosan emelkedik.

Európában az OLED eladások már meghaladják az évi 3 millió darabot, ami jól mutatja, hogy a felhasználók hajlandók többet fizetni a jobb képminőségért.

A háttérben zajló valódi átalakulás

A technológiai verseny mögött egy sokkal mélyebb változás húzódik meg. A tévé szerepe alapvetően átalakul: a lineáris csatornanézés háttérbe szorul, miközben a streaming és az on-demand tartalomfogyasztás válik meghatározóvá.

A készülékek ma már nem csupán kijelzők, hanem platformok. A Netflix, a YouTube vagy a többi streamingcsatorna használata, a játék és az okosfunkciók egyre inkább összeolvadnak.

Ez magyarázza azt is, hogy miért kap egyre nagyobb szerepet a mesterséges intelligencia, amely nemcsak a képminőséget javítja, hanem a tartalomajánlásban és a felhasználói élményben is kulcsszerepet játszik.

Merre tart a piac?

A jelenlegi trendek alapján a tévépiac jövője nem egyetlen technológia győzelméről szól. Sokkal inkább arról, hogy a gyártók mennyire képesek összehangolni a hardvert, a szoftvert és a tartalmat.

A készülékek egyre inkább többfunkciós központokká válnak, ahol a streaming, a gaming és az interaktív élmények egyaránt jelen vannak.

A képminőség is fontos marad, de önmagában már nem elég.

A tévék ma már nem egyszerűen műsorok megjelenítésére szolgálnak. A nappali digitális központjává váltak, ahol a tartalom, a technológia és az élmény találkozik.

A kérdés már nem az, hogy OLED vagy Mini LED, hanem az, hogy mire használjuk a képernyőt.

The post Az AI a tévépiacot is átírja – új korszakba lépett a kijelzők világa appeared first on digitrendi.hu.

A technológia, ami egyszer már elbukott

A 3D kijelzők nem újkeletű fejlesztések. A 2010-es évek elején a gyártók – köztük a Samsung, a LG és a Sony – nagy optimizmussal próbálták a nappalikba vinni a térhatású megjelenítést.

A modell azonban akkor viszonylag gyorsan kifulladt. A szemüvegek kényelmetlenek voltak, a tartalom korlátozott maradt, az élmény pedig sok esetben nem hozta azt a minőséget, amit a felhasználók vártak. A 3D nem azért bukott el, mert nem volt technológiailag érdekes, hanem mert nem talált valódi, mindennapi felhasználási területet.

Régi ígéret, új alapokon

A szemüveg nélküli 3D ötlete sem új, korábban is voltak próbálkozások – ilyen volt például a Nintendo 3DS játéka. Ezek azonban technológiai korlátokba ütköztek: szűk betekintési szög, alacsonyabb képminőség és erősen korlátozott felhasználói élmény jellemezte őket.

A mostani hullám ezzel szemben már dinamikus rendszerekre épít. A szemkövetés, a valós idejű képfeldolgozás és az AI-alapú mélységértelmezés együttese lehetővé teszi, hogy a kijelző folyamatosan alkalmazkodjon a néző pozíciójához. Ez alapvetően más élményt ad, mint a korábbi, statikus megoldások.

Új belépési pontok: a gaming és a kiskereskedelem

A Samsung friss fejlesztései jól mutatják az irányváltást. Az Odyssey 3D monitor a játékosok számára kínál szemüveg nélküli térhatást, amely nemcsak látványos, hanem technológiailag is kiforrottabb, mint a korábbi megoldások. A szemkövetés és a valós idejű képillesztés révén a rendszer képes stabil és természetes mélységérzetet biztosítani, miközben a tartalomoldal is gyorsan bővül.

Ezzel párhuzamosan a koreai nagyvállalat a kereskedelmi kijelzők piacán is új lapot nyitott. A Spatial Signage megoldás már nem szórakoztatásra, hanem figyelemfelkeltésre és értékesítésre épít, ahol már elmondható az is, hogy a vizuális élmény közvetlen üzleti hatású.

Ez a váltás kulcsfontosságú: a 3D nem általános funkcióként tér vissza, hanem ma már jól körülhatárolható, konkrét felhasználási területeken jelenik meg.

Versenyben más technológiákkal is – mi az a light-field technológia?

A Samsung nincs egyedül ezzel az iránnyal. A Sony, a Lenovo és az Acer is hasonló megoldásokkal kísérletezik, míg más szereplők a light-field technológia irányába mozdulnak el. A közös pont, hogy mindenki keresi azt a felhasználási környezetet, ahol a 3D nem öncélú látvány, hanem valódi hozzáadott értéket jelent.

A light-field (fénymező) kijelző nem egy képet mutat, hanem azt szimulálja, hogyan terjed a fény a térben.

Míg a klasszikus kijelzőn egy sík képet látunk, a „mélység” inkább illúzió (árnyék, perspektíva), és mindenki ugyanazt a képet látja.

A light-field kijelzőn több nézőpontból „más” képet láthatunk. Ha elmozdulunk, változik a perspektíva, és ezáltal valódi térérzetet ad, mintha egy ablakon keresztül néznénk be egy 3D világba.

Utóbbi, miért jobb, mint a „sima” szemüveg nélküli 3D?

A mostani autostereoszkópikus megoldások (ilyen a Samsungé, lényegében szemkövetéssel dolgoznak, egy nézőre optimalizálnak. Ezzel szemben a light-field több nézőt is kiszolgálhat, nem kell hozzá szemkövetés, és természetesebb mélységérzetet ad.

Hogyan működik? Nagyon leegyszerűsítve:

• a kijelző nagyon sok apró „fényirányt” generál

• minden irány más képet hordoz

• a szemünk ezekből rakja össze a 3D élményt

Ezért hívják „fénymezőnek”. A technológián jelenleg a Looking Glass Factory, a Leia Inc., míg a kutatási oldalon több nagy tech cég is egyetemekkel karöltve.

Mi a hátránya? Ez a technológia még nem kész a tömeges felhasználásra, ráadásul drága is, nagy számítási kapacitást igényel és még limitált a felbontása. Ezért ma még inkább demónak mondható a light-field. Szakértők szerint viszont hosszú távon ez lehet a „valódi 3D”.

Nem különálló piaci szerepre törekszik, döntő szerepet kap a kontextus

A szemüveg nélküli 3D nem különálló piacként jelenik meg, hanem több gyorsan növekvő szegmens metszetében. A digital signage, a gaming kijelzők és az élményalapú marketing együtt adják azt a környezetet, amelyben a technológia értelmet nyer.

Ebben a kontextusban a 3D szerepe is átalakul: nem pusztán vizuális extra, hanem olyan eszköz, amely képes megragadni a figyelmet, és végső soron üzleti értéket teremteni.

A 3D mostani visszatérésének kulcsa tehát nem maga a technológia, hanem az a környezet, amelybe bekerül. A digitális zaj, a vizuális tartalom dominanciája és az élményalapú marketing térnyerése mind hozzájárul ahhoz, hogy a 3D végre relevánssá váljon.

A fejlesztők ezzel az iránnyal már nem egy problémát keresnek, hanem egy létező igényre adnak választ: hogyan lehet kitűnni, megragadni a figyelmet és tartós élményt nyújtani.

Megmaradtak a korlátok is

Mindez nem jelenti azt, hogy a technológia minden problémát megoldott. A tartalom továbbra is korlátozott, a megoldások drágák, és nem minden felhasználási területen indokolt a 3D alkalmazása. A kérdés tehát nem az, hogy működik-e, hanem az, hogy hol van valódi értelme.

A szemüveg nélküli 3D hosszú idő után tér vissza, de most először nem univerzális megoldásként próbál érvényesülni. A gaming és a kiskereskedelem lehetnek azok a területek, ahol valóban értelmet nyer.

The post A szemüveg nélküli 3D most először válik használható technológiává appeared first on digitrendi.hu.

A Megoldások a holnapért pályázat legjobbjai közé kerülők mezőnye idén is figyelemreméltó: a 25 döntős diák átlagéletkora mindössze 15 év, miközben a komplex társadalmi problémák, amelyekre reflektálnak, a felnőtteknek is komoly kihívást jelentenek. A program erejét mutatja a folytonosság is: öt diák és két tanár már korábbi évadokban is megmérettette magát. A top 8-ba bekerült projektek közül öt megoldás az egészség jövőjével, kettő a fenntarthatósággal, egy pedig a sport fontosságával foglalkozik.

Az egészség jövője: mentális egyensúlyunk és biztonságunk a digitális korban

Ebben a kategóriában az idei döntősök az egészséget nemcsak fizikai, hanem mentális és közösségi szinten is értelmezik. A fiatalok ennek megfelelően olyan területeken vetették be a technológiát, amelyekre a legtöbben talán nem is gondolnánk:

• ENM Trió – NyugiBox az iskolákban: A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolájának csapata a mentális egészség támogatására tervezett egy zajcsökkentett, újrahasznosított pihenőkabint, ahol diszkrét, anonim segítségkérésre és relaxációra is lehetőség nyílik, így a diákok kiszakadhatnak a rohanó hétköznapokból és csökkenthetik a stressz-szintjüket.

• FocusFlow – AI a tanulás szolgálatában: A Lauder Javne iskola tanulói egy AI-alapú időmenedzsment appal segítik a diákokat a halogatás leküzdésében, és a személyre szabott tanulási terv kialakításában. A megfelelő tervezés hozzájárulhat a diákok mentális egészségének megőrzéséhez és megalapozhatja akár a későbbi sikereiket is.

• LogicLab – Agy-edző app: A Siófoki SZC Mathiász János Technikum, Gimnázium és Kollégium csapata az AI okozta kognitív lustaság ellen küzdve, játékos logikai és filozófiai feladatokkal ösztönzik a fiatalokat az aktív gondolkodásra.

• Motipad – Motivációs köztéri padok az életminőség javítására: A Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium tanulói az elmagányosodás ellen küzdve a köztéri padokat olyan hangdobozokkal szerelnék fel, amelyek idősek által elmondott élettapasztalatokat és történeteket közvetítenek.

• Somogyi Kids – Egészségtudatos kártyajáték: A Somogyi Rezső Általános Iskola tanulói a cukorbetegség és az egészséges táplálkozás kérdéseit hozzák közelebb a fiatalokhoz egy közösségépítő kártyajáték formájában.

Fenntartható megoldások: a gyakorlati tudás erejével

A fenntarthatóság témakörében a diákok a precíziós adatgyűjtésre és az élményalapú oktatásra fókuszáltak:

• STEAMFlow – STEAM-élmény az oktatásban: A Budapesti Német Iskola csapata egy 1-12. évfolyamig használható, építhető tanulási eszközt álmodott meg, amely a száraz elmélet helyett gyakorlati, élményalapú tapasztalássá teszi a tudományokat.

• Terepőrök – Okos Permetező: A Nyíregyházi SZC Bánki Donát Műszaki Technikum és Kollégium csapata az invazív növényfajok megfékezését teszi hatékonyabbá egy háti permetezőre szerelhető eszközzel, amely automatikusan rögzíti a vegyszerhasználat helyét és idejét a precíziós mezőgazdaság számára.

Változás a sport erejével

• CherryBomb – Biztonság az utakon: A székesfehérvári Gorsium Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium diákjai e-rollerek baleseti statisztikáit egy olyan játékos, vizuális ingerekkel és humorral tanító KRESZ-applikációval javítanák, amely az unalmas szabályokat biztonságos rutinná alakítja.

Út a döntőig

A finalisták körében április 14-ig tovább folytatódik az intenzív mentorálás az EdisonKids és a Samsung szakembereivel. A diákok design thinking módszertant tanulnak és prezentációs készségeiket fejlesztik. Az április 17-ei döntőben a tét összesen 6 millió forint értékű digitális eszközpark a három legjobb csapatnak és iskoláiknak.

The post A jövő mérnökei már köztünk vannak: nézzük meg, hogyan hackelik meg a sulit és a stresszt a tizenévesek! appeared first on digitrendi.hu.

Ezért jön vissza az e-papír

A kijelzőtechnológiák piacán a legtöbben a nagyképernyős OLED-ekre, LCD-kre vagy éppen a legújabb mikroLED-es megoldásokra gondolnak. Mostanában azonban egy régebbi, papírszerű megjelenést használó technológia — az elektronikus papír vagy e-paper — újra egyre nagyobb figyelmet kap mind felhasználási, mind hatékonysági szempontból.

Mi az e-papír és miért más, mint a klasszikus kijelző?

Az e-papír, vagy E-Paper / E-Ink technológia az elektromosan töltött részecskék segítségével jeleníti meg a képet — nem bocsát ki fényt, hanem a környezeti fényt használja a láthatósághoz, hasonlóan a papírhoz. Míg egy hagyományos LCD vagy OLED esetén folyamatos háttérvilágításra van szükség a kép megjelenítéséhez, addig az e-papír csak akkor fogyaszt energiát, amikor a képet frissíti. Ez „bistabil” működést eredményez: ha egyszer megjelent a kép, nem kell további energiát fogyasztani a megtartásához.

Ez azt jelenti, hogy:

• Minimalizált energiafogyasztás – statikus kép esetén akár 0 watt, így hosszú üzemidővel vagy akkumulátorról működtethető.

• Papírszerű olvashatóság – különösen erős fényben, ahol a reflektív kijelzők jobbak, mint a fénykibocsátó panelek.

• Kevésbé fárasztja a szemet, mert nincs folyamatos fénykibocsátás, visszatükröződés helyett inkább papírszerű olvashatóságot ad.

Az e-papír viszont nem vetekszik a modern OLED-ek gyors frissítésével vagy színgazdagságával: a frissítési sebesség lassabb, és a színes megjelenés korábban inkább kompromisszum volt.

Samsung Color E-Paper: az e-papír trend új pillére

A Samsung 2026. elején bejelentett 13 colos Color E-Paper modellje kiemelten üzleti és signage célra(a tájékozódást segítő, informáló vagy reklámcélú vizuális eszköz) készült: kompakt méret, papírszerű olvashatóság, erős olvashatóság fényben akár papír pontossággal, és nagyon alacsony energiafogyasztás.

Mitől válik ez mostanában érdekessé?

• Bio-alapú anyagok — az előállításához fitoplanktonból származó biogyantát használnak, ami több mint 40 %-kal csökkentheti a gyártási szén-dioxid-kibocsátást a hagyományos műanyagokhoz képest.

• Ultraalacsony energiafelhasználás —ezzel az üzemeltetési költség és környezeti hatás csökkenthető.

• Távvezérlés és okos kezelhetőség — a Samsung E-Paper alkalmazással és a VXT felhőplatformmal akár távolról is frissíthetők a tartalmak.

• Könnyű, mobil telepítés — akkumulátorról vagy USB-C-vel, így ideális láthatatlan vagy ideiglenes üzleti jelzőtáblának.

A bejelentés, nemcsak egy technológiai demonstráció, hanem egyben jelzi a digitális signage és az üzleti kommunikáció új irányát: olyan megoldásokat, amelyek költséghatékonyabbak, fenntarthatóbbak, és könnyebben integrálhatók mindenféle környezetbe.

Hol áll ma az e-papír piaca és kik a nagy játékosok?

Bár a klasszikus e-papír (monokróm e-ink) már évek óta ismert az e-olvasók piacán, az új színes e-papír kijelzők piaca is igen gyorsan fejlődik. Utóbbi piaci értéke már most több milliárd dolláros nagyságrendet jelent, de az évtized végéig még további jelentős növekedés várható.

A piac ma még jellemzően koncentrált:

• E Ink Holdings Inc. – a technológia egyik úttörője és ma is vezető piaci szereplő.

• DKE és Pervasive Displays (BOE leányvállalat) – főleg kiskereskedelmi és ipari alkalmazásokra.

• CLEARink, LG Display, Sharp, Plastic Logic– különböző innovatív e-papír megoldásokkal.

Más gyártók is kísérleteznek e-paper jellegű megoldásokkal signage és IoT alkalmazásokban, de a technológia még nem ideális a videó- vagy dinamikus médiamegjelenítésben – inkább a statikus vagy ritkán frissülő tartalmakhoz illik.

Miért hoz ez új lendületet a kijelzőpiacnak?

Az e-papír újbóli előretörése nem véletlen. A digitális signage, a környezettudatosság és az energiatakarékosság erős trendek, amelyekhez az e-paper technológia különösen jól illeszkedik:

• Fenntarthatóság – új anyagok, alacsony energiaigény és kevesebb karbon-lábnyom a gyártásban.

• Gazdaságosság – csökkentett üzemeltetési költség, hosszabb élettartam.

• Rugalmasság – könnyen telepíthető és áthelyezhető megoldások.

Vagyis az e-papír ma nem csak egy technológiai érdekesség: kifejezetten releváns része lehet a modern digitális kijelző stratégiáknak, ahol a cél egyensúlyozni a láthatóság, költséghatékonyság és fenntarthatóság között.

A Samsung 13 colos Color E-Paper a fentiek alapján nem pusztán egy új kijelző, hanem egy jelzés arra, hogy az e-paper technológia visszatér az ipari trendekbe — már nem csak e-olvasókban, hanem üzleti tájékoztató kijelzőkben hatékony kommunikációs eszközként. Bár nem minden területen váltja le az OLED/LCD-ket, olyan réspiacokon és hatékonysági szegmensekben lehet jó választás, ahol a papírszerű olvashatóság, energiatakarékosság és fenntarthatóság komoly üzleti elvárás.

The post Újból reneszánszát éli az e-papír – így tér vissza a technológia az ipari trendekbe appeared first on digitrendi.hu.