Nem technológia, hanem működési modell

A Connect Day Budapest egyértelmű üzenete az volt, hogy a vállalati átalakulás fókusza eltolódott: az egyedi digitalizációs projektek helyett az integrált, vállalati szintű működés került előtérbe.

Az SAP Hungary által bemutatott megközelítés szerint a különálló rendszerek helyett egységes, adatvezérelt modellben kell gondolkodni, ahol a HR, a pénzügy, a beszerzés, az ellátási lánc és az ügyfélkapcsolatok egyetlen összefüggő rendszerként működnek.

Nemcsak bemutató, hanem üzleti visszacsatolás

A rendezvény egyik fontos sajátossága az volt, hogy az ügyfelek nemcsak sikertörténeteket, hanem konkrét tapasztalatokat és kihívásokat is megosztottak.

„Az SAP Connect Day Budapest annak a bizonyítéka, hogy a magyar vállalatok nyitottak a valós üzleti értéket teremtő innovációra” – fogalmazott Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

HR: adminisztrációból stratégiai funkció

A HR-terület átalakulása jól kirajzolódott: a hangsúly a készségalapú működésen, az adatalapú döntéseken és az AI-támogatott folyamatokon van.

Az SAP SuccessFactors megoldásai köré szervezett előadások azt mutatták meg, hogy a HR ma már nem támogató, hanem stratégiai szereplő a vállalati működésben.

AI és adatplatformok: a hype után a valóság

A rendezvény egyik központi témája az volt, hogyan válik az AI és az adatplatform a napi működés részévé.

A bemutatók alapján az alábbi képességek már ma is működnek:

• automatizálás

• intelligens ügynökök

• valós idejű adatfeldolgozás

A hangsúly a rendszerek integrációján és az adatsilók lebontásán volt.

Beszerzés: stratégiai szintre emelve

A Spend Management területén az AI-alapú döntéstámogatás, a beszállítói kockázatok kezelése és az átláthatóság került előtérbe.

A beszerzés így egyre inkább a vállalati stratégia részeként jelenik meg.

Ellátási lánc: valós idejű működés

A gyártási és logisztikai példák azt mutatták meg, hogyan válik az ellátási lánc adatvezérelt, előrejelzésekre épülő rendszerré.

Ez egyszerre növeli a pontosságot, a rugalmasságot és az ellenállóképességet.

ERP és pénzügy: a döntéshozatal motorja

A modern ERP-rendszerek egyre inkább aktív szerepet töltenek be a döntéshozatalban.

A bemutatók szerint az S/4HANA-alapú megoldások a pénzügyi átláthatóságot és az üzleti működés optimalizálását egyaránt támogatják.

Ügyfélélmény: az új versenytényező

A CX-megközelítés szerint az ügyfélélmény nem kampányokból, hanem összehangolt működésből épül fel. A személyre szabás és a valós idejű reakciók váltak kulcstényezővé.

Integrált működés, mint új alapállapot

A rendezvény egyik legfontosabb tanulsága, hogy a digitalizáció új szintre lépett:
a kérdés már nem az, hogy egy vállalat bevezet-e egy technológiát, hanem az, hogy képes-e ezeket egy működő, intelligens rendszerré összekapcsolni.

Valós példák a gyakorlatból

A rendezvény egyik legnagyobb értékét az ügyfélelőadások adták. Ezek közül két vállalat tapasztalatai már megoszthatók – az alábbiakban ezek összefoglalói olvashatók.

Wizz Air – AI a HR-ben

A HR-terület átalakulását jól példázza a Wizz Air esete, ahol az AI már működési szinten jelenik meg. A cég az SAP felhőalapú megoldása: a SuccessFactors platform AI-képességeire építve alakítja át folyamatait, és építi be fokozatosan a mindennapi munkába az SAP AI-copilotját, Joule-t, amely egyelőre még csak limitált számú felhasználói kör számára elérhető a vállalatnál.

Két évvel ezelőtt kezdtek el kísérletezni az AI-jal, de akkor még nem érezték, hogy érdemes belevágni, fél évre rá viszont már igent mondtak rá. Az SAP SuccessFactors mesterséges intelligencia egységei, benne az SAP Joule-jával, december végén kerültek használatba a Wizz Air-nél – hallhattuk Tóth Mátétól, a Wizz Air vállalati ügyekért felelős innovációs menedzserétől.

Igen széles körben tervezik majd élesben használni a megoldást a világszerte több mint 9 ezer főt foglalkoztató cégnél, kezdve a toborzással, és a tehetséggondozással, emellett pedig a tervek szerint a SuccessFactors AI eszközei fogják segíteni a két legkritikusabb területet: a munkavállalók adatmanagementjét és a HR ticketing támogatást.

Tóth Máté megosztotta a használat és bevezetés során felmerült kérdéseket és kihívásokat. Nagy fókuszt helyeznek majd a változásmenedzsmentben arra, hogy a munkatársak kétségeit eloszlassák azzal kapcsolatban, hogy az AI elveszi hosszú távon a munkájukat, és arra szeretnék edukálni a kollégákat, hogy kezeljék inkább barátként, segítőként a mesterséges intelligenciát. Ezen kívül fontos feladat Joule-t felvértezni a cég belső szabályzataival.

A jövőben minél több prémium funkciót szeretnének beépíteni, Joule-t pedig ki akarják terjeszteni a teljes szervezetre, és integrálni akarják a Copilottal is, amelyet már használ jelenleg is a szervezet.

Danone – gépi tanulás a kereslettervezésben

Az ellátási lánc területén a Danone példája mutatja meg, hogyan válik az adatvezérelt működés napi gyakorlattá, hogyan működik a gépi tanulás a kereslettervezésben az SAP IBP integrált üzleti megoldásra támaszkodva.

Tóth Tamástól, a Danone Magyarország Kft. ezen területéért régiós szinten öt országért felelős menedzserétől megtudtuk, hogy a cég egyelőre a napi szintű tejtermék keresletelőrejelzés kategóriájában használja a megoldást.

Tizenegy különböző helyről hozzák be a hozzávetőlegesen ezerféle terméket, ezek többsége gyorsan romló étel, így fontos, hogy a készletezés ne reaktív, hanem proaktív legyen. Ebben segített az új rendszer, amivel adatvezéreltté tudták alakítani a folyamatot.

A cégnél, miután az excel módszerrel már elérték a határokat, 2023-ban vezették be az IBP-t, az azóta eltelt idő alatt a gépi tanulással megvalósulhatott az automatikus előrejelzés.

A cél, hogy 2026-ban a termékcsoport kereslettervezésének akár már a 70-80 százaléka automatizált legyen, ami sok munkaórát takaríthat meg ezen a területen: ahol korábban az előrejelzésre hetente akár 160 órát is kellett fordítani, ennek most a töredéke is elegendő lehet, a felszabaduló időt pedig más, hozzáadott értékkel bíró elemzési feladatokra lehet fordítani.

A rendszer kétéves historikus rendelési adatokból indul ki, a modellszámítás során a főbb bemenő adatok a naptári napok, különböző események, marketing befektetések, és kiemelkedő fontossággal bírnak promóciós tevékenységek adatai, amik nagy hatással vannak egy-egy hét eladási volumenére. Emellett a komplexitást növelik még a hirtelen bekövetkező problémák, a termékhiányok vagy például a termék visszahívások. Országonként akár 5 ezer termékvariáció is bekerül a rendszerbe. Két időintervallumra terveznek: rövid távon 14 hétre, hosszú távon pedig 3 évre.

Tóth Tamás a kihívások közé sorolta, hogy szelektív módon, csak a termékek egy részhalmazára működik stabilan a folyamat, nem feltétlenül lehet még teljes termékcsoportot odaadni a rendszernek pedig az lenne a jó, ha az előrejelzés a teljes kínálatra szólna. Nehezítő tényező, hogy gyakoriak a változások a termékportfólióban.

Összegzésként kiemelte, hogy egy újdonságokra nyitott csapattal és olyan szemlélettel kell belevágni egy ilyen projektbe, hogy érezhető legyen: akarják a változásokat.

A két példa jól mutatja, hogy az integrált, adatvezérelt működés nem koncepció, hanem már ma is működő vállalati gyakorlat a hazai piacon.

The post SAP Connect Day Budapest: üzleti AI és adatvezérelt működés valós vállalati példákkal appeared first on digitrendi.hu.

Nem a lézerek, hanem a háttérrendszer a szűk keresztmetszet

A szegedi kutatóközponttal is működő Extreme Light Infrastructure (ELI) eddig különálló vállalatirányítási rendszerekkel dolgozott. Ez egy ideig kezelhető volt, de egy több országon átívelő, csúcstechnológiás kutatási infrastruktúra esetében egyre inkább korlátozó tényezővé vált.

A külön működő rendszerek nemcsak az adatkezelést nehezítették, hanem a szervezeti szintű együttműködést is lassították. Az ELI ezért döntött úgy, hogy egységes ERP-platformra áll át, amely közös alapot teremt a működéshez és a döntéshozatalhoz.

Az ELI három országban működtet lézerkutató központokat, amelyek közül a szegedi ELI ALPS különleges szerepet tölt be: itt attoszekundumos – rendkívül rövid – fényimpulzusokkal dolgoznak a kutatók, amelyek lehetővé teszik az elektronok mozgásának vizsgálatát is.

Ez a fajta kutatás nemcsak az alapfizika szempontjából fontos, hanem számos alkalmazási területre is hatással van, a biomedicinától az anyagtudományon át egészen az ipari innovációkig. Ebben a környezetben a működés hatékonysága közvetlenül befolyásolja a kutatás tempóját is.

Egységes rendszer, gyorsabb működés

Az ELI az SAP S/4HANA Public Cloud bevezetésével nem egyszerűen rendszert cserél, hanem működési modellt vált. Az új platform egységesíti a HR-, pénzügyi és adminisztratív folyamatokat, miközben valós idejű rálátást ad a szervezet működésére.

A felhőalapú megoldás beépített automatizációs és mesterségesintelligencia-funkciókkal is rendelkezik, amelyek egyebek mellett a pénzügyi adminisztráció gyorsításában vagy az adatok feldolgozásában játszanak szerepet. Emellett a nemzetközi kutatócsoportok közötti koordináció is egyszerűbbé válik, ami egy ilyen komplex szervezetnél kritikus tényező.

„Minden megspórolt perc számít”

A projekt jelentőségét jól összefoglalja Hidvégi Péter, a SAP Hungary vezetője:

„A projekt legnagyobb értéke, hogy minden adminisztrációban megspórolt perc a tudomány előrehaladását szolgálja. Az S/4HANA Public Cloud egységes nyelvet ad és közös alapot teremt a szegedi és a nemzetközi csapatoknak, így még gyorsabban születhetnek innovációk, Európa pedig megőrizheti versenyképességét.”

A hangsúly tehát nem pusztán a digitalizáción, hanem annak hatásán van: a működés gyorsulása közvetlenül a tudományos eredményekben jelenhet meg.

Ez még csak az alapréteg

Az új rendszer éles indulását nyár végére tervezik, de az ERP-bevezetés inkább kiindulópont, mint végállomás. Az ELI a jövőben további adat- és üzleti analitikai, valamint tervezési és költségvetési funkciók bevezetését is vizsgálja.

Ez azt is jelenti, hogy most épülhet ki az a digitális alap, amelyre a következő évek kutatási működése épülhet.

A döntés jól mutatja azt is, hogy a csúcstechnológiai kutatás egyik legnagyobb kihívása ma már nem feltétlenül a tudományos kapacitás, hanem a működési hatékonyság.

Az ELI most ezt a szűk keresztmetszetet próbálja felszámolni – és ezzel nemcsak a saját működését gyorsíthatja fel, hanem közvetve Európa innovációs tempóját is.

The post Digitális pályára áll a szegedi lézerközpont – egységes SAP-rendszerre vált az ELI hálózata appeared first on digitrendi.hu.

A Connect Day Budapest nem egyszerű technológiai bemutatóként tért vissza, hanem egy olyan szakmai találkozási pontként, ahol a technológia és a valós üzleti működés kapcsolódott össze. A rendezvény lehetőséget teremtett arra, hogy a hazai SAP-ökoszisztéma szereplői ismét személyesen osszák meg tapasztalataikat – egy olyan időszakban, amikor a vállalatok már nem különálló digitalizációs projekteket keresnek.

A fókusz egyértelműen eltolódott: nem izolált fejlesztésekben, hanem összekapcsolt, vállalati szintű megoldásokban gondolkodnak. A program ezt a szemléletet követte végig, konkrét implementációkon és valós üzleti példákon keresztül.

Nem technológia, hanem működési modell

Az esemény egyik legerősebb üzenete az volt, hogy a vállalati átalakulás ma már nem egy-egy rendszer bevezetéséről szól. Az SAP Hungary a teljes működést átfogó megközelítést mutatta be, ahol az egyes területek nem különálló rendszerekként, hanem egy integrált modell részeként működnek.

A hat tematikus szekció ennek megfelelően lefedte a vállalatok kulcsterületeit: a HR-től az adatplatformokon és az AI-n át a beszerzésen, ellátási láncon és pénzügyön keresztül egészen az ügyfélélményig.

Nemcsak rendezvény – hanem üzleti visszacsatolás is

A rendezvény egyik fontos sajátossága az volt, hogy a különféle szekciókban nemcsak az SAP mutatta be megoldásait, hanem az ügyfelek is visszajelzést adtak – akár kritikus formában is. Az előadások így nemcsak sikertörténeteket, hanem fejlesztési igényeket is megfogalmaztak, ami ritka, de annál értékesebb eleme az ilyen eseményeknek.

„Különösen nagy öröm számunkra, hogy hosszú idő után újra személyesen találkozhattunk ügyfeleinkkel és partnereinkkel Budapesten. Az SAP Connect Day Budapest nem egyszerűen egy rendezvény, hanem annak a bizonyítéka, hogy a magyar vállalatok nyitottak a valós üzleti értéket teremtő innovációra” – mondta Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

HR: adminisztrációból stratégiai funkció

A HR-fókuszú szekciók azt mutatták meg, hogy a terület szerepe alapjaiban változott meg. A hangsúly a készségalapú működésen, a toborzás újragondolásán és az adatalapú döntéshozatalon volt, amit az SAP SuccessFactors megoldásai köré szervezett előadások is jól illusztráltak.

A program egyértelművé tette, hogy a HR ma már nem pusztán támogató funkció, hanem stratégiai tényező, ahol az adatok, a szervezeti rugalmasság és az AI-támogatott döntések együtt formálják a versenyképességet.

AI és adatplatformok: a hype után a valóság

Az AI- és adatplatformokra épülő programrész azt mutatta meg, hogyan lehet az adatsilókat lebontani, a rendszereket integrálni, és az AI-t a mindennapi üzleti döntések részévé tenni.

A bemutatók külön hangsúlyozták, hogy:

• az automatizálás

• az intelligens ügynökök

• és a valós idejű adatok használata

már nem jövőbeli lehetőségek, hanem működő, mérhető üzleti képességek.

A hazai nagyvállalatok példái különösen erősen támasztották alá ezt a szemléletet.

Beszerzés: stratégiai szintre emelve

A Spend Management szekció azt mutatta meg, hogy a beszerzés és költségmenedzsment szerepe is jelentősen átalakult. A hangsúly az AI-alapú döntéstámogatáson, a beszállítói kockázatok kezelésén és az átlátható folyamatokon volt.

A beszerzés így már nem pusztán kontrollfunkció, hanem a vállalati működés egyik stratégiai eleme.

Ellátási lánc: valós idejű működés

A gyártási és logisztikai blokkokban az előadások azt mutatták meg, hogyan válik az ellátási lánc valós idejű, adatvezérelt rendszerré. A kereslettervezés, a raktármenedzsment és a terepi szolgáltatások egyaránt az intelligens előrejelzésekre és az automatizált támogatásra épülnek.

A bemutatott példák szerint ez az irány egyszerre növeli a pontosságot, a rugalmasságot és a vállalatok ellenállóképességét.

ERP és pénzügy: a döntéshozatal motorja

Az ERP–Finance–BTM blokk arra fókuszált, hogyan válik a modern ERP a pénzügyi és működési döntéshozatal aktív motorjává. A bemutatók összekapcsolták a pénzügyi átláthatóságot, a vállalatirányítás megújítását és a technológiai innovációt.

A szekcióban egyaránt megjelentek a legújabb nagyvállalati S/4HANA átállások és középvállalati felhőbevezetések, ami jól mutatta, hogy a modern ERP-megoldások minden vállalati méret esetén relevánsak.

Ügyfélélmény: az új versenytényező

A CX-témák azt hangsúlyozták, hogy az ügyfélélmény ma már a teljes vállalati működés egyik legfontosabb eleme. A személyre szabott kommunikáció, az adatalapú ügyfélismeret és a valós idejű reakciók együtt alakítják ki azt az élményt, amely hosszú távú lojalitást eredményez.

A téma kulcsüzenete: az ügyfélélmény nem kampányokból, hanem összehangolt működésből születik.

Különálló rendszerek helyett integrált, adatvezérelt működés

Az SAP Connect Day Budapest egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a vállalati digitalizáció új szintre lépett. A különálló rendszerek és projektek helyét egyre inkább az integrált, adatvezérelt működés veszi át.

A HR, a pénzügy, a beszerzés, az ügyfélkapcsolatok és az ellátási lánc nem külön területekként, hanem egyetlen összefüggő rendszer részeként jelennek meg.

A kérdés így már nem az, hogy egy vállalat bevezet-e egy új technológiát, hanem az, hogy képes-e ezeket egy működő, intelligens egésszé összekapcsolni.

The post Üzleti AI, adatalapú működés, valós vállalati tapasztalatokkal – újra találkozhatott a hazai SAP-közösség appeared first on digitrendi.hu.

Az üzletiszoftver-fejlesztő nagyvállalat még 2020-ban vásárolta fel az Emarsyst, és azóta fokozatosan integrálta az ügyfélélmény- és vállalati alkalmazásportfóliójába. Az új név már azt fejezi ki, hogy a megoldás túlmutat a kampánykezelésen, és egyre inkább vállalati szinten teszi menedzselhetővé az ügyfélelköteleződésért felelős alrendszereket: csatornákat, vevőprofil- és termékadatbázisokat.

Az Emarsys egy marketingautomatizációs és perszonalizációs platform, amely abban segíti a vállalatokat, hogy különböző csatornákon – eDM-ekben, mobilon, weben, alkalmazásokban vagy hűségprogramokon keresztül – személyre szabott ügyfélkommunikációt valósítsanak meg, jelentősen növelve a fogyasztói elköteleződést és ezáltal a bevételeket.

Ez különösen fontos a mai üzleti környezetben, ahol az ügyfélélmény minőségét már nem csak az üzenetek kreativitása határozza meg. Kulcskérdés, hogy adott cég mennyire tud valós idejű adatokra támaszkodva összehangolni a marketing, az értékesítés, az ügyfélszolgálat, valamint az operatív területek működését.

AI-támogatott fejlesztések – itt a nagyvállalati verzió

Az SAP Engagement Cloudban a személyre szabás és a kommunikáció automatizálása nem elszigetelt marketingeszköz, hanem adott cég komplex működéséhez kapcsolódó, intelligens képesség. Ebben kiemelt szerepet kap a mesterséges intelligencia(AI) is, támogatva a döntések előkészítését és a skálázható működést.

Az átnevezett megoldással együtt megjelenik egy speciálisan a nagyvállalati igényekre fókuszáló változat is, ami fejlettebb adminisztrációs, irányítási és kontrollfunkciókat kínál a több márkát, több régiót és több csapatot működtető szervezeteknek.

Az enterprise edition többet nyújt a jogosultságkezelés, a központi irányítás, a tartalom- és adatkontroll, valamint a megfelelőségi és márkastandardok érvényesítésénél. Ez különösen azoknak a vállalatoknak lehet jó, amelyek egyszerre akarnak globálisan egységesen működni, és helyi szinten is rugalmasan reagálni ügyfeleik igényeire és a piaci helyzetre.

Miért fontos a stratégiaváltás magyar szempontból?

Az SAP Hungary számára a mostani bejelentés azért is kiemelten fontos, mert jól mutatja, hogyan válhat egy részben Magyarországon fejlesztett technológiai megoldás egy globális vállalati stratégia egyik központi elemévé.

„A hazai vállalatok számára ez azt az üzenetet is hordozza, hogy az ügyfélkapcsolatok fejlesztése ma már nem kizárólag marketingkérdés, hanem üzleti, működési és technológiai kérdés is egyszerre. Azok a vállalkozások tudnak tartós versenyelőnyt építeni, amelyek az ügyféladatokat, az üzleti folyamatokat és a valós idejű döntéseket egy rendszerben képesek összekapcsolni” – mondta el a névváltás kapcsán Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

A nagyvállalati verzió februártól érhető el, további fejlesztések pedig az SAP innovációs ütemtervének megfelelően várhatók.

The post SAP: új néven fut tovább a részben magyar fejlesztésű Emarsys rendszer appeared first on digitrendi.hu.

Tavaly a felhős rendszerekre kötött üzleteken belül a nyilvános felhő aránya 38%, míg a private cloud megoldásoké 62% volt. Az arányok azt jelzik, hogy a kontroll, a megfelelőség és az adatbiztonság szempontjai továbbra is meghatározók, különösen a szabályozott iparágakban, ezek jelentős részét teszik ki a magyar nagyvállalati ügyfélállománynak.

„A 2025-ös eredményeink azt mutatják, hogy a magyar vállalatoknál tovább erősödik az igény az üzleti transzformációt támogató, felhőalapú és adatalapú működésre. A növekedés ma már egyre kevésbé új rendszerek halmozásáról, hanem egyre inkább letisztított rendszermagról, egységes adatrétegről és a folyamatokba beépített mesterséges intelligenciáról szól” – mondta Hidvégi Péter.

Az SAP Hungary ügyvezető igazgatója szerint a magyar piacot egyre inkább három meghatározó prioritás jellemzi: az adaptív működés, az adatalapú döntéshozatal és az AI integrációja a mindennapi üzleti folyamatokba.

A hazai cégeknél egyértelműen erősödik a „clean core” szemlélet: a gyors innováció feltétele egy stabil, inkább univerzálisan moduláris, semmint túlságosan testreszabott ERP-alap, amelyre egységes adatréteg és beépített AI-képességek épülhetnek. Piaci visszajelzések szerint a vállalatok egyre inkább azt keresik, hogyan lehet gyorsan bevezethető, mérhető üzleti értéket teremtő projektekkel haladni – különösen a pénzügy, a beszerzés, a költéskontroll, a HR és az ellátási lánc területén.

A konjunktúrából a tanácsadói csapat is kellően profitálni tudott

Magyarországon az SAP az ügyfeleit egy kiterjedt partnerhálózaton keresztül szolgálja ki, emellett házon belüli tanácsadói csapatot is működtet. Az elmúlt évben az árbevételhez hasonlóan az SAP Hungary tanácsadási projektjeinek összértéke is több mint 25%-kal tudott nőni.

Tanácsadási részlegük az SAP S/4HANA telepítések terén mára már hagyományosnak számító projektek mellett, más hozzákapcsolódó területeken is nagy eredményeket ért el. Továbbra is jelentős az igény az SAP S/4HANA projektek tervezésében való részvételre is – ezek segítségével a vállalati ügyfelek lépésről lépésre felépített átállási terv alapján vezetik be az új generációs SAP S/4HANA vállalatirányítási rendszert.

Ezek a tervek nemcsak a bevezetést teszik kiszámíthatóbbá, hanem azt is segítik, hogy az ügyfelek a rendszer funkcióit a gyakorlatban hatékonyabban használják ki.

A csapat számos Lift&Shift technikai migrációt is megvalósított, ennek során a meglévő rendszereket működési fennakadás nélkül helyezték át korszerűbb, felhős környezetbe, így az átállás gyorsabban és kisebb kockázattal valósulhatott meg.

A klasszikus vállalatirányítási funkciók bevezetésén túl aktívan dolgoznak azon is, hogy Magyarországon elterjedjenek az SAP speciálisabb megoldásai – például a részletes pénzügyi modellezést (PaPM), a termelés- és készlettervezést (PPDS), a valós idejű ellátási lánc előrejelzését (IBP) vagy a fenntarthatósági (ESG) riportálást támogató rendszerek.

Emellett új technológiák bevezetésében is meghatározó szerepet vállalnak, ilyen például a felhőalapú megoldások nagyvállalati adatközpontokban történő alkalmazása (CDC) vagy integrált Public Cloud környezetek kialakítása.

„Az iparág sokszínűségét tekintve széles körű segítséget tudunk nyújtani a magyarországi SAP felhasználóknak; különösen a közüzemi, banki és gyógyszeripari szektorban vagyunk eredményesek” – emelte ki Tóth István, az SAP Hungary szolgáltatási üzletágának vezetője.

Az idei tervek fókuszában a középvállalati szegmens

Az SAP Hungary 2026-ban még koncentráltabb piaci működésre készül. A vállalat ennek részeként a partneri ökoszisztémára az eddiginél is nagyobb fókuszt helyez, hogy a nagyvállalati ügyfélkör mellett erősebben meg tudja szólítani a kis- és középvállalati szegmenst is. Erről az ügyvezető részletesen is beszélt a Digitrendinek adott interjújában.

A fókusz szélesítésével a legfőbb cél , hogy tovább erősödjön az SAP jelenléte azoknál a közepes méretű vállalatoknál, ahol ma már nem az a kérdés, szükség van-e korszerű vállalatirányításra, hanem az, milyen gyorsan és milyen üzleti modellben érdemes azt bevezetni.

A vállalat 2026-ra vonatkozó trendképe szerint a magyar piacon öt irány lesz különösen meghatározó: az AI mint beépített vállalati képesség térnyerése; az egységes adatréteg (Business Data Cloud) szerepének felértékelődése; a felhőmigráció és a szuverenitási szempontok együttes erősödése; a megtérülési elvárásokkal alátámasztott AI-bevezetések előtérbe kerülése; valamint a középvállalati digitalizáció felgyorsulása.

Az SAP Hungary szerint a következő időszak nyertesei azok a szervezetek lehetnek, amelyek nem elszigetelt pilotokban, hanem üzleti folyamatok mentén, skálázható módon építik be az AI-t működésükbe.

A cél a technológiai modernizáció támogatása mellett olyan üzleti eredmények elérésének segítése, amelyek mérhetően javítják a hazai vállalatok versenyképességét, alkalmazkodóképességét és növekedési képességét.

The post A felhő, az adatalapú működés és az AI iránti nyitottság már egyre több hazai cégre jellemző appeared first on digitrendi.hu.

Az SAP Hungary élén nemrégiben hirtelen vezetőváltás következett be. Ön, mint a váratlan esemény egyik főszereplője, hogyan kezelte a gyors változást? Milyen kezdeti lépésekkel tartotta egyben a csapatot, és adott új lendületet a folytatáshoz?

– Valóban gyors volt a változás. A pozíció, amibe kerültem, komoly és felelősségteljes. Az SAP amellett, hogy Európa legnagyobb vállalata és a világ egyik legnagyobb szoftvercége, Magyarországon is nagyon komoly hagyománnyal rendelkezik már. Nagyjából kétezer munkavállalónk van, és egy komoly fejlesztőközpontunk is, többször megnyertük a régiós leánycégek közötti eredményességi versenyt.

Egy ilyen hirtelen váltás egyfajta krízis is mindannyiunk számára, ugyanakkor a legjobb jelzés, hogy az anyavállalat a helyi cégből választotta az új vezetőt is. Ezt a magyarországi csapattal szembeni bizalomként értékelhetjük.

Az elsődleges célom, hogy fennmaradjon az üzletfolytonosság, ami miatt az első napokban az ügyfeleink is gyakrabban kerestek meg minket. Az éppen most záró negyedévünk is a legfontosabb időszaka az üzleti évnek, tehát nem lankadhatott az ezirányú figyelem sem.

Ezzel együtt a különböző belső fórumokon is megbeszéltük a problémákat, levontuk a konzekvenciákat. A vezetőváltás után is megmaradt a csapat egysége, ami sokat segített abban, hogy tovább tudjunk lépni.

Egy új vezető mindig új kultúrát, új szemléletet is hoz. Milyen vezetői értékeket tart fontosnak a cégnél, és ez hogyan jelenik meg a mindennapi működésben?

– Onnan kezdeném, hogy a hazai csapat komoly fejlődésen ment keresztül az utóbbi 4-5 évben. Az SAP ezen időszak alatt egy komplex felhőalapú vállalattá alakult, ami a működésünket és az ügyfelekkel való kapcsolatot is nagy mértékben megváltoztatta.

Hiszen, kicsit sarkosan fogalmazva, korábban elég volt eladnunk a szoftverlicencet, és onnantól már az ügyfél dolga volt a telepítés és a használat. Mostanában viszont, mivel szolgáltatásként kínáljuk felhő technológia előnyeit, a szerződés megkötésénél nem áll meg a munka számunkra. Az ezt követő folyamatokban is részt veszünk, felállítjuk az ügyfél rendszerét, üzemeltetjük a folyamatait.

Ez egy nagyon komoly változás lett az SAP életében, ami a csapatok sokkal szorosabb együttműködését kívánja meg, és azt is, hogy az üzleti folyamatban mindig megtaláljuk az értéket az ügyfél számára is. Hogyan fog ebből profitálni, hogyan fog tudni hatékonyabban működni?

Egyéniségemből adódóan én is együttműködő típusú vezető vagyok, aki szereti meghallgatni a mások véleményét, azokat beépíteni a döntéseibe.

Nehezített külső-belső üzleti környezet

Beszéljünk a hazai üzleti környezetről. A magyar gazdaság az utóbbi időben meglehetősen nehezített pályára került, a cégek visszafogják a beruházásaikat. Mennyire érződik ez az SAP Hungary üzletmenetében?

– Való igaz, hogy van egy bizonytalan geopolitikai helyzet, ami miatt a döntéshozók a beruházásokat óvatosabban kezelik. Ez látszik a hatékonyságnövelési projektekben, az akvizíciókban és az invesztíciókban is.

Ezen túlmenően Magyarországot specifikusan érinti az uniós források hiánya is, ami bizonyos szektorokban még jobban visszafogja a beruházásokat. Ez nem jó irány.

Az SAP szerencséje ugyanakkor az évekkel ezelőtt kialakított felhő stratégia, az SAP S4/HANA vállalatirányítási rendszerre való átállás, ezen kívül azok a nyilvános felhőre alapozó egyéb szolgáltatások is, amelyeket felvásárlással szerzett meg és illesztett be a profiljába a cég. Ilyen a beszerzési automatizálás, az Ariba, a felhő alapú HR megoldásunk, a SuccessFactors,vagy az ügyfélélmény- és digitális marketing megoldásokat korszerűsítő Emarsys megszerzése.

A nehézségek ellenére idén is jó évre számítok, miközben tudom, hogy a következő évek még nagyobb kihívást jelentenek majd.

Mire gondol konkrétan?

– A nagyvállalati S/4HANA átállások, és az egyéb fent felsorolt megoldásokat integráló projektek a historikusan SAP-t használó vállalatoknál , nagyjából 2-3 év múlva a végéhez érnek. Addigra meg kell találnunk azokat az újabb területeket, ahol eredményesek tudunk maradni, és ezt két-három fontos piaci szegmens is segítheti.

Az egyik a középvállalat területen megnyíló bővülési lehetőség, amire egy új termékportfóliót is épített az SAP, ami a Grow with SAP, vagyis a nagyvállalatok által használt vállalatirányítási rendszer egyszerűbb, költséghatékonyabb változata.

Ez főleg azoknak az ügyfeleknek ajánlott, amelyek kisvállalatból felnőttek a középvállalati kategóriába, és egy jobban integrált, átláthatóbb működést szeretnének. A döntéseiket minél inkább adatalapon szeretnék meghozni, és nemzetközi terjeszkedésben is gondolkodnak már. Magyarországon ezer és kétezer között van az ebbe a kategóriába sorolható olyan cégek száma, amelyek még nem az ügyfeleink.

A másik terület a nagyvállalati szegmens, ahol a vállalatok most állnak át az új vállalatirányítási rendszerre, megérkeznek a felhőbe. Rájuk is az adatalapú és a mesterséges intelligencia alapú működés jellemző, amibe még sokat kell invesztálniuk.

A harmadik a kormányzati szektor, ahol a felhőalapú megoldásoknak a használata még meglehetősen alacsony, a trendfordulatnak nem kedvez a jelenlegi geopolitikai helyzet sem.

Az SAP stratégiai válasza erre a szuverén felhő megoldás, ahol nemcsak az adat, hanem az adatot kezelő feladatok sem lépnek túl a „kerítésen”, ami lehet egy országhatár, vagy lehet az Európai Unió.

Fókuszban a mesterséges intelligencia(AI)

Hogyan illeszkedik az AI az SAP hosszú távú stratégiájába? Mennyire cél az önálló AI építése? Mely területeken lehet a legnagyobb üzleti hatásra számítani ezen a téren?

– Magyarországon is látszik, hogy egyre többet foglalkoznak az AI-jal a nagyvállalatok és a középvállalatok. Az SAP-nak ebben is meg kell találni a helyét. Az anyaház mindig is inkább arról volt ismert, hogy nem egy klasszikus technológiai fejlesztő platformot nyújt az ügyfeleinek.

Arra ott vannak a hardverszállítók, meg a nagy szoftvercégek, mi ezekre építve kész üzleti AI megoldásokat nyújtunk a vevőinknek. Egy komplex SAP rendszerben és az azt környező ökoszisztémában 4-500 vállalati folyamat zajlik, az értékesítéstől kezdve a készletezésen át, a gyártás, pénzügy, számvitel, beszerzésig.

Mi pedig azon dolgozunk, hogy azonosítsuk, melyek azok a pontok, ahol a mesterséges intelligencia segíteni tud az üzleti folyamatban. Jó példa erre az ügyfélértékelés, aminek alapjánsokkal célzottabban fogják tudni a cégek, hogy mik lehetnek az ügyfeleiknek szóló kedvező ajánlatok.

Az AI egy kihagyhatatlan fejlesztési irány, viszont az üzleti döntéshozók számára ma a legfontosabb kérdés, vajon megtérül-e és ha igen, hogyan? Utána pedig nagyon sok beruházásra van szükség ahhoz is, hogy kitalálják, miből akarnak üzletet csinálni az AI-ra támaszkodva.

Az SAP abban tud segíteni, hogy ezeket a kezdeti költségeket a saját termékfejlesztésével magára vállalja. Tudunk adni például az ügyfélnek egy adatplatformot, amely a tranzakciós rendszerekben lévő adatokat egy konzisztens rétegbe rakja, és ebbe nagyon egyszerű módon illeszthetők be az SAP által nyújtott business AI szolgáltatások.

Itt van az AI-asszisztensünk, Joule, „aki” segít az SAP világában eligazodni. Joule-nak körülbelül 1800 használati esete van már kifejlesztve, a felhős portfóliónkban a leggyakrabban használt feladatok 80%-a már Joule-képességekkel támogatott.

Vannak még ennél komplexebb megoldások is, ezeket hívjuk Agentic AI-nak, ahol az asszisztens nem csak velem, hanem más ügynökökkel is beszélget, és ezen agentek együttműködése révén autonóm módon, proaktívan dolgoznak, és végrehajtanak bizonyos feladatokat a rendszerben, az emberre pedig már csak az ellenőrzés és a végső döntés meghozatala vár.

Ilyen lehet akár az ügyfélszolgálatos AI?

– Az egyik nagyon jó felhasználási terület valóban az ügyfélszolgálat, de működnek ezek a beszerzésnél, a gyártásnál és a termékfejlesztésnél is. Az ügyfélszolgálat azért jó példa, mert ott jól tetten érhető, milyen hasznot hoz ez az új megoldás.

Hiszen egy nagyobb ügyfélszolgálatra százával érkeznek a megkeresések. amiket az ügyfélszolgálati ügynök feldolgoz. Elemzi, hogyan kéne erre reagálni, legyen az a szerződésszámla módosítása, vagy a pénz visszautalása az ügyfélnek.

Az ügynök arra is képes, hogy a felhasználó jóváhagyását követően a folyamatot a rendszerben végrehajtsa, helyesen lekönyvelve a megfelelő tranzakciókat. Az ügynöki AI-ra ez év végéig már 400-500 esetet fejlesztett ki az SAP, ezeket tudják a következő években használni majd az ügyfelek.

Mennyire nyitottak már a hazai vállalkozások az AI üzleti alkalmazására?

– Viszonylag nagy azon vállalatok aránya, amelyek valamilyen szinten már foglalkoznak az AI-jal, ez közel 80%, de amelyek ezt ki is próbálták, és valami érdemi programot, beruházást is indítottak, az inkább csak a vállalatok fele.

Azok pedig, amelyek már átfogóan használják, alig 10 százalék. Európai viszonylatban a középmezőnyben van Magyarország, ami azt is jelzi, hogy egész Európa lassabban indult el ezen az úton. Érthető, hiszen az átlagosnál jóval szigorúbb európai GDPR szabályozások nem kedveznek ennek a környezetnek.

Ha a csendes-óceáni térséget nézzük, vagy az USA-t, ott ez a 10% már inkább 60-70%. Nagyon sok vállalat használja már az üzleti folyamataiba építve az AI-t. Ott már üzleti értéket is látnak a vezetők a mesterséges intelligencia használatában.

Mi a helyzet az AI alapú adatok megbízhatóságával?

– Ha a mindennapi életben használom a mesterséges intelligenciát, nem igazán tudok arról meggyőződni, hogy vajon hallucinál az AI, vagy valóban pontos információt tett elém.

Vállalati környezetben viszont alapkövetelmény, hogy az AI megbízható adatokat használjon. Ez nevezzük adathigiéniának, ami arról szól, hogy az adat legyen pontos, és legyen a kontextusában értelmezett.

Tehát ha arról beszélgetünk, hogy egy terméknek mennyi az ára, akkor nem mindegy, hogy beszerzési árról, készletvezetési árról, vagy értékesítési árról beszélünk.

Ami még fontosabb: ahhoz, hogy ezek az autonóm ügynökök egymással kommunikálva üzleti folyamatokat is végre tudjanak hajtani, nekik is ismerniük kell azokat az adatösszefüggéseket, ami az adott rendszerben van. Tudniuk kell azt, hogyan hat mondjuk egy értékesítési rendelés a készletekre, és a készletek hogyan állnak össze majd a megrendelésekből.

Az, hogy az idén nyáron végzett kutatásunk szerint is az ügyfelek felismerték az adathigiénia fontosságát, számunkra azért jó hír, mert ez az a terület, ahová az SAP az egyik fejlesztési fókuszát helyezte az elmúlt időszakban a Business Data Cloud megoldásával. Ennek eredményeként az SAP a vállalatoknak tud majd segíteni abban, hogy a tranzakcionális rendszerből a sok-sok adatot hogyan lehet egy olyan konzisztens adatmodellbe rakni, amire rá lehet majd építeni az aktuális AI forgatókönyveket.

Az AI megoldások etikai és adatvédelmi kérdéseket is felvethetnek. Hogyan kezeli az SAP a „felelős AI” megközelítést, hogyan garantálja, hogy az AI döntések megfeleljenek az uniós AI törvény előírásainak?

– Az SAP-nak van egy rendkívül szigorú belső AI fejlesztési és alkalmazási kódexe, amit az uniós AI törvényből vezettünk le. Van egy külön AI etikai bizottsága is, ami a legfelső döntéshozói testületnek riportol.

Minden AI-fejlesztést aszerint kategorizálnak, hogy milyen üzleti folyamatban és milyen funkciót fog ellátni, milyen adatokon fog működni, és az is előfordulhat, hogy az adott AI-megoldást az SAP etikai, vagy adatbiztonsági okok miatt végül nem fejleszti ki. Nagyon komolyan vesszük tehát ezt a kérdést.

A felhő szerepe a hazai üzleti életben

Térjünk át a felhőre, van példa Magyarországon olyan ügyfélre, ahol az AI ügynökök már érdemi üzleti eredményt hoztak?

– Ezek használatára inkább csak a következő években fog sor kerülni, de van már 5-10 olyan ügyfelünk Magyarországon, amely már ilyet használ, és még egy hasonló nagyságrendű ügyfélkör, ahol pedig folyamatban vannak a fejlesztések.

Általában hogyan változik a magyar vállalatok hozzáállása a felhőhöz? Nagy még a bizalmatlanság, vagy mára elfogadott, hogy kritikus rendszerek is lehetnek a felhőben?

– Az elfogadottság felé tendálunk már, bár bizonyos szabályozott szektorokban nehezebb ez a kérdés. Azok a beszélgetések azonban, amelyek 4-5 éve még arról szóltak, hogy adatbiztonsági, vagy speciális helyzetükből adódóan nem tudnak a felhő irányába menni, nagyjából szertefoszlottak.

A világ is eléggé felgyorsult már, tehát még a nagyvállalatok piacára is betörő új szereplők arra kényszerítik a régebbi cégeket, hogy sokkal adaptívabban működjenek. Ezt a működési modellt pedig jobban támogatja egy felhős megközelítés.

Hol tart az átállás a régi ERP-rendszerekről az SAP S4/HANA modellre?

Az SAP-nál már évek óta zajlik a régi vállalatirányítási rendszerek(ERP) lecserélése. A cég globálisan ennek a felgyorsítását tűzte ki célul. Hogyan látja ezt a folyamatot Magyarországon, és melyek az ezzel kapcsolatos jelenlegi legnagyobb kihívások?

– A hazai nagyvállalatok körében ezek a programok már elindultak, és van pár ügyfelünk, amelyek meg is csinálták már az átállást. Úgy vélem 2030-ig minden érintettnél megtörténnek a rendszercserék.

Azt viszont látjuk, hogy a következő öt évben ez a folyamat az implementációhoz szükséges erőforrások területén egy komoly kihívás lesz mind az érintett vállalatok, mind a partnerek, azon belül is az implementációs partnerek számára.

Hogy állnak a rendszercseréket is segítő tanácsadó cégekkel?

– Egyelőre még kiegyensúlyozott a helyzet, de 2-3 év múlva, lehetnek majd erőforrás problémák.

Ami jó dolog, hogy a legtöbb nagyvállalati partnerünk komolyan vette az átállást, amit többnyire megpróbál összekötni egy komplexebb üzleti transzformációval is. Hiszen itt olyan cégekről van szó, amelyek 20-25 évvel ezelőtt vezették be a régi vállalatirányítási rendszereket, ezeket azóta továbbfejlesztették, testre szabták.

Közben átalakultak, felvásároltak, és így az évek során egymásra rakódtak a különböző fejlesztések. Mostanra ezek a rendszerek szaknyelven szólva szét vannak fejlesztve.

Szeretnének a jövőben agilisabban is működni. Ezt úgy tudják elérni, hogy az átállást nem egyszerű technikai átállásként élik meg, hanem egy üzleti transzformációként, hogy később, ha tovább kell bővülniük, gyorsabban adaptálódhassanak hozzá. Azért, hogy ezt megtehessék, szükség van egy előkészítési fázisra, stratégia alkotásra, menetrendtervezésre, és a folyamatok egyszerűsítésére, standardizálására.

A legtöbb magyarországi nagyvállalat egyfajta zöldmezős beruházásként üzleti transzformációval köti össze az S4/HANA rendszerátállást, ami középtávon sok hasznot hajt nekik.

Ami a középvállalati szegmenst illeti, ezt két részre osztanám, vannak benne olyan társaságok, amelyek már eddig is rendelkeztek SAP megoldással, náluk nagyobb a lemaradás, de esetükben kisebb projektekről is beszélünk. A középvállalati körben a cégek egyharmada, fele az, amelyik már benne van az átállási folyamatban vagy már előkészítette, ez két-háromszáz céget jelent.

A közepes cégek másik szegmense, amelyek még nem SAP ügyfelek, már az új Grow with SAP csomagot veszik igénybe. Nemzetközi szinten is hasonló a helyzet, sőt a nagyvállalati szegmensben Magyarország még egy kicsit előrébb is tart a nemzetközi átlaghoz képest.

Partnerek újabb szerepkörben és a jövőkép

– Igen, már dolgozunk ennek az előkészítésén, amit a jövő évben tervezünk élesben elindítani. Mivel a jövőbeni stratégiánk kulcseleme, hogy bővüljünk a középvállalati szegmensben, ehhez szükség van arra, hogy a partnereinkre nagyobb mértékben támaszkodjunk.

Vannak kiemelt partnerek, amelyek az új felállásban vezető szerepet kapnak, és van tervünk arra is, mi módon bővítsük a meglévő partnerhálózatot.

The post A következő évek még nagyobb kihívást jelentenek majd appeared first on digitrendi.hu.

A bejelentés kiemeli, hogy ez a lépés megerősíti Magyarország vezető szerepét az SAP ügyfélélmény- (Customer Experience-CX) és marketing-automatizációs fejlesztéseinek globális portfóliójában.

Az Emarsys korábban osztrák alapítású startupként vált nemzetközi ismertségűvé a többcsatornás ügyfélélmény-platformot fejlesztő vállalatok között, és ma már több mint 150 országban használják megoldásait a digitális marketing egyik vezető megoldásszállítójaként.

Az SAP 2020-ban vásárolta fel a társaságot, amely mára a német szoftveróriás ügyfélélmény-portfóliójának egyik legfontosabb pillére lett. A budapesti székhelyű Emarsys Technology Hungary Kft. jelenleg több mint 250 fejlesztőt foglalkoztat, ezzel a világ legnagyobb Emarsys-fejlesztő központja.

Milyen platformot fejleszt az Emarsys csapat?

A vállalat olyan mesterséges intelligencia(AI)-alapú marketing-automatizációs platformot fejleszt, amely több mint 15 ezer vállalatot – köztük prémium márkákat, például kozmetikai és divatipari cégeket – támogat abban, hogy személyre szabott, omnichannel kommunikációval erősítsék a vásárlói lojalitást.

Az új AI-funkciók a háttérrendszerek működését is támogatják, például előrejelzik a kampányok erőforrásigényét vagy optimalizálják a készletkezelést.

„A mai marketing nem a tömeges üzenetekről, hanem a valódi kapcsolódásról szól, amely személyreszabott kommunikációval érhető el. Az Emarsys célja, hogy a marketingszakembereket olyan intelligens eszközökkel ruházza fel, amelyek segítenek tartós lojalitást építeni ” – fogalmaz Markus Hilken.

Az Emarsys-platform mostanra több mint másfél milliárd ügyfélprofil elérését teszi lehetővé, miközben folyamatosan növeli csatornaszintű hatékonyságát. Noha a legnagyobb részarányt még mindig az e-mail kommunikáció adja, a mobil- és in-app csatornák 70%-os növekedést mutatnak, míg a prediktív ajánlórendszerek konverziós aránya 2025-ben meghaladta a 38%-ot.

Önálló fejlesztési egység marad az Emarsys Hungary

Az Emarsys Hungary továbbra is önálló CX-fejlesztési egységként működik, a budapesti csapat új generációs funkciók fejlesztésével bővíti az SAP CX-portfólióját. Az AI-vezérelt ajánlórendszerek, az automatizált készlet- és rendelés-előrejelzés, valamint az egységes UX-felület mind a fejlesztések középpontjában állnak.

Új megbízatása mellett Markus Hilken vezeti továbbra is a budapesti székhelyű kutató központot, amely az SAP közép-kelet-európai kutatás-fejlesztési tevékenységeinek központja is egyben.

Markus Hilken egyébként 1999-ben csatlakozott az SAP-hoz, és több mint tizenhárom éve él és dolgozik Magyarországon. Korábban Németországban, Luxemburgban és Ausztriában töltött be vezető pozíciókat.

Az SAP-nál szerzett kutatás-fejlesztési (R&D) és menedzsment tapasztalata mellett startup-környezetben is dolgozott, így ideális vezetője lehet annak a kultúraváltásnak, amely az Emarsys-integrációval jár.

„Hiszek abban, hogy a valódi innováció ott születik, ahol a fejlesztők és az ügyfelekkel dolgozó kollégák együtt gondolkodnak. A célom, hogy ez a kapcsolat az SAP Hungary-n belül még erősebbé váljon. A tudás és tapasztalat megosztása kulcs ahhoz, hogy valóban ügyfélközpontú megoldásokat alkossunk” – mondja Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

The post SAP: Újabb vezetői pozícióval bízták meg a budapesti fejlesztést irányító Markus Hilkent appeared first on digitrendi.hu.

A kutatás eredményei szerint az AI üzleti haszna kézzelfogható: a technológiát alkalmazó cégek döntő többsége gyorsabb döntéshozatalt, hatékonyabb folyamatokat és mérhető pénzügyi előnyöket tapasztal.

Az AI már a hazai üzleti körökben is része a napi működésnek

Az idén júliusban lebonyolított országos felmérés különösen a 250 fő feletti vállalatoknál mutatott ki látványos hatékonyságjavulást és beruházási megtérülést, ami azt jelzi, hogy az AI mára a mindennapi működés része lett.

Az áttörést azonban nemcsak a szoftverek, hanem a rendezett, jó minőségű adatvagyon és a tudatos szervezeti felkészülés hozzák meg.

A kutatás arra is rávilágít, hogy az AI bevezetésének legnagyobb akadályai nem technológiai, hanem adatminőségi és szervezeti jellegűek. A vezetők három fő problémát látnak: az adatbiztonság garantálását, a valós idejű hozzáférés hiányát, és az adatforrások közötti integráció nehézségeit.

Sok helyen hiányoznak a megfelelő belső kompetenciák is: a válaszadók több mint fele az AI-szaktudás, 41%-uk pedig az IT-infrastruktúra korlátait jelölte meg a terjedés gátjaként.

A kutatás négy kulcsterületet vizsgált: az AI-alkalmazás jelenlegi prioritásait, a technológiai és adatfeltételek állapotát, a belső szabályozás és képzés szintjét, valamint azt, hogyan mérik a vállalatok az AI-megoldások megtérülését.

Az így kapott kép egyértelmű: az AI már nem „szépen hangzó innováció”, hanem konkrét üzleti döntések tárgya, az áttörés feltétele ugyanakkor az adatok fegyelmezett kezelése és a szervezeti kapacitások tudatos építése.

Dominál a publikus AI, miközben növekvő szerepet kapnak a saját fejlesztések is

A kutatás válaszadóinak a 14%-a még nem használ AI-t, 53% főként publikus, irodai AI-eszközökre támaszkodik, míg 33% saját fejlesztésű vagy zárt rendszert alkalmaz – ez az arány a nagyvállalatok körében már 41%.

Az AI-érettség ugyanakkor erősen szór: a vállalatok mindössze 9%-a ítéli meg úgy, hogy professzionális, több területen integrált AI-megoldásként használja a technológiát, további 27% haladó szinten van.

A többség (44%) még kezdő felhasználónak számít, alapvető feladatokra, eseti módon vetve be az AI-t, míg nagyjából minden ötödik cég egyáltalán nem él a mesterséges intelligencia lehetőségeivel. Ez is jól mutatja, hogy a hazai vállalati szektorban még jelentős növekedési potenciál rejlik az AI gyakorlati integrációjában.

Hol és milyen eredményességgel használják az AI-t a magyar cégek?

Az AI leginkább az irodai adminisztrációban és a dokumentumkezelésben terjedt el, de a marketing és a vállalati kommunikáció is gyakori felhasználási terület – ez mutatja, hogy a repetitív, jól körülhatárolható feladatok automatizálása hozza a leggyorsabb eredményt.

Egyre több vállalkozás kísérletezik a pénzügyi folyamatok (28%) és a HR-feladatok (25%) automatizálásával is, de ezeken a területeken a vezetők még óvatosabbak, és erősebb emberi kontrollt tartanak szükségesnek.

Az AI-t már alkalmazó vállalatok többsége szerint a technológia javítja a működés hatékonyságát és megtérülő befektetésnek bizonyul. A használók több mint 80%-a elégedett a bevezetett megoldásokkal. Leggyakrabban a gyorsabb folyamatok és a magabiztosabb döntéshozatal kerülnek előnyként említésre.

Az AI felhasználásával és megtérülésével kapcsolatos véleménybeli eltérések különösen a cégméret mentén látványosak. A 250 fő feletti szervezetek 90%-a szerint az AI gyorsítja a munkavégzést, és javítja a döntéstámogatást, miközben a beruházások megtérülését is pozitívan érzékelik.

A nagy árbevételű cégek körében az AI már nem kísérlet, hanem meghatározó üzleti eszköz. A nagyvállalatok körében ugyanis a hatás már mérhető: gyorsabb ügyintézés, átláthatóbb működés és jelentős költségmegtakarítás jellemzi az AI-t bevezetett cégeket.

Adathigiénia nélkül nincs AI-siker

A cégek elsősorban nem technológiai, hanem adatminőségi, hozzáférési és integrációs problémákkal küzdenek.

Ez a tény azt is alátámasztja, hogy az AI sikere nem csak a legmodernebb algoritmusokra épül, hanem a megbízható, strukturált és hozzáférhető adatvagyonon múlik. A válaszadók 44%-ánál dominálnak a strukturált adatok, de sok helyen a félig strukturált (30%) és a teljesen strukturálatlan (21%) adatok kezelése is kritikus feladat. A nem publikus AI-eszközöket alkalmazó cégeknek is mindössze 28%-a tartja teljesen megfelelőnek az adatait.

Az integrált adatkezelés így nem pusztán IT-fejlesztés, hanem stratégiai kérdés: egységes riportálást tesz lehetővé, csökkenti az adatsilók miatti torzulásokat, és hosszú távon biztosítja, hogy az AI-rendszerek taníthatóak és skálázhatóak maradjanak.

Azoknál a vállalkozásoknál, ahol már elindult egy központi adatplatform vagy adatgovernance-program kiépítése, az AI-bevezetések is látványosan sikeresebbek.

A vállalatirányítási rendszerek megléte is alapfeltétele az AI sikerének. A megkérdezett cégek 87%-a használ ERP-t, ezen belül közel felük (48%) SAP-megoldást. Az ERP különösen a nagyobb cégeknél elterjedt, és biztosítja azt a rendezett adatbázist, amelyre az AI-alapú működés épülhet.

„Az intelligens vállalatirányítás ma már nem különálló alkalmazásokról szól, hanem egy integrált vállalati platformon megvalósuló end-to-end működésről, amelyben a mesterséges intelligencia már a megoldásokba beágyazottan érkezik – láthatatlanul, de folyamatosan támogatva a döntéshozatalt és a mindennapi folyamatokat. A cél, hogy a vállalatok minden adatforrásból valós idejű, tiszta információt nyerjenek, amelyre valóban skálázható AI-megoldások épülhetnek” – mondja Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

Hozzáteszi: az SAP AI-stratégiájának az is része, hogy ismerve az ügyfeleink folyamatait, helyettük kitaláljuk, milyen területeken lenne érdemes bevezetniük az AI-t.

Hogyan állnak a cégek az AI belső szabályozásával?

Miközben a bizalom általánosan magas, a szabályozás terén nagy a lemaradás. A vállalatok mindössze harmadánál van részletes szabályzat a publikus AI-eszközök használatára, 50% csak alapelvekre támaszkodik, 16%-nál pedig teljesen hiányzik a szabályozás.

Ez a „bízom, de nem ellenőrzöm” hozzáállás hosszú távon kockázatos lehet, hiszen a kontroll nélküli használat felelősségi és adatbiztonsági problémákat vet fel. Az SAP szakértői szerint az átlátható irányelvek, a tiltott adatkategóriák rögzítése és a kontrollpontok kialakítása elengedhetetlen a zökkenőmentes működéshez.

A cégek 41%-a kezdett el felkészülni az AI-ra jogi felülvizsgálattal, képzésekkel vagy beszerzésekkel, de stratégiai szintű tervezés csak a vállalatok harmadánál jellemző.

A cégek többsége létszámbővüléssel számol az AI nyomán

A munkavállalói hozzáállás igen megosztott: miközben sokan féltik a kreatív munka szerepét, a cégek többsége inkább lehetőséget lát az AI-ban.

Figyelemreméltó megállapítása a kutatásnak, hogy a vállalatok 58%-a létszámbővülést vár a következő három évben, és ennek a csoportnak a négyötöde szerint ebben szerepe lesz az AI-nak is.

Az optimizmus mögött az elsődleges indok éppen az AI hozta hatékonyságjavulás, és az a tapasztalat áll, hogy az AI új típusú feladatokat és kompetenciákat teremt, amelyek továbbra is emberi kapacitást igényelnek.

A vezetői szintek megítélése ugyanakkor eltér: míg a felsővezetők többsége lelkes támogatója az AI-bevezetéseknek, a középvezetők körében gyakoribb a kiváró, óvatos hozzáállás. Ők érzékenyebben reagálnak az alsóbb szintek visszajelzéseire, és jobban látják a napi működésben felmerülő akadályokat.

A kutatás tapasztalatai szerint ott erősödik látványosan az AI iránti támogatás, ahol a középvezetőket már a tervezés korai szakaszában bevonják, világos szerepeket és felelősségi köröket kapnak, valamint konkrét, saját területükre szabott példákon keresztül ismerhetik meg az üzleti előnyöket.

A kutatás egy 12 hónapos, ütemezett AI-bevezetési modellt is ajánl, amely először üzletileg ígéretes felhasználási esetek kiválasztásával, a kockázatok feltérképezésével és szabályok meghatározásával, jól behatárolt árnyéküzemmel és emberi kontrollal, majd éles működéssel és folyamatos adatplatform-fejlesztéssel építi fel az AI-integrációt.

A kutatásról

A résztvevők különböző méretű és iparágú cégeket képviseltek, döntéshozói pozícióból. Iparági bontásban az autóipar dominált (16%), ezt több szektor követte 7–9%-os arányban, így például a kereskedelem, pénzügy, IT és logisztika.

A mintában az 50 fő alatti cégek 37%-ot, az 50-249 fő közötti foglalkoztatottal rendelkezők 33%-ot, a 3,5-100 millió forint közötti árbevételű cégek 21%-ot, a 100–499 millió forint árbevételűek 42%-ot képviseltek. A 250 fő feletti cégek ezzel szemben 30%-ban, 500 millió forint árbevételűek 37%-kal jelentek meg a kutatásban.

A mintában felülreprezentáltak a kisebb cégek vezetői, ami befolyásolhatja az eredmények torzításmentes értelmezését. Az elemzések elsődlegesen a foglalkoztatotti létszám és az éves árbevétel figyelembevételével történtek, mivel ezek mentén mutatkoztak a legmarkánsabb különbségek.

The post Az AI-t már ma is fontos versenyképességi elemnek tartják a magyar cégek appeared first on digitrendi.hu.

A három évre szóló együttműködés alaptétele az a közös felismerés, hogy a digitális gazdaságban csak azok a hallgatók lesznek valóban versenyképesek, akik nem csupán elméleti ismeretekkel, hanem korszerű vállalati technológiákkal kapcsolatos gyakorlati tudással is rendelkeznek.

A keretmegállapodás ennek megfelelően több olyan projektet és fejlesztést foglal magában, amelyek révén a BME hallgatói közvetlen hozzáférést kapnak az SAP vállalati rendszereihez, modern felhőalapú infrastruktúráihoz és az üzleti digitalizáció vezető technológiáihoz. A megállapodással létrejön egy közös oktatási és kutatási célokra fókuszáló keret, meghatározva az együttműködés szakmai irányait.

Kétirányú tudástranszfer, közös innováció

Az együttműködés keretében az SAP egy fizikai és virtuális labor létrehozását is támogatja, ami amolyan szakmai központként működhet. A laborban a hallgatók valós vállalati környezetben dolgozhatnak az SAP új generációs, felhőalapú vállalatirányítási rendszerével, az SAP S/4HANA rendszerrel, üzleti analitikai megoldásokkal és más, AI-képességekkel felruházott SAP-technológiákkal.

Ezek a rendszerek a világ vezető vállalatainál napi szinten működnek, így a diákok a későbbi munkahelyeiken is használatos gyakorlati tudást sajátíthatnak el. A központ egyben találkozási pont is lesz oktatók, kutatók, hallgatók és az SAP szakemberei számára, elősegítve a kétirányú tudástranszfert és a közös innovációt.

Kapcsolat az SAP University Alliances programjához

A tervek szerint az együttműködés keretében a BME csatlakozik majd az SAP nemzetközi University Alliances programjához is, amely világméretű oktatási hálózatként több ezer egyetemet kapcsol össze. Ennek köszönhetően a BME oktatói és hallgatói hozzáférhetnek a teljes SAP-tananyaghoz és képzési portfólióhoz, valós üzleti szimulációkhoz és olyan feladatokhoz, amelyek a digitális vállalatok működését mutatják be. A program részeként a hallgatók SAP-minősítéseket is szerezhetnek, ami jelentős előnyt ad számukra a hazai és nemzetközi munkaerőpiacon.

A jelenleg közel 2 ezer főt foglalkoztató SAP Hungary fontos szerepet játszik az anyacég felhő- transzformációjában: a kereskedelmi és támogató funkciók mellett tanácsadó részleggel is kiszolgálja a hazai ügyfeleket, multikulturális budapesti fejlesztési központja, az SAP Labs Hungary pedig globális léptékben is kiemelt helyszín az SAP hálózatában.

„A digitális gazdaságban egyre nagyobb az igény olyan mérnökökre és informatikusokra, akik nemcsak elméleti tudással, hanem valós vállalati tapasztalattal is rendelkeznek. Együttműködésünk a BME-vel éppen ezt szolgálja. Külön üdvözöljük, hogy jövő szeptembertől gazdaságinformatikus alapképzést is indít az egyetem azoknak, akik a technológia és az üzlet világában is otthonosan szeretnének mozogni” – mondta Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

Céges szakértői kurzusok indulnak

Az SAP szakértői rendszeresen tartanak majd vendégelőadásokat és kurzusokat az egyetemen, ugyanakkor a BME oktatói is képzéseket nyújtanak az SAP munkatársainak, olyan területeken, mint az adatfeldolgozás, a mesterséges intelligencia vagy a modern informatikai módszertanok.

A következő években több olyan közös projektet is indít a két fél, amelyek túlmutatnak az oktatáson: közös kutatási kezdeményezések, EU-s oktatási és innovációs pályázatok, valamint a BME tehetséggondozási és karrierprogramjainak támogatása is szerepel a tervek között.

Közös kutatási projektje már volt is az egyetemnek és a vállalatnak az ellátási lánc megoldások területén, és a Supply Chain Managament témája továbbra is kiemelt fókuszt kap majd az együttműködésben.

A diploma- és TDK-projektekbe bevont vállalati mentorok, a PhD-kutatások támogatása és az egyetemi rendezvények közös szervezése is hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók valós vállalati problémákon dolgozhassanak.

A vállalat olyan meghatározó gyakornoki vagy pályakezdőknek szóló programjai is megnyílnak a BME hallgatói számára, mint az SAP Internship Experience Program (iXp), az SAP Student Training and Rotation, vagy a friss diplomásoknak szóló Next Talent kezdeményezés.

The post A BME hallgatók közvetlen hozzáférést kapnak az SAP üzleti rendszereihez appeared first on digitrendi.hu.

Sok ország úgy reagál a változó globális környezetre, hogy hatalmas beruházásokat indít adatközpontok építésére. Gyakori feltételezés, hogy ha valaki birtokolja a felhő- és adatinfrastruktúra fizikai elemeit, akkor egyben biztosítja az ország technológiai függetlenségét is.

Csakhogy ez félreértésen alapul. A szerverek és a processzorok önmagukban nem jelentik a szuverenitást, hiszen a technológia világszerte szorosan összekapcsolódik.

Még ha a szerverek hazai vállalat tulajdonában vannak is, a kulcskomponensek – a processzoroktól a hálózati eszközökön át az ott futó mesterséges intelligencia modellekig – szinte minden esetben külföldi fejlesztések és gyártás eredményei.

A teljes technológiai önellátásra törekvő megközelítés ezért illuzórikus, gazdaságilag irracionális, és valójában azt eredményezné, hogy az adott ország kimarad a nemzetközi innovációs vérkeringésből.

Az izolációnál fontosabb a kritikus adatok feletti kontroll

A digitális szuverenitás valódi lényege nem az izoláció, hanem az, hogy a kritikus adatok feletti kontroll megmaradjon, miközben az ország hozzáfér a világ legjobb technológiáihoz – úgy, hogy azok a helyi érdekeket szolgálják.

A digitális jövő versenyében a szoftver és a mesterséges intelligencia jelenti az igazi tétet. Nem az dönti el a hosszú távú versenyképességet, hogy hol áll több szerver, hanem az, ki fejleszti és birtokolja azokat a megoldásokat, amelyek az ipar és az állam működését meghatározzák.

Ez az a terület, ahol a közpénzek valóban megtérülnek, és ahol a fejlesztések természetes módon újabb igényt is teremtenek az adatközpontokra és chipekre. Ha egy állam ösztönzi a szoftver- és AI-alkalmazások elterjedését az iparban és a közszolgáltatásokban, akkor egyszerre erősíti a szuverenitást és a gazdasági növekedést.

A szuverenitás mértékét ugyanakkor a védeni kívánt adat érzékenységéhez kell igazítani. A legfontosabb nemzetbiztonsági és lakosságvédelmi adatok esetében indokolt a legszigorúbb hazai kontroll, nemzeti joghatóság alatt, biztonsági átvilágítással.

Az országok ne egyedi szabályrendszerekre támaszkodjanak

Szabályozott ágazatokban – például az egészségügyben – a lokalizált adattárolás jelentheti a megfelelő megoldást. A kevésbé érzékeny üzleti adatok és standard alkalmazások azonban biztonságosan és költséghatékonyan működtethetők megbízható felhőkörnyezetben, ha az megfelel a kiberbiztonsági elvárásoknak. A szuverenitásnak tehát választási lehetőséget kell jelentenie – nem a fejlődés akadályát.

Épp ilyen fontos, hogy az országok ne teljesen egyedi, saját szabályrendszert alakítsanak ki, hanem nemzetközileg elfogadott előírásokra, például ISO- és IEC-szabványokra építsenek.

A közös elvek szélesebb versenyt engednek a piacon, gyorsabb és olcsóbb bevezetést tesznek lehetővé, és azt is, hogy egy ország szuverén felhőmegoldást vegyen igénybe más, de azonos szabályokat alkalmazó állam infrastruktúráján. Ez az egész régiónak előnyt jelent.

A szuverenitás alfája az emberi tudás

A digitális szuverenitás alapja végső soron nem a hardver, hanem az emberi tudás: a helyi oktatás, képzés és kutatás olyan területeken, mint a felhőtechnológia, az adatgazdaság vagy az AI gyakorlati alkalmazása.

Azok az országok lesznek hosszú távon függetlenek és versenyképesek, amelyek saját szakembereik és innovátoraik segítségével formálják a digitális jövőt.

Ma már egyre világosabb: egy ország digitális sorsa nem a szervertermekben dől el. A jövőt azok az állami szervezetek és vállalatok írják, amelyek okos, gyakorlati döntéseket hoznak a digitális szuverenitásról – és közben a legjobb elérhető technológiákat alkalmazzák a tartós értékteremtés érdekében.

A cél nem az elméleti tökéletesség, hanem az eredmény: a valódi, fenntartható versenyképesség nemzeti keretek között.

A szerző az SAP SE vezérigazgatója

The post A digitális szuverenitás gyakorlati eredményekről és nem elméleti ideálokról szól appeared first on digitrendi.hu.