A koreai gyártó újdonsága elsőre talán csak egy újabb különleges kijelzőnek tűnik. Valójában azonban ennél többről van szó: az LG egy olyan termékkategóriát próbál meghonosítani, amely valahol a televízió, a monitor és a táblagép között helyezkedik el.

A kijelző követi a felhasználót

A StanbyME második generációjának legfontosabb újdonsága nem a nagyobb felbontás vagy a gyorsabb processzor, hanem maga a használati mód.

A 27 hüvelykes kijelző egyetlen mozdulattal levehető a guruló állványról, így akár a nappaliból a konyhába, az erkélyre vagy a hálószobába is könnyedén átvihető. A beépített akkumulátor akár négyórás működést ígér, így használatához nincs feltétlenül szükség hálózati csatlakozásra.

Ez már nem arról szól, hogy néhány hertzzel gyorsabb lett a panel vagy újabb mesterséges intelligencia dolgozik a háttérben, hanem arról, hogy a kijelző alkalmazkodik a felhasználó életmódjához.

Akár főzés közben receptet követnénk, edzéshez indítanánk videót, videóhívást bonyolítanánk le, vagy egy nyári estén a teraszon néznénk filmet, a StanbyME 2 éppen oda vihető, ahol szükség van rá.

Több mint egy televízió

Az LG ezzel tulajdonképpen egy új kategóriát próbál kialakítani.

A StanbyME 2 ugyanis egyszerre televízió, vezeték nélküli kijelző és okoseszköz. A webOS platform révén közvetlenül elérhetők rajta a népszerű streaming szolgáltatások, támogatja az Apple AirPlay és a Google Cast vezeték nélküli tartalomtükrözést, emellett együttműködik az LG ThinQ és a Google Home okosotthon-rendszerekkel is.

A képminőségről a QHD (2560 × 1440 pixel) felbontású panel és az LG Alpha 8 AI processzora gondoskodik, míg a Dolby Vision és Dolby Atmos támogatás filmszerűbb hang- és képélményt ígér. A kétoldali hangszórók automatikusan alkalmazkodnak ahhoz, hogy a kijelző álló vagy fekvő helyzetben működik.

Még vannak nyitott kérdések

A StanbyME 2 koncepciója kétségtelenül érdekes, de több olyan gyakorlati kérdés is felmerül, amelyekre a mostani bejelentés nem tért ki.

Egyebek mellett arra, hogy pontosan mennyit nyom a levehető kijelző, ami alapvetően meghatározza, mennyire kényelmes valóban egyik helyiségből a másikba vinni. Ugyancsak nem ismert a készülék magyarországi fogyasztói ára sem.

A kültéri használat lehetőségét ugyan hangsúlyozza a gyártó, ugyanakkor nem közöl adatokat arról, hogy közvetlen napsütésben mennyire marad jól látható a kijelző, ami például egy teraszon vagy kertben fontos szempont lehet.

Szintén nyitott kérdés, hogy bár a StanbyME 2 USB-C csatlakozón keresztül tölthető, és a gyártó szerint külső akkumulátorhoz is csatlakoztatható, de a gyakorlatban milyen teljesítményű power bank szükséges a folyamatos működéshez, illetve használat közben is biztosítható-e vele a megszakítás nélküli üzem.

Nem újabb tévét, hanem új használati módot kínál

Az LG újdonságának valódi kérdése így talán nem is az, hogy jobb-e egy hagyományos televíziónál.

Sokkal inkább az, hogy valóban kialakulhat-e egy új kijelzőkategória, amelyben a képernyő már nem egy fix helyen álló berendezés, hanem ugyanúgy követi a felhasználót, mint egy laptop vagy egy tablet.

Ha ez a szemlélet elterjed, akkor a StanbyME 2-re később talán nem is egy különleges televízióként, hanem egy új eszközkategória egyik első képviselőjeként tekinthetünk majd.

The post Levehető, bárhová vihető – új tévékategóriát épít az LG appeared first on digitrendi.hu.

Miközben a Sony bejelentette, hogy néhány éven belül megszünteti az új PlayStation-játékok fizikai lemezes kiadását, az Árukereső.hu adatai szerint a döntést követően közel 45 százalékkal ugrott meg a PS5-játékok iránti kereslet.

Ugyanebben az időben az Omdia friss előrejelzése arról számolt be, hogy bár a zenei streaming továbbra is a piac motorja, a fizikai zenei hordozók forgalma is növekedni fog az évtized végéig, és 2030-ban várhatóan még mindig 8,3 milliárd dolláros piacot jelent majd.

Életképes maradhat a piac a fizikai adathordozókra is?

A két hír első látásra egymástól függetlennek tűnik. Valójában azonban ugyanarra a kérdésre irányítják rá a figyelmet. Valóban a fizikai adathordozók végét látjuk, vagy egyszerűen egy kisebb, de továbbra is életképes piac alakul ki?

A digitális hozzáférés nem ugyanaz, mint a tulajdonlás.

A streaming korszakában alapvetően megváltozott a fogyasztói gondolkodás. Korábban zenét, filmet vagy játékot vásároltunk, ma viszont egyre inkább a hozzáférést fizetjük meg. Spotify, Apple Music, Netflix vagy éppen a PlayStation Plus esetében nem magát a tartalmat birtokoljuk, hanem addig használhatjuk, amíg előfizetők vagyunk.

Első pillantásra a két modell hasonlónak tűnik, valójában azonban egészen más előnyöket kínálnak.

Ez a különbség ma egyre több fogyasztó számára válik kézzelfoghatóvá. Egy Blu-ray film, CD vagy játéklemez akár évtizedek múlva is elővehető, továbbadható vagy értékesíthető, míg egy digitális licenc sorsa végső soron a szolgáltató feltételeitől is függ.

Miért kezdtek el ismét lemezes játékokat vásárolni az emberek?

A Sony döntése után sok játékos nem a digitális jövőt ünnepelte, hanem még gyorsan beszerezte azokat a fizikai kiadásokat, amelyek néhány év múlva már nem lesznek elérhetők.

Ez arra utal, hogy a fizikai hordozók értéke ma már nem kizárólag technológiai kérdés. Sokkal inkább a tulajdonlás, a gyűjthetőség és a másodlagos piac lehetősége jelenti az értéküket.

Nem véletlen, hogy a használt játékok piaca ma is élénk, míg egy digitálisan megvásárolt játék licencét általában nem lehet továbbértékesíteni.

A streaming győzött – de nem mindenben

A piaci adatok alapján nem kérdés, hogy a streaming vált a zene- és videófogyasztás meghatározó formájává. Az Omdia előrejelzése szerint a következő évek növekedésének döntő részét továbbra is az előfizetéses szolgáltatások adják.

A zenei felvételek kiskereskedelmi értékesítése világszerte, 2026-ban és 2030-ban

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden fizikai formátum eltűnik. A bakelitlemezek évek óta reneszánszukat élik, a CD-k ugyan jóval szerényebb mértékben, de továbbra is jelen vannak, a Blu-ray piac pedig ugyan szűkül, de korántsem szűnt meg. Hasonló jelenség figyelhető meg a konzolos játékoknál is, ahol a Sony bejelentése után ismét megugrott az érdeklődés a lemezes kiadások iránt.

Mindez arra utal, hogy nem egy technológia váltja fel teljesen a másikat. Sokkal inkább két eltérő fogyasztói szemlélet él egymás mellett: az egyik számára a gyors hozzáférés és a kényelem a legfontosabb, míg a másik továbbra is értéknek tekinti a kézzelfogható tulajdonlást.

Akkor miért nehéz hozzájuk lejátszókat találni?

Jogosan merül fel a kérdés: ha még mindig van rájuk kereslet, miért egyre nehezebb új CD, DVD vagy Blu-ray-lejátszót vásárolni?

Ennek oka elsősorban gazdasági.

A globális elektronikai vállalatok ma már elsősorban azokra a termékekre és szolgáltatásokra koncentrálnak, amelyek nagy növekedési potenciállal rendelkeznek. A streaming, az előfizetéses szolgáltatások, a játékplatformok vagy éppen a mesterséges intelligenciával támogatott szolgáltatások ehhez képest jóval nagyobb üzleti lehetőséget jelentenek.

A fizikai lejátszók piaca ezzel szemben stabil, de viszonylag kicsi lett. Ez azonban nem ugyanaz, mint a kereslet teljes megszűnése.

Éppen ezért egyre inkább a prémium és a rétegpiac irányába mozdul el, hasonlóan ahhoz, ahogy a mechanikus karórák vagy a bakelitlemez-lejátszók is megtalálták a saját, hűséges vásárlóközönségüket.

Nem nosztalgia, hanem választási lehetőség

A fizikai adathordozók fennmaradása mögött nem feltétlenül a múlt iránti nosztalgia áll. Sokkal inkább az a fogyasztói igény, hogy bizonyos tartalmak felett továbbra is valódi rendelkezési jogunk legyen.

A digitális szolgáltatások kétségtelenül kényelmesebbek, de működésük licencmegállapodásoktól, előfizetésektől és platformoktól függ.

Ezzel szemben egy lemez vagy egy könyv akkor is megmarad a tulajdonosának, ha közben megváltozik a szolgáltató üzleti modellje vagy megszűnik egy online platform.

Mit veszítünk a fizikai adathordozók eltűnésével?

✔ valódi tulajdonjog

✔ használtpiaci érték

✔ kölcsönadhatóság

✔ internetfüggetlen használat

✔ gyűjtői érték

✔ hosszú távú hozzáférés

Nem eltűnésről, hanem átalakulásról van szó

A jelek szerint tehát nem a fizikai adathordozók teljes eltűnésének vagyunk tanúi. Sokkal inkább annak, hogy a tömegpiacból fokozatosan egy kisebb, de stabil és értékalapú piac formálódik.

Lehet, hogy tíz év múlva már jóval kevesebb gyártó készít CD- vagy Blu-ray-lejátszókat. Az azonban korántsem biztos, hogy teljesen eltűnnek azok a vásárlók, akik továbbra is ragaszkodnak a valódi tulajdonlás élményéhez.

A kérdés talán már nem az, hogy van-e még helyük a fizikai adathordozóknak, hanem az, hogy mekkora piac számít még elég nagynak ahhoz, hogy a gyártók is érdemesnek tartsák kiszolgálni.

The post Streaming vagy tulajdonlás? Ezért ragaszkodunk még mindig a CD-hez, DVD-hez és a bakelitlemezhez appeared first on digitrendi.hu.

A sportfogyasztás új korszaka

Az elmúlt években a streaming szolgáltatások alapjaiban változtatták meg a sportközvetítések piacát. A nézők már nem szeretnének alkalmazkodni a műsorrendhez, és egyre kevésbé fogadják el, hogy egyetlen helyhez vagy eszközhöz legyenek kötve.

A Z generáció és a fiatalabb millenniumi korosztály számára természetes, hogy a tartalom követi őket. Egy mérkőzés lehet a nappali tévéjén, a konyhában egy tableten vagy éppen a villamoson egy mobiltelefon kijelzőjén. A sportélmény ráadásul már nem passzív tevékenység: a nézők valós időben adatokat elemeznek, vitatkoznak a közösségi médiában és egyszerre több eseményt követnek.

Ez a változás nemcsak a műsorszolgáltatókat, hanem a készülékgyártókat is új helyzet elé állította.

Nem a televízió tűnik el, hanem a szerepe változik meg

Miközben sokan évek óta a televíziózás hanyatlását jósolják, a valóság ennél árnyaltabb. A nagyképernyős élmény továbbra is nehezen helyettesíthető, különösen sportesemények esetében.

A gyártók ezért egyre inkább úgy tekintenek a televízióra, mint egy intelligens digitális platformra. A hangsúly már nem kizárólag a paneltechnológián van, hanem azon is, hogy a készülék milyen gyorsan indul el, mennyire gördülékenyen kezeli a streaming szolgáltatásokat, illetve milyen extra funkciókkal segíti a nézőt. A tévégyártásban meghatározó szereplőnek számító LG szerint a modern sportfogyasztásban legalább olyan fontossá vált az operációs rendszer és a processzor teljesítménye, mint maga a képminőség.

A gyártók ugyanabba az irányba tartanak

Az LG nincs egyedül ezzel a gondolkodásmóddal. Az iparág egészében jól látható, hogy a televíziók egyre inkább szolgáltatási platformokká alakulnak.

A Samsung az AI-alapú kép- és hangoptimalizálásra, valamint az okoseszközök összekapcsolására helyezi a hangsúlyt. A Google TV ökoszisztémájára építő gyártók a személyre szabott tartalomajánlásokat fejlesztik. A Hisense és a TCL pedig elsősorban a sportközvetítésekhez kapcsolódó magas képfrissítési frekvenciák, valamint a nagyméretű kijelzők irányába mozdulnak el.

A közös nevező minden szereplőnél ugyanaz: a televízió már nem önálló készülék, hanem egy olyan digitális központ, amely összeköti a streaminget, az adatokat, a mobilos élményt és a közösségi funkciókat.

Egyik fontos válasz a sportélmény visszaköltöztetése a nagyképernyőre

Az LG szerint a sportközvetítések jövője nem a képernyők közötti versengésről szól. A koreai gyártó arra törekszik, hogy azokat az információkat és szolgáltatásokat, amelyeket a nézők ma gyakran a telefonjukon keresnek, közvetlenül a televízióba integrálja.

A vállalat webOS platformján megjelent sportfunkciók valós idejű statisztikákat, mérkőzésinformációkat, eredménykövetést és személyre szabott értesítéseket kínálnak. A cél az, hogy a szurkolóknak ne kelljen folyamatosan a mobiljukért nyúlniuk egy-egy adat vagy eredmény miatt.

Ez különösen aktuális az olyan világméretű sportesemények(lásd foci VB) idején, amikor az időzónák miatt sok mérkőzés nem a legkedvezőbb időpontban kerül képernyőre. A streaming és az on-demand szolgáltatások ilyenkor lehetővé teszik, hogy a nézők akkor nézzék meg a találkozókat, amikor számukra a legkényelmesebb.

A mesterséges intelligencia lehet a következő nagy ugrás

A következő évek fejlesztéseit várhatóan mi más, mint a mesterséges intelligencia(AI) határozza meg. Az AI-alapú képjavítás, a hangoptimalizálás, a személyre szabott ajánlások és a valós idejű tartalomelemzés már ma is megjelennek a prémium készülékekben, de a szakértők szerint ez még csak a kezdet.

A jövő televíziója várhatóan felismeri majd a nézői szokásokat, automatikusan optimalizálja a beállításokat az adott sportághoz, és olyan információkat jelenít meg, amelyek valóban relevánsak az adott felhasználó számára.

Nem a mobil nyer, hanem az együttműködés

A televíziózás történetének egyik legérdekesebb fordulópontjához érkeztünk. A sportközvetítések jövőjét valószínűleg nem az dönti el, hogy a néző a telefonját vagy a televízióját választja-e. Sokkal inkább az, hogy a különböző képernyők milyen hatékonyan képesek kiegészíteni egymást.

A Z generáció valóban gyakran a villamoson, a munkahelyen vagy útközben követi kedvenc csapatait. Amikor azonban eljön egy világbajnoki döntő, egy Bajnokok Ligája-elődöntő vagy egy olimpiai finálé pillanata, a nagyképernyős élménynek továbbra is megvan a maga ereje. A televízió nem tűnik el a nappalikból – csak okosabbá, személyesebbé és interaktívabbá válik.

The post Nem a mobil győzi le a tévét – új korszak kezdődik a sportközvetítésekben appeared first on digitrendi.hu.

Szabó Balázs a tévécsatornánál eddig is kulcsszerepet játszott a hazai streaming tartalmak felépítésében, mostantól azonban a teljes streaming termékstratégia és üzleti működés a vezetésével valósul meg. 

Az új vezető jelenleg az RTL Magyarországhoz tartozó CLT-UFA HBD lineáris és streaming szolgáltatások programming és tartalombeszerzési vezetője, valamint az RTL Magyarország tartalmak menedzseléséért felelős vezérigazgató-helyettese (Chief Content Management Officer).

Ezeket a pozíciókat az új pozíciója mellett a jövőben is ellátja. A mostani kinevezéssel viszont a streaming terület stratégiai vezetésére helyeződik a feladataiban a hangsúly.

„A streaming az RTL Magyarország számára már nem csak csatorna, hanem stratégiai növekedési tér. Ebben a dinamikusan változó piaci környezetben nagyon izgalmas olyan tartalmi és technológiai megoldásokat létrehozni, amelyek valódi előnyt jelentenek a nézőinknek és a hirdető partnereinknek is. Az RTL+ ma már alakítja a hazai streaming trendeket – és ez csak a kezdet” – mondja Szabó Balázs.

A RTL Magyarország streaming területének első számú vezetője 2010-ben kezdte karrierjét az AXN Magyarországnál, majd a Sony Pictures Television Networks regionális programming igazgatójaként dolgozott. Az RTL-hez 2020-ban csatlakozott felsővezetőként. 

A Chief Streaming Officer szerepkör létrehozatalát a csatorna az iparági környezet gyors változásaira adott válasznak tekinti.

A globális streamingpiacon egyre élesebb a verseny, az RTL Magyarország pedig továbbra is abban hisz, hogy a siker kulcsa az erős hazai tartalom, a lokalizált élmény és a folyamatos technológiai fejlesztés – áll a személyi változással kapcsolatos közleményben.

The post Új stratégiai vezetője lett az RTL streaming területének appeared first on digitrendi.hu.

Nyilvánosságra hozta friss jelentését a JustWatch, a világ legnagyobb streaming-kalauza, amely 140 ország több mint 60 millió tartalomfogyasztójáról készít rendszeres elemzéseket az előfizetéses online videómegosztó platformok piacán(SVOD).

A magyar nézők az idei első negyedévben egyértelműen a streaming-óriásokat részesítették előnyben: vezet a Netflix, szorosan a nyomában ott a Prime Video, a két szolgáltató között alig 5 százalék a különbség. A középmezőnyben ott Disney+ és a Max, míg az Apple TV+, a MUBI részesedése nem éri el a 10 százalékot, míg a SkyShowtime-é alig 2 százalék.

A magyarországi streaming piacon a negyedév során enyhe átrendeződés következett be: a Max, az Apple TV+ és a MUBI 1-1 %-os növekedést ért el. A Disney Plus és a SkyShowtime tartotta addig megszerzett részesedését, a Netflixé és a Prime Videoé egyaránt 1-1%-kal mérséklődött.

Idén is elindult a kedvezményes, vagy ingyenes „LG streaming hetek” kampány

A tavalyi hasonló kezdeményezés után az LG idén még több kedvezményt kínál a nézőknek május 19. és június 30. között. A kampány keretében az LG okostévé-tulajdonosok 42 országban, köztük Magyarországon is számos ingyenes vagy kedvezményes streaming tartalomhoz juthatnak hozzá a legnépszerűbb tartalomszolgáltatók felületein.

A kedvezmények a 2019. utáni webOS 4.5 vagy újabb verziószámú operációs rendszert futtató UHD, vagy nagyobb felbontású LG televíziókon, valamint az LG UHD és WQHD Smart monitorain lesznek elérhetőek.

A felhasználók az LG ‘Streaming’ hetek alkalmazásban találják meg az exkluzív ajánlatokat, amelyek a kezdőképernyőről, a Content Store-ból vagy az Alkalmazások menüpontból érhetők el.

Az Apple TV+ például három hónapig korlátlan hozzáférést kínál az Apple Originals jelzésű tartalmakhoz és még sok más műsorhoz havi 799 forintért.

A klasszikus zenét kedvelőknek az LG kampány három hónapos ingyenes hozzáférést kínál a Deutsche Grammophone Stage+ szolgáltatásához, amely a világ minden tájáról származó prémium kategóriás koncertek, operák és dokumentumfilmek válogatott video- és audiostreaming szolgáltatása.

A Mubi is három hónapos ingyenes hozzáférést nyújt az LG televíziók tulajdonosainak olyan filmeknek is mint a díjnyertes A szer (The Substance) című, Demi Moore főszereplésével készült, exkluzív Mubi kiadvány.

Az interaktív élményből sem maradnak ki az LG tévék tulajdonosai: a Blacknut Cloud Gaming 30 perces ingyenes szórakozást kínál a platformon megtalálható több mint 500 prémium játék bármelyikével, emellett a felhasználók az első hónapban mindössze 400 Ft körüli (1 eurós) előfizetési díjért cserébe vehetik igénybe a felület által kínált szolgáltatásokat.

A gyerekes családoknak szól a The Pinkfong Company a Baby Shark World for Kids platformot, amely az LG ‘Streaming’ hetek alatt 1 hónapos ingyenes hozzáférést biztosít hatalmas dal- és mesekönyvtárához. Ebben számos tartalom élményszerű formában ösztönzi a gyermekeket a tanulásra, játékra és éneklésre.

A ‘Streaming’ hetek ajánlatait idén úgy állította össze az LG, hogy az adott országban élők anyanyelvéhez és ízléséhez passzoló tartalmak is megjelenjenek a kínálatban. Magyarországon így 12 hónap helyett 9 havi előfizetési díjért élvezhetik a streamingelők az RTL+ exkluzív, reklámmentes magyar tartalmait, ha a promóció ideje alatt új felhasználóként regisztrálnak.

Hazánkban is egyre többen használják a Rakuten TV felületét, amin a legjobb hollywoodi filmektől az exkluzív dokumentumfilmekig és élő TV-adásokig számos tartalmat 4K minőségben és magyarul érhetünk el.

A platformon nincs havidíj és alapvetően felhasználói fiók nélkül is használható, de érdemes regisztrálni, hiszen így elérhetjük a Díjmentes menüpontot, ami alatt számos filmet és tévéműsort megnézhetünk ingyenesen is.

Minden mást vagy egy videotékához hasonlóan ki kell kölcsönöznünk – ilyenkor 2 napra kapjuk meg a tartalmat –, vagy, ha többször akarunk megnézni valamit, meg is vásárolhatjuk azt – bármelyik opciót is választjuk, a ‘Streaming’ hetek alatt akár 50% kedvezményt is kaphatunk.

Hasonlóan izgalmas platform a sweet.tv, amely több mint 120 tévécsatornához és több mint 1000 filmhez kínál hozzáférést Full HD és 4K minőségben. A platformon olyan csatornákat nézhetünk, mint az az RTL, a TV2, a Discovery, a NatGeo, a Film+ vagy az M4 Sport.

A Disney, a Paramount és a Sony legjobb, válogatott filmjei között is válogathatunk a tévéről, mobilról, tabletről és számítógépről is használható alkalmazásban. Egy előfizetést négy eszközről használhatunk, és a tartalmakat le is tölthetjük – a ’Streaming’ hetek alatt pedig 3 hónapos ingyenes előfizetést igényelhetünk a felülethez.

Akár 119 tévécsatorna műsorai között válogathatunk a Direct One platformon is, amelyen a ‘Streaming’ hetek alatt 990 forintos kedvezményt kapunk a regisztrációs díjból. A műsorokat megállíthatjuk és visszanézhetjük, és olyan felületek filmjeit és sorozatait nézhetjük meg, mint a CANAL+, az AMC, a NatGeo, a Love Nature, a Jim Jam vagy a Minimax.

Mindezeken felül a Stingray egy hónapig ingyenesen kínál hozzáférést karaoke-tartalmaihoz a zene szerelmeseinek, akik a legkülönbözőbb műfajok közül válogathatnak a platformon.

Ha pedig inkább kvízekkel és interaktív társasjátékokkal töltenénk a szabadidőnket, a ‘Streaming’ hetek alatt a The Jackbox Party Starter platform játékait is kipróbálhatjuk, az első hónapban mindössze 400 forint körüli (1 euró) összegért.

The post Itthon is a streaming-óriásoké a SVOD-piac appeared first on digitrendi.hu.

Ismét górcső alá vette a magyarországi mobil és vezetékes hálózatok minőségét az Ookla. Az amerikai webszolgáltató már jó pár éve monitorozza a világ távközlési hálózatait, országokra lebontott szinten is.

Jelentéseit a Speedtest-jén végzett napi több millió, a felhasználók által kezdeményezett tesztek, valamint a minőségi élmény (QoE) mérőszámok alapján készíti el.

A mobilpiacon tarolt a Yettel

A mobile-only operátor vitte el a legfontosabb trófeákat a magyar piacon. A Speedtest Intelligence adatai alapján a Yettel volt a leggyorsabb mobilszolgáltató Magyarországon a múlt év második felében, 137,26-os sebességi pontszámmal.

A medián letöltési sebességet tekintve is a Yettel végzett az élen, 107,51 Mbps sebességgel, megelőzve a második helyen álló Magyar Telekomot, amely 54,67 Mbps sebességet ért el, valamint az idén januártól One márkára váltó Vodafone-t, a maga 34,68 Mbps sebességével.

A Yettel piacvezető lett a feltöltési sebesség mediánját tekintve is, 20,41 Mbps sebességgel és 36 ms késleltetéssel. A szolgáltató az 5G-ben is aratott, letöltési sebességének mediánja 386,21 Mbps volt, a feltöltési sebesség pedig 37,81 Mbps.

Az Ookla módszertana a leggyorsabb hálózatot a Speed Score™ segítségével határozza meg, amely a letöltési és feltöltési teljesítményt kombinálja, és modern chipkészleteken alapul, hogy kiküszöbölje a régebbi készülékek hálózati teljesítményre gyakorolt hatását.

A gamerek legjobb terepe

A mobilszolgáltatók közül ugyancsak a Yettel kínálta a legjobb 5G játékélményt Magyarországon, míg a vezetékes operátorok között a DIGI mutatta fel a legjobb játékélményt.

A Telekom a leggyorsabb a vezetékes piacon

A vizsgált tavalyi időszakban a Telekom volt a leggyorsabb internetszolgáltató Magyarországon, 244,43 Mbps medián letöltési sebességgel és 72,08 Mbps medián feltöltési sebességgel.

Az alábbi grafikon által mutatott általános kapcsolódási pontszám a legfontosabb mérőszámokat egyesíti az internetszolgáltatók által nyújtott felhasználói élmény értékeléséhez.

Tartalmazza a sebességre, valamint a webböngészési teljesítményre vonatkozó mutatókat és a video streaming-pontszámot is. A teljes kapcsolódási pontszám alapján az internetszolgáltatók között ugyanakkor nincs jelentősebb statisztikai különbség.

Ezekben a városokban találhatóak a leggyorsabb, illetve a leglassabb mutatók

Magyarország legnépesebb városai közül Szombathelyen volt a leggyorsabb a mobil letöltési sebesség mediánja, 100,31 Mbps sebességgel. A második helyen Szeged, a harmadikon pedig Budapest végzett.

A skála másik végén Kecskemét rendelkezett a leglassabb medián mobil letöltési sebességgel, 62,57 Mbps-mal, amit Székesfehérvár és Nyíregyháza követett. Az elemzésben szereplő városok mindegyikében a Yettel sebességi teljesítménye volt a legjobb

Ami a vezetékes hálózatot illeti Magyarország legnépesebb városai közül Miskolcon volt a leggyorsabb a vezetékes letöltési sebesség mediánja, 229,89 Mbps sebességgel.

A második helyen Budapest, a harmadikon pedig Székesfehérvár végzett. A skála másik végén ugyancsak Kecskemét mondhatja magáénak a leglassabb medián vezetékes letöltési sebességet, ami nem éri el a 100 Mbps-ot sem.

Az alföldi várost Szombathely és Győr követi, utóbbi kettőben már meghaladja a 160 Mbps-ot. Öt városban a Telekom volt a leggyorsabb szolgáltató.

The post Ilyen teljesítményt nyújtottak legutóbb a hazai távközlési hálózatok appeared first on digitrendi.hu.

Bár Európa jelenleg nem a legnagyobb piaca a műholdas távközlésnek más nagy földrajzi régiókhoz képest, de ahol kisebb az optikai hálózatok sűrűsége és a lakosság nagyobb része vidéken él, az alacsony Föld körüli pályán (LEO) keringő műholdak az adott térség kapcsolódási eszköztárának fontos részévé válnak – állapítja meg az Ookla témához kapcsolódó friss kutatása.

Miközben az Európai Unióban már olyasfajta elemzések látnak napvilágot, amelyek nem is olyan hosszú távon a vezetékes net végét jósolják a klasszikus mobilhálózatokhoz kapcsolódó internettel szemben, egyre gyakrabban tűnik fel a színen a műholdas távközléssel kapcsolatos jövőkép is.

Ez a technológia is, hasonlóan az első GSM-korszakéhoz, nem mindig a megfelelő ütemváltásban kerül elő. Maguk a műholdas vevőeszközök már elérhetők, amivel a helyhez kötött szélessáv elérhető, de a végfelhasználói mobil eszközökből, műholdképes okostelefonokból még választékról egyáltalán nem beszélhetünk, csak egy-két modell képes valamilyen szintű műholdas kapcsolatra is.

A Starlink elfogadottsága ugrásszerűen növekszik Európában

Az Elon Musk portfoliójában megtalálható SpaceX-hez kötődő Starlink hálózat vezető pozíciót szerzett a LEO-piacon, mind Európában, mind világszerte. A világméretekben több mint 7 ezer műholdból álló hálózatával mind a lefedettséget, mind a kapacitást tekintve a legfejlettebbek közé tartozik, és már Európa nagy részén is képes szélessávú hozzáférést biztosítani.

Az alacsony pályán keringő holdakat a Földnek csak egy bizonyos pontjáról lehet megfigyelni, azt is rövid ideig, a folyamatos lefedettség megteremtésére nagyszámú ilyen műholdra van szükség.

A Starlink elfogadottsága ugrásszerűen megnőtt Európában, még olyan váratlan helyeken is, mint London – ahol a hálózati kapacitás már kimerült, és a szolgáltatói ajánlatok elfogytak -, a SpaceX gyorsan lépett, hogy megerősítse a helyzetét.

A társaság gyarapította a földi állomások sűrűségét növelő beruházásokat, és a múlt év második felében új műholdakat is indított.

Ezek mind hozzájárulhatnak a Starlink európai teljesítményének a további javulásához, és még jobban felvehetik a versenyt a kontinensen intenzíven zajló lakossági optikai szálas beruházásokkal(FTTH).

Javultak a technológia késleltetési mutatói

Vegyük a késleltetést, ebben jelentős javulást mutat a műholdas technológia a Starlink-felhasználók számára Európa-szerte.

A Föld és az űr közötti hatalmas távolságok legyőzése adattovábbítás céljából régóta kihívást jelent a műholdas szolgáltatók számára, hogy a késleltetés terén is felvegyék a versenyt a földi vezetékes szélessávú szolgáltatásokkal.

A Starlink LEO-rendszere változást hozott ezen a téren, jelentősen javítva a késleltetési teljesítményt a többi műholdas rendszeréhez képest. Az utóbbi két évben a SpaceX arra összpontosított, hogy csökkentse a szolgáltatása és a földi vezetékes szolgáltatók által nyújtott teljesítmény közötti különbséget.

Ennek érdekében a hálózatán keresztül igyekezett lefaragni a távolságot és az adatátvitelek számát, jelentősen bővítve a műholdkonstellációját Európa fölött.

A közvetlenebb útvonal-választás érdekében növelte a műholdak közötti kapcsolatokat -, és növelte a földi állomások sűrűségét a földi internettel való kapcsolatok optimalizálása érdekében.

Az Ookla Speedtest Intelligence adatai szerint a 2023. negyedik negyedéve és 2024. negyedik negyedéve között több mint egy tucat európai országban kétszámjegyű csökkenést mutatott a medián késleltetési idő.

A Starlink-felhasználók a kontinensen belül a múlt év végén Nyugat-Európában tapasztalták a legalacsonyabb medián késleltetési időt, ami a piacvezető Egyesült Királyságban 41 ms, és a még dobogósoknak számító Belgiumban és Luxemburgban egyaránt 46 ms-mal állt az élen.

A Starlink európai jelenlétében ugyanakkor a késleltetési eredmények országonként jelentősen eltérnek. Dél-Európában Cipruson (144 ms) és Máltán (106 ms) volt a legmagasabb a késleltetés a múlt év végén – emeli ki a hálózati kapcsolatokat folyamatosan monitorozó amerikai webszolgáltató elemzése.

A késleltetési teljesítmény regionális eltérései rávilágítanak arra a hatalmas technikai kihívásra, hogy az operátorok Európa-szerte egységes szolgáltatást nyújtsanak.

A magasabban fekvő északi országok gyakran a Starlink poláris pályán keringő műholdjaira támaszkodhatnak, ami hatással lehet a teljesítményre. Eközben Ciprus és Málta magasabb késleltetési ideje a földi állomások korlátozott számából eredhet, ami növeli a műholdak közötti összeköttetésekre való ráutaltságot.

A késleltetési idő javulása emelte a Starlink teljesítményét a videostreaming, a webböngészés és a játékok esetében, rövidült a videóindítási idő és csökkent a játékok késleltetési ideje is.

Kapacitásnövelés a jobb letöltés érdekében

A másik kritikus mutató a letöltési sebesség, amely a Starlink esetében a legtöbb európai országban javult, mivel a SpaceX a közelmúltban indított műholdakkal tovább tudta növelni a kapacitást.

Egyes régiókban különösen jelentős elmozdulás tapasztalható. A dél-európai országok, köztük Horvátország és Görögország a tavalyi harmadik és negyedik negyedév között jelentős letöltési sebességnövekedést regisztrálva, mostanra Európa leggyorsabb Starlink-kapcsolatai közé tartoznak.

A Starlink bevezetése Európán belül is nagyobb mértékben koncentrálódik azokra az országokra, ahol az üvegszál-ellátottság alacsonyabb, és ahol a lakosság nagyobb hányada él nethálózattal gyengén ellátott vidéki területeken.

Ide sorolhatók közép- és dél-európai országok, köztük Németország, Görögország, Olaszország és Horvátország, ahol az uniós átlaghoz képest alacsonyabb az optikai FTTH-lefedettség.

A Starlink néhány országban – köztük Görögországban, a Csehországban, Olaszországban és Horvátországban – nagyobb letöltési sebességet nyújt, mint az összesített földi vezetékes szélessávú piac, de ezekből a piacokból egyre kevesebb van.

Az elmúlt két évben ugyanis jelentős optikai beruházások javították Európa-szerte a vezetékes szélessávú sebességet, ami akár meg is kérdőjelezheti a Starlink hosszú távú versenyképességét.

Nem egyszerű a kapacitás és a kereslet egyensúlyban tartása

A Starlink megpróbálja egyensúlyban tartani a kapacitást és a keresletet Európában is.

A késleltetési idővel ellentétben, amely az elmúlt két évben a legtöbb európai országban jelentős javulást mutatott, a Starlink letöltési sebességére egyre nagyobb nyomás nehezedik, ahogy a szolgáltatás bővül és a hálózat kihasználtsága is nő.

Az utóbbi két évben a közép-európai országokban csökkent a legmeredekebben a letöltési sebesség mediánja. Németországban a sebesség 31%-kal 94,37 Mbps-ról 65,44 Mbps-ra csökkent, míg Svájcban 24%-os mérséklést regisztráltak, 136,03 Mbps-ról 103,88 Mbps-ra.

Ezzel szemben a leglátványosabb medián letöltési sebességnövekedés Dél-Európában volt tapasztalható. Az olyan országok, mint Horvátország (70%) és Görögország (65%) jelentős javulása az európai élmezőnybe repítette őket, csatlakozva olyan közeli szomszédos országokhoz, mint Magyarország és Románia – emeli ki az elemzés.

Az európai országok többségében a Starlink a letöltési sebességben még nem előzi meg a vezetékes operátorokat ugyanakkor versenyképes más kapcsolódó mutatókban, beleértve a hálózati stabilitást.

A Starlink-kapcsolatokban a videólejátszás minőségének a javulása számos európai országban megfigyelhető volt tavaly. A Starlink-felhasználók kevesebb időt töltenek a videók betöltésére várva, és kevesebb lejátszási problémát tapasztalnak.

Összességében elmondható, hogy a Starlink elterjedtsége Délkelet-Európában a legmagasabb, Közép- és Nyugat-Európában mérsékelt, az üvegszálakban gazdag északi és Benelux államokban pedig a legalacsonyabb.

Egyre hevesebb az űrverseny Európa felett

A SpaceX Starlinkkel kapcsolatos ambíciói Európában jóval túlmutatnak a hagyományos szélessávú hálózatokon.

A következő évben a cég azt tervezi, hogy belép a direct-to-device (D2D) piacra – amelyet a LEO-űrverseny következő szakaszának tekintenek – a fogyasztói kézi készülékek összekapcsolásával.

Ezt az erőfeszítést a a SpaceX Gen2 műholdjainak indítása támogatja, amelyekből a vállalat végül több tízezret szeretne telepíteni.

Ezek a lépések másokat is hasonlóakra ösztönöznek. Az Amazon például azt tervezi, hogy 2026. közepéig több mint ezer műholdat telepít a Project Kuiper kezdeményezésén keresztül, amely a közepes szélességi körök lefedettségére összpontosít.

Az AST SpaceMobile eközben a D2D piacot célozza meg, és már öt műholdat működtet. Célja, hogy a műholdas konstellációját(készletét) több mint 240 műholdra bővítse.

A műholdak integrálhatóvá válnak a földi mobilhálózatokkal(?)

Nemrégiben a Vodafone UK az AST SpaceMobile műholdas szolgáltatóval együttműködve világújdonságot mutathatott fel. A Vodafone vezérigazgatója, Margherita Della Valle és Tim Peake asztronauta a szolgáltató Newbury-i központjában mobiladatokon keresztül videohívást kezdeményezett okostelefonról egy olyan területen Walesben, ahol nincs földi lefedettség, – olvasható a CCS Insights blogján.

A műholdas kommunikációs funkciók ugyanis már kezdenek megjelenni az olyan zászlóshajó készülékeken, mint az Apple iPhone, a Google Pixel és a szerző állítása szerint a Samsung Galaxy okostelefonokon. (Utánajártunk, utóbbi márka még nem készül, legalábbis nyilvánosan ilyen lépésekre.)

Ezek az ajánlatok főként a meglévő konstellációk keskeny sávú spektrumát használó SOS vészhelyzeti vagy alapvető SMS-szolgáltatásokra összpontosítanak.

Ez a bemutató azonban egy lépéssel tovább megy. A Vodafone és az AST SpaceMobile bemutatta, hogy az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak új generációja integrálható a hagyományos mobilhálózatokkal és kiegészítheti azokat.

A Vodafone nem hozta nyilvánosságra, hogy milyen eszközt használtak a demonstrációhoz, de az ígéret szerint ez a technológia a szolgáltató spektrumát és hálózati eszközeit felhasználva, a Vodafone földi hálózatának kiterjesztéseként, mintegy „égi mobiltoronyként” fog működni.

(Elméletileg lehetővé tenné bármely szabványos 4G vagy 5G okostelefon csatlakoztatását is anélkül, hogy speciális hardverre lenne szükség.)

Az okostelefonos kapcsolat egyelőre tesztfázisban

A sikeres hívás az AST SpaceMobile BlueBird műholdjainak köszönhetően valósulhatott meg, amely közvetlenül csatlakozik az okostelefonokhoz és a Vodafone hálózatához. Ez egy új műholdas földi bázisállomás segítségével történik, amelyet nemrégiben telepítettek a Vodafone Newburyben található főhadiszállásán.

Természetesen ez egy ellenőrzött környezetben végrehajtott teszthívás volt. A kereskedelmi szolgáltatások bevezetése előtt még jelentős akadályokat kell leküzdeni, ami a Vodafone szerint már idén vagy 2026-ban megtörténhet.

Az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy az AST SpaceMobile-nak ki kell építenie a műholdkonstellációját, ami költséges és kockázatos. A vállalat jelenleg öt műholdat tart pályán, de becslései szerint körülbelül 96-ra lesz szükség a folyamatos globális lefedettség biztosításához.

A Starlink már valamivel több mint 300 műholdból álló konstellációval rendelkezik, amely hasonló, közvetlenül okostelefonra irányuló funkciókat is képes ellátni.

Az AST SpaceMobile műholdjai ugyanakkor lényegesen nagyobbak, és olyan fejlett antennákkal rendelkeznek, amelyek kevesebb sugárral nagyobb területet tudnak lefedni.

A szabályozás is kulcsfontosságú akadály marad. A műholdas hálózatoknak a különböző joghatóságok és spektrumhasználók összetett szabályai között kell eligazodniuk.

Meglepő módon épp az Egyesült Államokban bizonyul bonyolultabbnak a szabályozási környezet. Az amerikai szakhatóság (FCC) eddig óvatos megközelítést alkalmazott, és korlátozta a SpaceX Starlink képességeit a rádiós kibocsátási határértékekkel kapcsolatos aggályok miatt. Próbaengedélyt kapott az AST SpaceMobile működése is.

A legfontosabb megválaszolatlan kérdés ezen szolgáltatások árképzési struktúrája. A műholdkonstellációk fejlesztése, indítása és fenntartása költséges feladat. Továbbra sem világos, hogy a szolgáltatók a műholdas összeköttetést prémium kiegészítő szolgáltatásként pozícionálják, vagy az általános mobiltelefon-csomagok részét képezik majd?

Magyarok műholdas kapcsolaton

Magyarországon a műholdas vevőeszközök már több hazai kereskedelmi cég kínálatában, köztük a MediaMarkban és az Euronics-nál) érhetőek el, szolgáltatásként pedig eddigi információink szerint két cégnél vásárolhatók meg.

Elsőként tavaly októberben jelent meg üzleti Starlink műholdas internetszolgáltatási ajánlatával egy nemzetközi Starlink hivatalos viszonteladó első magyarországi képviselőjeként a Vannet Telekommunikációs Kft.

Ígéretük szerint a technológia nemcsak a rossz internetellátottságú helyeken, hanem másodlagos, backup szolgáltatásként is használható azon cégek számára, amelyek nem akarják megkockáztatni, hogy az adatforgalom bármilyen okból történő leállása miatt káruk keletkezzen.

A lakossági lehetőséget pedig kiszervezték egy hazai partnercéghez, ahol a magánfelhasználók háromféle ajánlatból választhatnak.

A WorldGate üzletekben pedig már kapható, de akár bérelhető is előfizetéssel együtt a műholdas internet vevőeszköz, ami 250-350 mbit/sec sebességű letöltést garantál.

The post Európában is versenyképes szélessávú megoldás lehet a műhold appeared first on digitrendi.hu.

A Magenta Moments program által decemberben biztosított öt napos korlátlan adatforgalomnak is szerepe lehetett a Telekom ügyfelek ünnepek alatti nagyobb mobiladat-használatában, ami 15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az előfizetők mobil adatforgalma a múlt év egészében 20 százalékkal nőtt 2023-hoz képest, köszönhetően olyan kiemelt eseményeknek, mint a 2024-es Párizsi Olimpia.

Az év végi ünnepek alatt a vezetékes internetes adatforgalom a mobiléval megegyező mértékben, 15%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Az ünnepi időszakban nem meglepő módon megugrott a streamingszolgáltatások forgalma. A Telekom ügyfelek a tévés díjcsomagjaikban már a Max, a Netflix, a Selekt és a SkyShowtime streaming-szolgáltatásait is elérhetik.

2024-ben a vezetékes internetszolgáltatás adatforgalmában ismételten ideiglenes csúcsokat okoztak a játék letöltések. Forgalmi növekedés volt tapasztalható az OTT TV forgalmaknál a magyar érintettségű sporteseményeknél, futball mérkőzéseknél is, a Labdarúgó Európabajnokság magyar-német mérkőzését pedig 16000 Telekom előfizető nézte Telekom TVGO-n keresztül.

December 24. és 27. között a hangforgalomban nem történt jelentős változás és az ünnepek alatt a mobil- és vezetékes hangforgalom a hétvégéken megszokott szintre mérséklődött. Az új év első fél órájában a mobil hangforgalom elérte egy átlagos munkanap forgalmi csúcsértékét. A vezetékes hangforgalomban az újévi köszöntések miatt január 1-én a hétköznapinak megfelelő forgalmi értékeket mértek a hálózatban.

A Telekom előfizetői által küldött SMS darabszámában nem látszott jelentős növekmény szilveszter éjszakáján 2023-hoz képest.

The post Így alakult az ünnepek adatforgalma a Telekomnál appeared first on digitrendi.hu.

A hazai piacvezető távközlési szolgáltató előfizetői a lehetőséget a “Telekom TV L + SkyShowtime” és “IPTV L + SkyShowtime” csomagok részeként vehetik igénybe.

Két vadonatúj SkyShowtime lineáris csatorna, a SkyShowtime 1 és SkyShowtime 2 is elérhetővé vált számukra, a szolgáltatásra a Telekom honlapján lehet regisztrálni. A SkyShowtime alkalmazás különböző eszközökre, többek között a Telekom TV Smartboxra is letölthető lesz.

A SkyShowtime-on keresztül a Telekom ügyfelek nagy kasszasiker produkciókhoz, exkluzív sorozatokhoz férhetnek hozzá, beleértve a Yellowstone valamennyi évadát, valamint előzményeit az 1883 és 1923 című sorozatokat.

A kínálatban megtalálható még többek között a Lioness, a Star Trek: Discovery, a The Darkness, A besúgó, a Tulsa King sorozat is.

Rövid időn belül már a második streamingszolgáltatóval szerződik a Telekom. Nemrégiben debütált a távközlési cég kínálatában az AMC új streaming platformja, a SELEKT, erről itt írtunk bővebben.

A SkyShowtime Európa legújabb streamingszolgáltatója, a Comcast és a Paramount Global közös vállalkozásaként. Az európai piacokat megcélzó szolgáltatás 2022-ban indult, tartalmait az Universal, a DreamWorks, a Sky, a Peacock, a Nickelodeon, a Showtime, a Paramount+ és a Paramount Pictures tartalomszolgáltatók által gyártott saját gyártású filmek és sorozatok képezik.

Jelenleg 22 országban érhető el a választott televíziós szolgáltatónál vagy Apple iOS, tvOS és Android-eszközökön, Android TV-n, Google Chromecaston, LG és Samsung okostévéken, a Prime felületén, illetve az interneten.

The post SkyShowtime kínálattal bővülnek a Telekom tévés díjcsomagjai appeared first on digitrendi.hu.

A hazai felhasználók változó netezési szokásaihoz és a mobilozással szembeni elvárásaikhoz igazodó, teljesen digitális előfizetést idén júliusban vezette be a szolgáltató.

Az új, 7 napos ingyenes próbaidőszak pedig újabb ügyfeleknek biztosít lehetőséget a díjcsomag kipróbálására. Ha az új előfizetés mellett döntenek, hűségvállalás nélkül maguk kezelhetik a tarifájukat: a korlátlan belföldi mobilnet mellett személyre szabhatják a csomagokat – így például csak akkor fizetnek a kimenő hívásokért vagy SMS-ekért, ha azokra valóban szükségük van, ezek külön megrendelhető szolgáltatások.

A hazai mobilhasználók körében végzett felmérések egyértelműen igazolják, hogy az adatigényes alkalmazások – például a videostreaming, a közösségi média és a munkavégzést támogató digitális platformok – használata folyamatosan növekszik, ami növeli a korlátlan netszolgáltatások iránti igényt is. A tarifa bevezető ára, havi 5990 forint, amit jövő január 6-ig hosszabbít meg.

The post Meghosszabbítja a Yepp kedvezményes havidíját a Yettel appeared first on digitrendi.hu.