Nem választunk, kombinálunk

A magyar internethasználat egyik legfontosabb sajátossága ma már nem az, hogy melyik technológia dominál, hanem az, hogy a felhasználók miként kombinálják azokat. A háztartások túlnyomó többsége rendelkezik internetkapcsolattal, és több mint hetven százalékuk egyszerre használ vezetékes és mobilinternetet. Ez a kettősség nem átmeneti állapot, hanem stabil működési modell: a mobilnet nem váltja ki az otthoni kapcsolatot, hanem kiegészíti azt – derül ki az NMHH kutatásaiból.

A digitális nomád mítosza nem áll meg

Ez a kép azért is érdekes, mert a közbeszédben gyakran jelenik meg az a narratíva, hogy a mobilinternet a szabadság, a rugalmasság és a „digitális nomád” életforma technológiai alapja. A számok azonban egészen mást mondanak. A kizárólag mobilinternetet használók aránya alacsony, és összetételük sem a jól kereső, mobil életformát választó réteget tükrözi. Sokkal inkább azok jelennek meg ebben a csoportban, akik számára a vezetékes internet egyszerűen nem fér bele a költségvetésbe.

A vezetékes internet tartós népszerűsége mögött ugyanis nagyon prózai okok állnak. Az egyik az ár: az otthoni előfizetések átlagosan alacsonyabb költséget jelentenek, mint a mobilcsomagokkal kombinált megoldások. A másik a korlátlanság élménye. Míg a vezetékes kapcsolat gyakorlatilag végtelen adatforgalmat kínál, a mobilinternetnél ez még mindig korlátozottan érhető el, és sok felhasználó találkozott már azzal a helyzettel, amikor elfogyott a kerete.

Ehhez társul a csomagolás logikája is: a háztartások jelentős része több szolgáltatást együtt vesz igénybe, így a vezetékes internet nem önálló döntés, hanem egy összekapcsolt rendszer része.

Láthatatlan ugrás: gigabites valóság

Mindeközben a hálózati minőség látványosan javul. A sávszélességi adatok alapján Magyarország ma már kifejezetten erős pozícióban van: a háztartások jelentős része nagy sebességű, sok esetben gigabites kapcsolatot használ. Különösen figyelemre méltó, hogy ez a minőségi ugrás nem járt együtt érdemi költségnövekedéssel, vagyis a felhasználók gyakorlatilag azonos áron jutnak egyre jobb szolgáltatáshoz.

A hazai háztartások fele 2025-ben legalább 500 Mbit/s sávszélességű csomagot használt (26%: 500–999 Mbit/s, 25%: 1 Gbit/s vagy több), és mindössze kb. 19% maradt a 100 Mbit/s alatti kategóriában.

A különböző sávszélesség-sávok átlagos havidíjában (5700 – 5900 Ft) nincs lényeges különbség, tehát a magasabb sebességért a háztartások nem, vagy csak csekély felárat fizetnek. Ez a költségszerkezet hozzájárul ahhoz, hogy a sávszélesség emelkedése nem húzza felfelé a költést, inkább értéknövekedést eredményez hasonló havidíj mellett. A fogyasztók többsége ugyanakkor nem ellenőrzi az internet kapcsolata sebességét.

Minden tevékenység a maga hálózatán

Ez a háttér magyarázza azt is, hogy a különböző online tevékenységek milyen platformokra kerülnek. A nagy adatforgalmat igénylő használati módok – például a streaming, az online játék vagy a videókonferencia – jellemzően a vezetékes hálózatra épülnek, míg a mobilinternet inkább a kommunikációs és „útközbeni” funkciók terepe marad. A felhasználók tehát nem véletlenszerűen választanak eszközt, hanem a feladat jellegéhez igazítják a döntéseiket.

Az okostelefon a központ, de nem az egyetlen képernyő

Ez a tudatosság az eszközhasználatban is visszaköszön. Az okostelefon egyértelműen a digitális élet központja lett, de nem kizárólagos platform: a többség több eszközt használ párhuzamosan. Ez a többképernyős működés mára alapállapot, nem kivétel.

A használat intenzitása közben tovább nőtt. A napi internetezési idő közel öt órára emelkedett, miközben az életkort tekintve jelentős különbségek rajzolódnak ki. A fiatalabb generációk már egyértelműen digitális közegben élnek, míg az idősebbek visszafogottabban, de stabilan vannak jelen.

A közösségi média már nemcsak közösségi

A közösségi média ebben a környezetben gyakorlatilag univerzális platformmá vált. Nemcsak kapcsolattartásra használjuk, hanem egyre inkább információs csatornaként is. A hírfogyasztás egy jelentős része már itt zajlik, ami alapjaiban alakítja át a médiarendszer működését.

Az internetezők 97%-a használ legalább egy közösségi oldalt, a Facebookot 94%, a YouTube-ot 91% éri el. Heti szinten az Instagramot 60%,a TikTokot 46% használja, miközben a közösségi platformok egyre inkább a hírfogyasztás elsődleges terepévé válnak: a híreket fogyasztók 36%-a már elsősorban közösségi oldalakon tájékozódik.

A kommunikációs csatornák közül a Messenger továbbra is messze a legfontosabb kommunikációs csatorna: 85%-os használattal vezeti a csevegőalkalmazásokat, míg a Viber 38%, az Instagram 32% (utóbbi egy év alatt 7százalékponttal nőtt). A chat fokozatosan kiváltja az SMS-t a fiatalabbaknál: az internetezők 17%-a intenzív chatfelhasználó, miközben alig vagy egyáltalán nem küld hagyományos SMS-t.

Az internet már piactér is

Az online tér eközben már messze nemcsak tartalomfogyasztási felület. A vásárlás általánossá vált, és egyre több felhasználó jelenik meg eladóként is. Az internet így nemcsak kereskedelmi csatorna, hanem egyfajta másodlagos piac, ahol a háztartások aktívan gazdálkodnak a meglévő erőforrásaikkal.

A magyar internethasználat 2025-ben nem egy technológia győzelméről szól. Sokkal inkább arról, hogy a felhasználók megtanulták optimalizálni a digitális eszközeiket és kapcsolataikat. A mobil és a vezetékes internet nem egymás riválisai, hanem egy közös rendszer elemei – és ez a rendszer jóval racionálisabb és tudatosabb, mint azt elsőre gondolnánk.

The post (Még) nem vagyunk a digitális nomádok országa – így internetezünk mi appeared first on digitrendi.hu.

Letöltési sebességben Magyarország áll az élen

A mérési rangsort Magyarország vezeti 182,0 Mbps átlagos letöltési sebességgel, 97,7 Mbps feltöltési sebességgel és 27,0 ms késleltetéssel. Ezek az eredmények – Európa legjobbjai közé tartozva – egy korszerű infrastruktúrát tükröznek, amely az optikai hálózatot (FTTP) és a legújabb generációs kábelt (DOCSIS 3.1) ötvözi.

Késleltetésben Szlovénia mutatói a legjobbak

Szlovénia 155,0 Mbps letöltési és 66,7 Mbps feltöltési sebességet ér el, miközben a rangsor legalacsonyabb késleltetését mutatja (21,4 ms). Ez a gyors reakcióidő az optimalizált hálózati architektúrának és annak köszönhető, hogy a tartalomszolgáltató hálózatok (CDN) szerverei közel vannak a hálózathoz. Ezek közvetítő szerepet töltenek be, lehetővé téve, hogy a fő szervertől távolabb lévő felhasználók is ugyanolyan gyors válaszidőt tapasztaljanak.

Romániában a legjobb a feltöltési sebesség

Románia tűnik ki a vizsgált országok vezetékes hálózatainak a legmagasabb feltöltési sebességével, 151,0 Mbps-szal, miközben a letöltési sebesség 173,0 Mbps, a késleltetés pedig 30,6 ms. Ezek az adatok a széles körű optikai(FTTP) lefedettséget tükrözik, amely szimmetrikus felhasználói élményt kínál, ideális távmunkára, 4K streamingre és a felhőalapú szolgáltatásokra.

Szimmetrikus sebességek és érett optikai hálózat Moldovában

A szakembereknek meglepetést okozott Moldova a 141,0/121,0 Mbps szimmetrikus letöltési és feltöltési sebességével, valamint 23,9 ms késleltetéssel. Ezek az eredmények a rendkívül magas optikai lefedettségnek (FTTx) köszönhetők, amelyet a vezetékes előfizetők 90,6%-a használ, de szerepet játszik benne a kedvező szabályozási környezet is.

Szlovákiában stabil és ígéretes teljesítményt mértek

Szlovákia zárja a régiós első öt országot 111,0 Mbps letöltési sebességgel, 51,2 Mbps feltöltési sebességgel és 25,8 ms késleltetéssel. Ezek az értékek olyan infrastruktúrát tükröznek, amely éppen átállásban van az optikai hálózatokra, miközben folyamatos javulást mutat lefedettség és szolgáltatásminőség terén – állapítja meg az nPerf.

Teljesítményt az infrastruktúra és a kereslet egyaránt vezérli

A rangsor három fő tendenciára világít rá:

1. Az optikai hálózatok (FTTP) és a korszerű kábeltechnológiák (DOCSIS 3.1) dominanciájára: a legjobban teljesítő országok széles körben telepítették ezeket a megoldásokat, nagy sebességet és alacsony késleltetést biztosítva.

2. A feltöltési sebesség egyre fontosabb szempont: a távmunka és a felhőszolgáltatások terjedésével olyan országok számára, mint Románia és Moldova, ahol a szimmetrikus infrastruktúrákra helyezik a hangsúlyt, amelyek kulcsfontosságúak a professzionális felhasználás számára.

3. A késleltetés a felhasználói élmény minőségének mutatója: Szlovénia és Moldova bizonyítja, hogy az optimalizált hálózati architektúra és a sűrű optikai lefedettség jelentősen javítja a reakcióidőt.

The post Vezetékes net a régióban 2025-ben: letöltésben Magyarország áll az élen appeared first on digitrendi.hu.

A Yettel Magyarország és a 2Connect Távközlési Infrastruktúra és Hálózati Szolgáltatások Kft. stratégiai nagykereskedelmi megállapodást kötött, amelynek értelmében a 2Connect gigabit-képes vezetékes infrastruktúráján nyújt hozzáférést a Yettel számára. Ennek köszönhetően az év második felétől a Yettel előfizetői számára is elérhetővé válik a vezetékes internetszolgáltatás.

A lépés túlmutat a klasszikus hálózati együttműködésen: a Yettel ezzel kiléphet a mobilközpontú működés keretei közül, és konvergens, vagyis mobil- és vezetékes technológiát egyaránt integráló – szolgáltatóként jelenhet meg a piacon.

Teljesen konvergens megoldások 2026-tól

A megállapodás lehetővé teszi, hogy a Yettel saját portfóliójának részeként helyhez kötött elektronikus hírközlési szolgáltatásokat kínáljon lakossági és üzleti ügyfelek számára. A konstrukció nagykereskedelmi alapú: a Yettel a 2Connect infrastruktúráját veszi igénybe, miközben a végfelhasználói szolgáltatást saját márkanév alatt nyújtja.

„A Yettel sikeresen valósította meg mobilközpontú stratégiáját azzal, hogy a jól kiépített 5G-hálózatán mobil-, TV- és otthoni internetszolgáltatásokat kínál. A most kezdődő 2Connect-partnerség hozzáférést biztosít számunkra a gigabites képességű vezetékes szolgáltatásokhoz, ami lehetővé teszi, hogy ügyfeleink már 2026 folyamán teljesen konvergens Yettel-megoldásokat vehessenek igénybe” – emeli ki Igor Prerovsky, a Yettel vezérigazgatója.

(A „teljesen konvergens” kifejezés a távközlési piacon azt jelenti, hogy a szolgáltató egy kézből kínál mobil- és vezetékes megoldásokat, egységes ügyfélélménnyel és csomagstruktúrával.)

A 2Connect: infrastruktúra, kiskereskedelem nélkül

Az együttműködés a 2Connect kizárólag nagykereskedelmi, semleges infrastruktúra-modelljére épül. A vállalat nem folytat kiskereskedelmi értékesítést, hanem hálózati és adatközponti kapacitást nyújt piaci szereplők számára.

A mostani megállapodás révén a Yettel új partnerként csatlakozik ehhez a modellhez, amely a 4iG Csoport infrastruktúra-üzletágának stabil, kiszámítható bevételi pályát biztosít, egyben javítja a hálózati beruházások megtérülését.

A modell lényege, hogy az infrastruktúra és a kiskereskedelmi szolgáltatás szétválasztása minden piaci szereplő számára azonos feltételek mellett teszi elérhetővé a hálózati kapacitásokat.

„A 2Connect és jogelődei több évtizedes nagykereskedelmi tapasztalatára építve ez a megállapodás kulcsfontosságú lépés az országos vezetékes infrastruktúra hatékony és szolgáltatósemleges hasznosításában” – mondja Papp-Gerlei Gyöngyvér, a 2Connect vezérigazgatója.

Stratégiai fordulat a hazai távközlési szolgáltatói piacon

A Yettel eddig mobilalapú otthoni internetmegoldásokkal – elsősorban 4G és 5G technológiára épülő FWA-szolgáltatásokkal – fedte le a vezetékes piac egy részét. A 2Connect-megállapodással azonban már gigabit-képes optikai és HFC infrastruktúrára támaszkodva kínálhat fix szélessávot.

Ez több szempontból is jelentős:

• szélesebb földrajzi lefedettség,

• stabilabb, nagysebességű vezetékes kapcsolat,

• csomagolható mobil + vezetékes ajánlatok,

• erősebb verseny a konvergens piacon.

A megállapodás tehát nem csupán termékbővítés, hanem üzleti modellváltás: a Yettel a nagykereskedelmi infrastruktúrára építve válhat teljes értékű, konvergens szolgáltatóvá Magyarországon. Ezzel a lépéssel egyidejűleg háromra bővülhet a konvergens szolgáltatást nyújtó operátorok száma: a Magyar Telekom és a One mellett.

The post Lezárja „mobile-only” korszakát a Yettel: vezetékes lábat kap a 2Connect-szerződéssel appeared first on digitrendi.hu.

A digitális világ térnyerését az is jól mutatja, hogy 2024-ben minden negyedik magyar háztartásban, vagyis közel 1 millió otthonban vettek igénybe valamilyen streaming szolgáltatást is.

A One Magyarország a piaci igényekhez igazodva a hazai piacon egyedülálló módon kombinálja a streaming és az otthoni vezetékes internet szolgáltatást.

Az új ajánlat lényege, hogy mostantól a One az új otthoni internetes díjcsomagok részévé teszi a Netflix streaming szolgáltatást, vagyis a nagysebességű HomeNet 500 + Netflix és a Home GigaNet 1000 + Netflix díjcsomagot.

Így mostantól a streaming szolgáltató tartalmainak eléréséhez nem szükséges TV előfizetést is vásárolniuk a One ügyfeleinek, elegendő csak a két internetes csomagajánlat valamelyikét választaniuk.

Az ajánlat révén az ügyfelek egyszerűen, egy helyen vehetik igénybe a One által kínált – akár – gigabit sebességű internetet és a Netflix széles tartalomportfólióját, valamint egy számlán, egy szolgáltatón keresztül kezelhetik az előfizetéseiket.

Továbbá az ügyfelek meglévő Netflix-fiókja is könnyen összekapcsolható a One-os előfizetéssel, megtartva ezzel a korábban létrehozott fiók előzményeit.

Back-to-school kedvezmények

A One az iskolakezdési időszakot támogatva kedvezményesen vezeti be az új ajánlatot a piacra: a Home GigaNet 1000 + Netflix konstrukció az első 6 hónapban mintegy 34 százalékkal olcsóbban, 3 500 forintos kedvezménnyel, havi 6 880 forintért érhető el.

A promóció egyéni előfizetőknek, határozott idejű szerződéssel, e-Packkel vehető igénybe, fél évet követően a havidíj 10 380 forintra emelkedik. A csomag tartalmazza a Netflix Alap előfizetést, amely igény szerint Standard vagy Prémium díjcsomagra is váltható.

Ráadásul, ha egy ügyfél nemcsak otthoni, hanem mobil szolgáltatását is a One-tól veszi igénybe, úgy az új ajánlatok a One+ kedvezményrendszerbe is bevonhatóak, így akár további 30 százalékos havidíj kedvezmény is elérhető.

A streaming szolgáltatást nemcsak az otthoni vezetékes nethez, hanem a tévés szolgáltatás mellé is lehet választani, kiegészítő szolgáltatásként. Az iskolakezdési ajánlat október 31-ig érhető el online, személyesen a szolgáltató üzleteiben, illetve telefonos ügyfélszolgálaton is.

The post Korszakváltó díjcsomaggal jön a One – egy csomagban a Netflix és a vezetékes net appeared first on digitrendi.hu.

A tanulmány szerint a folyamatosan fejlődő és egyre kedvezőbb árú mobilinternet a jövőben fokozatosan felválthatja a vezetékes technológiát – hasonlóan ahhoz, ahogy annak idején a mobiltelefonok szorították ki a vonalas készülékeket.

Alig néhány éve jutott el szinte minden hazai településre a nagysebességű vezetékes internet. Mindeközben a korlátlan mobilnet-szolgáltatások egyre gyorsabbá és megfizethetőbbé válnak – állapítja meg a jelentés.

Mennyire lehetünk biztosak ebben a trendben?

Feltehető ugyanakkor a kérdés, hogy biztosak lehetünk-e ebben a trendben? Hiszen a mindkét technológiát birtokló szolgáltatók nálunk még messze nem beszélnek a fix internet temetéséről.

Sőt a beruházások nem kis része jut még ma is a vezetékes, mindenekelőtt a legkorszerűbb, és a mobilnál stabilabb minőséget nyújtó optikai hálózatok bővítésére. Igaz, ezek sem az olcsó kategóriába tartoznak, de a korábbi elavult réztechnológiák után ígéretesen hozták el a vezetékes net reneszánszát. Mi lesz akkor ezekkel a fejlesztésekkel?

A röghöz, vagyis a vezetékhez kötöttség persze a mai mobilizált világban hátrány lehet, de vigasztalódjunk azzal, hogy cserébe ennél a technológiánál nem kell számolgatni, alapból korlátlan az adathasználat. (Az extrém adatigényű torrentezőket leszámítva.)

Az optika forradalmasította a tévézés hálózati, műszaki hátterét is. Erre a technológiára így talán a jövőben is szükség lehet, függetlenül attól, hogy már a világ számos táján a végét jósolják a hagyományos televíziózásnak is.

Ebből a trendből is kilóg némileg a magyar piac. Nálunk még eléggé népszerű a lineáris televíziózás. (Mi lenne még, ha az élvezetet tovább fokozva, nem nyomnák tele azt hosszas reklámblokkokkal.) Mindeközben persze gyorsan terjed a streaming is.

A számok ugyanakkor makacs dolgok. Noha Magyarországon továbbra is növekszik a vezetékes előfizetések száma, de ami egy évtizede még évi öt-hat százalékos emelkedést jelentett, 2024-ben már csupán egyszázalékos bővülés volt megfigyelhető.

Az OECD 2023-as adataiból mindeközben az is látható, hogy nyolc uniós országban már csökkenni kezdett a vezetékes internetre előfizetők száma.

A fejlemény első pillantásra nehezen magyarázható, hiszen ezen országok között olyan is van, amelyben alig egy, és olyan is, amelyben már hat-nyolc éve esik vissza ez a mutató.

Egyes országokban nagyon magas ellátottsági szintről, míg másokban közepes értékről indult a visszafejlődés. Az NMHH elemzői szerint az biztos, hogy mindenütt elsősorban a mobilinternet-használat gyors felfutása ágyazott meg a vezetékes szolgáltatások visszaesésének.

A témáról ebben a videóban Sugatagi Gábor, az NMHH Piackutatási és Piaci Monitoring Osztályának vezetője beszél.

The post Már nem kérdés, hogy leváltja-e a fixnetet a mobilnet, csak az, hogy mikor? appeared first on digitrendi.hu.

A hazai távközlési hálózatok teljesítményét monitorozó külföldi szakértők sora egy újabb társasággal bővült. Médiaoldalunk eddig az amerikai Ookla webszolgáltató, valamint a londoni Opensignal jelentéseit követte nyomon. Most megkeresett minket az nPerf cég a saját barométerével, amely az itteni vezetékes internethálózatok tavalyi teljesítményét pontozta.

Az nPerf barométer 61715 teszt alapján készült, amelyeket a minőségi paraméterek alapján a felhasználók valós körülmények között végeztek el az nPerf weboldalon vagy az nPerf alkalmazáson keresztül. Ez mind az android, mind az iOS rendszereken elérhető.

Tavaly még hárman versengtek

A múlt évben még különálló vezetékes szolgáltatónak minősült a Telekom, a Digi, és a Vodafone.

Azóta átalakult a piac, a 4iG csoporthoz tartozó One márkanévre váltó távközlési szolgáltató a tulajdonába tartozó és a tavaly még külön márkaként kezelt Digit és a Vodafone-t összevonta, működésük a One ernyőmárka alatt folytatódik január elsejétől.

Az nPerf piacelemzése rávilágít a magyarországi vezetékes ágazat jelentős fejleményeire. A Telekom és a Digi társvezetőkké váltak a teljes vezetékes piacon. Ebben döntő szerepet játszott a wi-fi technológiák előretörése is.

Vezetékes internet teljesítmény kábelen és wi-fi-n

Összpontszámban a Digi került az élre 140 251 ponttal, második a Telekom 136 531 ponttal míg a Vodafone 100 278 pontot kapott.

A Digi vezette a letöltési sebesség kategóriát (287 Mbps) és a késleltetési (14,9 ms) versenyt. Böngészési élménye 80,1%, ami 2024-ben a legjobb volt az országban.

A Telekom a feltöltési sebesség terén 21,5%-kal javított az egy évvel korábbihoz képest. Feltöltési sebességben pedig vitte a prímet, 167,37 Mbps-mal. A videó streaming pontszámuk 88,5%, míg a böngészési élmény 79,9%-ot kapott.

A Vodafone 100 278 pontot ért el, a feltöltési sebesség terén 22,1%-os javulást mutatva. Videó streaming teljesítményüket 78,5%-ra értékelte az nPerf.

Vezetékes internet teljesítmény wi-fi-n

Optikán is szoros volt a verseny a Digi és a Telekom között

Az FTTH (Fiber to the Home) egy szélessávú hálózati technológia, amely közvetlenül a háztartásokba vagy a vállalkozásokhoz juttatja el az optikai technológiát.

Ez sokkal gyorsabb internetsebességet biztosít a hagyományos réz vagy DSL kapcsolatokhoz képest, mivel az optikai kábelek sokkal nagyobb sebességgel és hosszabb távolságokon képesek adatokat továbbítani a jel erősségének elvesztése nélkül.

Az FTTH fő előnyei közé tartozik még a szimmetrikus feltöltési és letöltési sebességek nyújtása.

Kulcsfogalmak

• Letöltési sebesség: az adatátvitel sebessége az internetről a netes eszközökre. Általában megabit/másodpercben (Mb/s) mérik. Letöltési sebességek 25 Mb/s felett kiválónak számítanak, lehetővé téve a 4K videó streaminget.

A 10 Mb/s és 25 Mb/s közötti sebességek elegendőek a HD streaminghez. A 10 Mb/s alatti sebességek pedig támogatják az általános internetes használatot, beleértve az e-mailt, a zenei streaminget és a közösségi médiát.

• Feltöltési sebesség: az adatátvitel sebessége a felhasználó eszközéről az internetre.

• Késleltetés: az az időtartam, amely ahhoz szükséges, hogy az adatok az interneten keresztül az egyik pontból a másikba jussanak. Késleltetés: 0-30 ms kiválónak számít, lehetővé téve a valós idejű interakciókat.

A 31-100 ms optimális internetes teljesítményt nyújt minimális késéssel. 101 ms felett a felhasználók már nehézségeket tapasztalhatnak a valós idejű online interakciók során.

• Böngészési teljesítmény: az internetes oldalak betöltésének és navigációjának gyorsasága és hatékonysága. A 75% és 100% közötti böngészési pontszám az oldalak szinte azonnali betöltését jelenti. Az 50% és 75% közötti pontszámok megfelelőek az általános böngészéshez. Az 50% alatti pontszám lassabb böngészési élményhez vezethet.

• Streaming minősége: az interneten keresztül sugárzott videó- és hanganyag tisztasága és gördülékenysége. Streaming: a 75% és 100% közötti pontszám gördülékeny streaminget jelez. Az 50% és 75% közötti pontszám megfelelő a YouTube streaminghez. Az 50% alatti pontszám gyengébb videóminőséget eredményezhet.

The post A Telekom és a Digi nyújtotta a legjobb vezetékes netet 2024-ben appeared first on digitrendi.hu.

A Vodafone a közelmúltban nyolc megye 71 településén hajtott végre hálózatfejlesztést, ennek eredményeként juthat el további 180 ezer háztartásba a gigabites net.

Ezzel a szakasszal már a szolgáltató üzemeltetésében lévő vezetékes hálózat 81%-án válik elérhetővé a nagykapacitású, szupergyors internet, ami a tévézés teljesítményét is jelentősen javítja.

A mostani fejlesztésekkel érintett településeken, november 28. és december 5. között folyamatosan kapcsolja be a szolgáltató a szupergyors, 1 gigabit sebességű vezetékes internetet.

Az érintett települések közé tartozik: Agárd, Baracska, Csongrád, Dinnyés, Ercsi, Gárdony, Gyomaendrőd ,Gyúró Kiskunfélegyháza, Kajászó, Kazincbarcika, Kápolnásnyék, Martonvásár, Mór, Nagyveleg, Tordas, Velence, Újfehértó.

A Balaton környékén Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Bánd, Csopak, Felsőörs, Herend, Lovas, Paloznak, Szentgál válik gigabites településsé.

A Pest-környéki települések közül pedig Budajenő, Budakalász, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Csomád, Csörög, Dánszentmiklós, Dunaharaszti, Farmos, Kiskunlacháza, Leányfalu, Makád, Páty, Penc, Pilisborosjenő, Pilisszentlászló, Pomáz, Ráckeve, Rád, Százhalombatta, Szentendre, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Sződ, Sződliget, Taksony, Tápiógyörgye, Tápiószele, Tápiószőlős, Tárnok, Telki, Tök, Újszilvás, Üröm, Vác, Vácduka, Váchartyán, Vácrátót, Zsámbék kap gigaerős netelérést.

The post Szélesíti a Vodafone a hazai gigabites net elérhetőségét appeared first on digitrendi.hu.

A Magyar Telekom közzétette a 2023. második negyedévére és első félévére vonatkozó IFRS szerinti konszolidált pénzügyi eredményeit.

Az inflációkövető díjemelés pozitív hatása

Az összes bevétel éves szinten 14 %-kal 208,1 milliárd forintra nőtt, ami elsősorban a mobil adatforgalom és a vezetékes szélessávú bevételek erőteljes megugrásának köszönhető.

A trend egyfelől az üzleti növekedést, másfelől a magyarországi előfizetési díjakra idén március 1-jétől a bevezetett inflációkövető díjemelés pozitív hatását tükrözi.

Az idei első félévében a teljes bevétel 13,3%-kal haladta meg az előző év azonos időszakát, ebben az előbb említett elemek mellett, a rendszerintegrációs és IT bevételeknek az év első hónapjaiban bekövetkezett növekedése is szerepet játszott.

A mobilszegmens bevételei negyedéves szinten 15,2%-kal, 121,3 milliárd forintra nőttek, ami a mobil adatforgalom folytatódó növekedésének és a hangalapú bevételek növekedésének is köszönhető.

A vezetékes bevételek hasonló, 14,8%-os növekedést értek el, ami forintban 67,1 milliárdot jelentett az idei második negyedévben. Ebben elsősorban a vezetékes szélessávú és a televíziós bevételek ügyfélkör-bővülése miatti növekedés, és az inflációkövető díjkorrekció is szerepet jásztott.

A rendszerintegrációs és informatikai (RI/IT) bevételek 5,1%-kal 19,7 milliárd forintra nőttek 2023. második negyedévében, köszönhetően a magyarországi nagyértékű projektekből származó bevételek növekedésének.

Ezek ellensúlyozni tudták az észak-macedón piacon elszenvedett csökkenést, ami egy jelentősebb egyedi megoldási projektből elmaradt bevétel számlájára írható.

A bruttó fedezet összességében 18,7%-kal 125,2 milliárd forintra javult a távközlési szolgáltatások nagyobb arányú hozzájárulásának köszönhetően.

Javuló eredménymutatók

Az EBITDA negyedéves szinten, éves összevetésben 31,1%-kal 75,9 milliárd forintra nőtt, mivel a magasabb közvetett költségeket ellensúlyozta a bruttó fedezet javulása. Az EBITDA 2023 első félévében éves összevetésben 11,6%-kal 134,0 milliárd forintra nőtt.

Az EBITDA AL éves összevetésben 33,5%-kos bővüléssel 68,6 milliárd forintra emelkedett a második negyedévében, az első félévben pedig 11,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az időszak eredménye a második negyedévben 101,9%-kal, azaz 11,9 milliárd forinttal 23,7 milliárd forintra nőtt. A féléves összehasonlítás 14,1%-kos javulást 35,5 milliárd forintot mutat.

A javulás mögött a magasabb EBITDA és az alacsonyabb értékcsökkenés és amortizáció állt, amely ellensúlyozta a pénzügyi költségek növekedését.

„2023 második negyedévében továbbra is bizonytalanságokkal övezett gazdasági környezetben működtünk, de igyekeztünk a kitűzött céljainkat megvalósítani. A második negyedév végére, 1,3 millió ügyfelünk már a gigabit képes hálózatunkat használta. Mindemellett az előző időszakhoz képest több mint 25%-kal magasabb volt az átlagos mobil adathasználat.

Tovább folytattuk a többéves mobilhálózat modernizációs programot és következő lépésként 60%-ra növeltük 5G hálózatunk lefedettségét.

A jelenlegi makrogazdasági környezet miatti költségnyomás ellenére 2023 első félévében az EBITDA AL 11,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest” – kommentálta a jelentést Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója.

Célkitűzések:

The post Kétszámjegyű bevétel- és eredménynövekedés a Telekomnál appeared first on digitrendi.hu.

Reálértéken számolva a 2022-es piacméret csupán 73 százaléka a 2019-es piacnak – derült ki a hírközlési hatóság(NMHH) kutatásából. Ez a visszaesés még jelentősebbnek tűnik, ha a növekvő inflációt is figyelembe vesszük.

A teljes piac átlagos évi 3 százalékos zsugorodása mögött leginkább a vezetékes telefonra fordított kiadások csökkenése áll, ami az említett időszakban elérte az évi 8 százalékot is. Ezzel a piac bevételeinek csaknem negyede tűnt el három év alatt.

A mobil visz szinte mindent az üzleti szegmensben is

A vezetékes hívások nagy részben a mobilokra terelődtek át. Az NMHH Mobilpiaci jelentésében elemzett szolgáltatói adatok szerint a nem lakossági SIM-kártyák száma és az egy SIM-kártyára jutó hanghívásforgalom átlagosan évi 1 százalékkal növekedett, a mobilinternet igénybevétele pedig jelentősen megugrott.

Ennek ellenére a teljes távközlési piac több mint felét kitevő mobilhang-, és a hozzá kapcsolódó mobilinternet-költés átlagosan évente 3 százalékkal csökkent. Tehát mobil esetén nem az igények, hanem a díjak mérséklődhettek. Visszaestek továbbá a vállalatok adatátviteli szolgáltatásokra és a nem mobiltelefonnal használt mobilinternetre fordított kiadásai is.

Egyedül a vezetékes internetszolgáltatás piaca nem csökkent, sőt enyhe, 1 százalékos éves növekedést lehetett megfigyelni. Miközben 2019-ben még csak a vállalkozások 82 százaléka fizetett elő vezetékes internetre, az arány 2022-ben elérte a 88 százalékot. Ekkor az egy üzleti ellőfizetőre jutó költés havi 29-31 ezer forint között ingadozott.

A vállalatok vezetékes internetkiadásait leginkább a felhasználók száma és a sávszélesség határozza meg. Ezek közül leginkább a sávszélesség változott a vizsgált időszakban. Míg 2019-ben a vállalkozásoknak csak 26 százaléka használt 500 Mbit/s vagy a feletti gyors internetet, 2022-ben viszont már 42 százalékuk.

Ezzel párhuzamosan a 100 Mbit/s-ot el nem érő hálózatot használó üzleti felhasználók aránya jelentősen csökkent. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy a szolgáltatók a sávszélesség növelésével tudták szinten tartani az előfizetési díjakat.

Nagyobb az igény a gyorsabb internetre a szolgáltató cégeknél, valamint azoknál, melyek a helyhez kötött internetet intenzíven használják, azaz intranetet, extranetet, webáruházat, honlapot üzemeltetnek, online telefonálnak, videótelefonálnak, konferenciahívásokat bonyolítanak, online csoportmunkát végeznek, objektumvédelmi vagy kamerarendszereket üzemeltetnek.

The post Egyre jobban spórolnak a hazai cégek a távközlési kiadásaikon appeared first on digitrendi.hu.

Az összbevétel éves szinten 12,5%-kal 195,9 milliárd forintra nőtt az idei első negyedévben. Ehhez a mobil adatforgalom erőteljes felfutása, a magasabb rendszerintegrációs és informatikai bevételek, illetve a vezetékes szélessávú bevételek további növekedése mellett az előfizetési díjak infláció alapú díjkorrekciójának bevezetése is hozzájárult.

A mobil bevételek az egy évvel korábbihoz képest 10,6%-kal 112,3 milliárd forintra, a vezetékes bevételek pedig 10,9%-kal, 63,1 milliárd forintra nőttek az idei első negyedévben. Utóbbi elsősorban a vezetékes szélessávú és televíziós szolgáltatásokból származó bevételek gyarapodásának köszönhető, amelyet a díjemelés mellett az ügyfélbázis-bővülése is okozott.

A rendszerintegrációs és informatikai (RI/IT) bevételek 4,9 milliárd forinttal haladták meg az egy évvel korábbit, a szegmens összbevétele 20,5 milliárd forint volt, ami a Magyarországon tapasztalt kedvezőbb éves projekteloszlást tükrözi – áll a legnagyobb hazai távközlési szolgáltató jelentésében.

A távközlési adó éves szinten 4,3%-kal 6,4 milliárd forintra csökkent, ami az ügyfélbázis alacsonyabb mobil- és vezetékes hang forgalmát tükrözi.

Kétszámjegyű(11,9%) mértékben 53 milliárd forintra nőttek az egyéb közvetlen költségek is, a magasabb készülék-értékesítési költségeknek, a TV-tartalomdíjaknak és a megnövekedett roaming kifizetéseknek betudhatóan.

A növekvő adóterhek rontottak az eredményességen

Az EBITDA éves szinten 6,6%-kal 58,0 milliárd forintra, az EBITDA AL pedig 8,9%-kal, 50,8 milliárd forintra csökkent az első negyedévben. A bruttó fedezet javulását ugyanis ellensúlyozták a magasabb közvetett költségek, köztük a távközlési pótadó.

Az időszak eredménye 7,6 milliárd forinttal 11,8 milliárd forintra csökkent, miután az alacsonyabb EBITDA és a növekvő pénzügyi ráfordítások meghaladták az alacsonyabb amortizációból eredő pozitív hatást.

The post Telekom: növekvő bevétel, csökkenő jövedelmezőség appeared first on digitrendi.hu.