Mi van a számok mögött? A Magyar Telekom első negyedéves jelentését Szabó János gazdasági vezérigazgató-helyettes kommentálta egy háttérbeszélgetésen. Szóba került a rendszerintegrációs piacon a 4iG erősödésével kialakult helyzet, a Digi belépője és az 5G hazai indulása is.
A bevételek növelésével nincs gond – jelentette ki a vezérhelyettes. A mobil szegmensben az idei évet is az erőteljes készülékértékesítés jellemzi, utóbbi piacon az online értékesítésben már piacvezetővé nőtte ki magát a Telekom.
Megtudtuk, hogy a cég egy ideje közelebbről megnevezni nem kívánt harmadik piacokra is értékesít, ami az első negyedévben önmagában 2 milliárd forintos többletbevételt hozott. A nagy megrendelési tételek miatt a társaság kedvező feltételekkel tud megállapodni a készülékgyártókkal. Ennek a hazai piacon is van hozzáadott értéke – jegyezte meg Szabó János.
Még mindig sok a kérdőjel a Digi mobilpiaci belépőjével kapcsolatban
Ha már mobilpiac, egyre közelebb kerülünk a Digi belépőjéhez. „ A Telekom azzal számol, hogy lépésről-lépésre elindulnak a cég mobilszolgáltatásai, miközben még nem világos, hogy a Digi mobilhálózata milyen minőséget, milyen lefedettséget nyújt majd ” – emelte ki a vezérhelyettes.
Hozzátette: még sok a találgatás az esetleges integrált csomagjaival kapcsolatban is. Akkor térjünk vissza, ha valós piaci helyzetbe kerülünk. A következő negyedévben már bölcsebbek leszünk.
A hálózatfejlesztés kapcsán elmondta, hogy a negyedév végére a gigabites hálózaton bekapcsolták az egymilliomodik elérést. Van némi lemaradás a 4G-s fejlesztésekben, de nem számottevő. Nagy a várakozás az 5G hálózattal kapcsolatban, pedig idén még túl sok fejlemény nem nagyon várható benne.
A frekvenciatender még nem indult el, a keretfeltételeket a nyár elején teszik közzé, a hírközlési hatóság őszre tervezi az eredményhirdetést. A frekvenciák kiosztása után sem várhatóak ugyanakkor még látványos változások sem a kínált szolgáltatásokban, sem a lefedettségben. A fejlődés üteme egyfelől nagyban függ majd a készülékkínálattól, illetve attól milyen ütemben lehet a tervezett hálózati beruházásokat végrehajtani.
Egy esetleges újabb hálózatmegosztás kapcsán Szabó János elmondta, hogy nem nagyon látják sem az európai, sem a hazai irányt. Mint ismert, a Telenorral a 4G-ben végrehajtott hálózatmegosztásból a mai napig le nem zárt versenyhivatali ügy kerekedett.
Az Európai Unió is megosztott a kérdésben van, aki támogatja, hogy a kontinens szolgáltatói jobban fel tudják venni a versenyt az USA-val és az ázsiai térség országaival. Van, aki viszont kitart az eddig jellemző szolgáltatónkénti teljes hálózat koncepció mellett.
A rendszerintegrációban kevesebb közbeszerzéssel számolnak
Kényes kérdés az IT/rendszerintegrációt képviselő T-Systems helyzete. A hat év alatt összerakott, bevételeit egy ideje folyamatosan növelő leányvállalat az idei első negyedévben is tudott növekedni, bár már nem olyan mértékben, mint tavaly.
Időközben kormányközeli felvásárlás révén megerősödött a piac egyik korábbi szereplője, a 4iG, amely azóta sorra nyeri el a nagy állami közbeszerzéseket. A T-Systems bevételeinek is jelentős részét tették/ teszik ki az állami megrendelések, amikkel a jövőben kevésbé, vagy áttételesen kalkulálhat a cég.
Látható, hogy melyek azok a tenderek, ahol a 4iG jól szerepel, azt azonban nehéz eldönteni, hogy melyik az a tender, amelyen a versenytárs nyert, de a Telekom is sikeres lehetett volna.
A hatás mértéke ma még nem tudható, de valamilyen mértékű piaci részesedés csökkenéssel számol a Telekom az infokommunikációs közbeszerzési tendereknél. Lehetnek azonban olyan helyzetek is, amikor érdemesebb volt és lesz közösen pályázni – tette hozzá Szabó János.
Megjegyezte még, hogy a leányvállalatnak a versenyszférában is vannak tartós növekedési lehetőségei a digitalizáció, az okosváros megoldások, a felhőszolgáltatások piacán, amelyek egy részében már a Deutsche Telekom csoportszintű szakértői központjaként is működnek.
Mit mutatnak az első negyedéves számok?
Nézzük a konkrét mutatókat. Az idei első negyedévben a Magyar Telekom összbevétele éves összehasonlításban 5,5 százalékkal, 158,9 milliárd forintra nőtt, elsősorban a készülékértékesítés és a mobiladat-használat jelentős bővülése miatt.
A mobil bevételek éves összehasonlításban 8,4 százalékkal, 84,9 milliárd forintra növekedtek, a mobiladat-bevételek és az eszközértékesítési bevételek növekedése ellensúlyozta a hangalapú bevételek kisebb mértékű csökkenését.
A vezetékes bevételek 2,1 százalékkal 52,7 milliárd forintra nőttek. A mutató javulása az emelkedő készülék értékesítéseknek, valamint a szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatási bevételeknek növekedésének köszönhető.
A rendszerintegrációs (RI) és IT bevételek az előző év azonos időszakához képest 3,1 százalékkal, 21,4 milliárd forintra gyarapodtak, elsősorban a közszféra számára teljesített hardver és szoftverszállítási projekteknek köszönhetően. Az RI/IT szolgáltatással kapcsolatos költségek ennél nagyobb mértékben 7,1 százalékkal, 15,0 milliárd forintra nőttek, ami az alacsonyabb árrésű projektek magasabb volumenét tükrözi.
Az adózott eredmény éves összehasonlításban 58,1 százalékkal 4,0 milliárd forintra csökkent, ami az aktuális végkielégítésekkel kapcsolatos magasabb ráfordítások, az adóráfordítások emelkedése és az új lízingszabályozás(IFRS 16) bevezetéséből származó 0,9 milliárd forintos hatás együttes eredménye.
A készpénzállomány jelentős csökkenése mögött a 2100 MHz-es frekvencialicenc hosszabbításának a díjfizetése és a kedvezőtlenebb működőtőke alakulása áll.
