Hálózatépítési hajrá, a jövő évi frekvenciatenderek körüli kérdőjelek, bérnyomás és költségcsökkentés, ezek voltak a Telekom héten kiadott harmadik negyedévi jelentését értékelő háttérbeszélgetés főbb témái.
A legnagyobb hazai távközlési társaság aktuális üzleti jelentését a hagyományok szerint a menedzsment valamelyik tagja, többnyire Szabó János gazdasági vezérigazgató-helyettes értékel. Mielőtt ennek a részleteibe mennénk, előbb nézzük a számokat.
Növekvő bevételek főként a mobil és az IT-szegmensben
A Magyar Telekom összbevétele a harmadik negyedévben 5,4%-kal, 163,8 milliárd forintra nőtt az év első kilenc hónapjában 7,1%-kal 481,1 milliárd forintra bővült, az egy évvel korábbihoz képest. A bevételek növekedése három tényezőre vezethető vissza, egyfelől most is jól teljesített a rendszerintegrációs és IT üzletág, de sikerült többet eladni a készülékekből, továbbá nőtt a mobiladat-használatnak.
A mobil szegmens negyedéves bevételei éves összevetésben 5,5%-kal, 90,2 milliárd forintra nőttek, míg az év első kilenc hónapjában 5,1%-kal 251,6 milliárd forintra javultak. Ebben mind a mobiladat, mind a készülékértékesítés egyaránt szerepet játszott.
A mobiladat iránti hazai kereslet tovább nőtt, összhangban a piacon jelen lévő okos eszközök számának növekedésével. Az eszközértékesítési stratégia egyik fő fókusza is az okostelefonok kiemelt támogatása. Az új adatcsomagok a havidíjas szerződések felé terelik az ügyfeleket, növelve a mobil adatokból származó bevételeket. Ennek nyomán éves szinten 8%-kal nőtt az egy főre jutó mobil bevétel(ARPU).
A vezetékes bevételek szegmense is jobban teljesített az előző évinél, a negyedéves mutatók 2,5%-kal 50,1 milliárd forintra javultak, az első háromnegyedévé pedig 5,1%-kal 152,1 milliárd forintra nőtt. Itt is pozitívan járult a bevételekhez mind a készülékértékesítés, mind a szélessávú szolgáltatási profil.
A jövőre nézve fontos a vezetékes szegmens erősítése is. A társaság az üvegszáloptikás lefedettségét az idén közel 300 ezer háztartásra tervezi kiterjeszteni. Ez része a cég hosszú távú tervének, hogy előbb-utóbb az ország egész területén gigabites képességű internetkapcsolatot kínáljon.
A rendszerintegrációs (RI) és IT bevételek a harmadik negyedévben 19,8%-kal, 23,5 milliárd forintra nőttek, a kilenchavi javulás pedig már 26,7%-os éves növekedést mutat. A hazai teljesítmény javulás mögött továbbra is az állami megrendelések állnak.
A rendszerintegrációs és IT szegmensben zárt újabb erős negyedév a nagyértékű, alacsonyabb nyereséghányadú szoftver- és hardverprojekteknek tudható be. „Ezek az átlagosnál alacsonyabb nyereséget hozó projektek azt a célt szolgálják, hogy több különböző intézménnyel építsünk ki kapcsolatokat – amelyek a későbbiekben magasabb nyereséghányadú megbízásokat köthetnek velünk” – indokolta a jelentés részeként Rékasi Tibor vezérigazgató.
Jelentős költségnövekedést hozott a készülékértékesítés
A készülékértékesítés és az RI/IT szolgáltatások megugrása hatással volt a közvetlen költségek alakulására, amelyek emiatt is negyedéves szinten 19,9%-kal, 69,6 milliárd forintra nőttek, kilenchavi szinten pedig 17,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbit.
A kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény(EBITDA) a bevételekkel szemben negyedéves szinten 6,3%-kal, 53,6 milliárd forintra csökkent. Ezt az üzleti jelentés szerint az alacsonyabb bruttó fedezet és anémiképp növekvő közvetett költségek együttes hatásának eredménye. Az év első kilenc hónapjában az EBITDA az egy évvel korábbihoz képest 2,2%-kal 146,5 milliárd forintra javult.
A folytatódó tevékenységből származó adózott eredmény negyedéves szinten, éves összevetésben 22,1%-kal, 15,1 milliárd forintra csökkent, a háromnegyedévet figyelembe véve 12,5 százalékkal 39,5 milliárd forintra nőtt.
Szeptember végén a nettó eladósodottság , 310, 0 milliárd forint volt, nem változott a 2017. év végi értékhez képest, miközben a nettó adósságráta mérsékelten, 33,8%-ra csökkent.
A szabad cash flow javult, az első kilenc havi EBITDA növekedésnek, az alacsonyabb capex költésnek és a csökkenő akvizíciós kifizetéseknek köszönhetően.
Komoly erőforrásokat igényelnek a további beruházások
„A mostani negyedév is sikeresnek minősíthető mind üzletileg, mind pénzügyileg, de a következő időszak komoly kihívást jelent a digitalizáció, az iparági mozgások miatt. Az ezekkel járó technológiai fejlesztések még komolyabb erőforrásokat igényelnek” – mondta Szabó János gazdasági vezérigazgatóhelyettes.
Miközben lassan megszűnik a technológiai alapú megkülönböztetés, a vezetékes- mobil integráció idővel általánossá válik. A Telekom egyelőre még előnyben van ezen a téren, mert már integrált szolgáltatónak számít a Magenta ajánlatokkal, amely már megjelent az üzleti szegmensben is. Itt még probléma ugyanakkor, hogyan győzzék meg a kis- és középvállalkozásokat az IT-alapú szolgáltatásokról.
A bevételnövelésben a klasszikus szolgáltatások mellett a jövőben is meghatározó elemnek számít majd a készülékek értékesítése, erre szükség van az ügyfél megtartáshoz, annak ellenére, hogy támogatott voltuk kihat a finanszírozásra, sőt a részletfizetések miatt a cash-flow-ra is. A bevételi oldalt befolyásolja az is, hogy bizonytalanok az év végi IR/RI megrendelések.
A negyedéves fejlemények során kitért arra, hogy a Szupergyors Internet Program(SZIP) keretében vállalt széles sávú vezetékes hálózat építésben a tervekhez képest elmaradásban vannak, amit az utolsó negyedévben kell majd behozniuk, vagyis nagy lesz a hajrá.
Kérdésünkre Szabó János elmondta, hogy a késedelem belső és külső okokkal egyaránt magyarázható. A külső okok között említette, hogy a távközlési törvényben végrehajtott legutóbbi módosítások ellenére még nem teljesen zökkenőmentes a közmű társszolgáltatókkal a kapcsolat, de az engedélyezés már gyorsabb a korábbiaknál.
Emlékeztetőül, az uniós támogatással megvalósuló SZIP-program sikeres lebonyolításához 2016-ban még a hírközlési törvényt is kellett módosítani – kétszer is. Az addig hiányzó uniós irányelvek azt szabályozzák, hogy a hazai hálózatüzemeltető társaságoknak, beleértve a közművállalatokat is, milyen feltételekkel kell a távközlési cégek számára használatba adni az infrastruktúrájukat.
Jól időzített frekvenciatenderekre lesz szükség
Idén a mobilhálózatokra valamivel kevesebb figyelem jut, ott a minőségi szint megtartása a cél. A közelgő 5G-s generációváltás azonban ott is komoly erőforrásokat igényel. A következő két-három évben ugyanis sorra meg kell újítani a régi frekvenciaszerződéseket, illetve jönnek az új frekvenciák. „Nem mindegy, hogy ezek a tenderek akár időben, akár tartalmában hogyan zajlanak majd” – tette hozzá.
Kitért a jövedelmezőség alakulására is, aminél kiemelte a költségek csökkentésének a fontosságát. „A költségekben kicsit elszaladtunk” – jegyezte meg. Hozzátette, ugyanakkor odafigyelést igényel a folyamat, mert figyelembe kell venni, hogy a Telekomnál is elég erős a munkaerőhiány miatti nyomás a béreken.
