Kutatások szerint igen, a mesterséges intelligenciát (AI) és a gépi tanulást (ML) övező felhajtás nyomán az informatikai döntéshozók háromnegyede tekinti ma már ilyennek ezeket a technológiákat.
Az ESET szakemberei azonban úgy vélik, hogy a túlzott népszerűség zavart okozhat és hamis
biztonságérzetet kelthet a vállalatok körében.
Leginkább az amerikaiak lelkesednek érte
A közel ezerfős kutatás más-más eredményt mutatott a három célországban, az Egyesült Államokban, Németországban és az Egyesült Királyságban. Az említett technológiákra a legnagyobb arányban(82%) az amerikai informatikai döntéshozók tekintenek csodafegyverként, a briteknél a 67%, a németeknél a masszív kétharmad gondolkodik ekképpen. És, hogy mire használnák leginkább az AI-t és az ML-t? A két divatos technológia a fenyegetések gyorsabb felderítésében és a rájuk való reagálásban segíthetne, illetve megoldhatja a szakképzettségbeli hiányosságokat is.
„Az elmúlt évtizedekben alaposan megtanulhattuk, hogy nincs mindenki számára ideális megoldás és néhány problémára nem létezik egyszerű válasz. Különösen igaz ez a kiber világra, ahol akár percek alatt is megváltozhatnak a játékszabályok. Emiatt felelőtlenség egyetlen technológiára alapozni a védelmet. Az ML fontos és hasznos eszköze a kiberbiztonságnak, de csak egy részét alkothatja az átfogó kibervédelmi rendszereknek” – húzza alá Béres Péter, az ESET termékeit forgalmazó Sicontact Kft. informatikai vezetője.
Hiányoznak a megfelelő ismeretek
A mesterséges intelligencia egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligencia, a gépi tanulás pedig az AI egyik ága,amely a tanulni képes rendszereket foglalja magában. Az ML rendszer a példaadatok vagy minták alapján képes önállóan szabályokat felismerni vagy meghatározni.
De mennyire vannak tisztában ezekkel a fogalmakkal a döntéshozók és a felhasználók? A kutatásban
résztvevők alig több mint a fele állította azt, hogy érti a két technológia közötti különbséget, miközben a kutatásban résztvevők meghatározó része már jelenleg is alkalmazza a gépi tanulást például a saját kibervédelmében. A németek 89%-a, az amerikaiak 87%-a, a britek 78%-a mondta, hogy végpontvédelmi megoldásaik gépi tanulást alkalmaznak.
Mindezközben a kiberbiztonság területén valódi AI megoldás ma még egyelőre nem létezik, az ML pedig egyáltalán nem új technológia, a biztonsági cégek egy része már jó ideje alkalmazza.
Gépi tanulással a kártevők felderítéséért
A gépi tanulás főként a kártevők felkutatásában jelenthet nagy segítséget. A vállalatok védelmi megoldásaiba épített technológia a jó és rosszindulatú minták megkülönböztetésének a megtanulását jelenti. Az így betanított rendszerekkel az ML villámgyorsan képes elemezni és azonosítani a legtöbb potenciális fenyegetést és proaktívan kezeli is ezeket.
Ez a technológia sem mindenható ugyanakkor, vannak határai. Az ML esetében az osztályozás során továbbra is szükség van a folyamatos emberi megerősítésre, hogy a hamis pozitív jelzések száma hatékonyan csökkenthető legyen. A hackerek folyamatosan képezik magukat az ML algoritmusok feltörésére. A gépi tanulás számos módon félrevezethető, a hackerek pedig olyan új típusú kódokat készíthetnek, amelyeket tévesen jóindulatúnak érzékelhet a rendszer.
