A technológiai szektor az egyik leginnovatívabb, folyamatosan fejlődő ágazat, ahol jók a fizetések, és a tapasztalt szakemberekre számos állásajánlat is vár. A lehetőséget azonban itthon is inkább a férfiak ragadják meg, a nők aránya alig több mint 10 százalék. Az okokat kereste egy újabb hazai kutatás, amiben az eddig ismerteken felül, vannak új megállapítások is.
Hosszú évekig csak a Girls in ICT évenként megrendezett globális kampány idején került szóba a nők helyzete az informatikai ágazatban. Később már egyre több tanulmány, elemzés, kutatás igyekezett kideríteni az okokat, és megoldást találni a helyzet javítására.
Az egyik legutóbbi, az Egyenlítő Alapítvány közelmúltban elkészült kutatása, amelynek fajsúlyos megállapítása, hogy Magyarországon az utóbbi 20 évben 10 százalékponttal esett vissza az informatika szakon tanuló nők aránya.
Európai szinten is jóval kevesebb nő választja a mérnöki, természettudományos és informatikai pályát, mint férfi, de nagyobb arányban mint nálunk.
Miközben büszkék vagyunk és lehetünk arra, hogy magyar emberek műszaki, mérnöki, tudományos területen mennyit adtak a világnak – lásd a legutóbbi Nobel-díjasokat – jelenleg itthon kevesebb férfi és nő választja a felsőoktatásban ezeket a szakmákat, mint az európai átlag, ezen belül is stagnál vagy csökken a nők aránya.
Velünk élő örök sztereotípiák
Ami nem új a kutatásban, a női és férfi foglalkozásokról alkotott sztereotípiák, amelyek jelentősen befolyásolják adott nemhez tartozó döntését a pályaválasztáskor. A természettudomány, technológia, mérnöki tudomány területei, vagyis a STEM szakmák, hagyományosan férfias szakmának vannak titulálva. (Az angol science, technology, engineering and mathematics: a STEM mozaikszó, a tudományos-technológiai tudományágak megjelölésére szolgál.)
„Hány női Nobel-díjasunk lehetne már, ha nem vesztegetnénk el konzekvensen a női tehetséget a magyar technológiai területeken?” – teszi fel a kérdést Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány alapítója, aki közel nyolc éven keresztül volt a Google Magyarország első számú vezetője.
Hozzáteszi: minden a technológiától függ és ez egyre inkább így lesz. A technológia világában nagy szerepe van a sokszínűségnek és a különböző felhasználói igényeknek. Ha nem növekszik a női munkavállalók száma ezeken a területeken, ebből a kreatív, alkotói, döntéshozói körből kimarad a népesség fele.
Ha belátjuk, hogy jelenleg szinte mindent, a gazdaságot, a társadalmat a technológia alakítja a legnagyobb mértékben, és ha ebből kimaradnak a nők, a jövő világa csak férfiszemmel lesz kialakítva. Célunk ezzel szemben, hogy a jövő ne csak egy nemre legyen tervezve, az se jó, ha csak a férfiakra, de az sem, ha csak a nőkre szabjuk a világot, tervezzük most először mindkettőre.
Technológia női szemmel
Engedtessék meg ezúttal a szerzőnek egy szubjektív kitérő ennek kapcsán. Öt évvel ezelőtt, amikor elindult a digitrendi.hu, eredetileg az lett volna a szakmai oldal koncepciója és a mottója, hogy „Technológia női szemmel”. Az volt a terv, hogy rámutassunk: így a technológiai innovációk mennyire egyoldalúak lehetnek, beleértve a termékfejlesztési indíttatásokat is.
Vegyük például a háztartási gépeket, amelyeket zömében férfiak, a maguk logikája szerint tervezik, amit aztán zömében nők használnak. A használat során derül ki, hogy női fejjel mi mindent terveztünk volna másképp, hogy jobban kézre álljon.
Ez persze nem azt jelenti, hogy minden modellből készüljön egy női tervezésű is, de ha a fejlesztési és tesztelési folyamatokba női szakemberek is be tudnak kapcsolódni, a végtermék máris más lehet.(Az oldal indulása előtt teszteltük a szakmai koncepciót férfiaknál és nőknél egyaránt, és meglepetésünkre még utóbbiak is lebeszéltek róla, mondván sokan félreértenék, és azt gondolnák, hogy az oldalon születő cikkek „csak” nőknek szólnak.)
Kiemelten kedvezőtlen a nők helyzete az informatikában
A már említett kutatás fókuszában az állt, hogyan lehet a nők arányát növelni a STEM szakokon és szakmákban. Magyarországon az oktatási intézményekből kikerülő és a munkaerőpiacon elhelyezkedő nők száma elmarad az iparági igényekhez és az európai országok arányához képest is. Ez egyre nagyobb problémát okoz mind a cégeknek, mind a gazdaság egészének.
Az elmúlt 10 év felsőoktatási trendjei, adatai alapján különösen kedvezőtlen folyamatok indultak el az informatika területén, összevetve az Európai Unió más országaival (is).
Miközben a 2000-es évek elején még valamivel több, mint 25 százalékban voltak jelen nők a hallgatók között, ma ez az arány csupán 15 százalék. Az elmúlt tíz évet tekintve a STEM területeken két és félszer annyi férfi szerzett végzettséget, mint nő.
“A 2022-ben végzett Femintech kutatásunk azt mutatja, hogy szerencsére a vállalatok egyre növekvő mértékben veszik figyelembe a nők olykor eltérő foglalkoztatási igényeit, és teszik lehetővé a részmunkaidős foglalkoztatást, távmunkát munkavállalóik számára. Bízunk benne, hogy ennek a folyamatnak láthatóvá válik a hatása a bemeneti oldalon is” – tette hozzá Tajthy Krisztina, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége főtitkára.
Meghatározó a szerepe a családnak és a szakirányú pedagógusoknak
Az Egyenlítő Alapítvány az Inspira Research Kft. segítségével azt is megvizsgálta, hogy mi lehet az oka a nők STEM területről való távolmaradásának. A kutatás több mint 800 magyar STEM szakos hallgató és végzett munkavállaló megkérdezésével készült.
A pályaválasztás kapcsán régóta hangoztatott érv, hogy a STEM szakokat választó lányoknál meghatározó szerepe van a családnak és a szakirányú pedagógusoknak, akár már az általános iskolás évekből is.
Fordítva is igaz a tétel: a nőket nagyobb arányban próbálják lebeszélni épp a hozzájuk legközelebb állók. A kutatásból kiderül, ahhoz, hogy a nők a STEM területeket válasszák, már nagyon korán kell a nevelésben és a képzésben támogatást nyújtani és vonzóbbá tenni számukra ezeket a pályákat. A felsőoktatásban részt vevő nők számára megtartó erőt jelentenek például az őket megbecsülő diáktársak.
A STEM területen dolgozókról a kutatás során az is kiderült, hogy a STEM szakmákban a nők átlagosan heti 6 órával dolgoznak többet a férfiaknál, a természettudományos területen lévők pedig 8 órával az IT területen dolgozóknál.
A legtöbb munkahelyen az első néhány hónapban nagyon elveszettnek érzik magukat a STEM szakon végzettek, mert sem hivatalos pályára állítási, sem mentorprogram nem segíti a beilleszkedésüket.
A változásokhoz komplex összefogás szükséges
„Hiánypótló kutatás született, nagyon széleskörű, sokrétű módszertani vizsgálattal. Számos szemléletformáló adat lát most napvilágot, ami konkrét lépéseket tesz lehetővé a vállalati döntéshozóknak” – mondja Vörös Csilla, az Egyenlítő Alapítvány tagja és kutatási szakértője.
Úgy látja, hogy a pozitív irányú változásokhoz, vagyis, hogy minél több nő kapjon lehetőséget a műszaki, tudományos pályára lépéshez, komplex oktatási és életpálya programot kell kialakítani. Ebben együtt kell működnie a nevelési, oktatási és vállalati szakembereknek.
Már a szocializáció korai szakaszában biztosítani kell, hogy a lányok bátorítva és támogatva legyenek a matematikai, műszaki és informatikai területeken.
A vállalati szakembereknek szorosabb kapcsolatot kell kiépítenie az egyetemekkel, az egyetemistáknak támogatniuk kell a középiskolásokat, és a középiskolások is szerepet vállalhatnak a fiatalabb korosztályok képzésében.
A tananyagok korszerűsítése, illetve az oktatók és szélesebb értelemben az egész lakosság képzése kritikus annak érdekében, hogy a nemi alapú diszkrimináció még látensen se jelenjen meg.
A kutatás készítői szerint, ha az oktatási adatok jelentősen nem változnak, és nem történik célzott intézkedés a női hallgatók arányának a növelésére, Magyarország jelentős gazdasági és versenyképességi hátrányba kerül.
