A technológia területén tevékenykedő nőket kívánja összefogni a Women in Technology Hungary Egyesület(WITH), amelyet a Vodafone kezdeményezett, és társalapítóként a Lenovo Magyarország és a BOOKR Kids csatlakozott hozzá.
Az alapítók olyan tudásmegosztó és kapcsolatépítő platformot kívánnak létrehozni, amely egyfelől párbeszédet generál a jövendő tagok között, másfelől inspirációt, mentoringot és szakmai segítséget nyújt a jövő női generációja számára.
Az üzleti sikerekhez kell a diverzitás
A mobilszolgáltató Vodafone globális célja, hogy a cég 2025-re a legjobb munkahellyé váljon a nők számára. Ennek érdekében szolgáltató el akarja érni, hogy 2030-ig a vezetői pozíciók legalább 40 százalékát nők töltsék be a vállalatnál.
A 2025-re megfogalmazott célkitűzést szolgálja továbbá a számítástechnika iránt érdeklődő lányoknak szervezett #CodeLikeaGirl worshop, a vállalat szülési szabadságra vonatkozó globális irányelve, a hosszabb kihagyás után a munkaerő piacra visszatérő nők visszaintegrálását segítő ReConnect program, valamint a Vodafone családon belüli erőszakra vonatkozó irányelvei.
“Hiszünk abban, hogy az üzleti sikerek egyik elengedhetetlen eleme a diverzitás, amely különösen fontos a technológia területén, ahol továbbra is nagyon kevés a női szakértő” – mondja el Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója.
A technológiai területen működő nőket számos külföldi szervezet támogatja, közöttük Európa legnagyobb ilyen jellegű konferenciája, a European Women in Technology, amely a világ minden tájáról az ágazatban tevékenykedő befolyásos és inspiráló nőket fogja össze egy előadássorozat keretében. Magyarországon ezt a szerepet kívánja betölteni a Women in Technology Hungary Egyesület.
A digitális termékek felét nők vásárolják
„A Lenovo évek óta kiemelt figyelmet fordít a diverzitásra és a női esélyegyenlőségre. Én magam is tagja vagyok a Women in Lenovo és a Women in Lenovo Leadership programnak. Az IT iparágban még mindig 15% körül mozog a női vezetők aránya a világon. A Lenovoban jelenleg ez a szám 20% körül van, célunk, hogy öt éven belül az arány elérje a 25 százalékot. A gyorsabb változás legnagyobb akadálya, hogy a szakmát nagyon kevés nő választja – emeli ki el Lukács Anita, a Lenovo Magyarország ügyvezető igazgatója.
„Azoknál a cégeknél, ahol a menedzsment több mint húsz százaléka nő, tíz százalékkal magasabb az innovációból eredő bevétel. Szerintem még ennél is egyszerűbb a képlet: a digitális termékek felét nők vásárolják. Hogy érthetnének meg minket, ha nem kérdezik meg a véleményünket? ” – húzza alá Horváth Dorka, a BOOKR Kids alapítója és vezetője.
A szervezet létjogusultságát mi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy miközben az ICT-szakemberek Magyarországon(3,7 %) a munkaerőpiacon az uniós átlaghoz(3,9%) hasonló arányt képviselnek, miközben a jelenlegi női kvóta rendkívül alacsony, az összes hazai női munkavállalónak csupán a 0,7 százaléka, szemben az EU egészére jellemző 1,4%-os átlaggal.
A hazai infokom piac több női szakembert foglalkoztatna
Egyre több nőt foglalkoztatnak a hazai IT-szakmában, ám még mindig jóval az uniós átlag alatt van az arányuk – derül ki az Informatikai Vállalkozások Szövetsége háttérkutatásából. Ennek a legfőbb oka, hogy az informatikai állásokra és képzésekre itthon nem jelentkezik elegendő nő. Szakértők szerint a sokszínűbb csapatok gazdasági szempontból is jótékonyan hatnának a hazai vállalatokra.
Az Eurostat számai szerint 2018-ban egész Európában Magyarországon volt a legalacsonyabb az ICT-specialista szakmában lévők között a nők aránya, alig érte el a 9 százalékot. Egy évvel később már másfél százalékpontot sikerült javítani a női informatikusok számán, amivel uniós szinten egyedül Csehországot tudtuk megelőzni.
A kutatás szerint itthon még mindig él az „évezredes” sztereotípia, hogy az informatika alapvetően férfi szakma. Emiatt aztán az infokom cégeknél is inkább pénzügyi, humánerőforrás-, vagy marketing vezetőknek választanak meg nőket.
Az alacsonyabb szinteken viszont már jóval elfogadottabb a női informatikusok, illetve digitális szakemberek alkalmazása. Az utóbbi elnevezés a hagyományos programozókon, rendszerüzemeltetőkön túl a tágabb értelemben vett fejlett digitális készségeket igénylő pozíciókat is magában foglalja, ilyen az IT projektvezető vagy projektmenedzser.
“Az, hogy itthon a női informatikusok aránya az uniós átlagnál alacsonyabb, több szempontból is kedvezőtlen helyzetet okoz. Egyrészt a férfi túlsúly miatt kevésbé diverzek a hazai informatikai csapatok, másrészt ha több nő választaná az informatikai pályát, az segítene mérsékelni a jelentős szakemberhiányt a szektorban. Jó lenne, ha az informatikai szakmákat a lányok számára is vonzó lehetőségként mutatnák be, hiszen a hazai informatikai cégek számára már nem a nők integrálása a kihívás, hanem a női fejlesztők megtalálása”- emeli ki Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.
Az informatikai képzésben már javul az arány, de a bérszakadék még magas
A magyar nők egyelőre alacsony arányban vesznek részt informatikai képzésekben. Az Oktatási Hivatal 2019-es adatai szerint 2009 és 2014 között csupán 10 százalékos volt a nők aránya az informatikai képzési területen oklevelet szerzettek között.
Ehhez képest 2015-től a nők aránya már 20 százalék körülire emelkedett. Az intenzív, rövid ciklusú informatikai képzésekre szakosodott, úgynevezett bootcamp képzőhelyeken viszont már 25 százalékos a nők aránya.
Hazánkban az EU-s átlagnál egy kicsivel már magasabb azon 15 éves nők aránya, akik elképzeléseik szerint 30 éves korukra valamilyen IKT-munkakörben kívánnak dolgozni. Ez az arány azonban még mindig jelentősen alulmarad az ugyanilyen korú férfiakéhoz képest.
A nemek közötti kiigazítatlan bérszakadék az Eurostat 2018-as statisztikái szerint az uniós átlagnál (18 %) itthon magasabb, 20,3 százalékos, ugyanakkor ezzel az eredménnyel Magyarország még így is a középmezőnyben van – kilenc uniós országban ennél is nagyobb szakadék tátong a nemek között a bérezésben. Magyarországon belül pedig az IKT-szektorban a második legnagyobb a nemek közti bérszakadék, csupán a tudományos területen magasabb.
