Az agráriumhoz és a kobotok valós idejű vezérléséhez kapcsolódó 5G-alapú megoldások fejlesztését segíti a Magyar Telekom, a Műegyetem és az Ericsson Magyarország most bejelentett együttműködése.
A megállapodás újabb példája a hazai felsőoktatás és a piaci szereplők közötti kooperációnak, amivel a jelenlegi legfejlettebb mobilhálózati technológia az 5G üzleti felhasználási területei kutathatók nálunk egyetemi környezetben.(Hasonló szerződés született a közelmúltban a BME és a Vodafone között, amiről részletesen itt írtunk.)
Az 5G-frekvenciák másodlagos hasznosítása
Az együttműködés keretében a Magyar Telekom a legutóbbi frekvenciatenderen 5G célra megvásárolt frekvenciakészletéből haszonbérlet formájában, de díjmentesen átenged a BME javára 20MHz-et a 3600MHz-es sávból, és10MHz-et a 2600MHz-es sávból kutatás-fejlesztési és oktatási célokra.
Az Ericsson Magyarország a kölcsönbe adott frekvenciákon 5G teszthálózatot működtet a BME„I” épületében. A teszthálózat ma még NSA (non-standalone, vagyis a 4G hálózatra épülő), de a közeljövőben már SA (standalone) 5G-s üzemmódban is képes lesz működni.
A teszthálózat korlátozott hozzáférésű, azaz privát jellegű, amit csak az egyetem kijelölt oktatói és hallgatói, továbbá a két cég illetékes munkatársai használhatják. A teszthálózaton születő megoldásokat a konzorcium résztvevői közösen mutatják be.
„A hazai felsőoktatási intézmények közül a BME az egyik olyan kiemelt egyetem, ahol a legújabb, legmodernebb 5G technológiára épülő megoldásokat tervezik, és tesztelik. Ehhez szükség van az ilyen jellegű együttműködésekre, amit a frekvenciák másodlagos hasznosítása tesz lehetővé” – mondta a megállapodást bejelentő online tájékoztatón Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára.
A Telekom budapesti 5G lefedettsége az év végére elérheti a 30 százalékot
Lubor Zatko, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese utalt rá, hogy az 5G minden korábbi mobiltechnológiánál nagyobb szerephez jut az ipari és a mezőgazdasági fejlesztésekben, a digitalizáció felgyorsításában. Ahhoz, hogy ezen a téren érdemi eredmények szülessenek, szükség van az ilyen jellegű privát, vagy campus hálózatokra.
Emlékeztetett rá, hogy a Telekom csoporthoz tartozó T-Systems Magyarország egy másik hazai privát hálózat keretén belül, már többféle ipari jellegű megoldást is tesztel – köztük önvezető járművet használó automatizált anyagmozgatást –a BorgWarner Kft. oroszlányi telephelyén.
Megjegyezte, hogy a BME-vel született együttműködéshez nemcsak frekvenciát, hanem know how-t is ad a cég, amely a tavaszi tender után két héttel indította el kereskedelmi 5G szolgáltatását. A vezérigazgató-helyettes elmondta azt is, hogy az 5G hálózat budapesti lakossági lefedettség a novemberi 13 százalékról az év végére 30 százalékra nő.
Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szerint az együtműködés megnyitja az utat a hallgatók kutatói lehetőségei előtt is.
„Az alapképzésben résztvevőknél fontos, hogy tudjanak róla, a mesterképzéses és doktorandusz hallgatók viszont jól teszik, ha be is kapcsolódnak” – fogalmazott a rektor. Elárulta, hogy a Műegyetem már dolgozik a 6G technológián is, és azt vizionálta, hogy öt éven belül akár egy 6G-teszthálózatot is avathatnak a felsőoktatási intézményben.
A BME szakirányú karán a legkurrensebb témákat kutatják
Az együttműködés további szereplője, az Ericsson Magyarország nevében Jakab Roland, az Ericsson regionális stratégiai igazgatója emlékeztetett rá, hogy a Műegyetemmel már közel 3 évtizedes a cég kapcsolata. A villamosmérnöki és informatikai karon a legkurrensebb témákat kutatják.
„A BME és az Ericsson által létrehozott konzorcium az 5G-vel kapcsolatos szoftver- és minta-alkalmazások fejlesztését célzó projektet már 2019-ben elkezdte. Ennek részeként az Ericsson egy komplett 5G teszthálózatot épített ki, amely a BME I épületében beltéren és az épület szomszédságában kültéren egyaránt működik, valamint az Ericsson szomszédos K+F központjának kutatólaborjában is elérhető. A létrejött 5Gteszthálózaton olyan alkalmazásokat, felhasználási eseteket és funkciókat is ki lehet próbálni, amelyek élő hálózatban még nem elérhetők. Ennek jelentősége abban áll, hogy a fejlesztés alatt álló szoftverek tesztelését már egy korai szakaszban el lehet kezdeni, ez pedig jelentősen gyorsítja egy-egy alkalmazás piacra jutását” – emelte ki Jakab Roland.
Újszerű 5G-s felhasználási területek a mezőgazdaságban és a gyártásban
A konzorcium okos mezőgazdasági alkalmazásokkal, és a kooperatív robotok valós idejű automatizált vezérlésével összefüggő megoldásokat fejleszt a kísérleti hálózaton.
A mezőgazdasági felhasználási esetek sajátja az alacsony sávszélesség igényű szenzoradatok, a valós idejű vezérlési forgalom és a nagy felbontású videófolyamok együttes előfordulása. Ez nagy kiterjedésű területek feletti lefedettség igényt jelent.
Az 5G-irányú ipari fejlesztések a technológia alacsony késleltetési jellemzőire alapoznak. Az 5G-vel támogatott okos gyártásban a bonyolult gyártási folyamatokat kooperáló robotok(kobotok) végzik el, nekik lényeges a pontos helymeghatározás és az alacsony késleltetésű kommunikáció.
Szenzoradatokat integrálunk a folyamatok értékelésébe és vezérlésébe, ezeket az adatokat mesterséges intelligenciával támogatott módon értékelik ki a rendszerek. Az 5G rendszerekben a vezérlési és analitikai feladatok támogatására vezették be a hálózatok peremére telepített számítási módszert (edge computing), ahol a feladatok végrehajtásának a helye egy a felhasználóhoz közeli informatikai egység.
(Az 5G-vel kapcsolatban elindult fejlesztésekről további részletek az alábbi videóban láthatók.)