A másfél évvel ezelőtti lekapcsolás alapján úgy tűnhet, hogy Magyarország végleg leírta a digitális rádiózást, miközben a környező országokban most kezd felfutni, Szlovéniában már a második tendert adták ki DAB+-ra, de már ott vannak a horvátok, a szlovákok, és az osztrákok is. Talán nekünk is érdemes lenne újra végiggondolni.

Digitális rádiózás
Forrás: Ford Magyarország

Így látják a helyzetet a hírközlési hatóságnál

A felvetéssel elsőként a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) főigazgató-helyettesét, Vári Pétert kérdeztem meg.

„Valóban érdemes figyelemmel kísérni a nemzetközi környezetet és ezzel együtt a hazai rádiózási szokások változását. A rádiózás digitalizációja, azért nem megy a digitális televíziózásra való átálláshoz hasonló ütemben, mert ezen a piacon nincs lekapcsolási kényszere az analóg frekvenciáknak. (Az analóg tévés frekvenciára a mobilipar tartott igényt- a szerk.) A digitális rádiózás lehetősége viszont tágul, ahogy egyre több új autóban jelenik meg a beépített digitális vevőkészülék, amit érdemes lehet műsorokkal feltölteni” – válaszolta a szakember.

Hozzátette: korábbi kutatások szerint az autózás az egyik fontos terepe a rádiózásnak, ezt bővíti ki az említett digitális rádióvevő készülék, de ne feledkezzünk meg a mobilinternet adta rádiózás lehetőségéről sem. A mobilrádiózáshoz nálunk is adottak a hálózati feltételek, megfelelő és szinte teljes országot lefedő 4G hálózatokkal rendelkezünk. Az új autókba bekerülő digitális vétel mellett eltűnőben van az „AM” gomb, azaz a középhullámon történő rádiózást már kevésbé támogatják.

Vári Péter többféle lehetőséget is lát a rádióműsor-szóró frekvenciasávok megújítására. A rövid- és középhullámokon megjelent a DRM (Digital Radio Mondiale) technológia, amely azt eredményezi, hogy az eddigi egy műsor helyett digitális módon három műsor is kisugározható.

Talán kevesen tudják, de a világ egyik legnagyobb teljesítményű (2MW) középhullámú adója Solton található, melyet az Antenna Hungária Zrt. felkészített a digitális jelek sugárzására is. Gondot a vevőkészülékek hiánya jelenti, de ez abból is fakadhat, hogy nincs olyan adás, amelyeket ezekkel a vevőkészülékkel lehetne fogni.

Úgy véli, ha lehet DRM készüléket olcsón előállítani, vagy beszerezni, akkor ennek a technológiának is lehet szerepe a rádióspiac digitalizálásában. Példaként Indiát említi, ahol már több mint 100 millió ilyen készüléket vásároltak az ottani lakosok.

Az URH sáv megújítására is vannak törekvések, de inkább a VHF sávban megjelenő DAB+-t (Digital Audio Broadcasting) emelné ki. Bár az uniós szabályozás nem írja elő, hogy a technológiának DAB+-nak kell lennie, de mint mondja: „napjainkban ez tekinthető a legkorszerűbb és kiforrottabb technológiának”.

A főigazgató-helyettes szerint azonban egyelőre a potenciális hazai piaci szereplők még halkan sem kopogtatnak a hatóság ajtaján, hogy indítanának akár DRM, vagy DAB+ adást.

DAB+

Tulajdonosváltás előtt áll a korábbi rendszert kiépítő AH

Kérdéseinkkel megkerestük a korábbi rendszert kiépítő, az éppen jelentős tulajdonosi átrendeződés előtt álló Antenna Hungáriát is, ahonnan a következő válaszokat kaptuk:

“Az Antenna Hungária(AH) a DAB+ lekapcsolása óta is figyelemmel kíséri a platform nemzetközi helyzetét, egyre több szomszédos országban történik előrelépés a bevezetés terén, és felkészültnek kell lennünk arra az esetre, ha újra aktuális téma lenne a digitális rádió”.

Arra a kérdésre, hogy készült-e friss stratégia, vagy koncepció a digitális rádiózásra, azt a választ adták, hogy nekik nem stratégiaalkotóként, hanem, ha igény mutatkozik erre, akkor egyik szereplőként kell részt venniük a tartalomszolgáltatási láncban, mint hálózatüzemeltetőnek.

A cég alkalmazottja, Karakas Róbert kísérleti rendszerével kapcsolatban, pedig annyit jegyeztek meg, hogy: „örülünk a lelkes, ambiciózus kollégáknak, akik a normál napi munkájukon túl segítik a hírközlés és távközlés fejlődését. Karakas Róbert magánemberként, önállóan alkotta meg a rendszerét, melyet az Antenna Hungária telephellyel és technikai támogatással segített”.

A DRM alternatíva kapcsán kiemelték, hogy az AH által üzemeltetett solti adóberendezés pár éve teljes rekonstrukción esett át, amivel ma már a világ legkorszerűbb adóberendezései közé tartozik. Így technikailag felkészültek akár a DRM sugárzásra is, ilyen irányú megkeresés esetén is készek megvizsgálni a lehetőségeket.

Az egyéni kísérletezők lelkesedése töretlen

Ennél jóval lelkesebbnek mutatkoztak az egyéni kísérleteket végző szakemberek: a már említett AH-s Karakas Róbert és Szombathy Csaba, a Műegyetemen működő Rohde & Schwarz Referencialabor korábbi vezetője. Előbbi a DAB technológiát tesztelte a saját adókészülékével, utóbbi pedig ugyancsak saját eszközével a DRM technológiát.

Karakas Róbert tesztidőszaka tavaly október végén lejárt, ezzel együtt a sugárzás is megszűnt. A szakember a sugárzás időtartama alatt autós lefedettség méréseket, fixpontos minőségellenőrző méréseket végzett. (A kísérletről korábban a Media1 írt részletesen.)

Ezekből hatalmas mennyiségű nyers adat keletkezett, amiknek a feldolgozását és kiértékelését végzi most, majd ezek eredményeiből és a hallgatói visszajelzésekből egy összefoglaló tanulmányt készít az NMHH-nak.

A berendezést még nem szerelte le, mert mint mondja: „az NMHH nem zárkózik el a teszt folytatásától, de a tanulmány leadása után további egyeztetések függvénye, hogy találunk-e olyan területet, amit érdemes még tesztelni, és mindkét fél számára hasznos eredményt nyújthat”.

Kiemelte: a teszt teljes mértékben beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az általa alkalmazott kis teljesítményű, általánosan helyi lefedettséget biztosító technikát SmallScale DAB-nak is nevezik. A kísérlettel a célja annak vizsgálata is volt, hogy kis teljesítménnyel, helyi rádiós viszonylatban milyen eredményeket lehet elérni.

Ha másképp nem megy, próbáljuk meg kicsiben

„Tudtommal Magyarországon más még nem vizsgálta ezt a területet, és igaz, elsősorban hobbiprojektnek indult, de a működőképessége okán időszerűnek látszott hivatalosan tesztelni. Én személy szerint nem hiszek abban, hogy Magyarországnak le kellene sodródni a rádiós digitalizáció útjáról. Ha nem megy nagyban, akkor megpróbálhatjuk kicsiben, hátha eredményesebb lesz a kezdeményezés. Más országokban sikeres a SmallScale DAB, Hollandiában például komoly kultúrája van, és Magyarországon is egy potenciális lehetőség lehet a helyi rádiós piac digitalizációjára” – hangsúlyozta a szakember.

Ami a visszajelzéseket illeti, komoly mennyiségű levelet kapott, naponta akár több órát is lekötött ezek megválaszolása. Mint mondja, a sok szakmabeli és rádióamatőr visszajelzés mellett átlagemberek átlagos vevőkészülékekkel, otthon és autózás közben is hallgatták, és érdeklődve vettek részt a kísérletben a vételi jelentéseikkel.

Sokan értetlenkedtek, hogy a „nagy DAB-ot” miért kellett kikapcsolni. Néhány keresetlen szót is kapott a kísérleti műsortartalommal kapcsolatban, de az engedélye nem tette lehetővé jogdíjas tartalom sugárzását.

Rákérdeztem arra is, mi szóltak az AH-nál a kísérletéhez. Karakas Róbert így válaszolt: „Ha őszinte szeretnék lenni, akkor azt mondanám, hogy meglehetősen szűk volt azoknak a köre, akik értékelték a szakmai teljesítményt és a kezdeményezést. Ők a közvetlen kollégáim és a háttértámogatásért felelős osztály szakmailag kompetens dolgozói, akik már a fejlesztési fázisban is tudták, hogy valami készülőben van. Páran, akik megkerülhetetlen szereplői voltak a betelepülésnek, meglepődtek, hogy ilyet még senki sem kért tőlük így belülről, rajtuk kívül pedig – főleg vezetői szinten – általános érdektelenséget tapasztaltam, ami amúgy komolyan meglepett”.

A hogyan továbbra pedig a következőket válaszolta: „aki vevő a partnerségre, azzal igyekszünk összetartani, már csak a szakmai tapasztalatcsere, támogatás, segítségnyújtás, és a hatékonyabb érdekérvényesítés jegyében is”.

Úgy látja, hogy a hírközlési hatóság műszakilag elhivatott szakemberei sem mondtak le a DAB inkább közelebbi, mint távolabbi bevezetéséről. Hozzátette, a jövőben is folytatni kívánja a digitális adástechnikai eszközök fejlesztését.

A digitális rádiózás mögött nincs valódi lobbi

Szombathy Csaba műsorszórási szakértő, aki többek között a DRM-technológia képességeinek szemléltetésére irányuló tevékenységeket is végez, a beszélgetésünk elején emlékeztet rá, hogy Magyarország a digitális rádiózás szempontjából tartotta a lépést a világgal. Nálunk ugyanis már a 90-es évek közepén elindult a kísérleti DAB sugárzás, ami 2008-ig működött ebben a formában.

A digitális rádiózás mögött azonban nincs valódi lobbitevékenység, mert a rádió általában nem foglal el annyi sávszélességet és nem megy olyan magas frekvenciákon, mint a tévé. Emiatt a mobilszektornak a rádiós frekvenciák nem érdekesek, így ez a fajta rádiózás csak úgy tud fejlődni, ahogy azt a tömeg igényli.

Miközben a digitális rádiózásnak is meg vannak az előnyei az analóggal szemben, vegyük csak azt a tényt, hogy kevesebb frekvencia mellett jóval több programmal tud ellátni egy-egy területet. Nagyon sok értéknövelt grafikai, meg élményfokozó elemet is lehet a digitális rádióadások mögé tenni, ez igaz a DAB-ra és a DRM technológiára is. Úgy látja, erre már lehetne népszerűsítő kampányt is felépíteni.

A digitális rádiózás is inkább felülről jött nyomással tudna gyorsabban fejlődni, a szakmai érdekcsoportoknak is lenne szerepe ebben. Ilyen volt korábban a DAB-lobbi, amely eredetileg azt szerette volna, ha az EU kötelezően előírta volna minden tagország számára a DAB technológiára való áttérést.

Brüsszel azonban úgy vélte nem jó dolog egy szabványt előnyben részesíteni a többivel szemben. Azt viszont megtette, hogy két évvel ezelőtt hozott egy irányelvet, amely szerint minden újonnan forgalomba hozott autóban digitális rádiónak kell lennie, azt ugyanakkor nem határozta meg, hogy milyen technológiájúnak.

A 90-es években jött létre a DRM-szervezet, amely kezdetben hosszú-, közép- és rövidhullámú műsorszórásra dolgozott ki digitális rádiós szabványrendszert. E hullámok jellegzetessége, hogy több száz, vagy akár több ezer kilométerre is eljutnak, miközben egy DAB frekvencián egy várost és az agglomerációját lehet lefedni, illetve egy DAB adóhálózattal megyényi, illetve kisebb országrészeket lehet besugározni.

Az ezredfordulót követően dolgozták ki a DAB+ normát, amely a DAB rendszerben használt hangkódolásnál fejlettebb tömörítési eljárást alkalmaz, további hibavédelemi mechanizmussal kiegészítve. Nagyjából ebben az időben dolgozták ki a DRM rendszer FM-sávú változatát is.

Van, aki a hibrid megoldásban gondolkodik

„Sokféle más digitális rádiórendszer működik még a világon, Európában azonban a DAB és a DRM jöhet szóba. Én személy szerint a DAB- és a DRM-sugárzást egyaránt biztosító, vegyes modellt támogatom. Az utóbbi hosszú/közép/rövidhullámú változata nagy távolságra képes eljutni, de nem tud sok műsort átvinni, adónként jellemzően kettőt. FM-sávú DRM-mel is csak legfeljebb 3-4 műsor közvetíthető, az analóg FM-képest azonban lényegesen keskenyebb sávban, ami frekvenciagazdálkodási szempontból igen kedvező” – emeli ki Szombathy Csaba.

Megjegyzi, hogy a DRM technológia alkalmas akár a teljes Kárpát-medence lefedésére, így a határon túli magyar kisebbségeknek is elindítható ilyen adás.

Szerinte párhuzamos analóg-digitális sugárzás bevezetésével fokozatosan kivezethető az analóg FM rendszer, digitálisra váltva helyette – hasonlóan az amerikai átállási modellhez. Az FM-sávú DRM a keskeny sávfoglalása miatt nagyon jól beilleszthető a jelenlegi analóg adások közé. Úgy véli, ily módon nagyon hatékonyan meg lehet oldani az analóg-digitális együttélést.

„A nagyobb sávszélességű DAB-ban 10-15 műsor is simán elfér, ez ideális olyan helyeken, ahol egymással párhuzamosan sok műsort kívánunk közvetíteni. Vegyük a mai helyzetet, az MTVA uralta rádiózást, amelynek amúgy több tematikus csatornája van, vagy egy nagy kereskedelmi rádiót, amely nagy országos rádió akar lenni: ezeket a DAB-ra érdemes feltenni, így hatékony” – hangsúlyozza.

Nagy a megosztottság a szakmán belül is

Hozzáteszi: sajnos a szakmán belül nagy a megosztottság, a két pártra szakadt piac szereplői (a DAB és a DRM támogatói) egymással harcolnak. Mérnöki szempontból pedig értelmetlen a vita.

Úgy látja, hogy a szakhatóság műszaki fele  nagyon nyitott a digitális rádiózásra, és egyik technológiai irányban sincsenek elkötelezve. Ha multiplex szolgáltatóként élő tartalmat akarna sugározni, akkor viszont kell a Médiatanács, ami szerinte már vastagon politika.

Most, hogy az összes környező országban már van digitális rádió, konkrétan DAB adás, amelyek át is „szivárognak” a határon, kis iróniával akár azt is mondhatnánk, hogy Magyarországon is elérhető a digitális rádiózás.

Ami a vevőkészülékeket illeti, DAB-osat könnyű beszerezni, sokféle kapható belőle. A DRM vevőkészülékek sem elérhetetlenek, Magyarországról is tudunk már rendelni, ezek választéka is szépen bővül. Árban ez utóbbiak megegyeznek a közép- és drágább kategóriás DAB-készülékekkel. Előbb-utóbb a DRM-eké is olcsóbb lesz, hasonlóan, mint ami a digitális tévékészülékeknél történt.

A világ első kereskedelmi DRM rádiója
A világ első kereskedelmi DRM rádiója

A HTE-nél már készül egy új koncepció

Szombathy Csabát is kérdeztem a jövőbeni tervekről, amire a következőket válaszolta:

„A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesületnél, melynek Digitális Adás- és Rendszertechnikai Szakosztályát vezetem, készülőben van egy koncepció. Szeretnénk ezt a megfelelő államigazgatási szerveken keresztül majd sikerre vinni, de még kezdeti fázisban vagyunk, erről egyelőre korai lenne még többet mondani.

Tavaly és tavalyelőtt, a digitális rádiórendszerek lehetőségeinek szemléltetése végett kétszer hat hónapig sugároztunk DRM-műsort, Budapestet és agglomerációját ellátva. Az NMHH-val közösen végeztünk ezzel kapcsolatos lefedettség-méréseket.

Rövid távú tervem, hogy e vizsgálatok eredményeit nemzetközi szinten közzé tegyük, amelyek egyúttal felhasználhatók egy esetleges hazai digitális rádiózási modell részletes kidolgozásához és megvalósításához is.

Hosszú távon pedig a már említett szakmai szervezet keretein belül, számos piaci szereplő közreműködésével szeretném előmozdítani a hazai digitális rádiózás beindítását”.

A tartalomszolgáltatók lehetőségei

A műszaki háttér megteremtése egy dolog, a másik, hogy milyen feltételekkel kapcsolódhatnak bele a tartalomszolgáltatók? Csatlakozhatnának-e olyan szolgáltatók is, amelyek klasszikus frekvenciatenderen nem indulhattak, vagy ha igen, nem jutottak frekvenciához? Általában is milyen üzleti lehetőséget jelentene ez a rádiós tartalmat szolgáltatók számára?

A szakemberekkel folytatott beszélgetések során volt, aki úgy látta, hogy egyelőre maguk a tartalomszolgáltatók sincsenek teljesen tisztában azzal, hogy a digitális rádiózás mennyire érné meg, mennyit is hozna nekik.

Ugyanakkor a multiplex szolgáltatóknak sem mindegy, hogy milyen feltételekkel szerződhetnek a tartalomszolgáltatókkal. Vajon a médiahatóság döntheti csak el, hogy kivel köthetnek műsorszolgáltatási szerződést és kivel nem, vagy pedig szabad a pálya, a jelöltnek csak regisztráltatni kell magát a hatóságnál, mint műsorszolgáltató, hasonlóan a netrádiókhoz?

Megkerestem a kérdéseimmel az NMHH médiahatósági részét is, ahol, – mivel a téma egyelőre elméleti szinten van napirenden – részletes, konkrét információkat nem kaptam. Válaszuk szerint egy esetleges jövendőbeli eljárás a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (Dtv.) szabályai szerint zajlik, a részleteket pedig majd az üzemeltetési pályázati felhívás tartalmazza.

Arra a kérdésre, hogy szabadon dönthet-e a multiplex szolgáltató a jövendő műsorszolgáltatóiról, ebben az esetben a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) továbbítási kötelezettségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, illetve az üzemeltetési pályázati felhívás tartalmazza a részleteket, amely eljárást nem a médiahatóság folytatja le, az NMHH elnöke a hatáskör címzettje.

Aki pedig tartalomszolgáltató akar lenni a digitális rádiós térben, elegendő-e csak regisztráltatnia magát az NMHH-ban? A válasz igen, a médiaszolgáltatónak az NMHH Hivatalánál kell a nyilvántartásba vételt kezdeményeznie, és az Mttv. szabályai vonatkoznak rá.