Egyre élesebb és egyre kevésbé piaci alapú az 5G hálózatok építéséért folyó verseny a világon. Miközben az erre elköltött dollármilliárdok 2020-ban megduplázódnak, egyre szaporodnak a kereskedelmi korlátozások is.
A járvány miatt az idén „csupán” közel megduplázódni tudnak az 5G hálózatokra fordított beruházások, amelyek összértéke a Gartner piackutató szerint eléri a 8,1 milliárd dollárt. A vezeték nélküli hálózatokra tervezett 38,1 milliárd dollárnak megfelelő összköltés viszont mintegy 4,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
A teljes mobilhálózati költés egyötöde már az 5G-re fordítódik
A szolgáltatók teljes mobilhálózat-fejlesztési büdzséjéből tavaly 10,4 százalékra rúgott az 5G hálózatokra fordított összeg, ami az idén várhatóan eléri a 21,3 százalékot is. Az új technológia kiépítésében rejlő további üzleti lehetőségeket az is jól mutatja, hogy az elemzők várakozásai szerint 2022-ben az erre fordított beruházások már meghaladják a jelenlegi LTE/4G beruházásokra fordítottakét.
Az új hálózatok egyre inkább elszakadnak majd a 4G infrastruktúrától és fokozatosan épülnek ki az önálló, úgynevezett stand-alone (SA) hálózati kapacitások. A Gartner előrejelzése szerint 2023-ra a mobilszolgáltatók 15 százaléka már a 4G-től független 5G-hálózatokat üzemeltet majd.
A hálózatok kiépítésében Kína, beleértve Tajvant és Hongkongot is, az ázsiai-csendes óceáni térség, Észak-Amerika és Japán jár majd az élen. Ezekben az országokban három év múlva már 95 százalékosra teszik az elemzők az 5G lefedettséget.
Rövid távon is Kína vezeti a sort, idén költésben a globális 5G hálózati beruházások közel felét 49,4 százalékot a távol-keleti országban hajtanak végre. A helyben olcsón előállított infrastruktúra, kombinálva az állami támogatással és a nagyon kevés szabályozási korlát segíti a kínai szolgáltatókat abban, hogy gyorsan kiépüljön az 5G lefedettség – emeli ki a Gartner.
Jelenleg már közel 90 mobil operátor indított el a világon kereskedelmi 5G-szolgáltatást, köztük van két magyarországi is. (Mint korábban megírtuk nálunk elsőként tavaly ősszel a Vodafone, majd a tenderzárás után áprilisban a Telekom indult el az új technológiával.)
Nemcsak az 5G-hálózatok indultak el a világon. Folyamatosan gyarapszik az új technológiára előfizetők száma is, ami a mobiltechnológiai gyártók szövetsége, a GSA legfrissebb kimutatása szerint már megközelíti a 64 milliót. Ez nagyjából 0,7 százaléka a globális mobil előfizetői számnak. (Az Omdia előrejelzése szerint a 2024-re már közel 10,24 milliárd mobil előfizetés lesz a világon.)
Ajánlások, korlátozások, tiltások
A számokat és a dinamikájukat látva nincs mit csodálkozni azon, hogy igen kiélezett a verseny a technológiaszállítók között, mind a készülékek, mind a hálózatok piacán. A klasszikus versenyt azonban leginkább a tavaly elrendelt amerikai embargó árnyékolta be, amely lényegében szállítóként és vásárlóként egyaránt kitiltotta az ottani piacról a Huawei-t. Emiatt a kínai cégnek egy teljesen új ökoszisztémát is ki kellett kifejlesztenie az okostelefonjaira.(Egy évvel korábban Ausztrália vezetett be embargót a Huawei 5G hálózati technológiájára.)
Az amerikai elnök a tiltást adatbiztonsági aggályokkal magyarázta, ez a fajta gyanú több más országban is megfogalmazódott a hónapok során. Konkrét korlátozó lépésekre azonban csak Nagy-Britannia szánta rá magát, amely 2021-től megtiltja a szigetországbeli cégeknek, hogy Huawei-technológiára alapozzák az 5G hálózatukat.
Az Európai Unióban ehhez kapcsolódóan nemrégiben fogalmazódott meg ajánlás, amely körültekintésre inti a tagállamokat a hálózati technológiák kiválasztásában és lehetőleg multi-vendor stratégiát javasol, hogy ne legyen egy adott ország csak egy szállítónak kiszolgáltatva.
Kína viszont már ellenlépéseket fontolgat a fejlemények kapcsán. A The Wall Street Journal tudósítása szerint a távol-keleti ország kormánya cserébe az Ericssonon és a Nokián verné el a port, vezetne be ellenük irányuló szállítási korlátozásokat. A két európai hálózati gyártónak ugyanis az év eleje óta sikerült néhány kisebb értékű megbízást elnyernie a három kínai mobilszolgáltatónál. A finn cég építheti például a China Unicom SA maghálózatának mintegy a 10 százalékát.
A patriotizmus is egyre nagyobb szerepet játszik a döntésekben
Jelenleg a már említett három nagy hálózati gyártó küzd a nagyobb megrendelésekért, és persze mindegyiknek jól jönne, ha próféták lehetnének a saját „hazájukban”. Jelenleg a világon működő 87 5G-hálózatból 55-öt a Huawei épített.
A „patriotizmus” főleg a kínaiakra igaz, ahol azért alapvetően az ottani cégeké a nagy biznisz, amit Peking részben azzal is magyaráz, hogy a helyi vállalkozásokat kell támogatni. Információink szerint egy kvázi kvótarendszer működik a távol-keleti országban, amely az ilyen kritikus infrastruktúráknál elenyésző, 5-15 százalékos üzleti lehetőséget enged a külföldi szállítóknak.
Ugyanezt gondolhatnák az európaiak is, itt azonban mintha eddig kevésbé számított volna, hogy európai legyen a technológia is. Igaz a kontinens első 5G-hálózatát Svájcban az Ericsson építette ki, és az utóbbi napok nagy bejelentése, hogy a legnagyobb európai szolgáltató a Deutsche Telekom is a svéd technológiára bízta németországi 5G hálózatának rádiós szegmensét.
A Huawei-nek sikerült azonban Európában is megvetni a lábát, az itt működő, 39 élő 5G-hálózatból már 28 épül a Huawei eszközeire, a leglátványosabban Nagy-Britanniában, ahol a Vodafone teljesen a kínai technológiára alapozta a hálózatát. A kínaiak a számukra kedvezőtlen fejlemények láttán azonban elkezdtek aggódni. Legutóbb egy európai tanulmánnyal igyekeztek alátámasztani, miért is nem jó, ha nincs igazi verseny, ha nem juthat lehetőséghez az európai projektekben a távol-keleti gyártó.
Az Oxford Economics elemzése nem kevesebbet állít, minthogy évi hárommilliárd eurót bukna Európa, ha az 5G beruházásokban korlátoznák a Huawei-t. Az új generációs technológia emiatt 2023-ig 56 millió emberrel kevesebbhez érne el, és ez csak a közepesen rossz forgatókönyv.
Az elemzés szerint az egyik piaci kulcsszereplő részvételének korlátozása a hálózatok kiépítése során a költségek növekedéséhez, a beruházások lelassulásához és a technológiai innováció lefékezéséhez vezet. A járvány még jobban felértékelte az 5G-technológia szerepét, minél gyorsabb kiépítése pedig kulcsfontosságú a recesszióból való kilábalásban is – áll a tanulmányban.
Az Oxford Economics becslése szerint a 5G-technológia elterjedése multiplikátor hatásainak köszönhetően mintegy 140 milliárd euróval járul hozzá az EU tagállamok GDP-jéhez, és 2,3 millió munkahely jön létre ennek köszönhetően az unióban.
Vitatható megállapítása ugyanakkor a tanulmánynak, hogy a Huawei adta be eddig a legtöbb szabadalmat az 5G kapcsán, egy másik tanulmány ugyanezt állítja az Ericssonról.
Magyarországon érvényesül a multi-vendor stratégia
A tanulmány szerint Magyarországon az 5G-szolgáltatások és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek által stimulált gazdasági aktivitás mintegy 3,5 milliárd euróval járul hozzá a GDP-hez, és közel 135 ezer munkahely létrejötte köszönhető majd a technológiának.
Az Oxford Economics becslése szerint Magyarország számára egy esetleges korlátozás mintegy 200 milliárd forint (55 millió euró) többletköltséget jelentene évente az 5G infrastruktúra kiépítése területén. A költségek növekedése miatt a lakosság 5 százaléka, mintegy félmillió olyan ember maradna 5G nélkül 2023-ban is. A kalkuláció szerint a magyar GDP-növekedést pedig 1000 milliárd forinttal (300 millió euró) vetné vissza 2035-ben.
Magyarország az 5G-ben már eddig is tartotta magát a több szállítós modellhez, hiszen a technológiában elsőként induló Vodafone a Huawei mellett tette le a voksát, az 5G-ben idén áprilisban induló Telekom eddigi hálózati partnerével az Ericssonnal állapodott meg a rádiós szegmens szállításáról. A maghálózatra vonatkozó tendert a későbbiekben írják ki.
A Digi is ott van már az 5G-technológiában, de a hálózata egyelőre tesztüzemben működik. A szolgáltató mobilhálózata mind a maghálózata, mind a ráépülő rádiós hálózat szintén Ericsson technológia.
A hazai piacon működő mobilszolgáltatók közül egyedül a Telenor nem indult még el az újgenerációs technológiával. Megkeresésünkre, hogy mely céggel tervezik azt kiépíteni, a következő választ kaptuk: A kérdés egy nagyobb, összetett folyamatra vonatkozik. Egy regionális tenderről van szó, amely még nem zárult le, ezért jelenleg nem áll módunkban erről részletes tájékoztatást adni. A döntési folyamattal kapcsolatban az mindenesetre elmondhatjuk, hogy az egyes kereskedelmi ajánlatok értékelése mellett természetesen a helyi jogi és szabályozási követelmények is a döntés alapját képezik.
