A hazai IT-szakemberek már nagyon nem terveznek visszatérni a klasszikus irodai környezetbe, 93 százalékuk akar távmunkában dolgozni. Sőt egyre többen fontolgatják, hogy itthonról dolgoznának külföldi cégeknek.

Magyar informatikusok

A magyar informatikusok körében készült friss felmérés szerint a hazai szakemberek jóval nagyobb arányban szeretnének élni az atipikus foglalkoztatási formákkal, mint amennyire ezt a hazai munkáltatók jelenleg kínálják.

Ma már ezért vonzóbb a külföldi munkavállalás

Ezért egyre többek tervezik, hogy akkor inkább külföldi munkáltatónak dolgoznak itthonról távmunkában vagy digitális nomádként. A külföldi cégek leginkább a magasabb fizetések, érdekesebb szakmai kihívások és a jobb karrierkilátások miatt vonzóbbak a „virtuális kivándorlást” fontolgató informatikusok számára a hazai vállalatoknál – állapítja meg a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) és az informatikai ágazat szakmai szervezetének, az IVSZ-nek a megbízásából készült kutatásból.

A távmunka modellek az utóbbi két, járvánnyal sújtott évben meghatározó munkavégzési formáivá váltak a hazai informatikusok körében. Többségük már annyira belejött a home office-ba vagy a digitális nomád létbe, hogy a jövőben legfeljebb heti néhány napra térne vissza az irodába.

A világjárvány előtt a válaszadók közel kétharmada kizárólag az irodában dolgozott, a pandémia idején ez az arány értelemszerűen drasztikusan 13%-ra csökkent, míg a kizárólag otthonról dolgozók aránya csaknem ötszörösére (37%-ra) növekedett.

Alacsony bázisról ugyan, de több mint háromszoros növekedési dinamikát mutat a digitális nomádként zajló munkavégzés is: aránya a pandémia előtti 1,7%-ról 5,8%-ra nőtt. Megnégyszereződött, vagyis 28,5%-ra nőtt a home office túlsúlyú hibrid munkavégzés is amikor a munkavállalók legfeljebb heti egy-két napot töltenek az irodában.

Mindössze 3 százalék térne vissza teljesen az irodába

Tízből kilenc számára fontos, hogy a megpályázott munkakör végezhető legyen távmunkában is. Csaknem kétharmaduk pedig már legalább egyszer visszautasított olyan állásajánlatot, amely nem nyújtotta a távmunka lehetőségét.

Az ideális munkavégzési formára vonatkozó kérdésre szinte minden válaszadó (93%) említette a távmunka valamilyen formáját, és mindössze 3% szeretne kizárólag irodai környezetben dolgozni.

A lezárások idején tapasztalt 37%-os aránynál alacsonyabb a kizárólag otthonról dolgozni vágyók aránya (24%), ugyanakkor ötször annyian, csaknem a válaszadók harmada, szeretnének digitális nomádként dolgozni, mint ahányuknak erre jelenleg lenne is lehetősége, és 17-szer többen, mint ahányan a pandémia előtt dolgoztak ilyen formában.

Az IVSZ különösen aggasztónak tartja az informatikai szakemberhiány szempontjából azt a tényt, hogy ma már sokkal többen terveznek távmunkában vagy digitális nomádként külföldi munkáltatónak/megbízónak dolgozni, mint hazainak.

A trend magyarázható azzal is, hogy jelentős ellentmondás feszül a személyes vágyak és a hazai munkaerőpiaci trendekre vonatkozó várakozások között. Miközben a válaszadók mintegy harmada szeretne digitális nomádként dolgozni hazai munkáltatónak/megbízónak, de csak 18 százalékuk tartja valószínűnek, hogy ez a forma Magyarországon a következő tíz évben széles körben elterjed. A home office gyors terjedésében is csak az 50 százalékuk bízik.

Noha a foglalkoztatási formák esetében csak a válaszadók harmada választotta a digitális nomádként való munkavégzést, ha az élethelyzetével, családi körülményeivel nem kellene számolnia, akkor tízből kilencen dolgoznának ilyen formában.

Magyar informatikusok

Fokozza a munkaerőhiányt a virtuális kivándorlás

Az itthonról külföldre történő munkavégzést, vagyis a „virtuális kivándorlást” növelheti, ha a hazai munkáltatók nem mutatnak nagyobb rugalmasságot az atipikus foglalkoztatási formák elérhetővé tételét illetően. A tényleges vagy távmunkában történő külföldi munkavállalásról a válaszadó IT-szakemberek háromnegyede vélte úgy, hogy az a hazai informatikushiány további bővülésével fenyeget.

Pedig a válaszadó informatikusok többsége már jelenleg is jelentős problémának tartja az IT szaktudással rendelkező hazai munkavállalók hiányát. Az informatikus mérnökökből és IT szakemberekből az IVSZ korábbi kutatása alapján két évben belül 26 ezer fős hiány mutatkozhat Magyarországon annak dacára, hogy az informatikusok hiányának mérséklését piaci(bootcamp képzések) és kormányzati kezdeményezések is ösztönözték.

Az IVSZ szerint a digitális nomaditás terjedése egyben lehetőség is lehet a szakemberhiány részbeni csökkentéséhez, hiszen az atipikus formában dolgozó hazai informatikusok egyszerre több munkáltatónak is tudnak munkát végezni.

Az adórendszer igazodjon a foglalkoztatási formák átalakulásához

Az ezt eddig segítő KATA-rendszer átalakítását az IVSZ előkészítetlennek és az ország versenyképessége szempontjából károsnak tartja, ezért javasolja, hogy a módosítások csak 2023. január 1-jén lépjenek életbe és addig a digitális gazdaság szereplőivel egyeztetett új, egyszerűsített adónemet dolgozzanak ki.

Az IVSZ azt javasolja a törvényhozóknak, hogy a magyar adórendszer átalakításánál vegyék figyelembe a hagyományos foglalkoztatási formák fellazulását, az atipikus formák terjedését. Egy, a jelenleginél rugalmasabb, a modern munkakörökhöz a jelenleginél jobban igazodó rendszer elősegítené az állami bevételek növelését is. Másrészt ennek elterjedése révén a hazai munkáltatók is egyre nagyobb számban foglalkoztathatnának külföldi munkavállalókat, a hiány mérséklése érdekében is.

Az informatikushiányra való megoldásnak a kutatásba bevont hazai informatikai szakemberek közül a legtöbben az egyetemi képzéseknek a piaci kereslethez való jobb illeszkedését látják, több mint kétharmaduk pedig a programozás közoktatásban való elterjesztésében, az algoritmizáló gondolkodás oktatásában, illetve a szakképzésben.