Jó évet zárt a Yettel Magyarország, amely megújított hálózatával és kínálatával mára hármas szolgáltatást nyújtó piaci szereplővé vált. Így összegezte az elmúlt időszakot a társaság csúcsvezetése, köztük a céget nyolc hónapja irányító cseh vezérigazgató.
Igor Prerovsky a hazai sajtónak tartott háttérbeszélgetésen több szempontból is nagyon jó évnek minősítette 2023-at.
„Főleg annak alapján, amit a piacra hoztunk. Mára már triple playerekké váltunk, ami szerintem fontos lépés, hogy a lakossági ügyfeleket minden főbb szegmensben(hang-adat-tv) elérjük. Több évet fordítottunk a hálózatunk modernizációjára, ami után elmondható, hogy az 90 százalékban teljes körűen meg lett újítva” – emelte ki.
Hozzátette: azzal, hogy a cég mobil-only alapokra fektette a stratégiáját, a fő termék, vagyis a hálózat valóban olyan, amilyenre hosszú távon lehet építkezni. (A hálózatmodernizációról nemrégiben volt szó a szolgáltató egy másik rendezvényén.)
Megjegyezte azt is, hogy a 2023-as évet valójában a digitális átalakulás kezdetének nevezné, amin nemcsak a gazdasági élet szereplőinek, hanem az egész társadalomnak át kell mennie.
„Nagyon szerencsések vagyunk, hogy ennek a mobileszközök és a -hálózati kapcsolatok révén aktív részesei lehetünk. Az emberek ugyanis átlagosan napi 150-200 alkalommal érintik meg vagy használják a mobiltelefonjukat.
Jó hír, hogy az itteni lakosság általában úgy gondolja, hogy a digitális megoldások sokkal ügyfélközpontúbbak, és a problémáik megoldására koncentrálnak, legyen szó a banki, bevásárlási és más ügyeik intézéséről” – hangsúlyozta a vezérigazgató, aki az adatfelhasználás látványos növekedését is tapasztalja.
Ezt a számok is igazolják, a szolgáltatónál az elmúlt egy évben 80 százalékkal nőtt az adathasználat, szemben az egy évvel korábbi 30 százalékkal, ami szintén nem mondható elenyészőnek.
A bevétel nőtt, a profit közel feleződött
Ami az üzleti mutatókat illeti, az árbevétel növekedése 2023-ban kétszámjegyű volt, a nettó eredmény viszont elmaradt az egy évvel korábbitól, amit Takács József, pénzügyi vezérigazgató-helyettes a finanszírozási költségek emelkedésével és a bizonytalan gazdasági környezettel is magyaráz.
A konkrét számokat illetően egyelőre a tulajdonos PPF-csoport euróban kimutatott és országokra lebontott adatai nyilvánosak, amelyek szerint az árbevétel 615 millió euró, a nettó eredmény 6 millió euró. (Átszámítva előbbi nagyjából 243 milliárd, utóbbi 2,4 milliárd forintnak felel meg).
Az egy évvel korábbi mutatók szerint a bevétel 217 milliárd, a nettó profit 14 milliárd forint volt. A végleges, forintosított számokat májusban publikálja majd a cég. (A forintmutatók a magyar és a nemzetközi pénzügyi elszámolás közötti eltérés miatt módosulhatnak.)
A digitalizáció folytatásához nemcsak a hálózati jellegű beruházások kellenek, hanem a belső rendszerek fejlesztése, a folyamatok automatizálása is, hogy a digitális ajánlatok gyorsabban jussanak el a fogyasztókhoz.
Elindultak a vállalati szervezet agilis átalakításának az útján is, és megvizsgálják mit hozhat manapság a mesterséges intelligencia.
A hálózatkorszerűsítés megtérülését firtató kérdésünkre a vezérigazgató az 5G technológiában elért eredményekre, az Európában is az elsők között megvalósított 5G SA, vagyis a tisztán 5G hálózatban rejlő lehetőségekre hivatkozott.
Legyen szó akár az önvezető autók megjelenéséről, a privát ipari hálózatokról, vagy az okos városok kiépülése kapcsán adódó önkormányzati megrendelésekről. Legalább ilyen fontos szolgáltatásnak tartja a vezérigazgató a lakossági ügyfeleket megszólító, és teljesítményben a vezetékessel versengő OtthonNet szolgáltatásuk bevezetését is.
„A szolgáltatók ennek az útnak még az elején járnak, mert a felhasználási esetek még nincsenek teljesen feltárva. Igyekszünk beilleszteni az anyacég csehországi tapasztalatait is, ahol már korábban is kínáltak intelligens városokkal kapcsolatos 5G alapú megoldásokat” – összegezte a vezérigazgató.
Frekvenciamegosztás, tovább görgethető adatok
Beszélt a hazai piacon tapasztalható versenyről, amiről azt gondolja, hogy a jövőben is kiélezett lesz, a feladatuk, hogy megtalálják a módját, hogyan lehet megkülönböztetni magukat a többi piaci szereplőtől.
Kérdésre válaszolva kitért az egyébként a nemzetközi piacokon – akár fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevően – elfogadott hálózati konszolidációra.
Mint ismert, néhány éve a cég hálózatmegosztási szerződést kötött a Magyar Telekommal, amit azonban aggályosnak ítélt meg a hazai versenyhatóság. Az évekig tartó vizsgálatban hivatalos döntés nem született, de a nyomozást leállították.
A vezérigazgató válaszában elmondta, hogy két szempontot is figyelembe vesznek ennek a lehetőségnek a további megítélésében, az egyik hogyan lehet ezáltal javítani az ügyfelek kiszolgálásán, a másik egyúttal hogyan lehet javítani a vállalat működésének hatékonyságán.
Ennek alapján az újabb hálózatmegosztási lehetőségekkel kapcsolatban az általános válasza igen.
Ennél kevésbé volt egyértelmű a válasza a lapunk által feltett kérdésre, azzal kapcsolatban, hogy tervezi-e a Vodafone után a Yettel is a nem korlátlan adatcsomagok fel nem használt adatmennyiségének a tovább görgethetőségét?
A vezérigazgató elmondta, hogy a cégnél vizsgálják a csomagokhoz kapcsolódó különböző lehetőségeket, de azokról nem kívánt többet elárulni.
Koller György műszaki vezérigazgatóhelyettest pedig az 5G továbbfejlesztése kapcsán nemrégiben nemzetközi szinten megnyitott 6GHz-es frekvenciasávval kapcsolatban kérdeztük.
A szakember szerint ez elsősorban azokban a világvárosokban releváns frekvenciatartomány, ahol sok a felhőkarcoló, azokban javítja érdemben a mobilszolgáltatást. Nálunk szerinte egyelőre elegendő a 3,5 GHz-es (C-band) -tartományban megvalósítható 5G hálózat, innen már csak egy szoftverfrissítés az 5.5 G.
