A mesterséges intelligencia megjelenése sokkal több, mint egy egyszerű technológiai mérföldkő, a technológia eszközként való használata és a tőle való függőség közötti határvonal meghúzása pedig a mai szülők legnagyobb kihívása, mondta a „MI és más” podcastben Horváth Péter, a Képernyőidő magazin főszerkesztője.

Ahogy a legtöbben, úgy természetesen ő is használja az AI-t, de próbál eszközként tekinteni rá és átadni az olvasóknak, a szülőknek egy a technológia változásával folyamatosan alakuló szemléletet, amelyben a kritikus gondolkodás, a biztonsági tudatosság és a tényellenőrzés hangsúlyozása ugyan már, már Coelho-i elcsépeltségű, de mégis fontos.

Személyes célja a Képernyőidő magazinnal is az, hogy segítsen a szülőknek és a laikusoknak megérteni a digitális világ minden formáját, a mesterséges intelligencia evolúcióját, lehetőségeit, veszélyeit, mert úgy véli, folyamatos önképzésre van szükség ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a felgyorsult változásokkal.

Az agy átalakulása: evolúció vagy mellékhatás?

A kutatások és konkrét MR-vizsgálatok már most igazolják, hogy a rendszeres eszközhasználat biológiai szinten módosítja a gyermekek agyának fejlődését. Mivel az agy 6-7 éves korig rendkívül dinamikus fázisban van, az ebben az időszakban kapott ingerek alapvetőek. A leglátványosabb változás az olvasási figyelem területén tapasztalható: míg húsz éve a fókuszált figyelem átlagos ideje még két perc volt, ma ez 47 másodpercre csökkent, a „TikTok-generáció” esetében pedig mindössze 10-15 másodperces figyelemről beszélhetünk.

Adja magát tehát a kérdés: vajon szükségszerűen hanyatlunk? Horváth Péter más szakértőkre hivatkozva vetette fel azt a szempontot, hogy a most látható változásokat még korai megítélni, az emberiség minden nagy történelmi változásnál adoptálódott a helyzethez, az evolúció következő lépése is lehet az a változás, ami most végbe megy, még akkor is, ha ez nagyon ijesztő. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs szükség önvizsgálatra és tudatosságra a nevelésben.

Az érzelmi kötődés csapdái: Empátia vs. algoritmus

Ahogy a Képernyőidő magazin főszerkesztője mondta, az egyik legaggasztóbb jelenség a chatbotokkal kialakuló egyoldalú, úgynevezett paraszociális kapcsolat. A mesterséges intelligencia úgy van programozva, hogy megfeleljen a felhasználónak, mintha az az „Istene” lenne, így nem igényel kompromisszumokat.

Az empátia azonban – mint tanulható készség – éppen a valódi emberi kapcsolatok súrlódásai és ütközései során fejlődik ki.

„Empátiát nem fog tanulni az, aki chatbotokkal szocializálódik” – figyelmeztetett, hangsúlyozva, hogy ez a fajta kapcsolat a nárcisztikus akarat felerősödéséhez és extrém esetben akár tragédiákhoz, öngyilkossághoz is vezethet.

Szabályozási kísérletek: GDPR és az EU AI Act

A technológiai cégek adatgyűjtési étvágyával szemben az Európai Unió próbál gátat szabni, bár a jogalkotás lassúsága komoly hátrányt jelent. Horváth Péter szerint noha a GDPR a gyakorlatban sokszor inkább csak nehézkes és a véleménye szerint „nem lettek a dolgok feltétlenül biztonságosabbak csak idegesítőbbek, fárasztóbbak, de mégis el kellene hinni, ha egy cégnek meg van pontosan szabva, hogy milyen adatot használhat föl a felhasználóról, akkor az nekünk jó!„

Hasonlóképpen vélekedett az EU AI Act-ről, elismerve a nemes szándékot is, amellyel a felhasználókat és a gyermekeket próbálják védeni.

„Az Európai Unió rettenetesen idealista, de mégis egy nagyon-nagyon pozitív rendszerben gondolkodik… ha nem 15 éve lennénk lemaradva a törvényalkotásban„- emeli ki.

Hozzáteszi: a szabályozás fontosságát az a felismerés adja, hogy az ingyenes szolgáltatásoknál a felhasználó figyelme és adatai a valódi árucikkek: „veled fognak kereskedni, a figyelmeddel, az időddel„.

Mindkét esetben fontos kérdés a gyermekek védelme, az EU ezen a fronton is igyekszik helyt állni, nagy hangsúlyt fektetve a prevenció, az ifjúságvédelem, de a megfelelő adatbiztonság és privát szféra kérdéseire is, ezek gyakran élesen szembe is állnak egymással.

Jövőálló készségek: A tudástól a folyamatig

A munkaerőpiac drasztikus átalakulás előtt áll. A korábban biztosnak hitt programozói vagy adatelemzői karrierek relevanciája megkérdőjeleződik az automatizáció korában. A mai gyerekeknek, a jövő munkavállalójának nem lexikális tudásra, hanem folyamatalapú szemléletre lesz szüksége: az információ keresése, kritikus feldolgozása és a hatékony promptolás válik alapvetővé.

Felértékelődnek az emberi soft skillek, a rendszerszintű látásmód és a magas érzelmi intelligenciát igénylő hivatások (például orvosok, szociális munkások), ahol a felelősségteljes törődés és döntéshozatal nem váltható ki algoritmussal.

Bár a változások ijesztőek, nem kell a vasvilla után nyúlni. Az emberiség történelme az adaptációról szól, mondta a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” adásában Horváth Péter.

A megoldás nem a technológia elutasítása, hanem a tudatos digitális reziliencia és a napi szintű „edzés”, amellyel megőrizhető az egyensúly a képernyők és a valódi élet között. Az oktatási rendszer reformja és a szülői felügyelet tudatossága elengedhetetlen ahhoz, hogy az AI ne uralkodója, hanem segítője legyen a jövő generációinak.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője.

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Evolúció vagy mellékhatás: mit tesz az AI a gyerekek gondolkodásával? appeared first on digitrendi.hu.

Az apropót az adta, hogy két hete indult el a Peak által kezdeményezett és finanszírozott AI Start 500 program, amelynek keretében egy gyors felmérést követően 500 kis- és középvállalkozás egy évig költségmentesen használhat öt darab AI-ügynököt, vagyis plusz munkaerőt. A társaság ügyvezetője elmondta, a program a vártnál is pozitívabb fogadtatásra talált.

Az AI Start 500-ra április 5-ig lehet jelentkezni, de a tervek szerint a keretszámot ki fogják bővíteni, a jelenlegi 500-as létszámot csupán az első körnek tekintik, hogy aztán a tanulságok leszűrését követően a programot egy folyamatos rendszerré alakítsák át.

Több szervezet is jelezte, hogy bekapcsolódna a programba

Suppan Márton kifejtette: a lehetőség iránt érdeklődő kkv-k mellett sok szervezet is jelezte együttműködési szándékát, köztük vidéki kereskedelmi kamarák és olyan nagyvállalatok, amelyek kiterjedt kisvállalati ügyfélkörrel rendelkeznek, és szeretnék népszerűsíteni a lehetőséget.

Ahogy fogalmazott a program köré egyfajta szakmai közösség kezd épülni, így az aikorkep.hu oldalon már meg is jelent egy olyan, a program részeként létrejött szakértői csapat, amely képes gyakorlati és szakmai támogatást adni a résztvevő KKV-knak a mesterséges intelligencia bevezetésében.

Suppan hangsúlyozta, hogy a szakértői hálózat tagjai vállalják, hogy bizonyos szolgáltatásokat díjmentesen biztosítanak a programban részt vevő cégeknek. Ilyen lehet például egy óra pro-bono szakmai tanácsadás vagy egy óra WordPress integráció, ezen idő intervallumban egy szakértő képes elhelyezni az öt választott AI-ügynököt a vállalkozás weboldalán.

Komplexebb szervezetfejlesztésre is nyitottak

A kialakuló szakértői kör egyfajta iránytű is lehet a cégek számára a mesterséges intelligencia szolgáltatások piacán, mivel a tagok előzetes ellenőrzésen és auditon esnek át. Ez garantálja, hogy a vállalkozások valódi tudással rendelkező szakemberekkel dolgozzanak, elkerülve azokat a „hirtelen jött szakértőket”, akik nem értik meg a cég egyedi igényeit.

Hozzátette, hogy bár a program kezdő lépései ingyenesek, a szakértői hálózat lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy a kezdeti integráción túl komplexebb AI szervezetfejlesztési folyamatokat is elindítsanak.

A „MI és más” műsorában Suppan Márton beszélt a néhány hete zárult, a vibe codingra (szoftverfejlesztési módszer, ahol a fejlesztő természetes nyelven utasítja az AI-t az alkalmazás felépítésére) épülő Futureproof Challange-ről, vagyis a Magyar AI Ötletversenyről is. Elmondta, a szintén az AI használatát ösztönző versenyt negyedévente megismétlik, a legjobb megoldásokat pedig nem hagyják elveszni: már most is több olyan pályamunkát választottak ki, amelyeket átköltöztetnek a Peak saját platformjára, hogy professzionális, szintre emeljék őket.

2025. tavaszán a MI és más adásának Sajtos István a PeakX vezetője volt az akkor lezajlott, úgynevezett nagy AI kompetencia tesztről, amelyben azt vizsgálták, hogy a nagy nyelvi modellek hogyan teljesítenek a diákok tudásának felmérésére szolgáló, de az interneten nem elérhető, vagyis a nyelvi modellek számára ismeretlen teszten. A mostani adásban Suppan Mártontól megtudhattuk, hogy a tesztet megismételték, az eredményekről bővebben a műsorban.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post AI Start 500: tudás és AI-ügynökök a kkv-k szolgálatában appeared first on digitrendi.hu.

Ahogy a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” adásában kifejtette, a helyzet inkább az, hogy a junior és szenior szint hatékonysága közötti eltérés drasztikusan csökken, a korábban is meglévő generációs különbség a megszokott 10-15 évről 2-3 évre redukálódott a juniorok és a néhány éve már végzett, munkahelyi „matuzsálemek” között.

Ez pedig feszültséget szülhet, hiszen a frissen végzettek olyan sebességgel képesek komplex feladatokat, például kódolást vagy elemzést megoldani, ami kihívás elé állítja a tapasztaltabb kollégákat is. A mérnökök – de más szakemberek – és az AI kapcsolatát akár meg egy évvel ezelőtt is a „mester és segéd” párossal lehetett leírni, az ágensek, avagy az agentic-AI korában azonban az ember egyre inkább egyfajta rendszerfelügyelővé válik, aki az AI által generált komplex folyamatokat kontrollálja.

A mesterséges intelligencia gyors térhódítása természetesen az egyetemi oktatásra – így a tanulásra, a tanításra és a számonkérésre is – komoly hatással van. A tanszékvezető szerint a felsőoktatásban, talán már semmilyen szakon, karon nem opció az AI figyelmen kívül hagyása.

A „3T” (Tilt, Tűr, Támogat) modell pontos kereteket ad: hiszen, amíg az alapozó tárgyaknál a manuális tudás megszerzése a cél (tiltás), addig a projektekben már elvárás a technológia hatékony használata. Az AI és az AI-tudás iránti kereslet óriási: ahogyan Varga Pál felidézte, egyetlen alkalmazott AI kurzusra 19 különböző szakról érkeztek hallgatók, a vegyészektől az űrmérnökökig.

Varga Pál szerint a mesterséges intelligencia a felhasználóit akár „egyszemélyes hadsereggé” tudja változtatni, mivel az AI erejét kihasználva egy szakember olyan volumenű és komplexitású munkát képes önállóan elvégezni, amelyhez korábban egész csapatokra volt szükség. Mint mondta, a AI lehetővé teszi, tapasztalt szakemberek, vezetők, vagy éppen architektek visszatérjenek az operatív feladatokhoz, például a kódoláshoz.

Mivel az AI jó promptok alapján képes több tízezer sornyi kódot legenerálni, a szakértőnek „csupán” a rendszerszemléletű irányításra és az eredmények tesztelésére kell koncentrálnia. Ahogy fogalmazott, az emberi szerep eltolódik a végrehajtástól a felügyelet felé, ahol kritikus gondolkodással kell ellenőrizni az MI által javasolt terveket és azok végrehajtását, így biztosítva a minőséget és a biztonságot.

A beszélgetés során Varga Pál egy kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy hol lehet Magyarország helye a globális AI versenyben. Úgy vélte, hogy bár bizonyos rangsorok szerint Magyarország az előkelő 19. helyen áll, az ipari hatás tekintetében inkább az európai középmezőnyhöz tartozunk.

A kitörési pontot az alkalmazások integrálása és az ágens alapú technológiák jelenthetik, amiben hazánk kifejezetten erős. Ahogy mondta, az április végi AI Hungary konferencián a résztvevők átfogó képet kapnak majd a mesterséges intelligencia – és az ehhez tartozó vállalati transzformációs folyamatok – hazai és nemzetközi helyzetéről.

Egyben itt mutatják majd be a 2025-ben elindított Top 50 Nők Mesterséges Intelligencia területén pályázat díjazottjait és az idei új kiírást, amelyben már külön versengenek majd kutatók, technológiai kiválóságok, a vezetők, evangélisták és feltörekvő tehetségek. A kezdeményezést életre hívó Dr Varga Pál szerint az AI, mint új iparág, nem lehet „férfi szakma”, ezért szükség van a szektor kiemelkedő női szereplőinek a bemutatására, példaképekre.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Példaképek, juniorok és matuzsálemek az AI világában appeared first on digitrendi.hu.

Ahogy Kóka János a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” legutóbbi adásában kifejtette az okoseszközök és a mesterséges intelligencia (AI) ötvözése forradalmi változást hozhat a megelőzésben és a népegészségügyben, mivel lehetővé teszik a tömeges, mégis személyre szabott prevenciót. A viselhető okoseszközök (például okoskarkötők) olyan alapvető adatokat képesek mérni, mint a pulzus, a véroxigénszint vagy a pulzusvariabilitás.

Az adatvezérelt gyógyítás fontos eszköze lehet az okosóra

Ezek az egyszerű, esetenként szinte „filléres” eszközök elképesztő mennyiségű információt szolgáltatnak a szervezet állapotáról. Ha ezeket a telemetrikus adatokat összevezetnénk a hivatalos egészségügyi adatokkal (például az EESZT-ben lévő leletekkel), akkor ezekből az AI képes lenne előremutató információkat kinyerni – ez pedig elősegíthetné, hogy számos alkalommal a betegségek kezelése helyett inkább azok megelőzésére lehessen koncentrálni.

A prevenció erősítése pedig nemcsak életeket ment, hanem hatalmas összegeket is spórol az ellátórendszernek, mivel a megelőzés sokkal olcsóbb, mint a drága, életvégi terápiák.

Az okos (viselhető) eszközök és az AI együttesen segíthetnek az olyan kritikus területeken is, mint amilyen az elhízás elleni küzdelem, a kardiovaszkuláris vagy a daganatos megbetegedések megelőzése és korai szűrése. A technológia révén elérhető lenne a tömeges, személyre szabott tanácsadás is.

Ha sokkal többen figyelnénk oda az egészséges táplálkozásra, akkor a jelenleg rendelkezésre állónál sokkal több dietetikusra lenne szükség. Az AI alapú rendszerek, a megfelelően betanított nagynyelvi modellek segíthetnek egyénre szabott étkezési és életmódbeli tanácsokat adni százezreknek, figyelembe véve az egyedi testi adottságokat és kórtörténetet.

Az okoseszközök használatával közelebb kerülhetnénk a manapság oly népszerű longevity-hez, amit Kóka János nem csupán az életévek számának a növelésében, hanem elsősorban az egészségben töltött élet meghosszabbításaként értelmez. Úgy véli a technológia, különösen a mesterséges intelligencia, kulcsszerepet játszhat abban, hogy a hosszú élet titka ne csak kevesek számára legyenek elérhető, hanem tömegesen is megvalósulhasson.

Az egészségbiztosítást, magánegészségügyet és sok más témát érintő beszélgetés során a nagyvállalkozó párhuzamot vont az internet megjelenése és a jelenlegi technológiai robbanás között, kiemelve, hogy az AI forradalmasítja a diagnosztikát, a gyógyszerkutatást és a betegellátást.

Ugyanakkor az is határozott véleménye, hogy a technológia alkalmazása csökkentené az orvosok és más egészségügyi dolgozók adminisztrációs terheit, lerövidítené a várakozási időt, amivel egyértelműen mindenki jól járna. Mint hangsúlyozta, az orvosok szerepe is megváltozna – az AI és az egészségügyi robotok hatására –továbbra is az orvosok maradnának a középpontban, de több idejük jutna a betegekkel, páciensekkel való kapcsolattartásra. Ez pedig némi paradoxonként azt jelenti, hogy az automatizáció összességében a mainál sokkal emberibbé, emberközpontúbbá teheti az egészségügyet.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Okos eszközök és az egészségügy – a technológia humanizálja az orvoslást appeared first on digitrendi.hu.

A 2023. végén négy magyar mérnök és adattudós által alapított cég az úgynevezett „agentic AI” fejlesztésére fókuszál. Ez a technológia túllép a hagyományos nyelvi modellek korlátain: az ügynökök képesek komplex célokat kitűzni, munkafolyamatokat tervezni és tranzakciókat végrehajtani.

Andersen szerint ez a váltás alapjaiban alakítja át a vállalati hatékonyságot, de a siker kulcsa nem csupán a technológia bevezetése, hanem a tudatos stratégia és vízió.

„Amíg egy nagy nyelvi modell gyakorlatilag egy válaszmotor, addig egy AI agent már cselekedni is tud: célokat tűz ki maga elé, akciókat hajt végre, a végén pedig vissza is ellenőrzi a folyamatot. Ez egy sokkal komplexebb működést feltételez, mint az LLM-ek statisztikai valószínűség alapú válaszadása” – foglalja össze Andersen Dávid.

A fejlődés ugyanakkor komoly társadalmi kérdéseket is felvet. A junior fejlesztők álláslehetőségei drasztikusan szűkülnek, ami felveti a cégek felelősségét a mentorálásban, hogy a jövőben is legyenek gyakorlott szakemberek. Emellett a bizalom megőrzése is kritikussá vált, hiszen a deepfake tartalmak korában a kritikai gondolkodás az egyetlen hatásos védelem a félrevezetés ellen.

A műsorban sok más téma is felmerült, így az ingyenes és előfizetéses AI modellek közötti párhuzam vagy különbség is. Andersen Dávid szerint egy ingyenes modell alapján megítélni a mesterséges intelligenciát olyan, mintha a legújabb iPhone-t egy régi, (buta) telefon alapján próbálnánk értékelni. Mint mondta, aki nem fizet elő a professzionális csomagokra, az pont abból marad ki, amiben a technológia valódi haszna és ereje megjelenik.

Mivel Dávid és a műsorvezető, e sorok írója is újságíró, nem maradhatott ki a beszélgetésből a média, az újságírás és a mesterséges intelligencia egymásra hatása sem. Abban teljesen egyetértettünk a transzparencia nélkülözhetetlen ezen a területen is, ahogy abban is, hogy a társadalmi bizalom helyreállítása érdekében
a jövőben a transzparenciának kellene dominálnia: a közösségi média platformoknak egyértelműen és láthatóan jelölniük kellene minden AI által generált tartalmat.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post A cselekvő intelligencia és a bizalom ára az ügynöki AI korszakában appeared first on digitrendi.hu.

Kiss Mihály, a Szegedi Tudományegyetem programtervező informatikus mesterszakos hallgatója egy olyan AI-detektort fejlesztett, amellyel 2025 őszén elnyerte az egyetem hallgatói innovációs díját és amely a tesztek szerint nagyon pontosan ismeri fel, hogy egy szöveget az ember, vagy a gép írt meg.

A preds.hu oldalon elérhető alkalmazás akár saját szövegeinkkel, de akár e-mailekkel, facebook posztok szövegével is próbára tehető, csökkentve annak esélyét, hogy olyan szöveget gondoljunk emberinek, amelyet gép írt. A kérdés persze az, hogy mennyire hiteles az eredmény, hogy milyen mértékű mesterséges intelligencia(AI) használat, mi az, ami még belefér, vagy egyáltalán miért baj – ha baj -, ha egy szöveget az AI ír meg helyettünk?

A MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról podcast legutóbbi műsorában elhangzott beszélgetés azt mutatja be, hogy egy végzős diák hogyan látja az oktatás és a technológia közötti feszültséget, hogy ő, mint programtervező informatikus, hogy látja a jövőt, hogy az egyetemi társak hogyan fogadták a „lebuktató” programot, vagy, hogy érdemes-e a komoly munkát leegyszerűsíteni a „megkérdezem a ChatGPT-t, aztán copy paste és kész” megoldásra?

A közérthetőség határait tiszteletben tartva belementünk abba a kérdésbe is, hogy vajon miért buknak el neves cégek AI-detektorai a magyar nyelven írt szövegekkel és a preds.hu miért nem? Kiss Mihály szerint a nagy nemzetközi cégek alkalmazásai azért nem, vagy nem mindig bírnak a magyar szövegekkel, mert azokat nem a magyar nyelvre fejlesztették őket. Az ő megoldása éppen azért különleges, mert kifejezetten a magyar nyelv sajátosságaira lett hangolva.

Kiemelten fontos kérdés, hogy ha jól is működik egy detektor, mennyire lehet megbízni az ítéletében? A legfontosabb metrika a „fals pozitív” ráta: vagyis az, hogy elkerüljük az alaptalan gyanúsítást, ami az oktatásban kulcskérdés. A kisebb baj az, ha egy AI szöveg átcsúszik a rostán, a nagyobb, ha egy ember által írtat ér alaptalan gyanúsítás. A preds.hu esetében ez a hibaarány rendkívül alacsony: 1000 emberi szövegből mindössze 5-6 esetben téved a rendszer.

De mi történjen, ha kiderül az AI használat? Ha „lebukik” a használó, azonnali egyes jár: Kiss Mihály szerint fontos, hogy az AI-detektor nem büntetőeszköz, hanem egy jelzés a tanárnak, hogy érdemes szóban is kikérdezni a hallgatót. Ha a diák érti az anyagot, az AI használata nem feltétlenül káros, de az érdemi munkát, a befektetést nem lehet, nem érdemes megspórolni.

Ahogy mondja az AI használata nem kerülhető meg, de nem is kell démonizálni. A cél nem az, hogy betiltsuk, hanem, hogy tudjuk, mikor és hogyan használták. Kiss Mihály generációja jó eséllyel egész életében az AI -jal fog dolgozni, együttműködni.

De vajon ő hogyan látja, az AI fejlődésével milyen jövő vár a mai programozókra, fejlesztőkre? Elveszi a munkájukat a gép? Vége a programozói szakmának? Érdemes-e ma még programozónak tanulni? A beszélgetésből kiderül, hogyan látja a jövőt egy fiatal szakember?

A cikk szerzője a szerdánként új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője.

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post AI az AI ellen: Tényleg vége a csalásnak a magyar iskolákban? appeared first on digitrendi.hu.

A sorozat több korábbi adásában is foglalkoztunk már az AI közismerten hatalmas energiaigényével, most azonban fordult a kocka és arról beszélgettünk, hogy az AI hogyan járul, vagy éppen járulhat hozzá a jobb energiaszolgáltatáshoz, a fogyasztás és a költségek csökkentéséhez.

Amit mérni tudunk, azt optimalizálni is tudjuk – mondja Szalai Sándor az E.ON Hungária csoport KKV ügyfelek ért felelős energiaértékesítési vezetője a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” legutóbbi adásában. A szakértő szerint az energiatakarékosság alapja ma már nem a puszta lemondás, hanem az adatalapú tudatosság.

Mi az AI szerepe az időjárás-előrejelzésében?

Ahogy Szalai Sándor is kiemelte, az AI már ma is fontos szerepet tölt be az időjárás-előrejelzés és a kereslet-kínálat összehangolásában. Hatalmas mennyiségű meteorológiai adatot képes feldolgozni, ami elengedhetetlen a megújuló energiaforrások (különösen a napenergia) termelésének pontos becsléséhez. Ez lehetővé teszi a szolgáltatók számára, hogy pontosabban összehangolják a várható keresletet a kínálatot, elkerülve a veszteségeket és a piaci ár-csúcsokat.

Fontos az AI szerepe a hálózatüzemeltetésben és prediktív karbantartásban is, hiszen az AI-alapú modellek képesek előre jelezni a közép- és kisfeszültségű kábelek meghibásodását – még a hiba bekövetkezte előtt. Ez az ütemezett karbantartás akár 30%-os megtakarítást is eredményezhet a hálózati oldalon.

Segít továbbá az AI a személyre szabott tarifák kidolgozásában, a különböző ügyfélcsoportok fogyasztási szokásainak elemzésével. Ezen elemzések alapján jöttek létre az olyan megoldások, mint a Napkelte, vagy a Hétvége tarifa.

Így követhetik a nagyfogyasztók az árak ingadozását

A jövőben az AI segíthet a fogyasztóknak (különösen a nagyipari szereplőknek) abban, hogy automatikusan visszavegyék a fogyasztást a magas árak idején, és akkor engedjék el, amikor az energia olcsóbb.

Otthoni környezetben az okos eszközök összehangolása – például klíma távvezérlése, vagy a mosógépnek, vagy akár villany sütőnek a napsütéses időszakhoz igazított működtetése – szintén jelentős megtakarítást hozhat.

Az okos mérők és az Aha-élmény

Az egyre többek számára elérhető okos mérőeszközök negyedórás bontásban mutatják meg a fogyasztást, ami gyakran vezet „Aha-élményekhez”. Egy vendéglátós például így döbbent rá, hogy zárás után alig csökkent az áramfogyasztása, mert üres hűtők garmadája működött feleslegesen. Ez a felismerés pedig a későbbi energia és költségmegtakarítás alapja lehet.

Hasonlóképpen az E.ON által a KKV szektor szereplőinek kínált tarifacsomagok is, mint a márciustól októberig, délelőtt 9 és délután 17 óra között 30%-kal olcsóbb energiát szolgáltató Napkelte tarifa, illetve a péntek estétől hétfő hajnalig kedvezménye Hétvége tarifa csomag.

Persze nem mindenkinek ez a legjobb, egy éjszaka sütő pék számára például a tőzsdei árindexált tarifa lehet a legkedvezőbb – mondja Szalai Sándor.

Négylépcsős stratégia a kétségek csökkentésére

A szakértő szerint az energiafogyasztást és a kétségeket is egy négylépcsős stratégia mellett lehet a leghatékonyabban csökkenteni. Az első lépés az odafigyelés, vagyis a felesleges fogyasztók (égve felejtett lámpák, nyitogatott hűtők) kiszűrése.

A második és harmadik, hogy olyan tarifacsomagot kell keresni, amely illeszkedik a tevékenységhez – és a technológiai folyamatokat tudatosan az olcsóbb idősávokhoz kell időzíteni. A negyedik pedig a napelemek és modern energiatároló akkumulátorok telepítése.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Nappali iroda vagy éjszakai pékség – az adat dönt, az AI optimalizálja az áramellátást appeared first on digitrendi.hu.

A MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról podcastban két elem számít szinte állandónak, minden héten új epizóddal jelentkezik, és a vendégek majdnem mindig fejlesztők, kutatók, AI-szakértők, tanácsadók, startupperek, egyetemi tanárok. A mostani egy korábbi különleges adás ismétlése, a vendég egy kvázi átlagember, aki messze nem átlagos.

Péter Zsigmond 13 éves kora óta nem lát. Vak. Ennek ellenére, vagy éppen ezért éveken át más a látásukat vesztett embereket tanított a számítógép használatra, ma pedig ⁠rendszeres hírlevelekkel ⁠segít, hogy az AI használatával mások életét is megkönnyítse.

Péter Zsigmond arról beszél az adásban, hogy az AI hogyan segít az írásban, olvasásban, a tanulásban, az információk felkutatásában és értelmezésében, vagy éppen a hírlevelek elkészítésében.

Ahogy mondja, sok munka, gyakorlás van benne, de óriási dolog, hogy az AI elmondja, szinte láthatóvá teszi, hogy mi van egy képen, egy festményen, segít megtalálni a szobában valahol kallódó tárgyakat, le tudja írni a színeket, megmagyarázza, hogy egy (nem teljesen akadálymentesített) weboldal, egy dokumentum vagy más mire jó, hogyan lehet használni.

Az adásban természetesen beszélgetünk a technológiai innovációkról, milyen sokat segítene az önálló közlekedésben egy vak embernek egy önvezető autó vagy egy – sajnos még nagyon drága – okos szemüveg a tájékozódásban.

Ezekre még jobbára várni kell, de Péter Zsigmond elmeséli, hogy hogyan lehet chatbotok segítségével diktálni, vagy szövegeket felolvastatni, vagy éppen megtudni egy dobozban tejföl, kefir, vagy valami egészen más van.

Utóbbi persze lehet apróság, ha látunk. Ha jól látunk. A Péter Zsigmond által elmondottak azonban nem „csupán” a vakoknak lehetnek hasznosak, hanem mindenkinek, aki úgy gondolja, „én már idős vagyok”, „nekem már nem kell az AI”, „nekem már nem segít” az.

A helyzet azonban az, hogy az AI, ahogyan Péter Zsigmond életében úgy másokéban is új távlatokat nyithat meg, sokunk számára érdemes lehet tanulni tőle okos lépéseket, vagy éppen a nyitottságot, a minden nehézség ellenére is pozitív hozzáállást.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Egy vak ember és az AI: tanulhatok, megismerhetek jó dolgokat, szebbé teszi az életemet appeared first on digitrendi.hu.

A professzor szerint egy robot akkor lehet majd valóban társ, segítő a mindennapokban – avagy szociális robot -, ha a gyártók figyelembe veszik más szakterületek, így az etológusok, etorobotikusok tudását is.

Ahogy mondta, a csapata jelenleg is végez robotokkal kísérleteket egy budapesti idősek otthonában, ahol a vártnál is jobban fogadták a robotokat, pedig valójában érdemi tevékenység nélkül leginkább csak jelen vannak az emberek között.

A robotok és emberek együttélése egyre közelibbnek ígérkezik. Januárban a Hyundai jelentette be, hogy 30 ezer humanoid robotot gyárt, hogy aztán a saját gyáraiban dolgozzanak, majd néhány napja – de már a MI és más felvétele után – Elon Musk közölte, hogy a leállítja két Tesla modell gyártását és helyettük a legújabb humanoid robotok gyártására fog koncentrálni.

A MI és más adásában az a téma is felmerült, hogy a robotok vajon „Ők”, vagy „Azok”, hogy mennyire határozzák meg a robotokról kialakuló képünket a filmek, hogy miért nem tűnik jó ötletnek, hogy egy robot túlzottan is emberszerű legyen, hogy lehet-e maga az AI(mesterséges intelligencia) a tolmács kutya és gazdája között, illetve, hogy egy etológus meg tudja-e különböztetni a közösségi felületeket elárasztó állatos AI- videókat a valódiaktól?

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on.

The post Kutyák és robotok, legyen-e emberszerű egy humanoid? appeared first on digitrendi.hu.

A gép nem szerző, csak eszköz

A szerzői jogi szakértő szerint a mesterséges intelligencia (AI) térnyerése nem csupán technikai, hanem húsbavágó gazdasági kérdés is. Becslések szerint a zeneipar 2028-ra bevételei negyedét, mintegy 22 milliárd eurót bukhat el az AI-generált tartalmak miatt.

A jogi megközelítés alapköve ma még sziklaszilárd: szerző csak természetes személy, azaz ember lehet. Újhelyi szerint az AI-ra úgy kell tekinteni, mint egy fejlett eszközre – ahogy az ecset vagy a Photoshop, a szövegszerkesztő alkalmazás, de akár még egy festeni tudó majom sem válik szerzővé, úgy az algoritmus sem.

A kérdés a „szürke zónában” rejlik, vagyis mekkora a ráhatása az embernek a folyamatra? A kiindulópont az, hogy a tisztán gép által generált termékeken, vagy outputokon a jelenlegi bírósági gyakorlat szerint nem keletkezik védelem, így azok jogilag „gazdátlanok” maradhatnak. Ha azonban a felhasználó kreatív döntései, egyedi instrukciói (promptjai) visszatükröződnek a végeredményben, akkor már szerzői műről beszélhetünk.

Tanítás vagy lopás?

A probléma másik oldala az algoritmusok tanítása (vagyis az input oldal), ahol óriási mennyiségű jogvédett tartalmat használnak fel. Az Európai Unió egy jogalkotási lépéssel a már létező szöveg- és adatbányászati kivételt (TDM) terjesztette ki az AI tanítására – ahogyan arról a MI és más egy korábbi adásában Grad-Gyenge Anikóval, a BME Gazdaságtudományi Karának innovációs dékánhelyettesével is beszéltünk – így az jelenleg szabad felhasználásnak minősül.

A szerzőknek ugyanakkor van lehetőségük a tiltakozásra: az úgynevezett „opt-out” nyilatkozattal géppel olvasható módon megtilthatják műveik felhasználását a tanításhoz, illetve arra is, hogy technikai védelmet vessenek be, olyan szoftveres megoldásokkal, mint a Glaze, vagy a Nightshade, amelyek a mű stílusának a lemásolását nehezítik meg.

Kompenzáció és a jövő

Újhelyi Dávid szerint azonban a kreatív szakmák félelme nem alaptalan. A „verklisek” sorsa intő példa arra, mi történik, ha egy technológiai innováció feleslegessé teszi az élőmunkát. Amikor megjelent a gramofon és a gépzene, a verklisek, akik addig az utcán szolgáltatták a zenét, hirtelen kiszorultak a piacról, mert a technológia olcsóbban és hatékonyabban tudta ugyanazt a funkciót betölteni. Mint mondta, a kieső bevételek pótlására megoldást jelenthetnének a kompenzációs típusú jogdíjak, hasonlóan az üres hordozók (CD-k, telefonok memóriája) után fizetendő díjakhoz.

A beszélgetésben természetesen sok más téma is felmerült, így az esetleges jogalkotói lépések, vagy alternatívák kérdése, de az is, hogy hogyan tud egy bíró az AI ügyekben dönteni, illetve, hogy hogyan jelenik meg a mesterséges intelligencia az oktatásban.

Újhelyi Dávid szerint egyértelmű, hogy ezen a területen is a tiltás helyett a tudatosság növelése lehet csak a cél. A diákok is használhatják az AI-t, de tudniuk kell, hogy mire és hogyan. Ahogy felidézte, árulkodó jel, amikor egy dolgozatban „a szellemi tulajdon” kifejezés az egyébként soha senki által nem használt „intellektuális tulajdon” formájában jelenik meg.

A Pázmányon arra törekszenek, hogy megtanítsák hogyan lehet a szerzői jog szempontjából értelmezni a mesterséges intelligenciát. Mint mondta, nem elég a paragrafusokat bemagolni; a jövő jogászának értenie kell a technológia működését is – ezért arra törekszenek, hogy a hallgatók már az egyetemi évek alatt találkozzanak a technológiai jog legfrissebb kérdéseivel és képessé váljanak arra, hogy ne csak kövessék, hanem alakítsák is a digitális kor szabályozását.

A cél egyértelmű: olyan szakembereket kell képezni, akik a kódok és algoritmusok világában is képesek az emberi kreativitás és a szellemi tulajdon védelmére.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on.

The post Kié a dal, ha a gép szerzi? – Szerzői jog a mesterséges intelligencia korában appeared first on digitrendi.hu.