Távozik Szászi István, aki öt éve került a Bosch csoport magyarországi és Adria régiós csúcsvezetői pozíciójába, és aki emellett a Budapesti Fejlesztési Központ irányításáért is felelt. A topmenedzser a vállalatcsoportnál eltöltött 22 éves pályafutását követően szakmai karrierjét másutt folytatja majd.

Új vezető kerül a fejlesztési központ élére is

Utóda a csúcsvezetői pozícióban Horváth Attila lesz, aki 2001-ben csatlakozott a Bosch csoporthoz, számos vezető pozíciót töltött be az elektromos kéziszerszámok, az autóelektronika és az autós multimédia üzletágakban Magyarországon és Németországban. Horváth Attila új, regionális feladatkörét a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. műszaki ügyvezető igazgatói felelőssége mellett látja el.

Ezzel egyidőben a Budapesti Fejlesztési Központ vezetését Szőke Zoltán veszi át. A szakember 2004-ben csatlakozott a vállalatcsoporthoz, jelenleg Németországban a Bosch vezetéstámogató rendszerek terület alelnöke.

Új ügyvezetővel folytatja a Bosch miskolci autóipari gyára is

A miskolci Robert Bosch Energy and Body Systems Kft.-nél ugyancsak júliustól Frank Meyer (baloldali képen) váltja pozíciójában Roland Ahlt (jobboldali képen), aki szintén a vállalatcsoporton kívül folytatja szakmai karrierét.

Frank Meyer a mexikói Toluca Bosch gyár vezetőjeként dolgozott, 30 éve csatlakozott a Bosch csoporthoz. A német szakember komoly tapasztalatokkal rendelkezik az autóipari gyártás területén és a nemzetközi együttműködésekben, mivel számos Bosch helyszínen dolgozott, Németországtól kezdve Kínán át Mexikóig.

A cégről

A Bosch magyarországi története 1898-ra vezethető vissza. Az 1991-ben újjáalapított regionális kereskedelmi kft.-ből mára jelentős cégcsoport lett. Hazánkban a Bosch csoport kilenc önálló vállalat együttműködéseként Magyarország egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadója. A 2024-es pénzügyi évben 2058 milliárd forint teljes nettó árbevételt ért el, ebből a magyar piacra szóló csoporton kívüli értékesítésből származó árbevétele 313 milliárd forint volt. A magyarországi Bosch csoport több mint 17 400 főt foglalkoztat.

The post Vezércserék a Bosch csoport élén – távozik a csúcsmenedzser Szászi István appeared first on digitrendi.hu.

A robotika egyik legnagyobb korlátja eddig az volt, hogy a gépek működéséhez speciális programozói tudás kellett. Ez nemcsak költséges volt, hanem sok kisebb vállalat számára egyszerűen elérhetetlen is.

Ezen változtat az a megközelítés, amelyet egy prágai startup, a RoboTwin képvisel: a robotok tanítását a kódolás helyett a bemutatásra építi. A rendszer lényege, hogy a dolgozó egyszer elvégzi a feladatot, a technológia pedig ezt rögzíti és robotprogrammá alakítja – akár egy perc alatt – hívja fel a figyelmet a Horizon Magazine cikke.

Ez a változás már nem technológiai részletkérdés, hanem szemléletváltás: a robot nem „programozott eszköz”, hanem tanítható rendszerré válik.

Automatizáció mindenkinek

A nagyvállalatok, különösen az autóipar, már régóta használják az ipari robotokat, évente akár több tízezer új robot kerülhet a gyártósorokra ebben a szektorban.

A kisebb cégek számára azonban az automatizáció eddig túl drága és túl bonyolult volt. A RoboTwin megoldása éppen ezt a belépési korlátot bontja le azzal, hogy nem igényel speciális programozói tudást.

A rendszer kézi eszközökkel rögzíti a mozgásokat, majd ezeket alakítja át robotutasításokká. Ez különösen olyan területeken hasznos, ahol a munka ismétlődő, fizikailag megterhelő vagy egészségre káros – például festésnél vagy felületkezelésnél.

Lehetőség startupokna: nem felhasználni, hanem továbbfejleszteni

A történet azonban túlmutat egyetlen technológián. Az ilyen megoldások új típusú startup-lehetőségeket nyitnak meg Európában.

Az automatizáció következő hulláma ugyanis már nem elsősorban a hardverről, hanem a hozzáférhetőségről és a szoftverről szól.

Ez azt jelenti, hogy a startupok:

• nemcsak robotokat vásárolhatnak

• hanem azok „tanítását”, vezérlését és optimalizálását is új szintre emelhetik

Vagyis a robotika egyre inkább platformmá válik.

Uniós háttér, ami mögött pénz és stratégia is van

Az Európai Unió kifejezetten támogatja az ilyen típusú deep-tech innovációkat. A RoboTwin például több programból is részesült, köztük a Women TechEU kezdeményezésből, majd 2025-ben 2,3 millió eurós támogatást nyert az Európai Innovációs Tanácstól.

Ez nem egyedi eset. Az EU célja, hogy:

• erősítse a digitális szuverenitást

• növelje az ipari automatizációt

• és versenyképesebb helyzetbe hozza az európai kkv-kat

Ez a kombináció különösen kedvez a startupoknak, hiszen egyszerre adott a technológia, a piac és a finanszírozás is.

A következő lépés: tanításból autonómia

A RoboTwin jelenlegi megoldása egyelőre még a bemutatáson alapul, de a fejlesztések már a következő szintet célozzák.

A cél az, hogy a robotok ne csak lemásolják a mozdulatokat, hanem a korábbi tapasztalatok és adatok alapján önállóan generáljanak programokat.

Ez már a mesterséges intelligencia és a robotika valódi összeolvadása, ahol a rendszer nemcsak végrehajt, hanem értelmez és alkalmazkodik.

A háttérben: munkaerőhiány és rugalmasság

A robotika fejlődését nemcsak a technológia hajtja. Az iparban egyre nagyobb problémát jelent a munkaerőhiány, különösen a monoton vagy nehéz fizikai munkák esetében.

Az ilyen rendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy gyorsan alkalmazkodnak a változó gyártási igényekhez. Kis szériák esetén is gazdaságossá válhat az automatizáció, ami korábban elképzelhetetlen volt.

A valódi változás

A robotika nem új, de most először válik igazán széles körben elérhetővé. A kulcs nem az, hogy egy robot mit tud, hanem az, hogy ki és milyen gyorsan tudja használni.

Ebben rejlik a startupok lehetősége is: nem új gépeket kell feltalálni, hanem új módokat arra, hogy az emberek együtt dolgozzanak velük.

Egyszerűen fogalmazva: a robotok nem leváltják az embert — hanem tanulnak tőle.

The post Nem programozzák, tanítják: a robotika új hulláma a startupoknak is piacot nyit appeared first on digitrendi.hu.

A technológia már nem önmagában verseny

A tévépiac ma már nem egyetlen technológia körül forog. Az OLED, a Mini LED és a továbbfejlesztett LED-megoldások egymás mellett léteznek, és inkább különböző felhasználási igényeket szolgálnak ki, mintsem egymást váltják le.

Az OLED kijelzők legnagyobb előnye, hogy minden képpont önálló fényforrásként működik, így a fekete valóban fekete, a kontraszt pedig szinte végtelen. A Mini LED ezzel szemben háttérvilágítást használ, de azt extrém finomsággal szabályozza, több ezer apró zónára bontva. Ez különösen nagy fényerőt és dinamikus képet eredményez. A hagyományos LED-alapú modellek pedig továbbra is a szélesebb közönség számára kínálnak elérhető alternatívát, egyre fejlettebb képfeldolgozással.

A különbség azonban ma már nem pusztán technológiai. A kérdés sokkal inkább az, hogy az adott készülék milyen élményt tud nyújtani.

LG: az OLED finomhangolása

Az LG továbbra is az OLED technológia legkövetkezetesebb képviselője, és ezt a pozícióját globálisan is meg tudta tartani, közel 50 százalékos részesedéssel ebben a szegmensben.

Az új OLED evo modellek fejlesztési iránya jól mutatja, merre tart a piac: nem új technológiát vezetnek be, hanem a meglévőt csiszolják tovább. Az α11 AI Processor Gen3 már nem csupán képfeldolgozó chip, hanem egy olyan rendszer, amely a tartalom típusához igazítja a megjelenítést. A fényerő növelése – amely korábban az OLED egyik gyenge pontja volt – szintén központi szerepet kapott, így a készülékek világos környezetben is jobban teljesítenek.

Ezzel párhuzamosan a dizájn is hangsúlyos marad: a rendkívül vékony, falra simuló modellek azt jelzik, hogy a televízió egyre inkább a lakótér vizuális elemévé válik.

Samsung: a tévé, mint gaming platform

A Samsung idei OLED modelljei egyértelmű irányváltást jeleznek. A hangsúly már nem pusztán a képminőségen van, hanem azon, hogy a készülék milyen szerepet tölt be a felhasználó digitális ökoszisztémájában.

Az S95H és S90H modellek magas képfrissítési rátája és alacsony késleltetése kifejezetten a játékosokat célozza, miközben a G-SYNC és FreeSync támogatás azt mutatja, hogy ezek a készülékek már a PC-s és konzolos gaming világával is szoros kapcsolatban állnak.

A tükröződésmentes kijelző és a fejlett HDR-megoldások pedig azt szolgálják, hogy a készülék bármilyen környezetben stabil élményt nyújtson. A Samsung megközelítése így túlmutat a hagyományos tévézésen: a készülék egy multifunkciós kijelzővé válik.

Sony: a tartalom az első

A Sony más utat választott. Nála nem önmagában cél a technológia, hanem a tartalom minél hitelesebb megjelenítésének eszköze, megőrizve a márka által képviselt mozizás fókuszú hangulatot.

A BRAVIA modellek képfeldolgozása arra törekszik, hogy a néző azt lássa, amit az alkotók eredetileg elképzeltek. A Dolby Vision és Dolby Atmos támogatás, valamint a 4K 120 Hz-es megjelenítés ezt az élményt egészíti ki, am jól jön, különösen a streaming korszakában.

A Sony stratégiája így kevésbé a specifikációkról, sokkal inkább az élményről szól: a tévé itt a házimozi központja.

TCL: a Mini LED felfutása

A TCL az elmúlt évek egyik leggyorsabban növekvő szereplője, különösen a Mini LED technológia területén.

A csúcskategóriás modellek extrém fényereje és a több tízezer szabályozható zóna azt mutatja, hogy ez a technológia már nem kompromisszumos megoldás, hanem valós alternatíva az OLED mellett.

A TCL stratégiájának lényege, hogy ezt a képminőséget ne csak a prémium szegmensben, hanem szélesebb körben is elérhetővé tegye. Ez jól illeszkedik a piaci trendekhez, ahol a nagy képernyőméret és a magas fényerő egyre fontosabb szempont.

Az idei CES-en történt világpremier után a TCL Európában is piacra dobja zászlóshajó modelljét, a TCL X11L SQD-Mini LED tévét, az eddigi legfejlettebb kijelzőtechnológiájával, a házimozi-élmény érdekében, prémium képminőséggel és kiváló hangzással.

A zászlóshajó X11L modellben a TCL még tovább fejlesztette a színpontosságot és a fényerőszabályzást, hogy a kép még élethűbb legyen.

A csúcsmodell mellett a TCL Európában a C8L és a C7L SQD-Mini LED tévéket is bevezeti, amelyek ugyanazt az SQD-Mini LED technológiát alkalmazzák.

A TCL C8L SQD-Mini LED tévé akár 6000 nit csúcsfényerővel és akár 4032 precíz fényerőszabályozó zónával rendelkezik, így a kontraszt és a finom részletek megmaradnak mind a ragyogóan fényes részeken, mind a sötétebb jelenetekben, akár a mindennapi filmnézés, akár a streamelés vagy a sportközvetítések során.

A TCL C7L SQD-Mini LED tévé pedig 3000 nit csúcsfényerővel, 2176 precíz fényerőszabályozó zónával és 144 Hz-es képfrissítési frekvenciával rendelkezik, így éles HDR-élményt és gyors képet biztosít azoknak, akiknek a filmnézés, a játék és a mindennapi tévénézés egyaránt fontos.

Piaci trendek: nagyobb, fényesebb, prémiumabb

A globális adatok alapján a tévépiac egyértelműen a prémium kategória felé tolódik. Az OLED és Mini LED modellek iránti kereslet növekszik, miközben a képernyőméret is folyamatosan emelkedik.

Európában az OLED eladások már meghaladják az évi 3 millió darabot, ami jól mutatja, hogy a felhasználók hajlandók többet fizetni a jobb képminőségért.

A háttérben zajló valódi átalakulás

A technológiai verseny mögött egy sokkal mélyebb változás húzódik meg. A tévé szerepe alapvetően átalakul: a lineáris csatornanézés háttérbe szorul, miközben a streaming és az on-demand tartalomfogyasztás válik meghatározóvá.

A készülékek ma már nem csupán kijelzők, hanem platformok. A Netflix, a YouTube vagy a többi streamingcsatorna használata, a játék és az okosfunkciók egyre inkább összeolvadnak.

Ez magyarázza azt is, hogy miért kap egyre nagyobb szerepet a mesterséges intelligencia, amely nemcsak a képminőséget javítja, hanem a tartalomajánlásban és a felhasználói élményben is kulcsszerepet játszik.

Merre tart a piac?

A jelenlegi trendek alapján a tévépiac jövője nem egyetlen technológia győzelméről szól. Sokkal inkább arról, hogy a gyártók mennyire képesek összehangolni a hardvert, a szoftvert és a tartalmat.

A készülékek egyre inkább többfunkciós központokká válnak, ahol a streaming, a gaming és az interaktív élmények egyaránt jelen vannak.

A képminőség is fontos marad, de önmagában már nem elég.

A tévék ma már nem egyszerűen műsorok megjelenítésére szolgálnak. A nappali digitális központjává váltak, ahol a tartalom, a technológia és az élmény találkozik.

A kérdés már nem az, hogy OLED vagy Mini LED, hanem az, hogy mire használjuk a képernyőt.

The post Az AI a tévépiacot is átírja – új korszakba lépett a kijelzők világa appeared first on digitrendi.hu.

A technológia, ami egyszer már elbukott

A 3D kijelzők nem újkeletű fejlesztések. A 2010-es évek elején a gyártók – köztük a Samsung, a LG és a Sony – nagy optimizmussal próbálták a nappalikba vinni a térhatású megjelenítést.

A modell azonban akkor viszonylag gyorsan kifulladt. A szemüvegek kényelmetlenek voltak, a tartalom korlátozott maradt, az élmény pedig sok esetben nem hozta azt a minőséget, amit a felhasználók vártak. A 3D nem azért bukott el, mert nem volt technológiailag érdekes, hanem mert nem talált valódi, mindennapi felhasználási területet.

Régi ígéret, új alapokon

A szemüveg nélküli 3D ötlete sem új, korábban is voltak próbálkozások – ilyen volt például a Nintendo 3DS játéka. Ezek azonban technológiai korlátokba ütköztek: szűk betekintési szög, alacsonyabb képminőség és erősen korlátozott felhasználói élmény jellemezte őket.

A mostani hullám ezzel szemben már dinamikus rendszerekre épít. A szemkövetés, a valós idejű képfeldolgozás és az AI-alapú mélységértelmezés együttese lehetővé teszi, hogy a kijelző folyamatosan alkalmazkodjon a néző pozíciójához. Ez alapvetően más élményt ad, mint a korábbi, statikus megoldások.

Új belépési pontok: a gaming és a kiskereskedelem

A Samsung friss fejlesztései jól mutatják az irányváltást. Az Odyssey 3D monitor a játékosok számára kínál szemüveg nélküli térhatást, amely nemcsak látványos, hanem technológiailag is kiforrottabb, mint a korábbi megoldások. A szemkövetés és a valós idejű képillesztés révén a rendszer képes stabil és természetes mélységérzetet biztosítani, miközben a tartalomoldal is gyorsan bővül.

Ezzel párhuzamosan a koreai nagyvállalat a kereskedelmi kijelzők piacán is új lapot nyitott. A Spatial Signage megoldás már nem szórakoztatásra, hanem figyelemfelkeltésre és értékesítésre épít, ahol már elmondható az is, hogy a vizuális élmény közvetlen üzleti hatású.

Ez a váltás kulcsfontosságú: a 3D nem általános funkcióként tér vissza, hanem ma már jól körülhatárolható, konkrét felhasználási területeken jelenik meg.

Versenyben más technológiákkal is – mi az a light-field technológia?

A Samsung nincs egyedül ezzel az iránnyal. A Sony, a Lenovo és az Acer is hasonló megoldásokkal kísérletezik, míg más szereplők a light-field technológia irányába mozdulnak el. A közös pont, hogy mindenki keresi azt a felhasználási környezetet, ahol a 3D nem öncélú látvány, hanem valódi hozzáadott értéket jelent.

A light-field (fénymező) kijelző nem egy képet mutat, hanem azt szimulálja, hogyan terjed a fény a térben.

Míg a klasszikus kijelzőn egy sík képet látunk, a „mélység” inkább illúzió (árnyék, perspektíva), és mindenki ugyanazt a képet látja.

A light-field kijelzőn több nézőpontból „más” képet láthatunk. Ha elmozdulunk, változik a perspektíva, és ezáltal valódi térérzetet ad, mintha egy ablakon keresztül néznénk be egy 3D világba.

Utóbbi, miért jobb, mint a „sima” szemüveg nélküli 3D?

A mostani autostereoszkópikus megoldások (ilyen a Samsungé, lényegében szemkövetéssel dolgoznak, egy nézőre optimalizálnak. Ezzel szemben a light-field több nézőt is kiszolgálhat, nem kell hozzá szemkövetés, és természetesebb mélységérzetet ad.

Hogyan működik? Nagyon leegyszerűsítve:

• a kijelző nagyon sok apró „fényirányt” generál

• minden irány más képet hordoz

• a szemünk ezekből rakja össze a 3D élményt

Ezért hívják „fénymezőnek”. A technológián jelenleg a Looking Glass Factory, a Leia Inc., míg a kutatási oldalon több nagy tech cég is egyetemekkel karöltve.

Mi a hátránya? Ez a technológia még nem kész a tömeges felhasználásra, ráadásul drága is, nagy számítási kapacitást igényel és még limitált a felbontása. Ezért ma még inkább demónak mondható a light-field. Szakértők szerint viszont hosszú távon ez lehet a „valódi 3D”.

Nem különálló piaci szerepre törekszik, döntő szerepet kap a kontextus

A szemüveg nélküli 3D nem különálló piacként jelenik meg, hanem több gyorsan növekvő szegmens metszetében. A digital signage, a gaming kijelzők és az élményalapú marketing együtt adják azt a környezetet, amelyben a technológia értelmet nyer.

Ebben a kontextusban a 3D szerepe is átalakul: nem pusztán vizuális extra, hanem olyan eszköz, amely képes megragadni a figyelmet, és végső soron üzleti értéket teremteni.

A 3D mostani visszatérésének kulcsa tehát nem maga a technológia, hanem az a környezet, amelybe bekerül. A digitális zaj, a vizuális tartalom dominanciája és az élményalapú marketing térnyerése mind hozzájárul ahhoz, hogy a 3D végre relevánssá váljon.

A fejlesztők ezzel az iránnyal már nem egy problémát keresnek, hanem egy létező igényre adnak választ: hogyan lehet kitűnni, megragadni a figyelmet és tartós élményt nyújtani.

Megmaradtak a korlátok is

Mindez nem jelenti azt, hogy a technológia minden problémát megoldott. A tartalom továbbra is korlátozott, a megoldások drágák, és nem minden felhasználási területen indokolt a 3D alkalmazása. A kérdés tehát nem az, hogy működik-e, hanem az, hogy hol van valódi értelme.

A szemüveg nélküli 3D hosszú idő után tér vissza, de most először nem univerzális megoldásként próbál érvényesülni. A gaming és a kiskereskedelem lehetnek azok a területek, ahol valóban értelmet nyer.

The post A szemüveg nélküli 3D most először válik használható technológiává appeared first on digitrendi.hu.

Az apropót az adta, hogy két hete indult el a Peak által kezdeményezett és finanszírozott AI Start 500 program, amelynek keretében egy gyors felmérést követően 500 kis- és középvállalkozás egy évig költségmentesen használhat öt darab AI-ügynököt, vagyis plusz munkaerőt. A társaság ügyvezetője elmondta, a program a vártnál is pozitívabb fogadtatásra talált.

Az AI Start 500-ra április 5-ig lehet jelentkezni, de a tervek szerint a keretszámot ki fogják bővíteni, a jelenlegi 500-as létszámot csupán az első körnek tekintik, hogy aztán a tanulságok leszűrését követően a programot egy folyamatos rendszerré alakítsák át.

Több szervezet is jelezte, hogy bekapcsolódna a programba

Suppan Márton kifejtette: a lehetőség iránt érdeklődő kkv-k mellett sok szervezet is jelezte együttműködési szándékát, köztük vidéki kereskedelmi kamarák és olyan nagyvállalatok, amelyek kiterjedt kisvállalati ügyfélkörrel rendelkeznek, és szeretnék népszerűsíteni a lehetőséget.

Ahogy fogalmazott a program köré egyfajta szakmai közösség kezd épülni, így az aikorkep.hu oldalon már meg is jelent egy olyan, a program részeként létrejött szakértői csapat, amely képes gyakorlati és szakmai támogatást adni a résztvevő KKV-knak a mesterséges intelligencia bevezetésében.

Suppan hangsúlyozta, hogy a szakértői hálózat tagjai vállalják, hogy bizonyos szolgáltatásokat díjmentesen biztosítanak a programban részt vevő cégeknek. Ilyen lehet például egy óra pro-bono szakmai tanácsadás vagy egy óra WordPress integráció, ezen idő intervallumban egy szakértő képes elhelyezni az öt választott AI-ügynököt a vállalkozás weboldalán.

Komplexebb szervezetfejlesztésre is nyitottak

A kialakuló szakértői kör egyfajta iránytű is lehet a cégek számára a mesterséges intelligencia szolgáltatások piacán, mivel a tagok előzetes ellenőrzésen és auditon esnek át. Ez garantálja, hogy a vállalkozások valódi tudással rendelkező szakemberekkel dolgozzanak, elkerülve azokat a „hirtelen jött szakértőket”, akik nem értik meg a cég egyedi igényeit.

Hozzátette, hogy bár a program kezdő lépései ingyenesek, a szakértői hálózat lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy a kezdeti integráción túl komplexebb AI szervezetfejlesztési folyamatokat is elindítsanak.

A „MI és más” műsorában Suppan Márton beszélt a néhány hete zárult, a vibe codingra (szoftverfejlesztési módszer, ahol a fejlesztő természetes nyelven utasítja az AI-t az alkalmazás felépítésére) épülő Futureproof Challange-ről, vagyis a Magyar AI Ötletversenyről is. Elmondta, a szintén az AI használatát ösztönző versenyt negyedévente megismétlik, a legjobb megoldásokat pedig nem hagyják elveszni: már most is több olyan pályamunkát választottak ki, amelyeket átköltöztetnek a Peak saját platformjára, hogy professzionális, szintre emeljék őket.

2025. tavaszán a MI és más adásának Sajtos István a PeakX vezetője volt az akkor lezajlott, úgynevezett nagy AI kompetencia tesztről, amelyben azt vizsgálták, hogy a nagy nyelvi modellek hogyan teljesítenek a diákok tudásának felmérésére szolgáló, de az interneten nem elérhető, vagyis a nyelvi modellek számára ismeretlen teszten. A mostani adásban Suppan Mártontól megtudhattuk, hogy a tesztet megismételték, az eredményekről bővebben a műsorban.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post AI Start 500: tudás és AI-ügynökök a kkv-k szolgálatában appeared first on digitrendi.hu.

Bár az utasforgalom várhatóan több mint duplájára nő 2040-re, sok repülőtér még mindig akár 30-nál is több, egymástól elkülönített, szigetszerűen működő rendszert üzemeltet a terminálokon, a földi és a légi kiszolgálásban. Az integráció hiánya nemcsak a működési hatékonyságot csökkenti, de megnehezíti a valós idejű döntéshozatalt is.

Emellett a repülőterekre is egyre nagyobb nyomást helyez többek között a nettó zéró kibocsátás elérésére kitűzött 2050-es határidő, valamint az emelkedő energiaköltségek kezelése, amelyek a repülőtéri működési kiadások 10–15 százalékát adják.

A világ egyik meghatározó energia-technológiai vállalatának, a Schneider Electric-nek az AVEVA szoftverére épülő IPOC egyetlen platformban egyesíti az energiamenedzsment, automatizálási és ipari rendszereket. Így közvetlen kapcsolatot teremt a repülőtéri rendszerek, az üzemeltetésben dolgozó szakemberek és a kritikus folyamatok többsége között.

A platform átfogó képet nyújt a terminálokon működő, a légi és földi kiszolgáló rendszerekről, javítva a koordinációt és a valós idejű döntéshozatalt. Az adatok támogatják a problémák korai felismerését és az incidensek gyorsabb osztályozását, zavarok esetén segítve az üzemeltetőket a gyorsabb reagálásban.

Az IPOC integrálja a valós idejű energiafelhasználási adatokat és a kapcsolódó üzemeltetési információkat. A sablonalapú architektúra felgyorsítja a szabványosított eszközök bevezetését: a modelleket elég egyszer létrehozni, ezután több helyszínen is fel lehet használni őket. Ez lehetővé teszi a repülőterek számára, hogy többletköltségek nélkül szabványosítsák az egyes terminálokon az eszközök modellezését.

Eredményes teszt Barcelonában

A barcelonai El Prat repülőtéren az egymástól elkülönülve működő 20 rendszert az IPOC-hoz hasonló AVEVA System Platform-mal váltották le. A platformmal az üzemeltetők egyetlen, egységes felületen követhetik a terminál, a poggyászkezelés, a HVAC (fűtés, hűtés, szellőztetés) rendszerek és az erőmű működését. Így kevesebb az energia- és erőforrás-pazarlás, és hatékonyabbá válik a létesítmény működése.

Az új platform kulcsszerepet játszott a jelentős fejlesztésekben, például az új terminál, a kifutópálya és a műholdas kapcsolatot biztosító épület megvalósításában. Emellett hozzájárult ahhoz is, hogy a repülőtér évente több mint 29 millió utasnak nyújtson jobb utazási élményt.

The post Hatékonyabb és fenntarthatóbb működést ígér a reptereknek ez a megoldás appeared first on digitrendi.hu.

A figyelem a legszűkösebb erőforrás

A digitális korban a figyelem vált az egyik legszűkösebb erőforrássá. A rendezvények szerepe is ennek megfelelően változik: már nem az a kérdés, hogy egy márka jelen van-e, hanem az, hogy képes-e valódi élményt teremteni.

A közönség viselkedése is alapjaiban alakul át. A látogatók többsége ma már nem passzív befogadó, hanem aktív résztvevő akar lenni, kapcsolódni, reagálni és megosztani szeretne. Az interaktív installációk és digitális élmények pontosan ezt a bevonódást teszik lehetővé.

Mennyit ér az élmény?

A rendezvénypiac digitalizációja mögött komoly üzleti logika áll. Az úgynevezett experiential marketing – vagyis élményalapú márkaépítés – globális piaca már ma is több tízmilliárd dolláros nagyságrendű, és évi két számjegyű növekedést mutat.

Ez nem véletlen: egy jól megtervezett esemény hatása messze túlmutat a helyszínen. Az ilyen események képesek növelni a márka iránti elköteleződést, és jelentősen javítani a kampányok megtérülését.

Egyes nemzetközi mérések szerint az interaktív élményekkel kiegészített események akár 2–3-szor nagyobb online láthatóságot generálhatnak, mint a hagyományos rendezvények. Másképp fogalmazva: az élmény nem költség, hanem multiplikátor.

Mennyit hoz a konyhára egy ilyen rendezvény?

A rendezvények megtérülése korábban hagyományosan nehezen mérhető volt, a digitalizáció azonban ezt is alapjaiban változtatta meg. Az interaktív és digitális elemekkel kiegészített eseményeknél már nemcsak a részvétel, hanem a teljes hatáslánc is követhetővé válik.

Egy esemény értéke az új korszakban több szinten jelentkezik. Egyfelől ott van az on-site, vagyis a helyszíni élmény hozadéka, ami közvetlenül befolyásolja a márkához való viszonyt. A kutatások szerint az élményalapú eseményeken résztvevők jelentős része nagyobb valószínűséggel vásárol vagy lép kapcsolatba a márkával.

Másfelől egy erős bevonó hatású esemény akár kétszer-négyszer nagyobb jövőbeni elkötelezettséget generálhat, mint egy hagyományos rendezvény.

A valódi érték ugyanakkor sokszor nem is a helyszínen keletkezik, hanem utána. Az interaktív installációk, látványos vizuális elemek és személyre szabható élmények ugyanis kifejezetten „megosztásra optimalizáltak”.

Ez azt jelenti, hogy egy esemény:

• többszörös közösségi média elérést generálhat

• organikus tartalomként élhet tovább

• új közönségeket érhet el a fizikai résztvevőkön túl, ami akár tízszer akkora lehet, mint a jelenlévők száma

A digitalizáció marketing- és üzleti értéke

A digitális élmények egyik legnagyobb előnye, hogy adatot is termelnek. A látogatói interakciók, útvonalak, reakciók mind mérhetővé válnak, ami közvetlenül felhasználható marketing- és értékesítési célokra.

Ez több területen is jól hasznosítható, egyfelől pontosabb célzást jelent a későbbi kampányokban és javítja az ügyfélismeretet is.

Egyes iparági becslések szerint nem túlzás azt állítani, hogy az élményalapú kampányok 20–30%-kal jobb megtérülést érhetnek el, mint a hagyományos eszközök.

Így helyeződik át a fókusz az eseményről a platformra

A digitalizált rendezvényeknél a fókusz áthelyeződik, nem egy egyszeri eseményről van szó, hanem egy olyan platformról, amely élményt ad, adatot gyűjt, és tartós kapcsolatot épít. 👉 Ezért változik maga a szemlélet is, amely a rendezvényt nem költségként, hanem hosszabb távon megtérülő befektetésként fogja fel.

Special Effects – egy iparág újradefiniálása

Erre a változásra reagálva bővítette tevékenységét a Special Effects Zrt., amely több mint négy évtizedes szakmai háttérrel lépett be a kreatív technológiai megoldások piacára. A vállalat a Digital Canvas eseményen mutatta be új üzletágát, és annak aktuális, helyenként látványos mesterséges intelligencia(AI) funkciókkal felruházott portfolióját, amely a digitális és fizikai elemek integrációjára épít.

“A kreatív technológia alkalmazási lehetőségei rendkívül szélesek: egy fine dining eseménytől kezdve egy márkaaktiváción, konferencián vagy múzeumon át szinte bármilyen tér és rendezvény új szintre emelhető” – mondta Szegő Tamás, az üzletág igazgatója.

A „kreatív technológia” valójában több különböző megoldás összehangolt alkalmazását jelenti. A hangsúly azon van, hogy a látogatók ne csak nézői, hanem aktív résztvevői legyenek az eseménynek.

Ide tartoznak többek között az interaktív vetítések, az immerzív terek vagy a szenzorvezérelt installációk, amelyek képesek reagálni a jelenlévőkre, és személyes élményt nyújtani.

A legnagyobb változás azonban nem technológiai, hanem szemléleti: a rendezvény már nem egyszeri esemény, hanem tartalomgyár, amely a közösségi médiában tovább él.

A Special Effects évente mintegy 3 ezer rendezvényt valósít meg világszerte, ami jól mutatja, hogy a piac mérete és komplexitása jelentősen megnőtt.

A vállalat referenciái között olyan nagyszabású projektek szerepelnek, mint a 4 ezer négyzetméteren megvalósított Álmok Álmodói 20 interaktív kiállítás, az Expo 2020 Dubai díjnyertes Magyar Pavilonja, továbbá számos hazai és nemzetközi immerzív tér és kiállítás.

Nemcsak a látvány, hanem a fenntarthatóság is fontos

A digitalizáció egy kevésbé látványos, de annál fontosabb előnye a fenntarthatóság. A digitális megoldások sok esetben kiválthatják a hagyományos, egyszer használatos díszleteket és nyomtatott elemeket.

Ez nemcsak költséghatékonysági szempontból fontos, hanem egyre inkább elvárása a megrendelőknek is.

(M)erre tart a piac?

A rendezvényipar digitalizációja még csak most gyorsul fel igazán. A következő években várhatóan tovább erősödik az AI szerepe, a személyre szabott élmények és az online–offline integráció.

A Special Effects tervei között szereplő innovációs és tréningközpont is ezt a jövőt készíti elő: egy olyan teret, ahol a technológia nemcsak bemutatható, hanem fejleszthető is.

A rendezvények világa ma már nem a helyszínről, hanem az élményről szól. A digitalizáció nemcsak látványosabbá teszi az eseményeket, hanem új üzleti logikát is hoz: a siker mércéje már az, hogy mennyire képes egy esemény tartós kapcsolatot kialakítani a közönséggel.

The post Nem elég a jelenlét: a digitális élmény így termel üzleti értéket a rendezvényeken appeared first on digitrendi.hu.

Az országos döntő haladó kategóriájának győztesei a 14 év alatti korcsoportban a miskolci Vörösmarty Mihály Katolikus Általános Iskola és Óvoda ’Deákok’ nevű csapata, a 14 év felettiek közt pedig szintén Miskolcról a ’Kandó’ nevű csapat, akik a Miskolci SZC Kandó Kálmán Informatikai Technikumból érkeztek.

A kezdő kategória 14 év alatti győztese a Szigetszentmártoni Általános Iskola ’Wall-E’ nevű csapata. A 14 év feletti korcsoportban a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola ’Cybercore’ csapata nyert.

Új rekord a program történetében

A Yettel ProSuli programja keretében ötödik alkalommal meghirdetett verseny idén minden eddiginél nagyobb érdeklődés mellett zajlott: összesen 169 csapat nevezett, ami új rekordot jelent a program történetében.

Különösen erős volt a vidéki jelenlét: a nevezések közel 80%-a vidéki iskolákból érkezett, míg Budapest 34 csapattal képviseltette magát. A főváros mellett a legaktívabbak között olyan vidéki nagyvárosok csapatai vettek részt, mint Nyíregyháza, Szeged, Pécs, Békéscsaba, Tatabánya, Hódmezővásárhely vagy Jászapáti, ami jól mutatja, hogy a robotika és a programozás iránti érdeklődés országos szintű.

A közel 170 nevezőből 60 jutott be az országos döntőbe. Két korcsoportban – 14 év alatt és felett –, valamint idén először kezdő és haladó kategóriában versenyeztek a csapatok.

„A felkészülés és a verseny során a diákok nemcsak robotot építeni és programozni tanulnak meg, hanem fejlődik a kritikai gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, a csapatmunka révén pedig az együttműködési készségük is” – emelte ki Koren Balázs, a program szakmai vezetője.

A haladó kategória győztesei Szöulban folytathatják

A mindent eldöntő verseny haladó kategóriájának nyertesei a Szöulban megrendezendő Robotex 2026 verseny nemzetközi döntőjére kvalifikálták magukat, ahol a világ legjobb diákcsapataival mérhetik össze tudásukat.

A nyertes csapatok a nemzetközi versenyen való részvételen túl többszáz ezer forint utazástámogatási keretösszeget is nyertek a Yettel jóvoltából. A kezdő kategória legjobbjai a pedig a Robotex magyarországi döntőjébe jutottak tovább, és 400 ezer forint pénzjutalmat nyertek iskolájuk robotkészleteinek további fejlesztéséhez.

Az oktatási programról

A ProSuli a Yettel 2015-ben indított országos digitális oktatási programja, amely ma már 180 iskola és közel 10 ezer pedagógus munkáját támogatja. A távközlési szolgáltató a programon keresztül ingyenes internetkapcsolattal, akkreditált képzésekkel, modern tananyagokkal és szakmai közösséggel segíti a tanárokat abban, hogy a diákok tudatosan és magabiztosan használják a digitális technológiát.

A program kiemelt területe a tudatos internethasználat, valamint a robotika, amely élményalapú módon fejleszti a problémamegoldó és algoritmikus gondolkodást, és segít felkészülni a digitális jövő kihívásaira.

The post Robotokkal a világot jelentő deszkákra: magyar diákok a szöuli döntőben appeared first on digitrendi.hu.

Adatközpontból AI-gyár

A mesterséges intelligencia nemcsak szoftveres, hanem infrastrukturális forradalmat is hoz. Az új generációs adatközpontok már nem pusztán adatokat tárolnak és dolgoznak fel, hanem ipari léptékben „gyártják” az AI-modellek működéséhez szükséges számítási kapacitást.

Ezért egyre gyakrabban nevezik őket AI-gyáraknak. Ezeknél a létesítményeknél egyszerre kell kezelni az extrém energiaigényt, a hűtést és a rendszerek összehangolt működését — vagyis mindazt, ami korábban külön-külön is komoly kihívást jelentett.

Átalakul a rackek szerepe

A „rack” kifejezés az adatközpontok világában egy szabványos szerverállványt jelent, amelybe a számítási egységek – például processzorok és GPU-k – kerülnek. Az AI korszakban ezek az állványok már jóval többet jelentenek egyszerű hardvernél: egy-egy rack lényegében komplett, nagy teljesítményű számítási egységként működik.

Ez azzal jár, hogy jelentős energiaigényük van, komoly hőt termelnek, és önmagukban is speciális infrastruktúrát igényelnek. Az említett három cég referencia-terve kifejezetten az NVIDIA új generációs, ilyen rack-méretű rendszereire készült, figyelembe véve ezek minden infrastrukturális igényét.

Energia és hűtés: itt dől el minden

Az AI-adatközpontoknál a legnagyobb kihívás ma már nem maga a számítási teljesítmény, hanem annak kiszolgálása. A bemutatott megoldások ezt célozzák: magasabb, 480 voltos tápfeszültséggel működő rendszerek, új áramelosztási megközelítések és hatékonyabb hűtési modellek jelennek meg.

Ezek a fejlesztések lehetővé teszik, hogy a rendszerek akár magasabb üzemi hőmérsékleten is stabilan működjenek, ami jelentősen javítja az energiahatékonyságot. Bár ez technikai részletnek tűnhet, valójában kulcskérdés: minél hatékonyabb az energia- és hőkezelés, annál gazdaságosabb az AI működtetése.

Digitális iker: tesztelés még az építés előtt

Az egyik legfontosabb újítás az úgynevezett digitális iker, amely az adatközpont virtuális másaként működik. Ebben a környezetben a mérnökök még a fizikai megvalósítás előtt képesek modellezni az áramellátást, a hőtermelést, a légáramlást és a vezérlést.

Ez nemcsak azt teszi lehetővé, hogy a rendszert valós körülmények között „kipróbálják”, hanem azt is, hogy gyorsan optimalizálják a működést különböző terhelési és környezeti helyzetekben. A gyakorlatban ez kevesebb hibát, gyorsabb bevezetést és kiszámíthatóbb működést jelent.

AI az üzemeltetésben

A mesterséges intelligencia nemcsak az adatközpontok feladataiban jelenik meg, hanem azok működtetésében is. A világ egyik meghatározó energia-technológiai vállalata, a Schneider Electric egy olyan AI-alapú megoldást is tesztelt, amely képes a különböző rendszerekből érkező valós idejű adatok elemzésére, a hibák okainak azonosítására és a szükséges beavatkozások javaslatára.

Ez különösen fontos egy olyan környezetben, ahol rengeteg riasztás keletkezik, és ezek értelmezése időigényes feladat. Az ilyen megoldások segíthetnek abban, hogy a hibaelhárítás gyorsabb és következetesebb legyen, miközben csökken a szükségtelen beavatkozások száma.

Miért fontos ez most?

Az AI-modellek mérete és erőforrásigénye gyorsan növekszik, és ezzel párhuzamosan az őket kiszolgáló infrastruktúra is egyre összetettebbé válik. A most bemutatott fejlesztések erre a növekedésre adnak választ azzal, hogy tervezhetőbbé és hatékonyabbá teszik az adatközpontok létrehozását és működtetését.

Összegezve: nem az AI fejlesztése a szűk keresztmetszet, hanem az, hogy milyen infrastruktúrán fut.

Az adatközpontok világa szép csendben ipari léptéket vált. A jövő infrastruktúrája már nem szervertermekből, hanem komplex, optimalizált rendszerekből áll, ahol az energia, a hűtés és a szoftverek ugyanannyira fontosak, mint maga a számítási teljesítmény.

The post Ütemesen épülnek az AI-gyárak: új szintre lépnek az adatközpontok appeared first on digitrendi.hu.

Az elmúlt évek során a Gloster akvizíciókkal, új piacokkal és növekvő nemzetközi jelenléttel olyan több kontinensen is aktív technológiai csoporttá fejlődött, amely ma már Magyarország mellett Londonban, Münchenben és Cebuban (Fülöp-szigetek) lévő irodáival is jelen van az európai és globális piacon.

Ez a növekedési pálya mind szervezetileg, mind operatívan új szintet igényel — fókuszáltabb irányítást, strukturáltabb végrehajtást és erősebb, skálázhatóbb európai piaci pozicionálást.

Az igazgatóság elnöke, Szekeres Viktor(a fotón jobbra) ezen szempontok mérlegelésével hozta meg a döntést: 2026. március 25-i hatállyal Csillag Pétert(a fotón balra) nevezte ki a Gloster Digital Group Nyrt. vezérigazgatójává.

Az új vezér is a technológiai szektorból érkezett

Csillag Péter a hazai technológiai szektor egyik ismert szakembere. A Starschema adattechnológiai vállalat társalapítójaként és korábbi vezérigazgatójaként 15 év alatt 250+ fős, több kontinensre kiterjedő ügyfélkörrel rendelkező céget épített Magyarországról kiindulva. A vállalkozást 2022-ben 42,5 millió dollárért adta el a globális HCL Technologies cégnek.

Csillag Péter 2025. novembere óta dolgozik a Glosternél innovációs tanácsadóként, így a vállalat működését, csapatát és piacát már közelről ismeri.

Szekeres Viktor az elnöki pozíciót és a hozzá kapcsolódó aktív szerepét továbbra is megtartja. Feladatköre a növekedési stratégiára, az akvizíciós lehetőségek feltérképezésére és a befektetői kapcsolatokra összpontosul, emellett személyesen is részt vesz a londoni és müncheni irodák fejlesztésében.

Újszerű vezérigazgató-elnök felállás

A két vezető nem a hagyományos értelemben vett vezérigazgató–elnök felállásban gondolkodik. Inkább partnerként tekintenek egymásra — közös céljuk, hogy a menedzsment csapattal együtt a Glostert a szektor élvonalába vigyék.

Szekeres Viktor alapítóként és legnagyobb részvényesként közvetlenül érdekelt a Gloster értékének növelésében. Csillag Péter és a menedzsment csapat működésének középpontjában ugyancsak a cégérték hosszú távú építése áll.

AI-fókuszú jövőkép

A Gloster stratégiailag európai technológiai partnerként pozícionálja magát. A vállalat szoftver modernizációs megoldásokat, AI-, cloud- és fejlesztési integrációt kínál ügyfelei számára. Nem projektszállítói, hanem hosszú távú növekedési partneri szerepben gondolkodik.

A jelenlegi fejlesztési prioritások két konkrét területre összpontosulnak: az AI-alapú adatmigrációra és a vibe codingra(AI-alapú szoftverfejlesztési módszer) — mindkettő erős nyugat-európai piaci keresletre épít, és a Gloster meglévő technológiai kompetenciáira támaszkodik.

The post A globális terjeszkedést már új vezérigazgatóval folytatja a Gloster appeared first on digitrendi.hu.