A magyar megújulóenergia-kapacitások következő évekre tervezett bővítése új feladatok elé állítja a villamosenergia-rendszert. Miközben a kormány több ezer megawattnyi új szélenergia-kapacitással számol, egyre nagyobb szerepet kap az energiatárolás és a hálózat digitális, rugalmas működtetése is. Két friss fejlesztés jól mutatja, milyen irányok rajzolódnak ki a hazai energiapiacon.

Október végéig lehet pályázni a szélerőmű kapacitás bővítésének első körére

A magyarországi szélerőművi kapacitás a jelenlegi mintegy 330 MW-ról a kormányzati tervek szerint néhány éven belül akár további 4000 MW-tal is bővülhet. Az első pályázati körben 702 MVA hálózati csatlakozási kapacitást osztanak ki, a jelentkezéseket október 30-ig lehet benyújtani.

Az új szélerőművek azonban nem önmagukban változtatják meg az energiarendszert. A napenergia már eddig is jelentősen növelte az időjárásfüggő termelés arányát, a szél pedig más időszakokban és más körülmények között termel, ezért a két energiaforrás bizonyos szempontból kiegészítheti egymást. Ehhez viszont olyan hálózatra van szükség, amely képes gyorsan reagálni a termelés változásaira és az energiaáramlások átrendeződésére.

„Rugalmas, decentralizált hálózatokra van szükség, amelyekben az energetikai és az ICT-technológiák integrációja kulcsszerepet kap” – fogalmaz Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

A hálózati rugalmasság fontos eleme az energiatárolás

Erre jó példa a SolServices és a Huawei frissen bejelentett együttműködése, amelynek keretében több mint 150 MW teljesítményű, 300 MWh kapacitású akkumulátoros energiatároló-rendszer épül ki. A teljes portfólió várhatóan 2027 első negyedévére készül el, a SolServices meglévő napelemparkjainak hibridizációjával.

A projekt mérete önmagában is figyelemre méltó, de talán még érdekesebb, hogy nem egy önálló akkumulátoros beruházásról van szó. A SolServices mintegy 380 MW összteljesítményű naperőművi portfóliót üzemeltet, és ennek fokozatos átalakításával egy rugalmasabb, integrált energiaportfóliót alakít ki. A tároló így közvetlenül kapcsolódik a már működő megújuló termeléshez.

Ennek a működésnek éppen az az egyik legfontosabb előnye, hogy a napsütéses időszakokban megtermelt, de azonnal fel nem használt villamos energia később is rendelkezésre állhat. A tároló a nagyobb rendszerigényű órákban visszaadhatja az energiát a hálózatnak, ezzel mérsékelve a termelés és fogyasztás közötti eltéréseket, valamint támogatva további megújuló kapacitások integrációját.

A 300 MWh-s rendszer nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy a teljesen feltöltött tároló – a bejelentésen elhangzottak szerint – egy paksi atomerőművi blokk csúcskapacitású termeléskiesését több mint fél órán keresztül lenne képes ellensúlyozni. A beruházás ráadásul teljes egészében piaci finanszírozással valósul meg, ami az üzletfelek értelmezése szerint azt is jelzi, hogy a nagy léptékű energiatárolás már önálló piaci infrastruktúraként is megjelenhet.

A projekt technológiai oldalán a Huawei intelligens BESS-vezérlése és hálózatképző megoldásai is megjelennek. A cél nem pusztán az energia eltárolása, hanem egy olyan rendszer kialakítása, amely nagyobb rugalmasságot biztosít a villamosenergia-hálózat számára.

Ami a hibridizáció mögött van

A hibridizáció nem feltétlenül áll meg a napenergia és az energiatárolás kombinációjánál. A SolServices hosszabb távú terveiben a szélenergia és a geotermikus energia integrációja is szerepel, vagyis egy olyan portfólió kialakítása, amelyben több, eltérő termelési karakterisztikájú energiaforrás és a tárolás egymást kiegészítve működhet.

A két fejlesztés így ugyanannak az átalakulásnak más-más oldalát mutatja. A szélenergia tervezett bővítése új termelőkapacitásokat hozhat a rendszerbe, az energiatárolás pedig segíthet abban, hogy az időjárásfüggő termelés rugalmasabban illeszkedjen a fogyasztáshoz. Közben a hálózatnak is egyre intelligensebbé és alkalmazkodóképesebbé kell válnia.

A megújulóenergia-átmenet következő szakaszában ezért már nem egyszerűen az a kérdés, mennyi új energiát tudunk termelni, hanem az is, hogyan tudjuk azt tárolni, elosztani és akkor felhasználni, amikor valóban szükség van rá.

The post A megújuló energia új kihívása: nemcsak termelni, tárolni és kezelni is kell appeared first on digitrendi.hu.

Ahol a robot jó fiú

Ződi Zsolt szerint a távol-keleti kultúrák egészen másként néznek a gépekre: a sintó hagyományban a tárgyaknak is lehet lelkük, a japán popkultúrában pedig a robot évtizedek óta pozitív hős. Európában az ember-robot érzelmi kötődés gyanúsabb, az Európai Parlament 2017-es állásfoglalása kifejezetten problémaként kezeli.

Az emberszerűség ereje mégis letagadhatatlan. Az amerikai utcákon guruló ételkiszállító dobozoknak sokáig senki nem segített, „aztán mikor elkezdtek rájuk festeni szájat meg szemet, akkor hirtelen elkezdtek nekik segíteni” – idézte fel a kutató. A gyárakban is fordult a trend: a teljesen emberek nélkül működő üzemek helyett a kobotok, vagyis az ember mellett, az emberrel együttműködve dolgozó robotok kerültek előtérbe.

A kobotok kérdése egy új kutatási irány, ahol azt vizsgálják, hogy egy ilyen robot munkatársnak hogyan kell kinéznie, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie, hogyan reagálnak rájuk az emberek és hogyan kell megszervezni a közös a munkát. Ennek a kutatásnak az egyik eleme az, hogy segít-e az együttműködésben a humanoid megjelenés, az emberire emlékeztető „viselkedés”.

A pohár víz problémája

Ami nekünk magától értetődő, az egy gépnek egy robotnak rendkívül nehéz: megfogni egy pohár vizet úgy, hogy ne öntse ki, ne törje el a poharat, belépni egy szobába, és kikerülni a bútorokat, a földön heverő papucsot, vagy éppen a kutyát. Ehhez gépi látás, tárgyfelismerés és rengeteg előzetes tudás kell a világról. Minél szűkebb területre optimalizálunk egy robotot – mint egy autonóm sebészrobotot –, annál könnyebb dolgunk van.

A hétköznapi kézmozdulataink komplexitása viszont elképesztő kihívás – fogalmazott Ződi Zsolt a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcastben. Véleménye szerint így az a valószínű forgatókönyv, hogy előbb lesznek egy orvosi műtőben önállóan műtő robotok, mint olyanok, amelyek az otthonainkban, a háztartási munkában tudnak hatékonyan segíteni.

Hogy mikor lesznek mégis ilyen robotok? Ződi szerint erről Japánban is erősen megoszlottak a vélemények. Voltak, akik szerint tíz éven belül egészen élethű humanoid robotok lesznek. Mások szerint a humanoid robotokra nincs is szükség, mert valószínűleg inkább különböző ágazatok, vagy életterületek szerinti specializált robotok lesznek, amelyeknél a legtöbb esetben nem lesz feltétlenül fontos a megjelenés.

Egy gondozó robotnál például nem feltétlenül szükséges, hogy kifejezetten humanoid kinézete legyen, viszont bőven rendelkezhet olyan, rendkívül hasznos tulajdonoságokkal, amelyekkel az emberek nem rendelkeznek. Mások szerint az emberi tevékenységek többségét problémamentesen elvégezni képes humanoid robotok még nagyon mesze vannak. Ezen a területen a nagynyelvi modellek sikere miatt nagy az optimizmus, de ez kicsit félrevezető, a robotika még nem tart itt. Szépen fejlődnek, de ez a nagy ugrás nem feltétlenül látszik.

Félig ijedtség, félig marketing

A nagy AI-cégek vezetőinek egymást erősítő vészjelzéseiről határozott véleménye van: „szerintem a jelenlegi pániknak a fele valódi ijedelem.” A másik felét az táplálja, hogy „menő” azt mondani: olyasmit alkottam, ami akár mindannyiunkat elpusztíthat.

Az információs társadalom jogi aspektusait kutató Ződi Zsolt három veszélyforrást különít el. A legkomolyabb, véleménye szerint az, hogy rosszhiszemű emberek fordítják a modellek képességeit pusztításra. A tesztkörnyezetből kitörő AI-ügynökök esetét inkább kiberbiztonsági hanyagságnak nevezte, míg az öntudatra ébredő, saját célokat követő gépet a legkevésbé valószínű forgatókönyvnek tartja.

A szoftveripar régi adóssága

Mint mondta, az EU AI-Act első szövege 2021-ben született, a ChatGPT 2022 novemberi berobbanása pedig rögtön szétfeszítette a logikáját: a magas kockázatú területek listája értelmét veszti, ha egy nyelvi modell bárhol bevethető. A professzor úgy látja, a rendelet valójában régi problémákat kezel.

Szoftverhibák például évtizedek óta okoznak katasztrófákat: egy rossz frissítés 2024 nyarán világszerte repülőgépek ezreit tartotta a földön, a Boeing 737 MAX két gépe szenzor- és szoftverhiba miatt zuhant le. A szoftveripar sikeresen kibújt a felelősség alól, azonban Ződi Zsolt meggyőződése szerint az AI-iparnak ez a „felelősség eltolás” már nem fog sikerülni.

A por, amitől mindenki tartott

Egy héttel korábban a MI és más podcastban Sipos Zoltán a „kiszámíthatalan jövő” alátámasztására azt az autóipari emléket idézte fel, hogy Henry Ford az „a-ból b-be jutás” problémáját akarta megoldani, de egyáltalán nem óhajtott hozzá finomítókat, tankhajókat és úthálózatot, mégis az autó elterjedéséhez ez az egész rendszer kellett. Ződi Zsolt is nagyon hasonló, szintén autóipari példát hozott David Collingridge technológiakutatótól. Amikor 20. század elején a brit Királyi Autóklubot megkérdezték, milyen veszélyeket rejt az automobil. A válasz az volt, hogy: a burkolatlan utakról felvert por.

Alvóvárosokról, olajiparról, tankerkatasztrófákról senki nem beszélt, senki nem tartott. „Ha minket most megkérdeznek, mi ugyanilyen béna válaszokat adunk” – mondja Ződi Zsolt. Példaként említette, hogy amikor 2021-ben az EU AI-Act első szövege készült, senki nem gondolt olyan hatásokra, mint, hogy mára az otthon írt dolgozat, mint számonkérési forma gyakorlatilag megszűnt, vagy például az emlékezetes a közösségi médiát elárasztó Ghibli képek története, ahol a japán stúdió stílusban rajzoló gépek jogilag nem plagizálnak, a stúdió mégis a saját szellemi termékét látja bennük.

A mostani beszélgetésnek lesz folytatása: a professzor abban egyezett meg a műsorvezetővel, hogy egy-másfél év múlva újra leülnek, és megnézik, milyen váratlan problémák jöttek elő addig. A vendég már most fogadást ajánlott: „legalább három-négy ilyet fogok tudni mondani„.

A cikk szerzője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján Claude segített, a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő-műsorvezetője

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Menőzés és riogatás: miért műt előbb egy robot, mint hogy kitakarítson? appeared first on digitrendi.hu.

Az irodatechnika hallatán ma még könnyű a jól ismert nyomtatókra, multifunkciós berendezésekre és szkennerekre gondolni. A piac azonban már jó ideje más irányba tart. A nyomtatott oldalak száma csökken, a digitalizáció gyorsul, miközben az eszközök egyre szorosabban kapcsolódnak a vállalati IT-rendszerekhez, a felhőhöz, a biztonsági megoldásokhoz és most már a mesterséges intelligenciához is.

A papír eltűnik, az adat marad

A klasszikus hardcopy-piac zsugorodása jól látható az IDC friss piaci adataiban is. A kutatócég 2026 első negyedévére vonatkozó jelentése szerint a globális piacon különösen a lézeres eszközök és az A3-as multifunkciós berendezések szállítása csökkent, Nyugat-Európában pedig a digitalizáció is a visszaesés egyik meghatározó tényezője. Az IDC szeptemberben közzétett adatai szerint a globális hardcopy-szállítások 2026 második negyedévében éves összevetésben 7 százalékkal, 17,2 millió darabra estek.

Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a dokumentumokkal végzett munka jelentősége csökkenne. Inkább az figyelhető meg, hogy a dokumentum egyre kevésbé végtermék, és egyre inkább adatforrás.

Erre jó példa a Canon most bemutatott imageFORMULA DR-C360 dokumentumszkennere. A vállalat olyan környezetekre szánja, ahol nagy mennyiségű papíralapú dokumentumot kell gyorsan digitalizálni. A készülék akár 120 kép/perc sebességgel dolgozik, 100 lapos automatikus dokumentumadagolóval rendelkezik, a hozzá adott szoftver pedig OCR-t(optikai karakterfelismerés) és vonalkódolvasást is támogat.

Önmagában egyik funkció sem forradalmi. A lényeg inkább az, mi történik a szkennelés után. A Canon megoldása a digitalizált dokumentumokat különböző formátumokba alakítja, és támogatja a továbbításukat SharePointba, hálózati mappákba vagy felhőalapú alkalmazásokba.

Vagyis a szkenner már nem egyszerűen egy olyan berendezés, amely a papírlapot képpé alakítja. Egyre inkább válik a vállalati adatfolyam első állomásává.

Fizikai információból digitális adat lesz

Ennek a változásnak a jelentőségét jól mutatja, hogy a Canon egy korábbi modelljével egy magyarországi feldolgozási projektben mintegy 12 millió dokumentumot digitalizáltak, köztük milliós nagyságrendben hagyományos, füzet formátumú útleveleket. Az új modellnél már a hordozótasak használatára sincs szükség, így a nagy mennyiségű dokumentum feldolgozását nem kell megszakítani.

Amikor az AI már a dokumentumot is továbbküldi

Ez a folyamat pedig éppen most léphet új szintre a mesterséges intelligencia miatt.

A Quocirca legutóbbi Print Industry Trends kutatása szerint a nyomtatási iparág egyik legfontosabb változása, hogy az AI felgyorsítja a még papíron működő munkafolyamatok digitalizálását. A kutatócég szerint a multifunkciós nyomtatókat egyre inkább biztonságos, AI-alapú munkafolyamatokat támogató eszközként kell kezelni, amelyek az intelligens dokumentumfeldolgozással együtt dolgoznak. A hangsúly közben fokozatosan a hardverről a szoftverre és a szolgáltatásokra helyeződik át.

A Gartner témába vágó 2026-os kutatása szintén azt mutatja, hogy az IDP (Intelligent Document Processing) már önálló technológiai területté vált. A generatív AI és az agentikus automatizálás új hatékonysági lehetőségeket teremt, miközben a dokumentumfeldolgozás egyre inkább beépül a vállalati munkafolyamatokba.

A különbség jól érzékeltethető egy egyszerű példával. Egy hagyományos, AI-val támogatott rendszer egy számláról felismeri és kinyeri a végösszeget. Egy agentikus rendszer viszont már azt is képes lehet eldönteni, hogy mi legyen vele: felismeri a beszállítót, összeveti a megrendeléssel, lekérdezi az ERP-rendszert, ellenőrzi a teljesítést, majd továbbítja a folyamatot vagy emberi ellenőrzést kér.

A Quocirca agentikus AI-ról szóló elemzése szerint a vállalkozások 73 százaléka növeli az intelligens dokumentumfeldolgozásra fordított beruházásait, miközben a kutatás 9 százalékos növekedést vár a multifunkciós berendezések szkennelési volumenében a következő évben.

Ez különös helyzetet teremt. A papír mennyisége csökken, miközben a szkennelés jelentősége nő.

A „papírmentes iroda” tehát nem feltétlenül azt jelenti, hogy többé nincs szükség szkennerre. Éppen ellenkezőleg: a fennmaradó papíralapú dokumentumok minél gyorsabb és intelligensebb digitalizálása válik fontossá.

A hibrid iroda átírja a szabályokat

A hibrid munkavégzés csak tovább árnyalja a képet. A Quocirca ide vonatkozó kutatása szerint 2025-ben a megkérdezett cégek és intézmények 57 százaléka még teljesen irodai munkavégzést jelzett, 2030-ra azonban ez 49 százalékra csökkenhet. Közben 47 százalékuk tervezi növelni a printinfrastruktúrára fordított beruházásokat. A kutatás szerint a nyomtatási volumen ugyan csak 0,5 százalékkal nőhet, a mobilnyomtatás viszont 2,3 százalékkal bővülhet.

Ez első pillantásra ellentmondásnak tűnik. Miért költenének a vállalatok nyomtatási infrastruktúrára, ha közben egyre kevesebbet nyomtatnak?

Azért, mert már nem feltétlenül a nyomtató a lényeg.

A vállalatok olyan infrastruktúrát keresnek, amely biztonságosan összeköti a fizikai dokumentumokat a digitális munkafolyamatokkal, miközben az alkalmazottak egy része otthonról, más része az irodából vagy éppen egy másik helyszínről dolgozik.

Az irodatechnika így lassan beolvad az IT-infrastruktúrába. A biztonság, az identitáskezelés, a felhő, a workflow-automatizálás, az adatvédelem és az AI legalább annyira fontos lesz, mint maga a nyomtatási sebesség.

Nem minden irodatechnika, amire a neve utal

És ezen a ponton kapcsolódik be egy másik piaci szereplő, az Anker.

Első látásra az eufyMake E1 is könnyen bekerülhetne az irodatechnikai hírek közé, hiszen egy nyomtatóról van szó. Csakhogy nem minden irodatechnika, amire a neve utal.

Az Anker E1 UV-nyomtatója ugyanis egészen más irányba mutat. Több mint 300 különböző anyagra képes nyomtatni, akár 1440 dpi felbontással és 5 milliméteres 3D textúrával, miközben a gyártó kifejezetten kisvállalkozásoknak és kreatív alkotóknak szánja. A készülék többek között fára, fémre, üvegre, kerámiára, bőrre és textilre is használható.

A cél itt már nem egy dokumentum elkészítése, hanem egy digitális ötlet fizikai termékké alakítása.

A kisvállalkozó saját műhelyében készíthet egyedi vagy kis szériás termékeket anélkül, hogy minden munkát külső nyomdának vagy gyártónak kellene kiadnia. Az Anker ráadásul AI-eszközöket is épített a rendszerbe, az Idea-to-Image munkafolyamat pedig a kiválasztott anyag alapján nyomtatási paramétereket ajánl.

Ez már nem klasszikus irodatechnika. Sokkal inkább desktop manufacturing, vagyis az ipari gyártástechnológiák egy részének asztali méretűvé és kisvállalkozások számára hozzáférhetővé válása.

És ez a folyamat sem áll meg az UV-nyomtatásnál. Az Anker már egy személyi textilnyomtatón is dolgozik, amely a tervek szerint 2027 első negyedévében jelenhet meg, közvetlenül a ruhadarabra nyomtató DTG (Direct-to-Garment), illetve fóliára nyomtató, majd a mintát a textilre hőpréssel átvivő DTF (Direct-to-Film) technológiával.

A két fejlesztés így látszólag két teljesen különböző piacról érkezik, valójában ugyanannak a nagyobb technológiai átalakulásnak két oldalát mutatja.

Az egyik irány:

fizikai információ → digitális adat

A másik:

digitális ötlet → fizikai termék

A kettő között pedig ott vannak azok a technológiák, amelyek az elmúlt években alapjaiban alakították át a vállalati munkát: a felhő, az automatizálás, az AI, az adatfeldolgozás és a digitális munkafolyamatok.

Ezért lehet, hogy az „irodatechnika” elnevezés már lassan újrakeresztelésre érik. A nyomtató már nem feltétlenül csak nyomtat. A szkenner már nem feltétlenül csak másolatot készít. Az MFP egyre inkább digitális adatkapu, a dokumentum pedig egyre inkább a vállalati folyamatok alapanyaga.

Közben az asztali gyártóeszközök ugyanennek a folyamatnak a másik végén jelennek meg: a digitális tartalomból és tervekből egyre könnyebben készülhet fizikai termék akár egy kisvállalkozás saját műhelyében.

Lehet, hogy az irodatechnika piaca zsugorodik, az viszont egyre kevésbé igaz, hogy az irodatechnikai eszközök jelentősége is csökken.

Inkább az figyelhető meg, hogy a készülék önmagában egyre kevésbé érdekes kezd lenni. Az igazán fontos kérdés, hogy milyen adatot vesz fel, mit kezd vele az AI, milyen üzleti folyamatba kapcsolódik be – vagy milyen fizikai terméket képes létrehozni egy digitális ötletből. Ideje másképpen nézni az irodatechnikára.

The post Kevesebb papír, több intelligencia: újraértelmeződik az irodatechnika appeared first on digitrendi.hu.

A Magyar Telekom vezetékes hálózata a 2026 első félévére vonatkozó Ookla Speedtest-mérések alapján ismét elnyerte a „Leggyorsabb Vezetékes Hálózat” és a „Legjobb Vezetékes Hálózat” díját Magyarországon. A vállalat egymást követő második mérési időszakban végzett az élen mindkét kategóriában.

A két elismerés azonban érdekesebb annál, mint hogy újabb elismerés került a Telekom díjgyűjteményébe. Már az elnevezésekből is látszik ugyanis, hogy a „leggyorsabb” és a „legjobb” nem feltétlenül ugyanazt jelenti. Az pedig még érdekesebb, hogy az Ookla a mobilhálózatok európai összehasonlításában már egy harmadik szempontot, a Network Consistencyt, vagyis a hálózati teljesítmény konzisztenciáját is külön vizsgálja.

Mitől jó ma egy hálózat?

A sebesség természetesen továbbra is alapvető szempont. Az Ookla „Leggyorsabb Vezetékes Hálózat” díja a Speed Score alapján születik, amely nem önmagában csak a letöltési sebességet veszi figyelembe, hanem többek között a le- és feltöltési teljesítményt, valamint a terhelés alatti késleltetést is. A Magyar Telekom esetében a 2026 első és második negyedévének mérései alapján 70,43 lett a Speed Score, a medián letöltési sebesség 316,67, a feltöltési pedig 101,32 Mbps volt.

A „Legjobb Vezetékes Hálózat” díj mögött már másfajta megközelítés áll. Az Ookla Connectivity Score-ja az általános felhasználói élményt próbálja megragadni, olyan tényezők figyelembevételével, mint a sebesség, a késleltetés és a mindennapi használat során tapasztalt teljesítmény, például webböngészés vagy videostreaming közben. A 2026 első félévében gyűjtött több mint 51 millió teszt alapján a Telekom Connectivity Score-ja 79,06 lett.

Vagyis már ugyanazon hálózat esetében sem feltétlenül ugyanazt a kérdést teszi fel a mérés. Az egyik arra keresi a választ, hogy milyen teljesítményre képes a hálózat, a másik pedig arra, hogy milyen felhasználói élményt tud ebből nyújtani.

A magyarországi vezetékes hálózatok összehasonlításánál ugyanakkor érdemes egy módszertani sajátosságot is figyelembe venni. A Yettel ugyanis csak 2026 júliusában indította el saját vezetékes, optikai HiperNet szolgáltatását a 2Connect nagykereskedelmi infrastruktúráján, így a január–júniusi Ookla-időszakban még nem volt jelen a vezetékes piacon ebben a formában. (A vállalat korábban is kínált otthoni internetet, az OtthonNet azonban mobilhálózaton működött.)

A különbség a mobilhálózatoknál még látványosabban jelenik meg.

Az Ookla 2026 első félévére készült európai Mobile Network Consistency Reportja már kifejezetten azt vizsgálja, hogy a mobilhálózatok mennyire megbízhatóan hozzák az elvárt teljesítményt. A jelentés milliós nagyságrendű, fogyasztók által indított Speedtest-mérésekre épül, és nem a legmagasabb elérhető sebességet keresi, hanem azt, hogy a mérések mekkora részében teljesül egyszerre egy meghatározott letöltési és feltöltési küszöb.

Ez a küszöb az Ookla 2026 első félévi elemzésében 50 Mbps letöltés és 10 Mbps feltöltés. A Network Consistency azt mutatja meg, hogy az adott szolgáltató mérési mintáinak mekkora hányada éri el vagy haladja meg mindkét értéket. A számítás minden technológiát együtt kezel, és az elemzés a január–júniusi időszakra vonatkozik.

A különbség szemléletes. Egy hálózat lehet nagyon gyors egy adott pillanatban vagy egy adott helyen, de ettől még nem biztos, hogy ugyanazt a teljesítményt biztosítja újra és újra. A sebesség azt mutatja meg, mire képes a hálózat. A konzisztencia azt, hogy ebből mennyit kap meg a felhasználó rendszeresen.

Az Ookla európai listájának élén 2026 első félévében a Telekom Germany végzett 73,3 százalékos Network Consistency értékkel. Dobogós még a Telekom Slovakia 71,8, és a Yettel Bulgaria 70,7, tőle nem sokkal lemaradva a negyedik a Telia Denmark 70,2 százalékkal.

Az első öt szolgáltató között kevesebb mint öt százalékpont a különbség, ami az Ookla értelmezése szerint arra utal, hogy az 50/10 Mbps-os küszöb megbízható teljesítése a vezető európai hálózatoknál egyre inkább alapelvárássá válik.

Készülni kell az AI-jelentette újabb leterhelésre

Az is jól látszik, hogy a hálózatok használata közben egyre kevésbé egyetlen alkalmazás adatforgalmáról van szó. A videostreaming, a videóhívások, a felhőbe történő fotó- és videómentés, a valós idejű navigáció és az AI-alapú hangasszisztensek, illetve ügynökök akár párhuzamosan is használhatják ugyanazt a kapcsolatot. Az Ookla szerint a fejlett európai mobilpiacokon ezért a hangsúly a lefedettség további növelése mellett egyre inkább a hálózati kapacitásra és a teljesítmény konzisztenciájára kerül.

Ráadásul az AI újfajta terhelést is hozhat a hálózatokba. Az Ookla szerint például az interaktív videós AI-modellek terjedése a feltöltési oldalon is növelheti az igényeket. Az 50 Mbps letöltési és 10 Mbps feltöltési küszöböt úgy választották meg, hogy egyebek mellett elegendő legyen HD-streaminghez, élő videóhíváshoz és háttérben futó alkalmazásokhoz, miközben maradjon némi feltöltési tartalék az olyan interaktív alkalmazások számára is, mint a hangalapú AI vagy a videóhívás.

A megbízható teljesítmény a vezetékes hálózatoknál is alapelvárás kell, hogy legyen

Közben a vezetékes hálózatoknál is látható, hogy a verseny már nem egyszerűen arról szól, ki tud nagyobb letöltési sebességet kínálni. A Magyar Telekom például 2026 első felében 170 ezer új gigabitképes hozzáférési ponttal bővítette hálózatát, így országszerte már több mint 4,2 millió ilyen hozzáférési pont áll rendelkezésre. A fejlesztés célja a vállalat közlése szerint az, hogy az egyre növekvő adatforgalom mellett is stabil, gyors és megbízható kapcsolat legyen elérhető.

És éppen ebben lelhető fel a lényeg. A hálózatok fejlődésével a „jó” hálózat fogalma is változik. A sebesség továbbra is fontos, de mellé felzárkózik a késleltetés, a mindennapi felhasználói élmény, a lefedettség és – különösen a mobilhálózatoknál – az, hogy a hálózat mennyire kiszámíthatóan képes hozni az elvárt teljesítményt.

Vagyis a hálózatok versenyében lassan nem az lesz a legérdekesebb kérdés, hogy ki tudja a legnagyobb sebességmutatót kiírni, hanem az, hogy ki tudja azt a teljesítményt a legtöbbször valódi használat közben is biztosítani.

The post Már nem az a kérdés, milyen gyors a távközlési hálózat appeared first on digitrendi.hu.

A több mint 20 éves távközlési és technológiai tapasztalattal rendelkező Saranyik Csaba pályafutása során olyan területeken dolgozott, ahol az üzleti célok és a technológiai megoldások szorosan összekapcsolódnak.

Korábban közel egy évtizedet töltött a – Yettel elődjeként működő – Telenor Magyarországnál, ahol az ügyfélérték-menedzsmentet és a fejlett analitikát vezette. Később a Szlovák Telekomnál a nagyvállalati ügyfeleket célzó marketingtevékenységet irányította.

Legutóbbi pozíciójában egy mintegy 60 fős, Szlovákiát és Csehországot lefedő Data & AI fókuszú szervezet vezetőjeként az adat- és mesterséges intelligencia-transzformáció megvalósításáért felelt.

A szakember szerint az AI lehetőséget teremt arra, hogy egy szervezet újragondolja működését.

„Számomra az AI sokkal több, mint technológia: egy katalizátor. Arra ösztönöz, hogy újragondoljuk, hogyan dolgozunk, hogyan hozunk döntéseket és hogyan szolgáljuk ki ügyfeleinket. Ha tudatosan alkalmazzuk, az egész szervezet és az ügyfelek számára is értéket teremt” – mondja Saranyik Csaba, a Yettel új Data & AI igazgatója.

The post Új Data & AI igazgatóval erősíti digitális átalakulását a Yettel appeared first on digitrendi.hu.

A változás Magyarországon is jól érzékelhető. A Lurdy Ház mozija szeptemberben nyitotta meg Közép-Kelet-Európa első Samsung Onyx LED mozitermét, miközben a Cinema City több hazai terme az új INFINITY VISION minősítést kapta meg. A két fejlesztés technológiailag nem ugyanazt az utat járja, de ugyanarra a piaci kihívásra reagál: olyan mozis élményt kell kínálni, amelyet otthon egyre nehezebb reprodukálni.

Nem tűnt el a mozi, de újra meg kell győznie a nézőt

A mozizásnak közben nincs oka eltűnni. Az International Union of Cinemas (UNIC) 2026-os éves jelentése szerint 2025-ben az európai mozik összesen 873,2 millió látogatót regisztráltak. Ez 4,4 százalékkal kevesebb a 2024-esnél, miközben a jegybevétel közel 6,9 milliárd euró volt.

A kép 2026-ban már kedvezőbb. Az UNIC szeptemberi összesítése szerint az EMEA-régióban – Európában, a Közel-Keleten és Afrikában – az év első nyolc hónapjában a box office 29 százalékkal haladta meg a 2025-ös szintet. Augusztusban a globális mozipénztár 4,645 milliárd dolláros rekordot ért el, ami az adott hónap valaha mért legmagasabb értéke.

Magyarországon 2025-ben 10,611 millió mozilátogatást mértek, szemben a 2024-es 10,733 millióval. A működő mozik száma 152, a mozitermeké 422, a férőhelyeké 71 009 volt. A vetítések száma 526 ezerre nőtt, az egy látogatásra jutó átlagos jegybevétel pedig 2473 forintot ért el.

A magyar piac ugyanakkor még mindig nem érte el a koronavírus járvány előtti szintet. A korábbi években ugyanis rendszeresen 12,5–15,5 millió közötti éves mozilátogatást jegyeztek fel.

A kérdés ezért ma már kevésbé az, hogy járnak-e még moziba az emberek, sokkal inkább az, hogy miért választják a mozit az otthoni képernyő helyett.

A fiatalok sem mondtak le a nagyvászonról

Érdekes módon erre a kérdésre a fiatalok adatai nem azt a választ adják, amit elsőre várnánk. A Global Cinema Federation 2026-os, a világ mozis piacának nagyjából 70 százalékát lefedő kutatásában a 25 év alatti válaszadók 78 százaléka mondta azt, hogy az előző hat hónaphoz képest ugyanannyi vagy több filmet néz moziban. A korcsoport nettó növekedése 15 százalék volt.

Magyarországon az NMHH és a Nemzeti Filmiroda mintegy ezer mozilátogató bevonásával végzett kutatása szerint a megkérdezettek 28 százaléka legalább havonta egyszer jár moziba. A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a mozizás alapvetően társas szabadidős tevékenység: a többség családdal, párjával vagy barátokkal megy, miközben az egyedül mozizást mindössze mintegy 5 százalék preferálja.

Ez pedig fontos különbség a streaminghez képest. Otthon bármikor elindítható egy film, megállítható, visszatekerhető, és közben akár vacsorázni is lehet. A mozinak ezért nem feltétlenül az otthoni képernyővel kell versenyeznie, hanem olyan élményt kell adnia, amelynek maga a helyszín is része.

Már nem csak a vetítőért fizetünk

Ennek egyik látványos jele a prémium moziformátumok terjedése. Az UNIC 2026-os jelentése szerint 2025 végén Európában 40 214 mozivászon működött, globálisan pedig 219 954. A prémium nagyformátumú, illetve immerzív technológiát alkalmazó termek száma is folyamatosan bővül. A Cinema United adatai szerint 2023 óta több mint 200 új Premium Large Format (PLF) teremmel bővült a globális kínálat, így számuk már megközelíti a 6000-et.

A prémium mozi ma már nem egyszerűen azt jelenti, hogy „nagyobb a vászon”. A technológiai fejlesztéshez egyre gyakrabban társul prémium hangzás, kényelmesebb ülés, nagyobb tér, különleges étel- és italkínálat vagy valamilyen plusz tartalom.

Észak-Amerikában a moziüzemeltetők csak az elmúlt egy évben több mint 1,5 milliárd dollárt fektettek a mozik korszerűsítésébe. A Cinema United adatai szerint a dine-in, vagyis étkezéssel kombinált mozik már a teljes észak-amerikai box office mintegy 10 százalékát adják.

A mozi tehát egyre inkább az úgynevezett élménygazdaság része lesz. Nem csak filmet ad el, hanem időt, helyszínt, kényelmet, társas élményt és technológiai többletet.

Projektor helyett maga a képernyő világít

A technológiai verseny egyik legérdekesebb új iránya már nem is a projektor továbbfejlesztése, hanem annak részleges kiváltása.

A Lurdy Mozi új 10-es terme a Samsung Onyx LED technológiájára épül. A 11,5 méter széles, 4K felbontású kijelző nem vászonra vetíti a képet, hanem maga bocsátja ki a fényt. A rendszer HDR-technológiát, akár 120 Hz-es képfrissítést és 3D-t is támogat. Utóbbi aktív lencséjű 3D-szemüveggel működik.

A Samsung szerint az Onyx egyik fontos előnye a mély fekete és a nagy kontraszt. A technológia akár 300 nites csúcsfényerőt is biztosíthat, miközben a hagyományos mozis projektorokra a vállalat 48 nites értéket ad meg összehasonlításként. Az Onyx 120 Hz-es képfrissítéssel is működhet, és automatikus kalibrációval igyekszik fenntartani az egyenletes képminőséget.

A technológia fejlődése ráadásul nem állt meg a Lurdyban telepített méretnél. A Samsung 2026 áprilisában a CinemaConon már egy 14 méteres Onyx szabványos méretet is bemutatott a nagyobb prémium mozitermek számára. A kijelző akár 20 méteresre is skálázható, és a gyártó továbbra is 4K/120 Hz támogatást, 300 nites csúcsfényerőt és 2.39:1, illetve 1.85:1 képarányt emel ki.

A Lurdy fejlesztése közben nemcsak a kijelzőről szól. A 229 férőhelyes teremben 176 normál ülés mellett 16 döntött háttámlás relax lounge-ágy és 37 elektromosan állítható VIP-fotel található. A VIP-jegyhez büfémenü is jár. A normál jegy 3380, a VIP-jegy 5380 forint, a 3D-s szemüveg pedig külön tétel.

A mozi, ahol már nem csak filmet lehet nézni

Az Onyx egyik érdekes tulajdonsága éppen az, hogy a technológia a hagyományos filmvetítésen túl is használható. A nagy fényerejű kijelző miatt sportközvetítések, koncertek, e-sport-események és vállalati prezentációk is megjelenhetnek a moziteremben.

A Lurdy programjában már most is szerepelnek ilyen tartalmak: októberben Queen-koncertfilm, illetve BTS-koncert élő közvetítése várja a nézőket.

Ez azért fontos, mert a moziterem így nem csak akkor termelhet bevételt, amikor éppen egy új hollywoodi film vonzza a közönséget. A terem maga válhat rendezvényhelyszínné.

Más út, ugyanaz a cél: INFINITY VISION

Miközben a Lurdy a projektor nélküli LED irányába indult, a Cinema City más módon közelít a prémium mozihoz.

Az INFINITY VISION nem egy konkrét vetítési technológia, hanem prémium nagyformátumú mozitermek minősítése. A követelmények között közel 14 méter, pontosan 45 láb széles vászon, legalább Dolby Surround 7.1-es, illetve ennél fejlettebb Dolby Atmos hangrendszer, valamint meghatározott fényerő-követelmények szerepelnek. 2D esetében legalább 14 foot-lambert, 3D-nél minimum 6 foot-lambert fényerő szükséges.

Az INFINITY VISION tehát nem az Onyx ellenfele. Más logikát képvisel: az egyiknél maga a megjelenítési technológia változik, a másiknál egy meghatározott prémium mozis élmény műszaki feltételeit hitelesítik.

A Cinema City a minősítést a Bosszúállók: Végjáték újravetítéséhez kapcsolta. A film INFINITY VISION-termekben, IMAX-ben, ScreenX-ben és 4DX-ben is megjelent, különböző helyszíneken 2D és 3D változatokkal. A decemberben érkező Bosszúállók: Doctor Doom ébredése szintén bekerül az INFINITY VISION-termek programjába.

Ez jól mutatja, hogy a prémium mozi ma már nem egyetlen technológiai paraméterről szól. Nagy kép, nagyobb fényerő, jobb kontraszt, térhangzás, mozgó ülés, 3D, óriásvászon, különleges ülés, étel, ital, exkluzív tartalom – a néző pedig egyre többféle élmény közül választhat.

A 3D még mindig képes tömegeket mozgatni

A 3D sem tűnt el a moziból. Az UNIC 2026-os jelentése szerint a RealD adatai alapján a globális 3D-box office 2025-ben 2,5 milliárd dollárra nőtt, ami 127 százalékos éves emelkedés. A Ne Zha 2 hatását kiszűrve is 32 százalékos volt a növekedés. Az EMEA-régióban a 3D a jegybevételek 18 százalékát adta, az Avatar: Fire and Ash esetében pedig a globális 3D-részarány 63,6 százalék volt.

Én magam is kipróbáltam az új Samsung Onyx LED technológiát a Lurdy Moziban, a Terminátor 2 felújított, 4K 3D-s változatával. A látvány technikailag valóban egészen más hangulatú, mint amit egy hagyományos projektoros teremben megszokhattunk, de sajnos nem mindenki számára jelenthet felhőtlen szórakozást. Nagyjából háromnegyed óra után el kellett hagynom a termet, mert számomra a filmkockák gyors térbeli változása némi rosszulléttel és fejfájással járt.

Ebből természetesen semmilyen általános következtetés nem vonható le a technológiára nézve. Lehet, hogy egyszerűen érzékenyebben reagálok a 3D-re, lehet, hogy a film, a 3D-s megjelenítés és a saját érzékenységem együtt okozta a kellemetlenséget. Mindenesetre érdekes tapasztalat volt egy olyan időszakban, amikor a moziipar éppen azt próbálja elérni, hogy a néző még intenzívebben élje át a filmet.

A mozi jövője talán már nem is csak a mozi

A technológiai fejlesztésekből egyre világosabban kirajzolódik egy másik trend is: a moziterem többfunkciós élménytérré válik.

A Samsung Onyx esetében ez már konkrétan megjelenik a fejlesztési tervekben, a Cinema Citynél pedig a prémium formátumok, a ScreenX, a 4DX, az IMAX, a különleges eseményvetítések és még a gyűjtői merchandise is egymás mellé kerül.

A mozi tehát nem egyszerűen próbálja túlélni a streaming korszakát. Inkább egyre határozottabban más terméket kínál, mint az otthoni filmnézés.

A televízió, a streaming és a házimozi azt ígéri, hogy a film ott van, amikor csak akarjuk. A mozi viszont azt próbálja mondani: itt a film nagyobb, fényesebb, hangosabb, közösségibb, kényelmesebb, és adott esetben olyan eseménnyé válik, amelynek maga a helyszín is része.

A friss adatok alapján a nézők egyelőre nem mondtak le erről az élményről. A fiatalok továbbra is erősen érdeklődnek a mozizás iránt, 2026-ban Európában ismét erősödött a piac, miközben az üzemeltetők világszerte jelentős összegeket költenek a technológiára és a szolgáltatásokra.

A verseny ezért egyre kevésbé arról szól, ki tud több filmet levetíteni, sokkal inkább a moziélményért folyik.

És ebben a versenyben a projektor nélküli LED-fal, a közel 14 méteres prémium vászon, a Dolby Atmos, a 3D, a dönthető fotel, a vacsora vagy éppen egy élő koncertközvetítés ugyanannak a stratégiának a különböző eszközei: valami olyat kell adni a nézőnek, amiért érdemes kilépnie az otthoni komfortzónából.

Talán éppen ez lehet a mozi következő évtizedének egyik legfontosabb technológiai kérdése: nem az, hogy még nagyobb képet látunk, hanem hogy újra legyen miért moziba mennünk.

The post A mozi újra feltalálja magát: LED-faltól a prémium élményig appeared first on digitrendi.hu.

Az újbudai, 1300 négyzetméteres eladóterű áruház nem tartozik a MediaMarkt legnagyobb 3 3 ezer négyzetméteres üzletei közé, éppen ezért a kínálatot is a hely adottságaihoz igazították. Ahogy Mihók György, az Allee-beli áruház igazgatója az üzletbejáráson fogalmazott, innen elsősorban azt viszi haza a vásárló, „amit a hóna alatt elbír”. A nagyobb háztartási gépek, mosó- és hűtőgépek, illetve nagyméretű televíziók inkább a nagyobb alapterületű áruházakban kapnak nagyobb teret.

A kisebb üzlet azonban nem jelent kisebb szerepet. Az új egységben a termékek személyes kipróbálása, az összehasonlítás és a szakértői segítség mellett a MediaMarkt teljes szolgáltatási palettája is megjelenik, a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig.

Változik az értékesítők feladata is

A boltok szerepe közben maga is változik. Az üzletbejáráson elhangzottak alapján a MediaMarktnál az értékesítőkkel szembeni elvárások is átalakultak: míg korábban jellemzően külön szakemberek foglalkoztak a háztartási gépekkel, a televíziókkal vagy éppen a számítástechnikával és okostelefonokkal, ma szélesebb körű tájékozottságot várnak el tőlük.

Mihók György ezt egy jó háziorvos munkájához hasonlította: a kérdéseivel érkező vásárlót nem egyetlen termékkategória alapján kell kiszolgálni, hanem az igényeire kell megoldást találni.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó, különösen az összetettebb és nagyobb értékű vásárlásoknál. Úgy látja, hogy a technológia fejlődése a jövőben sem teszi fölöslegessé a fizikai üzleteket, hanem bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá teszi a személyes tapasztalást, a kipróbálást és a szakértői segítséget.

Az üzletbejáráson ennél is tömörebben fogalmazott: az értékesítő feladata nem az eladás, hanem a vevő segítése. Ha ezt jól végzi, a vásárló később is visszatér.

Ez azért is figyelemreméltó, mert a nagyobb értékű műszaki termékeknél az online vásárlás kényelme önmagában nem feltétlenül írja felül a személyes tapasztalat igényét. Egy televízió, egy notebook, egy háztartási gép vagy más nagyobb értékű készülék megvásárlása előtt sokan szeretnék látni, megérinteni, kipróbálni a terméket, vagy egyszerűen csak megbizonyosodni arról, hogy valóban azt kapják-e, amire szükségük van.

Így ér össze a termékeladás a szolgáltatással

A MediaMarkt szolgáltatási irányba fordulása egyébként nem új keletű. Az okospultoknál már évek óta nem pusztán készüléket lehet vásárolni, hanem segítséget is lehet kérni az okoseszközök használatához, beállításához, illetve akár a telefonok közötti adatköltöztetéshez.

Az idei év egyik látványosabb lépése ugyanezt a logikát vitte tovább a nagyobb háztartási berendezéseknél: a klímaberendezés megvásárlása mellett már a beszerelés is megrendelhető a MediaMarkton keresztül, az áruház által kiválasztott szakszerelők közreműködésével. A műszaki kereskedelem szolgáltatásalapú átalakulásáról korábban is írtunk a Digitrendin.

A logika egyszerű: a vásárló az esetek nagy részében nem egy dobozt akar hazavinni, hanem működő megoldást szeretne.

Most már a webshop sem csak webshop

Ebben a folyamatban újabb lépés a MediaMarkt Marketplace elindítása. Szeptember 29-től a magyarországi webáruházban a MediaMarkt saját termékei mellett kiválasztott külső kereskedők ajánlatai is megjelennek. A vállalat ezzel jelentősen bővíteni akarja a választékot, és olyan új kategóriákat is beemel, mint a fitness- és wellness-termékek, illetve a kisállattartáshoz kapcsolódó termékek.

A piactéri modellnél azonban éppen az a kérdés, hogyan lehet a nagyobb választékot úgy biztosítani, hogy közben ne vesszen el az a bizalom, amelyet a MediaMarkt a saját áruházaival és webshopjával felépített.

A cég ezért zárt Marketplace-rendszert alakított ki. A csatlakozó kereskedők többlépcsős ellenőrzésen esnek át, a teljesítményüket és megbízhatóságukat pedig folyamatosan figyelik. Az induláskor várhatóan fele-fele arányban lesznek jelen magyar és nemzetközi partnerek.

Szilágyi Gábor a Marketplace kapcsán is a bizalom fontosságát emelte ki. A MediaMarkt célja szerinte nem egyszerűen egy új értékesítési csatorna létrehozása, hanem a fizikai üzletekben és az online felületeken felépített bizalom kiterjesztése egy ellenőrzött kereskedelmi rendszerre.

Együtt nő a fizikai és a digitális jelenlét

A két fejlesztés egymás mellé téve ezért többet mond, mint külön-külön. A MediaMarkt Magyarországon jelenleg bevételének mintegy 15 százalékát termeli online, az új áruház első éves teljes bevételi terve 6 milliárd forint.

A vállalat tehát nem úgy reagál az e-kereskedelem térnyerésére, hogy fokozatosan visszahúzódik a fizikai üzletekből. Éppen ellenkezőleg: egyszerre fejleszti a két csatornát, és igyekszik egyre szorosabban összekapcsolni őket.

Az online térben a választék és a kényelem bővül a Marketplace révén, a fizikai üzletben pedig a terméktapasztalat, a tanácsadás és a szolgáltatások kerülnek előtérbe. A vásárló közben eldöntheti, hogy hol kezdi és hol fejezi be a folyamatot: tájékozódhat online, megnézheti a készüléket az üzletben, kérhet segítséget a választáshoz, majd akár online rendelhet, és később ugyanott veheti igénybe az adott termékhez kapcsolódó szolgáltatást.

A műszaki kereskedelemben így nem feltétlenül az a kérdés, hogy online vagy fizikai bolt, hanem egyre inkább az, hogy a kettő hogyan tud együtt működni.

A MediaMarkt stratégiájából pedig egy olyan kereskedő képe rajzolódik ki, amely nem egyszerűen több terméket akar eladni. A vásárlási döntéstől a készülék használatáig, illetve az online kereséstől a személyes tapasztalatig próbálja egyre több ponton jelen lenni.

Ez pedig egyben azt is jelzi, hogy a fizikai műszaki áruházaknak még korántsem áldozott le. Csak már nem ugyanazért érdemes bemenni, mint régen.

The post MediaMarkt: együtt bővül a műszaki kereskedő fizikai és az online világa appeared first on digitrendi.hu.

Rékasi Csaba 2024-ben csatlakozott a Schneider Electrichez, és mostani kinevezéséig az Egyesült Királyságban dolgozott szolgáltatási operatív vezetőként a Schneider Electric Digital Energy üzletágában. Munkája során a belső folyamatok digitalizációjában és a működési hatékonyság növelésében is szerepet vállalt.

A Schneider Electric előtt csaknem 12 évet töltött egy épületinfrastruktúra-szolgáltató vállalatnál, szintén az Egyesült Királyságban, ahol különböző pozíciókban szerzett projekt- és vezetői tapasztalatot.

Új szerepkörében a magyarországi projekt-végrehajtás folyamatainak egyszerűsítésére, a kockázatkezelés erősítésére, valamint a transzparens és adatalapú működés elmélyítésére összpontosít. Célja a folyamatok gyorsabbá és rugalmasabbá tétele, hogy a Schneider Electric az elektrifikáció és a digitalizáció területén komplex, végponttól végpontig terjedő szemléletű partnerként támogathassa ügyfeleit.

„A sikeres projektvégrehajtás alapja a transzparens működés és a gyakorlati megvalósítás: értik egymás hatását, időben azonosítják a kockázatokat, és együtt tanulnak a hibákból” – mondja Rékasi Csaba.

A szakember felsőfokú gazdasági tanulmányokat folytatott, vezetői tudását pedig az angliai Chartered Management Institute (CMI) Level 5 Diploma in Leadership & Management minősítésével egészítette ki.

The post Az Egyesült Királyságból érkezik a Schneider Electric új hazai projektvezetője appeared first on digitrendi.hu.

A program idén minden korábbinál több, több mint 50 robotkészletet oszt ki az iskolák között. A pályázatra 2026. november 8-ig jelentkezhetnek az intézmények, attól függetlenül, hogy tagjai-e a Yettel ProSuli programnak.

A robotkészletek nem önmagukban jelentenek lehetőséget: az iskolák online oktatóanyaghoz is hozzáférhetnek, a diákok pedig ezek segítségével készülhetnek fel a 2027-es ProSuli országos robotikaversenyre. A versenyen jövőre a mesterséges intelligencia is minden korábbinál nagyobb szerepet kap.

A Yettel ProSuli több mint egy évtizede foglalkozik a digitális oktatás támogatásával, ezen belül a pedagógusok és a diákok digitális tudásának fejlesztésével. A robotika azért is különleges része a programnak, mert a digitális ismereteket nem egyszerűen megtanulni, hanem alkalmazni is lehet rajta keresztül: a diákoknak működő megoldásokat kell létrehozniuk, miközben a kreativitásukra és a problémamegoldó képességükre is szükségük van.

A program iránt az elmúlt években folyamatosan nőtt az érdeklődés. A legutóbbi robotikaversenyre már 170 csapat jelentkezett 59 településről. A legjobban teljesítő csapatok számára a hazai verseny nemzetközi lehetőséget is jelent: a résztvevők legutóbb például a dél-koreai Robotex versenyen is képviselhették Magyarországot.

Az idei robotkészlet-pályázat nyerteseit november első napjaiban hirdetik ki a ProSuli weboldalán. A készletekre minden Magyarországon működő közoktatási intézmény pályázhat.

A robotikaversenyre való jelentkezés ettől függetlenül is nyitva áll majd valamennyi intézmény előtt. A regisztráció várhatóan november első napjaiban indul, a versenyen pedig két korcsoportban, általános és középiskolás diákcsapatok indulhatnak.

A felkészülést a ProSuli 2027-ben is támogatja: januárban online webinárium segíti majd a jelentkező csapatokat, emellett online oktatóanyagok és konzultációs lehetőségek állnak a diákok és pedagógusaik rendelkezésére. A regionális fordulókat februárban és márciusban rendezik meg, az országos döntő pedig áprilisban lesz a törökbálinti Yettel Házban.

A pályázatra ezen a felületen lehet jelentkezni: Robotika készlet pályázat.

The post A digitális jövő már az iskolában kezdődik – idén még több intézmény juthat ingyen robotkészlethez appeared first on digitrendi.hu.

Egy éve még a Galaxy VXL szünetmentes tápegység volt a történet főszereplője. Most ugyanennek a technológiának már egy jóval nagyobb rendszer részeként van szerepe: a Schneider Electric új, szabványosított, előre gyártott energiaellátási modulokat mutatott be a hiperméretű, neocloud és kolokációs adatközpontok számára.

A változás jól mutatja, hogyan alakítja át az adatközponti infrastruktúra igényeit a mesterséges intelligencia. Az AI-rendszerek terjedésével nemcsak a számítási kapacitás iránt nő az igény, hanem az egyre nagyobb teljesítménysűrűség miatt az energiaellátást is gyorsabban kell kiépíteni. A Schneider szerint a hagyományos, egyedi igények alapján készülő előregyártott rendszereknél a teljes folyamat akár 12–14 hónapot is igénybe vehet. Az új, szabványosított megközelítéssel ezt akár hat hónapra rövidítenék.

A Galaxy VXL már egy nagyobb építőelem

Az új megoldás tehát nem a Galaxy VXL utódja, hanem annak felhasználási szintjét emeli magasabbra. A Schneider a 2024-ben bemutatott Galaxy VXL UPS-technológiát – amely egyetlen keretben akár 1,25 MW, négy párhuzamos egységgel pedig akár 5 MW teljesítményre képes – most egy komplett, előre gyártott energiaellátási rendszer egyik alapvető elemévé teszi.

Az új Power Module és Power Skid egységek 2, 2,25, illetve 2,5 MW-os konfigurációban érhetők el. A gyárilag összeállított és tesztelt rendszerben a Galaxy VXL mellett kapcsolóberendezések, hűtőrendszerek, lítium-ion akkumulátorok és áramelosztási megoldások is helyet kapnak. Több ilyen modul egymás mellé kapcsolásával pedig akár több tíz megawattos infrastruktúra is felépíthető.

A konstrukciót ráadásul már a legújabb AI-rendszerekhez igazították. A Schneider és az NVIDIA közös referencia-tervei alapján a megoldás az NVIDIA GB300 NVL72 platformjához kapcsolódó energia- és folyadékhűtés-vezérlést is támogatja. Így az energiaellátás és a nagy teljesítményű számítási infrastruktúra hűtése egyre inkább közös tervezési feladattá válik.

A gyorsaság lett az egyik legfontosabb paraméter

A mostani fejlesztésből ezért legalább annyira érdekes az idő, mint a megawattok száma.

Az AI-adatközpontoknál a kapacitásigény gyorsan változik, miközben az infrastruktúra kiépítése hagyományosan hosszú folyamat. A Schneider most a szabványosított referencia-tervekkel, az előregyártással és a gyári teszteléssel próbálja lerövidíteni ezt az időt. Az új rendszerek már Európában elérhetők.

A fejlesztés egyben azt is mutatja, hogy az adatközponti energiaellátás egyre kevésbé önálló „háttértechnológia”. A nagy teljesítményű GPU-k, az AI-képzési rendszerek és a folyamatosan változó munkaterhelések mellett az energia, a hűtés, az elosztás és az informatikai infrastruktúra egyre szorosabban összekapcsolódik.

Barcelonában készül az új generáció

A történetnek van egy kifejezetten érdekes európai helyszíne is: Barcelona. Az új energiaellátási modulokat és kereteket a Schneider Electric Sant Boi de Llobregatban található telephelyén tervezik, gyártják és tesztelik. A létesítményt a közelmúltban bővítették a moduláris adatközponti infrastruktúra iránti növekvő globális kereslet miatt, és 5000 négyzetméternyi, kifejezetten gyártási célú terület áll rendelkezésre.

A Schneider több mint 15 éve foglalkozik moduláris adatközpontokkal és előre gyártott energiaellátási infrastruktúrával, most pedig az energiaellátástól és hűtéstől a rackeken és szoftvereken át az integrált AI-referenciaarchitektúrákig bővíti az erre épülő portfólióját.

A Galaxy VXL története tehát egy év alatt újabb fejezethez érkezett: a kérdés már nem pusztán az, hogyan lehet egyre nagyobb teljesítményt biztosítani az adatközpontoknak, hanem az is, hogyan lehet ezt a teljes infrastruktúrát az AI-korszak tempójában felépíteni.

The post Már nem elég a nagy teljesítmény: gyorsabban kell felépíteni az AI-adatközpontokat appeared first on digitrendi.hu.