Szabó János harmincéves pénzügyi vezetői és húszéves távközlési tapasztalattal rendelkezik. Pályafutása során az autóiparban is betöltött felsővezetői pozíciókat, de 2013 és 2020 között a Magyar Telekom gazdasági vezérigazgató-helyettese volt.

Mint mondta a HÉT elnöki pozíciója igazi kihívás, egyben visszatérés a hírközlés világába. Úgy fogalmazott, hogy munkáját eddig és ezután is erős stratégiai szemlélettel, megalapozott pénzügyi és működési háttérrel fogja végezni, törekedve az hírközlési szektor képviseletének és az iparági érdekképviseletnek az eddigieknél is hatékonyabb ellátására.

A HÉT a hazai piac hírközlési piac szereplőit, mérettől, piaci erőtől függetlenül képviselő szervezet, ahol minden döntés a versenyszabályokra való fokozott figyelemmel, kompromisszumosan születik, ezért különösen fontos a közös hang megtalálása. Ezzel kapcsolatban Szabó János azt mondta, hogy rendelkezik érdekegyeztető tapasztalatokkal, van gyakorlata az eltérő érdekű szervezetek véleményének az összefogásában.

A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács négy tagúra bővített új elnökségében Szabó János elnök mellett helyett kapott alelnökként, a HÉT két korábbi elnöke, Doleschall Andrásné, dr. Csömör Magdolna (4iG-One) és dr. Kövesi Gabriella (Magyar Telekom), továbbá az eddig szintén elnökségi tag dr. Kőrösi Szabolcs Gábor (Yettel).

A tisztújítás keretében a HÉT megújította a Felügyelő Bizottságát is. Ennek tagjai: dr. Bíró Balázs (Tarr), Kozma Zsolt (CETIN) és Pintér Zoltán a Magyar Kommunikációs Szövetség (MKSZ) elnöke.

The post A korábbi Telekom vezérhelyettes lett a HÉT új elnöke appeared first on digitrendi.hu.

Hét év alatt felnőtt a hajtogatható mobil

Amikor a Samsung 2019-ben bemutatta az első Galaxy Foldot, a hajtogatható okostelefon még inkább mérnöki kísérletnek tűnt, mint kiforrott termékkategóriának. A tartósság, a kijelző sérülékenysége, a látható hajtásvonal és a magas ár egyaránt kérdéseket vetett fel.

Az azóta eltelt hét évben azonban a helyzet alapvetően megváltozott. A Samsung mellett a Huawei, a Honor, az Oppo, a vivo, a Google és a Motorola is különböző hajtogatható konstrukciókkal jelent meg, miközben a fejlesztések egyre inkább a vékonyságra, a tartósságra, a kamerákra, az üzemidőre és a valódi felhasználási lehetőségekre koncentráltak.

A hajtogatható mobilok így a technológiai különlegességből a prémium okostelefonok önálló kategóriájává váltak. A korábbi években az volt a kérdés, hogy működőképes és tartós lehet-e egy ilyen készülék, ma már inkább az, hogy melyik gyártó milyen felhasználói élményt tud kihozni a formából. Ahogy korábban is írtuk: az első hét év a mérnököké volt, a következő hét év már a felhasználóké lehet.

Ebbe a már jóval érettebb versenybe érkezett meg hosszú évek várakozása után most az almalogójú márka első ilyen készüléke.

Az Apple szerint most jött el az idő

Az iPhone Duo nem egyszerűen egy kettéhajtható iPhone 18 Pro. Az Apple a teljes készüléket a hajtogatható formához igazította.

Összecsukva 5,4 hüvelykes Super Retina XDR kijelzőt kínál, amely az Apple szerint az iPhone 18 Pro kijelzőfelületének 90 százalékát adja. Kinyitva 7,6 hüvelykes belső kijelző válik elérhetővé, amely 50 százalékkal nagyobb az iPhone 18 Pro Max paneljénél. A két kijelző azonos képarányú, ezért a tartalom a készülék nyitásakor és csukásakor arányosan változik. Mindkét panel támogatja a ProMotiont és az Always On funkciót, kültéren pedig akár 3000 nites csúcsfényerőt kínál.

A belső kijelző nano-textúrás felületet kapott, amely csökkenti a tükröződést, és az Apple szerint a hajtásvonal láthatóságát is mérsékli.

A tartósság nyilvánvalóan az Apple számára is kulcskérdés volt. Az iPhone Duo 5-ös osztályú titánból készül, a zsanér több mint száz alkatrészből áll, és a kijelzőt több rétegű, nagy szilárdságú üvegszerkezet védi.

A hajtogatható kialakítás egyben egy korábbi iPhone-os alapfunkciót is megváltoztat: a Face ID helyére az oldalgombba épített Touch ID került.

Nem a nagy kijelző az egyetlen újdonság

Az Apple az iOS 27-et is hozzáigazította a hajtogatható formához. Az iPhone Duo egyik legfontosabb újdonsága a Split View, amely iPhone-on először teszi lehetővé két alkalmazás egymás melletti használatát. Akár két Safari-ablak is megnyitható, az alkalmazások között gyorsan lehet váltani, és gyakran használt alkalmazáspárok is elmenthetők.

Ez azért fontos, mert jól mutatja, hogy az Apple mit gondol a hajtogatható telefon értelméről. A nagyobb kijelző nem pusztán több helyet jelent a videók vagy a weboldalak számára, hanem másfajta használatot is lehetővé tesz.

A készülék akár asztalra támasztva is használható, a standby mód pedig töltés nélkül is aktiválható. A nagyobb felület így bizonyos helyzetekben már nem egy telefon nagyobb változata, hanem egy kisebb munkafelületként is használható eszköz.

A kamera is profitál a hajlítható formából

A hátoldalon 48 megapixeles Fusion főkamera és ugyancsak 48 megapixeles ultraszéles kamera dolgozik, a főkamerával pedig 2x optikai minőségű nagyítás is elérhető. A készülék 4K-s, akár 120 képkockás Dolby Vision videofelvételre képes.

Az érdekesebb újdonságokat azonban maga a hajtogatható forma teszi lehetővé.

A Duo Preview segítségével a fotóalany is láthatja a külső kijelzőn a keresőképet, a hátlapi kamerával pedig jobb minőségű szelfik készíthetők úgy, hogy az előnézet a külső kijelzőn jelenik meg. A készülék letámasztva önállóan is megáll, így bizonyos felvételekhez nincs szükség külön állványra.

A teljesítmény és az akkumulátor is két részre szakadt

Az iPhone Duo az iPhone 18 Pro modellekből ismert A20 Pro chipet használja. Az Apple szerint a processzor akár 20 százalékkal gyorsabb az előző generációs A19 Prónál, a GPU pedig akár 40 százalékkal gyorsabb és energiahatékonyabb. A hajtogatható készülékház hőkezelését egyedi gőzkamrás rendszer segíti.

A készülék mindkét oldalán egy-egy akkumulátor található, amelyeket a rendszer egyetlen egységként kezel. Az Apple szerint a két kijelző egyenlő arányú használata mellett akár 24 órás üzemidő érhető el, a belső kijelzőn pedig akár 31, a külsőn akár 44 órányi videólejátszásra képes.

Az iPhone Duo világszerte eSIM-only készülék, vagyis nincs benne fizikai SIM-kártyahely. Az Apple ezt többek között azzal indokolja, hogy így több hely marad az akkumulátor számára.

Majdnem 1,5 millió forint a legdrágább változat

Az Apple első hajtogatható telefonjának magyarországi ára egyértelműen a prémium kategória tetejére pozicionálja a készüléket.

A hazai iCentre viszonteladó által közölt árak szerint az iPhone Duo:

Az előrendelés október 16-án indul, az első készülékek október 23-án érkeznek. A Magyar Telekom ugyancsak október 23-tól teszi megvásárolhatóvá az iPhone Duót, miközben az iPhone 18 Pro és Pro Max, az új Apple Watch modellek és az AirPods 5 már szeptember 18-tól elérhetők lesznek.

Az Apple belépése azért is fontos, mert nem ő kezdte a versenyt

Az iPhone Duo bemutatása azért különösen érdekes, mert az Apple ezúttal nem egy új kategória úttörőjeként érkezik. A hajtogatható okostelefonok piacát a Samsung indította el a sorozatgyártásban 2019-ben, és azóta a konkurensek egész sora dolgozott azon, hogy a technológia valóban használható prémium termékké váljon.

Az Apple azonban sajátos helyzetben van. A vállalatnak már nem kellett bizonyítania, hogy lehet hajtogatható telefont gyártani. Ezt a Samsung és a többi gyártó az elmúlt években már megtette. Az Apple-nek most azt kell megmutatnia, miért érdemes egy iPhone-felhasználónak éppen az almás cég hajtogatható készülékét választania.

Erre részben a hardverrel, részben pedig az ökoszisztémával és az iOS-szel válaszol. A Split View, a hajlítható formához igazított kezelőfelület, a kamerás új funkciók és a nagy kijelzőre épített használati módok mind azt mutatják, hogy az Apple nem egyszerűen követi a kategóriát, hanem a saját logikája szerint próbálja újraértelmezni.

A következő időszak ezért már nem feltétlenül arról szól, hogy ki tud jobb hajtogatható telefont készíteni, hanem arról, hogy melyik gyártó tudja meggyőzőbben megmutatni: mire is jó valójában egy ilyen készülék.

Mit hozott még az Apple?

Az iPhone Duo mellett az Apple bemutatta az iPhone 18 Pro és 18 Pro Max modelleket, az Apple Watch Series 12-t és Apple Watch Ultra 4-et, valamint az AirPods 5-öt is. Az új Pro iPhone-oknál a kamera, a teljesítmény és az akkumulátoros üzemidő fejlesztése került előtérbe, az új AirPods pedig nyitott kialakítás mellett kínál aktív zajszűrést, valamint másik figyelemreméltó újdonsága, hogy a Live Translation valós idejű fordítási funkcióját az eddiginél szélesebb körben teszi elérhetővé, így a fülhallgató a különböző nyelveken beszélők közötti beszélgetésekben is használható. Ezeknek a kiegészítőknek az új generációja szintén szeptember 18-tól lesz elérhető.

Az idei Apple-bemutató legfontosabb üzenete azonban alighanem nem az, hogy újabb iPhone, Watch vagy AirPods érkezett. Hanem az, hogy hét évvel a hajtogatható mobilok első nagy áttörése után az Apple is úgy látja: ez már olyan kategória, amelyből nem lehet kimaradni.

The post Érkezik az első hajtogatható iPhone, új szakaszt indítva a prémium mobilok versenyében appeared first on digitrendi.hu.

A kinevezések jól kirajzolják, milyen területeken kívánja tovább erősíteni szakmai kapacitásait a KPMG: az AI és az automatizáció mellett a hatékonyabb működés, a felelős kiszervezés, a bértranszparencia, valamint az egyre összetettebb adózási és szabályozási környezet is kiemelt szerepet kap.

Csáki Zsuzsanna lesz a KPMG új COO-ja

Csáki Zsuzsanna 2001-ben csatlakozott a KPMG-hez, 2022 óta az audit terület partnere. A pénzügyi szektort érintő auditmódszertani és számviteli kérdések szakértőjeként számos jelentős pénzügyi intézmény könyvvizsgálatát irányította, emellett nemzetközi projektekben, valamint szakmai és szabályozói fórumokon is képviselte a KPMG Magyarországot.

Chief Operating Officerként(COO-operatív ügyvezető) közvetlenül támogatja Rakó Ágnes vezérigazgatót a stratégiai és üzletfejlesztési prioritások megvalósításában. Feladata lesz a helyi és régiós működés összehangolása, valamint a transzformációs kezdeményezések végrehajtásának támogatása is.

Három új partnerrel erősödik a szakmai vezetés

Linczmayer Zsófia partnerként a mesterséges intelligencia alkalmazásának és a Managed Services területének fejlesztésére fókuszál. A kiszervezést a működési hatékonyságot támogató, hosszú távú stratégiai partnerségként kezeli.

2023-ban csatlakozott a KPMG-hez, jelenleg a tanácsadási üzletágon belül az AI-, a kontrolling-, a managed services és a vállalati treasury tanácsadási területeket vezeti, utóbbi kettőt közép-kelet-európai szinten is. Több mint 15 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a treasury és pénzügyi folyamatok, az üzleti szolgáltató központok, a kiszervezett pénzügyi szolgáltatások és a digitális transzformáció területén.

Szücs Andrea partneri kinevezése elsősorban a változó adó- és szabályozási környezethez, valamint az új európai megfelelési elvárásokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat erősíti. Munkájának egyik kiemelt területe a bértranszparencia, emellett a people services szolgáltatások fejlesztésével is foglalkozik.

A szakember 2009 óta dolgozik a KPMG magánszemélyekkel foglalkozó adózási csoportjában, amelynek vezetését 2018-ban vette át. Fő szakterületei a munkáltatói juttatások adózása, a személyijövedelem-adózás, valamint a kiküldetésben dolgozók társadalombiztosítása. Vezetése alatt indult el a vállalat bevándorlással foglalkozó üzletága, nevéhez pedig bértranszparenciához kapcsolódó projektek és people services szolgáltatások fejlesztése is fűződik.

Verasztó Bence a digitális transzformáció, az automatizáció és az adatvezérelt működés területén erősíti partnerként a KPMG-t. Több mint tizenkét éve dolgozik a vállalatnál, 2019 óta vezeti a magyarországi Data & Automation csapatot, amelyet növekvő üzleti területté fejlesztett.

A KPMG CEE régiójának Data & Analytics vezetőjeként a regionális együttműködések és a határokon átívelő szolgáltatások fejlesztéséért is felel. Szakterületei közé tartozik a digitális transzformáció, az üzleti intelligencia, a modern adatplatformok és az üzleti folyamatok automatizálása.

The post Az AI-tól a bértranszparenciáig erősíti vezetését a KPMG appeared first on digitrendi.hu.

A szentendrei üzembe belépve nehéz nem észrevenni a technológiai kontrasztot. Egyik oldalon olyan berendezések dolgoznak, amelyek több évtizede szolgálják a kávégyártást, mellettük pedig modern, digitalizált rendszerek és automatizált folyamatok működnek. A vállalat egyik pörkölője például már több mint ötvenéves.

Ez nem azért maradhatott üzemben, mert a Mocca Negra ne akart volna fejleszteni. Éppen ellenkezőleg: a cég tudatosan mérlegelte, mikor érdemes lecserélni egy olyan berendezést, amely továbbra is megbízhatóan végzi a dolgát.

Szabó Péter, a Mocca Negra Zrt. vezérigazgatója a Digitrendinek adott miniinterjújában elmondta, hogy a kávépörkölésben nem történnek az autóiparéhoz hasonló technológiai ugrások. Inkább fokozatos változások mennek, amelyek közül az energia- és gázfelhasználás csökkentése lehet az egyik fontos fejlesztési irány.

A régi pörkölő életben tartásához a vállalat még egy bezárt bécsi kávégyárból is vásárolt alkatrészeket, pontosan azért, mert tudták: az adott géphez egy idő után már nem lesz egyszerű alkatrészt beszerezni. Egy új pörkölő ára ugyanis 800 ezer és 1,5 millió euró közötti nagyságrend lehet, ezért egy ilyen beruházásnál nem mindegy, hogy valóban hosszú távra oldja-e meg a gyártás egyik legfontosabb pontját.

Nem minden régi gép elavult

A pörkölő a kávégyártás egyik kulcsberendezése, ezért a Mocca Negra két pörkölővel is dolgozik, hogy egy esetleges kiesés ne állítsa le a teljes termelést.

Az új pörkölő már egészen más technológiai szintet képvisel. Digitalizált és programozható, így a pörkölési folyamat jelentős része automatizálható. Ettől azonban a pörkölőmester szerepe nem szűnik meg. A vállalat minden pörkölés után ellenőrzi a kávé színét, az őrlemény színét és a nedvességtartalmat, az eredményeket pedig dokumentálják. A gyártásban a digitális nyilvántartás mellett papíralapú dokumentáció is működik, a szakmai auditok követelményeinek megfelelően.

Vagyis az automatizálás itt nem azt jelenti, hogy az ember eltűnik a folyamatból. Inkább azt, hogy a szakembernek kevesebb manuális beavatkozás mellett kell figyelnie a minőségre és azokra a pontokra, ahol viszont a tapasztalat továbbra is fontos.

A robot, ami majdnem annyiba került, mint maga a gép

A piaci trendeknek megfelelően nem maradnak ki a gyártásból a kapszulás termékek sem. Ezek elindításánál a cég egy másik, nagyon kézzelfogható problémába futott bele. A vállalat Olaszországból vásárolt egy kapszulázó gépsort, amelyről azt gondolták, hogy teljesen automatizált lesz. A gép valóban elkészítette a kapszulákat, de a folyamat végén kiderült, hogy a kartonok hajtogatása, odatartása és lezárása továbbra is kézi munkát igényelne.

A gép percenként 60–70 kapszulát képes gyártani. Egy 10-es kiszerelésnél ez percenként hét karton kezelését jelentette volna. Ez már olyan munkaerőigényt eredményezett volna, amely mellett kérdésessé vált a gyártás gazdaságossága.

A megoldást végül egy technikussal együttműködve, speciális robotikai fejlesztéssel találták meg. Az egyedi robotikai megoldás csaknem annyiba került, mint maga a kapszulázó gép, viszont a teljes folyamat végén már egyetlen ember is elég lett a gyártáshoz.

A történet jól mutatja, hogy a gyártás automatizálása sokszor nem egyszerűen egy új gép megvásárlását jelenti. A kész berendezés és a vállalat tényleges gyártási folyamata között lehetnek olyan pontok, amelyeket egyedi mérnöki megoldással kell összekötni.

A gyárat nemcsak a gépek tartják működésben

A technológiai fejlesztések mellett legalább ilyen fontos az a szakmai tudás, amely évtizedek alatt halmozódott fel a szentendrei üzemben. A gyártásvezető például 35 éve dolgozik a vállalatnál, és mint Szabó Péter egyik ezzel kapcsolatos kérdésünkre elmondta, a fejlesztési döntésekben is fontos szerepe van annak a tapasztalatnak, amelyet a kávé feldolgozásáról szerzett.

A hosszú vállalati kötődés nem egyedi eset. A 35 éves jubileumon nyolc olyan munkatársat köszöntöttek, akik legalább 30 éve dolgoznak a cégnél. A kevesebb mint 20 fős vállalatnál ez különösen figyelemre méltó: a munkatársak közel fele legalább három évtizede a cégnél dolgozik.

A generációk közötti tudásátadás ráadásul nemcsak a tulajdonos családban figyelhető meg, ahol a cégalapítót a legidősebb fia követte a vállalat irányításában. A gyártásvezető fia pedig már gyártásvezető-helyettesként dolgozik, és vannak olyan korábbi munkatársak is, akik nyugdíjasként időnként visszajárnak, amikor szükség van a tapasztalatukra.

Egy olyan gyárban, ahol egyes berendezések évtizedeken át működnek, különösen jól látszik, hogy az emberi tudásnak is van „élettartama”. Ezt pedig nem lehet egyszerűen egy új gép megvásárlásával pótolni.

Digitális a gyártás, de nem öncélúan

A háttérben közben komoly digitalizáció zajlik. A Mocca Negra saját igényeire szabott gyártásirányítási rendszert használ: a gyártásvezető ebben látja a rendeléseket és a készleteket, ezek alapján tervezi meg a heti termelést, a rendszer pedig meghatározza, melyik receptúrához melyik kávéra van szükség.

A nyers kávé betöltésétől a pörkölésen és a további feldolgozási lépéseken át a csomagolásig zárt folyamat működik. Ez fontos különbség ahhoz képest, mintha egyszerűen azt mondanánk, hogy a vállalat régi gépekkel dolgozik.

Az AI is megjelent már, de még keresik, hol lesz igazán hasznos

A mesterséges intelligencia egyelőre jóval óvatosabban jelenik meg a vállalat életében – válaszolta kérdésünkre Szabó Péter, hozzátéve, hogy ezt a területet most kezdik igazán feltérképezni.

Adatok feldolgozásában már kísérleteztek vele. Egy kolléga saját elemzését összevetették az AI által készített elemzéssel, és a két eredmény nagyjából 80–90 százalékban egyezett. A gyártásban azonban egyelőre nem látják azt a pontot, ahol a mesterséges intelligencia valódi hozzáadott értéket tudna teremteni.

Az irodai folyamatokban már közelebb lehet a konkrét alkalmazás: a vállalat olyan megoldás bevezetésén dolgozik, amely a beérkező központi e-mailek szortírozásában segíthet.

Az AI-jal kapcsolatban ugyanakkor az adatbiztonság is fontos kérdés. A cégben felmerül, hogy a rendszerbe bevitt érzékeny üzleti adatok mennyire maradnak kontroll alatt. Így a mesterséges intelligencia bevezetése náluk egyelőre nem látványos „AI-projekt”, hanem óvatos kísérletezés.

A fogyasztó változik, ezért a gyárnak is változnia kell

A technológiai fejlesztések mögött természetesen nem önmagukért álló gépek és szoftverek vannak. A fogyasztói szokások is változtak az elmúlt évtizedekben, és ezt a gyártásnak követnie kell.

A Mocca Negra által megrendelt, az NRC által készített, 1200 fős reprezentatív kutatás szerint a 16–75 éves magyarok 88 százaléka fogyaszt kávét. Miközben a klasszikus őrölt kávé továbbra is jelen van, a kapszulás és automata megoldások, valamint az otthoni barista-kultúra is teret nyert.

Ez a gyártásban közvetlenül megjelenik: más gyártási és csomagolási technológiát igényel egy őrölt, egy szemes vagy egy kapszulás termék.

A vállalatnak tehát egyszerre kell megőriznie a megbízhatóságot és alkalmazkodnia az új fogyasztói igényekhez.

35 év után sem a múltból akarnak élni

A Bravos és Mantuaro márkák mögött álló Mocca Negra Zrt. 35 évvel ezelőtt indult magyar családi vállalkozásként. A cégben időközben lezajlott a generációváltás is: az alapító idősebbik fia, ifj. Szabó Péter vezeti a vállalatot, testvére, Szabó Balázs pedig szintén meghatározó szerepet vállal a működésben.

A szentendrei üzem története alapján azonban a generációváltás nem egyszerűen azt jelenti, hogy az egyik vezető átadja a helyét a következőnek. A következő generáció úgy viszi tovább a vállalkozást, hogy közben megtartja azt a szakmai tudást, amely évtizedek alatt épült fel, és csak ott nyúl hozzá a technológiához, ahol annak valódi üzleti értelme van.

Talán éppen ez a legérdekesebb a Mocca Negra történetében. Egy 35 éves gyártóvállalatnál a technológiai fejlődés nem feltétlenül látványos ugrásokból áll. Néha egy több évtizedes gép továbbra is jó döntés, máskor egy több százezer eurós új berendezésre van szükség, megint máskor pedig egy saját fejlesztésű robot oldja meg azt a problémát, amelyre a gyártó nem gondolt.

Mindeközben ott marad az évtizedek alatt felhalmozott emberi tudás, amelyet nem lehet egyszerűen egy új géppel megvásárolni.

The post Ötvenéves pörkölő, robot és az AI is elfér a kávégyárban – így fejleszt a Mocca Negra appeared first on digitrendi.hu.

Nem egyszerű terméklistát állítottunk össze, hiszen egy több mint 1900 kiállítót felvonultató rendezvényen erre aligha lenne lehetőség, de főleg szükség. Inkább olyan újdonságokat válogattunk, amelyek valamiben tényleg túlmutatnak az előző generáción – vagy egyszerűen annyira érdekesek, hogy nehéz mellettük szó nélkül elmenni.

Roborock és Dreame: két különböző út a robotporszívó fejlődésében

A robotporszívók fejlődéséről már az első cikkünkben is szó esett, de az IFA-n bemutatott újdonságokból jól kivehető, hogy ma már biztosan nem egyetlen irányba tartanak a fejlesztések.

A Roborock Saros Rover például egészen radikálisan szakít a megszokott formával: a világ első olyan robotporszívója, amely kerekeket és robotlábakat kombinál. A lábak önállóan emelkednek és süllyednek, a robot kisebb akadályokon és emelkedőkön is átjut, sőt többszintes otthonban a lépcsőkön is képes közlekedni és takarítani. A környezetét 3D-s adatok alapján érzékeli és értelmezi.

Ez tulajdonképpen az első részben említett Physical AI nagyon kézzelfogható, otthoni változata: itt már nem egyszerűen arról van szó, hogy a robot tudja, hol van a bútor, hanem arról, hogyan alkalmazkodik a fizikai környezethez.

A rivális Dreame más irányból közelít. Az Aqua20 Pro Ultra Roller X Complete nem a mozgását, hanem magát a takarítást gondolja újra: 180 Celsius-fokos gőzt, görgős felmosást és 18 newtonos leszorítóerőt használ, miközben AI-alapú kamerarendszere több mint 300 tárgytípust képes felismerni. A lényeg itt az, hogy a robot ne csak eljusson a szennyeződéshez, hanem egyre okosabban és hatékonyabban végezze el a takarítást.

A két megközelítés jól mutatja, merre fejlődik ez a kategória: az egyik robot egyre jobban megtanul mozogni a lakásban, a másik egyre többet tud magáról a takarításról.

Anker: a töltőből is lehet okos eszköz

A töltők sokáig a technológiai világ egyik legunalmasabb termékei voltak: minél több watt, annál jobb.

Az Anker IFA 2026-os újdonságai ezen próbálnak változtatni. A Laptop Charger Pro 120F például felismeri a hozzá csatlakoztatott készüléket, és annak megfelelően alakítja a töltési karakterisztikát. A Care Mode az akkumulátor élettartamának megőrzését célozza, a beépített kijelző pedig megmutatja a töltési teljesítményt, a hőmérsékletet és az akkumulátor állapotát.

Még érdekesebb az Anker MagGo Power Bank 2 Pro, amely a gyors vezeték nélküli töltés egyik régi problémáját, a hőtermelést próbálja kezelni. A gyártó szerint a hőelvezető rendszerrel a külső akkumulátor hátoldalának hőmérséklete töltés közben 36 Celsius-fok alatt marad, miközben a beépített kijelző valós időben mutatja a teljesítményt, a hőmérsékletet és a hátralévő töltési időt.

Itt is ugyanaz történik tehát, mint sok más kategóriában: nem feltétlenül gyorsabb eszközre van szükségünk, hanem olyanra, amely jobban érti, mit csinál.

A képernyő már nem feltétlenül a telefon kijelzője

A TCL RayNeo GT Max AR Glasses a világ első Dolby Vision tanúsítvánnyal rendelkező AR-szemüvegeként érkezik. A készülék széles látómezőt és nagy felbontású, élénk képi megjelenítést kínál, miközben a kijelzőt nem a kezünkben tartjuk. A RayNeo iO Smart Glasses pedig AI-asszisztenst integrál egy mindössze 0,6 milliméter vastag, hétköznapi szemüvegformába.

Ez azért érdekes, mert a személyes technológia egyik következő lépése éppen az lehet, hogy nem kell folyamatosan elővennünk egy külön készüléket ahhoz, hogy hozzáférjünk az információhoz.

A TCL ezt a kijelzők másik végén is feszegeti. Az X11L SQD-Mini LED televízió például akár 20 736 fényerő-szabályozási zónával és 10 000 nites csúcsfényerővel érkezik, míg az A400 Pro NXTVISION használaton kívül műalkotásokat képes megjeleníteni.

Az egyik irány tehát az, hogy a kijelző egyre kevésbé látszik, a másik, hogy amikor mégis kell, egyre többet tud.

Lenovo: amikor maga a számítógép alkalmazkodik hozzánk

Az első részben a Lenovo Qira kapcsán azt láttuk, hogyan próbál az AI több készüléken keresztül személyes asszisztenssé válni. Az IFA-n viszont a Lenovo arra is mutatott példát, hogyan változhat meg maga a hardver.

A Project Swan egy olyan ultrahordozható notebook koncepciója, amely gombnyomásra nagyobb munkaterületté képes alakulni. A kijelző 14 hüvelykes méretről vízszintesen 17 hüvelykesre bővíthető, vagyis nem nekünk kell eldöntenünk, hogy hordozhatóságot vagy nagyobb képernyőt szeretnénk: a gép alkalmazkodik a helyzethez.

A Project AeroBlade pedig egy extrém vékony, ventilátor nélküli mobil PC koncepciója, amely azt mutatja, hogy a gyártók továbbra sem engedik el a formátum újragondolását. A Lenovo forrásanyaga a két koncepciót kifejezetten a pehelysúlyú és rugalmas mobil számítástechnika határainak feszegetéseként mutatja be.

Itt tehát nem az AI lett okosabb, hanem maga az eszköz válik rugalmasabbá.

Jöhetnek az 1000 Hz feletti monitorok, amikor már nem elég az 500-as

Miközben mindenki az intelligens, alkalmazkodó és kontextusérzékeny technológiáról beszél, a klasszikus specifikációs verseny is virágzik.

Az Acer egyik új Predator gaming monitora például 24,5 hüvelykes, Full HD felbontású kijelzővel és elképesztő, 1000 Hz-es képfrissítéssel érkezik, 0,3 ezredmásodperces válaszidő mellett.

A képfrissítési versenyben amúgy a Samsung lekörözi az Acert, a világ első 1100 Hz-es Odyssey G60H monitorával, utóbbit azonban elsőként nem az IFA-n, hanem a berlini eseményt megelőző Gamescomon jelentette be, de ide is elhozta.

Ez a szegmens egyébként emlékeztet arra, hogy az IFA jövőképe nem csak arról szól, hogy minden eszköz „okosabb” lesz. Van, ahol egyszerűen még gyorsabbnak is kell lennie.

Lehet az innováció egyszerűen egy jó ötlet is

A Gorenje idei kínálatában is akad néhány olyan fejlesztés, amely nem akar világot megváltani – csak azt egy kicsit kényelmesebbé tenni.

A G600 páraelszívó például érzékeli a párát, a füstöt, a szagokat és a láthatatlan szennyeződéseket, majd szükség esetén automatikusan szabályozza az elszívást. A HoodSync kapcsolat révén a főzőlappal is együttműködik.

A PizzaPlus pedig ennél is könnyebben eladható egy mondatban: a sütő 360 Celsius-fok fölé melegszik, így a pizza akár két perc alatt elkészülhet, az előmelegítés pedig 12 perc.

The post IFA 2026: A jövőbeni trendek mögött „megbúvó” idei készülékek appeared first on digitrendi.hu.

A CES elsősorban az új technológiai irányok és termékkategóriák előszobája, az MWC középpontjában a mobiltechnológia, a hálózatok és a digitális infrastruktúra áll, az IFA pedig azt mutatja meg, hogyan kerülnek ezek a fejlesztések egyre közelebb a mindennapi élethez: az otthonokba, a szórakoztatóelektronikába és a személyes eszközökbe.

Az idei berlini kiállítás egyik legfontosabb üzenete pedig az, hogy a mesterséges intelligencia(AI) már nem egy-egy készülék különleges képessége. Egyre inkább az egész technológiai környezetet összekötő réteggé alakul, az elszigetelt funkciók világából a mindennapi élet integráló eszközévé válik.

Az AMD nyitóelőadásán Jack Huynh, a vállalat Computing and Graphics üzletágának vezetője már egyenesen a „Personal AI” korszakáról beszélt. A számítógép nemcsak erősebb lesz, hanem egyre jobban megérti, mit csinálunk, mit szeretnénk elérni, és mi fontos számunkra az adott pillanatban.

Ha végignézzük az IFA 2026 újdonságait, egyre több bizonyítékot találunk arra, hogy ez nem egyszerűen egy újabb AI-szlogen.

Már nem az okos készülék a lényeg, hanem az intelligens otthon

Az első nagy változás talán az, hogy a gyártók egyre kevésbé önálló termékekben gondolkodnak.

A Haier például „Home of Intelligent Possibilities” néven olyan összekapcsolt otthoni ökoszisztémát mutatott be, amelyben egyetlen platform integrálja a készülékeket, a szolgáltatásokat és a felhasználói élményt. Az AI képes elemezni a mosási töltetet, felismerni az élelmiszereket és figyelni a főzési folyamatot. A koncepció ráadásul már a humanoid, takarító- és társrobotokat, valamint az ember fizikai képességeit AI-alapon támogató exoskeletonokat is ugyanabba a képbe helyezi.

A TCL hasonló irányból közelít, de még egyértelműbben teszi meg az AI-t az ökoszisztéma összekötő rétegévé. A televízió, az okostelefon, a klíma, a mosógép és az okosotthon-rendszerek egyetlen intelligens környezet részei lehetnek, miközben maga a tévé is személyes AI-központtá válik: képes természetes beszélgetésből megérteni a felhasználót, tartalmat keresni és az otthon más eszközeit vezérelni.

A Hisense Companion Living koncepciója ugyanezt a gondolatot más szavakkal fogalmazza meg: a televízió és a háztartási gépek összekapcsolódnak, a rendszer pedig figyelembe veszi az egyéni igényeket a főzéstől és a mosástól a lakás klímájának és energiafelhasználásának kezeléséig.

És ide illeszkedik a Xiaomi is, amely az IFA történetében először a teljes termékportfóliójával van jelen Berlinben. A vállalat „Ember × Autó × Otthon” ökoszisztémája pedig jól mutatja, hogy a készülékek összekapcsolása már nem feltétlenül áll meg a nappali vagy a konyha falainál: az autó is ugyanennek az intelligens környezetnek a része lehet.

A különböző megközelítésekben közös a lényeg: a jövő okosotthonában már nem az egyes készülékek lesznek a főszereplők, hanem a közöttük létrejövő intelligens kapcsolat.

Nem több beállítás kell, hanem kevesebb döntés

Ha az első lépés az eszközök összekapcsolása, a következő az, hogy a rendszer egyre több döntést vesz le a felhasználó válláról.

Erre jó példa a BSH standján kiállított új Siemens iQ700 sütő. (A Siemens háztartási készülékek önálló márkának számítanak még ma is a BSH Home Appliances Groupon belül. A BSH 2015 óta teljes egészében a Bosch-csoport tulajdona, a Siemens márkát licenc alapján használja.)

Az iQ700 sütő pontosan azt az irányt mutatja, amelyről az IFA idei üzenete szól: a készülék több mint száz ételt képes felismerni, majd javasolja a megfelelő beállításokat. Az új funkcióval a felhasználó már a kedvenc receptjeit is elmentheti, a sütő pedig később automatikusan elindítja a megfelelő programot.

A Miele is hasonló irányból közelít. A G8 Diamond mosogatógép kamerát, AI-t és automatikus adagolást használ, miközben a CulinaryCoach a recept- és készülékismeretet kapcsolja össze. A vállalat még tovább tekint: a Cary koncepció azt mutatja meg, milyen lehet egy olyan mosógép, amely felismeri a behelyezett ruhákat, és maga választja ki a megfelelő programot.

Az üzenet mindkét esetben ugyanaz: nem attól lesz intelligensebb egy háztartási gép, hogy még több gombot és beállítást kínál, hanem attól, hogy egyre kevesebbet kell rajta beállítanunk.

LG: az otthon már nemcsak összekapcsolódik, hanem értelmezi is, mi történik benne

Az LG idei AI Home megközelítése pedig talán az egyik legjobb példája annak, merre tolódik el az intelligencia.

A vállalat szerint az AI Home már nem egyszerűen a készülékek távoli vezérlésére szolgál: a rendszer figyelembe veszi a felhasználó napirendjét, szokásait, az otthoni környezetet és a készülékhasználatot, majd ezek alapján javasol lépéseket.

Az új ThinQ Claw ezt viszi tovább egy szöveges AI-ügynök irányába. Nemcsak azt próbálja megérteni, hogy mit kérünk tőle, hanem azt is, miért kérjük, milyen környezetben vagyunk, és milyen más eszközök vagy szolgáltatások szükségesek a feladat elvégzéséhez. A vállalat példája szerint akár egy vendégségre való készülődésben is segíthet a sütő és más készülékek összehangolásával, illetve a lakás levegőminőségének és hőmérsékletének figyelésével.

Ez már egy fontos váltásnak látszik.

A hagyományos okosotthon még azt kérdezte: „Mit kapcsoljak be?”

A következő generációs AI Home inkább azt próbálja megérteni: „Mire készülsz?”

Az AI kilép a képernyőről

Innen pedig már csak egy lépés a Physical AI. Az IFA 2026-on korábban soha nem látott számú humanoid robot jelent meg. A kiállítás Robotics on the Runway bemutatóján többek között a PrimeBot Robots, EngineAI, Cozio Robotics, Dobot Robot, DEEP Robotics, Agibot és Unitree rendszerei szerepeltek.

A NEURA Robotics felvezető előadása már nem is egyszerűen robotikáról, hanem a Physical AI-ról szólt. A fogalom lényege, hogy az AI ne csak információt dolgozzon fel, hanem érzékelje a fizikai környezetét, reagáljon a változásokra, tanuljon és önállóan hajtson végre feladatokat.

A technológia mögött ráadásul nem pusztán a látványos humanoid robotok iránti lelkesedés áll. A munkaerőhiány és a demográfiai változások miatt a robotika egyre több országban stratégiai kérdéssé válik.

Az igazán érdekes kérdés ezért már nem az, hogy képes-e egy robot mozogni, hanem, hogy képes-e megérteni azt a környezetet, amelyben mozog. Itt válik különösen érdekessé az otthon.

Az IFA egyik panelbeszélgetése éppen azt vizsgálta, hogyan kerülhetnek a humanoid robotok a konyhákba és a háztartásokba. A PrimeBot képviselője szerint a robotoknak nem pusztán egy-egy feladatot kellene végrehajtaniuk, hanem meg kellene érteniük adott család környezetét, szokásait és preferenciáit.

A Physical AI már ott van a nappalinkban

A humanoid robotok egyelőre látványos demonstrációk és fejlesztési projektek, de a Physical AI egyik változata már sokkal közelebb van a hétköznapi felhasználóhoz. Ez a robotporszívó.

A Roborock Saros Rover különösen jó példa erre. A vállalat szerint a termék a világ első olyan robotporszívója, amely kerekek és robotikus lábak kombinációjával mozog. A gép nem egyszerűen feltérképezi a lakást, hanem a környezetét érzékelve próbálja megtervezni, hogyan jut át a különböző akadályokon és szintkülönbségeken.

A Saros 20 család más irányból mutatja meg ugyanezt a fejlődést: egyre több akadályt ismer fel, magasabb küszöbökön képes áthaladni, automatikusan mossa a mopokat, adagolja a tisztítószert, és mind kevesebb emberi beavatkozást igényel.

Vagyis a robotporszívó fejlődése már nem egyszerűen arról szól, hogy erősebben porszívózik. Sokkal inkább arról, hogy egyre jobban érzékeli és értelmezi a fizikai környezetet, majd annak megfelelően cselekszik. Ezért lehet a robotporszívó a Physical AI egyik első, valóban tömegpiaci megjelenési formája.

Az AI-nak már az energiaszámlára is figyelnie kell

Az intelligens technológia másik iránya kevésbé látványos, de annál fontosabb: az AI és az automatizálás egyre inkább szerepet kap az energiafelhasználás optimalizálásában is.

A Samsung új Bespoke AI mosógépe jó példa erre. A 10 kilogrammos modell A-70% energiahatékonysági szintet kínál, vagyis a márka szerint akár 70 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt az európai A energiaosztály minimumkövetelményéhez képest. A Samsung ezzel az IFA 2024-en bemutatott A-55%, majd a 2025-ös A-65% után újabb lépcsőt lépett.

A Bosch ugyancsak ebbe az irányba mozdul: új hőszivattyús mosó-szárítógépe például akár 20 liter vízzel és 55 százalékkal kevesebb energiával működhet a hagyományos kondenzációs technológiához képest.

A TCL és a Hisense ökoszisztéma-szemléletében pedig az energiafelhasználás már nem egyetlen készülék problémája: az intelligens otthon részeként a rendszer a klímától a háztartási gépekig próbálja összehangolni a fogyasztást.

Ez azért fontos, mert az AI gyakorlati értékét egyre kevésbé lehet pusztán kényelmi funkciókban mérni. Az igazán jó intelligens rendszer időt, energiát és döntéseket is megtakarít.

A legjobb technológia az lehet, amit szinte észre sem veszünk

Van még egy érdekes közös pont az idei újdonságokban: a technológia egyre inkább megbújik a háttérben.

A Bosch és az ECOVACS együttműködésében készülő beépített robotporszívó például teljesen a konyhabútor mögé integrálható. A robot és a szervizállomás rejtve marad, a rendszer pedig közvetlenül a víz- és szennyvízhálózathoz is csatlakoztatható.

Ez első pillantásra csak egy újabb robotporszívó. Valójában azonban egy sokkal fontosabb trendet mutat: a technológia nem feltétlenül akar újabb tárggyá válni az otthonban.

A Miele „Fewer decisions, less to think about” filozófiája ugyanennek a gondolatnak a másik oldala: nem több technológiát akar a felhasználóra zúdítani, hanem kevesebb feladatot hagyni neki.

A személyes AI már nem egyetlen eszközben gondolkodik

Itt érdemes visszakanyarodni a számítógépekhez, és itt válik különösen fontossá a Lenovo IFA 2026-os szereplése.

A Lenovo és Motorola Qira személyes AI-rendszere abból indul ki, hogy az emberek napközben nem egyetlen eszközt használnak. Egy gondolat megszülethet tableten, folytatódhat PC-n, miközben az értesítések és találkozók egy telefonon jelennek meg. A Qira célja, hogy ezeket az információkat és folyamatokat egy személyes AI-réteg kapcsolja össze. Az IFA-n a rendszer már több PC-konfigurációra, Motorola-eszközökre, okosórára, valamint olyan szolgáltatásokra is kiterjed, mint a Gmail, a Google Calendar, a Slack és az Outlook.

Ez ugyanaz a gondolat, amelyet a Haier vagy a TCL az otthon, a Xiaomi pedig az autó és az otthon szintjén képvisel. A készülék egyre kevésbé önálló termék. Egyre inkább egy nagyobb rendszer egyik felülete.

Közben maga a készülék is alkalmazkodik. A Lenovo Project Swan például egy 14 hüvelykes laptopból vízszintesen 17 hüvelykes kijelzőt kibontó koncepció. A ThinkBook korábbi gördíthető kijelzős megoldásai után ez már egy újabb lépés abba az irányba, hogy a számítógép fizikai formája is alkalmazkodjon ahhoz, amit éppen csinálunk.

Itt találkozik össze két, első látásra távoli fejlesztési irány: nemcsak az AI, hanem a hardver is egyre inkább képes alkalmazkodni hozzánk.

Az IFA 2026 legfontosabb újdonsága nem egyetlen készülék

Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalni, mit mutatott a berlini show, talán ez lenne: az AI megérti az embert, összeköti a környezetét, majd egyre több esetben cselekszik is helyette.

Először személyesebbé válik. Aztán összekapcsolja a készülékeket. Majd érzékeli a fizikai környezetet. Végül pedig képes lesz abban önállóan cselekedni.

Ezért az IFA 2026 legfontosabb újdonsága talán nem egyetlen új televízió, mosógép, robot vagy számítógép. Hanem az a változás, hogy a technológia egyre kevésbé várja meg, amíg megmondjuk neki, mit tegyen.

The post IFA 2026: az AI kilépett a készülékekből, és beköltözik az otthonunk egészébe appeared first on digitrendi.hu.

Ez a szakadék – véleménye szerint – nemcsak frusztrációt szül, hanem súlyos üzleti kockázatokat is hordoz, ha a cégvezetés nem alakít ki józan, szakmai alapokon nyugvó szemléletmódot.

Herbály István, mérnökinformatikusi és programozó matematikusi hátterével már 1998-ban, a neurális hálózatok dominanciája előtti korszakban is AI-rendszerekkel foglalkozott. Tapasztalata szerint a legnagyobb hiba, ha „csillagrombolóként” tekintünk a mesterséges intelligenciára, egy olyan futurisztikus entitásként, amely egyetlen gombnyomásra megoldja a cég összes strukturális baját. Ehelyett szerinte célzott „problémasimításra” van szükség.

„A vágy meg a valóság jelenleg nagyon messze van egymástól. A valóság gyakran pofonüti a projekteket” – figyelmeztet a szakember, aki az MKIK „Digitális Ébresztő” programján keresztül már több mint 70 rendezvényen, 3000-nél is több hazai céget ért el kollégáival. A siker ugyanis nem a szoftvervásárlásnál, hanem az alapvető digitalizációnál kezdődik.

A „kockás füzet” realitása és a stratégiai vakság

A digitalizációs érettség és az AI-képesség között közvetlen korreláció van: a strukturált adat a modern ipar, gazdaság üzemanyaga. Adat nélkül az AI csak egy üres váz. Herbály István tételmondata szerint: „a kockás füzetben nem fut a ChatGPT.” Másképpen, az analóg folyamatnál leragadó cégek, kkv-k esetében hiányzik az az adathalmaz, amelyre bármilyen algoritmus építkezhetne.

Bár lakossági szinten a magyarok fogékonyak az újra, a vállalati szektorban drasztikus a lemaradásunk. Míg a lakossági AI-használat szintje az uniós átlagnak felel meg, addig a céges használat messze elmarad attól, ha nem vesszük figyelembe azt, hogy sokan titokban használják munkahelyi célokra is a privát AI hozzáférésüket.

Ez a lemaradás részben a „pályázati csapda” következménye. Ahogy Herbály fogalmaz, sok cégvezető stratégiai hibát követ el azzal, hogy kizárólag külső forrás, támogatás esetén hajlandó fejleszteni.

Amikor nincsenek pályázatok, a digitalizáció megáll, miközben a versenytársak saját forrásból invesztálnak. Aki két, három évet vár a „szabad szemmel látható” támogatásra, az behozhatatlan versenyhátrányt konzervál.

Ipar 4.0 a gyakorlatban: Tanulható hibák és objektív fókusz

A mesterséges intelligencia ott hoz valódi áttörést, ahol a hagyományos algoritmusok vagy az emberi figyelem elbukik. Herbály több példát is felsorolt a beszélgetésben.

1. Cementgyári munkavédelem: itt nem drága hardverekre van szükség, az AI-t a meglévő kamerarendszerre integrálják. A rendszer vizuálisan azonosítja, ha valaki védőfelszerelés (sisak, mellény) nélkül lép be egy veszélyes zónába, és azonnal riaszt. Ez nem megfigyelés, hanem életmentő hatékonyság.

2. Cserépgyári minőségellenőrzés: ez a projekt a technológia váltás lényegére világít rá. A hagyományos rendszerek „mesterdarabhoz” hasonlítják a terméket, de a természetes alapanyagú cserépnél minden darab kicsit más. Az AI-nak nem a tökéletest, hanem magát a hibát (repedés, anyaghiány) tanították meg. Az algoritmus így a textúrától függetlenül felismeri a sérülést, amit egy fix kódú szoftver sosem tudna.

3. Autóipari röntgenkép-elemzés: a gyártósoron a 100%-os fókusz elvárás, de az emberi figyelem óhatatlanul fárad. Az AI kiiktatja a szubjektivitást, ahol az egyik ellenőr még átengedi a darabot, a másik már nem. Az AI objektív, fáradhatatlan és 100%-os koncentrációval dolgozik.

A munkahelyek elvesztésével kapcsolatos félelmekre Herbály az ATM-analógiát hozza: a bankautomaták megjelenésekor is mindenki a banki dolgozók tömeges munkanélküliségétől tartott. Ehelyett ma is sok ember dolgozik a bankszektorban, csak éppen a repetitív pénzszámolás helyett magasabb hozzáadott értékű tanácsadói munkát végeznek.

Shadow AI: A láthatatlan „NDA-gyilkos”

A legnagyobb fenyegetés jelenleg nem a mesterséges intelligencia léte, hanem az ellenőrizetlen használata, az úgynevezett Shadow AI. Miközben sok vezető azt hiszi, a cégénél nincs AI, a dolgozók fele titokban már használja az ingyenes eszközöket.

Ez a jelenség egyfajta „NDA-gyilkos”: amikor egy munkavállaló feltölt egy bizalmas, titoktartási szerződés alá eső dokumentumot vagy ügyféladatot egy ingyenes nyelvi modellbe, a cég azonnal elveszíti az uralmat az információ felett.

A „vezetői vakság” súlyosságát jelzi a hallucináció veszélye is. Herbály István példája szerint a ChatGPT magabiztosan generált egy térképet, amelyen Szigetvár a Duna partján feküdt. Mint mondta, ezt könnyű észrevenni, ha az ember ismeri az otthonát, de nyilván egy külföldi város „áthelyezése” már nem lenne ennyire könnyen kiszűrhető. Épen ezért alaptudás és kritikai szemlélet nélkül, csak az AI alapján nem lehet üzleti döntéseket hozni.

Cselekvési terv öt pontban

Herbály István a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” beszélgetés során felvázolt egy ötpontos AI-bevezetési cselekvési tervet:.

1. Pontos problémaazonosítás: ne „AI-t akarjunk venni”, hanem keressük meg a cég legégetőbb szűk keresztmetszeteit (monotonitás, magas hibaarány).

2. Megbízható, auditált beszállító: kerüljük a mindent megígérő cégeket. Az MKIK minősített beszállítói adatbázisában csak ellenőrzött árazású és technológiai szintű partnerek szerepelnek.

3. Közösségi tanulás: a kamara Baranya megyei elnökeként az MKIK pécsi AI klubját hozta fel példaként, ahol résztvevők rendszeresen megosztják tapasztalataikat, bemutatják a jó példákat mutatnak be – és a más cégeknél már működő jó gyakorlatok átvétele a legolcsóbb innováció.

4. Céges infrastruktúra biztosítása: a „sufnituning” helyett a cég biztosítson a dolgozóknak fizetős hozzáféréseket, biztonságos és zárt eszközöket, így a Shadow AI kockázata kiiktatható.

5. Forráskutatás és tudatosság: használjuk a különféle DIMOP és GINOP pályázatokat a fejlesztés támogatására, de ne ezek határozzák meg a cég fejlődési irányát. A technológia önmagában nem váltja meg a világot: az MI egy jó marketingesből jobb marketingest csinál, de az átlagosból sosem farag zsenit.

A cikk szerzője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített, a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post „Kockás füzetben nem fut a ChatGPT” – Mire jó valójában az AI egy cégben? appeared first on digitrendi.hu.

Új stratégiai együttműködést kötött a One Magyarország és a SkyShowtime, amelynek köszönhetően a jogosult ügyfelek már a gigabites vezetékes internetcsomag részeként is elérhetik a streaming szolgáltatást. A One internet- és TV-előfizetői számára a SkyShowtime külön kiegészítő szolgáltatásként is igényelhető.

Az augusztus 31-én indult ajánlat a One iskolakezdési kampányának része: a jogosult, hűségidőt vállaló ügyfelek hat hónapon át 50 százalékos havidíj-kedvezménnyel vehetik igénybe a Gigabit Net + SkyShowtime csomagot. A SkyShowtime kínálatában többek között a Universal Pictures, a Paramount Pictures, a DreamWorks Animation és a SHOWTIME tartalmai, valamint olyan sorozatok szerepelnek, mint a Yellowstone, a Tulsa King és a Landman.

The post SkyShowtime a One gigabites csomagjában appeared first on digitrendi.hu.

Both András közvetlenül az elnök-vezérigazgató irányítása alatt dolgozik, vezetői felelőssége pedig fokozatosan terjed ki a bank teljes digitális működésére. Az általa vezetett terület az MBH Bank legfontosabb digitalizációs és stratégiai programjainak irányításáért felel.

A cél a digitális transzformáció felgyorsítása, az egyszerűbb működés kialakítása és a felhasználói igényekre épülő fejlesztések erősítése.

Az új digitális transzformációs vezető több mint 17 éve dolgozik az IT és a digitalizáció területén vezetőként. Az MBH Bankhoz a Digitális Magyarország Ügynökség éléről érkezik, ahol többek között a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) vezetéséért felelt, és meghatározó szerepet vállalt az állami szolgáltatások felhasználóközpontú megújításában. Vezetése alatt mintegy 3500 fős szervezet és több mint 1000 szakrendszer működését felügyelte.

Újabb darab az MBH vezetői kirakósában

Both András kinevezése egy nagyobb vezetői átrendeződés újabb állomása az MBH Banknál. Az elmúlt hetekben két másik fontos felsővezetői változásról is beszámoltunk.

Augusztus elején Ákos Tamás érkezett a standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettesi pozícióba. Kinevezését a bank új stratégiai szakaszának részeként mutattuk be, amelyben kiemelt szerepet kap a digitális ügyfélélmény, a mesterséges intelligencia és az automatizáció.

Augusztus végén pedig Gózon Gergely kinevezéséről írtunk: október 1-jétől ő veszi át a stratégiáért és pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettesi feladatokat. A házon belülről érkező vezető kinevezése már az MBH következő stratégiai ciklusára való felkészülés része.

A mostani kinevezéssel egy újabb fontos terület, a teljes digitális transzformáció kap saját felsővezetői fókuszt.

The post Both András érkezik az MBH Bank digitális transzformációjának élére appeared first on digitrendi.hu.

Nem csak több áram kell, hanem azt másképp is kell eljuttatni

Az AI-adatközpontok energiaigénye egészen más nagyságrendbe lép, mint amit a korábbi adatközpontoknál megszoktunk. Egy-egy nagy teljesítményű rack már több száz kilowatt energiát igényelhet.

Ilyen teljesítmény mellett már az sem mindegy, hogyan jut el az áram az adatközpontból a számításokat végző GPU-khoz. Minél nagyobb teljesítményt kell továbbítani, annál nagyobb áram folyik a vezetékeken – ez pedig vastagabb kábeleket, nagyobb elosztórendszereket és nagyobb veszteséget jelenthet.

A magasabb feszültség éppen ezen segíthet. Ugyanaz a teljesítmény ugyanis kisebb áramerősséggel továbbítható, ha magasabb a feszültség. Ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy az iparág a 800 VDC, vagyis a 800 voltos egyenáramú energiaelosztás felé fordul.

A változás ráadásul nemcsak arról szól, hogy „több áramot küldünk a rackekbe”. Az új megoldásoknál az energia átalakításának egy része is kikerülhet közvetlenül a számítási rackből, és egy külön energiaellátási rendszerbe kerülhet. Így a nagy teljesítményű GPU-khoz hatékonyabban és kisebb veszteséggel juthat el az energia.

Csakhogy a magasabb feszültségnek van egy árnyoldala is: új biztonsági kérdéseket vet fel.

A nagyobb feszültség új biztonsági kérdéseket is hoz

Ha valami elromlik egy elektromos rendszerben, nem mindegy, mekkora energia szabadul fel, és az sem, hogy mennyi idő alatt sikerül lekapcsolni a hibás részt. Egy nagy teljesítményű adatközpontban ez különösen fontos, hiszen itt már rendkívül nagy mennyiségű elektromos energia áll rendelkezésre.

A Schneider Electric most két, a nagy adatközpontokban alkalmazható 800 VDC-s kialakítást vizsgált meg abból a szempontból, mi történik egy esetleges ívzárlatnál. Ez olyan elektromos hiba, amelynél az áram egy íven keresztül jut át két pont között, és komoly hőhatással járhat.

A vizsgálat egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem önmagában a 800 voltos feszültség dönti el, mennyire veszélyes egy ilyen rendszer. Legalább ennyire számít, hogyan tervezték meg az energiaellátást, milyen védelmi eszközöket használnak, és milyen gyorsan képesek megszakítani a hibás áramutat.

A két vizsgált megoldás közül a rackszintű kialakításnál még óvatos, a valóságosnál kedvezőtlenebb feltételezések mellett is alacsony maradt a felszabaduló energia. A központosított rendszerben nagyobb értékek adódtak, de megfelelő védelemmel és gyors beavatkozással itt is olyan szintre csökkenthető a kockázat, amely a hagyományos váltakozó áramú rendszerekével összevethető.

Ez azért lényeges eredmény, mert a 800 VDC elterjedésének egyik akadálya éppen az lehetne, hogy a magasabb feszültség miatt az adatközpontok üzemeltetői nagyobb biztonsági kockázattól tartanak.

Néhány ezredmásodperc is sokat számíthat

A Schneider vizsgálata egy másik fontos részletre is felhívja a figyelmet: egy elektromos hiba esetén az első néhány ezredmásodpercben történteknek is komoly jelentőségük lehet.

Ennek egyik oka, hogy az ilyen rendszerekben kondenzátorok is tárolnak energiát. Egy hiba kialakulásakor ezek nagyon gyorsan leadhatják ezt az energiát, még mielőtt a rendszer védelme teljesen lekapcsolná az érintett részt.

Ezért az új adatközponti energiaellátásnál nem elég egyszerűen azt kiszámolni, mekkora feszültségen működik a rendszer. Azt is meg kell vizsgálni, hogyan viselkedik egy valódi hibahelyzetben, és milyen gyorsan reagálnak rá a védelmi megoldások.

Ebben segíthetnek a számítógépes szimulációk és a digitális ikrek. Ezekkel még a tényleges üzembe helyezés előtt modellezhető, hogyan viselkedne az adott energiaellátás különböző hibák esetén, és hol lehet szükség gyorsabb vagy másfajta védelemre. A Schneider szerint ezzel pontosabban meghatározható a tényleges kockázat, mint pusztán nagyon óvatos, általános feltételezések alapján.

Ez azért fontos, mert az iparág nem egyszerűen egy új feszültségszint bevezetésére készül. Az energiaellátási architektúra egészének változása zajlik.

Az AI infrastruktúrája is átalakul

Az NVIDIA és az iparági partnerek már az 800 VDC-s infrastruktúra elterjesztésén dolgoznak, az NVIDIA pedig a következő generációs AI-gyárak egyik alapvető energiaarchitektúrájaként kezeli a megoldást. A közeljövőben a rackek mellett elhelyezett energiaellátási rendszerek jelenthetik az átmenetet a jelenlegi AC-alapú adatközpontok és a későbbi, natív 800 VDC-s infrastruktúrák között.

A trend jelentőségét jól mutatja, hogy a Schneider saját elemzése szerint a 800 VDC-s energiaelosztás az egyre nagyobb teljesítményű AI-rackek kiszolgálásának egyik lehetséges útja. A vállalat szerint megfelelő tervezéssel és védelemmel a magasabb feszültségből adódó biztonsági kockázatok kezelhetők.

Ez azt jelenti, hogy az adatközpontok fejlődésében egyre kevésbé lehet különválasztani a számítási teljesítményt és az energiaellátást. Hiába lesznek ugyanis egyre erősebbek a GPU-k, ha az infrastruktúra nem tudja megfelelő mennyiségű és megfelelő minőségű energiával ellátni őket.

Az AI-forradalom következő szűk keresztmetszete így könnyen lehet, hogy már nem a chip, hanem az az infrastruktúra lesz, amely energiával látja el.

The post Az AI-adatközpontoknál már az áramellátást is újra kell gondolni appeared first on digitrendi.hu.