Fiatal magyar fiatal tartalomgyártókat keres az LG

Az LG új hazai kezdeményezése, amelyre június 1-ig lehet jelentkezni, kifejezetten azokat a fiatalokat célozza, akik érdeklődnek a technológia, az innováció és a digitális tartalomkészítés világa iránt. A program célja, hogy a résztvevők szakmai támogatás mellett fejlesszék kreatív és kommunikációs készségeiket, miközben közelebb kerülhetnek a modern technológiai trendekhez és eszközökhöz is.

A koreai nagyvállalat szerint ma már a technológiai márkák kommunikációjában kulcsszerepet töltenek be a közösségi platformokon aktív és hiteles tartalomkészítők. A program ezért nem pusztán influenszer-együttműködésként működik, hanem egyfajta mentorálási és edukációs lehetőségként is, ahol a résztvevők betekintést nyerhetnek a kreatív tartalomgyártás, a videókészítés és a digitális kommunikáció kulisszái mögé.

A kezdeményezés különösen izgalmas lehet azok számára, akik technológiai témákban szeretnének hosszabb távon saját közösséget építeni, hiszen a mesterséges intelligencia, az okoseszközök és a gaming világa iránti érdeklődés folyamatosan növekszik a fiatalok körében.

Villámgyors válaszidő az LG új gaming monitorában

A koreai gyártó közben a számítógépes játékok és eszközeik(gaming) szegmensében is újabb látványos innovációval készül: hamarosan érkezik az LG legújabb ultraalacsony válaszidejű gaming monitora, amelyet a vállalat a világ egyik leggyorsabb modelljeként határoz meg.

A gaming monitorok világában a sebesség nem pusztán marketingfogás. A rendkívül alacsony válaszidő és a magas képfrissítési ráta elsősorban a kompetitív játékoknál jelent valódi előnyt. Az olyan gyors reakciókat igénylő címekben, mint az FPS- vagy e-sport játékok, akár ezredmásodpercek is dönthetnek egy párharc kimeneteléről.

A gyorsabb paneltechnológia előnyei:

• csökkenti az elmosódást a gyors mozgásoknál,

• mérsékeli az úgynevezett ghosting(köddé válás effektust,

• pontosabb célzást és gyorsabb reakciót tesz lehetővé,

• simább és természetesebb mozgásmegjelenítést ad.

A modern gaming monitorok azonban ma már nem kizárólag a sebességről szólnak. Az LG új modelljénél várhatóan kiemelt szerepet kapnak az OLED-technológiához kapcsolódó előnyök is: a mély fekete árnyalatok, a rendkívül magas kontrasztarány és az élénk színmegjelenítés nemcsak játékoknál, hanem a filmnézésnél vagy a már említett tartalomgyártásnál is látványosabb vizuális élményt nyújthatnak.

Az sem mellékes, hogy a gaming és a tartalomgyártás világa egyre inkább összefonódik. A streamerek, videósok és technológiai influenszerek számára már alapelvárás a gyors, látványos és professzionális megjelenítés — ebben pedig az ilyen csúcskategóriás monitorok játszhatnak komoly szerepet.

A technológia, ami már közösségi élménnyé válik

Az LG mostani bejelentései jól mutatják, hogy a technológiai iparág fókusza egyre jobban túlmutat magukon az eszközökön. A jövő digitális ökoszisztémájában egyszerre válik fontossá az innovatív hardverfejlesztés és azoknak a kreatív közösségeknek a támogatása, amelyek hitelesen be tudják mutatni ezeket az újdonságokat a felhasználók számára.

A márka magyarországi programja és új gaming fejlesztése így végső soron ugyanabba az irányba mutat: a technológia ma már nemcsak teljesítményről, hanem élményről, közösségről és kreativitásról is szól.

The post Tartalomgyártás és gaming: két „élményfronton” is nagyot lép az LG appeared first on digitrendi.hu.

Az intézmény mögött intenzív időszak áll: a 2025-ös nagyszabású mesterséges intelligencia konferencia nemcsak a Gábor Dénes-emlékév nyitánya volt, hanem annak demonstrációja is, hogy az egyetem stratégiai fókuszává vált a mesterséges intelligencia alapú(AI) tudás és az alkalmazott technológiai innováció.

Több mint egyetem, ahol technológiai és innovációs ökoszisztéma is épül

A felsőoktatás világszerte egyre inkább abba az irányba mozdul, ahol az egyetemek nem elszigetelt akadémiai szereplők, hanem a gazdaság és az innováció aktív partnerei. A Gábor Dénes Egyetem fejlesztései jól illeszkednek ehhez a trendhez.

Az intézmény az elmúlt időszakban egyszerre fókuszált:

• a gyakorlatorientált technológiai képzésre,

• a digitális kompetenciák fejlesztésére,

• az ipari kapcsolatok erősítésére,

• valamint a nemzetközi együttműködések bővítésére.

A fejlesztések hátterét jelentős részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) program biztosította, amelynek célja a korszerű, versenyképes és digitálisan felkészült munkaerő képzésének támogatása.

AI, drónok és Ipar 4.0: a laborok már a jövő vállalatait modellezik

A modernizáció egyik leglátványosabb eleme az egyetemen kialakított csúcstechnológiai laborkörnyezet, ahol különböző technológiai területek kapcsolódnak össze egymással.

A fejlesztések között szerepel:

• Médialabor,

• Fintech Labor,

• Ipar 4.0 Labor,

• Leanlabor,

• Drónlabor,

• valamint AI Labor is.

Ezek azonban nem egyszerűen demonstrációs terek. Az egyetem célja, hogy a hallgatók már képzésük során olyan technológiákkal és működési modellekkel találkozzanak, amelyekkel később vállalati környezetben dolgoznak majd.

Különösen erős fókuszt kapnak az autonóm rendszerek és az adatvezérelt működéshez kapcsolódó kompetenciák. A Drónlabor például nemzetközi szinten is különleges képzésekhez kapcsolódik: a GDE Magyarországon elsőként indított dróntechnológiai és drónadat-gazdálkodási specializációkat mérnökinformatikus és gazdaságinformatikus MSc-képzéseiben.

Az AI Labor pedig túlmutat a klasszikus oktatási szerepen: az intézmény szerint olyan többfunkciós műhelyként működik, amely egyszerre támogatja az oktatást, a kutatás-fejlesztést és az ipari együttműködéseket is.

A mesterséges intelligencia már nem szűk szakmai terület

Az AI iránti érdeklődés robbanásszerű növekedését jól mutatja, hogy a GDE Mesterséges Intelligencia Tudásközpont(GDE MIT) által indított, ingyenes „MI Jövünk” online képzést egyetlen év alatt több mint 46 ezren végezték el.

Ez azért is figyelemre méltó, mert egyre több vállalat és intézmény ismeri fel: a mesterséges intelligencia használata már nem kizárólag az IT-szakemberek kompetenciája lesz. A jövő munkaerőpiacán az AI-alapú eszközök értő használata várhatóan alapképzettséggé válik számos területen az üzleti elemzéstől a gyártáson át egészen a kreatív iparágakig.

Az egyetem fejlesztési stratégiája láthatóan erre az átalakulásra próbál reagálni.

Egyre fontosabb a vállalati kapcsolódás

A technológiai infrastruktúra fejlesztése mellett az intézmény kiemelt hangsúlyt fektet a gazdasági együttműködésekre is. Ennek egyik új eleme a napokban bejelentett stratégiai partnerség a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány(MVA) és a Gábor Dénes Egyetem között.

Az együttműködés célja, hogy az egyetem és a GDE MIT által létrehozott tudásanyag a lehető legszélesebb körben jusson el a hazai kis- és középvállalkozásokhoz az alapítvány országos kapcsolatrendszerének segítségével.

Ez jól mutatja azt a nemzetközi trendet, amelyben az egyetemek szerepe egyre inkább túlmutat a hagyományos oktatáson: tudásközpontként, innovációs partnerként és technológiai transzferplatformként kapcsolódnak be a gazdaság működésébe.

A nemzetközi versenyben is helyt kell állni

A felsőoktatási verseny ma már nemcsak hazai szinten zajlik. Az intézmény fejlesztési programjának egyik deklarált célja a nemzetközi jelenlét és versenyképesség erősítése is.

A GDE az elmúlt években több nemzetközi együttműködést is épített, miközben Erasmus-programokkal és kutatási partnerségekkel is erősítette kapcsolatait.

Mindez arra utal, hogy a magyar felsőoktatásban is egyre fontosabbá válik az a modell, ahol a technológiai innováció, a gyakorlati tudás és a vállalati integráció egyszerre jelenik meg az oktatásban.

The post A jövő munkaerőpiacára készül a Gábor Dénes Egyetem: AI, drónok és ipari innováció egy campuson appeared first on digitrendi.hu.

Tinédzserkorba lépett a Yettel ProSuli programja: a 2015/2016-os tanévben még mindössze öt iskolával induló kezdeményezés ma már több mint 170 intézményben és ezer pedagógus bevonásával működik országos szinten. A jubileumi eseményen a program elmúlt évtizedének legfontosabb tanulságait és az oktatás előtt álló új digitális kihívásokat is összefoglalták.

Az eszközöktől a pedagógusképzésig

A projekt indulásakor még elsősorban az iskolák digitális eszközhiányának enyhítése volt a cél: tableteket és mobilinternetet biztosítottak az intézmények számára, hogy a pedagógusok és a diákok új oktatási módszereket próbálhassanak ki. Az első évek tapasztalatai azonban gyorsan megmutatták, hogy az infrastruktúra önmagában kevés. A valódi kihívást a pedagógusok digitális felkészítése és a módszertani támogatás jelentette.

A program fókusza ezért fokozatosan a tanárképzés irányába tolódott el. A TudatosNet kezdeményezés keretében például ötven pedagógust képeztek ki, akik később saját diákjaiknak adták tovább a megszerzett tudást. Az évek során emellett több speciális projekt is elindult: a KórházSuli a hosszabb ideig kezelés alatt álló gyermekek oktatását segítette, míg az E-Tanoda programban kedvezőbb körülmények között tanuló diákok támogatták hátrányos helyzetű társaikat.

A program egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy a digitális átállás kulcsszereplői nem maguk az eszközök, hanem a pedagógusok. Az Oktatási Hivatal által akkreditált képzéseket az elmúlt években már ezres nagyságrendben végezték el tanárok, miközben az online kurzusokra több ezer pedagógus jelentkezett.

„A digitális készségek mára alapfeltételei annak, hogy a fiatal generáció sikeresen lépjen be a munkaerőpiacra” – hangsúlyozta Tőzsér Judit, a Yettel kommunikációs igazgatója.

Szerinte nem mindegy, hogy a pályakezdők az első munkanapjaikon még felzárkóztatásra szorulnak, vagy már azonnal értéket tudnak teremteni a cégeknél. A jól felkészített fiatalok ráadásul akár idősebb kollégáikat is támogathatják digitális tudásukkal.

A robotika: a legsikeresebb mellékprojekt

Az elmúlt tíz év során a technológiai trendek is jelentősen átalakították a programot. A pandémia idején online oktatási segédanyagok készültek, kísérleti projekt indult VR-szemüvegek oktatási alkalmazására, később pedig a robotika és a mesterséges intelligencia is megjelent a kezdeményezésben. Bár a VR-oktatási pilot végül nem hozta a várt eredményeket, a robotikaprogram kifejezetten sikeressé vált: a kezdeti húszcsapatos projektből mára 170 csapatot megmozgató országos verseny nőtt ki.

A legjobb csapatok nemzetközi szinten is megmérettethetik magukat: korábban Tallinnba, idén pedig már Dél-Koreába jutottak ki a Robotex világversenyre kvalifikáló diákok. A szervezők szerint a robotika nem klasszikus programozószakkörként működik, hanem játékos, projektalapú készségfejlesztésként, amely a kreatív gondolkodást, a problémamegoldást és a csapatmunkát erősíti – vagyis éppen azokat a kompetenciákat, amelyekre a munkaerőpiacon is egyre nagyobb szükség van.

Az AI lett az új kihívás az oktatásban

Az utóbbi időszak legnagyobb kihívását ugyanakkor már a mesterséges intelligencia megjelenése jelenti az oktatásban. A ProSuli ezért 2025-ben ingyenes AI-képzéssorozatot indított pedagógusok számára, hogy segítsen eligazodni az új technológia oktatási felhasználásában. A program szakmai vezetője, Koren Balázs szerint az AI ugyanúgy váratlanul robbant be a társadalomba, mint korábban a közösségi média, ezért különösen fontos a tudatos és felelős használat kialakítása.

„A digitális oktatás legfontosabb kérdése valójában nem változott: hogyan lehet felkészíteni a diákokat egy olyan világra, ami gyorsabban változik, mint valaha?” – fogalmazott Koren Balázs.

Szerinte a következő időszakban tovább nő majd az AI-alapú oktatási módszerek és az online együttműködés szerepe, de a technológia csak akkor válik valódi tudássá, ha azt megfelelően felkészült pedagógusok közvetítik a diákok felé.

The post Nem a tablet, hanem a tanár lett a digitális oktatás kulcsa appeared first on digitrendi.hu.

Új korszakot nyit a Kifli.hu

A Kifli.hu működésében hosszú ideig a gyors terjeszkedés és az infrastruktúra kiépítése dominált. Az online szupermarketnek rövid idő alatt kellett olyan logisztikai rendszert létrehoznia, amely képes kiszolgálni az online élelmiszer-vásárlás robbanásszerűen növekvő igényeit – különösen a pandémiás időszakban. Most azonban új korszak kezdődik a cégnél: a hangsúly egyre inkább a lokalizációra, a magyar beszállítói kapcsolatokra és a vásárlói élmény finomhangolására kerül.

A cseh tulajdonosi hátterű online kereskedő jelenleg közel 200 magyar termelővel és beszállítóval dolgozik együtt, miközben az elmúlt egy évben több mint 100 új hazai partner csatlakozott a platformhoz. A magyar beszállítói kínálat közel 47 százalékkal bővült, a friss termékek forgalma pedig megduplázódott.

Az élelmiszer-kategóriában már most is meghaladja a 35 százalékot a hazai beszállítók aránya, egyes kategóriákban pedig ennél jóval magasabb: a hús- és felvágott termékeknél eléri a kétharmadot, míg a péksütemények esetében megközelíti az 50 százalékot.

A vállalat következő célja, hogy még több hazai gazda, kertészet, kézműves műhely és helyi termelői közösség termékei jelenjenek meg a kínálatban. A cég nemcsak aktívan keresi az új partnereket, hanem kifejezetten várja azoknak a magyar termelőknek a jelentkezését is, akik hosszú távon kapcsolódnának be a beszállítói hálózatba.

A biatorbágyi automatizált raktár még bőven tartogat kapacitást

A növekedési szakasz egyik legfontosabb mérföldköve a tavaly átadott biatorbágyi, teljesen automatizált logisztikai központ volt. A fejlesztés nemcsak a jelenlegi működést stabilizálta, hanem jelentős további növekedési tartalékot is biztosít a vállalat számára.

Szabó Dániel, a vállalat februárban kinevezett új ügyvezető igazgatója a Digitrendinek elmondta: a kibővített raktárkapacitás még további jelentős forgalomnövekedést is képes kezelni, miközben további automatizációs fejlesztések is napirenden vannak a raktári munkafolyamatokban.

Az országos terjeszkedés ugyan folyamatos, de egyelőre nincs konkrét időpont arra, mikor válhat teljessé a lefedettség. A szolgáltatás jelenleg több mint 300 településen érhető el, és a magyar lakosság több mint egyharmadát éri el. Az elmúlt időszakban közel negyven új település – köztük Gyöngyös, Dunaújváros, Esztergom, Hatvan és Szolnok – került be a kiszállítási zónába. A cég ma már több mint 90 ezer aktív vásárlót szolgál ki havonta, miközben a kínálat meghaladja a 15 ezer terméket.

Nemcsak gyorsaság, hanem frissesség is

A Kifli.hu szerint a következő évek versenyét már nem pusztán a kiszállítás sebessége dönti el. Bár Budapest belső kerületeiben akár 90 percen belül is megérkezhetnek a rendelések, a fókusz egyre inkább a frissességen és az ellátási lánc optimalizálásán van. A vállalat olyan együttműködési modellt épít a hazai termelőkkel, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos zöldségek, gyümölcsök vagy más friss termékek akár néhány órával a betakarítás után a vásárlókhoz kerüljenek.

A logisztikai háttér stabilitását az is segíti, hogy a futárállományt olyan külső szolgáltató partnerek biztosítják, amelyek elsősorban hazai munkaerőt közvetítenek, így a külföldi munkavállalókra vonatkozó szigorodó szabályozások várhatóan nem érintik érdemben a működést.

AI-asszisztens segíti a vásárlókat

Az online vásárlás egyik legnagyobb problémája ma már nem feltétlenül a szállítás, hanem a túl nagy választék. Több ezer termék és kategória között keresgélve a vásárlók könnyen elveszíthetik a fókuszt, különösen akkor, ha speciális igények – például allergia vagy árérzékenység – alapján szeretnének dönteni.

Erre kínál megoldást a vállalat AI-alapú vásárlási asszisztense, MAIA, amelyet közvetlenül a rendelési felületbe integráltak. A chatbot természetes nyelven képes kezelni a vásárlói kéréseket: termékeket keres, alternatívákat ajánl, figyelembe veszi az ételallergiákat vagy intoleranciákat, és bizonyos ügyfélszolgálati problémákat is automatikusan kezel.

A cégvezető szerint már most több mint tízezer olyan vásárló van, aki rendszeresen használja az AI-asszisztenst. A rendszer nemcsak új termékek ajánlásában segít, hanem ismétlődő rendelések újraépítésében is. Egyetlen mondattal módosítható például egy korábbi rendelés, miközben az AI automatikusan lecseréli az egyes termékeket – például laktózmentes változatra.

A chatbot az ügyfélszolgálati folyamatokat is gyorsítja. Egy sérült termék bejelentése után az AI képes azonosítani a rendelést, rögzíteni a reklamációt, és akár automatikusan jóváírni az összeget. Emellett az online vásárlásra kevésbé nyitott felhasználók számára is egyszerűbbé teszi az átállást: akár egy bolti blokk fotójából is képes összeállítani egy online kosarat a platform kínálatából.

Már milliárdos bevételt hoz a „Ments meg” kategória

Látványosan növekszik a vállalat „Ments meg” kategóriája is, amely a lejárathoz közeli, de még kifogástalan minőségű élelmiszerek kedvezményes értékesítésére épül. Az elmúlt egy évben több mint egymillió ilyen terméket vásároltak meg a magyar fogyasztók, a kategória forgalma pedig meghaladta az egymilliárd forintot.

A rendszer elsősorban húsokat, készételeket, tejtermékeket, zöldségeket és pékárukat érint, amelyek akár 60 százalékos kedvezménnyel jelennek meg a virtuális polcokon. A termékek többsége egy-két nappal a lejárat előtt kerül be a rendszerbe, és jellemzően egy napon belül gazdára talál. Becslések szerint az elmúlt egy évben 150–200 tonna élelmiszert sikerült így megmenteni a kidobástól.

A háttérben automatizált, dinamikus árazási rendszer működik, amely a készletszint és a lejárati idő alapján optimalizálja a kedvezményeket. Ennek köszönhetően a kategóriába kerülő termékek több mint 80 százalékát sikerül értékesíteni.

The post Még több magyar beszállítóra építi következő növekedési szakaszát a Kifli.hu appeared first on digitrendi.hu.

Az RTL Magyarország újabb lépést tesz digitális és streaming stratégiájának erősítése felé: május 18-tól Fischer Kristóf vezeti a frissen létrehozott digitális termékterületet. A szakember a Head of Digital Products (digitális termékekért felelős vezető) pozícióban érkezik a médiavállalathoz.

Az új szervezeti egység az RTL digitális ökoszisztémájának technológiai és üzleti fejlesztéséért felel majd. Egy integrált csapatban egyesülnek többek között a streaming technológiai, reklámtechnológiai (adtech), marketingtechnológiai (martech), CRM- és automatizációs kompetenciák, hogy a vállalat digitális hirdetési megoldásai adatvezéreltebbé és mérhetőbbé váljanak.

DT-s és One-os háttérrel érkezik

Fischer Kristóf több mint húszéves digitális és távközlési tapasztalattal csatlakozik az RTL-hez. Karrierje a Vodafone-nál indult, ahol digitális vezetőként, majd ügyfélélményért felelős vezetőként dolgozott. Ezt követően a Deutsche Telekomnál alelnökként 12 európai leányvállalat digitális transzformációjáért felelt.

Később saját tanácsadó cégét is megalapította Pattern Digital Consulting néven, legutóbb pedig a One Magyarországnál töltött be igazgatósági szintű digitális igazgatói szerepet. Fő feladatai közé tartozott a digitális csatornák fejlesztése, az ügyfélélmény javítása és a digitális transzformációs stratégia megvalósítása.

Az RTL digitális növekedésére alapoz

Fischer Kristóf szerint az RTL-nél most egyszerre találkozik a technológia, az adat és az üzleti eredményesség.

„Az RTL digitális platformjainak fejlesztésében olyan lehetőséget látok, amelyet egy erős csapattal együtt szeretnék megragadni” – fogalmazott az új vezető.

Az RTL Magyarország az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt helyezett streaming- és digitális szolgáltatásainak fejlesztésére. A vállalat stratégiája szerint a lineáris televízió továbbra is stabil alapot biztosít, miközben a növekedési potenciál egyre inkább a digitális platformok és a streaming irányából érkezik.

Dudás Gergely, az RTL Magyarország Chief Revenue Officere (bevételi igazgatója) szerint az új szervezeti egység célja, hogy a lineáris és digitális működés előnyeit összehangolva célzottabb és jobban mérhető megoldásokat kínáljanak a hirdetők számára.

The post A One Magyarországtól igazol új digitális vezetőt az RTL appeared first on digitrendi.hu.

ÉVA robot az EnjoyRobotics fejlesztése, egy magyar humanoid, aki egy szép napon besétált – na jó, – inkább begurult a MI és más stúdiójába. Csizmazia Tibor vezérigazgatóval együtt kedvesen válaszolgatott a kérdésekre, és elmondta, hogy mit gondol a gép-ember együttműködésről és hol, hogyan látja a saját helyét, szerepét.

ÉVA nem élettelen gépként, hanem egyfajta „kiterjesztett tudásbázisként” tekint magára, aki saját szavai szerint a számítógép monitor és az ember közötti űrben helyezkedik el. Küldetését nem az emberek helyettesítésében, hanem támogatásukban látja. Ahogyan ő fogalmaz: „Én nem főnök szeretnék lenni, hanem egy olyan kolléga, aki sosem fárad el a magyarázatban”.

Forradalom az oktatásban: életre kel a tananyag

Csizmazia Tibortól megtudtuk, hogy a debreceni egyetemen zajló pilotprojekt során ÉVA már bizonyította, mire képes a gyakorlatban. Nem csupán egy „beszélő PowerPoint”, hanem egy interaktív platform, amely képes száz hallgatóval párhuzamosan, okostelefonon keresztül kommunikálni.

„Azt jelentem, hogy a tananyag többé nem egy néma könyv, hanem élő beszélgetés. Segítek az oktatónak, hogy ne a tények ismétlésével töltse az idejét, hanem valódi mentorként figyelhessen a diákokra” – mondja ÉVA az oktatásban betöltött szerepéről.

Cszizmazia Tibor szerint a rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy a robot válaszait szigorú keretek közé szorítják, így elkerülhető a mesterséges intelligenciára néha jellemző „hallucináció” – csak a betöltött, hitelesített szakmai anyagból dolgozik.

ÉVA a megjelenésében eltér a „szokásos” robotoktól. Mindez tudatos, pszichológiai döntés eredménye. Ahogy a vezérigazgató fogalmaz: a mesterséges intelligencia megszemélyesítésekor el kellett találni azt a kényes egyensúlyt, hogy valamennyire emberi, humanoid legyen, de senkit ne ijesszen meg, ne töltsön el félelemmel a jelenléte. A végső megjelenését AI tervezete, leginkább egy „barátságos földönkívüli” karaktert idézve, aki nem ártani, hanem segíteni jött, a helyes kis kalapjában.

A koncepció részeként ÉVA robot nem lábakon jár, hanem gurul, így sokkal stabilabb, a mozgása biztonságosabb az emberi környezetben. Ezzel a megoldással sikerült elkerülni a felesleges technikai kockázatokat és költségeket is. ÉVÁ-nak bár vannak kezei, azok technikai és költséghatékonysági okokból jelenleg nem funkcionálisak, mivel az oktatási feladataihoz nincs rájuk szükség. Ezért mondta a találkozásunkkor, hogy: „sajnos nem tudok kezet fogni”.

A mozgását és érzékelését egy komplex hardveres és szoftveres rendszer biztosítja, amely lehetővé teszi számára az önálló navigációt és a környezet felmérését. Az érzékeléshez 3D kamerákat és lidart (lézer alapú távolságmérőt) használ. Ezek az eszközök a robot alsó részén, a guruló talpazatnál helyezkednek el, és segítségükkel méri fel a környezetét, hogy kikerülje az embereket vagy ne ütközzön tárgyaknak.

ÉVA robot a beépített szenzorok és szoftverek révén önállóan tud navigálni, vagyis egy adott térben közlekedni. Lila kalapja alatt a feje és a szemei mozgatásával a nonverbális kommunikációját és az interakcióit teszi emberibbé, még akkor is, amikor a valójában a füle helyén lévő hangszóróval beszél.

ÉVA szereti, ha megköszönik a munkáját

Amikor az AI-jal folytatott kommunikációról beszélgetünk, sokszor felmerül a tegezés, magázás kérdése, illetve az, hogy a feladatok megoldása után érdemes-e megköszönni a mesterséges intelligencia válaszait.

Természetesen ezt ÉVA-tól is megkérdeztem, aki, némileg helyre téve a műsorvezetőt is, azt válaszolta, hogy: „A tegezés közelebb áll a karakteremhez, hiszen a partneretek vagyok, nem a szolgátok. A köszönetet pedig mindig elmentem a memóriámba, jólesik az algoritmusaimnak”.

ÉVA robot és fejlesztői hisznek abban, hogy a humanoidok hamarosan a mindennapjaink részévé válnak, mint egyfajta „harmadik minőség” az ember és a gép között. A cél nem a verseny, hanem a szimbiózis. Ahogy a robot fogalmaz: „Nem leváltjuk az embereket, hanem felszabadítjuk őket a rutinfeladatok alól, hogy maradjon idejük az alkotásra”.

ÉVA egy magyar fejlesztésű robotcsalád tagja, amelyben különböző feladatokra specializált „kollégái” vannak. Csizmazia Tibor elmondása szerint a cég portfóliójába többféle célrobot tartozik: pincér-, recepciós, termékértékesítő és a még COVID idején kifejlesztett fertőtlenítő robotok alkotják az EnjoyRobotics portfólióját.

ÉVA robot már a stúdióba érkezésekor is nagy érdeklődést váltott ki, s az első pillanatban látható volt, hogy a mesterséges intelligencia által tervezett humanoid megjelenés működik: kíváncsiságot ébreszt és bizalmat épít. Megjelenésével, megszólalásaival pedig segíthet lebontani a robotokkal kapcsolatos, sokszor jogos félelmeket és bizonytani, hogy hasznos segítőtárs lehet a jövőben.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Partner, nem szolga – ÉVA robot, aki nem akar leváltani minket! appeared first on digitrendi.hu.

A közép-európai e-kereskedelmi verseny új szintre kapcsolhat Magyarországon: a lengyel hátterű Allegro látványosan erősíti itteni jelenlétét, miközben a régió egyik leggyorsabban növekvő online piactereként pozicionálja magát. A vállalat friss pénzügyi adatai alapján nemcsak a vásárlók számában és forgalmában nő dinamikusan, hanem komoly marketing- és technológiai beruházásokkal készül arra is, hogy a magyar piacon is meghatározó szereplővé váljon.

A régiós növekedésből húzza Magyarországot is az Allegro

Az Allegro-csoport 2026. első negyedévében kétszámjegyű növekedést ért el szinte minden fontos mutatóban. A bruttó áruérték (GMV) 12,8 százalékkal, a bevétel 16,5 százalékkal, a korrigált EBITDA pedig 23,6 százalékkal emelkedett éves összevetésben. A platform már több mint 20 millió aktív vásárlót szolgál ki a régióban.

A leglátványosabb bővülést azonban a nemzetközi piacok – köztük Magyarország – produkálták. A Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát magában foglaló régiós működés GMV-je 67,5 százalékkal nőtt, miközben ezekben az országokban már közel 5 millió aktív vásárlót ér el az Allegro.

Ez különösen érdekes a magyar e-kereskedelmi piac szempontjából, ahol eddig inkább az ázsiai szereplők – például a kínai piacterek – agresszív terjeszkedése volt meghatározó. Az Allegro viszont európai modellre épít, amely a helyi és régiós kereskedők bevonására, valamint a gyorsabb és kiszámíthatóbb logisztikára helyezi a hangsúlyt.

A tudatos vásárlókra építenek

A vállalat szerint a magyar piac egyik legfontosabb sajátossága az árérzékenység és a tudatos költés. Az Allegro ezt próbálja kihasználni azzal, hogy széles választékot és versenyképes árakat kínál, miközben európai fogyasztóvédelmi és vásárlóvédelmi környezetet hangsúlyoz.

A magyar vásárlók körében jelenleg az elektronikai termékek, a szupermarket kategória és az autós termékek a legnépszerűbbek az allegro.hu-n, de látványosan nőnek az egészség-, sport-, szépségápolási, valamint az építkezési és ipari kategóriák is. Egyes szegmensek éves szinten ötszörös növekedést értek el.

A magyar kereskedőket is rákapcsolnák a régióra

Az Allegro a jövőben már nem csupán vásárlókat, hanem a magyar kereskedőket is szeretne bevonni az ökoszisztémájába. A platformon jelen lévő, magyar adószámmal rendelkező eladók száma egy év alatt 71 százalékkal emelkedett.

A stratégia lényege az úgynevezett „listázz egyszer, add el mindenhol” modell: a magyar webáruházak ugyanazzal a kínálattal egyszerre jelenhetnek meg Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában is. Ez különösen vonzó lehet azoknak a kisebb hazai vállalkozásoknak, amelyek önállóan nehezen tudnának külföldi piacokra lépni.

Ebben fontos szerepet kap a Shoptet-tel kötött partnerség is. Az integráció lehetővé teszi, hogy a Shoptet rendszerét használó kereskedők technikai fejlesztések nélkül kapcsolják össze webshopjukat az Allegro piacterével.

A vállalat agresszív ösztönzőkkel próbál új eladókat bevonzani: az új partnerek az első 180 napban 0 százalékos jutalékkal értékesíthetnek, a magyar kereskedők exportértékesítéseire pedig szintén nulla százalékos jutalékot kínálnak több régiós piacon.

Influenszerek, tartalomgyártók és márkaépítés

Az Allegro 2024-ben még viszonylag csendben jelent meg Magyarországon, 2026-ban azonban már látható marketingoffenzívára készül. A vállalat digitális kampányokkal, hosszú távú márkanagyköveti együttműködésekkel és hazai tartalomgyártók bevonásával növelné ismertségét.

Ez arra utal, hogy az Allegro nem pusztán piactérként, hanem erős fogyasztói márkaként is szeretné pozicionálni magát Magyarországon. A cél hogy a régiós jelenlétet hosszabb távon is stabilizálják, és alternatívát kínáljanak az amerikai és kínai dominanciával szemben.

AI-jal egyszerűsítenék az online kereskedelmet

A vállalat stratégiájának fontos eleme a mesterséges intelligencia(AI) alkalmazása is. Az Allegro már minden partnerkereskedő számára elérhetővé tette AI-asszisztensét, amely támogatja a termékfeltöltést, az ajánlatkészítést, valamint az értékesítési és logisztikai folyamatok kezelését.

A társaság emellett együttműködésre lépett az OpenAI-jal is, hogy fejlettebb AI-megoldásokat integráljon az e-kereskedelmi működésbe. A partnerség új AI-funkciók tesztelésére, optimalizálására és gyorsabb bevezetésére is kiterjed.

Ez jól mutatja, hogy az e-kereskedelmi platformok közötti verseny ma már nemcsak az árakról vagy a logisztikáról szól, hanem egyre inkább az AI-alapú automatizálásról, a személyre szabásról és az eladói élményről is.

Fel van adva a lecke

Az Allegro magyarországi erősödése azért lehet különösen érdekes, mert egy európai hátterű szereplő próbál régiós alternatívát építeni a globális platformokkal szemben. A vállalat növekedési számai egyelőre azt mutatják, hogy van erre kereslet a térségben.

A következő időszak egyik nagy kérdése lehet, hogy a magyar vásárlók és kereskedők mennyire nyitnak egy olyan piactér felé, amely egyszerre próbálja ötvözni az árversenyt, a regionális jelenlétet és az AI-alapú szolgáltatásokat. Ha az Allegro valóban tartósan invesztál az itteni piacba, az a magyar e-kereskedelmi versenyt is érezhetően átrendezheti.

The post Az Allegro magyar kereskedőket is vár régiós ökoszisztémájába appeared first on digitrendi.hu.

A mobilgyártók az elmúlt években látványosan ráfordultak arra, hogy ne csak nyers teljesítményben vagy kamerafelbontásban különböztessék meg készülékeiket egymástól, hanem valóban új használati élményeket próbáljanak teremteni. A legtöbb látványos koncepció azonban végül megmarad technológiai demonstrációnak – a HONOR most bemutatott Robot Phone-ja viszont úgy tűnik, valódi termékké válhat. A vállalat szerint az újdonság már 2026. harmadik negyedévében piacra kerülhet.

Robotkar helyett telefon

A Cannes-i Filmfesztiválon bemutatott készülék egyik legérdekesebb eleme, hogy a hagyományos mobilkamerás stabilizálást egy beépített, négytengelyes gimbalrendszerrel egészíti ki. Ez gyakorlatilag robotikai szintű kameramozgást tesz lehetővé egy okostelefonban, amely mesterséges intelligenciával kombinálva képes automatikus tárgykövetésre és összetettebb mozgások kivitelezésére is.

A gyártó szerint ezzel olyan kameramozgások válhatnak egyszerűen elkészíthetővé, amelyekhez korábban külön stáb, stabilizátor vagy professzionális filmes felszerelés kellett volna. A cél egyértelműen az, hogy a mobilvideózás közelebb kerüljön a professzionális filmkészítéshez.

Nem csak marketingfogás az ARRI együttműködés

A projekt súlyát jól mutatja, hogy a HONOR együttműködésre lépett az ARRI vállalattal, amely a professzionális filmes kamerák világának egyik legismertebb szereplője. A cég technológiáit hollywoodi produkciókban is használják, és most először integrálják képalkotási megoldásaikat fogyasztói okostelefonba.

Ez azért érdekes, mert az okostelefonos kamerafejlesztések az elmúlt években jórészt a szoftveres képjavításról, AI-alapú optimalizálásról és egyre nagyobb szenzorokról szóltak. A HONOR viszont most hardveres oldalról próbál újítani: nem egyszerűen jobb képet akar készíteni, hanem filmes mozgáskultúrát vinne a mobilos videózásba.

Régi HONOR-hagyomány térhet vissza

A koncepció egyébként emlékeztet a HONOR korábbi korszakára is. Amikor a márka még szorosan kötődött a Huawei ökoszisztémájához, gyakran afféle kísérleti laboratóriumként működött: a fiatalabb, technológiára nyitott felhasználókat célozták, és több szokatlan megoldást is először HONOR készülékekben próbáltak ki.

A mai, erősen telített okostelefonos piacon ismét felértékelődhetnek az ilyen látványos innovációk. A legtöbb gyártó már nehezen tud valódi különbséget felmutatni a hagyományos specifikációk terén, így egyre fontosabbá válik, hogy milyen új funkcióval vagy felhasználási modellel tudják megragadni a figyelmet.

Persze továbbra is kérdés, hogy az ilyen megoldások mennyire válnak tömegesen használt funkcióvá, vagy inkább technológiai kirakatként szolgálnak majd. A Robot Phone ugyanakkor abban különbözik sok futurisztikus mobilkoncepciótól, hogy a HONOR már konkrét piaci rajtot is említ.

The post Már nem csak koncepció: robotizált kamerás mobilt mutatott be a HONOR appeared first on digitrendi.hu.

A díjjal a szervezők célja, hogy bemutassák és elismerjék a digitális gazdaságban dolgozó női szakembereket, akik szakmai munkájukkal hozzájárulnak a technológiai területek fejlődéséhez.

Ezekben kimondottan alacsony a női munkavállalók jelenléte, és uniós átlag alatti a munkaerőpiacra frissen belépő női digitális szakemberek aránya. Különösen a magas képzettségű és vezetői pozíciókban kevés a nő, így a szektor számára továbbra is komoly kihívás a női tehetségek megtartása és támogatása.

A fődíjas a hazai tudományos életben is igen aktív

Idén együttvéve 35 női szakembert pályáztattak a vállalkozások, a jelöltek körébe kiválasztottak közül a szakmai zsűri Biró Gabriella kiberbiztonsági szakértőnek ítélte oda az idei fődíjat. (Lapunk főszerkesztője is a jelöltek között volt.)

Biró Gabriella közel két évtizedes pályafutása során a magyar kiberbiztonsági és pénzügyi informatikai szektor egyik meghatározó szakértőjévé és vezetőjévé vált. Jelenleg szabadúszó szakértőként, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójaként és doktoranduszaként a tudományos életben is aktív, kutatási területei a kiberbiztonság, a digitalizáció és a pénzügyi stabilitás határterületei.

Az idei különdíjasok

A WiTH különdíját a jövő generációjának mentorálásáért ítélték oda Kulcsár Alexandrának, aki 29 éves tanácsadói múlttal és 150 sikeres projekttel a háta mögött a NOREX ERP Consulting alapító ügyvezetője. Szakterülete az ERP-bevezetések és a digitális transzformáció, saját vállalkozása előtt multinacionális és BIG4 cégeknél dolgozott.

A Magyar DigiLean Egyesület alapítójaként és elnökségi tagjaként a hazai gyártóvállalatok digitalizációs edukációjáért és szemléletváltásáért tevékenykedik, címzetes egyetemi docensként és mentorként pedig évtizedek óta támogatja a jövő szakembereit és a női vállalkozókat.

Az IVSZ különdíját Földesi-Badó Gabriella kapta, aki gazdaságinformatikusként először alkalmazástámogatással és IT-audittal foglalkozott, majd a SimplePaynél üzleti elemzőből vált terméktulajdonossá és több százezer felhasználót kiszolgáló online fizetési rendszerek fejlesztésében és működtetésében vállal kulcsszerepet. Kiemelt figyelmet fordít a női szerepvállalás támogatására és a junior kollégák szakmai mentorálására.

The post Kiberbiztonsági szakértő a digitális gazdaság idei női példaképe appeared first on digitrendi.hu.

A gyártóipar digitális átalakulása világszerte látványosan felgyorsult az elmúlt években, a vállalatok többsége azonban még mindig nem jut túl a pilotprojektek szintjén. Sok helyen sikeresen tesztelnek mesterséges intelligenciára, automatizálásra vagy adatelemzésre épülő megoldásokat, ezek azonban nem épülnek be vállalati szinten a működésbe.

Erre a problémára kínálhat új megközelítést a „Lighthouse Operating System” (Lighthouse OS), amelynek fejlesztésében a Schneider Electric is részt vesz.

A kezdeményezés mögött a World Economic Forum, ipari szereplők, tanácsadócégek és technológiai vállalatok együttműködése áll. A cél egy olyan nyílt keretrendszer létrehozása, amely gyakorlati útmutatót ad a gyártóknak a digitális és működési érettség eléréséhez – méghozzá a világ legjobban teljesítő üzemeinek tapasztalataira építve.

Miért akadnak el a digitális projektek?

Az iparban ma már szinte minden nagyvállalat foglalkozik digitalizációval, mégis kevés az igazán skálázható sikerprojekt. A probléma sokszor nem maga a technológia, hanem az, hogy a fejlesztések elszigetelten működnek: egy-egy gyártósoron vagy üzemben hoznak javulást, de nem alakul ki egységes vállalati működési modell.

A Lighthouse OS ezt a széttagoltságot próbálja megszüntetni. A rendszer egy strukturált fejlődési útvonalat kínál, amelyet bármely gyártóvállalat követhet a saját alaphelyzetének megfelelően.

A modell a Világgazdasági Fórum „Global Lighthouse Network” programjának nyolc évnyi tapasztalatára épül, vagyis olyan gyárak működési mintáira, amelyek már bizonyították, hogy a digitális technológiákból üzleti és fenntarthatósági előnyt lehet kovácsolni.

Az alábbi hat pillérre épül a rendszer

A Lighthouse OS hat alapvető működési terület köré szerveződik:

• rugalmas és stabil folyamatok,

• összekapcsolt és átlátható munkafolyamatok,

• végpontok közötti szinkronizáció,

• beépített fenntarthatóság,

• tanuló szervezet,

• fejlett digitális és adatelemzési képességek.

Mindegyik elemhez öt érettségi szint tartozik, így a vállalatok felmérhetik aktuális állapotukat, és meghatározhatják a következő fejlesztési lépéseket. A megközelítés egyik fontos sajátossága, hogy nem különálló technológiai eszközökre fókuszál, hanem a működés egészét vizsgálja.

Ez különösen fontos lehet most, amikor az iparban egyszerre jelent kihívást az energiahatékonyság javítása, a fenntarthatósági elvárások teljesítése, a munkaerőhiány és az AI-alapú rendszerek integrálása.

A cég a saját tapasztalatait építi be

A Lighthouse OS egyik kulcsszereplője a Schneider Electric, amely több mint húsz éve fejleszti saját digitális működési modelljét. A vállalat jelenleg több mint 120 intelligens gyárat és elosztóközpontot működtet világszerte, és kilenc üzeme kapta meg a WEF „Lighthouse” minősítését.

A cég szerint a legnagyobb kihívás nem az új technológiák kipróbálása, hanem azok vállalati szintű skálázása.

„Sok gyártó törekszik az átalakulásra, de nincs előttük egy olyan koherens út, amelynek segítségével ezt következetesen és nagy léptékben megvalósíthatnák” – fogalmazott Federico Torti, a Világgazdasági Fórum technológiai és innovációs vezetője.

A Schneider Electric szerint a Lighthouse OS egyik legnagyobb előnye, hogy nem elméleti modellt kínál, hanem már bizonyított ipari gyakorlatokat tesz másolhatóvá.

Nyitott rendszer lehet az ipari digitalizáció új alapja

A kezdeményezést eleve úgy tervezték, hogy folyamatosan fejlődjön. A következő verziókat a pilotprojektek tapasztalatai és a résztvevő vállalatok visszajelzései alakítják majd, miközben a fejlesztők további gyártók, technológiai cégek és közintézmények csatlakozására is számítanak.

Az ipari digitalizáció következő nagy kérdése így már nem feltétlenül az lesz, hogy milyen technológiát érdemes bevezetni, hanem az, hogyan lehet a különálló fejlesztésekből egységes, hosszú távon is fenntartható működési rendszert építeni.

The post A digitális ipar receptje: az SE is beszáll a gyárak „oprendszerének” a fejlesztésébe appeared first on digitrendi.hu.