Rakó Ágnes közel három évtizede dolgozik a KPMG-nél. Pályafutását a könyvvizsgálati területen kezdte, később a tanácsadási üzletágban töltött be egyre meghatározóbb vezetői szerepeket, 2024 óta pedig a tanácsadási üzletág társvezetője.

Szakmai pályafutása során a pénzügyi kockázatkezeléstől és számviteli tanácsadástól kezdve a belső ellenőrzésen, a fenntarthatósági szolgáltatásokon és az outsourcingon át egészen a mesterséges intelligenciához kapcsolódó tanácsadási területekig számos üzletág fejlesztésében vett részt.

A hamarosan bekövetkező vezetőváltás abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy a tanácsadói és könyvvizsgálói szektor felső vezetésében továbbra is viszonylag kevés nő tölti be a legmagasabb irányítói pozíciókat. Rakó Ágnes kinevezése így egy olyan szakmai életutat is tükröz, amely hosszú évek alatt, a vállalaton belül felépített vezetői és tanácsadói tapasztalatra épül.

A KPMG bejelentése szerint a régiós kiválasztási folyamat során széles körű szakmai és vezetői tapasztalata meghatározó szempont volt a kinevezésénél. Vezetői munkájában kiemelt szerepet kapott az innováció, az adatalapú működés, a digitális transzformáció, valamint a fenntarthatósági és sokszínűségi kezdeményezések támogatása.

Jelentős átalakulásban a tanácsadói piac

Mindez azért is érdekes, mert a tanácsadói piacot egyre inkább a mesterséges intelligencia, az adatvezérelt döntéshozatal, a fenntarthatósági elvárások és a gyorsan változó üzleti környezet alakítja.

Rakó Ágnes szakmai háttere alapján ezek a területek várhatóan meghatározó szerepet játszanak majd a vállalat működésében, ugyanakkor a KPMG egyelőre nem részletezte, hogy ezek a tapasztalatok milyen konkrét stratégiai prioritásokban jelennek meg az októberi vezetőváltást követően.

Az ősszel hivatalba lépő vezérigazgató szerint a vállalat az elmúlt évek eredményeire építve továbbra is az innovációra és az ügyfelek komplex támogatására helyezi a hangsúlyt, miközben új növekedési lehetőségek feltárását is célul tűzi ki.

A távozó vezérigazgató, Rózsai Rezső 2019 óta vezette a magyarországi KPMG-t, októbertől pedig a társaság közép- és kelet-európai régiójának könyvvizsgálati vezetőjeként folytatja munkáját.

The post Vezetőváltás a KPMG-nél: ősztől Rakó Ágnes veszi át a hazai cég irányítását appeared first on digitrendi.hu.

Egy ilyen projekt nem csupán kiszolgálja az eseményt, hanem innovációra is kényszeríti a technológiai partnert. Az itt megszülető megoldások később a vállalati ügyfelek számára is elérhetővé válhatnak, a foci VB-n vagy egy Forma–1-es futamon szerzett tapasztalatok referenciaként szolgálnak más iparágakban is.

Ezért lesz stratégiai szereplő a technológiai partner a sport nagy világeseményein

A világ legnagyobb sporteseményein ma már nemcsak a játékosok teljesítménye számít. A háttérben futó digitális infrastruktúra legalább ugyanekkora szerepet játszik abban, hogy milliárdok ugyanabban a pillanatban lássák a mérkőzéseket, a közvetítések akadozás nélkül működjenek, a stadionok informatikai rendszerei összehangoltan dolgozzanak, és a szervezők valós időben reagálhassanak a felmerülő helyzetekre.

Éppen ezért a technológiai partner szerepe ma már jóval túlmutat a hagyományos sportszponzoráció fogalmán. Nem egy logó megjelenítéséről, hanem egy világméretű esemény digitális működésének biztosításáról van szó.

A Lenovo számára a 2026-os FIFA világbajnokság és a Forma–1 technológiai partnersége is ezt a szemléletet tükrözi.

A technológiai partner nem reklámfelület-bérlő

A sport világában a szponzoráció fogalma sokak számára még mindig elsősorban marketinget jelent: logók a stadionban, reklámok a közvetítésekben, márkaépítés.

A technológiai partner szerepe azonban egészen más.

Ha egy közvetítés késik, egy stadion informatikai rendszere lelassul, vagy egy kritikus háttérrendszer hibázik, azt a néző nem különíti el attól, hogy ki felel az adott technológiáért. Ilyenkor az egész esemény megítélése sérülhet.

Vagyis a technológiai partner sikere éppen abban mérhető, hogy a munkáját szinte senki sem veszi észre.

Három ország, tizenhat stadion, hatmilliárd néző

A 2026-os FIFA világbajnokság minden eddiginél nagyobb technológiai kihívást jelent.
A három rendező országban zajló torna során 48 válogatott lép pályára, miközben a szervezők becslése szerint akár hatmilliárd szurkoló követheti az eseményeket világszerte.

A Lenovo feladata ennek a digitális háttérnek a biztosítása, beleértve a közel valós idejű IPTV-alapú videóterjesztést, az AI-alapú infrastruktúrát, a technológiai irányítóközpont működését, valamint a stadionok és a műsorszolgáltatás informatikai rendszereit. Több mint 17 ezer Lenovo- és Motorola-eszköz, valamint több mint 200 mérnök dolgozik azon, hogy a háttérrendszerek folyamatosan működjenek.

A cél nem csupán az, hogy a mérkőzések eljussanak a nézőkhöz, hanem az is, hogy a streaming késleltetése öt másodperc alatt maradjon, ami egy ilyen léptékű globális eseménynél komoly mérnöki feladat.

A sport, mint innovációs laboratórium

A nagyszabású esemény megítélése kapcsán megkerestem a Lenovo magyarországi ügyvezetőjét, Lukács Anitát, aki elmondta többek között, hogy egy ilyen projekt jelentősége messze túlmutat magán a sporteseményen.

Egy világbajnokság technológiai kiszolgálása ugyanis olyan fejlesztésekre ösztönzi a vállalatot, amelyek később más iparágakban is hasznosíthatók. Ha aztán ezek a megoldások valódi „wow” élményt nyújtanak a szervezőknek, a műsorszolgáltatóknak vagy akár a nézőknek, az egyúttal hiteles bizonyítéka lehet annak is, hogy a vállalat más piacokon, más üzleti partnerek számára is képes hasonló szintű innovációt szállítani.

Másként fogalmazva: a FIFA-projekt nem a végcél, hanem az egyik leglátványosabb bizonyíték arra, hogy a technológia a legkritikusabb környezetben is helytáll.

Ugyanez a stratégia jelenik meg a Forma–1-ben is

Nem véletlen, hogy a Lenovo nem a FIFA-val kezdte, hanem már egy ideje a Forma–1 technológiai partnere is.

Első pillantásra a két sportág kevés közös pontot mutat, technológiai szempontból azonban szinte ugyanazokat az elvárásokat támasztják:

• folyamatos működés;

• minimális késleltetés;

• globális közvetítések;

• óriási adatmennyiség feldolgozása;

• nulla hibatűrés.

Mindkét eseményen a háttérben dolgozó informatikai rendszereknek szinte észrevétlenül kell működniük. Ez a fajta üzemi megbízhatóság sokkal erősebb referencia egy vállalat számára, mint bármilyen megvásárolt reklámkampány.

AI, edge computing és Motorola egy ökoszisztémában

A FIFA-projekt egy másik fontos üzenete, hogy a Lenovo ma már nem különálló termékekben, hanem integrált technológiai ökoszisztémában gondolkodik.

A ThinkPad notebookok, a ThinkSystem szerverek, a hibrid AI-infrastruktúra, az edge computing megoldások és a Motorola okostelefonok ugyanannak a platformnak a részei. Miközben a Motorola a torna hivatalos okostelefon-partnereként jelenik meg, a Lenovo a teljes informatikai háttér, a mesterséges intelligenciára épülő megoldások és a digitális infrastruktúra biztosításáért felel.

Ez jól tükrözi a vállalat hosszú távú stratégiáját: a különálló üzletágak helyett egy egységes, egymásra épülő technológiai ökoszisztéma kialakítását, amelyben a személyi eszközök, a vállalati infrastruktúra, a mesterséges intelligencia és az edge computing(peremhálózati számítástechnika) megoldások egymást erősítve szolgálják ki a világ legösszetettebb digitális környezeteit.

Több mint egy sportesemény

A technológiai partnerségek szerepe az elmúlt években látványosan átalakult. Míg korábban elsősorban márkaépítési eszközként tekintettek rájuk, ma egyre inkább olyan valós működési környezetet jelentenek, ahol a vállalatok bizonyíthatják fejlesztéseik megbízhatóságát, skálázhatóságát és innovációs képességeit.

A világ legnagyobb sporteseményein éppen az jelenti a technológiai partner legnagyobb sikerét, ha a nézők szinte semmit sem vesznek észre a háttérben dolgozó rendszerekből. Egy stabilan működő digitális infrastruktúra ritkán kerül a címlapokra – de nélküle maga az esemény sem működhetne.

Azt is mondhatnánk, hogy a sport világában ma már nemcsak a játékosok versenyeznek egymással. A háttérben a technológiák is vizsgáznak – méghozzá a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt.

The post Több mint FIFA – amikor a technológia is pályára lép appeared first on digitrendi.hu.

A technológia az elmúlt évtizedekben a meteorológiát is forradalmasította. A nyolcvanas-kilencvenes években, az akkori a szuperszámítógépeken futó, tisztán fizikai egyenleteken – mint a mozgásegyenlet vagy az energiamegmaradás – alapuló dinamikus modellek uralkodtak. A 2020-as évekre azonban egy teljesen új, adatalapú paradigma jelent meg az előrejelzésekben: a mesterséges intelligencia.

„Itt már matematikai, statisztikai alapon dolgozik a modell” – magyarázza Molnár László meteorológiában az AI működését, a „MI és más” legutóbbi adásában. A modellek betanítása során 1940-ig visszamenőlegesen összes globális időjárási adatot betáplálják a rendszerbe. Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) és a Google csúcsmodelljei a hasonlóságelmélet alapján dolgoznak: a szoftver villámgyorsan megkeresi, hogy az aktuális állapot mely múltbeli helyzetekre hasonlít a leginkább, és azok kimeneteléből vonja le a következtetéseket.

Míg korábban volt, hogy egy kéthetes előrejelzés „lefuttatása”, kiszámítása 3-4 hetet vett volna igénybe, ma az MI-alapú megoldások lenyűgöző sebességgel és a kiemelkedő pontossággal dolgoznak. A modellek betanítása hosszú időt vesz igénybe, a már felépített hálózat töredékidő alatt generálja a valaha volt legjobb minőségű előrejelzéseket, fogalmazott a szakember.

Amikor az AI nem talál a múltban alternatívát

A gépi tanulás legnagyobb fegyvere – a múltbeli, óriási adathalmaz – azonban az új, szélsőséges klímakorszakban komoly sebezhetőség is. A mesterséges intelligencia ugyanis nehezen tud mit kezdeni a precedens nélküli, anomáliás eseményekkel.

A Csendes-óceán trópusi régiójában mért tengerfelszíni hőmérsékleti eltérés (anomália) esetében a 2 Celsius-fok feletti eltéréseket már úgynevezett „szuper El Niño” jelenségnek nevezik. A műszeres mérések történetében az eddigi legnagyobb regisztrált eltérés 2,8 Celsius-fok volt, 2016-ban. A jelenlegi helyzet azonban extrém méreteket ölthet: az ECMWF előrejelzési tartománya alapján a közeljövőben várható hőmérsékleti eltérés 3-4,2 fok között alakulhat, ami azt jelenti, hogy az eddigi rekord várhatóan meg fog dőlni.

„Ha, tegyük fel, egy 3,5 fokos anomáliájú El Niño válik valóra, erre nem fog a múltban példát találni” – mutat rá a meteorológus az AI vakfoltjaira. Amikor az algoritmus nem talál korábbi mintát, könnyen megzavarodik, és az előrejelzésben olyan időjárási folyamatokat is tovább görgethet, amelyek a valóságban végül csak részben következnek be. Éppen ezért a szakember kiemeli: jelenleg nincsenek olyan publikus, tisztán AI-alapú modellek, amelyek két hétnél hosszabb távra képesek lennének megbízható „jóslatot” adni.

Mediterrán álom helyett kazahsztáni valóság

A technológia tehát fut az egyre kijózanítóbb valóság után A megdöbbentő, 42 fokos országos melegrekord abszurd módon már június végén megszületett, holott a nyár legmelegebb része klasszikusan július közepe és augusztus közepe között van, vagyis ahogy Molnár László mondta, „Van még potenciál ebben a 42 fokban sajnos. Nem a hatost dobtuk.”

Bár a laikusok a felmelegedés nyomán kellemes, mediterrán éghajlatot vizionálnak Magyarországra, a szakember szerint ez messze nem így van, vagy lesz. „Akik a mediterrán klímával édesgetnek minket, szólnék nekik, hogy nincs tengerpartunk”.

Ehelyett sokkal inkább egy közép-ázsiai, kazahsztáni típusú klíma vár ránk, amelyre a brutális kontrasztok jellemzők: forró nyarak, szélsőségesen hideg telek, valamint pillanatok alatt elillanó, rendkívül rövid tavaszok és őszök. „Elkeserítek mindenkit, aki a fügére áhítozik, meg a pálmafákkal szeretne együtt élni. Ez nem Magyarországon lesz” – teszi hozzá.

Ráadásul a felmelegedést paradox módon egy környezetvédelmi siker is súlyosbítja: a nehézipar leépítésével eltűnt a kén a levegőből. Ezt a folyamatot a meteorológiában „fauszti alkunak” is nevezik. Bár a levegő tisztább és egészségesebb, a kén hiányában kevesebb a napsugárzást visszaverő, hűtő hatású felhő képződik, ami drasztikusan felgyorsította a régió felmelegedését.

Kiszáradó tavak és a kötelező adaptáció

Mindezek a szélsőségek a Kárpát-medence drámai kiszáradásához vezetnek. A Velencei-tó vízállása már csak néhány centiméterre van a 2022-es abszolút negatív rekordtól, és a Balaton is folyamatosan küzd a vízhiánnyal. Bár az erősödő El Niño ősszel és télen több csapadékot hozhat, ami átmenetileg meghosszabbíthatja a tavak „végelgyengülését”, a szakértő egyértelművé teszi, hogy a probléma természetes úton magától nem fog megoldódni.

Ahogy hangsúlyozta is, mivel az aszály válik a „szabványos” időjárási helyzetté, a túléléshez azonnali társadalmi szintű szemléletváltásra van szükség: a korábbi vízelvezetés helyett a radikális és tudatos vízvisszatartás a kulcs.

Molnár László pozitív példaként Kazahsztánt említi, ahol hatalmas gátakkal kezdték megmenteni az Aral-tó rájuk eső részét, felhagyva a gyapotültetvények fenntarthatatlan öntözésével. Ha mi nem lépünk időben és proaktívan, nálunk is eljöhet a drasztikus hatósági tiltások kora – ahogy Las Vegasban a kritikus vízhiány miatt egyszerűen betiltották az angolgyepet.

„A jólét oltárán mit áldoznánk föl azért, hogy élhetőbb környezetet kapjunk?” – teszi fel a legfontosabb kérdést az interjú végén a meteorológus. A mesterséges intelligencia fantasztikus diagnosztikai eszköz, amellyel másodpercek alatt elemezhetjük a peremfeltételeket, de a klímaválságot az algoritmusok nem fogják megállítani.

Országos szintű összefogásra, a túlfogyasztás radikális csökkentésére és azonnali, területi vízmegtartó beruházásokra van szükség, mielőtt menthetetlenül kiszárad körülöttünk a Kárpát-medence – fogalmazott Molnár László meteorológus a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” című podcast legfrissebb adásában.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post A 42 fok még nem a plafon: amikor a klímaváltozás már az AI-t is összezavarja appeared first on digitrendi.hu.

A repülés még mindig komoly klímavédelmi kihívás

A légiközlekedés jelenleg a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 2,5 százalékáért felelős. Bár ez első pillantásra nem tűnik kiemelkedően magas aránynak, a repülések számának folyamatos növekedése miatt a kibocsátás évről évre emelkedik. Ráadásul a nagy magasságban kibocsátott égéstermékek a légkörre is erőteljesebb felmelegítő hatást gyakorolnak, mint a földfelszínen keletkező emisszió.

Miközben az autóipar egyre gyorsabban áll át elektromos hajtásra, a repülőgépipar jóval hosszabb fejlesztési ciklusokkal dolgozik, ezért a dekarbonizáció is lassabban halad.

Négy kutatási projekt, egy közös cél

A változást a Clean Aviation közös európai kezdeményezés támogatja, amely az Európai Bizottság és a repülőgépipar együttműködésében jött létre.

A program négy egymásra épülő kutatási projektet fog össze:

• PHARES – a hibrid-elektromos hajtásrendszer fejlesztése;

• OSYRYS – a teljes elektromos rendszer újratervezése;

• HERACLES – az egyes technológiák integrálása egyetlen repülőgép-koncepcióba;

• DEMETRA – a teljes rendszer repülési demonstrátora.

A cél, hogy 2035-re forgalomba állhasson az első hibrid-elektromos regionális utasszállító.

Miért nem lehet egyszerűen elektromos repülőgépet építeni?

A válasz meglepően egyszerű: a mai akkumulátorok energiasűrűsége még messze nem elegendő.

Egy kizárólag akkumulátorokkal működő regionális repülőgép esetében a szükséges energiatárolás olyan nagy tömeget jelentene, hogy alig maradna hely az utasoknak vagy a rakománynak.

Ezért választják a kutatók a hibrid megoldást.

A felszállás és az emelkedés során – amikor a legnagyobb teljesítményre van szükség – az elektromos hajtás is besegítene a hagyományos gázturbinás rendszernek, míg az utazómagasságon a két rendszer együtt biztosítaná az optimális energiafelhasználást.

Nemcsak új hajtómű, hanem teljesen új repülőgép

A fejlesztés jóval túlmutat egy korszerűbb motor megalkotásán.

Az új rendszerhez teljesen új elektromos architektúrára van szükség. A jelenlegi regionális repülőgépek fedélzeti rendszerei legfeljebb 115 voltos feszültséggel működnek, a hibrid-elektromos hajtás azonban már 800 voltos rendszer bevezetését teszi szükségessé.

Ez nemcsak az energiaelosztást alakítja át gyökeresen, hanem a biztonsági előírásokat és a légialkalmassági tanúsítás folyamatát is.

Éppen ezért az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) már a fejlesztések korai szakaszában részt vesz a munkában, hogy az új technológiák később gyorsabban kaphassanak engedélyt.

Már a fenntartható üzemanyagokra is készülnek

A kutatók nem csupán az elektromos hajtásra építenek.

A fejlesztés alatt álló hajtóművet eleve úgy tervezik, hogy 100 százalékban fenntartható repülőgép-üzemanyaggal (SAF) is működhessen.

Ez azt jelenti, hogy a hibrid-elektromos hajtás és az alternatív üzemanyagok együttes alkalmazása tovább csökkentheti a légiközlekedés környezeti terhelését.

Mit jelenthet ez az utasok számára?

Ha a fejlesztések a tervek szerint haladnak, az évtized végére felszállhat az első teljes demonstrátor, a kereskedelmi forgalomban pedig 2035 körül jelenhetnek meg az első hibrid-elektromos regionális utasszállítók.

A technológia várhatóan először a rövidebb európai útvonalakon jelenik meg, ahol a regionális repülőgépek ma is kulcsszerepet töltenek be.

A kutatók szerint ezek a fejlesztések jelenthetik azt az átmeneti lépcsőt, amely a jelenlegi repülőgépek és a jövő teljesen kibocsátásmentes légiközlekedése között hidat képezhet.

A cikk a Horizon Magazine eredeti írása alapján készült. A kutatásokat az Európai Unió Horizon kutatási és innovációs programja finanszírozza.

The post Közelebb került a hibrid-elektromos repülés korszaka appeared first on digitrendi.hu.

A világszínvonalú tudásra ma is van kereslet

Amikor egy nemzetközi technológiai vállalat akvizíció mellett dönt, ritkán pusztán egy cég nevét vagy piaci részesedését vásárolja meg. Sokkal inkább azt a tudást, mérnöki tapasztalatot és innovációs kultúrát keresi, amely hosszú évek alatt épült fel.

Pontosan ez történt a PCB Engineering esetében is. Az izraeli Quantum Machines – amelynek kvantumszámítógép-vezérlő rendszereit ma már a világ kvantumfejlesztő vállalatainak több mint fele használja – budapesti kutatás-fejlesztési központot hoz létre a magyar mérnökcsapatra építve. A csaknem negyven fős fejlesztői gárda olyan nagysebességű elektronikai rendszereket tervez, amelyek a kvantumszámítógépek működésének egyik legfontosabb építőelemei.

Ez jól mutatja, hogy a hazai mérnöki kompetenciák nem csupán nemzetközi összevetésben is versenyképesek, hanem olyan területeken bizonyítanak, amelyek a következő évtized technológiai fejlődését meghatározhatják.

A cég neve az utóbbi hetekben nemcsak a nemzetközi technológiai sajtóban, hanem idehaza is reflektorfénybe került: a PCB Design a közelmúltban a Magyar Innovációs Szövetség idei innovációs díjának egyik kitüntetettje is lett igazolva a vállalat mérnöki teljesítményét.

Nem egyedi történet

A PCB Engineering sikere egy hosszabb folyamat újabb állomása. Az elmúlt két évtizedben több magyar technológiai vállalkozás is bebizonyította, hogy világszínvonalú fejlesztésekkel lehet nemzetközi piacokat építeni vagy a világ vezető technológiai szereplőinek érdeklődését felkelteni.

Korábbi magyar deep-tech sikerek

🚀 Graphisoft – Az Archicad világsikere ma is a magyar mérnöki és szoftverfejlesztői tudás egyik legismertebb példája.

🎥 Ustream – A magyar videostreaming úttörője, amelyet később az IBM vásárolt fel.

🔐 Tresorit – Világszínvonalú titkosítási technológia, amely a Swiss Post tulajdonába került.

🚗 AImotive – A budapesti fejlesztőközpontból indult önvezető járműtechnológia ma már a Stellantis csoport része.

📊 Prezi – Magyar alapítású prezentációs platform, amely világszerte ismert márkává vált.

🛡️ SEON – AI-alapú csalásmegelőző rendszere ma már több kontinensen segíti a pénzügyi és e-kereskedelmi vállalatokat.

⚛️ PCB Engineering – A kvantumszámítógépek vezérlőhardvereinek fejlesztésével vált a Quantum Machines stratégiai partnerévé, majd akvizíciós célpontjává.

A kvantumtechnológia és az űripar metszéspontján

A PCB Engineering története azért különösen figyelemre méltó, mert egyszerre két olyan területen is jelen van, amelyek a következő évtized stratégiai iparágai közé tartoznak.

A Quantum Machines felvásárlása révén a vállalat egyik üzletága a kvantumszámítógépek klasszikus vezérlőhardvereinek fejlesztésében kap meghatározó szerepet. Ezek az ultragyors elektronikai rendszerek biztosítják a kapcsolatot a hagyományos számítógépes vezérlés és a rendkívül érzékeny kvantumprocesszorok között. A magyar mérnökök által fejlesztett nagysebességű áramkörök a jelek pontos előállításával, a zaj csökkentésével és a valós idejű hibakezelés támogatásával járulnak hozzá a kvantumszámítógépek megbízható működéséhez.

Mindeközben a PCB Design néven működő vállalat továbbra is aktív szereplője marad a magyar és az európai űriparnak. Az Európai Űrügynökség támogatásával olyan műholdas edge computing platformot fejleszt, amely a jövő közvetlen műhold–mobiltelefon kommunikációját segítheti. Emellett részt vett a Puli Space Technologies holdkutatási projektjeiben is, és olyan elektronikai rendszereket fejleszt, amelyeknek a világűr extrém körülményei között is megbízhatóan kell működniük.

A valódi érték a tudás

A mesterséges intelligencia, a kvantumszámítástechnika és az űripar korában egyre kevésbé a gyártókapacitás jelenti a legnagyobb versenyelőnyt. Sokkal inkább az a mérnöki tudás, amely képes olyan technológiák létrehozására, amelyeket világszerte csak néhány vállalat tud megalkotni.

A PCB Engineering története ezt példázza. Nem csupán egy sikeres vállalat fejlődéséről szól, hanem arról is, hogy Magyarországon ma is működnek olyan deep-tech műhelyek, amelyek munkája a világ technológiai élvonalában is értéket képvisel. A nemzetközi befektetők érdeklődése végső soron nem csupán egy céget, hanem a mögötte álló mérnöki tudást is elismeri.

The post Miért értékes ma is a magyar mérnöki tudás? – Újabb hazai deep-tech siker(ek) a kvantum- és az űrtechnológia világában appeared first on digitrendi.hu.

A társaság ezzel új szakaszba lép: a korábban kizárólag mobilszolgáltatóként működő vállalat a 2i Rendszerintegrátor Zrt. (2iConnect) felvásárlásával a vezetékes üzletágban is megjelenik. A stratégiai cél, hogy a Yettel ügyfelei a jövőben a mobil- és vezetékes szolgáltatásokat egyaránt egy szolgáltatótól vehessék igénybe, ami a kereskedelmi terület számára is új feladatokat jelent.

Tomáš Řezníček az O2 Czech Republictól érkezik, ahol összetett, többcsatornás értékesítési és ügyfélszolgálati területekért felelt. Munkája során kiemelt szerepet kapott a digitális értékesítési csatornák fejlesztése, valamint a mesterséges intelligenciára épülő megoldások bevezetése. Felelősségi körébe tartozott a kereskedelmi eredmények és az ügyfélélmény alakítása, valamint a fizikai és digitális ügyfélkapcsolati pontok összehangolt működtetése.

A kinevezés illeszkedik a Yettel hosszú távú stratégiájába, amelynek célja, hogy a vállalat a hagyományos mobilszolgáltatói szerepkörön túl egyre szélesebb digitális szolgáltatási portfóliót kínáljon. Ennek része a digitális csatornák további fejlesztése és az AI-alapú megoldások szélesebb körű alkalmazása is.

„Tomáš tapasztalata kulcsszerepet játszik majd digitális és AI-képességeink további erősítésében, valamint termék- és szolgáltatásportfóliónk bővítésében” – mondja Igor Prerovsky, a Yettel Magyarország vezérigazgatója.

Az elmúlt évek jelentős hálózatfejlesztéseire és digitális beruházásaira építve a Yettel célja, hogy a fizikai és digitális ügyfélcsatornákat még szorosabban integrálja. Ennek során a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a rutinfolyamatok egyszerűsítésében, így több erőforrás juthat az ügyfélélmény fejlesztésére.

Tomáš Řezníček kinevezése kapcsán elmondta: „Az előttünk álló időszakban arra összpontosítunk, hogy az ügyfélélményt még gördülékenyebbé tegyük, és hogy a digitális, illetve AI-alapú megoldásokat kézzelfogható előnyökké alakítsuk.”

Tomáš Řezníček a kereskedelmi vezérigazgató-helyettesi poszton Nemanja Zilovicot váltja, aki 2023 óta töltötte be ezt a tisztséget a Yettel Magyarországnál.

The post A vezetékes szolgáltatásokra is készülő Yettel új felsővezetőt nevezett ki appeared first on digitrendi.hu.

Az iparági előrejelzések szerint a következő időszakban a vállalatoknak a memóriaárak emelkedésével és a nagy teljesítményű hardverek nehezebb elérhetőségével is számolniuk kell.

Az elemzők szerint a háttérben az áll, hogy a memóriagyártók egyre nagyobb kapacitást irányítanak át az AI-adatközpontok számára nélkülözhetetlen, nagy sávszélességű HBM-memóriák gyártására. Emiatt a hagyományos szervermemóriák kínálata szűkülhet, ami az IDC és más piackutatók szerint a PC-k és szerverek árának emelkedésében is megjelenhet.

A Counterpoint Research becslése szerint a szerverekben használt DDR5 memóriamodulok ára 2026. végére akár a duplájára is nőhet a 2025. eleji szinthez képest.

Bérleti konstrukciókkal reagálnak a szolgáltatók

A változás a magyar vállalatokat sem kerüli el. Azoknak a cégeknek, amelyek mesterséges intelligenciára, mérnöki szimulációkra, 3D-s tervezésre vagy professzionális grafikai feladatokra használnának nagy teljesítményű GPU-kat, egyre komolyabb beruházási költségekkel kell számolniuk.

Erre a piaci helyzetre reagálnak azok a szolgáltatók is, amelyek a saját hardver megvásárlása helyett bérleti konstrukcióban kínálnak nagy teljesítményű infrastruktúrát.

A cseh hátterű, immár a magyar piac számára is elérhető vshosting például felvette kínálatába az NVIDIA RTX PRO 6000 Blackwell GPU-t, amelyet a vállalatok felhőalapú vagy dedikált szolgáltatásként vehetnek igénybe, így jelentős egyszeri beruházás nélkül juthatnak hozzá a legmodernebb számítási kapacitáshoz.

A GPU mint szolgáltatás (GPU-as-a-Service) modell várhatóan egyre nagyobb szerepet kap a következő években. Miközben az AI egyre több iparágban válik üzleti alapinfrastruktúrává, sok szervezet számára a bérleti konstrukció jelentheti a leggyorsabb és leggazdaságosabb utat a csúcsteljesítményű számítási kapacitások eléréséhez.

The post Az AI elszívja a memóriát: újabb drágulás jöhet a hardverpiacon appeared first on digitrendi.hu.

Az Európai Unión belül a legtöbb utazó ebből szinte semmit sem vesz észre: a „Roam Like at Home” szabályozásnak köszönhetően általában ugyanazt a mobilcsomagot használhatják, mint Magyarországon. A helyzet azonban gyorsan megváltozik, amint elhagyjuk az EU-t. Albánia, Montenegró, Szerbia vagy Törökország népszerű nyári úti céljai már eltérő roamingdíjakat alkalmaznak, és hasonló a helyzet az Egyesült Államokban, Kanadában vagy Mexikóban is, ahová idén a labdarúgó-világbajnokság miatt is sokan utazhatnak.

Nem mindig a legolcsóbb a legjobb megoldás

Ha valaki rendszeresen utazik Európán kívül, valószínűleg találkozott már a helyi SIM-kártyák vagy az utazóknak szánt eSIM-szolgáltatások ajánlataival. Ezek sok esetben valóban kedvezőbb adatdíjakat kínálnak, különösen hosszabb külföldi tartózkodás esetén.

A legtöbb magyar utazó azonban évente legfeljebb egyszer-kétszer indul külföldre egy hétre vagy néhány napra. Számukra gyakran fontosabb a kényelem és a kiszámíthatóság, mint az, hogy néhány ezer forintot megtakarítsanak egy bonyolultabb megoldással.

Egy helyi SIM vagy eSIM használata ugyan ma már jóval egyszerűbb, mint néhány éve, mégis több odafigyelést igényel. Új telefonszámot kapunk, módosulhatnak egyes beállítások, és előfordulhat, hogy a banki hitelesítő SMS-ek, a kétlépcsős azonosítás vagy más, a magyar telefonszámhoz kötött szolgáltatások használata kényelmetlenebbé válik. Emellett sokan ma már bizalmatlanul kezelik az ismeretlen, különösen külföldi előhívójú telefonszámokat, így egy helyi szám használata a kapcsolattartást is megbonyolíthatja.

Egyre több az egyszerű roamingmegoldás

Éppen ezért jelennek meg egyre gyakrabban olyan kiegészítő roamingcsomagok, amelyek azoknak készülnek, akik szeretnék megtartani megszokott magyar telefonszámukat, de nem szeretnének kellemetlen meglepetéseket a telefonszámlán.

A Yettel tapasztalatai szerint az EU-n kívüli utazások során az 5 GB-os roamingcsomagok a legnépszerűbbek, ugyanakkor minden tizedik ügyfél ennél nagyobb adatkeretet használ fel. A szolgáltató ezért a nyári szezonra új roamingjegyeket vezetett be: a Balkán népszerű úti céljaira – például Albániába, Montenegróba és Törökországba – már 10 GB adatforgalmat és beszédperceket is tartalmazó csomag érhető el, rövidebb utakra pedig háromnapos változat is választható. Az Egyesült Államokba, Kanadába és Mexikóba utazók számára külön roamingjegyek készültek.

Néhány egyszerű beállítással sokat spórolhatunk

Akár roamingot, akár helyi SIM-et használunk, néhány előzetes beállítással jelentősen csökkenthető az adatforgalom.

Utazás előtt érdemes kikapcsolni az alkalmazások automatikus frissítését, mert ezek a háttérben is jelentős adatforgalmat generálhatnak. Célszerű előre letölteni az offline térképeket is, így navigáció közben jóval kevesebb mobilinternet fogy. Nagyobb fotó- vagy videófeltöltéseket pedig lehetőség szerint a szállás Wi-Fi-hálózatán érdemes elvégezni.

Határ mentén utazva előfordulhat, hogy a telefon automatikusan átvált egy másik ország mobilhálózatára. Ilyenkor a kézi hálózatválasztás segíthet elkerülni a nem kívánt roamingot. Repülőn vagy tengeri hajóúton pedig érdemes bekapcsolni a repülő üzemmódot, mert a készülék egyes esetekben műholdas vagy fedélzeti mobilhálózathoz csatlakozhat, amely lényegesen magasabb díjakat jelenthet – figyelmeztet a távközlési szolgáltató.

A tudatos választás a legjobb megtakarítás

Az elmúlt néhány évben jelentősen kibővültek a külföldi mobilhasználat lehetőségei. A helyi SIM-kártyák, az eSIM-szolgáltatások és a szolgáltatók új roamingcsomagjai ma már különböző utazási szokásokhoz kínálnak alternatívát.

A legjobb megoldás ezért nem feltétlenül ugyanaz minden utazónak. Aki hosszabb időt tölt külföldön, annak egy helyi SIM vagy eSIM jelenthet megtakarítást. Azoknak viszont, akik évente csak néhány alkalommal utaznak EU-n kívül, gyakran többet ér a saját telefonszám megtartása, a kiszámítható költségek és az, hogy a mobiljuk ugyanúgy működjön, mint odahaza.

The post Okos mobilhasználat EU-n kívül is: roaming, helyi SIM vagy eSIM? appeared first on digitrendi.hu.

Ennek egyik friss példája, hogy a Schneider Electric idén immár harmadik egymást követő alkalommal végzett az első helyen a TIME és a Statista által összeállított, a világ legfenntarthatóbban működő vállalatait rangsoroló listán. Önmagában azonban nem ez az igazán érdekes, hanem az a gazdasági környezet, amelyben a vállalatok egyre nagyobb összegeket fordítanak energiahatékonyságra, elektrifikációra és kibocsátáscsökkentésre.

A fenntarthatóság ma már pénzügyi kérdés is

A vállalatok számára az egyik legkézzelfoghatóbb előnyt az energiahatékonyság jelenti. Egy korszerű gyártóüzem vagy irodaépület intelligens energiafelügyelete, a digitális vezérlőrendszerek vagy az automatizált folyamatok nemcsak a szén-dioxid-kibocsátást mérséklik, hanem az energiafogyasztást is. Ez közvetlenül csökkenti az üzemeltetési költségeket, ami különösen fontos a kiszámíthatatlan energiaárak időszakában.

A digitalizáció és az energiahatékonyság ezért egyre inkább ugyanannak az éremnek a két oldala. A vállalatok ma már nem pusztán „zöldebbek” szeretnének lenni, hanem kiszámíthatóbban és olcsóbban működni.

Egyre több üzlet is múlik rajta

Legalább ilyen fontos szempont, hogy a fenntarthatóság ma már számos iparágban belépőfeltétellé vált.

A multinacionális vállalatok egyre gyakrabban kérnek beszállítóiktól részletes adatokat a kibocsátásról, az energiafelhasználásról vagy éppen a környezeti célkitűzésekről. Egy rosszabb fenntarthatósági teljesítmény nemcsak presztízsveszteséget jelenthet, hanem azt is, hogy adott vállalkozás el sem indulhat bizonyos tendereken vagy beszállítói programokban.

A környezetvédelmi teljesítmény így fokozatosan ugyanúgy üzleti mutatóvá válik, mint a minőség, a szállítási határidő vagy az ár.

A bankok és a befektetők is egyre jobban odafigyelnek

A pénzügyi szektor szintén egyre nagyobb hangsúlyt helyez a fenntarthatósági mutatókra.

Számos pénzintézet kínál kedvezőbb feltételeket olyan beruházásokhoz, amelyek igazolhatóan javítják az energiahatékonyságot vagy csökkentik a kibocsátást. A nagy befektetési alapok pedig ma már nemcsak a vállalatok pénzügyi eredményeit elemzik, hanem azt is, mennyire felkészültek a jövő szabályozási és klímavédelmi kihívásaira.

A fenntartható működés így egyre inkább a vállalat hosszú távú stabilitásának egyik mutatójává válik.

Az AI csak tovább növeli a tétet

A mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése pedig új dimenziót ad az energiahatékonyságnak.

Az AI-modellek működtetéséhez egyre több adatközpontra, számítási kapacitásra és villamos energiára van szükség. Miközben az AI új üzleti lehetőségeket nyit, az energiaigény is jelentősen nő. Emiatt a következő évek egyik meghatározó kérdése lehet, hogy mely vállalatok képesek úgy növelni digitális kapacitásaikat, hogy közben az energiafelhasználásukat is kordában tartsák.

A fenntarthatóság és a digitalizáció ezért már nem különálló területek, hanem egyre szorosabban összekapcsolódnak.

Egy díj önmagában még messze nem ad teljes képet

Ebben az összefüggésben érdemes értelmezni a Schneider Electric újabb első helyét is.

A vállalat az év elején indította el Impact 2030 programját, amelynek keretében mérhető célok mentén követi többek között a kibocsátáscsökkentést, az energiahatékonyság javítását és a körforgásos gazdaságot támogató fejlesztéseket.

A cég közlése szerint az első negyedévben a 2017-es bázishoz képest 82,5 százalékkal mérsékelte saját Scope 1 és Scope 2 kibocsátását, miközben ügyfeleinél 47,5 millió MWh energiamegtakarítást vagy elektrifikációt segített elő.

Önmagában azonban egyetlen rangsor sem ad teljes képet egy vállalat fenntarthatósági teljesítményéről. A nemzetközi üzleti életben több egymástól független értékelési rendszer működik.

A Corporate Knights Global 100 rangsort sokan a fenntarthatósági teljesítmény egyik legtekintélyesebb mércéjének tekintik, a CDP Climate A List a vállalatok klímavédelmi teljesítményét értékeli, míg a TIME és a Statista közös listája a szakmai szempontok mellett a szélesebb nyilvánosság számára is ismert referencia. Az energiamenedzsment megoldásokkal foglalkozó francia székhelyű cég az előbbi két díjban is letette a névjegyét.

Az egyetlen olyan cég, amely kétszer is – 2021-ben és 2025-ben – megszerezte az első helyet a Corporate Knights Global 100 ranglistáján, és 15 egymást követő évben szerepelt a CDP Climate A Listáján.

Egy vállalat számára ezért nem elsősorban maga az adott díj a fontos, hanem az, ha több, egymástól független értékelésben is tartósan az élmezőnybe tartozik. Ez ugyanis inkább arra utalhat, hogy a fenntarthatóság nem egyszeri kampány vagy kommunikációs eszköz, hanem a vállalat hosszú távú működésének egyik meghatározó eleme.

The post Ezért költenek milliárdokat a vállalatok a fenntarthatóságra appeared first on digitrendi.hu.

Az idei világbajnokság az első, amelyet már vastagon beleng a mesterséges intelligencia. Aki leül a tévé elé, olyan újításokkal találkozhat, mint a bíróra szerelt kamera, amely a játékvezető szemszögéből mutatja a történéseket, az MI segítségével mérsékelve a bíró mozgásából rázkódásokat. Ennél is forradalmibb a televíziós közvetítésekben felbukkanó „Match Momentum” vizualizáció, ami a mérkőzés lendületét ábrázolja egy hullámdiagramon, amit azt szemlélteti, hogy az adott periódusban melyik csapat uralja a játékot, azaz melyik gárda tudja a labdát a kapuhoz közelebb, veszélyesebb területekre juttatni.

Az AI már képes a labda elrúgása után tizedmásodpercekkel megmutatni a lövés sebességét és a labda forgását, vagy éppen egy új, „semleges” kategóriát létrehozni a labdabirtoklásban (amikor a játékszer épp egyik csapatnál sincs).

Ahogy a Digitrendi korábbi „Nem a mobil győzi le a tévét – új korszak kezdődik a sportközvetítésekben” cikkében is szerepelt, a fiatalabb generációk egyre gyakrabban egyéb, kisebb képernyőkön nézik a mérkőzéseket, közben párhuzamosan statisztikákat böngésznek.

Egyre többször jelennek meg – nem csak a VB-n – a közvetítésekben és a tudósításokban olyan mutatók, mint az xG és az xT. Az xG a várható gólok számát jelzi, vagyis azt, hogy a történelmi adatok alapján egy adott pozícióból leadott lövés mekkora valószínűséggel köt ki a hálóban, magyarázta Borbély Imre a MI és más adásában.

A talán még az xG-nél is fontosabb xT mutató azt számszerűsíti, hogy egy-egy akció (passz, csel, vagy labdavezetés) hány százalékkal növeli meg a csapat gólszerzési esélyét a következő nyolc lépésen belül. Mi szurkolók a fejünket fogjuk, vagy egy lemondóan legyintünk, amikor egy helyzet kimarad, amikor a csatár centikkel maradt le egy beadásról, az adatelemzők a monitorokra, a számokra, az adatokra néznek.

Az adatelemzés alapja ugyanis az események és a fizikai paraméterek (például futásmennyiség) másodpercenkénti rögzítése, ami mérkőzésenként több százezer soros gigantikus táblázatokat eredményez. Ezekből épülnek fel az adatmodellek, és ezekből olvasható ki sok más mellett például az, hogy Messi immár 39 évesen is egészen elképesztő formát mutat: ő azon kevesek egyike, aki konzisztensen, brutálisan felül tudja teljesíteni a statisztika által elvárt gólszámot.

Milliókat érő kattintások a kluboknál Az adatelemzés ma már a fociban sem csupán érdekesség, hanem része a kőkemény üzletnek. Egy futballklub kiadásainak 50-80 százalékát a játékosok fizetése teszi ki, így minden igazolás komoly kockázat, egy rossz húzás anyagi csődöt jelenthet.

• Tömeges adatelemzés pillanatok alatt: Régebben, ha egy klub 100 játékost akart feltérképezni, ahhoz 100 megfigyelőt (scoutot) kellett kiküldenie a világ különböző pontjaira, ami komoly idő- és emberierőforrás-igénnyel járt. Ma az elemző platformok (mint amilyen a Cube is) akár több mint 100 bajnokság adatbázisával rendelkeznek. Ha egy csapatnak egy pontosan meghatározott profilú játékosra van szüksége (pl. mennyit cselezzen. mennyire passzoljon progresszíven, milyen legyen a védekezési mutatója), a szoftverek egy-két perc alatt elvégzik azt a keresést, ami korábban hetekbe telt volna.

• AI alapú hasonlósági kereső: Az egyik legfejlettebb AI funkció a játékosok karakterisztikájának elemzése. A szoftver megnézi egy futballista, mondjuk például Szoboszlai Dominik egyedi képességeit – mint a labdavezetés, passzok, cselek vagy védekezési intenzitás –, majd néhány másodperc alatt kilistázza a világon a hozzá leginkább hasonló profilú játékosokat. Ez a funkció felbecsülhetetlen értékű, amikor egy klub tudja, hogy értékesíteni fogja az egyik sztárját, és előre fel akar készülni a pótlására.

• AI chatbot asszisztensek: A jövő (és már a jelen) egy másik nagy újítása, hogy olyan mesterséges intelligencián alapuló chatbotokat fejlesztenek, amelyeknek az ügyfelek szövegesen, vagy akár hangalapon is feltehetnek kérdéseket. A gép a kérdés alapján azonnal kész játékosriportokat, vizualizációkat és szűkített listákat (shortlisteket) prezentál.

Spanyolország elemzése a 2026-os vb-n

Akkor az AI a fociban is elveszi az ember munkáját?

Nem, vagy nem teljesen veszi el természetesen az AI a hagyományos megfigyelők munkáját, csupán koncentráltabbá teszi azt. Amikor az algoritmusok az adatok alapján leszűkítik a szóba jöhető játékosok piacát egy 5-20 fős rövid listára, akkor a klub már csak ezekre a „majdnem kiválasztott” játékosokra állítja rá a saját videóelemzőit és megfigyelőit, hogy a végső, emberi döntés is megszülethessen.

Világbajnoki esélyek a számok tükrében

A csoportkör második fordulójának végén rögzített beszélgetésben természetesen még nem lehetett – ahogy most sem lehet – előre látni a VB kimenetelét. A számok azonban már néhány meccs után is beszédesek, mondja Borbély Imre. Ha csak az egyik (?) legnagyobb sztárt, Messit nézzük, akkor láthatjuk, hogy sokan kritizálták amiért feltűnően keveset fut, és alig védekezik. Az adatok azonban azt mutatják, hogy az argentin válogatott tudatosan elrejti a hiányosságait, hogy amikor megkapja a labdát a kapu előtt, kő kövön ne maradjon.

A torna első két selejtező körének meccsei alapján a szakértő szerint Anglia, Spanyolország, Franciaország és Argentína a legesélyesebb a végső győzelemre, míg a brazilok hiányposztjaik, a németek pedig a mutatott játékuk alapján okozhatnak csalódást. A taktikai harcok új színtere a hőség miatti ivószünet lett: az adatok alapján egy-egy ilyen pár perces megszakítás alatt az alárendelt csapatok edzői sokszor úgy tudnak belenyúlni a meccsbe, hogy a szünet után drasztikusan megváltozik a mérkőzés lendülete.

A VB döntőig (július 19-én este lesz) sok idő, elemezni és nézni való lesz még, de az aligha vitás, hogy a technológia, az AI egyre jelentősebb mértékben hódítja meg a foci, a sport világát is.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post A futball új játékmestere: az AI és az adatelemzés appeared first on digitrendi.hu.