A laptopok ma már messze nem csak íróasztalok mellett dolgoznak. Utaznak repülőn, autóban és hátizsákban, miközben rázkódás, hőmérséklet-változás és kisebb-nagyobb fizikai behatások érhetik őket. De vajon mit bírnak ki akkor, ha ezeket a hatásokat egyszerre, ráadásul extrém környezetben kell elviselniük?

Erre kereste a választ az ASUS Magyarország által kezdeményezett és koordinált magaslégköri kísérlet.

Hét méterrel az Everest fölött

A teszt során 2026 márciusában egy meteorológiai ballon emelte a magasba az ExpertBook Ultrát. A laptop végül 8856 méteres magasságig jutott, vagyis mintegy hét méterrel a Mount Everest 8848,86 méteres hivatalos csúcsmagassága fölé.

A készüléket egy egyedileg tervezett, 3D-nyomtatással készült tartószerkezetben rögzítették. Az emelkedés során a külső hőmérséklet –42,5 Celsius-fokig süllyedt, miközben 8856 méteren a légnyomás már csak a tengerszinti érték körülbelül 30 százaléka volt.

A laptopot közben nem kímélte a környezet: rázkódás, gyors hőmérséklet-változás és az extrém alacsony légnyomás egyszerre tette próbára.

Nem csak az volt a kérdés, bekapcsol-e

A kísérlet egyik érdekes eleme, hogy a laptopon a repülés teljes ideje alatt folyamatosan futott egy termékvideó. A készülék tandem OLED-kijelzője közvetlen napsütésben is jól látható maradt.

A maximális magasság elérése után a ballon és a hozzá rögzített szerkezet kontrollált ereszkedésbe kezdett. A földet érés körülbelül 7 méter/másodperces, azaz 25 km/órás sebességgel történt, ráadásul nedves talajon.

Az ExpertBook Ultra a landolás után is használható maradt.

A mindennapi strapabírás extrém változata

Az ilyen kísérlet természetesen nem egy hétköznapi laptophasználat szimulációja. A szabványos tartóssági vizsgálatokat ellenőrzött környezetben végzik, a valóságban azonban egy hordozható számítógép sokkal kiszámíthatatlanabb helyzetekbe kerülhet.

Egy üzleti út során például rövid idő alatt érheti rázkódás, hirtelen hőmérséklet-változás vagy mechanikai behatás. Hasonló terhelésnek lehetnek kitéve a terepen dolgozó mérnökök és szerviztechnikusok eszközei is.

A magaslégköri próba ennek egy szélsőséges változata volt: a különböző környezeti és mechanikai hatások egyszerre jelentkeztek.

The post Mit bír ki egy laptop? appeared first on digitrendi.hu.

Nem váratlan vezetőváltásról van szó az MBH Banknál: a pénzintézet igazgatósága Gózon Gergelyt nevezte ki a stratégiáért és pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettesi posztra. Az új vezető – a kinevezéshez szükséges engedélyek birtokában – október 1-jén váltja Krizsanovich Pétert, aki 2023. január 1-je óta töltötte be ezt a pozíciót.

A váltás azért is figyelemre méltó, mert a stratégiai és pénzügyi terület az MBH Bank működésének egyik meghatározó része. Az elmúlt években itt zajlott többek között a három jogelődből örökölt folyamatok és rendszerek egységesítése, miközben a bank több sikeres kötvénykibocsátást és egy hazai viszonylatban rekordméretű tőzsdei tranzakciót is végrehajtott.

Házon belülről érkezik az új vezető

Gózon Gergely nem kívülről érkezik az MBH Bankhoz. A Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett diplomát, bankszakmai pályafutását pedig az egyik jogelődnél az MKB Banknál kezdte, ahol mintegy tíz éven át dolgozott különböző vezetői pozíciókban.

Ezt követően a McKinsey pénzintézetek teljesítményértékelésére szakosodott leányvállalata, a Finalta magyarországi üzletágának felépítését irányította, majd az OTP Banknál és a Boston Consulting Groupnál is dolgozott. Nemzetközi tapasztalatot is szerzett, több évet töltött Londonban a McKinsey kötelékében, később pedig regionális és nemzetközi vezetői feladatokat is ellátott.

Az MBH Bankhoz 2023-ban csatlakozott. Először a befektetői kapcsolatokért és a stratégiafejlesztésért felelt, később ügyvezető igazgatóként vezette a stratégiai, tőkestratégiai és befektetői kapcsolati területet.

Új stratégiai ciklus következik

A vezetőváltás időzítése sem mellékes. Az MBH Bank elnök-vezérigazgatója szerint a stratégiai és pénzügyi terület az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül, és az új stratégiai ciklusra már házon belülről érkezik a következő vezető.

A bank indoklása szerint ebben szerepet játszik Gózon Gergely nemzetközi tapasztalata, széles kapcsolatrendszere, valamint a stratégiaalkotásban és üzletfejlesztésben szerzett gyakorlata.

A most bejelentett helycsere így inkább egy előre tervezett vezetői átadásnak tűnik, mintsem irányváltásnak. A leköszönő Krizsanovich Péter 2023 eleje óta vezette a területet, az utód pedig az elmúlt években szerzett tapasztalataira építhet.

A mostani vezetőváltás nem előzmény nélküli az MBH Banknál. Augusztus elején egy másik kiemelt terület, a standard kiszolgálás élére is új vezető érkezett: Ákos Tamás kinevezésével a bank a digitális ügyfélélmény, a mesterséges intelligenciára épülő megoldások és az automatizáció felé kijelölt új stratégiai irány egyik fontos területét erősítette.

The post Vezetőváltás az MBH Bank egyik kulcsterületén: házon belülről érkezik az utód appeared first on digitrendi.hu.

Van valami különös időzítés abban, hogy az idei augusztus 20-i hosszú hétvégére az egyik mobilszolgáltató azt üzeni: használd a mobilnetet korlátlanul, a másik pedig azt, hogy próbáld meg egy kicsit letenni a telefonodat.

A Magyar Telekom négynapos, díjmentes, korlátlan belföldi mobilnetet ad lakossági és üzleti havi díjas, valamint feltöltőkártyás ügyfeleinek. A kedvezmény automatikusan aktiválódik, augusztus 20. és 23. között használható, és közel négymillió előfizetőt érint.

A legnagyobb hazai szolgáltató ezt a szabadság oldaláról közelíti meg: ne kelljen figyelni az adatforgalmat, lehessen fotózni, navigálni, tájékozódni, üzeneteket küldeni vagy egyszerűen csak szórakozni.

Csakhogy éppen ezekben a napokban érkezett egy másik üzenet is.

Tudjuk, hogy sok, mégsem tesszük le

A Yettel és az Impetus Research közös kutatása szerint a megkérdezettek 35 százaléka maga is úgy érzi, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt. A 18–69 évesek 14 százaléka saját bevallása szerint egy átlagos hétköznapon több mint kilenc órán keresztül használ digitális eszközöket, további tíz százalék pedig napi 7–8 órát.

A helyzet még érdekesebb, ha azt nézzük, mit gondolnak erről maguk az érintettek. Tízből hat válaszadó, pontosan 61 százalék szükségesnek tartaná a digitális tartalmak fogyasztásának csökkentését, és 60 százalék azt mondja, hogy a következő három hónapban változtatna is a szokásain.

Vagyis nagyjából tudjuk, hogy sokat nézzük a képernyőt, azt is tudjuk, hogy jó lenne kevesebbet, és még azt is tudjuk, hogy változtatni szeretnénk. Csak éppen a telefon továbbra is ott van a kezünkben.

Talán nem véletlenül.

Nyáron a mobiltelefon egyszerre navigáció, fényképezőgép, útikalauz, kommunikációs eszköz és szórakoztató-központ. A mobilnet pedig szinte láthatatlanul teszi lehetővé mindezt. A Yettel anyaga is arra mutat rá, hogy miközben a gyors mobilnet kényelmesebbé teszi az életünket, egyúttal arra is csábít, hogy még több időt töltsünk a telefonunkkal.

Nem a telefont kell kidobni

A digitális detox kifejezés hallatán könnyű valami radikális dologra gondolni: telefon kikapcsolva, közösségi média nélkül, esetleg teljes digitális száműzetés néhány napra.

A kutatás alapján azonban ennél sokkal egyszerűbb megoldások is működhetnek. A digitális detox nem feltétlenül a képernyők teljes elhagyását jelenti, inkább azt, hogy tudatosabban döntünk arról, mikor és mire használjuk őket.

Lehet például néhány telefonmentes időszakot kijelölni napon belül, kikapcsolni a fölösleges értesítéseket, vagy egyszerűen megpróbálni nem a telefonnal kezdeni és befejezni a napot. A Yettel javaslatai között szerepel a mobilmentes hálószoba, illetve az úgynevezett első és utolsó óra taktikája is.

És úgy tűnik, a magyarok egy része már kísérletezik is ezzel. A kutatás szerint a válaszadók 38 százaléka már kipróbálta a digitális detoxot. Többségük rövidebb időszakokra tette le az eszközt: például lefekvés előtt vagy néhány órára.

Korlátlan net és digitális detox – mégsem olyan távol egymástól

Elsőre tehát úgy tűnhet, mintha a két szolgáltató két teljesen külön világot képviselne. Az egyik azt mondja: itt a négynapos hétvége, ne számold a gigabájtokat. A másik: itt a négynapos hétvége, talán ne számold a képernyőn töltött órákat.

Pedig a két gondolat valójában össze is fér.

A technológia akkor ad szabadságot, ha nem kell azon gondolkodnunk, hogy elfogy-e a mobilnetünk. De ugyanígy akkor szolgál bennünket, ha nem a telefon dönti el, mikor nézzük meg az üzeneteket, a közösségi oldalakat vagy az újabb videót.

Talán éppen ezért lehet érdekes kísérlet az idei hosszú hétvége.

Használjuk a korlátlan mobilnetet arra, amire valóban szükségünk van, fotózzunk, navigáljunk, tartsuk a kapcsolatot azokkal, akikkel szeretnénk. Aztán néha egyszerűen tegyük el a telefont.

Négy nap alatt talán kiderül, hogy a digitális szabadság nem feltétlenül azt jelenti, hogy mindig online vagyunk.

Hanem azt, hogy mi döntjük el, mikor nem akarunk azok lenni.

The post Korlátlan mobilnet vagy digitális detox? Eltérő üzenetek az ünnepi hosszú hétvégére appeared first on digitrendi.hu.

A fehérárutól a fogyasztói technológiáig

Volt idő, amikor a háztartási elektronika világát még két jól elkülöníthető csoportba rendeztük: a fehéráruba tartoztak a hűtők, mosógépek és egyéb háztartási gépek, míg a barnaáru a televíziót, a hifit, a videót és később a DVD-lejátszót jelentette. A digitális korszakban a barnaáru helyét fokozatosan átvette a fogyasztói elektronika (consumer electronics), amelybe már a kommunikációs és digitális eszközök, a számítógépek, a játékkonzolok és a viselhető technológiák is bekerültek.

A határok azonban tovább lazultak. Az okostelefon már egyszerre kommunikációs eszköz, számítógép, kamera és szórakoztatóelektronikai termék, az okosotthonban pedig a televízió, a világítás, a termosztát, a háztartási gép és a biztonsági rendszer ugyanannak a hálózatnak lehet a része. Az AI pedig tovább bontja a korábbi kategóriákat: nem egyszerűen új készülékeket hoz, hanem intelligenciát épít a már meglévő technológiákba.

Így jutottunk el a fogyasztói elektronikától a fogyasztói technológiáig – egy olyan tágabb fogalomhoz, amelyben már nem az a legfontosabb kérdés, hogy milyen készüléket vásárolunk, hanem az, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az eszközök, a szoftverek, a szolgáltatások és az AI.

Van egy furcsa kettősség a fogyasztói technológia 2026-os történetében. Egyfelől egyre több eszköz válik okosabbá: a szemüveg már nem feltétlenül kijelzőt akar a szemünk elé tenni, a háztartási robotok egyre önállóbban tájékozódnak, az okosgyűrűk pedig saját kategóriát építenek maguknak.

Másfelől ugyanezt a fejlődést egyre prózaibb tényezők fékezik: dráguló memória, magasabb komponensköltségek és az, hogy a fogyasztók kevésbé érzik szükségét a gyakori készülékcserének.

Az ABI Research friss elemzése szerint a következő 6–12 hónapban éppen ez a kettősség határozhatja meg a fogyasztói technológiai piacot. A kutatócég hat trendet emel ki a 2026 második felére, amelyek között vannak már jól ismert technológiák és olyanok is, amelyek most kezdenek igazán piacot teremteni.

A szemüvegnek nem feltétlenül kell látnia

Az egyik legérdekesebb változás a viselhető technológiák világában zajlik. Az okosszemüvegek első generációjától sokan azt várták, hogy egyfajta mini kiterjesztett valóságot varázsol majd a szemünk elé. Az újabb irány azonban éppen ennek mond ellent: a szemüvegnek nem feltétlenül kell kijelzőt használnia ahhoz, hogy okos legyen.

A mesterséges intelligencia ugyanis megváltoztatja az eszköz értékét. A hangsúly az információk látványos megjelenítése helyett egyre inkább a kontextuson, a hangalapú segítségen, a kéz nélküli használaton és a mindennapi feladatok támogatásán van.

Az ABI Research szerint a kijelző nélküli okosszemüvegek éves szállítása a 2025-ös 3,34 millióról 2030-ra több mint 32 millió darabra nőhet. Ez 57,5 százalékos éves átlagos növekedési ütemnek felelne meg.

Ez azért fontos, mert arra utal: a következő nagy viselhető eszköz talán nem egy újabb képernyő lesz. Lehet, hogy éppen a képernyő elhagyása teszi igazán használhatóvá.

A robotporszívótól a háztartási robotig

Hasonló változás zajlik a fogyasztói robotikában is. A robotporszívó már régóta megszokott háztartási eszköz, de az újabb generációs gépek egyre több olyan képességgel rendelkeznek, amelyek már túlmutatnak a padló feltakarításán.

Az ABI Research 2030-ra nagyjából 133 millió darabos fogyasztóirobot-szállítással és közel 34 milliárd dolláros piacmérettel számol. A robotporszívók továbbra is meghatározóak maradhatnak, de mellettük egyre több olyan megoldás jelenik meg, amely fejlettebb navigációt, tárgyfelismerést, robotkart vagy más, önállóbb feladatvégzést tesz lehetővé.

A lényeg azonban nem feltétlenül maga a robotkar vagy az újabb szenzor. A robotika hardverét ugyanis egyre könnyebb lemásolni. A valódi különbséget az jelentheti, hogy a gép mennyire jól érzékeli a környezetét, mennyire önállóan képes dönteni, és mennyire kevés emberi beavatkozást igényel.

Vagyis a háztartási robotoknál is ugyanaz történik, mint az okosszemüvegeknél: a hardver mögött egyre fontosabbá válik az intelligencia.

Az okosotthonban nem az számít, mi kapcsolódik hozzá, hanem hogy működik-e együtt

Az okosotthon fejlődése kevésbé látványos, mégis alapvetően változtatja meg a piacot. A készülékek egyre kevésbé kötődnek egyetlen vezeték nélküli technológiához. A Wi-Fi és a Bluetooth mellett olyan megoldások is szerepet kapnak, amelyek nagyobb hatótávolságot vagy kisebb energiaigényt kínálnak.

A Matter közben éppen azt a problémát próbálja kezelni, amely hosszú ideig az okosotthon egyik legnagyobb akadálya volt: a különböző gyártók eszközeinek együttműködését.

A Matter egy nyílt, IP-alapú okosotthon-szabvány, amelynek célja, hogy a különböző gyártók kompatibilis eszközei együtt tudjanak működni, függetlenül attól, melyik nagy okosotthon-ökoszisztémához tartoznak. A szabvány több hálózati technológiára, köztük Wi-Fi-re, Threadre és Ethernetre épül, vagyis nem egy újabb Wi-Fi- vagy Bluetooth-féle kapcsolódási technológia, hanem inkább egy közös „nyelv” az eszközök között.

Az ABI szerint az okosotthonban egyre inkább alapelvárássá válik, hogy a készülékek különösebb konfigurálási tortúra nélkül működjenek együtt. A többféle kapcsolódási szabvány támogatása lassan nem különleges képesség, hanem alapkövetelmény lesz.

Ez a felhasználó számára talán kevésbé látványos, mint egy új robot vagy egy AI-szemüveg. Hosszabb távon viszont éppen ez lehet az egyik legfontosabb változás: az okosotthon akkor válik igazán okossá, amikor a technológia egyre kevésbé látszik.

Az AI mindeközben beleütközik a memóriába

És itt érkezünk el a történet kevésbé látványos, de annál fontosabb részéhez.

Miközben az iparág egyre több mesterségesintelligencia-funkciót szeretne az okostelefonokba és számítógépekbe építeni, az AI hardverigénye egyre komolyabb kihívást jelent.

Az ABI Research szerint a memóriahiány és a DRAM, illetve a tárhely drágulása már közvetlenül is befolyásolja az AI-képes fogyasztói eszközök gazdaságosságát. A kutatócég emiatt lefelé módosította az eszközoldali AI-chipek hosszabb távú szállítási kilátásait is.

Ez különösen érdekes egy olyan piacon, ahol a gyártók egyre több AI-funkcióval próbálják indokolni az új készülékek megvásárlását.

Csakhogy a fogyasztó nem feltétlenül azért vesz új telefont vagy PC-t, mert a készülékben több AI van. Ha az új funkciók közben magasabb árat eredményeznek, egy ponton felmerülhet a kérdés: ér-e annyit az AI, hogy emiatt lecseréljem a még tökéletesen működő eszközömet?

Az ABI megközelítése szerint önmagában az AI-innováció nem lesz elegendő a magasabb komponensköltségek ellensúlyozására. A memóriahatékonyság, az ellátási lánc diverzifikációja és a költségek kontrollja legalább ilyen fontos lehet.

Ez pedig már nem egyszerű technológiai kérdés. Az AI terjedésének egyik korlátja könnyen lehet maga a hardver ára.

Az okosgyűrű nem akarja kiváltani az okosórát

A hatodik trend talán kevésbé meglepő, de annál érdekesebb abból a szempontból, hogy önálló kategóriává válhat.

Az ABI Research szerint az okosgyűrűk éves szállítása a 2025-ös 3,15 millióról 2031-re több mint 23 millióra emelkedhet. A kutatócég szerint a gyűrűk elsősorban az egészség- és életmódkövetés területén erősödnek, és nem feltétlenül az okosórák riválisaként kell rájuk tekinteni.

Ez fontos különbség. A gyűrű nem akarja feltétlenül kiváltani az órát. Inkább egy másik helyre kerül ugyanabban a digitális ökoszisztémában.

A viselhető technológia így lassan nem egyetlen eszközről szól. Lehet óránk, szemüvegünk és gyűrűnk is, amelyek különböző helyzetekben, különböző információkat gyűjtenek és szolgáltatnak.

A trendek egyetlen nagy átrendeződést jeleznek

Ha egymás mellé tesszük az ABI Research hat trendjét, érdekes kép rajzolódik ki.

Az okosszemüvegben a kijelző helyét egyre inkább az AI veszi át. A háztartási robotban a mechanika mellé egyre több intelligencia kerül. Az okosotthonban a készülékek közötti együttműködés válik fontosabbá. Az okosgyűrű saját kategóriát épít. Közben pedig a memóriahiány arra emlékezteti a piacot, hogy a technológiai fejlődésnek nagyon is kézzelfogható fizikai és gazdasági korlátai vannak.

Még a játékpiac változása is ebbe az irányba mutat. A hagyományos konzoloknak egyre több alternatívával – például a handheld PC-kkel és az egyre erősebb okostelefonokkal – kell versenyezniük, miközben a magasabb hardverárak és a hosszabb csereciklusok nehezítik a növekedést.

Az elemzés végkövetkeztetése ezért talán fontosabb, mint maga a hat trend: nem egyetlen új eszközkategória felemelkedése a történet, hanem az AI, a kapcsolódás és a hardverinnováció összekapcsolódása. Ezzel párhuzamosan viszont a komponensköltségek, az árérzékenység és a hosszabb készülékcsere-ciklusok egyre komolyabb korlátot jelentenek.

A fogyasztói technológia következő szakasza így talán nem arról szól majd, hogy milyen új kütyüt veszünk, hanem arról, hogy a már körülöttünk lévő eszközök mennyire képesek együtt gondolkodni, együtt működni – és közben mennyibe kerül mindez.

A technológia egyre okosabb lesz. A kérdés már csak az, hogy a pénztárcánk lépést tud-e tartani vele.

The post Új kütyük helyett inkább átalakul körülöttünk a fogyasztói technológia appeared first on digitrendi.hu.

A mesterséges intelligencia már nem egy szektor

A BestBrokers 2026 júliusában 503 S&P 500-komponenst vizsgált meg, és saját módszertana alapján 218 vállalatot sorolt az AI-gazdasághoz érdemben kapcsolódó cégek közé. Ezek együttes piaci értéke 42,39 ezermilliárd dollár, ami az index teljes kapitalizációjának 62,04 százaléka. A vizsgálat szerint két évvel korábban még csak 38 vállalat tartozott ebbe a körbe.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy az S&P 500 218 vállalata „AI-cég”, ez a BestBrokers sem állítja. A besorolásba azok kerültek, amelyeknél az AI már lényeges szerepet játszik az üzleti modellben, a növekedési stratégiában, az infrastruktúrában vagy a befektetési történetben.

A módszertan nyolc kategóriával számol, a chipektől és felhőszolgáltatóktól az AI-szoftveren, adatközpontokon és infrastruktúrán át egészen az energiaellátásig és az AI-t alkalmazó vállalatokig.

Ez a különbség azért lényeges, mert éppen itt változott meg az AI tőzsdei története.

2024-ben még elsősorban azok voltak az AI-befektetés nyertesei, amelyek magát az intelligenciát építették: a chiptervezők, a félvezetőgyártók, a felhőcégek és a modellek fejlesztői. Két év alatt azonban az AI értéklánca kiszélesedett. Ma már ugyanúgy része az adatközpont, a hálózat, a memória, a hűtés, az energiaellátás vagy éppen az optikai kommunikáció.

A BestBrokers számítása szerint a 218 vállalatból 58 tartozik a szűkebb értelemben vett „core AI” körbe, összesen 32,2 ezermilliárd dolláros piaci értékkel. További 160 vállalat alkotja a szélesebb ökoszisztémát, 10,19 ezermilliárd dolláros kapitalizációval.

Nem csak a chipgyártók nyernek

A változás a tőzsdei teljesítményben is látványos. A BestBrokers két évre visszatekintő összehasonlításában például az optikai hálózatok specialistája, a Lumentum árfolyama több mint 1190 százalékkal, a Western Digitalé közel 789 százalékkal, a Seagate-é 668 százalékkal, a Microné pedig több mint 615 százalékkal emelkedett. A listán ott van az AI-szoftverekhez kötődő Palantir és az AppLovin is, miközben az AI-infrastruktúra beszállítói közül a Lam Research, az Applied Materials és a KLA is jelentős növekedést mutatott.

A tanulság nem az, hogy ezek közül melyik részvényt kellene megvenni. Sokkal inkább az, hogy az AI gazdasági hatása már nem ott jelentkezik, ahol a neve szerepel a termékben.

Egy AI-modell ugyanis nem csak számítási kapacitást igényel. Kell hozzá memória, hálózati kapcsolat, adatközpont, hűtés, villamos energia, biztonság, szoftver és végül olyan vállalati környezet is, amely képes az AI-t üzleti folyamatokba beépíteni.

Vagyis az AI-ra költött pénz végigfut egy egész ipari láncon.

Mindeközben bajba kerülnek a régi szoftveróriások?

A fejlemények itt válnak különösen érdekessé. Az idei év elején a befektetők komolyan elkezdték árazni azt a lehetőséget, hogy a generatív és ügynöki AI egyes hagyományos szoftvertermékeket részben akár ki is válthat. Februárban az amerikai szoftver- és szolgáltatási index egy hét alatt mintegy ezermilliárd dollárnyi piaci értéket veszített, miközben olyan vállalatok részvényei, mint a Salesforce és a ServiceNow, jelentősen estek.

A Reuters akkor arról írt, hogy a piac egyre inkább attól tart: az AI nemcsak hatékonyabbá teszi a szoftvereket, hanem új versenytársakat is létrehoz a hagyományos szereplők számára.

A félelem nem tűnt el. Egy júliusi másik Reuters elemzés arra mutatott rá, hogy az adat és az AI együtt már az olyan hagyományos vállalati szoftvercégek piacát is támadja, mint az Adobe és a Salesforce. A Databricks példája különösen érdekes: a vállalat az adat, az AI-modellek és az automatizálás összekapcsolásával olyan területekre lép be, amelyeket korábban a hagyományos nagyvállalati szoftverek fejlesztői uraltak.

Mindebből persze még nem következik, hogy az Adobe vagy a Salesforce eltűnik. Épp ellenkezőleg: a 2026-os tőzsdei folyamatok azt mutatják, hogy a piac folyamatosan újraértékeli ezeket a vállalatokat. A szoftverrészvények a februári sokk után részben visszakapaszkodtak, miközben a befektetők már azt keresik, hogy a régi szereplők hogyan tudják saját termékeikbe beépíteni az AI-agenteket, az adatkezelést és az automatizálást.

Vagyis a kérdés mégsem az, hogy „eltűnik-e a Salesforce?” Sokkal inkább az, hogy miért lesz érdemes fizetni a Salesforce-ért egy olyan világban, ahol az AI-agent egyre több feladatot képes önállóan elvégezni.

Hatalmas összegek jutnak AI beruházásokra

Az AI tőzsdei súlyát nemcsak a részvényárfolyamok mutatják. A háttérben példátlan méretű beruházási hullám zajlik. A Reuters augusztusi összesítése szerint az Alphabet, az Amazon, a Microsoft és a Meta együttes AI- és adatközponti beruházása 2026-ban már meghaladhatja a 730 milliárd dollárt.

Ez azért fontos, mert megmutatja az AI-gazdaság másik oldalát: valakinek meg is kell építenie mindazt, amit az AI-ígéretből a tőzsde már beárazott, és itt már nem csupán technológiai kérdésről beszélünk.

A Reuters szerint az AI-infrastruktúra finanszírozásához a nagy technológiai cégek egyre nagyobb mértékben fordulnak a kötvénypiacokhoz és más külső finanszírozási forrásokhoz. Az Alphabet, az Amazon és a Meta 2026-ban eddig csaknem 220 milliárd dollárnyi hitelfinanszírozást vont be, miközben a magas reálhozamok egyre fontosabb kockázati tényezőt jelentenek.

A kör tehát bezárul: az AI-részvények emelkedése tőkét vonz, a tőke finanszírozza az infrastruktúrát, az infrastruktúra pedig újabb AI-kapacitást teremt. Minél nagyobb azonban ez a kör, annál fontosabbá válik egy kérdés: mikor kezd ténylegesen megtérülni az AI-ra költött pénz?

Már az S&P 500 sem ugyanaz

A kérdés különösen fontos annak, aki nem egyedi AI-részvényt vásárol, hanem például S&P 500 ETF-en keresztül fektet az amerikai piacba.

Az S&P 500 ugyanis augusztus 13-án új történelmi csúcson, 7798,99 ponton zárt. A Reuters szerint a rekordot ismét elsősorban a nagy technológiai részvények, az AI-hoz kapcsolódó várakozások és az erős vállalati eredmények támogatták. Ez különös helyzetet teremt.

A befektetőnek már nem kell feltétlenül Nvidia-részvényt vennie ahhoz, hogy jelentős AI-kitettsége legyen. Ha az S&P 500 piaci értékének több mint 60 százalékát a BestBrokers saját módszertana szerint már olyan vállalatok adják, amelyeknél az AI lényeges üzleti vagy befektetési tényező, akkor az index maga is egyre inkább az AI-gazdaság teljesítményére támaszkodik.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az index 62 százaléka „AI-részvény”, és azt sem, hogy minden vállalat ugyanúgy reagál az AI fejlődésére. De azt igen, hogy az AI-korszakot már nem lehet egyszerűen a technológiai szektor egyik történeteként kezelni.

Az AI mára átjárja az amerikai részvénypiac értékláncát: a chipgyártótól az adatközponton és az energiaellátáson át egészen a hagyományos vállalati szoftverekig.

A következő nagy kérdés már nem az, ki az AI nyertese

A BestBrokers elemzésének egyik legérdekesebb megállapítása éppen ezért nem is a 42,39 ezermilliárd dolláros összeg, hanem az a kérdés, amelyet maga az elemzés is felvet: ki teremt valódi értéket az AI segítségével, és ki csupán az AI körül kialakult piaci lelkesedésből profitál?

Ez lehet a következő évek egyik legfontosabb tőkepiaci választóvonala, mert az AI első szakaszában elég volt megtalálni azokat, akik a technológiát építették. A következő szakaszban viszont már azt kell megérteni, ki tudja az AI-t üzletileg is fenntartható értékké alakítani. Ez pedig már nem feltétlenül ugyanaz a vállalat, amely a legtöbb AI-chipet adja el.

Az Nvidia augusztusban például hat nagy pénzügyi szereplővel olyan konstrukción dolgozik, amely több mint 500 milliárd dollárnyi külső tőkét mozgósíthat az AI-infrastruktúra kiépítésére.

Ez jól mutatja, hogy az AI-boom következő szakasza már nem pusztán arról szól, hogy ki tudja a legjobb modellt vagy chipet előállítani, hanem arról is, hogy ki, miből és milyen megtérülés mellett finanszírozza az egész rendszert.

Talán éppen ezért érdemes ma már másképp nézni az AI-részvényekre. Nem különálló cégek gyűjteményeként, hanem egy hatalmas, egymásra épülő gazdasági rendszerként. Ha pedig ez így van, akkor az AI tőzsdei történetének következő fejezete nem arról szól majd, hogy melyik lesz a következő Nvidia.

Hanem arról, hogy a több száz milliárd dolláros AI-befektetési hullám végül mely vállalatoknál és mely üzleti modelleknél válik valódi, tartós profitnövekedéssé.

The post Már nem AI-részvényekről beszélünk, a tőzsde egésze értékelődik át appeared first on digitrendi.hu.

A tévékészülékek sokáig egyre nagyobbak és egyre vékonyabbak lettek, de kikapcsolva továbbra is nagy fekete téglalapként uralták a nappalit. Az LG most Magyarországon is elérhetővé tette új Wallpaper TV-jét, amellyel egy csaknem egy évtizede tartó kísérlet újabb állomásához érkezett: a tévé ma már nemcsak jobb képet akar adni, hanem egyre kevésbé akar televíziónak látszani.

A tévéiparban több út is vezet ahhoz, hogy a televízió kevésbé tűnjön televíziónak.

Az LG már 2017-ben a falra „tapétázta” a tévét

Az LG most Magyarországra is elhozta OLED evo AI W6, vagyis True Wireless Wallpaper TV-jét. A készülék legfeljebb nagyjából 9,9 milliméter vastag, a falhoz simul, a kép- és hangjelek pedig vezeték nélkül érkeznek hozzá a különálló Zero Connect Boxból.

Csakhogy maga az ötlet korántsem új. Az LG 2017-ben jelent meg először a Wallpaper TV koncepcióval. A cél akkor az volt, hogy a televízió ne egyszerűen egy falra szerelt készülék legyen, hanem szinte úgy viselkedjen, mint egy kép: ultravékony, a fal síkjához közel kerülő kijelző.

Két évvel később, a 2019-es CES-en az LG még tovább ment. A feltekerhető OLED TV R gombnyomásra eltüntette a 65 hüvelykes képernyőt a talapzatban. Akkori beszámolónkban úgy fogalmaztunk: az LG ezzel lényegében új tévékategóriát teremtett.

És ezúttal a futurisztikus ötletből valóban termék lett. Az LG 2020-ban Dél-Koreában piacra is dobta a feltekerhető OLED R-t, egymillió helyett százmillió wonos – vagyis nagyjából 87 ezer dolláros – induló áron. A készülék azonban inkább különleges technológiai luxustermék maradt, mint széles körben elterjedő televízió.

A feltekerés helyett jött az átlátszóság

Az LG nem engedte el a gondolatot, hogy a televízió akkor igazán elegáns, ha használaton kívül kevésbé uralja a teret.

A legutóbbi CES-en pedig már a vezetéknélküliséget az átlátszósággal kombináló OLED T-vel jelent meg. A 77 hüvelykes kijelző nemcsak átlátszóvá tud válni, hanem ugyanúgy a Zero Connect technológiára épül, vagyis a kép és a hang vezeték nélkül érkezik hozzá. A modellből szintén valódi piaci termék lett, ami az amerikai piacon 60 ezer dolláros ajánlott áron indult.

Vagyis az LG több irányból is ugyanazt a problémát kerülgette: mit kezdjünk a hatalmas képernyővel, amikor éppen nem tévét nézünk?

Most már nem eltűnik, hanem beleolvad a falba

A 2026-os W6-tal az LG visszatért az eredeti Wallpaper-koncepcióhoz, de közben jócskán továbbfejlesztette azt. A gyártó szerint a W6 9 milliméteres kategóriájú ultravékony kialakítást és valódi vezeték nélküli kép- és hangátvitelt kínál.

A lényeg azonban nem feltétlenül a milliméterek száma. Hanem az, hogy a falon a kijelzőn kívül minél kevesebb minden maradjon.

A Zero Connect Box külön helyre kerülhet, így a konzolok, médialejátszók és más külső eszközök sem feltétlenül a televízió alatt sorakoznak. Az LG új Wallpaper TV-je így már nemcsak vékonyabb televízió, hanem egy másfajta nappali-elképzelés része.

Ráadásul kikapcsolva sem feltétlenül kell fekete képernyőként nézni rá: az LG Gallery+ szolgáltatása műalkotásokat, fotókat, filmes jeleneteket vagy akár játékjeleneteket jeleníthet meg rajta.

Nem csak az LG akarja eltüntetni a tévét

A Samsung más úton indult el: a The Frame nem eltüntetni akarja a tévét, hanem műalkotássá változtatni. A 2026-os The Frame Pro már vezeték nélküli One Connect kapcsolattal és Art Mode-dal próbálja még közelebb hozni a televíziót a képzőművészeti tárgyhoz.

A TCL pedig ennél is közvetlenebbül lép az LG nyomába: az A400U Premium Wallpaper QD-Mini LED TV nevében is szerepel a Wallpaper megjelölés. QD-Mini LED panelt, ultravékony kialakítást és akár 98 hüvelykes képátlót kínál.

A Sony inkább másképpen közelít a témához. A BRAVIA 8 II-nél a gyártó már kifejezetten arról beszél, hogy a vékony kialakítás, az anyagok és a felületek harmonikusan illeszkedjenek a lakótérhez és a falhoz.

A Hisense közben elsősorban a nagy méretű, nagy fényerejű Mini LED/RGB Mini LED televíziókkal tolja ki a prémium kijelzők határait, de a mostani kínálat alapján nem ugyanabban a Wallpaper kategóriában játszik, mint az LG és a TCL.

Vajon tényleg jobb, ha eltűnik?

A Wallpaper TV-k kétségtelen előnye, hogy sokkal szabadabban alakítható körülöttük a lakótér. Kevesebb látható kábel, letisztultabb fal, kisebb vizuális dominancia – különösen akkor, ha a televízió egyben a nappali egyik legfontosabb dizájneleme is.

Van azonban ára is ennek a minimalizmusnak.

A prémium OLED Wallpaper készülékek ára messze nem tömegpiaci, a falra szerelésnek pontosnak kell lennie. Az OLED technológiánál pedig továbbra is érdemes számolni a tartósan megjelenített statikus képekből fakadó beégési kockázattal, még akkor is, ha a mai készülékek ezt különféle védelmi megoldásokkal igyekeznek mérsékelni.

És persze a „vezeték nélküli” sem azt jelenti, hogy a készüléknek nincs szüksége áramra. A kábelek egy része egyszerűen máshová költözik.

alcím: A nagy fekete téglalap utáni korszak

Ha végignézzük az elmúlt csaknem tíz évet, érdekes fejlődési ív rajzolódik ki.

2017: a tévé legyen olyan, mint egy kép.

2019: ha nem használjuk, tekerjük fel.

2024: legyen átlátszó.

2026: simuljon bele a falba, és a kábelek is tűnjenek el mellőle.

Közben a Samsung műalkotássá alakítja, a TCL Wallpaper TV-ként követi a falhoz simuló irányt, más gyártók pedig a vékonyabb, elegánsabb, enteriőrbe illeszkedő készülékek felé mennek.

Talán ezért nem is az a legérdekesebb kérdés, hogy mekkora lesz a következő tévé, hanem az, hogy egyáltalán

The post A TV, amely egyre kevésbé akar tévének látszani appeared first on digitrendi.hu.

De ne csak rólam legyen szó. Általánosságban is igaz, hogy a konzolos világhoz szokott felhasználó gyors reakciót, folyamatos képet, pontos irányítást és erős vizuális atmoszférát vár. Egy mobiltelefon természetesen nem ugyanazt a helyzetet teremti meg, mint egy nappaliban használt PlayStation, de megfelelő hardverrel és jól átgondolt funkciókkal sokkal közelebb kerülhet ahhoz az élményhez, amelyet a játékos a nagyobb képernyőn megszokott.

A jó választás ezért nem egyetlen látványos specifikáción múlik, hanem azon, hogy a készülék mennyire képes hosszabb távon is gördülékeny, kényelmes és kiszámítható digitális szórakozást adni.

A Sony PS5 játékok világa jó viszonyítási pont. Egy látványos akciókaland, egy The Last of Us-hangulatú történetvezérelt cím, az Under the Waves-hez hasonló atmoszférikus élmény vagy egy családibb hangvételű Törpös Gyűjtemény után mobilon is felértékelődik az összhatás: az, hogy a kép, a hangulat, az irányítás és a működés mennyire áll össze egységes játékélménnyé.

A kijelző nem csak méretkérdés

Játékhoz a nagyobb képernyő kényelmesebb lehet, de önmagában a méret nem garantál jobb élményt. Legalább ilyen fontos a panel minősége, a fényerő, a kontraszt és a képfrissítés. Egy 120 Hz-es kijelző gördülékenyebb mozgást adhat, ami gyors tempójú akciójátékoknál, versenyjátékoknál vagy online meccseknél érezhető különbséget jelenthet. A magasabb fényerő pedig akkor válik igazán fontossá, ha nem csak sötét szobában, hanem útközben vagy erősebb környezeti fényben is játszunk.

A felbontásnál érdemes az egyensúlyt keresni. A nagyon részletgazdag panel látványos, de jobban terhelheti az akkumulátort és a grafikus egységet. Egy jó, játékra szánt telefon nem feltétlenül a legmagasabb specifikációval tűnik ki, hanem inkább azzal, hogy a kijelző hosszabb használat közben is kényelmes marad: a kép nem fárasztja a szemet, a mozgás folyamatos, az érintésérzékelés pedig pontosan követi a játék ritmusát.

Teljesítmény – nemcsak a benchmark számít

A játékra szánt mobilnál fontos a gyors processzor és az erős grafikus teljesítmény, de a mindennapi élményt nem egyetlen teszteredmény határozza meg. Sokkal lényegesebb, hogy a telefon hosszabb játék közben is stabil maradjon, ne lassuljon látványosan, és ne melegedjen fel olyan mértékben, hogy kényelmetlenné váljon a tartása. Egy erős chip csak akkor ér sokat, ha a készülék hűtése és energiafelhasználása is jól van megoldva.

A memória szintén fontos. A több RAM segíthet abban, hogy a játék, a chat, a böngésző és a streaming szolgáltatás között ne kelljen állandóan újratölteni az alkalmazásokat. Ez különösen azoknak számít, akik nem egyetlen játékra használják a telefont, hanem videót néznek, közben kommunikálnak, majd visszalépnek egy online meccsbe vagy felhőalapú játékfolyamba.

A tárhely gyorsabban elfogy, mint gondolnánk

A modern játékok, videók és frissítések sok helyet foglalnak, ezért a tárhelyet nem érdemes alulméretezni. Egy 128 GB-os készülék elsőre elegendőnek tűnhet, de ha több nagyobb játék, sok fotó, letöltött sorozat, videó és rendszerfrissítés kerül rá, hamar szűkössé válhat. A 256 GB vagy nagyobb tárhely kényelmesebb választás lehet azoknak, akik hosszabb távra terveznek, és nem szeretnék folyamatosan törölgetni a tartalmakat.

A konzolos világban már megszoktuk, hogy a digitális játékok és kiegészítők helyet kérnek maguknak. A Sony PlayStation 5 környezetében például természetes, hogy egy-egy nagyobb cím, gyűjtői kiadás vagy dobozos játék mellett digitális tartalmak, frissítések és extra csomagok is megjelennek. A mobilnál ugyanez a logika kisebb képernyőn, de hasonló kényelmi elvárásokkal működik: legyen elég hely, legyen gyors elérés, és ne a tárhely legyen a szórakozás szűk keresztmetszete.

Az irányítás és a kapcsolat adja a játék kényelmét

A mobilos játék akkor válik igazán természetessé, ha a készülék nemcsak erős, hanem jól kapcsolódik a kiegészítőkhöz is. Sok cím kontrollerrel pontosabb, kényelmesebb és konzolosabb irányítást ad, ezért vásárláskor érdemes figyelni a Bluetooth-stabilitásra, a késleltetésre és arra, hogyan működik a telefon fülhallgatóval, külső kijelzővel vagy vezeték nélküli eszközökkel. Online játéknál és felhőalapú streamelésnél a Wi-Fi minősége ugyanilyen lényeges: hiába erős a hardver, ha a kapcsolat akadozik, az élmény gyorsan szétesik.

A hangzás szintén sokat hozzátesz a játék hangulatához. Egy tiszta sztereó hangszóró, jól érthető beszédhang és stabil vezeték nélküli hangkapcsolat különösen akkor fontos, ha a telefon nem csak rövid mobilos játékokra, hanem hosszabb, elmélyültebb szórakozásra is szolgál. A jó készülék ilyenkor nem külön technikai feladatokat ad, hanem észrevétlenül támogatja azt, hogy a játék, a kép, a hang és az irányítás egyben maradjon.

A konzolos elvárások mobilon is irányt mutatnak

Aki konzolon történetvezérelt, látványos vagy atmoszférikus játékokhoz szokott, mobilon is többet vár az egyszerű gyorsaságnál. Ilyenkor nem pusztán az számít, hogy a telefon erős-e, hanem az is, mennyire képes megtartani azt a folyamatosságot, amely a konzolos játékélményt kényelmessé teszi: a gyors belépést, a pontos irányítást, a jó képminőséget és azt a zavartalan működést, amely nem szakítja meg feleslegesen a figyelmet.

Nálam ez akkor vált igazán kézzelfoghatóvá, amikor az Allegro kínálatából PS5-játékot választottam: nemcsak a cím vagy a műfaj számított, hanem az is, milyen tempót, hangulatot és bevonódást vártam tőle. Ugyanez a tudatosság mobilon is segít: könnyebb jó döntést hozni, ha nem általánosan egy „erős telefont” keresünk, hanem inkább azt nézzük, milyen típusú digitális kikapcsolódást szeretnénk rajta élvezni.

The post Zsebben hordott játékélmény – hogyan válasszunk okostelefont, ha a konzolos világ is fontos? appeared first on digitrendi.hu.

Az AI térnyerése az adatközpontok világában nem pusztán nagyobb számítási kapacitást jelent. Az egyre nagyobb teljesítményű infrastruktúrákhoz energiaellátásra, hűtésre és megfelelően méretezett, megbízható infrastruktúrára is szükség van. Ezt a területet viszi tovább Magyarországon a Schneider Electric új vezetője, Polóny Tibor.

A szakember a Schneider Electric „Secure Power & Data Centers” üzletágának hazai vezetőjeként az adatközponti, az AI-alkalmazásokat kiszolgáló infrastruktúrákhoz kapcsolódó megoldások magyarországi forgalmazásáért és műszaki támogatásáért, valamint az üzletág további fejlesztéséért felel.

Feladatai közé tartozik a piaci lehetőségek feltérképezése, a partneri és értékesítési csatornák fejlesztése, valamint a vállalat integrált energia- és digitalizációs megoldásainak további pozicionálása.

Több mint két évtized az IT-infrastruktúra világában

Polóny Tibor villamosmérnöki diplomáját a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán szerezte, majd eddigi pályafutásának jelentős részét a Kontron Hungary-nél töltötte. Az elmúlt 21 évben több különböző pozícióban dolgozott a vállalatnál, 2012 óta pedig értékesítési vezetőként vett részt a cég munkájában.

Ez idő alatt nemcsak az IT-infrastruktúrákhoz kapcsolódó megoldások piacát ismerhette meg, hanem a végfelhasználók, integrátorok, disztribútorok és gyártók együttműködésére épülő üzleti ökoszisztémában is jelentős tapasztalatot szerzett.

Ez a háttér különösen érdekes lehet a mostani piaci környezetben, amikor az adatközponti fejlesztések és az AI terjedése egyre szorosabban kapcsolja össze az IT- és az energetikai infrastruktúrát.

Feladata nemcsak az adatközpontokról szól

Az új vezető feladatai között hangsúlyosan jelenik meg a partneri együttműködések további erősítése is. A Schneider Electric a végfelhasználói, partneri és disztribútori értékesítési csatornák fejlesztésével, illetve komplex, ökoszisztéma-alapú ajánlatainak piaci erősítésével kívánja tovább növelni jelenlétét a hazai piacon.

A cél ennél is tágabb: azoknak a fejlesztési programoknak, partnerségeknek és együttműködéseknek a támogatása, amelyek hozzájárulhatnak Magyarország digitális és energetikai infrastruktúrájának fejlődéséhez.

A kinevezés így jól illeszkedik abba a piaci változásba, amelyben az adatközpont már nem csupán informatikai létesítmény, hanem egyre inkább energia- és infrastruktúra-kérdés is.

Az AI terjedésével pedig ennek a kapcsolatnak várhatóan tovább nő a jelentősége.

The post Új vezetővel erősít a Schneider Electric az AI-korszak adatközponti piacán appeared first on digitrendi.hu.

Az utazós eSIM egy éve még elsősorban az olcsóbb és kényelmesebb roaming alternatívájaként került a figyelem középpontjába. A felhasználó kiválasztotta az úti célt, megvette a megfelelő adatcsomagot, néhány perc alatt letöltötte az eSIM-profilt, majd külföldön egyszerűen bekapcsolta. Nem kellett fizikai SIM-kártyát cserélni, helyi üzletet keresni vagy a roamingdíjak miatt aggódni.

A piac azóta tovább gyorsult. A travel eSIM már nem egy szűk digitális rétegtechnológia: egyre több szolgáltató épít rá üzletet, miközben a hagyományos távközlési cégek közül is többen felismerték, hogy nem érdemes átengedniük ezt a területet a független szereplőknek. A globális piac méretét 2026-ra már mintegy 710 millió dollárra becsülik, 2032-re pedig 1,85 milliárd dollár körüli értéket várnak.

A kérdés azonban már nem csak az, hogy mennyibe kerül.

A kijelzőn 5G van, de mit kapunk valójában?

Az Ookla friss elemzése éppen erre világít rá. A hálózati teljesítmény vizsgálatakor ugyanis nem elegendő azt látni, hogy a telefon kijelzőjén 4G vagy 5G jelenik meg. A felhasználói élményt a letöltési és feltöltési sebesség mellett a késleltetés, az adatforgalom útvonala, a hálózati prioritás és más hálózati paraméterek is befolyásolják.

Ez azért érdekes, mert a travel eSIM használatakor a telefon ugyan csatlakozhat egy helyi mobilhálózathoz, de az adatforgalom nem feltétlenül ugyanazon az útvonalon közlekedik, mint egy helyi előfizetőé. Az Ookla mérései szerint a travel eSIM-ek forgalma sok esetben egy távolabbi hálózati központon keresztül jut el az internetre.

A travel eSIM-szolgáltatók jelentős része ugyanis nem saját rádiós hálózatot üzemeltet. A háttérben globális mobilhálózati partnerek, roamingmegállapodások, mobilaggregátorok és különböző adatátjárók kapcsolják össze az utazót a helyi hálózattal. Egy 2024-es kutatás például az Airalo infrastruktúráját vizsgálva arra jutott, hogy a szolgáltató több esetben a helyi hálózattól földrajzilag távoli internetes kilépési pontokat használ, ami hatással lehet a késleltetésre.

Vagyis könnyen előfordulhat az a látszólag furcsa helyzet, hogy ugyanazon a mobilhálózaton vagyunk, mégsem feltétlenül ugyanazt a hálózati élményt kapjuk, mint a helyi előfizető.

Ez különösen akkor válhat érzékelhetővé, ha a felhasználó nem egyszerűen üzeneteket küld és térképet néz, hanem videóhívást indít, felhőalapú munkát végez, nagyobb fájlokat tölt fel, vagy más, késleltetésre érzékeny szolgáltatást használ.

Egy éve még az ár volt a kulcskérdés

Egy évvel ezelőtti cikkünkben, amikor a travel eSIM-piac látványos növekedése már kirajzolódott, azt vizsgáltuk, hogy az új szolgáltatási modell inkább lehetőség vagy fenyegetés-e a mobilszolgáltatóknak.

Akkor még elsősorban az volt a kérdés, hogy a független szereplők mennyire tudják kikezdeni a hagyományos roamingbevételeket. Az eSIM legnagyobb vonzereje ugyanis egyszerű volt: olcsóbban, gyorsabban és rugalmasabban lehetett mobiladatot vásárolni külföldre.

A verseny azóta sem tűnt el, sőt bővült egy új dimenzióval.

Már nem feltétlenül az nyer, aki a legolcsóbb 10 vagy 20 GB-ot kínálja, hanem az, aki az adott adatcsomag mögé a legjobb hálózati élményt tudja tenni.

Ez pedig visszahozhatja a klasszikus mobilszolgáltatók egyik legfontosabb előnyét: a hálózatot és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát. A távközlési szolgáltatók számára ezért az utazós eSIM egyszerre lehet fenyegetés és lehetőség.

Ha az ügyfél a saját szolgáltatójától kap egy utazós eSIM-ajánlatot, az már önmagában bizalmi előnyt jelenthet. Ismeri a márkát, az alkalmazást, az ügyfélszolgálatot, és – ami talán még fontosabb – ismeri az otthoni hálózat minőségét.

Ebből egy nagyon egyszerű értékajánlat is felépíthető: miért kísérleteznék egy ismeretlen travel eSIM-szolgáltatóval, ha a saját mobilszolgáltatómnál is megkapom az utazáshoz szükséges adatcsomagot?

Persze ez csak akkor működik, ha az operátor külföldi szolgáltatása valóban versenyképes árban, lefedettségben és teljesítményben is. Az önmagában már nem lesz elegendő, hogy egy szolgáltató a saját logóját ráteszi egy travel eSIM-re.

A hálózati minőség viszont megkülönböztető tényezővé válhat.

Ez különösen érdekes lehet Magyarországon, ahol a hazai mobilhálózatok nemzetközi összevetésben is erős teljesítményt mutatnak. Az Ookla és más független hálózati mérési rendszerek adatai miatt a hazai operátorok számára ez akár kommunikálható versenyelőnnyé is válhat – feltéve, hogy ugyanezt az élményt az utazási szolgáltatásban is képesek biztosítani.

A Viber már a hálózati réteg felé lépett

A változás ráadásul már nem csak a távközlési cégeknél látható.

Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy a Rakuten Viber júliusban Magyarországon is elindította alkalmazáson belüli utazási eSIM-szolgáltatását. A felhasználók közvetlenül az alkalmazásból vásárolhatnak, és aktiválhatnak külföldi mobiladat-csomagokat, több száz úti célhoz.

Ez azért érdekes, mert jól mutatja, hogy a mobilkapcsolat már nem feltétlenül a mobilszolgáltató alkalmazásában kezdődik.

Egy üzenetküldő, egy bank, egy utazási oldal vagy akár egy légitársaság is beépítheti saját digitális ökoszisztémájába a mobiladat-vásárlást. A mobil világkonferencia(MWC) idején a Kaleido Intelligence is arra hívta fel a figyelmet, hogy az eSIM-ek egyre könnyebben integrálhatók bankok, légitársaságok és utazási szolgáltatók alkalmazásaiba.

A verseny tehát két irányból is érkezik: a hálózat és az alkalmazás felől.

A travel eSIM következő kérdése: kié az utazó?

Ezért az utazós eSIM története ma már jóval több annál, hogy hogyan lehet olcsóbban internetezni külföldön. A kérdés lassan az lesz, hogy ki birtokolja az utazó mobilkapcsolatát.

A travel eSIM-szolgáltató?
A mobilszolgáltató?
A banki alkalmazás?
Az utazási platform?
Vagy egy szuperappá váló üzenetküldő?

Az eSIM eredetileg a szabadság technológiája volt: szabadságot adott a SIM-kártya cseréjétől, a helyi szolgáltatók keresésétől és a hagyományos roaming kötöttségeitől.

Most viszont elérkezhet a következő szakasz.

A szabadság mellé ugyanis minőség is kell.

És ha az utazó rájön, hogy a legolcsóbb adatcsomag nem feltétlenül biztosítja a legjobb hálózati élményt, akkor újra felértékelődhet az, amiről a távközlési iparág az elmúlt évek digitális átalakulása közben talán kissé megfeledkezett: vagyis maga a hálózat.

The post Ugyanaz a hálózat, ugyanaz az 5G – mégsem ugyanazt kapjuk a travel eSIM-mel? appeared first on digitrendi.hu.

Ha valaki enged a csábításnak, hamar megtapasztalhatja, hogy a néhány perces szórakozásnak ára van. Reklámok, újabb reklámok, virtuális érmék, fizetős epizódok és újabb cliffhangerek(szándékosan függőben hagyott, izgalmas pillanatok) követik egymást. Könnyű azt mondani: köszönöm, ebből nem kérek.

Csakhogy ami felhasználói szemmel időnként meglehetősen idegesítő mobilos szórakozásnak tűnik, mára egyre komolyabb üzletté vált.

Rövid, függőleges és folytatásos

A mikrodráma (microdrama) – vagyis a rövid, epizodikus drámasorozat – lényegében a televíziós sorozat és a közösségi videó találkozása. Az egy-két, esetenként néhány perces epizódokat eleve okostelefonos fogyasztásra, függőleges képernyőre és gyors figyelemváltásra tervezik. A történetek folytatásosak, az egyes részek pedig gyakran éppen a legizgalmasabb ponton érnek véget.

Vagyis a mikrodráma a TikTok és a Netflix furcsa szerelemgyereke: a rövid videó fogyasztási logikáját ötvözi a sorozatok cliffhangerekre épülő dramaturgiájával.

A műfaj különösen gyorsan terjed olyan alkalmazásokban, mint a ReelShort, a DramaBox és a ShortMax. Felfedezésükben pedig éppen azok a platformok játszanak fontos szerepet, amelyekről a felhasználó már amúgy is fogyaszt rövid videókat: a TikTok, az Instagram és a YouTube.

Nem az idő rövid, hanem az epizód

A mikrodráma egyik trükkje, hogy a rövid epizód nem feltétlenül jelent rövid történetet. Egy sorozat akár több tucat vagy száz rövid részből is felépülhet, így a teljes történet hossza végül egy hagyományos sorozatéval is összemérhető.

A dramaturgia viszont egészen más. Nincs hosszú felvezetés, a szereplők és a konfliktusok gyorsan megjelennek, a fordulatok pedig szinte egymást követik. A cél nem feltétlenül az, hogy a néző kényelmesen hátradőljön, hanem hogy a következő epizódra kattintson.

Ez a működés pedig tökéletesen illeszkedik a fokozott mobilos figyelemhez.

A reklámözön nem hiba, hanem az üzleti modell része

A Facebookon felbukkanó jelenetek ezért különösen fontosak az üzletben érintettek számára. Ezek nem egyszerűen ingyenes tartalmak, hanem a felhasználószerzés egyik eszközei: a rövid, érzelmileg túlfűtött jelenet felkelti az érdeklődést, majd az alkalmazásba tereli a nézőt.

A monetizáció többféleképpen történhet. Egyes részek ingyenesen elérhetők, a további epizódokért pedig reklámot kell megnézni, előfizetni is lehet, vagy virtuális pénzzel kell feloldani őket. Az Omdia elemző cég szerint a mikrodráma-bevételek több mint 60 százaléka már 2025-ben előfizetésekből vagy tranzakciós fizetésekből származott, jellemzően valamilyen ingyenes belépési modell után.

Vagyis a felhasználó által érzékelt „reklámözön” valójában egy tudatosan felépített tölcsér része: ingyenes részlet, kíváncsiság, alkalmazás, újabb epizód, fizetési pont.

Már a Netflix mobilos idejét is támadja

Az igazán figyelemre méltó az, hogy a modell nem pusztán sok letöltést produkál, hanem komoly figyelmet is szerez.

Az Omdia Sensor Tower-adatokra épülő elemzése szerint az Egyesült Államokban 2025 negyedik negyedévében a ReelShort felhasználói naponta átlagosan 35,7 percet töltöttek az alkalmazásban. A Netflix mobilos használata ugyanebben az összevetésben 24,8 perc, az Amazon Prime Video-é 26,9, a Disney+-é pedig 23 perc volt.

Ez nem azt jelenti, hogy a ReelShort nagyobb lenne a Netflixnél. A Netflix amerikai mobilos havi aktív felhasználóinak száma még mindig nagyságrendekkel magasabb. A különbség inkább abban rejlik, hogy aki már belépett egy mikrodráma-appba, az intenzíven használja.

Ez pedig a streamingcégek számára fontos figyelmeztetés: a mobilos figyelemért már nemcsak egymással és a YouTube-bal vagy a TikTokkal kell versenyezniük.

Milliárdokból épül a mikrodráma üzlete

Az Omdia becslése szerint a mikrodráma globális bevétele 2025-ben elérte a 11 milliárd dollárt, 2026 végére pedig 14 milliárd dollárra nőhet. A Kínán kívüli piacok ebből 2026-ban mintegy 3 milliárd dollárt adhatnak, az Egyesült Államok pedig önmagában a Kínán kívüli bevételek felét generálhatja.

A növekedés azért is figyelemre méltó, mert a mikrodráma még viszonylag új kategória. Ráadásul nem a hagyományos televíziós vagy streaminglogikából indul ki, hanem eleve a mobiltelefonból.

Ez a gyártási oldalon is előnyt jelenthet. A rövid epizódok, a mobilos formátum és az alacsonyabb produkciós költség miatt sokkal gyorsabban és olcsóbban lehet új tartalmakat piacra vinni, mint egy hagyományos sorozat esetében. Az Omdia szerint éppen ez a mobil-first megközelítés és a magas elkötelezettség teszi a formátumot különösen vonzóvá.

A mikrodráma nem az olcsó szórakozásra építő közönség piaca

Az Omdia legújabb kutatásának egyik legérdekesebb eredménye, hogy a mikrodráma nem feltétlenül az olcsó, ingyenes szórakozásra építő közönség piaca.

Az USA-ban az elmúlt három hónapban az iPhone-felhasználók 9 százaléka, az androidosok 10 százaléka használt legalább egy mikrodráma-alkalmazást. A fizetők aránya szinte teljesen azonos volt: 69, illetve 68 százalék.

A különbség inkább a költésben jelentkezik. A Sensor Tower adatai alapján az iPhone-felhasználók átlagosan heti 14 dollárt költenek microdrama-appokra, szemben az androidosok körülbelül 10 dollárjával. Ez valóban mintegy 40 százalékos különbség.

Más piacokon még nagyobb eltérések is megjelennek a fizetési hajlandóságban. Dél-Koreában például a mikrodráma-tartalmakért fizető iPhone-felhasználók aránya 59 százalék, míg az androidosoké 45 százalék volt. Németországban 49 és 44, Brazíliában pedig 48 és 39 százalék volt ugyanez az arány.

Vagyis a történet már nem egyszerűen arról szól, hogy ki nézi a mikrodrámát, hanem arról is, hogy ki hajlandó fizetni érte.

Ez lehet a streaming következő kihívója?

Talán még korai lenne a mikrodrámát a Netflix valódi kihívójának nevezni. A hagyományos streamingplatformok közönségmérete és tartalmi kínálata továbbra is összehasonlíthatatlanul nagyobb.

De az már most látszik, hogy a mobilos műfaj egy másik versenyben komolyan vehető játékos: a felhasználó idejéért és figyelméért folyó versenyben.

És ebben nem feltétlenül a hosszabb, drágább és látványosabb tartalom nyer.

Lehet, hogy a következő nagy mobilos médiatrend éppen az lesz, amelyik egyetlen perc alatt eléri, hogy kíváncsiak legyünk a következő percre.

A mikrodráma pontosan ezt tudja, és ha valaki egyszer már eljutott a „csak ezt az egy részt még megnézem” pontig, a történetnek könnyen lehet még egy folytatása.

Meg még egy.

The post A TikTok és a Netflix furcsa szerelemgyereke: dollármilliárdos üzletté nő a mikrodráma appeared first on digitrendi.hu.