A változás Magyarországon is jól érzékelhető. A Lurdy Ház mozija szeptemberben nyitotta meg Közép-Kelet-Európa első Samsung Onyx LED mozitermét, miközben a Cinema City több hazai terme az új INFINITY VISION minősítést kapta meg. A két fejlesztés technológiailag nem ugyanazt az utat járja, de ugyanarra a piaci kihívásra reagál: olyan mozis élményt kell kínálni, amelyet otthon egyre nehezebb reprodukálni.

Nem tűnt el a mozi, de újra meg kell győznie a nézőt

A mozizásnak közben nincs oka eltűnni. Az International Union of Cinemas (UNIC) 2026-os éves jelentése szerint 2025-ben az európai mozik összesen 873,2 millió látogatót regisztráltak. Ez 4,4 százalékkal kevesebb a 2024-esnél, miközben a jegybevétel közel 6,9 milliárd euró volt.

A kép 2026-ban már kedvezőbb. Az UNIC szeptemberi összesítése szerint az EMEA-régióban – Európában, a Közel-Keleten és Afrikában – az év első nyolc hónapjában a box office 29 százalékkal haladta meg a 2025-ös szintet. Augusztusban a globális mozipénztár 4,645 milliárd dolláros rekordot ért el, ami az adott hónap valaha mért legmagasabb értéke.

Magyarországon 2025-ben 10,611 millió mozilátogatást mértek, szemben a 2024-es 10,733 millióval. A működő mozik száma 152, a mozitermeké 422, a férőhelyeké 71 009 volt. A vetítések száma 526 ezerre nőtt, az egy látogatásra jutó átlagos jegybevétel pedig 2473 forintot ért el.

A magyar piac ugyanakkor még mindig nem érte el a koronavírus járvány előtti szintet. A korábbi években ugyanis rendszeresen 12,5–15,5 millió közötti éves mozilátogatást jegyeztek fel.

A kérdés ezért ma már kevésbé az, hogy járnak-e még moziba az emberek, sokkal inkább az, hogy miért választják a mozit az otthoni képernyő helyett.

A fiatalok sem mondtak le a nagyvászonról

Érdekes módon erre a kérdésre a fiatalok adatai nem azt a választ adják, amit elsőre várnánk. A Global Cinema Federation 2026-os, a világ mozis piacának nagyjából 70 százalékát lefedő kutatásában a 25 év alatti válaszadók 78 százaléka mondta azt, hogy az előző hat hónaphoz képest ugyanannyi vagy több filmet néz moziban. A korcsoport nettó növekedése 15 százalék volt.

Magyarországon az NMHH és a Nemzeti Filmiroda mintegy ezer mozilátogató bevonásával végzett kutatása szerint a megkérdezettek 28 százaléka legalább havonta egyszer jár moziba. A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a mozizás alapvetően társas szabadidős tevékenység: a többség családdal, párjával vagy barátokkal megy, miközben az egyedül mozizást mindössze mintegy 5 százalék preferálja.

Ez pedig fontos különbség a streaminghez képest. Otthon bármikor elindítható egy film, megállítható, visszatekerhető, és közben akár vacsorázni is lehet. A mozinak ezért nem feltétlenül az otthoni képernyővel kell versenyeznie, hanem olyan élményt kell adnia, amelynek maga a helyszín is része.

Már nem csak a vetítőért fizetünk

Ennek egyik látványos jele a prémium moziformátumok terjedése. Az UNIC 2026-os jelentése szerint 2025 végén Európában 40 214 mozivászon működött, globálisan pedig 219 954. A prémium nagyformátumú, illetve immerzív technológiát alkalmazó termek száma is folyamatosan bővül. A Cinema United adatai szerint 2023 óta több mint 200 új Premium Large Format (PLF) teremmel bővült a globális kínálat, így számuk már megközelíti a 6000-et.

A prémium mozi ma már nem egyszerűen azt jelenti, hogy „nagyobb a vászon”. A technológiai fejlesztéshez egyre gyakrabban társul prémium hangzás, kényelmesebb ülés, nagyobb tér, különleges étel- és italkínálat vagy valamilyen plusz tartalom.

Észak-Amerikában a moziüzemeltetők csak az elmúlt egy évben több mint 1,5 milliárd dollárt fektettek a mozik korszerűsítésébe. A Cinema United adatai szerint a dine-in, vagyis étkezéssel kombinált mozik már a teljes észak-amerikai box office mintegy 10 százalékát adják.

A mozi tehát egyre inkább az úgynevezett élménygazdaság része lesz. Nem csak filmet ad el, hanem időt, helyszínt, kényelmet, társas élményt és technológiai többletet.

Projektor helyett maga a képernyő világít

A technológiai verseny egyik legérdekesebb új iránya már nem is a projektor továbbfejlesztése, hanem annak részleges kiváltása.

A Lurdy Mozi új 10-es terme a Samsung Onyx LED technológiájára épül. A 11,5 méter széles, 4K felbontású kijelző nem vászonra vetíti a képet, hanem maga bocsátja ki a fényt. A rendszer HDR-technológiát, akár 120 Hz-es képfrissítést és 3D-t is támogat. Utóbbi aktív lencséjű 3D-szemüveggel működik.

A Samsung szerint az Onyx egyik fontos előnye a mély fekete és a nagy kontraszt. A technológia akár 300 nites csúcsfényerőt is biztosíthat, miközben a hagyományos mozis projektorokra a vállalat 48 nites értéket ad meg összehasonlításként. Az Onyx 120 Hz-es képfrissítéssel is működhet, és automatikus kalibrációval igyekszik fenntartani az egyenletes képminőséget.

A technológia fejlődése ráadásul nem állt meg a Lurdyban telepített méretnél. A Samsung 2026 áprilisában a CinemaConon már egy 14 méteres Onyx szabványos méretet is bemutatott a nagyobb prémium mozitermek számára. A kijelző akár 20 méteresre is skálázható, és a gyártó továbbra is 4K/120 Hz támogatást, 300 nites csúcsfényerőt és 2.39:1, illetve 1.85:1 képarányt emel ki.

A Lurdy fejlesztése közben nemcsak a kijelzőről szól. A 229 férőhelyes teremben 176 normál ülés mellett 16 döntött háttámlás relax lounge-ágy és 37 elektromosan állítható VIP-fotel található. A VIP-jegyhez büfémenü is jár. A normál jegy 3380, a VIP-jegy 5380 forint, a 3D-s szemüveg pedig külön tétel.

A mozi, ahol már nem csak filmet lehet nézni

Az Onyx egyik érdekes tulajdonsága éppen az, hogy a technológia a hagyományos filmvetítésen túl is használható. A nagy fényerejű kijelző miatt sportközvetítések, koncertek, e-sport-események és vállalati prezentációk is megjelenhetnek a moziteremben.

A Lurdy programjában már most is szerepelnek ilyen tartalmak: októberben Queen-koncertfilm, illetve BTS-koncert élő közvetítése várja a nézőket.

Ez azért fontos, mert a moziterem így nem csak akkor termelhet bevételt, amikor éppen egy új hollywoodi film vonzza a közönséget. A terem maga válhat rendezvényhelyszínné.

Más út, ugyanaz a cél: INFINITY VISION

Miközben a Lurdy a projektor nélküli LED irányába indult, a Cinema City más módon közelít a prémium mozihoz.

Az INFINITY VISION nem egy konkrét vetítési technológia, hanem prémium nagyformátumú mozitermek minősítése. A követelmények között közel 14 méter, pontosan 45 láb széles vászon, legalább Dolby Surround 7.1-es, illetve ennél fejlettebb Dolby Atmos hangrendszer, valamint meghatározott fényerő-követelmények szerepelnek. 2D esetében legalább 14 foot-lambert, 3D-nél minimum 6 foot-lambert fényerő szükséges.

Az INFINITY VISION tehát nem az Onyx ellenfele. Más logikát képvisel: az egyiknél maga a megjelenítési technológia változik, a másiknál egy meghatározott prémium mozis élmény műszaki feltételeit hitelesítik.

A Cinema City a minősítést a Bosszúállók: Végjáték újravetítéséhez kapcsolta. A film INFINITY VISION-termekben, IMAX-ben, ScreenX-ben és 4DX-ben is megjelent, különböző helyszíneken 2D és 3D változatokkal. A decemberben érkező Bosszúállók: Doctor Doom ébredése szintén bekerül az INFINITY VISION-termek programjába.

Ez jól mutatja, hogy a prémium mozi ma már nem egyetlen technológiai paraméterről szól. Nagy kép, nagyobb fényerő, jobb kontraszt, térhangzás, mozgó ülés, 3D, óriásvászon, különleges ülés, étel, ital, exkluzív tartalom – a néző pedig egyre többféle élmény közül választhat.

A 3D még mindig képes tömegeket mozgatni

A 3D sem tűnt el a moziból. Az UNIC 2026-os jelentése szerint a RealD adatai alapján a globális 3D-box office 2025-ben 2,5 milliárd dollárra nőtt, ami 127 százalékos éves emelkedés. A Ne Zha 2 hatását kiszűrve is 32 százalékos volt a növekedés. Az EMEA-régióban a 3D a jegybevételek 18 százalékát adta, az Avatar: Fire and Ash esetében pedig a globális 3D-részarány 63,6 százalék volt.

Én magam is kipróbáltam az új Samsung Onyx LED technológiát a Lurdy Moziban, a Terminátor 2 felújított, 4K 3D-s változatával. A látvány technikailag valóban egészen más hangulatú, mint amit egy hagyományos projektoros teremben megszokhattunk, de sajnos nem mindenki számára jelenthet felhőtlen szórakozást. Nagyjából háromnegyed óra után el kellett hagynom a termet, mert számomra a filmkockák gyors térbeli változása némi rosszulléttel és fejfájással járt.

Ebből természetesen semmilyen általános következtetés nem vonható le a technológiára nézve. Lehet, hogy egyszerűen érzékenyebben reagálok a 3D-re, lehet, hogy a film, a 3D-s megjelenítés és a saját érzékenységem együtt okozta a kellemetlenséget. Mindenesetre érdekes tapasztalat volt egy olyan időszakban, amikor a moziipar éppen azt próbálja elérni, hogy a néző még intenzívebben élje át a filmet.

A mozi jövője talán már nem is csak a mozi

A technológiai fejlesztésekből egyre világosabban kirajzolódik egy másik trend is: a moziterem többfunkciós élménytérré válik.

A Samsung Onyx esetében ez már konkrétan megjelenik a fejlesztési tervekben, a Cinema Citynél pedig a prémium formátumok, a ScreenX, a 4DX, az IMAX, a különleges eseményvetítések és még a gyűjtői merchandise is egymás mellé kerül.

A mozi tehát nem egyszerűen próbálja túlélni a streaming korszakát. Inkább egyre határozottabban más terméket kínál, mint az otthoni filmnézés.

A televízió, a streaming és a házimozi azt ígéri, hogy a film ott van, amikor csak akarjuk. A mozi viszont azt próbálja mondani: itt a film nagyobb, fényesebb, hangosabb, közösségibb, kényelmesebb, és adott esetben olyan eseménnyé válik, amelynek maga a helyszín is része.

A friss adatok alapján a nézők egyelőre nem mondtak le erről az élményről. A fiatalok továbbra is erősen érdeklődnek a mozizás iránt, 2026-ban Európában ismét erősödött a piac, miközben az üzemeltetők világszerte jelentős összegeket költenek a technológiára és a szolgáltatásokra.

A verseny ezért egyre kevésbé arról szól, ki tud több filmet levetíteni, sokkal inkább a moziélményért folyik.

És ebben a versenyben a projektor nélküli LED-fal, a közel 14 méteres prémium vászon, a Dolby Atmos, a 3D, a dönthető fotel, a vacsora vagy éppen egy élő koncertközvetítés ugyanannak a stratégiának a különböző eszközei: valami olyat kell adni a nézőnek, amiért érdemes kilépnie az otthoni komfortzónából.

Talán éppen ez lehet a mozi következő évtizedének egyik legfontosabb technológiai kérdése: nem az, hogy még nagyobb képet látunk, hanem hogy újra legyen miért moziba mennünk.

The post A mozi újra feltalálja magát: LED-faltól a prémium élményig appeared first on digitrendi.hu.

Kezdjük az alapoknál: miért mondható, hogy az elektrifikáció ma már nem csupán technológiai kérdés?

-Ha megnézzük a számokat, jól látszik a tét: jelenleg a teljes energiafelhasználásnak nagyjából egynegyede villamos energia az Európai Unióban, ezt 2040-re majdnem meg akarják duplázni. Ez azt jelenti, hogy másfél évtized alatt gyökeresen átalakul a fogyasztási szerkezet. A villamosipar ugyanakkor egy régóta bevált, kiszámítható rutinokra épülő ágazat, ezekre a jól bejáratott folyamatokra azonban egyszerre több irányból nehezedik nyomás.

Milyen konkrét jelei vannak ennek a nyomásnak?

-A háztartásokban egyre elterjedtebb a légkondicionálás és az elektromos fűtés, ráadásul sok otthon saját maga is termel áramot napelemekkel. A kisfeszültségű hálózatot eredetileg nem erre tervezték: korábban nem volt szükség arra, hogy ilyen szinten kövessék és szabályozzák. Eközben a termelői oldal is átalakult. Régen néhány nagy erőmű látta el az országot, ma sokkal elaprózottabb, elosztottabb a termelés. És akkor még nem is beszéltünk a közlekedésről.

Az elektromos járművek töltése mennyire terheli meg a rendszert?

-Ez is hozzájárul a kihívásokhoz. Néhány kilowattos töltőkről pár év alatt eljutottunk a 400 kilowattos gyorstöltőkig, sőt már megawattos technológia is létezik. A Siemens éppen most telepíti az első, 1,5 megawattos töltőberendezéseit. Nyugat-Európában emellett a teherfuvarozás egy része is az elektromos hajtás felé fordul, ami tovább növeli az igényt. Az ipar is egyre több energiát követel, a meglévő kapacitások helyenként már nem elegendők, ezért új betáplálási pontokat kell kiépíteni.

A növekvő energiaigény mellett még az időjárás is egyre bizonytalanabbá teszi a termelést.

-Pontosan erről van szó. Az alacsony vízállás nemcsak a hűtővízre szoruló erőműveket érinti, hanem a vízenergiára épülő országokat is: kevesebb csapadék kevesebb rendelkezésre álló vizet jelent. A nap- és szélenergia pedig eleve időjárásfüggő, tehát továbbra is kellenek olyan erőművek, amelyek szél és napsütés nélkül is folyamatosan termelnek. Emellett egyre fontosabbá válik a tárolás kérdése is. Ha a hazai termelés nem fedezi a fogyasztást, külföldről kell energiát vásárolni, aminek az ára erősen ingadozhat. Ez pedig közvetlenül megjelenik a vállalatok költségeiben és a fogyasztói árakban is.

Hogyan jelenik meg mindez egy ipari felhasználó gyakorlatában? Volt egy projektjük, amelyben egy nagy hazai autóipari szereplőnek segítettek megújuló energiát bevonni a termelésbe.

-Az ipari cégek egyre gyakrabban telepítenek saját napelemparkot a termelésük mellé, hogy a saját fogyasztásukat fedezzék belőle. Ez nem szigetüzem, hiszen a hálózati csatlakozás megmarad, de amikor süt a nap, az olcsóbb, saját energiát használják, amikor pedig nincs napenergia, a hálózatról vételeznek. Ezt sokan tárolókkal teszik rugalmasabbá, mások pedig kilépnek termelőként a piacra, és a fel nem használt energiát értékesítik. Ez már önmagában is üzleti lehetőség, plusz bevételi forrás.

Mekkora szükség van a tárolásra, ha nyáron amúgy is jól működik együtt a napsütés és a gyári termelés?

-A nyár valóban kedvező időszak, hiszen ilyenkor egyszerre van termelés és fogyasztás. Ahogy közeledünk az őszhöz és a télhez, az időjárás kiszámíthatatlanabbá válik, a napenergia-termelés pedig ezzel együtt ingadozik. Ráadásul az ipari fogyasztás sem állandó, technológiánként változik az igény. Ezért van szükség a tárolásra: amikor olcsó vagy bőséges az energia a hálózaton, azt be lehet tárolni, később pedig fel lehet használni, amikor drágább vagy szűkösebb a kínálat.

A visszatáplálás, vagyis amikor egy gyár energiát ad vissza a hálózatnak, mennyire működőképes ma?

-Ez egy rugalmassági szolgáltatás, és egyre több szereplő foglalkozik vele, mert kifizetődő. Amikor Európában bőséges a napenergia-termelés, azok, amelyek nagy tárolókapacitással rendelkeznek, gyakran szinte ingyen, néha pedig fizetség ellenében tárolnak be energiát a hálózatról. Amikor aztán este vagy rossz idő esetén megnő a kereslet, jó áron tudják értékesíteni a tárolt energiát. Ez a fajta rugalmasság mára valódi piaci tényezővé vált. Ehhez ugyanakkor több feltétel meglétére is szükség van.

Mennyire mondható felkészültnek erre a magyarországi hálózat?

-Itt van a legnagyobb gond. A házakhoz és lakásokhoz vezető kisfeszültségű hálózatot sokkal átláthatóbbá kellene tenni: érzékelőkre, folyamatos figyelésre és pontosabb szabályozásra lenne szükség, hogy lássuk, mi történik az egyes körzetekben. A közép- és nagyfeszültségű hálózat ehhez képest már jóval fejlettebb és automatizáltabb.

Vannak olyan térségek, ahol új termelői kapacitást azért nem lehet rákötni a hálózatra, mert egyszerűen nincs hozzá elegendő fogadóképesség. Az okosmérők terén is komoly a lemaradásunk: egyes nyugat-európai szolgáltatóknál a lefedettség már 96 százalék körül jár, ami azt jelenti, hogy fogyasztói szinten látják az üzemzavarokat és a szűk keresztmetszeteket. Magyarországon ettől még messze vagyunk.

A következő lépés az aktív hálózatvezérlés lehetne, amely a kisfeszültségű szinten lévő eszközöket – napelemeket, tárolókat, töltőket – nemcsak megfigyelhetővé, hanem távolról koordinálhatóvá is tenné. Ez a fogyasztóknak alacsonyabb díjakat és rugalmassági piaci bevételeket, a rendszernek pedig nagyobb stabilitást és hatékonyságot hozna.

Mi a legnagyobb kockázat a magyar villamosenergia-rendszer jövője szempontjából?

-Nem elsősorban a pénzhiány. A probléma inkább az, hogy amikor majd rendelkezésre állnak a források, készen lesznek-e azok a tervek, amelyek alapján valóban a megfelelő helyre irányíthatók a projektek. Nyugat-Európában már az egyenáramú hálózatok, az adatközpontok új energiaellátási modelljei és a megawattos töltőrendszerek szerepelnek a tervezőasztalon – ezek fogják meghatározni a következő öt évet. Nálunk ezek egy része még nincs ott.

Sokkal inkább előre kellene gondolkodnunk: víziót kell alkotnunk arról, hová akarunk eljutni, ebből kell stratégiákat, majd konkrét fejlesztési terveket levezetnünk, nem pedig utólag keresni projekteket egy-egy felszabaduló forráshoz.

Mennyire segíthet mindebben a mesterséges intelligencia?

-Nagyon sokat. A villamos infrastruktúra fejlesztése ma már nem oldható meg egyetlen szakterületen belül. A közlekedési, vízügyi és energetikai szakembereknek például egyaránt be kell vonódniuk a tervezésbe. A mesterséges intelligencia felgyorsítja az információhoz jutást, és segít összekapcsolni ezeket a különböző szakterületeket, ami a vízióalkotást és a döntéshozatalt is meggyorsítja.

Ez az oktatásban is meg fog jelenni: a diákok sokkal gyorsabban és több dimenzióban tudnak majd gondolkodni, mint korábban.

Összegzésül: hová tart a villamosenergia-rendszer?

-Nem egyszerűen a nagyobb hálózat felé, hanem egy olyan rendszer felé, amely folyamatosan tudja, hol van energia, hol van rá szükség, és hol lehet átmenetileg tárolni vagy felszabadítani kapacitásokat. Ez a fajta rugalmasság az, amerre az egész ágazat halad.

Fogalmazhatom úgy is: a rézalapú hálózatoktól az adatalapú hálózatok felé tartunk.

A cikk megjelenését a Siemens Zrt. támogatta

The post Az áram lesz a gazdaság gerince – de a hálózatnak is meg kell változnia appeared first on digitrendi.hu.

Hét év alatt felnőtt a hajtogatható mobil

Amikor a Samsung 2019-ben bemutatta az első Galaxy Foldot, a hajtogatható okostelefon még inkább mérnöki kísérletnek tűnt, mint kiforrott termékkategóriának. A tartósság, a kijelző sérülékenysége, a látható hajtásvonal és a magas ár egyaránt kérdéseket vetett fel.

Az azóta eltelt hét évben azonban a helyzet alapvetően megváltozott. A Samsung mellett a Huawei, a Honor, az Oppo, a vivo, a Google és a Motorola is különböző hajtogatható konstrukciókkal jelent meg, miközben a fejlesztések egyre inkább a vékonyságra, a tartósságra, a kamerákra, az üzemidőre és a valódi felhasználási lehetőségekre koncentráltak.

A hajtogatható mobilok így a technológiai különlegességből a prémium okostelefonok önálló kategóriájává váltak. A korábbi években az volt a kérdés, hogy működőképes és tartós lehet-e egy ilyen készülék, ma már inkább az, hogy melyik gyártó milyen felhasználói élményt tud kihozni a formából. Ahogy korábban is írtuk: az első hét év a mérnököké volt, a következő hét év már a felhasználóké lehet.

Ebbe a már jóval érettebb versenybe érkezett meg hosszú évek várakozása után most az almalogójú márka első ilyen készüléke.

Az Apple szerint most jött el az idő

Az iPhone Duo nem egyszerűen egy kettéhajtható iPhone 18 Pro. Az Apple a teljes készüléket a hajtogatható formához igazította.

Összecsukva 5,4 hüvelykes Super Retina XDR kijelzőt kínál, amely az Apple szerint az iPhone 18 Pro kijelzőfelületének 90 százalékát adja. Kinyitva 7,6 hüvelykes belső kijelző válik elérhetővé, amely 50 százalékkal nagyobb az iPhone 18 Pro Max paneljénél. A két kijelző azonos képarányú, ezért a tartalom a készülék nyitásakor és csukásakor arányosan változik. Mindkét panel támogatja a ProMotiont és az Always On funkciót, kültéren pedig akár 3000 nites csúcsfényerőt kínál.

A belső kijelző nano-textúrás felületet kapott, amely csökkenti a tükröződést, és az Apple szerint a hajtásvonal láthatóságát is mérsékli.

A tartósság nyilvánvalóan az Apple számára is kulcskérdés volt. Az iPhone Duo 5-ös osztályú titánból készül, a zsanér több mint száz alkatrészből áll, és a kijelzőt több rétegű, nagy szilárdságú üvegszerkezet védi.

A hajtogatható kialakítás egyben egy korábbi iPhone-os alapfunkciót is megváltoztat: a Face ID helyére az oldalgombba épített Touch ID került.

Nem a nagy kijelző az egyetlen újdonság

Az Apple az iOS 27-et is hozzáigazította a hajtogatható formához. Az iPhone Duo egyik legfontosabb újdonsága a Split View, amely iPhone-on először teszi lehetővé két alkalmazás egymás melletti használatát. Akár két Safari-ablak is megnyitható, az alkalmazások között gyorsan lehet váltani, és gyakran használt alkalmazáspárok is elmenthetők.

Ez azért fontos, mert jól mutatja, hogy az Apple mit gondol a hajtogatható telefon értelméről. A nagyobb kijelző nem pusztán több helyet jelent a videók vagy a weboldalak számára, hanem másfajta használatot is lehetővé tesz.

A készülék akár asztalra támasztva is használható, a standby mód pedig töltés nélkül is aktiválható. A nagyobb felület így bizonyos helyzetekben már nem egy telefon nagyobb változata, hanem egy kisebb munkafelületként is használható eszköz.

A kamera is profitál a hajlítható formából

A hátoldalon 48 megapixeles Fusion főkamera és ugyancsak 48 megapixeles ultraszéles kamera dolgozik, a főkamerával pedig 2x optikai minőségű nagyítás is elérhető. A készülék 4K-s, akár 120 képkockás Dolby Vision videofelvételre képes.

Az érdekesebb újdonságokat azonban maga a hajtogatható forma teszi lehetővé.

A Duo Preview segítségével a fotóalany is láthatja a külső kijelzőn a keresőképet, a hátlapi kamerával pedig jobb minőségű szelfik készíthetők úgy, hogy az előnézet a külső kijelzőn jelenik meg. A készülék letámasztva önállóan is megáll, így bizonyos felvételekhez nincs szükség külön állványra.

A teljesítmény és az akkumulátor is két részre szakadt

Az iPhone Duo az iPhone 18 Pro modellekből ismert A20 Pro chipet használja. Az Apple szerint a processzor akár 20 százalékkal gyorsabb az előző generációs A19 Prónál, a GPU pedig akár 40 százalékkal gyorsabb és energiahatékonyabb. A hajtogatható készülékház hőkezelését egyedi gőzkamrás rendszer segíti.

A készülék mindkét oldalán egy-egy akkumulátor található, amelyeket a rendszer egyetlen egységként kezel. Az Apple szerint a két kijelző egyenlő arányú használata mellett akár 24 órás üzemidő érhető el, a belső kijelzőn pedig akár 31, a külsőn akár 44 órányi videólejátszásra képes.

Az iPhone Duo világszerte eSIM-only készülék, vagyis nincs benne fizikai SIM-kártyahely. Az Apple ezt többek között azzal indokolja, hogy így több hely marad az akkumulátor számára.

Majdnem 1,5 millió forint a legdrágább változat

Az Apple első hajtogatható telefonjának magyarországi ára egyértelműen a prémium kategória tetejére pozicionálja a készüléket.

A hazai iCentre viszonteladó által közölt árak szerint az iPhone Duo:

Az előrendelés október 16-án indul, az első készülékek október 23-án érkeznek. A Magyar Telekom ugyancsak október 23-tól teszi megvásárolhatóvá az iPhone Duót, miközben az iPhone 18 Pro és Pro Max, az új Apple Watch modellek és az AirPods 5 már szeptember 18-tól elérhetők lesznek.

Az Apple belépése azért is fontos, mert nem ő kezdte a versenyt

Az iPhone Duo bemutatása azért különösen érdekes, mert az Apple ezúttal nem egy új kategória úttörőjeként érkezik. A hajtogatható okostelefonok piacát a Samsung indította el a sorozatgyártásban 2019-ben, és azóta a konkurensek egész sora dolgozott azon, hogy a technológia valóban használható prémium termékké váljon.

Az Apple azonban sajátos helyzetben van. A vállalatnak már nem kellett bizonyítania, hogy lehet hajtogatható telefont gyártani. Ezt a Samsung és a többi gyártó az elmúlt években már megtette. Az Apple-nek most azt kell megmutatnia, miért érdemes egy iPhone-felhasználónak éppen az almás cég hajtogatható készülékét választania.

Erre részben a hardverrel, részben pedig az ökoszisztémával és az iOS-szel válaszol. A Split View, a hajlítható formához igazított kezelőfelület, a kamerás új funkciók és a nagy kijelzőre épített használati módok mind azt mutatják, hogy az Apple nem egyszerűen követi a kategóriát, hanem a saját logikája szerint próbálja újraértelmezni.

A következő időszak ezért már nem feltétlenül arról szól, hogy ki tud jobb hajtogatható telefont készíteni, hanem arról, hogy melyik gyártó tudja meggyőzőbben megmutatni: mire is jó valójában egy ilyen készülék.

Mit hozott még az Apple?

Az iPhone Duo mellett az Apple bemutatta az iPhone 18 Pro és 18 Pro Max modelleket, az Apple Watch Series 12-t és Apple Watch Ultra 4-et, valamint az AirPods 5-öt is. Az új Pro iPhone-oknál a kamera, a teljesítmény és az akkumulátoros üzemidő fejlesztése került előtérbe, az új AirPods pedig nyitott kialakítás mellett kínál aktív zajszűrést, valamint másik figyelemreméltó újdonsága, hogy a Live Translation valós idejű fordítási funkcióját az eddiginél szélesebb körben teszi elérhetővé, így a fülhallgató a különböző nyelveken beszélők közötti beszélgetésekben is használható. Ezeknek a kiegészítőknek az új generációja szintén szeptember 18-tól lesz elérhető.

Az idei Apple-bemutató legfontosabb üzenete azonban alighanem nem az, hogy újabb iPhone, Watch vagy AirPods érkezett. Hanem az, hogy hét évvel a hajtogatható mobilok első nagy áttörése után az Apple is úgy látja: ez már olyan kategória, amelyből nem lehet kimaradni.

The post Érkezik az első hajtogatható iPhone, új szakaszt indítva a prémium mobilok versenyében appeared first on digitrendi.hu.

Nem egyszerű terméklistát állítottunk össze, hiszen egy több mint 1900 kiállítót felvonultató rendezvényen erre aligha lenne lehetőség, de főleg szükség. Inkább olyan újdonságokat válogattunk, amelyek valamiben tényleg túlmutatnak az előző generáción – vagy egyszerűen annyira érdekesek, hogy nehéz mellettük szó nélkül elmenni.

Roborock és Dreame: két különböző út a robotporszívó fejlődésében

A robotporszívók fejlődéséről már az első cikkünkben is szó esett, de az IFA-n bemutatott újdonságokból jól kivehető, hogy ma már biztosan nem egyetlen irányba tartanak a fejlesztések.

A Roborock Saros Rover például egészen radikálisan szakít a megszokott formával: a világ első olyan robotporszívója, amely kerekeket és robotlábakat kombinál. A lábak önállóan emelkednek és süllyednek, a robot kisebb akadályokon és emelkedőkön is átjut, sőt többszintes otthonban a lépcsőkön is képes közlekedni és takarítani. A környezetét 3D-s adatok alapján érzékeli és értelmezi.

Ez tulajdonképpen az első részben említett Physical AI nagyon kézzelfogható, otthoni változata: itt már nem egyszerűen arról van szó, hogy a robot tudja, hol van a bútor, hanem arról, hogyan alkalmazkodik a fizikai környezethez.

A rivális Dreame más irányból közelít. Az Aqua20 Pro Ultra Roller X Complete nem a mozgását, hanem magát a takarítást gondolja újra: 180 Celsius-fokos gőzt, görgős felmosást és 18 newtonos leszorítóerőt használ, miközben AI-alapú kamerarendszere több mint 300 tárgytípust képes felismerni. A lényeg itt az, hogy a robot ne csak eljusson a szennyeződéshez, hanem egyre okosabban és hatékonyabban végezze el a takarítást.

A két megközelítés jól mutatja, merre fejlődik ez a kategória: az egyik robot egyre jobban megtanul mozogni a lakásban, a másik egyre többet tud magáról a takarításról.

Anker: a töltőből is lehet okos eszköz

A töltők sokáig a technológiai világ egyik legunalmasabb termékei voltak: minél több watt, annál jobb.

Az Anker IFA 2026-os újdonságai ezen próbálnak változtatni. A Laptop Charger Pro 120F például felismeri a hozzá csatlakoztatott készüléket, és annak megfelelően alakítja a töltési karakterisztikát. A Care Mode az akkumulátor élettartamának megőrzését célozza, a beépített kijelző pedig megmutatja a töltési teljesítményt, a hőmérsékletet és az akkumulátor állapotát.

Még érdekesebb az Anker MagGo Power Bank 2 Pro, amely a gyors vezeték nélküli töltés egyik régi problémáját, a hőtermelést próbálja kezelni. A gyártó szerint a hőelvezető rendszerrel a külső akkumulátor hátoldalának hőmérséklete töltés közben 36 Celsius-fok alatt marad, miközben a beépített kijelző valós időben mutatja a teljesítményt, a hőmérsékletet és a hátralévő töltési időt.

Itt is ugyanaz történik tehát, mint sok más kategóriában: nem feltétlenül gyorsabb eszközre van szükségünk, hanem olyanra, amely jobban érti, mit csinál.

A képernyő már nem feltétlenül a telefon kijelzője

A TCL RayNeo GT Max AR Glasses a világ első Dolby Vision tanúsítvánnyal rendelkező AR-szemüvegeként érkezik. A készülék széles látómezőt és nagy felbontású, élénk képi megjelenítést kínál, miközben a kijelzőt nem a kezünkben tartjuk. A RayNeo iO Smart Glasses pedig AI-asszisztenst integrál egy mindössze 0,6 milliméter vastag, hétköznapi szemüvegformába.

Ez azért érdekes, mert a személyes technológia egyik következő lépése éppen az lehet, hogy nem kell folyamatosan elővennünk egy külön készüléket ahhoz, hogy hozzáférjünk az információhoz.

A TCL ezt a kijelzők másik végén is feszegeti. Az X11L SQD-Mini LED televízió például akár 20 736 fényerő-szabályozási zónával és 10 000 nites csúcsfényerővel érkezik, míg az A400 Pro NXTVISION használaton kívül műalkotásokat képes megjeleníteni.

Az egyik irány tehát az, hogy a kijelző egyre kevésbé látszik, a másik, hogy amikor mégis kell, egyre többet tud.

Lenovo: amikor maga a számítógép alkalmazkodik hozzánk

Az első részben a Lenovo Qira kapcsán azt láttuk, hogyan próbál az AI több készüléken keresztül személyes asszisztenssé válni. Az IFA-n viszont a Lenovo arra is mutatott példát, hogyan változhat meg maga a hardver.

A Project Swan egy olyan ultrahordozható notebook koncepciója, amely gombnyomásra nagyobb munkaterületté képes alakulni. A kijelző 14 hüvelykes méretről vízszintesen 17 hüvelykesre bővíthető, vagyis nem nekünk kell eldöntenünk, hogy hordozhatóságot vagy nagyobb képernyőt szeretnénk: a gép alkalmazkodik a helyzethez.

A Project AeroBlade pedig egy extrém vékony, ventilátor nélküli mobil PC koncepciója, amely azt mutatja, hogy a gyártók továbbra sem engedik el a formátum újragondolását. A Lenovo forrásanyaga a két koncepciót kifejezetten a pehelysúlyú és rugalmas mobil számítástechnika határainak feszegetéseként mutatja be.

Itt tehát nem az AI lett okosabb, hanem maga az eszköz válik rugalmasabbá.

Jöhetnek az 1000 Hz feletti monitorok, amikor már nem elég az 500-as

Miközben mindenki az intelligens, alkalmazkodó és kontextusérzékeny technológiáról beszél, a klasszikus specifikációs verseny is virágzik.

Az Acer egyik új Predator gaming monitora például 24,5 hüvelykes, Full HD felbontású kijelzővel és elképesztő, 1000 Hz-es képfrissítéssel érkezik, 0,3 ezredmásodperces válaszidő mellett.

A képfrissítési versenyben amúgy a Samsung lekörözi az Acert, a világ első 1100 Hz-es Odyssey G60H monitorával, utóbbit azonban elsőként nem az IFA-n, hanem a berlini eseményt megelőző Gamescomon jelentette be, de ide is elhozta.

Ez a szegmens egyébként emlékeztet arra, hogy az IFA jövőképe nem csak arról szól, hogy minden eszköz „okosabb” lesz. Van, ahol egyszerűen még gyorsabbnak is kell lennie.

Lehet az innováció egyszerűen egy jó ötlet is

A Gorenje idei kínálatában is akad néhány olyan fejlesztés, amely nem akar világot megváltani – csak azt egy kicsit kényelmesebbé tenni.

A G600 páraelszívó például érzékeli a párát, a füstöt, a szagokat és a láthatatlan szennyeződéseket, majd szükség esetén automatikusan szabályozza az elszívást. A HoodSync kapcsolat révén a főzőlappal is együttműködik.

A PizzaPlus pedig ennél is könnyebben eladható egy mondatban: a sütő 360 Celsius-fok fölé melegszik, így a pizza akár két perc alatt elkészülhet, az előmelegítés pedig 12 perc.

The post IFA 2026: A jövőbeni trendek mögött „megbúvó” idei készülékek appeared first on digitrendi.hu.

A CES elsősorban az új technológiai irányok és termékkategóriák előszobája, az MWC középpontjában a mobiltechnológia, a hálózatok és a digitális infrastruktúra áll, az IFA pedig azt mutatja meg, hogyan kerülnek ezek a fejlesztések egyre közelebb a mindennapi élethez: az otthonokba, a szórakoztatóelektronikába és a személyes eszközökbe.

Az idei berlini kiállítás egyik legfontosabb üzenete pedig az, hogy a mesterséges intelligencia(AI) már nem egy-egy készülék különleges képessége. Egyre inkább az egész technológiai környezetet összekötő réteggé alakul, az elszigetelt funkciók világából a mindennapi élet integráló eszközévé válik.

Az AMD nyitóelőadásán Jack Huynh, a vállalat Computing and Graphics üzletágának vezetője már egyenesen a „Personal AI” korszakáról beszélt. A számítógép nemcsak erősebb lesz, hanem egyre jobban megérti, mit csinálunk, mit szeretnénk elérni, és mi fontos számunkra az adott pillanatban.

Ha végignézzük az IFA 2026 újdonságait, egyre több bizonyítékot találunk arra, hogy ez nem egyszerűen egy újabb AI-szlogen.

Már nem az okos készülék a lényeg, hanem az intelligens otthon

Az első nagy változás talán az, hogy a gyártók egyre kevésbé önálló termékekben gondolkodnak.

A Haier például „Home of Intelligent Possibilities” néven olyan összekapcsolt otthoni ökoszisztémát mutatott be, amelyben egyetlen platform integrálja a készülékeket, a szolgáltatásokat és a felhasználói élményt. Az AI képes elemezni a mosási töltetet, felismerni az élelmiszereket és figyelni a főzési folyamatot. A koncepció ráadásul már a humanoid, takarító- és társrobotokat, valamint az ember fizikai képességeit AI-alapon támogató exoskeletonokat is ugyanabba a képbe helyezi.

A TCL hasonló irányból közelít, de még egyértelműbben teszi meg az AI-t az ökoszisztéma összekötő rétegévé. A televízió, az okostelefon, a klíma, a mosógép és az okosotthon-rendszerek egyetlen intelligens környezet részei lehetnek, miközben maga a tévé is személyes AI-központtá válik: képes természetes beszélgetésből megérteni a felhasználót, tartalmat keresni és az otthon más eszközeit vezérelni.

A Hisense Companion Living koncepciója ugyanezt a gondolatot más szavakkal fogalmazza meg: a televízió és a háztartási gépek összekapcsolódnak, a rendszer pedig figyelembe veszi az egyéni igényeket a főzéstől és a mosástól a lakás klímájának és energiafelhasználásának kezeléséig.

És ide illeszkedik a Xiaomi is, amely az IFA történetében először a teljes termékportfóliójával van jelen Berlinben. A vállalat „Ember × Autó × Otthon” ökoszisztémája pedig jól mutatja, hogy a készülékek összekapcsolása már nem feltétlenül áll meg a nappali vagy a konyha falainál: az autó is ugyanennek az intelligens környezetnek a része lehet.

A különböző megközelítésekben közös a lényeg: a jövő okosotthonában már nem az egyes készülékek lesznek a főszereplők, hanem a közöttük létrejövő intelligens kapcsolat.

Nem több beállítás kell, hanem kevesebb döntés

Ha az első lépés az eszközök összekapcsolása, a következő az, hogy a rendszer egyre több döntést vesz le a felhasználó válláról.

Erre jó példa a BSH standján kiállított új Siemens iQ700 sütő. (A Siemens háztartási készülékek önálló márkának számítanak még ma is a BSH Home Appliances Groupon belül. A BSH 2015 óta teljes egészében a Bosch-csoport tulajdona, a Siemens márkát licenc alapján használja.)

Az iQ700 sütő pontosan azt az irányt mutatja, amelyről az IFA idei üzenete szól: a készülék több mint száz ételt képes felismerni, majd javasolja a megfelelő beállításokat. Az új funkcióval a felhasználó már a kedvenc receptjeit is elmentheti, a sütő pedig később automatikusan elindítja a megfelelő programot.

A Miele is hasonló irányból közelít. A G8 Diamond mosogatógép kamerát, AI-t és automatikus adagolást használ, miközben a CulinaryCoach a recept- és készülékismeretet kapcsolja össze. A vállalat még tovább tekint: a Cary koncepció azt mutatja meg, milyen lehet egy olyan mosógép, amely felismeri a behelyezett ruhákat, és maga választja ki a megfelelő programot.

Az üzenet mindkét esetben ugyanaz: nem attól lesz intelligensebb egy háztartási gép, hogy még több gombot és beállítást kínál, hanem attól, hogy egyre kevesebbet kell rajta beállítanunk.

LG: az otthon már nemcsak összekapcsolódik, hanem értelmezi is, mi történik benne

Az LG idei AI Home megközelítése pedig talán az egyik legjobb példája annak, merre tolódik el az intelligencia.

A vállalat szerint az AI Home már nem egyszerűen a készülékek távoli vezérlésére szolgál: a rendszer figyelembe veszi a felhasználó napirendjét, szokásait, az otthoni környezetet és a készülékhasználatot, majd ezek alapján javasol lépéseket.

Az új ThinQ Claw ezt viszi tovább egy szöveges AI-ügynök irányába. Nemcsak azt próbálja megérteni, hogy mit kérünk tőle, hanem azt is, miért kérjük, milyen környezetben vagyunk, és milyen más eszközök vagy szolgáltatások szükségesek a feladat elvégzéséhez. A vállalat példája szerint akár egy vendégségre való készülődésben is segíthet a sütő és más készülékek összehangolásával, illetve a lakás levegőminőségének és hőmérsékletének figyelésével.

Ez már egy fontos váltásnak látszik.

A hagyományos okosotthon még azt kérdezte: „Mit kapcsoljak be?”

A következő generációs AI Home inkább azt próbálja megérteni: „Mire készülsz?”

Az AI kilép a képernyőről

Innen pedig már csak egy lépés a Physical AI. Az IFA 2026-on korábban soha nem látott számú humanoid robot jelent meg. A kiállítás Robotics on the Runway bemutatóján többek között a PrimeBot Robots, EngineAI, Cozio Robotics, Dobot Robot, DEEP Robotics, Agibot és Unitree rendszerei szerepeltek.

A NEURA Robotics felvezető előadása már nem is egyszerűen robotikáról, hanem a Physical AI-ról szólt. A fogalom lényege, hogy az AI ne csak információt dolgozzon fel, hanem érzékelje a fizikai környezetét, reagáljon a változásokra, tanuljon és önállóan hajtson végre feladatokat.

A technológia mögött ráadásul nem pusztán a látványos humanoid robotok iránti lelkesedés áll. A munkaerőhiány és a demográfiai változások miatt a robotika egyre több országban stratégiai kérdéssé válik.

Az igazán érdekes kérdés ezért már nem az, hogy képes-e egy robot mozogni, hanem, hogy képes-e megérteni azt a környezetet, amelyben mozog. Itt válik különösen érdekessé az otthon.

Az IFA egyik panelbeszélgetése éppen azt vizsgálta, hogyan kerülhetnek a humanoid robotok a konyhákba és a háztartásokba. A PrimeBot képviselője szerint a robotoknak nem pusztán egy-egy feladatot kellene végrehajtaniuk, hanem meg kellene érteniük adott család környezetét, szokásait és preferenciáit.

A Physical AI már ott van a nappalinkban

A humanoid robotok egyelőre látványos demonstrációk és fejlesztési projektek, de a Physical AI egyik változata már sokkal közelebb van a hétköznapi felhasználóhoz. Ez a robotporszívó.

A Roborock Saros Rover különösen jó példa erre. A vállalat szerint a termék a világ első olyan robotporszívója, amely kerekek és robotikus lábak kombinációjával mozog. A gép nem egyszerűen feltérképezi a lakást, hanem a környezetét érzékelve próbálja megtervezni, hogyan jut át a különböző akadályokon és szintkülönbségeken.

A Saros 20 család más irányból mutatja meg ugyanezt a fejlődést: egyre több akadályt ismer fel, magasabb küszöbökön képes áthaladni, automatikusan mossa a mopokat, adagolja a tisztítószert, és mind kevesebb emberi beavatkozást igényel.

Vagyis a robotporszívó fejlődése már nem egyszerűen arról szól, hogy erősebben porszívózik. Sokkal inkább arról, hogy egyre jobban érzékeli és értelmezi a fizikai környezetet, majd annak megfelelően cselekszik. Ezért lehet a robotporszívó a Physical AI egyik első, valóban tömegpiaci megjelenési formája.

Az AI-nak már az energiaszámlára is figyelnie kell

Az intelligens technológia másik iránya kevésbé látványos, de annál fontosabb: az AI és az automatizálás egyre inkább szerepet kap az energiafelhasználás optimalizálásában is.

A Samsung új Bespoke AI mosógépe jó példa erre. A 10 kilogrammos modell A-70% energiahatékonysági szintet kínál, vagyis a márka szerint akár 70 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt az európai A energiaosztály minimumkövetelményéhez képest. A Samsung ezzel az IFA 2024-en bemutatott A-55%, majd a 2025-ös A-65% után újabb lépcsőt lépett.

A Bosch ugyancsak ebbe az irányba mozdul: új hőszivattyús mosó-szárítógépe például akár 20 liter vízzel és 55 százalékkal kevesebb energiával működhet a hagyományos kondenzációs technológiához képest.

A TCL és a Hisense ökoszisztéma-szemléletében pedig az energiafelhasználás már nem egyetlen készülék problémája: az intelligens otthon részeként a rendszer a klímától a háztartási gépekig próbálja összehangolni a fogyasztást.

Ez azért fontos, mert az AI gyakorlati értékét egyre kevésbé lehet pusztán kényelmi funkciókban mérni. Az igazán jó intelligens rendszer időt, energiát és döntéseket is megtakarít.

A legjobb technológia az lehet, amit szinte észre sem veszünk

Van még egy érdekes közös pont az idei újdonságokban: a technológia egyre inkább megbújik a háttérben.

A Bosch és az ECOVACS együttműködésében készülő beépített robotporszívó például teljesen a konyhabútor mögé integrálható. A robot és a szervizállomás rejtve marad, a rendszer pedig közvetlenül a víz- és szennyvízhálózathoz is csatlakoztatható.

Ez első pillantásra csak egy újabb robotporszívó. Valójában azonban egy sokkal fontosabb trendet mutat: a technológia nem feltétlenül akar újabb tárggyá válni az otthonban.

A Miele „Fewer decisions, less to think about” filozófiája ugyanennek a gondolatnak a másik oldala: nem több technológiát akar a felhasználóra zúdítani, hanem kevesebb feladatot hagyni neki.

A személyes AI már nem egyetlen eszközben gondolkodik

Itt érdemes visszakanyarodni a számítógépekhez, és itt válik különösen fontossá a Lenovo IFA 2026-os szereplése.

A Lenovo és Motorola Qira személyes AI-rendszere abból indul ki, hogy az emberek napközben nem egyetlen eszközt használnak. Egy gondolat megszülethet tableten, folytatódhat PC-n, miközben az értesítések és találkozók egy telefonon jelennek meg. A Qira célja, hogy ezeket az információkat és folyamatokat egy személyes AI-réteg kapcsolja össze. Az IFA-n a rendszer már több PC-konfigurációra, Motorola-eszközökre, okosórára, valamint olyan szolgáltatásokra is kiterjed, mint a Gmail, a Google Calendar, a Slack és az Outlook.

Ez ugyanaz a gondolat, amelyet a Haier vagy a TCL az otthon, a Xiaomi pedig az autó és az otthon szintjén képvisel. A készülék egyre kevésbé önálló termék. Egyre inkább egy nagyobb rendszer egyik felülete.

Közben maga a készülék is alkalmazkodik. A Lenovo Project Swan például egy 14 hüvelykes laptopból vízszintesen 17 hüvelykes kijelzőt kibontó koncepció. A ThinkBook korábbi gördíthető kijelzős megoldásai után ez már egy újabb lépés abba az irányba, hogy a számítógép fizikai formája is alkalmazkodjon ahhoz, amit éppen csinálunk.

Itt találkozik össze két, első látásra távoli fejlesztési irány: nemcsak az AI, hanem a hardver is egyre inkább képes alkalmazkodni hozzánk.

Az IFA 2026 legfontosabb újdonsága nem egyetlen készülék

Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalni, mit mutatott a berlini show, talán ez lenne: az AI megérti az embert, összeköti a környezetét, majd egyre több esetben cselekszik is helyette.

Először személyesebbé válik. Aztán összekapcsolja a készülékeket. Majd érzékeli a fizikai környezetet. Végül pedig képes lesz abban önállóan cselekedni.

Ezért az IFA 2026 legfontosabb újdonsága talán nem egyetlen új televízió, mosógép, robot vagy számítógép. Hanem az a változás, hogy a technológia egyre kevésbé várja meg, amíg megmondjuk neki, mit tegyen.

The post IFA 2026: az AI kilépett a készülékekből, és beköltözik az otthonunk egészébe appeared first on digitrendi.hu.

Az Ipsos KIDCOMM 2026 kutatása szerint a magyar gyerekek átlagosan 9 éves korukban kapják meg első telefonjukat. A készülékről az esetek 70 százalékában a szülő dönt, és az első mobil mögött elsősorban nem a szórakoztatás, hanem a biztonság és a kapcsolattartás igénye áll: a szülők 69 százaléka azért ad telefont a gyerekének, hogy szükség esetén elérhesse, 59 százalékuk pedig azt tartja fontosnak, hogy a gyerek vészhelyzetben segítséget tudjon kérni.

Csakhogy a gyerek egészen mást lát ugyanabban a készülékben. A kutatás szerint 62 százalékuk játszik rajta, 50 százalék fotóz vagy videózik, 48 százalék üzeneteket küld, 46 százalék pedig videókat néz. Vagyis a szülő számára a mobil elsősorban egy digitális biztonsági póráz, a gyerek számára viszont már az első naptól egy szórakoztató és kommunikációs eszköz.

Nem ugyanazt kellene a gyerek kezébe adni?

A kérdés ugyanis talán nem is az, hogy hány éves kortól kapjon telefont a gyerek, hanem az, hogy szükség van-e arra, hogy ugyanazt a készüléket kapja, amit a szülei használnak.

A Yettel saját útmutatója is különbséget tesz az első mobil és az okostelefon között. A szolgáltató szerint nincs mindenkire érvényes életkor, de jellemzően 8–12 éves korban jelenik meg a gyerekeknél az első telefon. Az operátor ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy egy okostelefonnal lényegében a teljes internetet adjuk a gyerek kezébe, ezért kisebb korban inkább nyomógombos készüléket vagy akár gyerek-okosórát javasol.

Ez egyre kevésbé számít technológiai visszalépésnek. Inkább egy új termékkategória kezd kialakulni: a gyerektelefon, amelynek éppen az a legfontosabb tulajdonsága, hogy nem okostelefon.

Az Egyesült Királyságban például az Xplora XploraOne néven olyan készüléket kínál, amely valódi mobiltelefonként működik, de nincs rajta közösségi média, szabad internet vagy alkalmazásbolt. A szülő engedélyezheti a kapcsolatokat, követheti a helyzetét, iskolai és esti módot állíthat be, a készülék pedig a kommunikációhoz szükséges alapfunkciókat kínálja.

Az amerikai Pinwheel hasonló elvet követ. A szülő által engedélyezett számok hívhatók és üzenhetők, alapból nincs böngésző és közösségi média, az alkalmazások pedig fokozatosan engedélyezhetők. Még az is beállítható, hogy bizonyos időszakokban a készülék gyakorlatilag „butatelefonként” működjön, például iskolaidőben vagy éjszaka.

Vagyis nem feltétlenül arról van szó, hogy a gyerek kap egy olcsóbb vagy régebbi telefont, egyre inkább arról, hogy kap egy másfajta telefont.

A technológia is kezdi elfogadni, hogy a kevesebb néha több

Ez azért is érdekes, mert az okostelefon-ipar évekig éppen az ellenkező irányba haladt. Egyre több alkalmazás, egyre nagyobb kijelző, egyre több kamera, egyre gyorsabb kapcsolat és egyre több online szolgáltatás került ugyanabba a készülékbe.

A gyerekeknél azonban éppen az ellenkezője kezd vonzóvá válni: csak az legyen elérhető, amire valóban szükségük van: telefonálás, üzenetküldés, kamera, helymeghatározás, segítségkérés, ébresztő, esetleg néhány gondosan kiválasztott alkalmazás.

De ne legyen ott az egész internet.

Ez a szemlélet ráadásul jól illeszkedik ahhoz, ahogyan a magyar szolgáltatók is elkezdték átalakítani a gyerekeknek szánt mobilkínálatot.

A Telekom például most vezette be a Domino First és Domino Next megújuló feltöltőkártyás csomagokat. A First 3 GB mobilnetet és 50 percet kínál 1990 forintért 30 napra, a Next 10 GB-ot és 50 percet 6490 forintért. Mindkettőnél alapból bekapcsolják többek között a felnőtt-tartalomszűrést, miközben tiltják az emelt díjas számokat, a mobilvásárlást és a kimenő nemzetközi hívásokat.

A Telekom ezt kifejezetten úgy pozicionálja, mint a gyerekkel együtt változó mobilhasználatot: az első csomag az első mobilos élményekhez, a következő pedig ahhoz az időszakhoz szól, amikor az online jelenlét már természetesebbé válik.

Ez lényegében ugyanaz a gondolat, amelyből a külföldi gyerektelefonok is kiindulnak: nem kell mindent egyszerre odaadni.

Miközben a telefon egyre gyerekbarátabb, az iskola egyre kevésbé telefonbarát

Itt jön a történet talán legérdekesebb része: miközben a telefontársaságok azon dolgoznak, hogyan lehet biztonságosabbá tenni a gyerek első mobilját, az oktatási rendszerek egyre több helyen próbálják eltávolítani a telefont az iskolából.

Angliában éppen most, a 2026/27-es tanév kezdetétől lépett életbe az erre vonatkozó kötelező kormányzati útmutatás: az iskoláknak olyan szabályzatot kell alkalmazniuk, amely a mobiltelefon használatát az egész tanítási nap alatt tiltja, beleértve az órák közötti időt, a szüneteket és az ebédidőt is.

Franciaország még tovább ment: a 2026-os tanévtől az általános iskolától a középiskoláig teljes iskolai időre kiterjesztette a mobiltelefon-használat tilalmát. A francia oktatási minisztérium ezt többek között a túlzott képernyőhasználat figyelemre és koncentrációra gyakorolt hatásával indokolja.

A két folyamat első látásra ellentmond egymásnak.

Otthon egyre korábban adjuk a gyerek kezébe a mobilt, az iskolában viszont egyre több helyen azt mondják: tedd el.

Valójában mégis ugyanarról szólnak, ugyanis a társadalom kezdi különválasztani azt, hogy a gyereknek szüksége lehet mobilos elérhetőségre, és azt, hogy szüksége van-e a teljes értékű okostelefon minden funkciójára, minden időben.

Magyarországon már a szűrt mobilinternet is megjelent

A hazai szabályozás is ebbe az irányba mozdult. Idén január 1-jétől a Magyar Telekom, a One és a Yettel olyan, kiskorúak számára kialakított biztonságos mobilinternet-szolgáltatást is köteles biztosítani, amely korlátozza a pornográf tartalmat kínáló, meghatározott weboldalak elérését. A szolgáltatás az előfizetők számára díjmentesen is igénybe vehető.

Ez önmagában nem oldja meg a gyerekek digitális védelmét, de jól mutatja, merre mozdul a szabályozás: nem feltétlenül a teljes internethez való hozzáférést akarja megakadályozni, hanem egyre inkább annak szabályozott változatát keresi.

Ez talán fontosabb trend, mint az, hogy éppen melyik szolgáltató milyen gyerekcsomagot vezet be.

Nem az a jó kérdés, hogy mikor kapjon telefont

A 9 éves korban kapott első mobil tehát önmagában nem feltétlenül rossz hír. Egy olyan gyereknek, aki egyedül jár iskolába, különórára vagy sportolni, a telefon valóban biztonsági eszköz lehet. A probléma inkább akkor kezdődik, amikor az elérhetőséghez szükséges eszközből észrevétlenül teljes értékű szórakoztató, közösségi és internetes platform lesz.

Ezért a szülőknek talán nem is azt a kérdést kellene feltenniük, hogy: hány éves korban adjak neki telefont?”

Hanem inkább ezt: mire van most szüksége a gyerekemnek – és mi az, amire még nincs?

Ha csak arra, hogy hazaérjen és jelezze, hogy rendben van, lehet, hogy egy okosóra vagy egy egyszerű telefon a megfelelő eszköz. Ha már önállóan szervez programokat, üzeneteket küld és egyre több digitális feladatra használja a készüléket, jöhet a következő lépcső.

A technológia pedig úgy tűnik, lassan megtanulja azt, amit a szülőknek is érdemes lenne:

„Nem attól lesz egy telefon jó a gyereknek, hogy mindent tud. Hanem attól, hogy pontosan annyit tud, amennyire a gyereknek szüksége van.”

The post Gyerekkézbe gyerektelefont? — A világban egyre több helyen erre szavaznak appeared first on digitrendi.hu.

A Huawei is ebben a mezőnyben próbálja megtalálni a helyét az általunk most tesztelt MatePad Air 2026-os kiadásával, amelyet a gyártó kimondottan a mobil produktivitásra pozícionál. A kérdés ezért már nem feltétlenül az, hogy mire jó még egy tablet, hanem inkább az: mit tud ma egy prémium táblagép, ha valódi munkaeszközként kezdjük használni?

Könnyebb, mint a laptop, többre képes, mint a telefon

Egy üzleti felhasználónál sokszor nem az a kérdés, hogy a tablet kiváltja-e a laptopot. Inkább az, hogy van-e olyan helyzet, amikor ezt érdemesebb magunkkal vinni.

Egy tárgyalásra, konferenciára, repülőútra vagy egész napos üzleti programra ugyanis nem feltétlenül van szükség egy teljes méretű notebookra. Dokumentumokat olvasni, e-maileket kezelni, egy prezentációba belenyúlni, jegyzetelni vagy néhány gyors szerkesztést elvégezni egy könnyebb eszköz is elég lehet. A MatePad Air pedig éppen erre a köztes szerepre épít.

A készülék nagyjából fél kilogrammos, miközben 12 hüvelykes OLED PaperMatte kijelzőt kapott, vastagsága pedig mindössze 5,3 milliméter.

Ez már nem pusztán egy műszaki adat. A mindennapi használatban azt jelenti, hogy egy tabletet jóval könnyebb lehet magunkkal vinni, mint egy notebookot, miközben a kijelző mérete már elegendő ahhoz, hogy ne érezzük úgy: egy nagyra nőtt telefonnal próbálunk dolgozni.

Háromféleképpen is lehet vele jegyzetelni

Egy ilyen eszköz használhatóságának egyik legjobb próbája, hogy mennyire gyorsan jutunk el a gondolattól a használható szövegig.

A MatePad Airrel erre három út is kínálkozik: a billentyűzet, a kézírás és a hangalapú bevitel. A három közül a leggyorsabbnak egyértelműen a billentyűzet bizonyult, de a kézírás sem maradt le sokkal.

A hozzá tartozó M-Pencil Pro érzékenysége elsőre szinte túlzottan is nagynak tűnik, ám éppen ez adja a természetes írásélményt. A toll egyik érdekes funkciója, hogy az első harmadának megnyomására a képernyőn megjelennek az írás szerkesztéséhez szükséges vezérlők. A PaperMatte felület pedig tovább erősíti azt az érzést, mintha nem üvegfelületre, hanem papírra írnánk.

A valódi próba azonban nem az volt, hogy szépen lehet-e vele írni, hanem az, hogy mit kezd a készülék a kevésbé szép kézírással.

Öt közepesen hosszú mondatot írtunk le tollal, ráadásul szándékosan nem jól olvasható módon, úgy is mondhatnám, hogy macskakaparás-szerűen. A kézírásból szöveggé alakító megoldás végül a teljes szövegből mindössze egyetlen szót értett félre. Ez természetesen nem laboratóriumi mérés, de a hétköznapi használat szempontjából meglehetősen beszédes eredmény.

A magyar nyelv támogatása ugyanakkor nem minden esetben ennyire magától értetődő. A megfelelő alkalmazást nem volt egyszerű megtalálni, és hasonló a helyzet a magyar hangalapú átírással is: az alap szoftverkörnyezetben a magyar hang közvetlen szöveggé alakítása nem bizonyult kézenfekvőnek, külső alkalmazásokkal azonban megoldható.

Vagyis aki magyarul szeretné kihasználni a készülék valamennyi jegyzetelési lehetőségét, annak érdemes némi „felfedezőkedvvel” is rendelkeznie.

A billentyűzet nem csinál belőle notebookot

A hozzá mellékelt billentyűzet sokat változtat a használhatóságon: a hosszabb szövegek szerkesztése ezzel bizonyult a leggyorsabbnak. A magyar felhasználónak azonban van egy kellemetlen kompromisszum: a fizikai billentyűzet angol kiosztású.

A szoftverben természetesen beállíthatók a magyar karakterek, így az ékezetes betűkkel nincs gond, de aki nem gépel vakon, annak időnként meg kell keresnie egy-egy karaktert, illetve annak billentyűkombinációit. A számok és a speciális jelek megtalálása különösen szokatlan lehet.(Nekem a leghosszabb ideig a „0” megtalálása tartott.)

A touchpad hiányát ugyanakkor nem feltétlenül kell klasszikus laptopos hiányosságként kezelni. Az érintőképernyő ugyanis nagyrészt átveszi ezt a szerepet, a külön beszerezhető digitális tollal pedig még pontosabban lehet navigálni és szerkeszteni. A billentyűzet így valóban munkára alkalmassá teszi a tabletet, de nem változtatja notebookká.

Papírélmény, üveglap nélkül

A PaperMatte kijelző előnye nem feltétlenül akkor tűnik fel, amikor először bekapcsoljuk a tabletet. Inkább hosszabb használat után.

A felület kevésbé emlékeztet a hagyományos, fényes üvegkijelzőre, és hosszabb dokumentumolvasásnál vagy jegyzetelésnél természetesebb érzetet ad. A gyártói specifikáció szerint a 12 hüvelykes OLED panel 2800×1840 pixeles felbontású, és akár 1200 nites csúcsfényerőre képes.

A saját használat során azonban nem a pixelszám vagy a fényerő volt a legfeltűnőbb, hanem az, hogy hosszabb nézés után sem tűnt fárasztónak a kijelző. Mintha valóban papírt olvasnánk.

Fájlok: a pendrive sem akadály

Egy üzleti eszköznél a munka csak akkor ér valamit, ha az elkészült anyagot valahogyan tovább is tudjuk küldeni.

A MatePad Air ebben nem kényszerít kizárólag felhős vagy e-mailes megoldásokra. A USB-C csatlakozón keresztül egy USB-C-s pendrive-val kipróbálva a fájlátvitel hibátlanul működött, ahogy az e-mailes továbbítás is.

Ez apróságnak tűnhet, de üzleti környezetben éppen az ilyen részletek dönthetik el, hogy egy eszköz valóban használható-e a mindennapokban.

És mi történik a bizalmas céges adatokkal?

Az üzleti használatnál viszont nem lehet megállni a fájlok továbbításánál. Egy céges tablet esetében ugyanis az is kérdés, hogy mi történik az adatokkal, ha az eszköz elveszik, ha több ember használja, vagy ha a vállalat saját informatikai rendszerébe kell bekapcsolni.

A MatePad Air ebből a szempontból érdekesebb, mint egy egyszerű fogyasztói tablet. A HarmonyOS vállalati eszközkezelést is támogat: az integrált MDM Kit lehetővé teszi, hogy megfelelő vállalati menedzsmentrendszerhez kapcsolódva a rendszergazda szabályozza például az USB-adathasználatot és az alkalmazástelepítést, illetve elvesztés esetén távolról törölje az adatokat.

A készülék önállóan is kínál védelmi lehetőségeket. A Fájlszéfben fontos dokumentumok tárolhatók elkülönítve, az App Lock külön azonosítást kérhet bizonyos alkalmazások megnyitásához, az Adatvédelmi Központ pedig megmutatja, hogy az alkalmazások milyen hozzáféréseket használnak.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármely vállalat informatikai rendszerében automatikusan engedélyezett lesz a használata. Egy üzleti eszköznél az alkalmazások, a vállalati felhőszolgáltatások, az MDM-rendszer és az adatbiztonsági szabályzat együtt határozza meg, hogy a tablet ténylegesen beilleszthető-e az adott vállalati környezetbe.

Ez különösen fontos akkor, ha külső szolgáltatással alakítunk át hangot szöveggé, vagy egy dokumentumot külső alkalmazásban dolgozunk fel. Egy üzleti tárgyalás hangfelvétele ugyanis egészen más adatvédelmi kategória, mint egy bevásárlólista.

Kamera, hang és egy kis kikapcsolódás

A MatePad Air kamerája sem maradt ki a próbából. A tapasztalat alapján a képminőség nagyjából a felső-középkategóriás, illetve alsó-prémium okostelefonok szintjét hozza, ami egy üzleti tablettől bőven elvárható. Nem telefonnak készült, de dokumentumok, prezentációk, helyszínek vagy egy-egy gyors felvétel megörökítésére tökéletesen megfelelő.

A hangszórók és a mikrofonok minőségét szintén kipróbáltuk, ezek összességében jó minőséget hoztak. A videóhívásos használatot ezúttal nem teszteltük, ezért erről nem lenne korrekt saját tapasztalatként beszámolni. A hardver mindenesetre hat hangszórót és két mikrofont tartalmaz.

Az akkumulátor viszont kifejezetten jól vizsgázott. Nem egy laboratóriumi mérés alapján, hanem egyszerűen használva: több mint egy nap után még 25 százalékos töltöttségnél tettük le. A gyártó 10100 mAh tipikus kapacitást és 66 wattos gyorstöltést ad meg.

A töltőnél akad egy apró bosszúság: a kábel meglehetősen rövid. Az adapterén viszont van USB-A és USB-C csatlakozás is, a 66 wattos gyorstöltés pedig határozottan jó hír.

És ha a tablet munka után végre szabadnapot kap, akkor jöhet a kikapcsolódás. A komolyabb játékok helyett nálam a klasszikusok a nyerők: passziánsz, sudoku és mahjong. Amit nem találtam meg előre telepítve, azt letöltöttem.

Mert egy munkaeszköznek sem árt, ha néha nem dolgoztat bennünket.

A tablet, amely nem akar mindenáron laptop lenni

A MatePad Air legérdekesebb tulajdonsága talán éppen az, hogy nem feltétlenül kell laptophelyettesítőként tekinteni rá.

A billentyűzettel gyorsan lehet gépelni, a tollal természetesen lehet jegyzetelni, az érintőképernyő pedig sok esetben kiváltja a touchpadet. A PaperMatte kijelző hosszabb olvasásnál kényelmes, a készülék könnyű és vékony, a fájlok USB-C-s adathordozóról is mozgathatók, az akkumulátor pedig egy munkanapnál jóval többet is kibírhat.

Közben vannak olyan korlátok, amelyeket nem lehet egyetlen hardveres trükkel megoldani. A magyar nyelvi támogatás bizonyos területeken külső alkalmazásokat és némi utánajárást igényel, a Google-ökoszisztémához kötődő szolgáltatások használata is más megközelítést kíván, mint egy hagyományos Android-tableten. Az üzleti felhasználásnál pedig mindig az adott vállalat informatikai környezete dönti el, hogy a készülék milyen mélységben integrálható.

Ezért a MatePad Air inkább egy másik munkagép kategóriát képvisel, mintsem egy kisebb laptopot.

Olyat, amelyet könnyebb magunkkal vinni, kényelmesebb kézben tartani, és amely egy tárgyalás, utazás vagy üzleti program közben sok olyan feladatot képes elvégezni, amiért egy notebookot már nem feltétlenül érdemes elővenni.

A tabletpiacot ugyan most a visszaesés és a költségek növekedése szorítja, de éppen a prémium modellek mutatják, hogy a kategóriának még mindig van hova fejlődnie. A kérdés már nem az, hogy kell-e még tablet, hanem hogy találunk-e olyan helyzetet, amelyben egy tablet jobb eszköz, mint a megszokott laptop vagy telefon.

HUAWEI MatePad Air 2026 – fontosabb műszaki adatok

The post Kézközelből: amikor a tablet egyben már munkaeszköz is appeared first on digitrendi.hu.

A fehérárutól a fogyasztói technológiáig

Volt idő, amikor a háztartási elektronika világát még két jól elkülöníthető csoportba rendeztük: a fehéráruba tartoztak a hűtők, mosógépek és egyéb háztartási gépek, míg a barnaáru a televíziót, a hifit, a videót és később a DVD-lejátszót jelentette. A digitális korszakban a barnaáru helyét fokozatosan átvette a fogyasztói elektronika (consumer electronics), amelybe már a kommunikációs és digitális eszközök, a számítógépek, a játékkonzolok és a viselhető technológiák is bekerültek.

A határok azonban tovább lazultak. Az okostelefon már egyszerre kommunikációs eszköz, számítógép, kamera és szórakoztatóelektronikai termék, az okosotthonban pedig a televízió, a világítás, a termosztát, a háztartási gép és a biztonsági rendszer ugyanannak a hálózatnak lehet a része. Az AI pedig tovább bontja a korábbi kategóriákat: nem egyszerűen új készülékeket hoz, hanem intelligenciát épít a már meglévő technológiákba.

Így jutottunk el a fogyasztói elektronikától a fogyasztói technológiáig – egy olyan tágabb fogalomhoz, amelyben már nem az a legfontosabb kérdés, hogy milyen készüléket vásárolunk, hanem az, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az eszközök, a szoftverek, a szolgáltatások és az AI.

Van egy furcsa kettősség a fogyasztói technológia 2026-os történetében. Egyfelől egyre több eszköz válik okosabbá: a szemüveg már nem feltétlenül kijelzőt akar a szemünk elé tenni, a háztartási robotok egyre önállóbban tájékozódnak, az okosgyűrűk pedig saját kategóriát építenek maguknak.

Másfelől ugyanezt a fejlődést egyre prózaibb tényezők fékezik: dráguló memória, magasabb komponensköltségek és az, hogy a fogyasztók kevésbé érzik szükségét a gyakori készülékcserének.

Az ABI Research friss elemzése szerint a következő 6–12 hónapban éppen ez a kettősség határozhatja meg a fogyasztói technológiai piacot. A kutatócég hat trendet emel ki a 2026 második felére, amelyek között vannak már jól ismert technológiák és olyanok is, amelyek most kezdenek igazán piacot teremteni.

A szemüvegnek nem feltétlenül kell látnia

Az egyik legérdekesebb változás a viselhető technológiák világában zajlik. Az okosszemüvegek első generációjától sokan azt várták, hogy egyfajta mini kiterjesztett valóságot varázsol majd a szemünk elé. Az újabb irány azonban éppen ennek mond ellent: a szemüvegnek nem feltétlenül kell kijelzőt használnia ahhoz, hogy okos legyen.

A mesterséges intelligencia ugyanis megváltoztatja az eszköz értékét. A hangsúly az információk látványos megjelenítése helyett egyre inkább a kontextuson, a hangalapú segítségen, a kéz nélküli használaton és a mindennapi feladatok támogatásán van.

Az ABI Research szerint a kijelző nélküli okosszemüvegek éves szállítása a 2025-ös 3,34 millióról 2030-ra több mint 32 millió darabra nőhet. Ez 57,5 százalékos éves átlagos növekedési ütemnek felelne meg.

Ez azért fontos, mert arra utal: a következő nagy viselhető eszköz talán nem egy újabb képernyő lesz. Lehet, hogy éppen a képernyő elhagyása teszi igazán használhatóvá.

A robotporszívótól a háztartási robotig

Hasonló változás zajlik a fogyasztói robotikában is. A robotporszívó már régóta megszokott háztartási eszköz, de az újabb generációs gépek egyre több olyan képességgel rendelkeznek, amelyek már túlmutatnak a padló feltakarításán.

Az ABI Research 2030-ra nagyjából 133 millió darabos fogyasztóirobot-szállítással és közel 34 milliárd dolláros piacmérettel számol. A robotporszívók továbbra is meghatározóak maradhatnak, de mellettük egyre több olyan megoldás jelenik meg, amely fejlettebb navigációt, tárgyfelismerést, robotkart vagy más, önállóbb feladatvégzést tesz lehetővé.

A lényeg azonban nem feltétlenül maga a robotkar vagy az újabb szenzor. A robotika hardverét ugyanis egyre könnyebb lemásolni. A valódi különbséget az jelentheti, hogy a gép mennyire jól érzékeli a környezetét, mennyire önállóan képes dönteni, és mennyire kevés emberi beavatkozást igényel.

Vagyis a háztartási robotoknál is ugyanaz történik, mint az okosszemüvegeknél: a hardver mögött egyre fontosabbá válik az intelligencia.

Az okosotthonban nem az számít, mi kapcsolódik hozzá, hanem hogy működik-e együtt

Az okosotthon fejlődése kevésbé látványos, mégis alapvetően változtatja meg a piacot. A készülékek egyre kevésbé kötődnek egyetlen vezeték nélküli technológiához. A Wi-Fi és a Bluetooth mellett olyan megoldások is szerepet kapnak, amelyek nagyobb hatótávolságot vagy kisebb energiaigényt kínálnak.

A Matter közben éppen azt a problémát próbálja kezelni, amely hosszú ideig az okosotthon egyik legnagyobb akadálya volt: a különböző gyártók eszközeinek együttműködését.

A Matter egy nyílt, IP-alapú okosotthon-szabvány, amelynek célja, hogy a különböző gyártók kompatibilis eszközei együtt tudjanak működni, függetlenül attól, melyik nagy okosotthon-ökoszisztémához tartoznak. A szabvány több hálózati technológiára, köztük Wi-Fi-re, Threadre és Ethernetre épül, vagyis nem egy újabb Wi-Fi- vagy Bluetooth-féle kapcsolódási technológia, hanem inkább egy közös „nyelv” az eszközök között.

Az ABI szerint az okosotthonban egyre inkább alapelvárássá válik, hogy a készülékek különösebb konfigurálási tortúra nélkül működjenek együtt. A többféle kapcsolódási szabvány támogatása lassan nem különleges képesség, hanem alapkövetelmény lesz.

Ez a felhasználó számára talán kevésbé látványos, mint egy új robot vagy egy AI-szemüveg. Hosszabb távon viszont éppen ez lehet az egyik legfontosabb változás: az okosotthon akkor válik igazán okossá, amikor a technológia egyre kevésbé látszik.

Az AI mindeközben beleütközik a memóriába

És itt érkezünk el a történet kevésbé látványos, de annál fontosabb részéhez.

Miközben az iparág egyre több mesterségesintelligencia-funkciót szeretne az okostelefonokba és számítógépekbe építeni, az AI hardverigénye egyre komolyabb kihívást jelent.

Az ABI Research szerint a memóriahiány és a DRAM, illetve a tárhely drágulása már közvetlenül is befolyásolja az AI-képes fogyasztói eszközök gazdaságosságát. A kutatócég emiatt lefelé módosította az eszközoldali AI-chipek hosszabb távú szállítási kilátásait is.

Ez különösen érdekes egy olyan piacon, ahol a gyártók egyre több AI-funkcióval próbálják indokolni az új készülékek megvásárlását.

Csakhogy a fogyasztó nem feltétlenül azért vesz új telefont vagy PC-t, mert a készülékben több AI van. Ha az új funkciók közben magasabb árat eredményeznek, egy ponton felmerülhet a kérdés: ér-e annyit az AI, hogy emiatt lecseréljem a még tökéletesen működő eszközömet?

Az ABI megközelítése szerint önmagában az AI-innováció nem lesz elegendő a magasabb komponensköltségek ellensúlyozására. A memóriahatékonyság, az ellátási lánc diverzifikációja és a költségek kontrollja legalább ilyen fontos lehet.

Ez pedig már nem egyszerű technológiai kérdés. Az AI terjedésének egyik korlátja könnyen lehet maga a hardver ára.

Az okosgyűrű nem akarja kiváltani az okosórát

A hatodik trend talán kevésbé meglepő, de annál érdekesebb abból a szempontból, hogy önálló kategóriává válhat.

Az ABI Research szerint az okosgyűrűk éves szállítása a 2025-ös 3,15 millióról 2031-re több mint 23 millióra emelkedhet. A kutatócég szerint a gyűrűk elsősorban az egészség- és életmódkövetés területén erősödnek, és nem feltétlenül az okosórák riválisaként kell rájuk tekinteni.

Ez fontos különbség. A gyűrű nem akarja feltétlenül kiváltani az órát. Inkább egy másik helyre kerül ugyanabban a digitális ökoszisztémában.

A viselhető technológia így lassan nem egyetlen eszközről szól. Lehet óránk, szemüvegünk és gyűrűnk is, amelyek különböző helyzetekben, különböző információkat gyűjtenek és szolgáltatnak.

A trendek egyetlen nagy átrendeződést jeleznek

Ha egymás mellé tesszük az ABI Research hat trendjét, érdekes kép rajzolódik ki.

Az okosszemüvegben a kijelző helyét egyre inkább az AI veszi át. A háztartási robotban a mechanika mellé egyre több intelligencia kerül. Az okosotthonban a készülékek közötti együttműködés válik fontosabbá. Az okosgyűrű saját kategóriát épít. Közben pedig a memóriahiány arra emlékezteti a piacot, hogy a technológiai fejlődésnek nagyon is kézzelfogható fizikai és gazdasági korlátai vannak.

Még a játékpiac változása is ebbe az irányba mutat. A hagyományos konzoloknak egyre több alternatívával – például a handheld PC-kkel és az egyre erősebb okostelefonokkal – kell versenyezniük, miközben a magasabb hardverárak és a hosszabb csereciklusok nehezítik a növekedést.

Az elemzés végkövetkeztetése ezért talán fontosabb, mint maga a hat trend: nem egyetlen új eszközkategória felemelkedése a történet, hanem az AI, a kapcsolódás és a hardverinnováció összekapcsolódása. Ezzel párhuzamosan viszont a komponensköltségek, az árérzékenység és a hosszabb készülékcsere-ciklusok egyre komolyabb korlátot jelentenek.

A fogyasztói technológia következő szakasza így talán nem arról szól majd, hogy milyen új kütyüt veszünk, hanem arról, hogy a már körülöttünk lévő eszközök mennyire képesek együtt gondolkodni, együtt működni – és közben mennyibe kerül mindez.

A technológia egyre okosabb lesz. A kérdés már csak az, hogy a pénztárcánk lépést tud-e tartani vele.

The post Új kütyük helyett inkább átalakul körülöttünk a fogyasztói technológia appeared first on digitrendi.hu.

De ne csak rólam legyen szó. Általánosságban is igaz, hogy a konzolos világhoz szokott felhasználó gyors reakciót, folyamatos képet, pontos irányítást és erős vizuális atmoszférát vár. Egy mobiltelefon természetesen nem ugyanazt a helyzetet teremti meg, mint egy nappaliban használt PlayStation, de megfelelő hardverrel és jól átgondolt funkciókkal sokkal közelebb kerülhet ahhoz az élményhez, amelyet a játékos a nagyobb képernyőn megszokott.

A jó választás ezért nem egyetlen látványos specifikáción múlik, hanem azon, hogy a készülék mennyire képes hosszabb távon is gördülékeny, kényelmes és kiszámítható digitális szórakozást adni.

A Sony PS5 játékok világa jó viszonyítási pont. Egy látványos akciókaland, egy The Last of Us-hangulatú történetvezérelt cím, az Under the Waves-hez hasonló atmoszférikus élmény vagy egy családibb hangvételű Törpös Gyűjtemény után mobilon is felértékelődik az összhatás: az, hogy a kép, a hangulat, az irányítás és a működés mennyire áll össze egységes játékélménnyé.

A kijelző nem csak méretkérdés

Játékhoz a nagyobb képernyő kényelmesebb lehet, de önmagában a méret nem garantál jobb élményt. Legalább ilyen fontos a panel minősége, a fényerő, a kontraszt és a képfrissítés. Egy 120 Hz-es kijelző gördülékenyebb mozgást adhat, ami gyors tempójú akciójátékoknál, versenyjátékoknál vagy online meccseknél érezhető különbséget jelenthet. A magasabb fényerő pedig akkor válik igazán fontossá, ha nem csak sötét szobában, hanem útközben vagy erősebb környezeti fényben is játszunk.

A felbontásnál érdemes az egyensúlyt keresni. A nagyon részletgazdag panel látványos, de jobban terhelheti az akkumulátort és a grafikus egységet. Egy jó, játékra szánt telefon nem feltétlenül a legmagasabb specifikációval tűnik ki, hanem inkább azzal, hogy a kijelző hosszabb használat közben is kényelmes marad: a kép nem fárasztja a szemet, a mozgás folyamatos, az érintésérzékelés pedig pontosan követi a játék ritmusát.

Teljesítmény – nemcsak a benchmark számít

A játékra szánt mobilnál fontos a gyors processzor és az erős grafikus teljesítmény, de a mindennapi élményt nem egyetlen teszteredmény határozza meg. Sokkal lényegesebb, hogy a telefon hosszabb játék közben is stabil maradjon, ne lassuljon látványosan, és ne melegedjen fel olyan mértékben, hogy kényelmetlenné váljon a tartása. Egy erős chip csak akkor ér sokat, ha a készülék hűtése és energiafelhasználása is jól van megoldva.

A memória szintén fontos. A több RAM segíthet abban, hogy a játék, a chat, a böngésző és a streaming szolgáltatás között ne kelljen állandóan újratölteni az alkalmazásokat. Ez különösen azoknak számít, akik nem egyetlen játékra használják a telefont, hanem videót néznek, közben kommunikálnak, majd visszalépnek egy online meccsbe vagy felhőalapú játékfolyamba.

A tárhely gyorsabban elfogy, mint gondolnánk

A modern játékok, videók és frissítések sok helyet foglalnak, ezért a tárhelyet nem érdemes alulméretezni. Egy 128 GB-os készülék elsőre elegendőnek tűnhet, de ha több nagyobb játék, sok fotó, letöltött sorozat, videó és rendszerfrissítés kerül rá, hamar szűkössé válhat. A 256 GB vagy nagyobb tárhely kényelmesebb választás lehet azoknak, akik hosszabb távra terveznek, és nem szeretnék folyamatosan törölgetni a tartalmakat.

A konzolos világban már megszoktuk, hogy a digitális játékok és kiegészítők helyet kérnek maguknak. A Sony PlayStation 5 környezetében például természetes, hogy egy-egy nagyobb cím, gyűjtői kiadás vagy dobozos játék mellett digitális tartalmak, frissítések és extra csomagok is megjelennek. A mobilnál ugyanez a logika kisebb képernyőn, de hasonló kényelmi elvárásokkal működik: legyen elég hely, legyen gyors elérés, és ne a tárhely legyen a szórakozás szűk keresztmetszete.

Az irányítás és a kapcsolat adja a játék kényelmét

A mobilos játék akkor válik igazán természetessé, ha a készülék nemcsak erős, hanem jól kapcsolódik a kiegészítőkhöz is. Sok cím kontrollerrel pontosabb, kényelmesebb és konzolosabb irányítást ad, ezért vásárláskor érdemes figyelni a Bluetooth-stabilitásra, a késleltetésre és arra, hogyan működik a telefon fülhallgatóval, külső kijelzővel vagy vezeték nélküli eszközökkel. Online játéknál és felhőalapú streamelésnél a Wi-Fi minősége ugyanilyen lényeges: hiába erős a hardver, ha a kapcsolat akadozik, az élmény gyorsan szétesik.

A hangzás szintén sokat hozzátesz a játék hangulatához. Egy tiszta sztereó hangszóró, jól érthető beszédhang és stabil vezeték nélküli hangkapcsolat különösen akkor fontos, ha a telefon nem csak rövid mobilos játékokra, hanem hosszabb, elmélyültebb szórakozásra is szolgál. A jó készülék ilyenkor nem külön technikai feladatokat ad, hanem észrevétlenül támogatja azt, hogy a játék, a kép, a hang és az irányítás egyben maradjon.

A konzolos elvárások mobilon is irányt mutatnak

Aki konzolon történetvezérelt, látványos vagy atmoszférikus játékokhoz szokott, mobilon is többet vár az egyszerű gyorsaságnál. Ilyenkor nem pusztán az számít, hogy a telefon erős-e, hanem az is, mennyire képes megtartani azt a folyamatosságot, amely a konzolos játékélményt kényelmessé teszi: a gyors belépést, a pontos irányítást, a jó képminőséget és azt a zavartalan működést, amely nem szakítja meg feleslegesen a figyelmet.

Nálam ez akkor vált igazán kézzelfoghatóvá, amikor az Allegro kínálatából PS5-játékot választottam: nemcsak a cím vagy a műfaj számított, hanem az is, milyen tempót, hangulatot és bevonódást vártam tőle. Ugyanez a tudatosság mobilon is segít: könnyebb jó döntést hozni, ha nem általánosan egy „erős telefont” keresünk, hanem inkább azt nézzük, milyen típusú digitális kikapcsolódást szeretnénk rajta élvezni.

The post Zsebben hordott játékélmény – hogyan válasszunk okostelefont, ha a konzolos világ is fontos? appeared first on digitrendi.hu.

Ha valaki enged a csábításnak, hamar megtapasztalhatja, hogy a néhány perces szórakozásnak ára van. Reklámok, újabb reklámok, virtuális érmék, fizetős epizódok és újabb cliffhangerek(szándékosan függőben hagyott, izgalmas pillanatok) követik egymást. Könnyű azt mondani: köszönöm, ebből nem kérek.

Csakhogy ami felhasználói szemmel időnként meglehetősen idegesítő mobilos szórakozásnak tűnik, mára egyre komolyabb üzletté vált.

Rövid, függőleges és folytatásos

A mikrodráma (microdrama) – vagyis a rövid, epizodikus drámasorozat – lényegében a televíziós sorozat és a közösségi videó találkozása. Az egy-két, esetenként néhány perces epizódokat eleve okostelefonos fogyasztásra, függőleges képernyőre és gyors figyelemváltásra tervezik. A történetek folytatásosak, az egyes részek pedig gyakran éppen a legizgalmasabb ponton érnek véget.

Vagyis a mikrodráma a TikTok és a Netflix furcsa szerelemgyereke: a rövid videó fogyasztási logikáját ötvözi a sorozatok cliffhangerekre épülő dramaturgiájával.

A műfaj különösen gyorsan terjed olyan alkalmazásokban, mint a ReelShort, a DramaBox és a ShortMax. Felfedezésükben pedig éppen azok a platformok játszanak fontos szerepet, amelyekről a felhasználó már amúgy is fogyaszt rövid videókat: a TikTok, az Instagram és a YouTube.

Nem az idő rövid, hanem az epizód

A mikrodráma egyik trükkje, hogy a rövid epizód nem feltétlenül jelent rövid történetet. Egy sorozat akár több tucat vagy száz rövid részből is felépülhet, így a teljes történet hossza végül egy hagyományos sorozatéval is összemérhető.

A dramaturgia viszont egészen más. Nincs hosszú felvezetés, a szereplők és a konfliktusok gyorsan megjelennek, a fordulatok pedig szinte egymást követik. A cél nem feltétlenül az, hogy a néző kényelmesen hátradőljön, hanem hogy a következő epizódra kattintson.

Ez a működés pedig tökéletesen illeszkedik a fokozott mobilos figyelemhez.

A reklámözön nem hiba, hanem az üzleti modell része

A Facebookon felbukkanó jelenetek ezért különösen fontosak az üzletben érintettek számára. Ezek nem egyszerűen ingyenes tartalmak, hanem a felhasználószerzés egyik eszközei: a rövid, érzelmileg túlfűtött jelenet felkelti az érdeklődést, majd az alkalmazásba tereli a nézőt.

A monetizáció többféleképpen történhet. Egyes részek ingyenesen elérhetők, a további epizódokért pedig reklámot kell megnézni, előfizetni is lehet, vagy virtuális pénzzel kell feloldani őket. Az Omdia elemző cég szerint a mikrodráma-bevételek több mint 60 százaléka már 2025-ben előfizetésekből vagy tranzakciós fizetésekből származott, jellemzően valamilyen ingyenes belépési modell után.

Vagyis a felhasználó által érzékelt „reklámözön” valójában egy tudatosan felépített tölcsér része: ingyenes részlet, kíváncsiság, alkalmazás, újabb epizód, fizetési pont.

Már a Netflix mobilos idejét is támadja

Az igazán figyelemre méltó az, hogy a modell nem pusztán sok letöltést produkál, hanem komoly figyelmet is szerez.

Az Omdia Sensor Tower-adatokra épülő elemzése szerint az Egyesült Államokban 2025 negyedik negyedévében a ReelShort felhasználói naponta átlagosan 35,7 percet töltöttek az alkalmazásban. A Netflix mobilos használata ugyanebben az összevetésben 24,8 perc, az Amazon Prime Video-é 26,9, a Disney+-é pedig 23 perc volt.

Ez nem azt jelenti, hogy a ReelShort nagyobb lenne a Netflixnél. A Netflix amerikai mobilos havi aktív felhasználóinak száma még mindig nagyságrendekkel magasabb. A különbség inkább abban rejlik, hogy aki már belépett egy mikrodráma-appba, az intenzíven használja.

Ez pedig a streamingcégek számára fontos figyelmeztetés: a mobilos figyelemért már nemcsak egymással és a YouTube-bal vagy a TikTokkal kell versenyezniük.

Milliárdokból épül a mikrodráma üzlete

Az Omdia becslése szerint a mikrodráma globális bevétele 2025-ben elérte a 11 milliárd dollárt, 2026 végére pedig 14 milliárd dollárra nőhet. A Kínán kívüli piacok ebből 2026-ban mintegy 3 milliárd dollárt adhatnak, az Egyesült Államok pedig önmagában a Kínán kívüli bevételek felét generálhatja.

A növekedés azért is figyelemre méltó, mert a mikrodráma még viszonylag új kategória. Ráadásul nem a hagyományos televíziós vagy streaminglogikából indul ki, hanem eleve a mobiltelefonból.

Ez a gyártási oldalon is előnyt jelenthet. A rövid epizódok, a mobilos formátum és az alacsonyabb produkciós költség miatt sokkal gyorsabban és olcsóbban lehet új tartalmakat piacra vinni, mint egy hagyományos sorozat esetében. Az Omdia szerint éppen ez a mobil-first megközelítés és a magas elkötelezettség teszi a formátumot különösen vonzóvá.

A mikrodráma nem az olcsó szórakozásra építő közönség piaca

Az Omdia legújabb kutatásának egyik legérdekesebb eredménye, hogy a mikrodráma nem feltétlenül az olcsó, ingyenes szórakozásra építő közönség piaca.

Az USA-ban az elmúlt három hónapban az iPhone-felhasználók 9 százaléka, az androidosok 10 százaléka használt legalább egy mikrodráma-alkalmazást. A fizetők aránya szinte teljesen azonos volt: 69, illetve 68 százalék.

A különbség inkább a költésben jelentkezik. A Sensor Tower adatai alapján az iPhone-felhasználók átlagosan heti 14 dollárt költenek microdrama-appokra, szemben az androidosok körülbelül 10 dollárjával. Ez valóban mintegy 40 százalékos különbség.

Más piacokon még nagyobb eltérések is megjelennek a fizetési hajlandóságban. Dél-Koreában például a mikrodráma-tartalmakért fizető iPhone-felhasználók aránya 59 százalék, míg az androidosoké 45 százalék volt. Németországban 49 és 44, Brazíliában pedig 48 és 39 százalék volt ugyanez az arány.

Vagyis a történet már nem egyszerűen arról szól, hogy ki nézi a mikrodrámát, hanem arról is, hogy ki hajlandó fizetni érte.

Ez lehet a streaming következő kihívója?

Talán még korai lenne a mikrodrámát a Netflix valódi kihívójának nevezni. A hagyományos streamingplatformok közönségmérete és tartalmi kínálata továbbra is összehasonlíthatatlanul nagyobb.

De az már most látszik, hogy a mobilos műfaj egy másik versenyben komolyan vehető játékos: a felhasználó idejéért és figyelméért folyó versenyben.

És ebben nem feltétlenül a hosszabb, drágább és látványosabb tartalom nyer.

Lehet, hogy a következő nagy mobilos médiatrend éppen az lesz, amelyik egyetlen perc alatt eléri, hogy kíváncsiak legyünk a következő percre.

A mikrodráma pontosan ezt tudja, és ha valaki egyszer már eljutott a „csak ezt az egy részt még megnézem” pontig, a történetnek könnyen lehet még egy folytatása.

Meg még egy.

The post A TikTok és a Netflix furcsa szerelemgyereke: dollármilliárdos üzletté nő a mikrodráma appeared first on digitrendi.hu.