A repülés még mindig komoly klímavédelmi kihívás

A légiközlekedés jelenleg a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 2,5 százalékáért felelős. Bár ez első pillantásra nem tűnik kiemelkedően magas aránynak, a repülések számának folyamatos növekedése miatt a kibocsátás évről évre emelkedik. Ráadásul a nagy magasságban kibocsátott égéstermékek a légkörre is erőteljesebb felmelegítő hatást gyakorolnak, mint a földfelszínen keletkező emisszió.

Miközben az autóipar egyre gyorsabban áll át elektromos hajtásra, a repülőgépipar jóval hosszabb fejlesztési ciklusokkal dolgozik, ezért a dekarbonizáció is lassabban halad.

Négy kutatási projekt, egy közös cél

A változást a Clean Aviation közös európai kezdeményezés támogatja, amely az Európai Bizottság és a repülőgépipar együttműködésében jött létre.

A program négy egymásra épülő kutatási projektet fog össze:

• PHARES – a hibrid-elektromos hajtásrendszer fejlesztése;

• OSYRYS – a teljes elektromos rendszer újratervezése;

• HERACLES – az egyes technológiák integrálása egyetlen repülőgép-koncepcióba;

• DEMETRA – a teljes rendszer repülési demonstrátora.

A cél, hogy 2035-re forgalomba állhasson az első hibrid-elektromos regionális utasszállító.

Miért nem lehet egyszerűen elektromos repülőgépet építeni?

A válasz meglepően egyszerű: a mai akkumulátorok energiasűrűsége még messze nem elegendő.

Egy kizárólag akkumulátorokkal működő regionális repülőgép esetében a szükséges energiatárolás olyan nagy tömeget jelentene, hogy alig maradna hely az utasoknak vagy a rakománynak.

Ezért választják a kutatók a hibrid megoldást.

A felszállás és az emelkedés során – amikor a legnagyobb teljesítményre van szükség – az elektromos hajtás is besegítene a hagyományos gázturbinás rendszernek, míg az utazómagasságon a két rendszer együtt biztosítaná az optimális energiafelhasználást.

Nemcsak új hajtómű, hanem teljesen új repülőgép

A fejlesztés jóval túlmutat egy korszerűbb motor megalkotásán.

Az új rendszerhez teljesen új elektromos architektúrára van szükség. A jelenlegi regionális repülőgépek fedélzeti rendszerei legfeljebb 115 voltos feszültséggel működnek, a hibrid-elektromos hajtás azonban már 800 voltos rendszer bevezetését teszi szükségessé.

Ez nemcsak az energiaelosztást alakítja át gyökeresen, hanem a biztonsági előírásokat és a légialkalmassági tanúsítás folyamatát is.

Éppen ezért az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) már a fejlesztések korai szakaszában részt vesz a munkában, hogy az új technológiák később gyorsabban kaphassanak engedélyt.

Már a fenntartható üzemanyagokra is készülnek

A kutatók nem csupán az elektromos hajtásra építenek.

A fejlesztés alatt álló hajtóművet eleve úgy tervezik, hogy 100 százalékban fenntartható repülőgép-üzemanyaggal (SAF) is működhessen.

Ez azt jelenti, hogy a hibrid-elektromos hajtás és az alternatív üzemanyagok együttes alkalmazása tovább csökkentheti a légiközlekedés környezeti terhelését.

Mit jelenthet ez az utasok számára?

Ha a fejlesztések a tervek szerint haladnak, az évtized végére felszállhat az első teljes demonstrátor, a kereskedelmi forgalomban pedig 2035 körül jelenhetnek meg az első hibrid-elektromos regionális utasszállítók.

A technológia várhatóan először a rövidebb európai útvonalakon jelenik meg, ahol a regionális repülőgépek ma is kulcsszerepet töltenek be.

A kutatók szerint ezek a fejlesztések jelenthetik azt az átmeneti lépcsőt, amely a jelenlegi repülőgépek és a jövő teljesen kibocsátásmentes légiközlekedése között hidat képezhet.

A cikk a Horizon Magazine eredeti írása alapján készült. A kutatásokat az Európai Unió Horizon kutatási és innovációs programja finanszírozza.

The post Közelebb került a hibrid-elektromos repülés korszaka appeared first on digitrendi.hu.

Az Európai Unión belül a legtöbb utazó ebből szinte semmit sem vesz észre: a „Roam Like at Home” szabályozásnak köszönhetően általában ugyanazt a mobilcsomagot használhatják, mint Magyarországon. A helyzet azonban gyorsan megváltozik, amint elhagyjuk az EU-t. Albánia, Montenegró, Szerbia vagy Törökország népszerű nyári úti céljai már eltérő roamingdíjakat alkalmaznak, és hasonló a helyzet az Egyesült Államokban, Kanadában vagy Mexikóban is, ahová idén a labdarúgó-világbajnokság miatt is sokan utazhatnak.

Nem mindig a legolcsóbb a legjobb megoldás

Ha valaki rendszeresen utazik Európán kívül, valószínűleg találkozott már a helyi SIM-kártyák vagy az utazóknak szánt eSIM-szolgáltatások ajánlataival. Ezek sok esetben valóban kedvezőbb adatdíjakat kínálnak, különösen hosszabb külföldi tartózkodás esetén.

A legtöbb magyar utazó azonban évente legfeljebb egyszer-kétszer indul külföldre egy hétre vagy néhány napra. Számukra gyakran fontosabb a kényelem és a kiszámíthatóság, mint az, hogy néhány ezer forintot megtakarítsanak egy bonyolultabb megoldással.

Egy helyi SIM vagy eSIM használata ugyan ma már jóval egyszerűbb, mint néhány éve, mégis több odafigyelést igényel. Új telefonszámot kapunk, módosulhatnak egyes beállítások, és előfordulhat, hogy a banki hitelesítő SMS-ek, a kétlépcsős azonosítás vagy más, a magyar telefonszámhoz kötött szolgáltatások használata kényelmetlenebbé válik. Emellett sokan ma már bizalmatlanul kezelik az ismeretlen, különösen külföldi előhívójú telefonszámokat, így egy helyi szám használata a kapcsolattartást is megbonyolíthatja.

Egyre több az egyszerű roamingmegoldás

Éppen ezért jelennek meg egyre gyakrabban olyan kiegészítő roamingcsomagok, amelyek azoknak készülnek, akik szeretnék megtartani megszokott magyar telefonszámukat, de nem szeretnének kellemetlen meglepetéseket a telefonszámlán.

A Yettel tapasztalatai szerint az EU-n kívüli utazások során az 5 GB-os roamingcsomagok a legnépszerűbbek, ugyanakkor minden tizedik ügyfél ennél nagyobb adatkeretet használ fel. A szolgáltató ezért a nyári szezonra új roamingjegyeket vezetett be: a Balkán népszerű úti céljaira – például Albániába, Montenegróba és Törökországba – már 10 GB adatforgalmat és beszédperceket is tartalmazó csomag érhető el, rövidebb utakra pedig háromnapos változat is választható. Az Egyesült Államokba, Kanadába és Mexikóba utazók számára külön roamingjegyek készültek.

Néhány egyszerű beállítással sokat spórolhatunk

Akár roamingot, akár helyi SIM-et használunk, néhány előzetes beállítással jelentősen csökkenthető az adatforgalom.

Utazás előtt érdemes kikapcsolni az alkalmazások automatikus frissítését, mert ezek a háttérben is jelentős adatforgalmat generálhatnak. Célszerű előre letölteni az offline térképeket is, így navigáció közben jóval kevesebb mobilinternet fogy. Nagyobb fotó- vagy videófeltöltéseket pedig lehetőség szerint a szállás Wi-Fi-hálózatán érdemes elvégezni.

Határ mentén utazva előfordulhat, hogy a telefon automatikusan átvált egy másik ország mobilhálózatára. Ilyenkor a kézi hálózatválasztás segíthet elkerülni a nem kívánt roamingot. Repülőn vagy tengeri hajóúton pedig érdemes bekapcsolni a repülő üzemmódot, mert a készülék egyes esetekben műholdas vagy fedélzeti mobilhálózathoz csatlakozhat, amely lényegesen magasabb díjakat jelenthet – figyelmeztet a távközlési szolgáltató.

A tudatos választás a legjobb megtakarítás

Az elmúlt néhány évben jelentősen kibővültek a külföldi mobilhasználat lehetőségei. A helyi SIM-kártyák, az eSIM-szolgáltatások és a szolgáltatók új roamingcsomagjai ma már különböző utazási szokásokhoz kínálnak alternatívát.

A legjobb megoldás ezért nem feltétlenül ugyanaz minden utazónak. Aki hosszabb időt tölt külföldön, annak egy helyi SIM vagy eSIM jelenthet megtakarítást. Azoknak viszont, akik évente csak néhány alkalommal utaznak EU-n kívül, gyakran többet ér a saját telefonszám megtartása, a kiszámítható költségek és az, hogy a mobiljuk ugyanúgy működjön, mint odahaza.

The post Okos mobilhasználat EU-n kívül is: roaming, helyi SIM vagy eSIM? appeared first on digitrendi.hu.

Az Omdia legfrissebb globális okostelefon-piaci előrejelzése meglehetősen borús képet fest az eladható darabszámokról, miközben a piac teljes értéke továbbra is tud növekedni. Az elemzés szerint a globális okostelefon-szállítások volumene várhatóan 12,2%-kal esik vissza éves szinten 2026-ban, ami mindössze 1093 millió darabos piacot jelent. Ez 152 millió készülékkel kevesebb a 2025-ös volumenhez képest.

A drasztikus darabszámbeli visszaesés ellenére a piac teljes pénzügyi értéke 6,1%-kal fog nőni ugyanebben az időszakban. Hogyan lehetséges ez a kettősség? A válasz a kiskereskedelmi árak drámai megugrásában rejlik.

Történelmi ugrás az átlagárakban

Az okostelefonok globális átlagos eladási ára (ASP) a 2025-ös 467 dollárról várhatóan 565 dollárra emelkedik 2026-ban.

Ez a 21%-os – dollárban kifejezve 98 dolláros – drágulás mind a növekedési ütem, mind az abszolút érték alapján történelmi rekordot jelent a mobiliparban.

Az ársokk mögött a teljes ellátási láncot sújtó komoly fedezeti nyomás áll. A DRAM és a NAND flash memóriák átlagára az idei első negyedévben az előző időszakhoz képest több mint 80%-kal emelkedett, és a drágulás a második negyedévben sem állt le. Bár az év második felében a memóriák áremelkedése várhatóan egyszámjegyűre lassul, az alkatrészköltségek magas szinten ragadnak, amit a gyártók kénytelenek áthárítani a fogyasztókra.

Stratégiai túlélés: Készletfelhalmozás és ökoszisztéma-építés

Az Omdia szerint a gyártók különböző stratégiákkal próbálják kezelni a krízist. Az „első fecskék” már korábban elkezdték növelni az alkatrész-készleteiket, hogy minimalizálják a jövőbeli áremelések hatásait.

A piac stabilizálódása – amikor a memóriaárak egy új, magasabb szinten tetőznek – legkorábban 2027. második felére várható. A tényleges piaci korrekció és az alkatrészárak csökkenése pedig csak 2028. elején indulhat meg a gyártási kapacitások bővülésével (bár az AI adatközpontok iránti kereslet alakulása hozhat ennél korábbi enyhülést is).

A gyártók egyre inkább az újszerű üzleti modellek és az ökoszisztémák felé fordulnak a működési rugalmasság érdekében.

Az Apple kivételével szinte minden nagy márka megemelte az új generációs készülékei árát. A legstabilabb helyzetben azok a szereplők lesznek, amelyek képesek kiegészítő, magas árrésű bevételeket generálni a felhasználókból:

• Ökoszisztéma-eszközök keresztértékesítésével (kiegészítők, viselhető eszközök),

• Szolgáltatások és előfizetések értékesítésével

• A meglévő, aktív felhasználói bázis utólagos monetizálsával.

Regionális hatások és a piac tartós zsugorodása

A prémium irányba elmozdulás eltérő módon érinti a világ különböző régióit:

• Feltörekvő piacok: Afrika, a Közel-Kelet és Latin-Amerika kereslete drasztikusan visszaesik, mivel ezek a régiók nagymértékben függenek az alacsony kategóriás, árérzékeny készülékektől.

• Fejlett piacok: A prémium fókuszú, gazdagabb piacok sokkal ellenállóbbnak mutatkoznak majd, itt enyhébb mennyiségi visszaesés várható.

A globális okostelefon-piac zsugorodása az előrejelzések szerint 2027-ben is folytatódik (bár a visszaesés mértéke 0,9%-ra mérséklődik). Mivel a 100 dollár alatti kategória gyártási alapköltségei hosszú távon is túl magasak maradnak, a piac érdemi, volumenalapú növekedése legkorábban 2028-ban indulhat újra.

A vezető globális márkák tartósan óvatosak maradnak a belépőszintű modellekkel kapcsolatban, így az ultra-olcsó szegmens várhatóan átkerül a nagy globális szereplőktől a kisebb, helyi és regionális gyártók kezébe.

The post Vége az olcsó mobilok korának: történelmi ársokk az okostelefon-piacon appeared first on digitrendi.hu.

A sportfogyasztás új korszaka

Az elmúlt években a streaming szolgáltatások alapjaiban változtatták meg a sportközvetítések piacát. A nézők már nem szeretnének alkalmazkodni a műsorrendhez, és egyre kevésbé fogadják el, hogy egyetlen helyhez vagy eszközhöz legyenek kötve.

A Z generáció és a fiatalabb millenniumi korosztály számára természetes, hogy a tartalom követi őket. Egy mérkőzés lehet a nappali tévéjén, a konyhában egy tableten vagy éppen a villamoson egy mobiltelefon kijelzőjén. A sportélmény ráadásul már nem passzív tevékenység: a nézők valós időben adatokat elemeznek, vitatkoznak a közösségi médiában és egyszerre több eseményt követnek.

Ez a változás nemcsak a műsorszolgáltatókat, hanem a készülékgyártókat is új helyzet elé állította.

Nem a televízió tűnik el, hanem a szerepe változik meg

Miközben sokan évek óta a televíziózás hanyatlását jósolják, a valóság ennél árnyaltabb. A nagyképernyős élmény továbbra is nehezen helyettesíthető, különösen sportesemények esetében.

A gyártók ezért egyre inkább úgy tekintenek a televízióra, mint egy intelligens digitális platformra. A hangsúly már nem kizárólag a paneltechnológián van, hanem azon is, hogy a készülék milyen gyorsan indul el, mennyire gördülékenyen kezeli a streaming szolgáltatásokat, illetve milyen extra funkciókkal segíti a nézőt. A tévégyártásban meghatározó szereplőnek számító LG szerint a modern sportfogyasztásban legalább olyan fontossá vált az operációs rendszer és a processzor teljesítménye, mint maga a képminőség.

A gyártók ugyanabba az irányba tartanak

Az LG nincs egyedül ezzel a gondolkodásmóddal. Az iparág egészében jól látható, hogy a televíziók egyre inkább szolgáltatási platformokká alakulnak.

A Samsung az AI-alapú kép- és hangoptimalizálásra, valamint az okoseszközök összekapcsolására helyezi a hangsúlyt. A Google TV ökoszisztémájára építő gyártók a személyre szabott tartalomajánlásokat fejlesztik. A Hisense és a TCL pedig elsősorban a sportközvetítésekhez kapcsolódó magas képfrissítési frekvenciák, valamint a nagyméretű kijelzők irányába mozdulnak el.

A közös nevező minden szereplőnél ugyanaz: a televízió már nem önálló készülék, hanem egy olyan digitális központ, amely összeköti a streaminget, az adatokat, a mobilos élményt és a közösségi funkciókat.

Egyik fontos válasz a sportélmény visszaköltöztetése a nagyképernyőre

Az LG szerint a sportközvetítések jövője nem a képernyők közötti versengésről szól. A koreai gyártó arra törekszik, hogy azokat az információkat és szolgáltatásokat, amelyeket a nézők ma gyakran a telefonjukon keresnek, közvetlenül a televízióba integrálja.

A vállalat webOS platformján megjelent sportfunkciók valós idejű statisztikákat, mérkőzésinformációkat, eredménykövetést és személyre szabott értesítéseket kínálnak. A cél az, hogy a szurkolóknak ne kelljen folyamatosan a mobiljukért nyúlniuk egy-egy adat vagy eredmény miatt.

Ez különösen aktuális az olyan világméretű sportesemények(lásd foci VB) idején, amikor az időzónák miatt sok mérkőzés nem a legkedvezőbb időpontban kerül képernyőre. A streaming és az on-demand szolgáltatások ilyenkor lehetővé teszik, hogy a nézők akkor nézzék meg a találkozókat, amikor számukra a legkényelmesebb.

A mesterséges intelligencia lehet a következő nagy ugrás

A következő évek fejlesztéseit várhatóan mi más, mint a mesterséges intelligencia(AI) határozza meg. Az AI-alapú képjavítás, a hangoptimalizálás, a személyre szabott ajánlások és a valós idejű tartalomelemzés már ma is megjelennek a prémium készülékekben, de a szakértők szerint ez még csak a kezdet.

A jövő televíziója várhatóan felismeri majd a nézői szokásokat, automatikusan optimalizálja a beállításokat az adott sportághoz, és olyan információkat jelenít meg, amelyek valóban relevánsak az adott felhasználó számára.

Nem a mobil nyer, hanem az együttműködés

A televíziózás történetének egyik legérdekesebb fordulópontjához érkeztünk. A sportközvetítések jövőjét valószínűleg nem az dönti el, hogy a néző a telefonját vagy a televízióját választja-e. Sokkal inkább az, hogy a különböző képernyők milyen hatékonyan képesek kiegészíteni egymást.

A Z generáció valóban gyakran a villamoson, a munkahelyen vagy útközben követi kedvenc csapatait. Amikor azonban eljön egy világbajnoki döntő, egy Bajnokok Ligája-elődöntő vagy egy olimpiai finálé pillanata, a nagyképernyős élménynek továbbra is megvan a maga ereje. A televízió nem tűnik el a nappalikból – csak okosabbá, személyesebbé és interaktívabbá válik.

The post Nem a mobil győzi le a tévét – új korszak kezdődik a sportközvetítésekben appeared first on digitrendi.hu.

A megkérdezettek több mint 90 százaléka szerint az energiahatékonyságnak és a fenntarthatóságnak meghatározó szerepet kell kapnia az új lakóingatlanok tervezésében – derül ki a Schneider Electric kutatásából.

A válaszok arra utalnak, hogy a magyar lakosság gondolkodása egyre inkább igazodik ahhoz a közép- és kelet-európai trendhez, amelyet az elmúlt évek energiapiaci bizonytalanságai és költségnövekedései alakítottak ki.

A felmérés szerint a legtöbben nem kényelmi vagy esztétikai beruházásokra költenének elsőként, hanem olyan fejlesztésekre, amelyek csökkenthetik az áramszámlát. A válaszadók 84 százaléka energiahatékonysági, okosotthon- vagy energiafüggetlenségi beruházást tartana a legfontosabbnak.

Érdekes eredmény, hogy az okosotthon-rendszerek esetében sem a komfort áll az első helyen. A megkérdezettek 83 százaléka szerint az ilyen megoldások legfontosabb feladata az energiahatékonyság javítása, míg a kényelmi funkciókat mindössze 37 százalék tartja kiemelt szempontnak.

Az energiahatékonyság már nem csak rezsikérdés

A válaszok alapján az energiahatékonyság már nem pusztán rezsikérdés. A megkérdezettek többsége szerint az olyan fejlesztések, mint a szigetelés, a korszerű nyílászárók vagy akár az okosotthon-technológiák, az ingatlan értékét is növelik.

A mindennapi energiatakarékosságban egyelőre még a hagyományos módszerek dominálnak: a legtöbben továbbra is a világítás lekapcsolásával próbálnak spórolni. Ugyanakkor már a válaszadók közel kétharmada cserélte le vagy tervezi lecserélni háztartási gépeit energiahatékonyabb modellekre, és minden harmadik megkérdezett intelligens világítást vagy okostermosztátot is használ.

„A fenti szempontokat érdemes figyelembe venniük a lakóingatlan fejlesztéssel foglalkozó vállalkozásoknak is, és célszerű olyan megoldásokat választani, amelyek egyszerre segítenek csökkenteni az energiaköltségeket, egyszerűen használhatók, megbízhatóan működnek. Az otthonok energiahatékonyságának javítása nem egyetlen eszközről szól, hanem az elektrifikáció és a digitalizáció összehangolt alkalmazásáról, hogy az ingatlanok energiafelhasználása jobban mérhető, szabályozható és optimalizálható legyen, miközben csökkentjük a környezeti terhelést is” – húzza alá Géczy Áron, a Schneider Electric marketingigazgatója.

The post A rezsicsökkentés lett itthon az új okosotthon-motiváció appeared first on digitrendi.hu.

A nagy futballtornák hagyományosan a televíziópiac legerősebb időszakai közé tartoznak, az idei világbajnokság pedig várhatóan ismét lendületet ad az értékesítéseknek. A hazai kereskedők tapasztalatai szerint a vásárlók már nem egyszerűen új készüléket keresnek: a cél egyre inkább az, hogy a nappaliban is stadionközeli élményt teremtsenek.

Már a 75 col feletti méret sem számít különlegességnek

A MediaMarkt szerint a piac egyik leglátványosabb trendje a képernyőméret növekedése. Míg néhány éve még az 55 colos modellek számítottak nagynak, ma már a 75–80 colos készülékek is előfordulnak a magyar háztartásokban.

„Ma már a 75–80 colos modellek sem számítanak ritkaságnak itthon. Ennek legfőbb oka, hogy a nagyméretű televíziók átlagára jelentősen csökkent az elmúlt években, miközben a gyártók közötti verseny is felerősödött” – mondja Rózsa Márton, a MediaMarkt kereskedelmi igazgatója.

Tapasztalata szerint a vásárlók az üzletben gyakran még túl nagynak érzik ezeket a készülékeket, az otthoni használat után azonban sokszor éppen azt állapítják meg, hogy akár még nagyobb képernyő is elfért volna a nappaliban.

Mit keresnek ma a vásárlók?

• 75 colos vagy annál nagyobb képernyőket

• OLED vagy Mini LED technológiát

• sport- és játékoptimalizált képfrissítést

• AI-alapú kép- és hangjavítást

• fejlett streaming és okosotthon funkciókat

• prémium hangzást vagy soundbar-kiegészítést

A prémium technológia lett az új norma

A méretnövekedés mellett a képminőség is felértékelődött. Az OLED és a Mini LED technológiák ma már a piac legdinamikusabban fejlődő szegmensei közé tartoznak. Az OLED modellek értékalapon a teljes magyar televíziópiac mintegy ötödét adják, miközben a Mini LED készülékek egyre fejlettebb háttérvilágítási megoldásokkal kínálnak látványos kontrasztot és fényerőt.

Hasonló trendeket lát az eMAG is. Az online piactér adatai szerint az idei év első hónapjaiban a legnépszerűbb televíziók között már jelentős arányt képviseltek a prémium kategóriás OLED és Mini LED modellek, miközben tavaly még inkább az általános képességű készülékek dominálták a keresletet.

A távirányító továbbra is stratégiai fegyver

Az Euronics kutatása szerint a magyarok 54 százaléka valamilyen formában követi a nagy futballtornákat, és a meccsnézők 70 százaléka tudatosan úgy szervezi a programjait, hogy nyugodtan leülhessen a képernyő elé.

A felmérés arra is rámutatott, hogy a családi béke nem mindig garantált: a válaszadók 41 százaléka már járt úgy, hogy nem tudott megnézni egy mérkőzést, mert a tévén éppen más műsor futott, míg tízből három ember szerint a távirányító rendszeresen konfliktusforrás a meccsek idején.

Nem véletlen, hogy az Euronics egy különleges „Meccsváltó” távirányítót is készített mostani kampányához, amely egyetlen gombnyomással az aktuális mérkőzésre kapcsolja a televíziót.

AI, óriásképernyők és stadionhangulat

A 2026-os készülékpaletták alapján a televíziógyártók egyértelműen a mesterséges intelligenciára(AI) és a nagyméretű kijelzőkre építenek.

A piacvezető Samsung új televíziói AI-alapú kép- és hangoptimalizálással, dedikált sportmódokkal, továbbfejlesztett OLED, Neo QLED, Mini LED és Micro RGB technológiákkal érkeznek. A vállalat szerint az AI ma már nem különleges funkció, hanem a teljes termékportfólió alapvető része.

Az LG szintén a prémium élményre helyezi a hangsúlyt. Az új OLED evo, QNED Mini LED és Micro RGB modelljei nagyobb fényerőt, fejlettebb képfeldolgozást és még személyre szabottabb felhasználói élményt kínálnak. A vállalat szerint a televízió ma már nem pusztán kijelző, hanem az otthoni szórakoztatás központi eleme.

A márka, amely a filmes örökségre is épít

Miközben a televíziópiac más nagy szereplői az OLED, Mini LED és RGB háttérvilágítású technológiák versenyében igyekeznek kitűnni, a Sony továbbra is a prémium kép- és hangminőségre helyezi a hangsúlyt.

A japán gyártó idei termékcsaládjában első alkalommal jelentek meg a True RGB technológiára épülő modellek, amelyek függetlenül vezérelt vörös, zöld és kék LED-ekkel igyekeznek még pontosabb színvisszaadást és nagyobb fényerőt biztosítani.

Az új készülékek a cég RGB Backlight Master Drive Pro technológiáját használják, amely a márka történetének legnagyobb színterjedelmét teszi lehetővé. A fejlesztések között szerepel egy új tükröződéscsökkentő képernyőtechnológia, valamint az alkotói szándék minél pontosabb megjelenítését szolgáló képfeldolgozó megoldások is.

A Sony az új BRAVIA Theatre Trio hangrendszerét a Sony Pictures szakembereivel együttműködésben fejlesztette, hogy az otthoni nézők minél közelebb kerülhessenek a mozis hangélményhez.

A kínai gyártók is feljebb lépnek

A TCL és a Hisense eközben a Mini LED technológia továbbfejlesztésével igyekszik kitűnni. Mindkét vállalat új generációs RGB Mini LED megoldásokat mutatott be, amelyek a színhűség, a fényerő és a kontraszt területén ígérnek előrelépést, különösen a sportközvetítések és HDR-tartalmak esetében.

A TCL SQD Mini LED technológiája, illetve a Hisense RGB Mini LED fejlesztései jól mutatják, hogy a korábban elsősorban ár-érték arányukról ismert márkák ma már a prémium kategóriában is komoly kihívói a piac hagyományos szereplőinek.

Kik uralják a világ tévépiacát?

A globális televíziópiac élmezőnye az elmúlt években viszonylag stabil maradt. Az Omdia piackutató adatai szerint a Samsung immár húsz éve vezeti a globális televíziópiacot, miközben az LG, a TCL, a Hisense és a Sony továbbra is a világ meghatározó gyártói közé tartoznak.

A verseny ma már nem csupán az árakról szól: a kijelzőtechnológia, a mesterséges intelligencia, a hangzás és a teljes ökoszisztéma egyaránt kulcsfontosságú tényezővé vált.

A világbajnokság tehát nemcsak a futballról szól. A kereskedők várakozásai szerint a következő hetekben sok nappaliban cserélődhetnek le a régi készülékek, a gyártók pedig minden eddiginél fejlettebb technológiákkal próbálják meggyőzni a vásárlókat arról, hogy a következő nagy meccset már egy új televízión érdemes nézni.

The post Foci-vb-láz a nappaliban: egyre nagyobb és okosabb tévéket keresünk appeared first on digitrendi.hu.

A vevőknél ma már nemcsak az számít, mit tud egy háztartási gép új korában, hanem az is, mi történik akkor, amikor először meghibásodik. Egy friss európai felmérés szerint a készülékcserék jelentős része műszaki hibák miatt következik be, miközben amúgy a javíthatóság és a fenntarthatóság is egyre fontosabb szemponttá válik.

A modern otthonokban a hűtőszekrény, a mosógép vagy akár a légkondicionáló már rég nem számít luxusnak. Ezek az eszközök a mindennapi működés alapjai, ezért egy meghibásodás nemcsak kényelmetlenséget, hanem komoly szervezési és anyagi problémát is okozhat.

A kérdés azonban ma már nem csupán az, milyen készüléket választunk, hanem az is, mi történik vele évekkel később, amikor javításra szorul.

Egy 2025-ös, tíz európai országra kiterjedő háztartásigép-felmérés szerint a válaszadók 64,5 százaléka valamilyen meghibásodás miatt cserélte le korábbi készülékét. A szám jól mutatja, hogy a műszaki hibák ma még sok esetben automatikusan új készülékek vásárlásához vezetnek, miközben az Európai Unió fenntarthatósági törekvései egyre inkább a javíthatóságot és a készülékek hosszabb élettartamát helyezik előtérbe.

A háttérben több tényező is áll. Sok fogyasztó számára a javítás költsége túl közel kerül egy új készülék árához, miközben az alkatrészbeszerzés és a szervizelés időigénye is gyakran visszatartó erő. Nem véletlen, hogy az úgynevezett „Right to Repair”, vagyis a javításhoz való jog az elmúlt évek egyik legfontosabb technológiai és fogyasztóvédelmi témájává vált Európában.

A szervizháttér ma már versenyelőny

Ilyen körülmények között különösen felértékelődik a gyártók szervizháttere. Erre reagálva alakította át magyarországi működését a világ meghatározó fehérárugyártója, a Haier, amely áprilistól megújult, közvetlen országos szervizhálózattal működik Magyarországon.

Az új rendszer 30 szervizpartnerrel, regionális felosztásban nyújt országos lefedettséget a Haier és Candy márkák vásárlói számára. A vállalat célja, hogy a javítás gyorsabbá, átláthatóbbá és ügyfélbarátabbá váljon, és minél több készülék maradhasson hosszabb ideig használatban.

„A vásárlói bizalom ma már nem ér véget a pénztárnál vagy az online rendelés visszaigazolásánál” – fogalmazott Svertecki László, a Haier Hungary Kft. szervizvezetője. A cég szerint a cél az, hogy a szerviz ne nehezen követhető adminisztratív folyamat legyen, hanem a márkaélmény természetes része.

A cég tájékoztatásából az is kiderül, hogy az új rendszerben egységes ügyfélszolgálati csatornán keresztül indul az ügyintézés, amelyhez a vásárlóknak többek között a készülék sorozatszámára, a vásárlási bizonylatra és a hiba részletes leírására lesz szükségük.

Miért olyan drágák sokszor a javítások?

A javíthatóság kérdése ugyanakkor ennél összetettebb probléma. Az elektronikai és háztartási eszközök egyre inkább moduláris felépítésűek, ami a hivatalos szervizek számára gyorsabb és szabványosabb javítási folyamatot tesz lehetővé. A gyakorlatban ez sokszor azt jelenti, hogy egy kisebb alkatrészhibánál sem egyetlen elemet, hanem komplett egységeket cserélnek.

Ez a megoldás garanciális és logisztikai szempontból hatékony lehet, a fogyasztók számára azonban gyakran aránytalanul magas javítási költséget eredményez. Nem ritka, hogy egy zsanérhoz kapcsolódó probléma esetén teljes modulcserére érkezik ajánlat, amely már egy új készülék árához közelít.

Éppen ezért továbbra is szükség lehet azokra a tapasztalt, független szakemberekre, akik alkatrészszintű javításban is gondolkodhatnak. Sok családban ma is féltve őrzött „telefonkönyvben” szerepelnek azok a megbízható szerelők, akiknél nem a teljes egység cseréje az első megoldás.

A fogyasztók szempontjából pedig ez nemcsak pénzügyi kérdés. A javíthatóság ma már a fenntarthatóság egyik alapfeltétele is: minden olyan készülék, amely néhány évvel tovább használható marad, csökkentheti az elektronikai hulladék mennyiségét és a háztartások terheit is.

A jövőben már nem csak az számít majd, mit tud egy készülék

A háztartási gépek piacán így egyre fontosabbá válik az úgynevezett teljes életciklus-szemlélet. A vásárlók már nemcsak energiafogyasztás, funkciók vagy ár alapján döntenek, hanem azt is figyelik, milyen támogatásra számíthatnak évekkel később.

Ebben a versenyben a gyors, átlátható és országosan elérhető szervizháttér lassan ugyanolyan fontos lehet, mint maga a készülék.

The post Javítás vagy csere? A háztartási gépek új korszakát hozhatja a szervizháttér felértékelődése appeared first on digitrendi.hu.

Ebben a folyamatban újabb mérföldkő, hogy az ezen a piacon meghatározó, nem európai gyártó Samsung Electronics is csatlakozott az uniós együttműködő és energiatudatos háztartási készülékekre vonatkozó magatartási kódexéhez.

Nem egyszerű energiacímke: az EU már a készülékek „viselkedését” is szabályozza

Az európai szabályozás évek óta szigorúan meghatározza, milyen energiafogyasztási paraméterekkel kerülhetnek piacra a háztartási gépek. A legismertebb elem az energiacímke-rendszer, amelyet az EU 2021-ben újított meg, visszahozva az egyszerűbb A–G skálát.

A háttérben azonban ennél jóval összetettebb rendszer működik:

• ökodizájn-előírások,

• energiahatékonysági minimumkövetelmények,

• javíthatósági és tartóssági szabályok,

• digitális energiafelügyeleti elvárások,

• valamint az intelligens hálózatokkal való együttműködés.

Az Európai Bizottság célja ugyanis már nem pusztán az, hogy egy készülék keveset fogyasszon, hanem hogy akkor fogyasszon, amikor az az energiarendszer számára a legkedvezőbb.

Ez különösen fontos a megújuló energiaforrások – például a nap- és szélenergia – növekvő aránya miatt, hiszen ezek termelése időjárásfüggő. Az úgynevezett „smart grid”, vagyis intelligens energiahálózat ezért egyre nagyobb szerepet kap Európában.

Mit tartalmaz az ESA-kódex?

A Samsung által most aláírt ESA (Energy Smart Appliances) magatartási kódex lényegében egy önkéntes iparági vállalásrendszer, amelyet az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC), az Energiaügyi Főigazgatóság és a gyártók közösen dolgoztak ki.

A cél:

• az energiatudatos készülékek egységes működése,

• a különböző gyártók rendszereinek kompatibilitása,

• valamint az energiafogyasztás intelligens optimalizálása.

A rendszer hatáskörébe tartozó jelenlegi készülékek: a mosógépek, szárítógépek, mosogatógépek, hőszivattyúk, klímaberendezések és a HVAC(hűtő-fűtő- légkondicionáló) rendszerek

A kódex különösen fontos eleme, hogy a készülékek képesek legyenek reagálni az energiaárak változására vagy a hálózati terhelésre. Közérthetőbben: egy okos mosógép automatikusan elhalaszthatja a működését egy olcsóbb, kevésbé terhelt időszakra.

Miért fontos ez az európai piacon?

Az európai háztartásigép-piac az egyik legszigorúbban szabályozott a világon. Azok a gyártók, amelyek hosszú távon versenyképesek akarnak maradni az EU-ban, kénytelenek alkalmazkodni ezekhez az elvárásokhoz.

Az ESA-kódex ugyan jelenleg önkéntes rendszer, de az iparágban sokan úgy tekintenek rá, mint a jövő kötelező szabványainak előszobájára.

A csatlakozás a gyártók számára ezért több szempontból is fontos:

• megkönnyítheti az európai értékesítést,

• javíthatja az energiahatékonysági besorolást,

• segítheti az okosotthon-platformok integrációját,

• és előnyt jelenthet az egyre bővülő tudatos vásárlók körében.

A koreai gyártó nemrégiben regisztrálta első ESA-kompatibilis készülékeit az EPREL rendszerben, vagyis az energiacímke-köteles termékek európai adatbázisában: köztük a kombinált mosó-szárítógépeket, mosógépeket és mosogatógépeket.

A Samsung készülékei a cég saját fejlesztésű okosenergia platformján, a SmartThings Energy-n keresztül támogatják az úgynevezett „Optimális ütemezés” funkciót, amely képes a működést az alacsonyabb tarifájú időszakokra időzíteni.

Ez a megoldás már túlmutat a hagyományos energiatakarékosságon: a készülékek aktív résztvevőivé válnak az energiagazdálkodásnak.

Egyre aktívabbak az Európán kívüli gyártók

Az ESA-rendszerhez több más nem európai gyártó is csatlakozott már, mutatva az uniós szabályozás globális hatását. Az Európai Bizottság által 2024-ben elindított kezdeményezés első támogatói között volt többek között az Electrolux, a Miele, a Panasonic, a Mitsubishi Electric, a Daikin, a Vaillant Group, a Viessmann, valamint a török Vestel és az Arçelik is.

Ezen meghatározó gyártók számára az európai megfelelés ma már nem opcionális extra, hanem stratégiai üzleti kérdés.

A trend ráadásul egyre jobban erősödik, vagyis nő az intelligens hálózatok szerepe, terjed a dinamikus árazás, emelkedik az energiahatékonysági elvárások szintje,és az EU várhatóan tovább szigorítja az ökodizájn-szabályokat is.

Így néz ki az okosotthonok következő szintje

A következő években várhatóan alapelvárássá válik, hogy egy háztartási gép:

• kommunikáljon az energiarendszerrel,

• optimalizálja saját működését,

• és automatikusan csökkentse a fogyasztási csúcsokat.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) szerint jelenleg már közel 130 ESA-kompatibilis modell található az európai piacon, és a szabályozás hatóköre hamarosan az energiatárolókra, otthoni EV-töltőkre és napelemes rendszerekre is kiterjedhet.

Ez utóbbi egy olyan erős és egyben „távlatot adó” információ, amely megmutatja, hogy az ESA nem csupán egy mosógépes részletszabály, hanem az EU komplex okosenergia-stratégiájának a része.

The post Okosenergia-korszak jön Európában — így alkalmazkodnak a háztartási gépgyártók appeared first on digitrendi.hu.

Fiatal magyar fiatal tartalomgyártókat keres az LG

Az LG új hazai kezdeményezése, amelyre június 1-ig lehet jelentkezni, kifejezetten azokat a fiatalokat célozza, akik érdeklődnek a technológia, az innováció és a digitális tartalomkészítés világa iránt. A program célja, hogy a résztvevők szakmai támogatás mellett fejlesszék kreatív és kommunikációs készségeiket, miközben közelebb kerülhetnek a modern technológiai trendekhez és eszközökhöz is.

A koreai nagyvállalat szerint ma már a technológiai márkák kommunikációjában kulcsszerepet töltenek be a közösségi platformokon aktív és hiteles tartalomkészítők. A program ezért nem pusztán influenszer-együttműködésként működik, hanem egyfajta mentorálási és edukációs lehetőségként is, ahol a résztvevők betekintést nyerhetnek a kreatív tartalomgyártás, a videókészítés és a digitális kommunikáció kulisszái mögé.

A kezdeményezés különösen izgalmas lehet azok számára, akik technológiai témákban szeretnének hosszabb távon saját közösséget építeni, hiszen a mesterséges intelligencia, az okoseszközök és a gaming világa iránti érdeklődés folyamatosan növekszik a fiatalok körében.

Villámgyors válaszidő az LG új gaming monitorában

A koreai gyártó közben a számítógépes játékok és eszközeik(gaming) szegmensében is újabb látványos innovációval készül: hamarosan érkezik az LG legújabb ultraalacsony válaszidejű gaming monitora, amelyet a vállalat a világ egyik leggyorsabb modelljeként határoz meg.

A gaming monitorok világában a sebesség nem pusztán marketingfogás. A rendkívül alacsony válaszidő és a magas képfrissítési ráta elsősorban a kompetitív játékoknál jelent valódi előnyt. Az olyan gyors reakciókat igénylő címekben, mint az FPS- vagy e-sport játékok, akár ezredmásodpercek is dönthetnek egy párharc kimeneteléről.

A gyorsabb paneltechnológia előnyei:

• csökkenti az elmosódást a gyors mozgásoknál,

• mérsékeli az úgynevezett ghosting(köddé válás effektust,

• pontosabb célzást és gyorsabb reakciót tesz lehetővé,

• simább és természetesebb mozgásmegjelenítést ad.

A modern gaming monitorok azonban ma már nem kizárólag a sebességről szólnak. Az LG új modelljénél várhatóan kiemelt szerepet kapnak az OLED-technológiához kapcsolódó előnyök is: a mély fekete árnyalatok, a rendkívül magas kontrasztarány és az élénk színmegjelenítés nemcsak játékoknál, hanem a filmnézésnél vagy a már említett tartalomgyártásnál is látványosabb vizuális élményt nyújthatnak.

Az sem mellékes, hogy a gaming és a tartalomgyártás világa egyre inkább összefonódik. A streamerek, videósok és technológiai influenszerek számára már alapelvárás a gyors, látványos és professzionális megjelenítés — ebben pedig az ilyen csúcskategóriás monitorok játszhatnak komoly szerepet.

A technológia, ami már közösségi élménnyé válik

Az LG mostani bejelentései jól mutatják, hogy a technológiai iparág fókusza egyre jobban túlmutat magukon az eszközökön. A jövő digitális ökoszisztémájában egyszerre válik fontossá az innovatív hardverfejlesztés és azoknak a kreatív közösségeknek a támogatása, amelyek hitelesen be tudják mutatni ezeket az újdonságokat a felhasználók számára.

A márka magyarországi programja és új gaming fejlesztése így végső soron ugyanabba az irányba mutat: a technológia ma már nemcsak teljesítményről, hanem élményről, közösségről és kreativitásról is szól.

The post Tartalomgyártás és gaming: két „élményfronton” is nagyot lép az LG appeared first on digitrendi.hu.

A mobilgyártók az elmúlt években látványosan ráfordultak arra, hogy ne csak nyers teljesítményben vagy kamerafelbontásban különböztessék meg készülékeiket egymástól, hanem valóban új használati élményeket próbáljanak teremteni. A legtöbb látványos koncepció azonban végül megmarad technológiai demonstrációnak – a HONOR most bemutatott Robot Phone-ja viszont úgy tűnik, valódi termékké válhat. A vállalat szerint az újdonság már 2026. harmadik negyedévében piacra kerülhet.

Robotkar helyett telefon

A Cannes-i Filmfesztiválon bemutatott készülék egyik legérdekesebb eleme, hogy a hagyományos mobilkamerás stabilizálást egy beépített, négytengelyes gimbalrendszerrel egészíti ki. Ez gyakorlatilag robotikai szintű kameramozgást tesz lehetővé egy okostelefonban, amely mesterséges intelligenciával kombinálva képes automatikus tárgykövetésre és összetettebb mozgások kivitelezésére is.

A gyártó szerint ezzel olyan kameramozgások válhatnak egyszerűen elkészíthetővé, amelyekhez korábban külön stáb, stabilizátor vagy professzionális filmes felszerelés kellett volna. A cél egyértelműen az, hogy a mobilvideózás közelebb kerüljön a professzionális filmkészítéshez.

Nem csak marketingfogás az ARRI együttműködés

A projekt súlyát jól mutatja, hogy a HONOR együttműködésre lépett az ARRI vállalattal, amely a professzionális filmes kamerák világának egyik legismertebb szereplője. A cég technológiáit hollywoodi produkciókban is használják, és most először integrálják képalkotási megoldásaikat fogyasztói okostelefonba.

Ez azért érdekes, mert az okostelefonos kamerafejlesztések az elmúlt években jórészt a szoftveres képjavításról, AI-alapú optimalizálásról és egyre nagyobb szenzorokról szóltak. A HONOR viszont most hardveres oldalról próbál újítani: nem egyszerűen jobb képet akar készíteni, hanem filmes mozgáskultúrát vinne a mobilos videózásba.

Régi HONOR-hagyomány térhet vissza

A koncepció egyébként emlékeztet a HONOR korábbi korszakára is. Amikor a márka még szorosan kötődött a Huawei ökoszisztémájához, gyakran afféle kísérleti laboratóriumként működött: a fiatalabb, technológiára nyitott felhasználókat célozták, és több szokatlan megoldást is először HONOR készülékekben próbáltak ki.

A mai, erősen telített okostelefonos piacon ismét felértékelődhetnek az ilyen látványos innovációk. A legtöbb gyártó már nehezen tud valódi különbséget felmutatni a hagyományos specifikációk terén, így egyre fontosabbá válik, hogy milyen új funkcióval vagy felhasználási modellel tudják megragadni a figyelmet.

Persze továbbra is kérdés, hogy az ilyen megoldások mennyire válnak tömegesen használt funkcióvá, vagy inkább technológiai kirakatként szolgálnak majd. A Robot Phone ugyanakkor abban különbözik sok futurisztikus mobilkoncepciótól, hogy a HONOR már konkrét piaci rajtot is említ.

The post Már nem csak koncepció: robotizált kamerás mobilt mutatott be a HONOR appeared first on digitrendi.hu.