A projekt megvalósításáról a napokban számoltak be az MLBKT által szervezett Logisztika Napja eseményen, ahol a helyszínen meg is lehetett tekinteni a rendszert működés közben.

A pandémia után bezuhantak a beszállítói láncok, amik nehezen épülnek vissza

A házigazda Simon Péter, a Duna Autó Zrt. műszaki igazgatója elmondta, hogy a 36 éve indult társaság mára komplex cégcsoporttá nőtte ki magát, amelynek az egyik legfontosabb üzletága az alkatrész-értékesítés.

Ez a terület tavaly közel 6 milliárd forintnyi bevételt termelt. Ennek egyik része, amit a saját szervizekben használnak fel, a másik része pedig, amit a partnereknek szállítanak ki. Emlékeztetett rá, hogy a Covid után bezuhantak a beszállítói láncok, és azóta sem érték el a pandémia előtti szintjüket. Az időszakos áruhiányokra már az ügyfelek is panaszkodtak.

„Ezért is volt fontos, hogy átgondoljuk a saját felhasználásunkat, és kicsit nagyobb készleteket halmozzunk fel, hogy ki tudjuk szolgálni a megrendelőket, és azok az ügyfelek, akik máshol esetleg nem kapják meg a terméket, ők is hozzánk jöjjenek, hogy ezzel piaci előnyünk is legyen” – emelte ki Simon Péter.

Hozzátette, a kiszolgálás sebessége is javíthatja a helyzetet, amihez viszont korszerű és gyors logisztikai rendszerre van szükség. Ez legyen minél jobban automatizált, mert a piacon egyre kevesebb a képzett munkaerő, illetve a bérek is folyamatosan nőnek.

Ezért fordultak az automatizálás irányába. Megnéztek többféle rendszert, végül az SR-Logistic Raktártechnika Kft. mellett döntöttek, mert a partner viszonylag nagy igények kielégítésére is alkalmas megoldást tudott ajánlani.

„Komoly versenytársaink vannak a piacon, amelyek naponta többször is kiszállítanak, és viszonylag jó logisztikával teszik mindezt. A mi előnyünk az lehet, ha hasonló szolgáltatást tudunk adni, de olcsóbban, mivel közvetlenül képviseljük a márkákat, és ők is vagy rajtunk, vagy más hasonló cégen keresztül vásárolják az alkatrészt” – indokolta a döntést a műszaki igazgató.

Szállítóból előbb integrátor, majd termékfejlesztő

A Duna Autó most bemutatott projektje egy kétszintes, kétfolyosós, 6 méter magas automata raktár, összesen négy rakodógéppel. Van hozzá egy kiszolgáló szállító pályarendszer, komissiózó pontok és karbantartó területek.

A kis alapterületen közel 5 ezer 35 kg-os láda tárolására alkalmas a raktár, amelyben akár 4 m/s sebességgel is mozoghatnak a rakodógépek, 4 másodperces ki-/betárolási idővel, a magyar tulajdonú SR-Logistic Raktártechnika Kft. valósította meg.

Sendula Tibor mérnök-projektmenedzser előadásában nagy hangsúlyt adott annak, hogyan lettek raktári állványrendszerek értékesítőiből automata megoldásokat szállító vállalat. Ezt követte az integrátori pozíció, és végül négy-öt éve született döntés arról, hogy legyen saját termékük, amelynek a tervezését, fejlesztését és a kivitelezését is maguk végzik.

A Duna Autó az első olyan „dobozos” automataraktár-projektjük, ami már teljes egészében saját termék. Az automata raktárhoz jött még egy viszonylag új portfólió, a takarító és az önjáró robotoké, ami ugyancsak megtalálható ebben a projektben.

Hozzátette: az automatizáció szempontjából a szállítópálya az egyik legfontosabb termékük, ahol már erős a piaci jelenlétük. Ez mind a dobozösszeállító pályákra, mind a raklapos szállítópályákra, mind az egyedi szállítópályákra igaz.

Az automata raktárak előnyeit a 40–60%-os helymegtakarításban, a 100 százalékban valós idejű nyomon követésben látja a szakértő. Moduláris rendszerben gondolkodnak, hogy a lehető leggyorsabban tudják kiépíteni, és a lehető legjobban tudják üzemeltetni ezeket a berendezéseket.

A rendszerük három fő egységből áll, van egy alváz, egy liftmodul és egy megfogó részegység. Ezek jól méretezhetőek és viszonylag jól cserélhetőek is. A rendszer többféle méretű ládákat tud kezelni, ha kell, akár egy soron belül is.

A ládaosztások is rugalmasak, ami ennél a projektnél azért is nagyon fontos, mert épp az autóalkatrészeknél nagyon nagy a termékféleségek száma, viszonylag kicsi a tárolási mennyiség, és folyamatosan változó a termékek mérete is.

A Duna Autónál felépült automata raktárral kapcsolatban végzett teljesítményszámítás során különböző alternatívákat vizsgáltak meg, amit úgy hajtottak végre, hogy fölépítették előbb 3D-ben, és a rendszer digitális ikertestvérén tesztelték az anyagáramlást, hogy a lehető legjobban optimalizált megoldást szállítsák. A szimulációval végigvették a különböző lehetőségeket, majd a megvalósítást követően is lemodellezték, leellenőrizték.

A projekt másik fontos szereplője a Siemens Zrt., amellyel az SR-Logistic már régebb óta működik együtt a projektjei, fejlesztései során.

„Ahol lehet, Siemens-alkatrészeket használunk, és most is a cég jelentős támogatásával tudtuk végigvinni ezeket a fejlesztéseket” – hangsúlyozta Sendula Tibor.

A technológiai partner stratégiája

A projekt során alkalmazott Siemens-technológiákról Boros Péter, a Siemens Zrt. intralogisztikáért, azaz a belső anyagmozgatási területért felelős szakértője adott áttekintést. Kiemelte, hogy a cég szerepére az ilyesfajta ügyletekben leginkább a technológiai partner elnevezés illik.

„Mint technológiai szolgáltató ugyanis egyfelől rendelkezünk mind a tervezéshez, szimulációhoz, beüzemeléshez szükséges szoftverekkel, beleértve a Plant Simulation vagy az NX szoftvereket, vagy a hajtástechnikához, vezérlésekhez elengedhetetlen hardverekkel is. Új projekteknél a nulladik lépéstől kezdve támogatjuk a teljes folyamatot, egészen az átadásig és az üzemeltetésig. Ilyenkor a végső megrendelő, esetünkben a Duna Autó Zrt. is ugyanígy számíthat a Siemensre, ha később tartalék alkatrészre vagy bármi egyébre lenne szükség” – hangsúlyozta.

Hozzátette: a logisztikai automatizálásra szánt megoldások lefedik a teljes belső logisztikai folyamatokat. A raktározási szinten számos automatizálási eszköz található: a különféle vezérléstechnikai, hajtástechnikai és kommunikációs elemek, wifi, switchek, tápegységek és további megoldások. Erre jön gyártóüzem esetén a belső ipari hálózat.

„A Duna Autónál viszont közvetlenül a vállalat hálózatához csatlakozunk, ehhez is számtalan kommunikációs eszközre is szükség van, ami ugyancsak megtalálható a cégünk portfóliójában” – jegyezte meg Boros Péter.

Tulajdonképpen a teljes automatizálási rendszert egy szoftverben méretezve rakják össze, ami rengeteg konzultációt is igényel, ezért szinte napi kapcsolatban állnak a megrendelővel.

A programozható logikai vezérlő (PLC) a teljes rakodógép vezérléséért felel, vannak különböző interfészek, HMI-panel, mobilpanel, hogy adott esetben akár egy mobiltelefonról is tudják irányítani és diagnosztizálni a rendszert.

Ami az egészet mozgatja, az a szervóhajtás. A rendszer egyik különlegessége az Rcoax IWLAN rendszer, ami hasonló az otthoni, eszközök közötti vezeték nélküli kommunikációhoz, azzal a különbséggel, hogy ipari környezetben számos dolog beárnyékolhatja a kapcsolódást, és akkor kisebb lesz a jelerősség.

Ez egy automata raktárnál hatványozottan igaz, hiszen fém az állványrendszer, ráadásul tele van fém autóalkatrészekkel, tehát nem valószínű, hogy a raktár két végén egy-egy normál wifi antennával megvalósítható a kommunikáció.

„Mi ezt úgy oldjuk meg, hogy a rakodógép útja mentén, vagyis a raktár teljes hosszában ki van húzva egy speciális RCoax antenna, amely a mozgó rakodógépen lévő antennától 5–7 centiméteren belül helyezkedik el, folyamatos kommunikációt biztosítva anélkül, hogy bármiféle gyorsan kopó alkatrész lenne a rendszerben” – húzta alá a szakértő.

Hozzátette: 2025-ben már az ipari automatizálás sem lehet meg a mesterséges intelligencia nélkül. Itt jöhetnek képbe a robotok, amelyek a komissiózás során képesek egyik ládából a másikba átrakni a kiválasztott terméket. Ehhez van szükség a gépi látásra, 3D kamerára, mesterséges intelligenciára(AI).

Ehhez a Siemens-portfólióban a rendszer agyát adó Robot Pick AI nevű mesterségesintelligencia-alapú szoftver található meg. A feladat elvégzéséhez szükséges egyéb eszközök, vagyis maga a robot, a 3D kamera, illetve a szívókorongos megfogó már egy külső szállítótól származnak.

„A rendszer még nem nevezhető teljesen automatizáltnak, mert a komissiózó pontoknál még szükség van élő munkaerőre, de a következő szint már az lehet, amikor a Robot Pick AI alkalmazásával ez a folyamat is automatizálható” – válaszolta kérdésünkre Boros Péter. A szakember hozzátette: „Egy hasonló, automata raktárhoz szükséges beruházás számos tényezőtől függ, de hozzávetőlegesen félmillió eurós beruházástól felfelé érdemes számolni.”.

The post Piaci előnyt is hozhat egy sokoldalú automata raktárrendszer appeared first on digitrendi.hu.