Hogyan lehet évi 60 ezer autó javításához szükséges alkatrész tárolását hatékonyan menedzselni 26 márka szervizpartnereként? A Duna Autó Zrt.-nél a megoldást egy új automata raktárrendszer jelenti, amihez a termékfejlesztő SR-Logistic Raktártechnika Kft. a legújabb Siemens-technológiákat használta fel.
A projekt megvalósításáról a napokban számoltak be az MLBKT által szervezett Logisztika Napja eseményen, ahol a helyszínen meg is lehetett tekinteni a rendszert működés közben.
A pandémia után bezuhantak a beszállítói láncok, amik nehezen épülnek vissza
A házigazda Simon Péter, a Duna Autó Zrt. műszaki igazgatója elmondta, hogy a 36 éve indult társaság mára komplex cégcsoporttá nőtte ki magát, amelynek az egyik legfontosabb üzletága az alkatrész-értékesítés.
Ez a terület tavaly közel 6 milliárd forintnyi bevételt termelt. Ennek egyik része, amit a saját szervizekben használnak fel, a másik része pedig, amit a partnereknek szállítanak ki. Emlékeztetett rá, hogy a Covid után bezuhantak a beszállítói láncok, és azóta sem érték el a pandémia előtti szintjüket. Az időszakos áruhiányokra már az ügyfelek is panaszkodtak.
„Ezért is volt fontos, hogy átgondoljuk a saját felhasználásunkat, és kicsit nagyobb készleteket halmozzunk fel, hogy ki tudjuk szolgálni a megrendelőket, és azok az ügyfelek, akik máshol esetleg nem kapják meg a terméket, ők is hozzánk jöjjenek, hogy ezzel piaci előnyünk is legyen” – emelte ki Simon Péter.
Hozzátette, a kiszolgálás sebessége is javíthatja a helyzetet, amihez viszont korszerű és gyors logisztikai rendszerre van szükség. Ez legyen minél jobban automatizált, mert a piacon egyre kevesebb a képzett munkaerő, illetve a bérek is folyamatosan nőnek.
Ezért fordultak az automatizálás irányába. Megnéztek többféle rendszert, végül az SR-Logistic Raktártechnika Kft. mellett döntöttek, mert a partner viszonylag nagy igények kielégítésére is alkalmas megoldást tudott ajánlani.
„Komoly versenytársaink vannak a piacon, amelyek naponta többször is kiszállítanak, és viszonylag jó logisztikával teszik mindezt. A mi előnyünk az lehet, ha hasonló szolgáltatást tudunk adni, de olcsóbban, mivel közvetlenül képviseljük a márkákat, és ők is vagy rajtunk, vagy más hasonló cégen keresztül vásárolják az alkatrészt” – indokolta a döntést a műszaki igazgató.
Szállítóból előbb integrátor, majd termékfejlesztő
A Duna Autó most bemutatott projektje egy kétszintes, kétfolyosós, 6 méter magas automata raktár, összesen négy rakodógéppel. Van hozzá egy kiszolgáló szállító pályarendszer, komissiózó pontok és karbantartó területek.
A kis alapterületen közel 5 ezer 35 kg-os láda tárolására alkalmas a raktár, amelyben akár 4 m/s sebességgel is mozoghatnak a rakodógépek, 4 másodperces ki-/betárolási idővel, a magyar tulajdonú SR-Logistic Raktártechnika Kft. valósította meg.
Sendula Tibor mérnök-projektmenedzser előadásában nagy hangsúlyt adott annak, hogyan lettek raktári állványrendszerek értékesítőiből automata megoldásokat szállító vállalat. Ezt követte az integrátori pozíció, és végül négy-öt éve született döntés arról, hogy legyen saját termékük, amelynek a tervezését, fejlesztését és a kivitelezését is maguk végzik.
A Duna Autó az első olyan „dobozos” automataraktár-projektjük, ami már teljes egészében saját termék. Az automata raktárhoz jött még egy viszonylag új portfólió, a takarító és az önjáró robotoké, ami ugyancsak megtalálható ebben a projektben.
Hozzátette: az automatizáció szempontjából a szállítópálya az egyik legfontosabb termékük, ahol már erős a piaci jelenlétük. Ez mind a dobozösszeállító pályákra, mind a raklapos szállítópályákra, mind az egyedi szállítópályákra igaz.
Az automata raktárak előnyeit a 40–60%-os helymegtakarításban, a 100 százalékban valós idejű nyomon követésben látja a szakértő. Moduláris rendszerben gondolkodnak, hogy a lehető leggyorsabban tudják kiépíteni, és a lehető legjobban tudják üzemeltetni ezeket a berendezéseket.
A rendszerük három fő egységből áll, van egy alváz, egy liftmodul és egy megfogó részegység. Ezek jól méretezhetőek és viszonylag jól cserélhetőek is. A rendszer többféle méretű ládákat tud kezelni, ha kell, akár egy soron belül is.
A ládaosztások is rugalmasak, ami ennél a projektnél azért is nagyon fontos, mert épp az autóalkatrészeknél nagyon nagy a termékféleségek száma, viszonylag kicsi a tárolási mennyiség, és folyamatosan változó a termékek mérete is.
A Duna Autónál felépült automata raktárral kapcsolatban végzett teljesítményszámítás során különböző alternatívákat vizsgáltak meg, amit úgy hajtottak végre, hogy fölépítették előbb 3D-ben, és a rendszer digitális ikertestvérén tesztelték az anyagáramlást, hogy a lehető legjobban optimalizált megoldást szállítsák. A szimulációval végigvették a különböző lehetőségeket, majd a megvalósítást követően is lemodellezték, leellenőrizték.
A projekt másik fontos szereplője a Siemens Zrt., amellyel az SR-Logistic már régebb óta működik együtt a projektjei, fejlesztései során.
„Ahol lehet, Siemens-alkatrészeket használunk, és most is a cég jelentős támogatásával tudtuk végigvinni ezeket a fejlesztéseket” – hangsúlyozta Sendula Tibor.
A technológiai partner stratégiája
A projekt során alkalmazott Siemens-technológiákról Boros Péter, a Siemens Zrt. intralogisztikáért, azaz a belső anyagmozgatási területért felelős szakértője adott áttekintést. Kiemelte, hogy a cég szerepére az ilyesfajta ügyletekben leginkább a technológiai partner elnevezés illik.
„Mint technológiai szolgáltató ugyanis egyfelől rendelkezünk mind a tervezéshez, szimulációhoz, beüzemeléshez szükséges szoftverekkel, beleértve a Plant Simulation vagy az NX szoftvereket, vagy a hajtástechnikához, vezérlésekhez elengedhetetlen hardverekkel is. Új projekteknél a nulladik lépéstől kezdve támogatjuk a teljes folyamatot, egészen az átadásig és az üzemeltetésig. Ilyenkor a végső megrendelő, esetünkben a Duna Autó Zrt. is ugyanígy számíthat a Siemensre, ha később tartalék alkatrészre vagy bármi egyébre lenne szükség” – hangsúlyozta.
Hozzátette: a logisztikai automatizálásra szánt megoldások lefedik a teljes belső logisztikai folyamatokat. A raktározási szinten számos automatizálási eszköz található: a különféle vezérléstechnikai, hajtástechnikai és kommunikációs elemek, wifi, switchek, tápegységek és további megoldások. Erre jön gyártóüzem esetén a belső ipari hálózat.
„A Duna Autónál viszont közvetlenül a vállalat hálózatához csatlakozunk, ehhez is számtalan kommunikációs eszközre is szükség van, ami ugyancsak megtalálható a cégünk portfóliójában” – jegyezte meg Boros Péter.
Tulajdonképpen a teljes automatizálási rendszert egy szoftverben méretezve rakják össze, ami rengeteg konzultációt is igényel, ezért szinte napi kapcsolatban állnak a megrendelővel.
A programozható logikai vezérlő (PLC) a teljes rakodógép vezérléséért felel, vannak különböző interfészek, HMI-panel, mobilpanel, hogy adott esetben akár egy mobiltelefonról is tudják irányítani és diagnosztizálni a rendszert.
Ami az egészet mozgatja, az a szervóhajtás. A rendszer egyik különlegessége az Rcoax IWLAN rendszer, ami hasonló az otthoni, eszközök közötti vezeték nélküli kommunikációhoz, azzal a különbséggel, hogy ipari környezetben számos dolog beárnyékolhatja a kapcsolódást, és akkor kisebb lesz a jelerősség.
Ez egy automata raktárnál hatványozottan igaz, hiszen fém az állványrendszer, ráadásul tele van fém autóalkatrészekkel, tehát nem valószínű, hogy a raktár két végén egy-egy normál wifi antennával megvalósítható a kommunikáció.
„Mi ezt úgy oldjuk meg, hogy a rakodógép útja mentén, vagyis a raktár teljes hosszában ki van húzva egy speciális RCoax antenna, amely a mozgó rakodógépen lévő antennától 5–7 centiméteren belül helyezkedik el, folyamatos kommunikációt biztosítva anélkül, hogy bármiféle gyorsan kopó alkatrész lenne a rendszerben” – húzta alá a szakértő.
Hozzátette: 2025-ben már az ipari automatizálás sem lehet meg a mesterséges intelligencia nélkül. Itt jöhetnek képbe a robotok, amelyek a komissiózás során képesek egyik ládából a másikba átrakni a kiválasztott terméket. Ehhez van szükség a gépi látásra, 3D kamerára, mesterséges intelligenciára(AI).
Ehhez a Siemens-portfólióban a rendszer agyát adó Robot Pick AI nevű mesterségesintelligencia-alapú szoftver található meg. A feladat elvégzéséhez szükséges egyéb eszközök, vagyis maga a robot, a 3D kamera, illetve a szívókorongos megfogó már egy külső szállítótól származnak.
„A rendszer még nem nevezhető teljesen automatizáltnak, mert a komissiózó pontoknál még szükség van élő munkaerőre, de a következő szint már az lehet, amikor a Robot Pick AI alkalmazásával ez a folyamat is automatizálható” – válaszolta kérdésünkre Boros Péter. A szakember hozzátette: „Egy hasonló, automata raktárhoz szükséges beruházás számos tényezőtől függ, de hozzávetőlegesen félmillió eurós beruházástól felfelé érdemes számolni.”.
