A tervek szerint az évtized végére már nálunk is nagyobb teret kapnak az okosmérők, több mint százezer háztartásban lehet majd napelemes akkumulátor, az elektromos autók pedig energiatárolóvá léphetnek elő.
Az új, digitalizált energiatárolási megoldásokkal a hazai kisfogyasztók akár 70 százalékra is tudják növelni a saját maguk által termelt energia arányát a következő évtizedben – egyebek mellett ez a megállapítás áll a Huawei Technologies megbízásából, a PwC által készített Fehér Könyvben.
Az „Átalakuló energiapiac 2023-2030 között” című – egy szakmai konferencia keretében bemutatott – elemzés a magyarországi energiapiac kihívásait és lehetőségeit vizsgálta nemcsak a háztartások, a kis- és nagyfogyasztók, hanem a villamos átviteli- és elosztói hálózatot irányítók szempontjából is.
A változtatásokra egyebek mellett azért is van szükség, mert például az 5,2 millió hazai kisfogyasztó esetében a földgáz aránya ma még igen magas, eléri az 50 százalékot, jóval meghaladva az EU-s átlagot.
„A villamosenergia-tárolásnak lesz a legfontosabb szerepe abban, hogy tovább lehessen növelni a napelemes kapacitást, erősítve a villamosenergia-hálózatot, ami szoros együttműködést igényel az állam, a szabályozás és a piaci szereplők között” – mondta a rendezvényen felszólaló Steiner Attila.
Az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára kiemelte: már az első napon több mint 17 ezer kérelem futott be az energiatárolóval kombinált napelemes rendszerek kialakítását segítő, a hétfőn megnyílt Napenergia Plusz pályázaton.
Elmondta azt is, hogy az ipari méretű villamosenergia-tárolás egyelőre gyerekcipőben jár Magyarországon, jelenleg mintegy 20-30 MW kapacitás van a hálózathoz csatlakoztatva.
Ezt egy további, hétfőtől elérhető 62 milliárd forintos támogatás segítségével tervezik a hússzorosára növelni, azzal a céllal, hogy kiegyenlítő energiaszolgáltatást nyújtson a hálózatnak akkor, amikor nagy szükség van arra, hogy tárolókból használjunk fel energiát.
A tanulmány szerzői szerint az energiaszektor transzformációja során a villamosenergia-hálózat, a háztartások és a nagyfogyasztók esetében is az energiatárolás, valamint a digitalizáció lesznek a legfontosabb meghatározó trendek a következő években.
Fontos szerep jut az aggregátoroknak és az energiaközösségeknek
Iparági becslés szerint az évtized végéig az az elosztóhálózat-üzemeltetőknek mintegy 400 milliárd eurónyi beruházást kell végrehajtaniuk, hogy az európai rendszer zavartalanul üzemelhessen a megváltozott fogyasztási és termelési szokások között is.
A változások komoly feladatokat rónak a hazai villamosenergia-hálózat üzemeltetőkre is. Az egyik a megújulók rendszerintegrációja és a hálózati rugalmasság megteremtése. Ebben meghatározó lesz az akkumulátoros energiatárolás, illetve a fogyasztói rugalmasság.
A szakértők a tárolókapacitások jelentős bővülését várják a következő években, a már említett kormányzati pályázatok révén is, amelyek a hálózati és kereskedelmi célú energiatárolókra egyaránt vonatkoznak.
Előbbiek esetében a MAVIR és az elosztótársaságok 110 MW/246 MWh tároló kiépítését vállalták 2022-2025 között. Előbbi lehetőséget ad a nagyfogyasztóknak arra is, hogy úgymond rugalmassági képességet ajánljanak fel.
Ennél azonban több rugalmasságra lesz szükség, mert a nem időjárásfüggő erőművek nem tudják kielégíteni az időjárásfüggő termelők okozta kiegyenlítetlenséget, amit a MAVIR úgy tervez kezelni, hogy belépési lehetőséget ad a fogyasztóknak a szabályozási piacra.
Fontos szerephez jutnak az aggregátorok, amelyek összegyűjtik a kisebb szereplők szabályozási képességeit és azt aggregálva értékesítik a hálózati engedélyeseknek. Idesorolhatók az energiaközösségek is, amelyek saját költségükre, kockázatukra és energiaigényeik fedezetére hoznak létre energiatermelő és -tároló egységeket.
Felgyorsulhat a szektor digitalizációja
A következő években több százmilliárd forintot szán az állam a hálózatok digitalizációjára is. Ennek keretében az elosztói képességhez kapcsolódó IT rendszerek és a digitális hálózatmenedzsment mellett 2026 közepére mintegy 600 ezer okosmérőt is felszerelhetnek már hazánkban.
A kisfogyasztóknál megjelenő okosmérők és a különböző IoT eszközök akár 15 százalékot is megtakaríthatnak a háztartások számára. Ezek az eszközök az igények monitorozása alapján lekapcsolhatják a felesleges lámpákat, vagy alacsonyabb fokozatra állíthatják a fűtést.
Becslések szerint jelenleg 150-180 ezer okosmérővel felszerelt fogyasztó lehet az országban, amely akár 4,7 millióra is nőhet 2030-ig, ha a magyar piac a jövőben már valóban követni akarja a nyugat-európai trendeket.
Az eseményt szervező Huawei Digital Power részlegének regionális igazgatója Xu Xiaobo elmondta, hogy a kínai gyártó szoftveres és hardveres megoldásokkal egyaránt tud segíteni a rugalmassági képességek fejlesztésében, mind az erőműveknek, mind a hálózatüzemeltetőknek.
Példaként említette a cég virtuális erőművi generátorát, ami a hagyományos erőművek generátoraihoz hasonló tulajdonságokkal vértezi fel a naperőművi energiatárolós rendszereket.
Mire jók még az elektromos autók?
A Fehér Könyv megállapításai közül kiemelendő, hogy Európában a lakossági energiatárolók kapacitása 2025-ig várhatóan eléri a majdnem 13 GWh-t. Ehhez képest a hazai lakossági tárolókapacitás még marginális, terjedésének egyik legfőbb akadálya a magas beruházási költség. Ezért elsősorban az állami ösztönzőkön múlik, milyen ütemben bővül a lakossági energiatárolók száma.
A PwC becslése szerint 2032-re akár 106 ezer akkumulátorral felszerelt háztartás (a lakossági napelemes rendszerek 21-22 százaléka) is lehet hazánkban. Az EUROBAT becslése szerint a háztartási méretű naperőművek az akkumulátoros rendszerekkel kombinálva 25 százalékról akár 60-70 százalékra tudják növelni a háztartás önfogyasztását.
További ösztönző lehetne, ha a háztartások értékesíthetnék a megtermelt energiát, mint az uniós szinten már elterjedt, így a napelem-rendszer is gyorsabban térülhetne meg. Egy 2019-es számítás szerint 680 TWh villamosenergiát, azaz az EU éves átlagfogyasztásának negyedét lehetne megtermelni tetőre szerelt napelemekkel, csak az akkori épületállományt figyelembe véve.
További potenciális lehetőséget rejtenek az elektromos autók is, amelyek szintén hozzájárulhatnak az otthoni áramellátáshoz. Ehhez olyan kétirányú töltési megoldásra van szükség, amely nemcsak feltölti az autó akkumulátorát, hanem vissza is tud táplálni a hálózatba (vehicle-to-grid(V2G, V2H vehicle-to-home).
Hazánkban a napelemekkel termelt áram mennyisége (1310 MW, átlagosan 40 kWh akkumulátor kapacitással) nagyjából megegyezik az elektromos autók akkumulátorainak tárolókapacitásával (közel 1300 MW), így elméletileg szinte a teljes háztartási méretű napelemes termelést el tudná tárolni az elektromos autó állomány.
Jelenleg azonban még kevés járműtípus rendelkezik ezzel a technológiával, illetve a villamosenergia szabályozási környezete sem áll készen a megoldás befogadására.
Az energiaellátás jövője vállalati szinten
A napelemes rendszerek, az energiatárolók és a digitalizációs megoldások a cégeknél is nagyban segíthetik a hatékonyabb energiagazdálkodást. Vállalati szinten is nagy szolgálatot tehetnek az okosmérők.
Az energetikai fókuszú digitalizáció, az akár valós idejű adatelemzési és beavatkozási képességekkel, a bonyolultabb kereskedelmi stratégiák követését is lehetővé teszik. Segítségükkel a fogyasztás a napi energiaárakhoz vagy a saját naperőmű termeléséhez is igazítható, vagy optimalizálható a lekötött hálózati kapacitásokkal – állapítja meg az elemzés.
Az energiatároló képesség javítása hálózati szemszögből is előnyös. A megújuló erőmű mellé telepített energiatárolóval, hálózati csatlakozási díjkedvezmény is adható, vagy arbitrázs ügyletek kötésére is lehetőséget teremt.
Nagy jelentősége van az energiatárolásának a fogyasztási csúcskiegyenlítés során is. A fogyasztó saját maga által meghatározott menetrendtől való eltérése esetén a szolgáltatónak vagy a rendszerirányítónak kell gyorsan biztosítania a különbözetet, amely magas költséggel jár. Megfelelő energiatároló berendezésekkel viszont a menetrendi eltérés lecsökkenthető vagy meg is szüntethető.
Az elemzés utal arra is, hogy az akkumulátoros energiatárolóknak a rendszerszintű szolgáltatások piacán is fontos szerepük van, és az ipari nagyfogyasztók saját felhasználásra telepített eszközei sincsenek ezekről kizárva. A tárolók rendelkezésre bocsátásáért cserébe a vállalatok bevételre számíthatnak, hozzájárulva a tárolói beruházás megtérülésének javításához.
