Néhány éve még főként a szigetelés és a korszerű nyílászárók jelentették az energiahatékonysági beruházások fő irányát, ma már egyre több vállalat tekint stratégiai eszközként az intelligens épületüzemeltetésre. Egy friss hazai felmérés szerint a cégek jelentős része már okos világítással, intelligens termosztátokkal vagy épületfelügyeleti rendszerekkel próbálja mérsékelni energiafelhasználását.
A technológiai innovációval és üzleti folyamatokkal foglalkozó szakmai magazinunk, „Így gyártjuk” sorozatában egy-egy kiemelt termék mögé nézünk: nemcsak a végeredményt mutatjuk meg, hanem az odáig vezető – sokszor kísérletekkel és kompromisszumokkal teli – utat is. Ezúttal a Stühmer űrcsokijának gyártási és üzleti hátterét vettük górcső alá.
Az Európai Unió energiaellátása továbbra is jelentős mértékben külső forrásoktól függ, miközben az energiaköltségek a kontinensen jóval magasabbak, mint a világ számos más régiójában. A Schneider Electric szerint az energiahatékonysági fejlesztések és az elektrifikáció felgyorsítása nem csupán a fenntarthatósági célok elérését szolgálná, hanem Európa gazdasági versenyképességének megőrzésében is kulcsszerepet játszhat.
A háztartási gépek meghibásodása ma még túl gyakran vezet új készülék vásárlásához, miközben az európai fenntarthatósági törekvések egyre inkább a javíthatóságot helyezik előtérbe. Ennek a trendnek megfelelően újította meg magyarországi szervizhálózatát a Haier, amely szerint a gyorsabb és átláthatóbb javítás már bizalmi kérdés is a vásárlók számára.
Az Európai Unió energiapolitikája az elmúlt években látványosan túlnőtt a klasszikus energiacímkézésen. Ma már nemcsak az számít, hogy egy mosógép vagy mosogatógép mennyi áramot fogyaszt, hanem az is, hogy képes-e intelligensen együttműködni az elektromos hálózattal, alkalmazkodni a csúcsidőszakokhoz, és részt venni az úgynevezett „okosenergia-ökoszisztémában”.
Miközben a mesterséges intelligencia elképesztő tempóban alakítja át a digitális világot, a csalók is egyre kifinomultabb eszközökhöz jutnak. A Digitrendit az elmúlt napokban egymást követő adathalász támadások vették célba, a Magyar Telekom friss kutatása pedig arra figyelmeztet: a deepfake technológia miatt egyre kevésbé hihetünk annak, amit látunk vagy hallunk az online térben. A valóság és a manipuláció közötti határ látványosan kezd elmosódni.
A technológiai innovációk egyik meghatározó szereplője, az LG Electronics egyszerre két területen is felhívja magára a figyelmet. Egyfelől új edukációs programmal támogatja a tech iránt érdeklődő fiatal magyar tartalomgyártókat, másfelől piacra dobni készül a világ egyik leggyorsabb gaming monitorát. A lépések azt mutatják, hogy a jövő digitális kultúrájában már nemcsak az számít, milyen eszközöket használunk, hanem, hogy kik és hogyan mutatják be azokat a következő generáció számára.
A mesterséges intelligencia, az automatizáció és az ipari digitalizáció korában már nem elegendő pusztán elméleti tudást adni a hallgatóknak – a felsőoktatási intézményeknek egyre inkább innovációs és technológiai központként is működniük kell. Erre a szemléletváltásra építi fejlesztéseit az elmúlt években a Gábor Dénes Egyetem, amely átfogó modernizációs programmal reagál a munkaerőpiac és a digitális gazdaság változó igényeire.
Miközben Magyarország digitális eszközellátottságban az európai élmezőnyhöz tartozik, a digitális készségek terén továbbra is komoly lemaradásban van. Erre a problémára próbál tíz éve választ adni a Yettel ProSuli programja, amely az induláskori tablet- és internettámogatástól mára a pedagógusképzésen, a robotikán és az AI-oktatáson át egy komplex digitális oktatási ökoszisztémává fejlődött.
A gyors felfutás évei után új szakaszba lép a Kifli.hu: az online szupermarket a következő időszakban a magyar vásárlói igényekre szabott működésre, a hazai beszállítói kör bővítésére és a technológiai fejlesztésekre helyezi a hangsúlyt. A vállalat ennek során AI-alapú vásárlási asszisztenssel, automatizált logisztikával és egyre látványosabb élelmiszermentő programmal is erősíti piaci pozícióját.
A Samsung Mobilfutár szolgáltatásával a Galaxy S és Z szériás csúcsmobilok tulajdonosainak...
A digitális közigazgatás fejlesztése ma már nem csupán technológiai kérdés, hanem a városok...
A vállalatok innovációs aktivitása soha nem látott szintre emelkedett Magyarországon, miközben a...
A technológiai innováció és a természetvédelem elsőre egymástól távoli világoknak tűnhetnek,...
Idén is meghirdette női technológiai szakembereknek szóló pályázatát az IVSZ – Digitális...
A chat gyors, kényelmes és mindenhol velünk van – mégis egyre többször vezet félreértésekhez. Egy...
AI-alapú megoldás a halogatásra, környezetbarát precíziós eszköz és közösségi innováció az...
Egy új, kifejezetten a repülőterek számára kifejlesztett platformot mutatott be a Schneider...
A hazai távközlési cégek közül elsőként a One Magyarország csatlakozott a KiberPajzs programhoz. Az internetes és telefonos visszaélések ebben a szektorban is egyre nagyobb kihívást jelentenek. A vállalat országos edukációs...
Már csak alig több mint két hét áll rendelkezésre azoknak a hazai kisvállalkozásoknak, amelyek részt vennének a Telekom digitalizációs pályázatán. A program három nyertese egy éven át díjmentesen használhatja a működéséhez...
Júniusban gaming és szimulátoros eseménysorozatot rendez a Pólus bevásárlóközpont, ahol online selejtezők, élő döntő és több interaktív program is várja az érdeklődőket. A kezdeményezés elsősorban az autós játékok és a sim...
A budapesti Westend Bevásárlóközpont is meghívást kapott a világ egyik legnagyobb kereskedelmi ingatlanipari konferenciájára(ICSC 2026), ahol a mesterséges intelligenciára és az adatvezérelt üzemeltetésre épülő fejlesztéseit...
Az SAP bejelentette, hogy az eddig SAP Emarsys néven ismert üzleti megoldása SAP Engagement Cloud néven működik tovább. Az új elnevezés egyfajta stratégiai irányváltást is tükröz, azt, hogy az ügyfél-elköteleződés (engagement)...
Az Év Menedzsere Díjjal ismerték el Szászi Istvánt, a Bosch csoport magyarországi és adriai régiós vezetőjét. A szakember több mint két évtizede dolgozik a vállalatnál, és meghatározó szerepet játszott a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztésében, az ipari és akadémiai együttműködések erősítésében. A rangos szakmai elismerés egy olyan időszakban érkezett, amikor már az is ismertté vált, hogy júliustól új fejezet kezdődik pályafutásában.
A magyar ipar versenyképessége szempontjából kritikus időszakban választott új elnököt az Ipar 4.0 Technológiai Platform. A szervezet élére Ács István ipari digitalizációs és innovációs szakember került, akinek több mint három évtizedes iparági tapasztalata és kiterjedt szakmai kapcsolatrendszere fontos szerepet játszhat abban, hogy a hazai vállalatok gyorsabban alkalmazkodjanak a digitalizáció és a mesterséges intelligencia korának kihívásaihoz.
Az újonnan létrehozott Tudományos és Technológiai Minisztérium első jelentős személyi döntései között új vezetők kerültek a digitális állam működésében meghatározó szerepet betöltő szervezetek élére. A változások a Digitális Magyarország Ügynökséget (DMÜ), a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t (NISZ) és a Digitális Kormányzati Ügynökséget (DKÜ) érintik.
Újabb jelentős nemzetközi kinevezést kapott Beck Zsófia a Boston Consulting Groupnál (BCG). A világ egyik vezető menedzsment tanácsadó vállalata a belső működésének átalakítása során létrehozta az Energia és Közművek szegmenst, amelynek élére a magyar szakembert nevezte ki.
Az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége éves közgyűlésén újabb három évre bizalmat szavaztak Vinnai Balázsnak, aki már másodszor újrázhat a szövetség elnöki pozíciójában. Az elnökség három frissen megválasztott elnökségi taggal is bővült.
Mialatt Európa a digitális átállás szabályozási és jogi kereteit építi, az Arab-öböl országai már a gyakorlati megvalósításra koncentrálnak. A papírmentes közigazgatás, az automatizált közszolgáltatások és a mesterséges intelligencia gyors bevezetése olyan tempót diktál, amelyhez képest az európai fejlesztések sokszor lassúnak tűnnek. A különbség azonban nem csupán a rendelkezésre álló forrásokban, hanem a végrehajtás sebességében és következetességében is megmutatkozik.
Megtanulja a szakmát, amiért az egyetemre jelentkezett, vagy megelégszik azzal, hogy megszerzi a jegyeket és megcsináltatja a mesterséges intelligenciával a különböző feladatokat? Lantos Zoltán, a Semmelweis Egyetem tanszékvezetője szerint ezt kell eldöntenie egy egyetemistának és aki az utóbbi utat választja, azt kockáztatja, hogy a „diplomája nem fog érni semmit, hiszen helyettesíthető lesz mesterséges intelligenciával”.
Az AI ma már nem sci-fi, hanem a mindennapok része — és vele együtt megérkeztek az új jogi, adatbiztonsági és vállalati kockázatok is. De ki viseli a felelősséget, ha egy chatbot hibázik? Mi az a Shadow AI, és miért félnek tőle a cégek? Dr. Dávid Péter AI szakjogász szerint a mesterséges intelligencia korszakában a technológia mellett a tudatosság és az oktatás válik a legfontosabb védelmi vonallá.
Képzeljünk el egy egyetemi előadótermet, ahol a tanár az előadása közben, egy időben tud minden hallgatóval személyesen kommunikálni, kérdésekre válaszolni, elakadásokban segíteni, akár több nyelven is. Sci-Fi? Nem! ÉVA robot, aki a MI és más podcast első humanoid vendége volt, pont ezt csinálja.
