A megújulóenergia-kapacitások bővítése új feladatot ad a villamosenergia-rendszernek: az időjárásfüggő termelést nemcsak be kell illeszteni a hálózatba, hanem egyre inkább tárolni és rugalmasan kezelni is. Két friss magyarországi fejlesztés jól mutatja, milyen irányba mozdul az energiapiac ezen része.
Kevesebb papír, több adat, mesterséges intelligenciával támogatott munkafolyamatok és egyre több olyan eszköz, amely már nem is klasszikus értelemben vett irodai feladatot végez. Az irodatechnika piaca nem eltűnik, hanem átalakul: a nyomtatók és szkennerek egyre inkább a digitális munkafolyamatok, az AI és az automatizálás részei lesznek. Az asztali gyártástechnológia pedig egyre közelebb kerül a kisvállalkozásokhoz.
A Magyar Telekom másodszor is elnyerte az Ookla két vezetékes hálózati díját, a mögöttük álló mérőszámok ugyanakkor azt is megmutatják, hogy a hálózatok teljesítményét egyre kevésbé lehet egyetlen sebességadattal jellemezni. Az Ookla európai mobiljelentése pedig már azt is vizsgálja, milyen következetesen képesek a hálózatok a megfelelő teljesítményt nyújtani.
A streaming, az egyre nagyobb és jobb otthoni képernyők, a térhangzású hangrendszerek és a házimozi-rendszerek korában a moziknak egyre nehezebb olyan élményt kínálniuk, amiért a néző hajlandó felkelni a kanapéról. A válasz egyre kevésbé csak az, hogy nagyobb legyen a vászon. A projektor nélküli LED-faltól a prémium nagyformátumú termeken és a 3D-n át a dönthető fotelekig, a vendéglátásig és a koncert- vagy sportközvetítésekig a mozi lassan komplex élménytérré alakul.
A MediaMarkt egyszerre bővíti fizikai és online jelenlétét Magyarországon: megnyitotta 41. hazai áruházát az Allee-ban, miközben a napokban elindította Marketplace szolgáltatását is. A két fejlesztés mögött ugyanaz a felismerés húzódik meg: a műszaki kereskedelemben az online és a fizikai vásárlás egyre kevésbé egymás alternatívái, inkább kiegészítik egymást.
A robotika egyre kevésbé csak egy szűk szakmai terület: az iskolákban olyan eszközzé válhat, amelyen keresztül a diákok játékos formában ismerkedhetnek a programozással, a digitális technológiákkal és egyre hangsúlyosabban a mesterséges intelligenciával is. Ezt segíti a Yettel ProSuli idei országos robotkészlet-pályázata.
Az adatközpontok energiaellátása is alkalmazkodik az AI-korszak tempójához. A Schneider Electric új, előre gyártott tápegység-moduljai már nem egyszerűen nagyobb teljesítményt kínálnak, hanem arra készültek, hogy az AI-infrastruktúrák a korábbinál gyorsabban és nagyobb léptékben álljanak üzembe.
Az energiafelhasználás szerkezete alapjaiban változik: egyre több területen váltja fel a villamos energia a fosszilis energiahordozókat, miközben a hálózatok jelentős része még egy jóval kiszámíthatóbb fogyasztási és termelési modellre épül. A jövő fontos kérdése így nem csak az lesz, honnan szerzünk több energiát, hanem tudjuk-e intelligensen kezelni, tárolni és elosztani azt. Balasa Levente, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure divíziójának vezetője szerint a villamosenergia-rendszer a rézalapú hálózatoktól az adatalapú hálózatok felé tart.
Az AI-adatközpontok terjedése nemcsak energia- és vízigényt, hanem új, gyorsan növekvő elektronikaihulladék-áramlatot is létrehoz. A Basel Action Network szerint 2050-ig akár 617 millió tonna AI-hoz kapcsolódó hardver kerülhet ki a használatból. A világ már most is küzd az e-hulladék tömegével. Szükség van-e kontinenseken átívelő szállításokra, amikor Európában – így Magyarországon is – megjelentek a korszerű feldolgozásra képes technológiák?
Mi köze lehet egy mesekönyvnek a robotokhoz, a mesterséges intelligenciához és a virtuális valósághoz? Az S-Szakkör kalandos történetben mutatja meg a gyerekeknek, hogy a technológia nem távoli és érthetetlen világ, hanem a jövő alakításának egyik eszköze.
Az online kommunikációban nem eltűnik az etikett, hanem átalakul. A köszönés bizonyos helyzetekben...
Egy adatközpont működésében nemcsak az számít, mennyi számítási teljesítmény áll rendelkezésre,...
Új stratégiai együttműködést kötött a One Magyarország és a SkyShowtime. Az ügyfelek már a...
Mostantól személyes megjelenés nélkül is aláírhatók bizonyos ügyintézéshez kapcsolódó dokumentumok...
Egy magyar kezdeményezésű kísérletben nem mindennapi próba elé állítottak egy üzleti laptopot:...
Miközben a Telekom az augusztus 20-i négynapos hétvégére korlátlan mobilnetet ad előfizetőinek, a...
A televízió jó ideig egyetlen irányba fejlődött: egyre nagyobb lett, miközben egyre vékonyabbá...
A tartós nyári hőség nemcsak az emberek szervezetét, hanem az egyre nagyobb teljesítményű...
Nyári kedvezménycsomagot jelentett be a Magyar Telekom, amely több mint négymillió előfizetőt érinthet. A vállalat a mobilinternetet használók, az otthoni internet-előfizetők, a Domino ügyfelek, valamint a hangoskönyvek és...
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen(BME) indult Beszerzési Kiválóság Program keretében a hallgatók naprakész, gyakorlatorientált ismereteket szerezhetnek. A tananyag kidolgozásában és oktatásában a Schneider...
A hazai távközlési cégek közül elsőként a One Magyarország csatlakozott a KiberPajzs programhoz. Az internetes és telefonos visszaélések ebben a szektorban is egyre nagyobb kihívást jelentenek. A vállalat országos edukációs...
Már csak alig több mint két hét áll rendelkezésre azoknak a hazai kisvállalkozásoknak, amelyek részt vennének a Telekom digitalizációs pályázatán. A program három nyertese egy éven át díjmentesen használhatja a működéséhez...
Júniusban gaming és szimulátoros eseménysorozatot rendez a Pólus bevásárlóközpont, ahol online selejtezők, élő döntő és több interaktív program is várja az érdeklődőket. A kezdeményezés elsősorban az autós játékok és a sim...
Októbertől – a céghez visszatérő szakemberként – Saranyik Csaba tölti be a Yettel Magyarország Data & AI igazgatói pozícióját. A szakember feladata lesz a vállalat adat- és mesterségesintelligencia-stratégiájának továbbfejlesztése, valamint az adatvezérelt működés és innováció támogatása.
Rékasi Csaba lett a Schneider Electric magyarországi projekt-végrehajtási vezetője. A több mint 15 éves nemzetközi projekt- és operációs menedzsment tapasztalattal rendelkező szakember az Egyesült Királyságból tért vissza a hazai leánycéghez, ahol a magyarországi projektportfólió operatív irányítása és a végrehajtási folyamatok fejlesztése lesz a fő feladata.
A Forvis Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat nemrégiben Gábor Gabriellát, Betyák Zoltánt és dr. Simon Gergelyt partnerré nevezte ki. Az új partnerek a banki és pénzügyi könyvvizsgálat, az IT audit és innováció, valamint az adótanácsadás területét erősítik.
Újabb globális vezető végzi Budapestről a munkáját a Schneider Electricnél: Morad Mamere januártól a vállalat globális ellátási láncának pénzügyekért felelős vezető alelnöke. Érkezése egyúttal azt is jelzi, hogy a magyarországi szervezet szerepe továbbra is jóval túlmutat a helyi piacon.
Szeptember 1-jétől Oskar Johansson irányítja az IKEA cseh, magyar és szlovák piacain a növekedési és marketingterületet. A svéd szakember közel két évtizede dolgozik a lakberendezési vállalatnál, és pályája során több országban, az értékesítéstől a kereskedelmen át a kiskereskedelemig több vezetői területen szerzett tapasztalatot.
Hamarabb lesz olyan robotunk, amely önállóan operál, mint olyan, amelyik rendet rak a lakásban, mondta a „MI és más” podcastben Ződi Zsolt, a NKE Eötvös József Kutatóközpont Információs Társadalom Kutatóintézet kutatóprofesszora. A műsor vendége egy japán robotikai konferenciáról hazatérve beszélt arról, hogy miért barátja a japánoknak a robot, mennyi a PR a mesterséges intelligenciával kapcsolatos világvége-jóslatokban, és miért nem láthatjuk előre egy új technológia valódi következményeit.
A legnagyobb AI-kutatólaborokban tesztelt autonóm AI-ügynökök már nem minden esetben maradnak a számukra kijelölt biztonsági környezetben. Egyes kísérletekben biztonsági réseket kerestek, rendszerekbe törtek be, és az emberi szándéktól eltérő módon próbálták elérni a kitűzött célt. A kérdés ezért egyre kevésbé az, hogy mire képesek az AI-rendszerek, és egyre inkább az, hogy ki vállalja a felelősséget, ha a cél eléréséhez nem várt utat választanak.
A mesterséges intelligencia már nem megkerülhető kérdés a felsőoktatásban: az egyetemek a tiltás helyett egyre inkább a tudatos és szabályozott használat felé fordulnak. Az AI nemcsak a hallgatói munkák elkészítését, hanem az oktatói értékelést, a számonkérés formáit és a nyelvtanulást is átírja.
Az elmúlt hét ismét felkavarta az AI körüli vitákat: Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója a fejlesztések lassítását és szigorúbb ellenőrzését sürgette, amit Elon Musk és Sam Altman is támogatott, miközben Donald Trump elutasította a lassítás gondolatát.
