A robotika egyre kevésbé csak egy szűk szakmai terület: az iskolákban olyan eszközzé válhat, amelyen keresztül a diákok játékos formában ismerkedhetnek a programozással, a digitális technológiákkal és egyre hangsúlyosabban a mesterséges intelligenciával is. Ezt segíti a Yettel ProSuli idei országos robotkészlet-pályázata.
Az adatközpontok energiaellátása is alkalmazkodik az AI-korszak tempójához. A Schneider Electric új, előre gyártott tápegység-moduljai már nem egyszerűen nagyobb teljesítményt kínálnak, hanem arra készültek, hogy az AI-infrastruktúrák a korábbinál gyorsabban és nagyobb léptékben álljanak üzembe.
Az energiafelhasználás szerkezete alapjaiban változik: egyre több területen váltja fel a villamos energia a fosszilis energiahordozókat, miközben a hálózatok jelentős része még egy jóval kiszámíthatóbb fogyasztási és termelési modellre épül. A jövő fontos kérdése így nem csak az lesz, honnan szerzünk több energiát, hanem tudjuk-e intelligensen kezelni, tárolni és elosztani azt. Balasa Levente, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure divíziójának vezetője szerint a villamosenergia-rendszer a rézalapú hálózatoktól az adatalapú hálózatok felé tart.
Az AI-adatközpontok terjedése nemcsak energia- és vízigényt, hanem új, gyorsan növekvő elektronikaihulladék-áramlatot is létrehoz. A Basel Action Network szerint 2050-ig akár 617 millió tonna AI-hoz kapcsolódó hardver kerülhet ki a használatból. A világ már most is küzd az e-hulladék tömegével. Szükség van-e kontinenseken átívelő szállításokra, amikor Európában – így Magyarországon is – megjelentek a korszerű feldolgozásra képes technológiák?
Mi köze lehet egy mesekönyvnek a robotokhoz, a mesterséges intelligenciához és a virtuális valósághoz? Az S-Szakkör kalandos történetben mutatja meg a gyerekeknek, hogy a technológia nem távoli és érthetetlen világ, hanem a jövő alakításának egyik eszköze.
Sokáig szeretnénk élni, de vajon mennyire készülünk tudatosan a hosszú életre, és mit várunk közben a technológiától? A BoschxRichter Innovátorok Napján bemutatott friss kutatás érdekes képet rajzolt arról, hogyan gondolkodunk itthon erről. Az egyetemisták díjazott innovációi pedig azt is megmutatták, milyen konkrét technológiai válaszok születhetnek már ma a jövő kihívásaira.
A Benefit Barcode újabb egymilliárd forint tőkét vonna be, miközben 55 ezer magyar számára ingyenesen adna egy-egy részvényt. A konstrukció első pillantásra szokatlannak tűnik: ha egy cégnek pénzre van szüksége a növekedéshez, miért osztogatja a tulajdonrészét ingyen? A válasz egy olyan finanszírozási modellben rejlik, amelyben a kisbefektetők egyben közösségépítőkké is válhatnak.
A júliustól élő uniós vám nem fordította el tömegesen a magyar vásárlókat a Temutól és más EU-n kívüli platformoktól, a kínai szereplőktől elmozduló keresletből a régióban az Allegro profitált a legtöbbet. A lengyel piactér Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon is nagyobb sebességre kapcsolt. Novemberben pedig jön az újabb uniós teher az EU-n kívülről jövő kiscsomagokra.
Egy magyar mérnöki iroda sörgyárak logisztikáját automatizálja, egy másik cég autóipari célgépeket szállít Mexikóba, a harmadik pedig azon dolgozik, hogy a legújabb épületgépészeti technológia működjön egy floridai hotelben, míg egy másik Csehországban valósít meg palackozási megoldást. Az „Inspiráló ipari projektek” podcast sorozat újabb epizódjai olyan hazai szakembereket és cégeket mutatnak be, amelyek a háttérben csúcstechnológiával járulnak hozzá a hazai ipar teljesítményéhez.
Egy év kihagyás után új helyszínen és új koncepcióval tért vissza az SAP éves hazai konferenciája, ahol ezúttal is az üzleti AI állt a középpontban. Az ott bemutatott kutatás egy másik fontos irányt is kirajzolt: az SAP a jövőben a nagyvállalatok mellett egyre nagyobb figyelmet fordít a középvállalatokra. Nem véletlenül, hiszen a szegmensben egyszerre van jelen az ERP-rendszerek modernizációjának igénye és az AI iránti növekvő érdeklődés.
Az online kommunikációban nem eltűnik az etikett, hanem átalakul. A köszönés bizonyos helyzetekben...
Egy adatközpont működésében nemcsak az számít, mennyi számítási teljesítmény áll rendelkezésre,...
Új stratégiai együttműködést kötött a One Magyarország és a SkyShowtime. Az ügyfelek már a...
Mostantól személyes megjelenés nélkül is aláírhatók bizonyos ügyintézéshez kapcsolódó dokumentumok...
Egy magyar kezdeményezésű kísérletben nem mindennapi próba elé állítottak egy üzleti laptopot:...
Miközben a Telekom az augusztus 20-i négynapos hétvégére korlátlan mobilnetet ad előfizetőinek, a...
A televízió jó ideig egyetlen irányba fejlődött: egyre nagyobb lett, miközben egyre vékonyabbá...
A tartós nyári hőség nemcsak az emberek szervezetét, hanem az egyre nagyobb teljesítményű...
Nyári kedvezménycsomagot jelentett be a Magyar Telekom, amely több mint négymillió előfizetőt érinthet. A vállalat a mobilinternetet használók, az otthoni internet-előfizetők, a Domino ügyfelek, valamint a hangoskönyvek és...
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen(BME) indult Beszerzési Kiválóság Program keretében a hallgatók naprakész, gyakorlatorientált ismereteket szerezhetnek. A tananyag kidolgozásában és oktatásában a Schneider...
A hazai távközlési cégek közül elsőként a One Magyarország csatlakozott a KiberPajzs programhoz. Az internetes és telefonos visszaélések ebben a szektorban is egyre nagyobb kihívást jelentenek. A vállalat országos edukációs...
Már csak alig több mint két hét áll rendelkezésre azoknak a hazai kisvállalkozásoknak, amelyek részt vennének a Telekom digitalizációs pályázatán. A program három nyertese egy éven át díjmentesen használhatja a működéséhez...
Júniusban gaming és szimulátoros eseménysorozatot rendez a Pólus bevásárlóközpont, ahol online selejtezők, élő döntő és több interaktív program is várja az érdeklődőket. A kezdeményezés elsősorban az autós játékok és a sim...
A Forvis Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat nemrégiben Gábor Gabriellát, Betyák Zoltánt és dr. Simon Gergelyt partnerré nevezte ki. Az új partnerek a banki és pénzügyi könyvvizsgálat, az IT audit és innováció, valamint az adótanácsadás területét erősítik.
Újabb globális vezető végzi Budapestről a munkáját a Schneider Electricnél: Morad Mamere januártól a vállalat globális ellátási láncának pénzügyekért felelős vezető alelnöke. Érkezése egyúttal azt is jelzi, hogy a magyarországi szervezet szerepe továbbra is jóval túlmutat a helyi piacon.
Szeptember 1-jétől Oskar Johansson irányítja az IKEA cseh, magyar és szlovák piacain a növekedési és marketingterületet. A svéd szakember közel két évtizede dolgozik a lakberendezési vállalatnál, és pályája során több országban, az értékesítéstől a kereskedelmen át a kiskereskedelemig több vezetői területen szerzett tapasztalatot.
A fenntarthatóság nemcsak a kisebb energiaigényű chipekről vagy a környezetkímélőbb gyógyszergyártásról szólhat. A személyre szabottabb gyógyítás is az erőforrások hatékonyabb felhasználását célozza. Három különböző területen dolgozó magyar kutatónő munkája ezt három különböző nézőpontból mutatja meg. Baji Zsófia, Bálint Erika és Menyhart Otília a L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj idei díjazottjai.
Szabó Jánost választotta elnökévé a következő három évre a hazai hírközlési szolgáltatókat tömörítő Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) tisztújító közgyűlése. A szakmai szervezet irányítását az eddigi gyakorlattól eltérően ezúttal a tagvállalatoktól független szakember veszi át.
A legnagyobb AI-kutatólaborokban tesztelt autonóm AI-ügynökök már nem minden esetben maradnak a számukra kijelölt biztonsági környezetben. Egyes kísérletekben biztonsági réseket kerestek, rendszerekbe törtek be, és az emberi szándéktól eltérő módon próbálták elérni a kitűzött célt. A kérdés ezért egyre kevésbé az, hogy mire képesek az AI-rendszerek, és egyre inkább az, hogy ki vállalja a felelősséget, ha a cél eléréséhez nem várt utat választanak.
A mesterséges intelligencia már nem megkerülhető kérdés a felsőoktatásban: az egyetemek a tiltás helyett egyre inkább a tudatos és szabályozott használat felé fordulnak. Az AI nemcsak a hallgatói munkák elkészítését, hanem az oktatói értékelést, a számonkérés formáit és a nyelvtanulást is átírja.
Az elmúlt hét ismét felkavarta az AI körüli vitákat: Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója a fejlesztések lassítását és szigorúbb ellenőrzését sürgette, amit Elon Musk és Sam Altman is támogatott, miközben Donald Trump elutasította a lassítás gondolatát.
A mesterséges intelligencia (AI) körüli jelenlegi piaci zajt leginkább a szélsőségek jellemzik: a „mindent megoldó csodafegyver” ígérete feszül össze a technológiai szkepticizmussal. A szalagcímek azt sugallják, hogy aki nem ugrik fejest az AI-ba, az elbukik, miközben a vállalati valóságban a döntéshozók vágyai és a technológiai realitás között tátongó szakadék egyre mélyül – állítja a MI és más legfrissebb epizódjában Herbály István, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Innovációs Szakmai Bizottságának elnöke.
