Kevesebb papír, több adat, mesterséges intelligenciával támogatott munkafolyamatok és egyre több olyan eszköz, amely már nem is klasszikus értelemben vett irodai feladatot végez. Az irodatechnika piaca nem eltűnik, hanem átalakul: a nyomtatók és szkennerek egyre inkább a digitális munkafolyamatok, az AI és az automatizálás részei lesznek. Az asztali gyártástechnológia pedig egyre közelebb kerül a kisvállalkozásokhoz.
A Magyar Telekom másodszor is elnyerte az Ookla két vezetékes hálózati díját, a mögöttük álló mérőszámok ugyanakkor azt is megmutatják, hogy a hálózatok teljesítményét egyre kevésbé lehet egyetlen sebességadattal jellemezni. Az Ookla európai mobiljelentése pedig már azt is vizsgálja, milyen következetesen képesek a hálózatok a megfelelő teljesítményt nyújtani.
A streaming, az egyre nagyobb és jobb otthoni képernyők, a térhangzású hangrendszerek és a házimozi-rendszerek korában a moziknak egyre nehezebb olyan élményt kínálniuk, amiért a néző hajlandó felkelni a kanapéról. A válasz egyre kevésbé csak az, hogy nagyobb legyen a vászon. A projektor nélküli LED-faltól a prémium nagyformátumú termeken és a 3D-n át a dönthető fotelekig, a vendéglátásig és a koncert- vagy sportközvetítésekig a mozi lassan komplex élménytérré alakul.
A MediaMarkt egyszerre bővíti fizikai és online jelenlétét Magyarországon: megnyitotta 41. hazai áruházát az Allee-ban, miközben a napokban elindította Marketplace szolgáltatását is. A két fejlesztés mögött ugyanaz a felismerés húzódik meg: a műszaki kereskedelemben az online és a fizikai vásárlás egyre kevésbé egymás alternatívái, inkább kiegészítik egymást.
A robotika egyre kevésbé csak egy szűk szakmai terület: az iskolákban olyan eszközzé válhat, amelyen keresztül a diákok játékos formában ismerkedhetnek a programozással, a digitális technológiákkal és egyre hangsúlyosabban a mesterséges intelligenciával is. Ezt segíti a Yettel ProSuli idei országos robotkészlet-pályázata.
Az adatközpontok energiaellátása is alkalmazkodik az AI-korszak tempójához. A Schneider Electric új, előre gyártott tápegység-moduljai már nem egyszerűen nagyobb teljesítményt kínálnak, hanem arra készültek, hogy az AI-infrastruktúrák a korábbinál gyorsabban és nagyobb léptékben álljanak üzembe.
Az energiafelhasználás szerkezete alapjaiban változik: egyre több területen váltja fel a villamos energia a fosszilis energiahordozókat, miközben a hálózatok jelentős része még egy jóval kiszámíthatóbb fogyasztási és termelési modellre épül. A jövő fontos kérdése így nem csak az lesz, honnan szerzünk több energiát, hanem tudjuk-e intelligensen kezelni, tárolni és elosztani azt. Balasa Levente, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure divíziójának vezetője szerint a villamosenergia-rendszer a rézalapú hálózatoktól az adatalapú hálózatok felé tart.
Az AI-adatközpontok terjedése nemcsak energia- és vízigényt, hanem új, gyorsan növekvő elektronikaihulladék-áramlatot is létrehoz. A Basel Action Network szerint 2050-ig akár 617 millió tonna AI-hoz kapcsolódó hardver kerülhet ki a használatból. A világ már most is küzd az e-hulladék tömegével. Szükség van-e kontinenseken átívelő szállításokra, amikor Európában – így Magyarországon is – megjelentek a korszerű feldolgozásra képes technológiák?
Mi köze lehet egy mesekönyvnek a robotokhoz, a mesterséges intelligenciához és a virtuális valósághoz? Az S-Szakkör kalandos történetben mutatja meg a gyerekeknek, hogy a technológia nem távoli és érthetetlen világ, hanem a jövő alakításának egyik eszköze.
Sokáig szeretnénk élni, de vajon mennyire készülünk tudatosan a hosszú életre, és mit várunk közben a technológiától? A BoschxRichter Innovátorok Napján bemutatott friss kutatás érdekes képet rajzolt arról, hogyan gondolkodunk itthon erről. Az egyetemisták díjazott innovációi pedig azt is megmutatták, milyen konkrét technológiai válaszok születhetnek már ma a jövő kihívásaira.
Az online kommunikációban nem eltűnik az etikett, hanem átalakul. A köszönés bizonyos helyzetekben...
Egy adatközpont működésében nemcsak az számít, mennyi számítási teljesítmény áll rendelkezésre,...
Új stratégiai együttműködést kötött a One Magyarország és a SkyShowtime. Az ügyfelek már a...
Mostantól személyes megjelenés nélkül is aláírhatók bizonyos ügyintézéshez kapcsolódó dokumentumok...
Egy magyar kezdeményezésű kísérletben nem mindennapi próba elé állítottak egy üzleti laptopot:...
Miközben a Telekom az augusztus 20-i négynapos hétvégére korlátlan mobilnetet ad előfizetőinek, a...
A televízió jó ideig egyetlen irányba fejlődött: egyre nagyobb lett, miközben egyre vékonyabbá...
A tartós nyári hőség nemcsak az emberek szervezetét, hanem az egyre nagyobb teljesítményű...
Nyári kedvezménycsomagot jelentett be a Magyar Telekom, amely több mint négymillió előfizetőt érinthet. A vállalat a mobilinternetet használók, az otthoni internet-előfizetők, a Domino ügyfelek, valamint a hangoskönyvek és...
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen(BME) indult Beszerzési Kiválóság Program keretében a hallgatók naprakész, gyakorlatorientált ismereteket szerezhetnek. A tananyag kidolgozásában és oktatásában a Schneider...
A hazai távközlési cégek közül elsőként a One Magyarország csatlakozott a KiberPajzs programhoz. Az internetes és telefonos visszaélések ebben a szektorban is egyre nagyobb kihívást jelentenek. A vállalat országos edukációs...
Már csak alig több mint két hét áll rendelkezésre azoknak a hazai kisvállalkozásoknak, amelyek részt vennének a Telekom digitalizációs pályázatán. A program három nyertese egy éven át díjmentesen használhatja a működéséhez...
Júniusban gaming és szimulátoros eseménysorozatot rendez a Pólus bevásárlóközpont, ahol online selejtezők, élő döntő és több interaktív program is várja az érdeklődőket. A kezdeményezés elsősorban az autós játékok és a sim...
Októbertől – a céghez visszatérő szakemberként – Saranyik Csaba tölti be a Yettel Magyarország Data & AI igazgatói pozícióját. A szakember feladata lesz a vállalat adat- és mesterségesintelligencia-stratégiájának továbbfejlesztése, valamint az adatvezérelt működés és innováció támogatása.
Rékasi Csaba lett a Schneider Electric magyarországi projekt-végrehajtási vezetője. A több mint 15 éves nemzetközi projekt- és operációs menedzsment tapasztalattal rendelkező szakember az Egyesült Királyságból tért vissza a hazai leánycéghez, ahol a magyarországi projektportfólió operatív irányítása és a végrehajtási folyamatok fejlesztése lesz a fő feladata.
A Forvis Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat nemrégiben Gábor Gabriellát, Betyák Zoltánt és dr. Simon Gergelyt partnerré nevezte ki. Az új partnerek a banki és pénzügyi könyvvizsgálat, az IT audit és innováció, valamint az adótanácsadás területét erősítik.
Újabb globális vezető végzi Budapestről a munkáját a Schneider Electricnél: Morad Mamere januártól a vállalat globális ellátási láncának pénzügyekért felelős vezető alelnöke. Érkezése egyúttal azt is jelzi, hogy a magyarországi szervezet szerepe továbbra is jóval túlmutat a helyi piacon.
Szeptember 1-jétől Oskar Johansson irányítja az IKEA cseh, magyar és szlovák piacain a növekedési és marketingterületet. A svéd szakember közel két évtizede dolgozik a lakberendezési vállalatnál, és pályája során több országban, az értékesítéstől a kereskedelmen át a kiskereskedelemig több vezetői területen szerzett tapasztalatot.
A legnagyobb AI-kutatólaborokban tesztelt autonóm AI-ügynökök már nem minden esetben maradnak a számukra kijelölt biztonsági környezetben. Egyes kísérletekben biztonsági réseket kerestek, rendszerekbe törtek be, és az emberi szándéktól eltérő módon próbálták elérni a kitűzött célt. A kérdés ezért egyre kevésbé az, hogy mire képesek az AI-rendszerek, és egyre inkább az, hogy ki vállalja a felelősséget, ha a cél eléréséhez nem várt utat választanak.
A mesterséges intelligencia már nem megkerülhető kérdés a felsőoktatásban: az egyetemek a tiltás helyett egyre inkább a tudatos és szabályozott használat felé fordulnak. Az AI nemcsak a hallgatói munkák elkészítését, hanem az oktatói értékelést, a számonkérés formáit és a nyelvtanulást is átírja.
Az elmúlt hét ismét felkavarta az AI körüli vitákat: Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója a fejlesztések lassítását és szigorúbb ellenőrzését sürgette, amit Elon Musk és Sam Altman is támogatott, miközben Donald Trump elutasította a lassítás gondolatát.
A mesterséges intelligencia (AI) körüli jelenlegi piaci zajt leginkább a szélsőségek jellemzik: a „mindent megoldó csodafegyver” ígérete feszül össze a technológiai szkepticizmussal. A szalagcímek azt sugallják, hogy aki nem ugrik fejest az AI-ba, az elbukik, miközben a vállalati valóságban a döntéshozók vágyai és a technológiai realitás között tátongó szakadék egyre mélyül – állítja a MI és más legfrissebb epizódjában Herbály István, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Innovációs Szakmai Bizottságának elnöke.
