Új szintre emeli a mesterséges intelligencia(AI) szerepét az online bevásárlásban a Kifli.hu. A webáruházat működtető Rohlik Group továbbfejlesztette a januártól elindított MAIA AI-asszisztenst, amely már nemcsak termékeket keres, és recepteket ajánl, hanem a teljes rendelési folyamatot is képes önállóan végigvinni a kosár összeállításától egészen a fizetésig.
Néhány napon belül két fizetési innovációt jelentett be a SimplePay. Míg a Visa Click to Pay az online vásárlások egyszerűsítését célozza, addig az OTP Bank és a SimplePay új akadálymentes fizetési módja a vak és gyengénlátó ügyfelek számára teszi könnyebbé a bankkártyás fizetést. Noha a két újítás más-más problémára ad választ, közös bennük, hogy a fizetési folyamatot gyorsabbá, kényelmesebbé és hozzáférhetőbbé teszik.
A labdarúgó-világbajnokság nemcsak a szurkolók és a sportfogadók számára jelent kiemelt időszakot, hanem az online csalók számára is. A szakértők szerint a nagy sportesemények idején megszaporodnak a hamis fogadóoldalak, az adathalász kampányok, a kamu nyereményjátékok és a mesterséges intelligenciával előállított megtévesztő adathalász videók is.
Az e-aláírások eddig azt igazolták, hogy ki írta alá a dokumentumot. Egy új technológia azonban már azt is képes hitelesen bizonyítani, hogy az aláíró milyen jogosultsággal rendelkezett az aláírás pillanatában. Az Európai Unió első minősített attribútumtanúsítvány-szolgáltatója egy magyar vállalat, a Microsec lett, amely új fejezetet nyithat a digitális ügyintézésben.
A csütörtökön rajtoló labdarúgó-világbajnokság nemcsak a sportrajongókat hozza lázba, hanem a televíziópiacot is. A hazai kereskedők szerint ilyenkor látványosan megugrik az érdeklődés az új készülékek iránt. Idén a vásárlók egyre nagyobb képernyőket és fejlettebb technológiákat választanak. Az OLED, Mini LED és az AI-alapú képjavítás ma már nem csupán a prémium szegmens kiváltsága.
Néhány éve még főként a szigetelés és a korszerű nyílászárók jelentették az energiahatékonysági beruházások fő irányát, ma már egyre több vállalat tekint stratégiai eszközként az intelligens épületüzemeltetésre. Egy friss hazai felmérés szerint a cégek jelentős része már okos világítással, intelligens termosztátokkal vagy épületfelügyeleti rendszerekkel próbálja mérsékelni energiafelhasználását.
A technológiai innovációval és üzleti folyamatokkal foglalkozó szakmai magazinunk, „Így gyártjuk” sorozatában egy-egy kiemelt termék mögé nézünk: nemcsak a végeredményt mutatjuk meg, hanem az odáig vezető – sokszor kísérletekkel és kompromisszumokkal teli – utat is. Ezúttal a Stühmer űrcsokijának gyártási és üzleti hátterét vettük górcső alá.
Az Európai Unió energiaellátása továbbra is jelentős mértékben külső forrásoktól függ, miközben az energiaköltségek a kontinensen jóval magasabbak, mint a világ számos más régiójában. A Schneider Electric szerint az energiahatékonysági fejlesztések és az elektrifikáció felgyorsítása nem csupán a fenntarthatósági célok elérését szolgálná, hanem Európa gazdasági versenyképességének megőrzésében is kulcsszerepet játszhat.
A háztartási gépek meghibásodása ma még túl gyakran vezet új készülék vásárlásához, miközben az európai fenntarthatósági törekvések egyre inkább a javíthatóságot helyezik előtérbe. Ennek a trendnek megfelelően újította meg magyarországi szervizhálózatát a Haier, amely szerint a gyorsabb és átláthatóbb javítás már bizalmi kérdés is a vásárlók számára.
Az Európai Unió energiapolitikája az elmúlt években látványosan túlnőtt a klasszikus energiacímkézésen. Ma már nemcsak az számít, hogy egy mosógép vagy mosogatógép mennyi áramot fogyaszt, hanem az is, hogy képes-e intelligensen együttműködni az elektromos hálózattal, alkalmazkodni a csúcsidőszakokhoz, és részt venni az úgynevezett „okosenergia-ökoszisztémában”.
A Samsung Mobilfutár szolgáltatásával a Galaxy S és Z szériás csúcsmobilok tulajdonosainak...
A digitális közigazgatás fejlesztése ma már nem csupán technológiai kérdés, hanem a városok...
A vállalatok innovációs aktivitása soha nem látott szintre emelkedett Magyarországon, miközben a...
A technológiai innováció és a természetvédelem elsőre egymástól távoli világoknak tűnhetnek,...
Idén is meghirdette női technológiai szakembereknek szóló pályázatát az IVSZ – Digitális...
A chat gyors, kényelmes és mindenhol velünk van – mégis egyre többször vezet félreértésekhez. Egy...
AI-alapú megoldás a halogatásra, környezetbarát precíziós eszköz és közösségi innováció az...
Egy új, kifejezetten a repülőterek számára kifejlesztett platformot mutatott be a Schneider...
A hazai távközlési cégek közül elsőként a One Magyarország csatlakozott a KiberPajzs programhoz. Az internetes és telefonos visszaélések ebben a szektorban is egyre nagyobb kihívást jelentenek. A vállalat országos edukációs...
Már csak alig több mint két hét áll rendelkezésre azoknak a hazai kisvállalkozásoknak, amelyek részt vennének a Telekom digitalizációs pályázatán. A program három nyertese egy éven át díjmentesen használhatja a működéséhez...
Júniusban gaming és szimulátoros eseménysorozatot rendez a Pólus bevásárlóközpont, ahol online selejtezők, élő döntő és több interaktív program is várja az érdeklődőket. A kezdeményezés elsősorban az autós játékok és a sim...
A budapesti Westend Bevásárlóközpont is meghívást kapott a világ egyik legnagyobb kereskedelmi ingatlanipari konferenciájára(ICSC 2026), ahol a mesterséges intelligenciára és az adatvezérelt üzemeltetésre épülő fejlesztéseit...
Az SAP bejelentette, hogy az eddig SAP Emarsys néven ismert üzleti megoldása SAP Engagement Cloud néven működik tovább. Az új elnevezés egyfajta stratégiai irányváltást is tükröz, azt, hogy az ügyfél-elköteleződés (engagement)...
Az Év Menedzsere Díjjal ismerték el Szászi Istvánt, a Bosch csoport magyarországi és adriai régiós vezetőjét. A szakember több mint két évtizede dolgozik a vállalatnál, és meghatározó szerepet játszott a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztésében, az ipari és akadémiai együttműködések erősítésében. A rangos szakmai elismerés egy olyan időszakban érkezett, amikor már az is ismertté vált, hogy júliustól új fejezet kezdődik pályafutásában.
A magyar ipar versenyképessége szempontjából kritikus időszakban választott új elnököt az Ipar 4.0 Technológiai Platform. A szervezet élére Ács István ipari digitalizációs és innovációs szakember került, akinek több mint három évtizedes iparági tapasztalata és kiterjedt szakmai kapcsolatrendszere fontos szerepet játszhat abban, hogy a hazai vállalatok gyorsabban alkalmazkodjanak a digitalizáció és a mesterséges intelligencia korának kihívásaihoz.
Az újonnan létrehozott Tudományos és Technológiai Minisztérium első jelentős személyi döntései között új vezetők kerültek a digitális állam működésében meghatározó szerepet betöltő szervezetek élére. A változások a Digitális Magyarország Ügynökséget (DMÜ), a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t (NISZ) és a Digitális Kormányzati Ügynökséget (DKÜ) érintik.
Újabb jelentős nemzetközi kinevezést kapott Beck Zsófia a Boston Consulting Groupnál (BCG). A világ egyik vezető menedzsment tanácsadó vállalata a belső működésének átalakítása során létrehozta az Energia és Közművek szegmenst, amelynek élére a magyar szakembert nevezte ki.
Az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége éves közgyűlésén újabb három évre bizalmat szavaztak Vinnai Balázsnak, aki már másodszor újrázhat a szövetség elnöki pozíciójában. Az elnökség három frissen megválasztott elnökségi taggal is bővült.
Mialatt Európa a digitális átállás szabályozási és jogi kereteit építi, az Arab-öböl országai már a gyakorlati megvalósításra koncentrálnak. A papírmentes közigazgatás, az automatizált közszolgáltatások és a mesterséges intelligencia gyors bevezetése olyan tempót diktál, amelyhez képest az európai fejlesztések sokszor lassúnak tűnnek. A különbség azonban nem csupán a rendelkezésre álló forrásokban, hanem a végrehajtás sebességében és következetességében is megmutatkozik.
Megtanulja a szakmát, amiért az egyetemre jelentkezett, vagy megelégszik azzal, hogy megszerzi a jegyeket és megcsináltatja a mesterséges intelligenciával a különböző feladatokat? Lantos Zoltán, a Semmelweis Egyetem tanszékvezetője szerint ezt kell eldöntenie egy egyetemistának és aki az utóbbi utat választja, azt kockáztatja, hogy a „diplomája nem fog érni semmit, hiszen helyettesíthető lesz mesterséges intelligenciával”.
Az AI ma már nem sci-fi, hanem a mindennapok része — és vele együtt megérkeztek az új jogi, adatbiztonsági és vállalati kockázatok is. De ki viseli a felelősséget, ha egy chatbot hibázik? Mi az a Shadow AI, és miért félnek tőle a cégek? Dr. Dávid Péter AI szakjogász szerint a mesterséges intelligencia korszakában a technológia mellett a tudatosság és az oktatás válik a legfontosabb védelmi vonallá.
Képzeljünk el egy egyetemi előadótermet, ahol a tanár az előadása közben, egy időben tud minden hallgatóval személyesen kommunikálni, kérdésekre válaszolni, elakadásokban segíteni, akár több nyelven is. Sci-Fi? Nem! ÉVA robot, aki a MI és más podcast első humanoid vendége volt, pont ezt csinálja.
