A Huawei új vérnyomásmérő okosórája, a WATCH D3 már Magyarországon is kapható, de a valódi termékújdonság nem maga a vérnyomásmérés. A viselhető eszközök piaca ugyanis látványosan átalakul: egyre fejlettebb egészségügyi és sportfunkciók jelennek meg, miközben a felhasználók egy része éppen az egyszerűbb, kijelző nélküli mérőeszközök felé fordul.
Az optika már régen nem csak arról szól, hogy megmérik a dioptriát, kiválasztunk egy keretet, majd néhány nap múlva elkészül az új szemüveg. A digitalizáció a szemvizsgálatot, a keretválasztást és a szemüveg elkészítését is átformálja, miközben új üzleti modellek jelennek meg, és olyan eszközök érkeznek, amelyek néhány éve még inkább sci-fi kelléknek tűntek.
A jó technológiai ötletek nem feltétlenül a nagyvállalatok fejlesztőközpontjaiban születnek. Egyetemi hallgatók is felvethetnek olyan új megoldásokat, amelyekből később a pénzügyi szolgáltatások fejlődését segítő innovációk lehetnek. Erre ad lehetőséget a harmadik alkalommal meghirdetett K&H STEM pályázat, amelyre december 18-ig várják a jelentkezéseket.
A külföldi mobilhasználat egyre inkább az adatforgalomról szól, miközben az utazóknak nemcsak internetkapcsolatra, hanem a helyi digitális fizetési megoldások elérésére is szükségük lehet. A Wise most ezt a két igényt kapcsolja össze: személyre szabható eSIM-adatcsomagokat és több kontinens QR-kódos fizetési rendszereit teszi elérhetővé egyetlen alkalmazásban.
A vállalatoknak már nem kell feltétlenül saját automatizációs infrastruktúrát kiépíteniük ahhoz, hogy robotizálják az ismétlődő munkafolyamatokat. A Yettel új szolgáltatásával a közép- és nagyvállalatok a szükségleteikhez igazított szoftverrobot-kapacitást vehetnek igénybe, akár csak egy-egy konkrét folyamat automatizálására.
A Magyar Telekom országosan kiépítette 5G Standalone (5G SA) hálózatát, és a Samsunggal, valamint a Xiaomival sikeresen lezárta az 5G SA-képes készülékek és a hálózat együttműködését vizsgáló teszteket. Négy hónapja a Digitrendinek adott interjúban Nagy Péter, műszaki vezérigazgató-helyettes még arról beszélt: a hálózat technológiai oldalról készen áll, de a széles körű bevezetés előtt még keresik, milyen szolgáltatások teremthetnek valódi többletértéket.
A megújulóenergia-kapacitások bővítése új feladatot ad a villamosenergia-rendszernek: az időjárásfüggő termelést nemcsak be kell illeszteni a hálózatba, hanem egyre inkább tárolni és rugalmasan kezelni is. Két friss magyarországi fejlesztés jól mutatja, milyen irányba mozdul az energiapiac ezen része.
Kevesebb papír, több adat, mesterséges intelligenciával támogatott munkafolyamatok és egyre több olyan eszköz, amely már nem is klasszikus értelemben vett irodai feladatot végez. Az irodatechnika piaca nem eltűnik, hanem átalakul: a nyomtatók és szkennerek egyre inkább a digitális munkafolyamatok, az AI és az automatizálás részei lesznek. Az asztali gyártástechnológia pedig egyre közelebb kerül a kisvállalkozásokhoz.
A Magyar Telekom másodszor is elnyerte az Ookla két vezetékes hálózati díját, a mögöttük álló mérőszámok ugyanakkor azt is megmutatják, hogy a hálózatok teljesítményét egyre kevésbé lehet egyetlen sebességadattal jellemezni. Az Ookla európai mobiljelentése pedig már azt is vizsgálja, milyen következetesen képesek a hálózatok a megfelelő teljesítményt nyújtani.
A streaming, az egyre nagyobb és jobb otthoni képernyők, a térhangzású hangrendszerek és a házimozi-rendszerek korában a moziknak egyre nehezebb olyan élményt kínálniuk, amiért a néző hajlandó felkelni a kanapéról. A válasz egyre kevésbé csak az, hogy nagyobb legyen a vászon. A projektor nélküli LED-faltól a prémium nagyformátumú termeken és a 3D-n át a dönthető fotelekig, a vendéglátásig és a koncert- vagy sportközvetítésekig a mozi lassan komplex élménytérré alakul.
Az online kommunikációban nem eltűnik az etikett, hanem átalakul. A köszönés bizonyos helyzetekben...
Egy adatközpont működésében nemcsak az számít, mennyi számítási teljesítmény áll rendelkezésre,...
Új stratégiai együttműködést kötött a One Magyarország és a SkyShowtime. Az ügyfelek már a...
Mostantól személyes megjelenés nélkül is aláírhatók bizonyos ügyintézéshez kapcsolódó dokumentumok...
Egy magyar kezdeményezésű kísérletben nem mindennapi próba elé állítottak egy üzleti laptopot:...
Miközben a Telekom az augusztus 20-i négynapos hétvégére korlátlan mobilnetet ad előfizetőinek, a...
A televízió jó ideig egyetlen irányba fejlődött: egyre nagyobb lett, miközben egyre vékonyabbá...
A tartós nyári hőség nemcsak az emberek szervezetét, hanem az egyre nagyobb teljesítményű...
Nyári kedvezménycsomagot jelentett be a Magyar Telekom, amely több mint négymillió előfizetőt érinthet. A vállalat a mobilinternetet használók, az otthoni internet-előfizetők, a Domino ügyfelek, valamint a hangoskönyvek és...
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen(BME) indult Beszerzési Kiválóság Program keretében a hallgatók naprakész, gyakorlatorientált ismereteket szerezhetnek. A tananyag kidolgozásában és oktatásában a Schneider...
A hazai távközlési cégek közül elsőként a One Magyarország csatlakozott a KiberPajzs programhoz. Az internetes és telefonos visszaélések ebben a szektorban is egyre nagyobb kihívást jelentenek. A vállalat országos edukációs...
Már csak alig több mint két hét áll rendelkezésre azoknak a hazai kisvállalkozásoknak, amelyek részt vennének a Telekom digitalizációs pályázatán. A program három nyertese egy éven át díjmentesen használhatja a működéséhez...
Júniusban gaming és szimulátoros eseménysorozatot rendez a Pólus bevásárlóközpont, ahol online selejtezők, élő döntő és több interaktív program is várja az érdeklődőket. A kezdeményezés elsősorban az autós játékok és a sim...
Az SAP Hungary korábbi ügyvezetője egy évvel a távozása után az SAP-partner RISE Business Solutionsnál folytatja, ahol a szakmai irányítás mellett tulajdonosként is részt vesz a vállalkozás fejlesztésében.
Több mint húszéves vezetői tapasztalattal, szolgáltatói és technológiai piaci háttérrel érkezett Balogh Tibold a CETIN Hungaryhez, ahol nemrégiben vette át a kereskedelmi igazgatói feladatokat.
Új szakaszba lépett a Decathlon magyarországi digitális megújulása: a fizikai áruházak korszerűsítése után a webáruház és a mobilalkalmazás is megújult. A változásokkal párhuzamosan a marketing- és brandvezetői feladatokat október elejétől Varga Márton veszi át, aki korábban a vállalat digitális ügyfélélményének fejlesztéséért felelt.
Hermann Erlach lett az SAP közép- és kelet-európai régiójának új ügyvezető igazgatója. Az október 1-jétől hivatalba lépett vezető 24 ország – köztük Magyarország – üzleti működéséért felel, fókuszában pedig a felhőalapú üzleti transzformáció és a mesterséges intelligencia(AI) vállalati alkalmazása áll.
Októbertől – a céghez visszatérő szakemberként – Saranyik Csaba tölti be a Yettel Magyarország Data & AI igazgatói pozícióját. A szakember feladata lesz a vállalat adat- és mesterségesintelligencia-stratégiájának továbbfejlesztése, valamint az adatvezérelt működés és innováció támogatása.
Napi 10-14 óra mesterséges intelligenciával, a háttérben másfél napig önállóan kódoló agentek, és egy világ, ahol a kézi kódírás helyett a rendszerarchitektúra és a kritikus gondolkodás válik a legértékesebb valutává. Három fiatal AI-szakértő – Páli Erik Trisztán (Gorilla GO), Szauer Dávid (n8n / Pocket Ninja) és Ficsór Kristóf (AI consultant) beszél arról, hogyan változtatta meg a mindennapjaikat a mesterséges intelligencia, miért bukik el a vállalati AI-projektek többsége, és mire kell felkészítenünk a jövő generációját.
Az AI-alapú rendszerek fejlődésének következő lépcsője nem pusztán a pontosabb válaszadás: az úgynevezett AI-agentek már összetett feladatokat is végrehajthatnak a vállalati rendszerekben. De milyen folyamatokat lehet rájuk bízni, és hol kell megmaradnia az emberi felügyeletnek?
Hamarabb lesz olyan robotunk, amely önállóan operál, mint olyan, amelyik rendet rak a lakásban, mondta a „MI és más” podcastben Ződi Zsolt, a NKE Eötvös József Kutatóközpont Információs Társadalom Kutatóintézet kutatóprofesszora. A műsor vendége egy japán robotikai konferenciáról hazatérve beszélt arról, hogy miért barátja a japánoknak a robot, mennyi a PR a mesterséges intelligenciával kapcsolatos világvége-jóslatokban, és miért nem láthatjuk előre egy új technológia valódi következményeit.
A legnagyobb AI-kutatólaborokban tesztelt autonóm AI-ügynökök már nem minden esetben maradnak a számukra kijelölt biztonsági környezetben. Egyes kísérletekben biztonsági réseket kerestek, rendszerekbe törtek be, és az emberi szándéktól eltérő módon próbálták elérni a kitűzött célt. A kérdés ezért egyre kevésbé az, hogy mire képesek az AI-rendszerek, és egyre inkább az, hogy ki vállalja a felelősséget, ha a cél eléréséhez nem várt utat választanak.
