A 104 mérkőzéses futball-világbajnokság idején a legtöbben az eredményeket, a meccsek legizgalmasabb történéseit figyeljük, a háttérben viszont dollár és euró milliók repkednek, a játékosok mozgásából, cseleiből és lövéseiből adatok lesznek, az adatokból elemzések, statisztikák, hőtérképek és más vizualizációk. A meccseket ma még nem az AI nyeri meg, de a szerepe egyre nagyobb a sikerben, a meccs stratégiában, vagy az átigazolásokban. A MI és más legutóbbi adásában Borbély Imre, a Cube Futball adatelemzője mutatta be, hogy hogyan hatnak a számok és a részben mesterséges intelligenciával készült elemzések a modern labdarúgásra.
Az idei világbajnokság az első, amelyet már vastagon beleng a mesterséges intelligencia. Aki leül a tévé elé, olyan újításokkal találkozhat, mint a bíróra szerelt kamera, amely a játékvezető szemszögéből mutatja a történéseket, az MI segítségével mérsékelve a bíró mozgásából rázkódásokat. Ennél is forradalmibb a televíziós közvetítésekben felbukkanó „Match Momentum” vizualizáció, ami a mérkőzés lendületét ábrázolja egy hullámdiagramon, amit azt szemlélteti, hogy az adott periódusban melyik csapat uralja a játékot, azaz melyik gárda tudja a labdát a kapuhoz közelebb, veszélyesebb területekre juttatni.
Az AI már képes a labda elrúgása után tizedmásodpercekkel megmutatni a lövés sebességét és a labda forgását, vagy éppen egy új, „semleges” kategóriát létrehozni a labdabirtoklásban (amikor a játékszer épp egyik csapatnál sincs).
Ahogy a Digitrendi korábbi „Nem a mobil győzi le a tévét – új korszak kezdődik a sportközvetítésekben” cikkében is szerepelt, a fiatalabb generációk egyre gyakrabban egyéb, kisebb képernyőkön nézik a mérkőzéseket, közben párhuzamosan statisztikákat böngésznek.
Egyre többször jelennek meg – nem csak a VB-n – a közvetítésekben és a tudósításokban olyan mutatók, mint az xG és az xT. Az xG a várható gólok számát jelzi, vagyis azt, hogy a történelmi adatok alapján egy adott pozícióból leadott lövés mekkora valószínűséggel köt ki a hálóban, magyarázta Borbély Imre a MI és más adásában.
A talán még az xG-nél is fontosabb xT mutató azt számszerűsíti, hogy egy-egy akció (passz, csel, vagy labdavezetés) hány százalékkal növeli meg a csapat gólszerzési esélyét a következő nyolc lépésen belül. Mi szurkolók a fejünket fogjuk, vagy egy lemondóan legyintünk, amikor egy helyzet kimarad, amikor a csatár centikkel maradt le egy beadásról, az adatelemzők a monitorokra, a számokra, az adatokra néznek.
Az adatelemzés alapja ugyanis az események és a fizikai paraméterek (például futásmennyiség) másodpercenkénti rögzítése, ami mérkőzésenként több százezer soros gigantikus táblázatokat eredményez. Ezekből épülnek fel az adatmodellek, és ezekből olvasható ki sok más mellett például az, hogy Messi immár 39 évesen is egészen elképesztő formát mutat: ő azon kevesek egyike, aki konzisztensen, brutálisan felül tudja teljesíteni a statisztika által elvárt gólszámot.
Milliókat érő kattintások a kluboknál Az adatelemzés ma már a fociban sem csupán érdekesség, hanem része a kőkemény üzletnek. Egy futballklub kiadásainak 50-80 százalékát a játékosok fizetése teszi ki, így minden igazolás komoly kockázat, egy rossz húzás anyagi csődöt jelenthet.
• Tömeges adatelemzés pillanatok alatt: Régebben, ha egy klub 100 játékost akart feltérképezni, ahhoz 100 megfigyelőt (scoutot) kellett kiküldenie a világ különböző pontjaira, ami komoly idő- és emberierőforrás-igénnyel járt. Ma az elemző platformok (mint amilyen a Cube is) akár több mint 100 bajnokság adatbázisával rendelkeznek. Ha egy csapatnak egy pontosan meghatározott profilú játékosra van szüksége (pl. mennyit cselezzen. mennyire passzoljon progresszíven, milyen legyen a védekezési mutatója), a szoftverek egy-két perc alatt elvégzik azt a keresést, ami korábban hetekbe telt volna.
• AI alapú hasonlósági kereső: Az egyik legfejlettebb AI funkció a játékosok karakterisztikájának elemzése. A szoftver megnézi egy futballista, mondjuk például Szoboszlai Dominik egyedi képességeit – mint a labdavezetés, passzok, cselek vagy védekezési intenzitás –, majd néhány másodperc alatt kilistázza a világon a hozzá leginkább hasonló profilú játékosokat. Ez a funkció felbecsülhetetlen értékű, amikor egy klub tudja, hogy értékesíteni fogja az egyik sztárját, és előre fel akar készülni a pótlására.
• AI chatbot asszisztensek: A jövő (és már a jelen) egy másik nagy újítása, hogy olyan mesterséges intelligencián alapuló chatbotokat fejlesztenek, amelyeknek az ügyfelek szövegesen, vagy akár hangalapon is feltehetnek kérdéseket. A gép a kérdés alapján azonnal kész játékosriportokat, vizualizációkat és szűkített listákat (shortlisteket) prezentál.
Spanyolország elemzése a 2026-os vb-n
Akkor az AI a fociban is elveszi az ember munkáját?
Nem, vagy nem teljesen veszi el természetesen az AI a hagyományos megfigyelők munkáját, csupán koncentráltabbá teszi azt. Amikor az algoritmusok az adatok alapján leszűkítik a szóba jöhető játékosok piacát egy 5-20 fős rövid listára, akkor a klub már csak ezekre a „majdnem kiválasztott” játékosokra állítja rá a saját videóelemzőit és megfigyelőit, hogy a végső, emberi döntés is megszülethessen.
Világbajnoki esélyek a számok tükrében
A csoportkör második fordulójának végén rögzített beszélgetésben természetesen még nem lehetett – ahogy most sem lehet – előre látni a VB kimenetelét. A számok azonban már néhány meccs után is beszédesek, mondja Borbély Imre. Ha csak az egyik (?) legnagyobb sztárt, Messit nézzük, akkor láthatjuk, hogy sokan kritizálták amiért feltűnően keveset fut, és alig védekezik. Az adatok azonban azt mutatják, hogy az argentin válogatott tudatosan elrejti a hiányosságait, hogy amikor megkapja a labdát a kapu előtt, kő kövön ne maradjon.
A torna első két selejtező körének meccsei alapján a szakértő szerint Anglia, Spanyolország, Franciaország és Argentína a legesélyesebb a végső győzelemre, míg a brazilok hiányposztjaik, a németek pedig a mutatott játékuk alapján okozhatnak csalódást. A taktikai harcok új színtere a hőség miatti ivószünet lett: az adatok alapján egy-egy ilyen pár perces megszakítás alatt az alárendelt csapatok edzői sokszor úgy tudnak belenyúlni a meccsbe, hogy a szünet után drasztikusan megváltozik a mérkőzés lendülete.
A VB döntőig (július 19-én este lesz) sok idő, elemezni és nézni való lesz még, de az aligha vitás, hogy a technológia, az AI egyre jelentősebb mértékben hódítja meg a foci, a sport világát is.
A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.
Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.
