Egy hazai kutatás szerint már minden ötödik magyar munkavállaló ismer valakit, aki a mesterséges intelligencia miatt veszítette el az állását. A szám önmagában is figyelemfelkeltő, de még fontosabb üzenet, hogy az AI egyre gyorsabban alakítja át a munka világát. A nemzetközi trendek ugyanakkor nem az állások tömeges eltűnését, hanem a munkakörök átalakulását jelzik a következő évek legnagyobb kihívásának.
A mesterséges intelligenciáról szóló hírek többsége még mindig két véglet között mozog. Az egyik szerint az AI elveszi az emberek munkáját, a másik szerint új aranykort hoz a termelékenységben. A valóság – ahogy az lenni szokott – ennél jóval árnyaltabb.
Ezt támasztja alá egy friss hazai felmérés is a magyar munkavállalók AI-használati szokásairól. A kutatás szerint a válaszadók 17,1 százaléka tud olyan személyről a környezetében, aki a mesterséges intelligencia vagy a robotizáció miatt veszítette el az állását.
Ez első hallásra riasztó adatnak tűnhet, valójában azonban egy sokkal mélyebb változás első jele. Az AI ugyanis nem egyszerűen munkahelyeket szüntet meg – egyre inkább átírja azt is, hogyan dolgozunk.
Már nem a jövőről beszélünk
A nemzetközi elemzések is hasonló irányba mutatnak. A World Economic Forum szerint a következő években a mesterséges intelligencia, az automatizáció és a digitalizáció egyszerre szüntethet meg és hozhat létre munkahelyeket. A szervezet előrejelzése alapján 2030-ig világszerte mintegy 170 millió új állás jöhet létre, miközben körülbelül 92 millió munkakör átalakul vagy megszűnik. A mérleg tehát összességében pozitív lehet, de a munkavállalóktól teljesen új készségeket követel meg.
Hasonló következtetésre jutott a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is. A szervezet elemzése szerint a generatív AI elsősorban nem teljes foglalkozásokat vált ki, hanem azok egyes feladatait automatizálja. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb munkakör nem eltűnik, hanem átalakul.
A kérdés tehát már nem az, hogy az AI hatással lesz-e a munkánkra, hanem az, hogy ki tud lépést tartani ezzel a változással.
Továbbra is a ChatGPT vezet, de gyors felzárkózásban a mezőny
A hazai kutatás szerint a mesterséges intelligencia eszközei ma már a magyar munkavállalók mindennapjainak részévé váltak.
A legnépszerűbb platform továbbra is a ChatGPT, amelyet a válaszadók 60 százaléka használ rendszeresen. Ugyanakkor látványosan erősödik a verseny: a Google Gemini már 35 százalékos használati arányt ért el, míg a Claude, a Copilot és a Perplexity is egyre több felhasználót szerez.
Ez arra utal, hogy a vállalatok és a munkavállalók már nem egyetlen AI-eszközben gondolkodnak. Egyre inkább több alkalmazást használnak párhuzamosan, attól függően, hogy szövegírásról, kutatásról, programozásról vagy adatfeldolgozásról van szó.
Nem mindenki profitál egyformán az AI-ból
A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a mesterséges intelligencia előnyei ma még korántsem oszlanak meg egyenlően.
A férfi válaszadók több mint fele saját megítélése szerint haladó vagy szakértő szinten használja az AI-eszközöket, míg a nőknél ez az arány alig haladja meg az ötödét. A különbség nemcsak az önbizalomban, hanem a gyakorlati eredményekben is megjelenik: a jelentős időmegtakarításról beszámoló felhasználók között többségben vannak a férfiak.
Ez azonban nem feltétlenül képességbeli különbséget jelent.
Sokkal inkább azt mutatja, hogy eltérő mértékben férnek hozzá a képzésekhez, az új eszközökhöz és a napi munkában használható AI-megoldásokhoz.
Az ILO is arra figyelmeztet, hogy a generatív AI különösen az adminisztratív és irodai munkaköröket alakítja át, ahol számos országban magas a női foglalkoztatottak aránya. Ezért a digitális készségek fejlesztése nemcsak technológiai, hanem társadalmi kérdéssé is válik.
A tudás lehet a legnagyobb versenyelőny
A kutatás egyik legfontosabb tanulsága talán nem is az AI használatáról, hanem a tanulás szerepéről szól.
Azok a munkavállalók, akik szervezett vállalati AI-képzésben részesültek, érzékelhetően nagyobb időmegtakarításról számoltak be, mint azok, akik kizárólag saját maguk próbálták elsajátítani az új eszközök használatát. A nagyvállalatoknál már a dolgozók több mint kétharmada kapott valamilyen AI-képzést, míg a kisebb cégeknél ez az arány még mindig jóval alacsonyabb.
Ez jól illeszkedik a nemzetközi trendekhez is. A PwC legfrissebb AI Jobs Barometer jelentése szerint azokban az iparágakban, ahol intenzíven alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, gyorsabban nő a termelékenység, ugyanakkor jelentősen felértékelődnek az új készségek és a folyamatos továbbképzés.
A kutatás eredményei alapján ugyanakkor az is egyértelműnek látszik, hogy a mesterséges intelligencia önmagában még nem jelent automatikus előnyt. A valódi különbség abban rejlik, hogy a munkavállalók mennyire tudatosan használják az eszközöket, milyen gyakran fejlesztik tudásukat, és milyen szervezeti támogatást kapnak.
Éppen ezért egyre több vállalat ismeri fel, hogy az AI bevezetése nem informatikai projekt, hanem szervezetfejlesztési feladat. Az új alkalmazások beszerzése önmagában kevés, ha a munkatársak nem tudják, hogyan építsék be azokat a napi munkafolyamatokba.
A kutatást készítő szakértő szerint ma már nem az a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia hatással lesz-e a munkánkra, hanem az, hogy milyen gyorsan tudunk alkalmazkodni az új környezethez.
Egyre nagyobb lehet a különbség a felkészült és a lemaradó munkavállalók között
A hazai felmérés egyik kevésbé látványos, de annál fontosabb üzenete, hogy az AI újfajta versenyhelyzetet is teremt a munkaerőpiacon.
Miközben egyre több munkakörben jelennek meg a mesterséges intelligenciára épülő eszközök, azok a munkavállalók, akik képesek ezeket hatékonyan használni, jelentős időt takaríthatnak meg, gyorsabban készíthetnek el feladatokat, és magasabb hozzáadott értékű munkára fordíthatják az így felszabaduló kapacitást.
A különbség ezért várhatóan nem azok között lesz, akiknek van vagy nincs munkájuk, hanem azok között, akik képesek együtt dolgozni az AI-val, illetve akik továbbra is kizárólag hagyományos módszerekkel végzik feladataikat.
A mesterséges intelligenciáról szóló viták gyakran a munkahelyek megszűnésére koncentrálnak. A hazai kutatás ugyanakkor arra utal, hogy a változás ennél összetettebb.
Valóban vannak olyan munkakörök, ahol az automatizáció már ma is érezhető hatást gyakorol a foglalkoztatásra. A nemzetközi elemzések alapján azonban a következő évek meghatározó folyamata várhatóan nem a tömeges munkahelyvesztés lesz, hanem a munkakörök gyors átalakulása.
Ebben a környezetben azok a vállalatok kerülhetnek előnybe, amelyek nem csupán AI-eszközöket vezetnek be, hanem tudatosan fejlesztik munkatársaik digitális készségeit is.
A munkavállalók számára pedig talán ez a legfontosabb üzenet: az AI korában egyre kevésbé az lesz a versenyelőny, hogy ki dolgozik többet, hanem az, hogy ki tud hatékonyabban együtt dolgozni a mesterséges intelligenciával.
