Mi történik, ha a jövő informatikusai nemcsak megtanulják a technológiák működését, hanem azt is végiggondolják, hogyan lehetne velük jobbá tenni a mindennapjainkat? A K&H STEM pályázata éppen ezt a gondolkodásmódot szeretné ösztönözni: olyan fiatalok jelentkezését várja, akiknek van saját elképzelésük arról, hogyan lehetne a digitális megoldásokat új érték teremtésére használni.

A kezdeményezés immár harmadik éve kínál lehetőséget a magyarországi, informatikai képzést nyújtó felsőoktatási intézmények alapképzésében tanulóknak arra, hogy szakmai dolgozatban mutassák be innovatív ötleteiket. A tét nem csupán az egymillió forintos összdíjazás: a kiemelkedő pályázók szakmai tapasztalatot is szerezhetnek, és akár a K&H Banknál tölthetik szakmai gyakorlatukat.

A mesterséges intelligenciától az IT-biztonságig

A technológiai fejlődés egyik legérdekesebb kérdése ma már nem az, hogy mire képes egy-egy új eszköz vagy szoftver, hanem az, hogyan lehet mindezt valódi problémák megoldására használni. A pénzügyi szektorban ez különösen fontos: a gyorsabb ügyintézés, az egyszerűbb digitális szolgáltatások, a hatékonyabb folyamatok és a biztonságos adatkezelés egyaránt meghatározzák az ügyfélélményt.

Az idei pályázat öt témaköre is ezt a sokszínűséget tükrözi. A hallgatók értékteremtő innovációval, alkalmazás- vagy folyamatoptimalizálással és automatizációval, mesterségesintelligencia-technológiák alkalmazásával, big data és adatelemzési megoldásokkal, valamint felhőalapú technológiákkal és IT-biztonsággal foglalkozó ötletekkel nevezhetnek.

A lehetőségek tehát meglehetősen szélesek. Nem egyetlen technológia ismerete a lényeg, hanem az, hogy a pályázó felismerjen egy problémát, és átgondolt, szakmailag megalapozott javaslatot tudjon tenni a megoldására.

Ez az a pont, ahol az egyetemen megszerzett tudás találkozhat a gyakorlati gondolkodással. Egy jó ötlethez ugyanis nem elég ismerni a legújabb technológiai trendeket: azt is látni kell, milyen helyzetben, milyen céllal és milyen eredménnyel lehet alkalmazni őket.

Nemcsak pénzdíj, hanem szakmai lehetőség is

A pályázatra október 12. és december 18. között lehet jelentkezni. A feltétel egy innovatív ötletet bemutató szakmai dolgozat benyújtása, amelyet banki és külső informatikai szakértőkből, egyetemi oktatókból, valamint szakújságírókból álló zsűri értékel.

A szakmai testület első, második és harmadik helyezettet, valamint különdíjast választ. A négy kiemelkedő pályamunka összesen egymillió forintos díjazásban részesül. A kezdeményezés emellett a témavezetőkre is figyelmet fordít, elismerve azt a munkát, amellyel segítik a hallgatók szakmai fejlődését.

A nyertesek számára a pénzügyi elismerésen túl az is fontos lehetőség, hogy a K&H Banknál szakmai gyakorlaton vehessenek részt. Egy ilyen tapasztalat közelebb viheti a fiatalokat ahhoz, hogyan működik az informatika egy nagyvállalati környezetben, és milyen összetett feladatokon dolgoznak azok a szakemberek, akiknek a fejlesztései nap mint nap felhasználók millióinak életére lehetnek hatással.

Ozorai Dénes, a K&H IT-vezetője szerint a kezdeményezés egyik fontos értéke éppen a kölcsönös tanulás lehetősége. A bank informatikai fejlesztéseinek többségét házon belül végzi, így szakemberei folyamatosan bővíthetik tudásukat, miközben a hallgatók friss szemlélete új kérdéseket és megközelítéseket hozhat a szakmai párbeszédbe.

Az ötlettől az első szakmai lépésig

A pályakezdés időszakában nem mindig könnyű olyan alkalmat találni, amikor valaki a tanulmányai során megszerzett tudását saját elképzelésen keresztül mutathatja meg. Egy szakmai pályázat viszont lehetőséget ad arra, hogy a hallgató ne csupán a vizsgákon vagy az egyetemi feladatokban bizonyítson, hanem egy önálló gondolatot is végigvigyen.

A K&H STEM pályázata azoknak szól, akik szívesen gondolkodnak a technológia gyakorlati alkalmazásáról, és készek arra, hogy ötletüket szakmailag is kidolgozzák. Nem feltétlenül egy kész termékkel kell előállniuk: a hangsúly azon van, hogy az elképzelésük újszerű, értelmezhető és megalapozott legyen.

A jelentkezési határidő december 18. A részletes feltételek és a nevezés tudnivalói a K&H pályázati felületén érhetők el.

The post Megvan benned a digitális újító? A K&H idén is keresi az IT-tehetségeket appeared first on digitrendi.hu.

Rekordnagyságú védelmi kiadások világszerte

Nem könnyű, de az éleződő nemzetközi helyzetet látva régen volt ennyire aktuális a rakétavédelmi rendszerek témája. Ennek hatására a globális katonai kiadások 2024-ben 8,1%-kal 2,3 ezer milliárd dollárra emelkedtek.

Az egyes régiókat tekintve Észak-Amerika, Európa és az ázsiai-csendes-óceáni térség országai különösen nagy arányban növelték védelmi költségvetésüket – derül ki a Marketintelo piackutató cég friss jelentéséből.

India egymaga 9,53 százalékos rekordszintű védelmi költségvetést jelentett be a 2025-2026-ra, a 78,3 milliárd dollárnyi keretből jelentős hangsúlyt fektetve a rakétavédelmi korszerűsítésre.

A piaci növekedés elsősorban a rakétafenyegetések egyre kifinomultabbá válásának tulajdonítható, beleértve a Mach 5-nél nagyobb sebességgel haladó hiperszonikus fegyverek megjelenését. (A Mach számokról lásd részletesen lejjebb.)

Olyan országok, mint Oroszország, Kína és India sikeresen tesztelték a hiperszonikus rendszereket, ami arra kényszeríti az országokat, hogy nagy összegeket fektessenek a fejlett védelmi architektúrákba, amelyek képesek ellensúlyozni a következő generációs fenyegetéseket.

Észak-Amerika uralja a piacot

A kutatási eredmények szerint Észak-Amerika rendelkezik a legnagyobb, 38 százalékos piaci részesedéssel(2024) a globális rakétavédelmi rendszerek piacán, elsősorban a jelentős amerikai védelmi beruházások és a folyamatban lévő modernizációs programok miatt.

A térség dominanciáját erősíti a fejlett rendszerek, köztük a THAAD, az Aegis és a Patriot rakétavédelmi platformok folyamatos beszerzése és korszerűsítése.

Az ázsiai-csendes-óceáni térség viszont a leggyorsabban növekvő régiónak számít, az előrejelzések szerint 2033-ig 7,5%-os éves növekedéssel, amit a dél-kínai-tengeren és a Koreai-félszigeten tapasztalható növekvő biztonsági aggályok és területi viták okoznak.

Kína, India, Japán és Dél-Korea aktívan fejleszti rakétavédelmi képességeit mind a saját fejlesztések, mind nemzetközi együttműködések révén.

Az AI és a gépi tanulás integrációja hajtja a terület innovációját

A mesterséges intelligencia(AI) és a gépi tanulási technológiák és a big datára alapozó analitika együttvéve forradalmasítja a rakétavédelmi képességeket, lehetővé téve a fenyegetések gyorsabb észlelését, a jobb döntéshozatalt és a rendszerek fokozott interoperabilitását.

Az USA Rakétavédelmi Ügynöksége már sikeresen alkalmazta az AI-alapú platformokat a fenyegetések modellezésére és szimulációjára, jelentősen felgyorsítva a fejlesztési határidőket.

Az iparágnak azonban a technológiai innovációk kapcsán olyan kihívásokkal is szembe kell néznie, mint a magas fejlesztési költségek, az ellátási lánc megszakadása és a nemzetközi védelmi kereskedelmet szabályozó összetett szabályozási keretek.

Az űralapú rakétavédelmi rendszerek adják a jövőben a növekedés fontos elemét: az Űrfejlesztési Ügynökség(SDA) és a Rakétavédelmi Ügynökség(MDA) 2024-ben már hat műholdat is indított a rakétakövetési képességek fokozása érdekében.

Ezek a rendszerek globális lefedettséget és szinte azonnali fenyegetésérzékelést biztosítanak. Egyben megoldást jelentenek a hagyományos földi radarrendszerek elől elmenekülő hiperszonikus fegyverek jelentette kihívásokra.

Ma elérhető rendszerek

A rövid hatótávolságú rakétavédelmi rendszerek fedik le jelenleg a piaci bevételek közel felét, mivel egyre nagyobb szükség van a kritikus infrastruktúrát és katonai eszközöket védő pontvédelmi megoldásokra.

Rendszertípus szerint a rakétaelhárítók uralják mintegy 42%-os részesedéssel(2024) a piacot, ami tükrözi a fenyegetések semlegesítésében játszott kritikus szerepüket.

A radarrendszerek alkotják a második legnagyobb szegmenst, amit a korai előrejelző és felügyeleti képességek iránti növekvő kereslet hajt.

Ami a különféle technológiákat illeti, a kinetikus technológiák vezetik a piacot a teljes bevétel 55%-ával, ugyanakkor a lézer alapú irányított energiafegyverek költséghatékony megoldásként nyernek gyorsan teret.

A piaci szereplők között egyre több az európai – némi magyar kapcsolattal

A nagy védelmi cégeket a piac bővülése jelentős szerződésekhez juttatja. A Lockheed Martin, a Raytheon Technologies és a Northrop Grumman továbbra is vezető szerepet tölt be a piacon a rakétaelhárító eszközöket, a radarrendszereket és a vezetési és irányítási platformokat felölelő átfogó portfóliójukkal.

Az európai védelmi M&A-tevékenység 2025. első felében 35%-kal nőtt az előző évhez képest, és elérte a 2,3 milliárd dollárt.

Főbb szereplők a tengerentúlról

• Lockheed Martin: ismert a THAAD (Terminal High Altitude Area Defense), Patriot (PAC-3 MSE) rendszereiről, valamint hiperszonikus védelmi fejlesztéseiről.

• Raytheon Technologies (RTX): kulcsszereplő a PAC-3 és SM-3 rendszerrel, és részt vesz többcsatornás rakétavédelmi megoldásokban.

• Northrop Grumman: integrációs szakértő az IBCS (Integrated Battle Command System), GMD (Ground-Based Midcourse Defense) és űrből történő érzékelő-rendszerek terén,

Európai, izraeli és más regionális szereplők

• MBDA: a SAMP/T, CAMM, Aster és más európai közös fejlesztések specialistája, beleértve hiperszonikus és tömegfenyegetések elleni kutatásokat

• Rafael Advanced Defense Systems (Izrael): az Iron Dome (rövid hatótávolságú Vaskupola), David’s Sling (közepes), valamint az Iron Beam lézeres rendszer fejlesztője

• Saab AB (Svédország): kínál RBS 70, RBS 23, RBS 15 rendszereket; aktív radar- és rövid távú védelmi technológiákban

• Kongsberg Defence & Aerospace (Norvégia): ismert a NASAMS famíliáról, amelyet a Raytheonnal közösen fejlesztett – közepes távolságú légvédelemben erős

A további említésre méltó szereplők között van a BAE Systems, Thales, General Dynamics, Rheinmetall, Leonardo, L3Harris (űralapú nyomkövetés és vezérlés), Israel Aerospace Industries (IAI), ASELSAN, Bharat Dynamics.

Közülük a Rheinmetall széles körű, a magyar államot és a 4iG csoportot bevonó hadiipari üzleti kapcsolatokkal is rendelkezik. Erről itt írtunk részletesen.

Az új trendeket követi az Elon Muskhoz köthető SpaceX, a Palantir, valamint maga a
Golden Dome(Aranykupola) projekt. Utóbbi a piac jövőjét jelentő téralapú(space-based rendszerek felé mozdul el.

A Mach-számról röviden

A Mach-szám egy mértékegység nélküli szám, amely azt mutatja meg, hogy egy test sebessége hogyan aránylik a hang terjedési sebességéhez ugyanabban a közegben (legtöbbször a levegőben).

• Mach 1 = a hangsebesség (kb. 1225 km/h tengerszinten, 20 °C hőmérsékleten).

• Mach 2 = kétszeres hangsebesség (kb. 2450 km/h).

• Mach 5 felett beszélünk hiperszonikus sebességről (ez kb. 6125 km/h vagy annál több).

The post Robbanásszerű növekedés előtt a rakétavédelmi piac – tíz éven belül már megközelíti az 55 milliárd dollárt appeared first on digitrendi.hu.

Az új budapesti központ révén a cég még több támogatást adhat az AWS felhőszolgáltatásaira való átálláshoz a különböző méretű magyarországi vállalatok, köztük nagyvállalatok, bankok, startup-ok, egyéb vállalkozások, valamint a közszféra szervezetei számára.

„Miután Budapesten hihetetlenül tehetséges, magasan képzett kreatív emberek élnek és köszönhetően annak, hogy egyre többen térnek át az AWS megoldásaira úgy döntöttünk, hogy megnyitjuk a budapesti irodánkat” – mondja Przemek Szuder, az AWS közép- és kelet-európai régiójának lengyel vezérigazgatója.

Kiszolgáló bázissal indultak Magyarországon

A mostani lépés előtt 2020. januárjában az AWS létrehozta a budapesti kiszolgáló bázisát, amely hozzákapcsolta Magyarországot az AWS globális infrastruktúra-hálózatához.

A bázissal olyan technológiákat tesznek elérhetővé a helyi ügyfeleknek, mint az Amazon CloudFront tartalomszolgáltató hálózati szolgáltatás, az AWS rendszerein futó alkalmazások számára védelmet garantáló AWS Shield, valamint az AWS WAF, amely a webes alkalmazásokat védi a gyakori támadásoktól.

A magyarországi ügyfelek az AWS rendszerét a mobilos, webes és közösségi alkalmazásoktól kezdve a fejlesztési és tesztkörnyezeteken át a mesterséges intelligenciához (AI), a gépi tanuláshoz (ML), a Big Data elemzéshez, valamint a dolgok internetéhez (IoT) kapcsolódva, továbbá a vállalati üzleti alkalmazások, és a kritikus fontosságú számítási feladatok futtatásához használják.

Az AWS már jelenleg is, több száz fős magyar „rajongói” táborral rendelkezik, amely az AWS ügyfeleiből, felhasználóiból és a technológia iránt lelkesedő emberekből áll. A cég a magyar fővárosban rendszeresen tart lokális találkozókat, amelyek platformot biztosítanak a legjobb gyakorlatok megismerésére és a tudásmegosztásra, valamint a kapcsolatok kiépítésére.

Az AWS támogatja a startupokat és az oktatást

Az AWS évek óta támogatja a magyar startup és technológiai közösséget, valamint a diákokat és az tanárokat olyan programokon keresztül, mint az AWS Academy és az AWS Activate. Ezek mellett mostantól nálunk is bevezeti az új AWS Skill Builder programját.

• Az AWS Academy egyetemi hallgatóknak és oktatóknak nyújt segítséget az AWS felhőalapú számítástechnikai megoldásait érintő ismeretek és készségek fejlesztéséhez. Az AWS Academy magyarországi tagintézményei közé tartozik a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

• Az AWS Activate a startupok számára nyújt erőforrásokat az AWS rendszerére való áttéréshez. A cég hozzáférést ad olyan inkubátor szervezetekhez, kockázati tőkebefektetőhöz is, mint a Startup Hungary, a Day One Capital és a Hiventures.

• Az AWS Skill Builder az AWS Training and Certification digitális tanulási központja több mint 600 ingyenes tanfolyammal. Azok, akik feliratkoznak a AWS Skill Builder programra gyakorlatias, interaktív AWS-környezetben mélyíthetik el a felhős ismereteiket.

Így néz ki a hazai partnerhálózat

A világszerte tízezer független szoftvergyártót (ISV) és rendszerintegrátort (SI) tömörítő AWS Partner Network (APN) magyarországi partnerei és AWS-disztribútorai közé tartozik egyebek mellett az Ingram Micro, vagy a TD SYNNEX Corporation.

A magyar rendszerintegrátorok: köztük a Cheppers, a Crayon, a Snapsoft, a SoftwareOne, a Sonrisa, a TC2 és a 4IG, a nemzetközi AWS-partnerek, mint az Accenture, a Deloitte, a DXC Technologies, az NTT, a PwC és a Telekom, a vállalati és a közszféra számára nyújtanak segítséget az AWS rendszerére való áttéréshez.

Az AWS megoldásait használó magyarországi független szoftverfejlesztők közé tartozik az ARH Zrt, a Chemaxon, a Lensa, a Loxon Solutions és a Prezi. A helyi ügyfelek az AWS Marketplace felületén kereshetnek rá az AWS-partnerek szoftvermegoldásaira, ahol azokat ki is próbálhatják.

The post Budapesten is irodát nyitott az Amazon appeared first on digitrendi.hu.