A sorozat több korábbi adásában is foglalkoztunk már az AI közismerten hatalmas energiaigényével, most azonban fordult a kocka és arról beszélgettünk, hogy az AI hogyan járul, vagy éppen járulhat hozzá a jobb energiaszolgáltatáshoz, a fogyasztás és a költségek csökkentéséhez.

Amit mérni tudunk, azt optimalizálni is tudjuk – mondja Szalai Sándor az E.ON Hungária csoport KKV ügyfelek ért felelős energiaértékesítési vezetője a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” legutóbbi adásában. A szakértő szerint az energiatakarékosság alapja ma már nem a puszta lemondás, hanem az adatalapú tudatosság.

Mi az AI szerepe az időjárás-előrejelzésében?

Ahogy Szalai Sándor is kiemelte, az AI már ma is fontos szerepet tölt be az időjárás-előrejelzés és a kereslet-kínálat összehangolásában. Hatalmas mennyiségű meteorológiai adatot képes feldolgozni, ami elengedhetetlen a megújuló energiaforrások (különösen a napenergia) termelésének pontos becsléséhez. Ez lehetővé teszi a szolgáltatók számára, hogy pontosabban összehangolják a várható keresletet a kínálatot, elkerülve a veszteségeket és a piaci ár-csúcsokat.

Fontos az AI szerepe a hálózatüzemeltetésben és prediktív karbantartásban is, hiszen az AI-alapú modellek képesek előre jelezni a közép- és kisfeszültségű kábelek meghibásodását – még a hiba bekövetkezte előtt. Ez az ütemezett karbantartás akár 30%-os megtakarítást is eredményezhet a hálózati oldalon.

Segít továbbá az AI a személyre szabott tarifák kidolgozásában, a különböző ügyfélcsoportok fogyasztási szokásainak elemzésével. Ezen elemzések alapján jöttek létre az olyan megoldások, mint a Napkelte, vagy a Hétvége tarifa.

Így követhetik a nagyfogyasztók az árak ingadozását

A jövőben az AI segíthet a fogyasztóknak (különösen a nagyipari szereplőknek) abban, hogy automatikusan visszavegyék a fogyasztást a magas árak idején, és akkor engedjék el, amikor az energia olcsóbb.

Otthoni környezetben az okos eszközök összehangolása – például klíma távvezérlése, vagy a mosógépnek, vagy akár villany sütőnek a napsütéses időszakhoz igazított működtetése – szintén jelentős megtakarítást hozhat.

Az okos mérők és az Aha-élmény

Az egyre többek számára elérhető okos mérőeszközök negyedórás bontásban mutatják meg a fogyasztást, ami gyakran vezet „Aha-élményekhez”. Egy vendéglátós például így döbbent rá, hogy zárás után alig csökkent az áramfogyasztása, mert üres hűtők garmadája működött feleslegesen. Ez a felismerés pedig a későbbi energia és költségmegtakarítás alapja lehet.

Hasonlóképpen az E.ON által a KKV szektor szereplőinek kínált tarifacsomagok is, mint a márciustól októberig, délelőtt 9 és délután 17 óra között 30%-kal olcsóbb energiát szolgáltató Napkelte tarifa, illetve a péntek estétől hétfő hajnalig kedvezménye Hétvége tarifa csomag.

Persze nem mindenkinek ez a legjobb, egy éjszaka sütő pék számára például a tőzsdei árindexált tarifa lehet a legkedvezőbb – mondja Szalai Sándor.

Négylépcsős stratégia a kétségek csökkentésére

A szakértő szerint az energiafogyasztást és a kétségeket is egy négylépcsős stratégia mellett lehet a leghatékonyabban csökkenteni. Az első lépés az odafigyelés, vagyis a felesleges fogyasztók (égve felejtett lámpák, nyitogatott hűtők) kiszűrése.

A második és harmadik, hogy olyan tarifacsomagot kell keresni, amely illeszkedik a tevékenységhez – és a technológiai folyamatokat tudatosan az olcsóbb idősávokhoz kell időzíteni. A negyedik pedig a napelemek és modern energiatároló akkumulátorok telepítése.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Nappali iroda vagy éjszakai pékség – az adat dönt, az AI optimalizálja az áramellátást appeared first on digitrendi.hu.

A 784,52 millió forintos fejlesztés részben az Európai Unió finanszírozásával, részben pedig az E.ON saját forrásaiból valósult meg.

Miért van szükség az energiatárolókra?

A villamosenergia-hálózat egyik legnagyobb kihívása, hogy a termelésnek mindig összhangban kell lennie a fogyasztással. A napenergia rohamos terjedésével ez egyre nehezebb: nappal sokszor több áram termelődik, mint amennyit a hálózat képes felvenni, este pedig éppen hiány mutatkozik. Az ilyen ingadozásokat az akkumulátoros energiatárolók tudják kiegyensúlyozni, amelyek eltárolják a felesleges energiát, majd visszatáplálják a rendszerbe, amikor megnő az igény.

A soroksári beruházás: egy Föld-kerülésnyi energia

Az új soroksári energiatároló 350 háztartási napelemes rendszer napi termelésének megfelelő energiát tud kezelni. Ez elég lenne ahhoz, hogy egy elektromos autó 43 ezer kilométert tegyen meg – vagyis megkerülje a Földet az Egyenlítő mentén. Egyetlen kisütésével pedig nagyjából 370 ezer mobiltelefont lehetne egyszerre feltölteni, vagyis Pécs, Győr és Székesfehérvár összes lakosának készülékét.

Az új tároló 16 kültéri akkumulátorszekrényben működik, korszerű, folyadékhűtéses lítium-vasfoszfát (LFP) technológiával. A rendszer távolról vezérelhető, nincs szükség helyszíni felügyeletre, és a MAVIR számára is támogatást nyújt a hálózati egyensúly fenntartásában.

Hálózati stabilitás és több napelem a rendszerben

Az energiatároló működése egyszerre szolgálja a villamosenergia-hálózat stabilitását és a megújuló energiaforrások terjedését. Ha túltermelés jelentkezik a hálózatban, a rendszer betárol, ha hiány mutatkozik, kisüt. Így csökkennek a feszültségingadozásokból adódó üzemszünetek, és lehetőség nyílik arra is, hogy újabb háztartási méretű kiserőművek – elsősorban napelemek – csatlakozzanak a hálózatra.

A telepített akkumulátoros energiatárolók működése viszonylag egyszerű: a rendszer az elektromos energiát levegő- vagy folyadékhűtéses akkumulátorokban tárolja. Ezek a rendszerek manapság leggyakrabban lítium ionok segítségével tárolják a villamosenergiát, de léteznek más technológiával működő rendszerek is (nátrium-ion, flow-battery, nikkel-metálhidrid, ólomakkumulátor, nátrium-kén).

Soroksár az energiatárolás hazai központja

Nem ez az első energiatároló Soroksáron: az E.ON 2018-ban itt adta át az ország első nagy teljesítményű, 6 MWh kapacitású akkumulátoros tárolóját. A mostani fejlesztéssel együtt az alállomás immár 12,5 MW teljesítménnyel és 11,5 MWh kapacitással járul hozzá a stabil energiaellátáshoz.

Tervezett további 1 MW teljesítményű tárolók (2026)

A jelenlegi 15,2 MWh kapacitáson felül az E.ON tervei szerint a közeljövőben további négy hálózati tároló és összesen 12 MWh kapacitás létesül az Észak-Dunántúlon Devecseren, a Dél-Dunántúlon Sáregresen, Pest vármegyében Erdőkertesen és Püspökszilágyon a megújulók (napelemek) fokozottabb integrációja érdekében. Ezzel összesen 27,2 MWh összkapacitás szolgálja majd ki E.ON szolgáltatási területén az ügyféligényeket.

Az E.ON magyarországi energiatároló-beruházásai

Az E.ON Hungária Csoport alapvetően két fő célra használja az akkumulátoros energiatároló rendszereket. A hálózati integrációs célú tárolók a hálózati paraméterek szabályozásában, a feszültségszintek fenntartásában jutnak szerephez.

Biztosítják a TSO (átviteli rendszerirányító, MAVIR) és a DSO (elosztórendszeri üzemeltető, E.ON) számára a hálózat stabil, biztonságos, üzemeltetését. A piaci alapú tárolók amellett, hogy a fentihez hasonló módon segítenek a hálózat egyensúlyát fenntartani, energiakereskedelmi tevékenységet is folytatnak.

1. Soroksár I. (2018)

A 6 MWh kapacitású, 1,5 milliárdos költségű tároló volt az E.ON tulajdonú ELMŰ hazai energiatároló-beruházásainak zászlóshajó-projektje. Egyben ez volt az első magyarországi nagy teljesítményű, szabályozási célra épített akkumulátoros tároló, amely kereskedelmi üzembe állt.

2. Innovatív energiatároló Zánkán (2020)

Az 1,2 MWh kapacitású projekt fő feladata a Balaton nyugati medencéjében a hálózat stabilitásának biztosítása. Itt az igazi kihívást az jelenti, hogy a napelemektől függetlenül is nagy különbség van a nyári csúcsidőszak és a téli hónapok terhelése között.

3. Dúzsi energiatároló (2021)

Az 500 kWh kapacitású létesítmény a napenergia-hasznosítás szempontjából kiemelten kedvező adottságú dél-dunántúli térség hálózati működésében játszik kulcsszerepet.

4. Aszófői energiatáróló – Flex.ON projekt (2023)

Az E.ON innovatív kezdeményezéseit összefogó Flex.ON projektbe illeszkedő tároló 2 MWh-s kapacitása a Balaton középső és keleti medencéjének hálózati egyensúlyát segít fenntartani, kiemelt szerepe van a nyári hónapok egyensúlyának biztosításában.

5. Új akkumulátoros energiatároló Soroksáron (2025)

A soroksári tároló-projekt második fázisa 5,5 MWh kapacitással szintén az ellátásbiztonság növelésében játszik szerepet egy döntően családi házas, sok napelemet használó térségben.

The post Korszakváltás a hazai energiaellátásban – új akkumulátoros energiatároló Soroksáron appeared first on digitrendi.hu.

A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legfőbb – derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából.

A zöld energia növelését a megkérdezettek 92 százaléka támogatja, ezen belül a napenergia fokozottabb térnyerését 76, a szélenergiáét a válaszadók 65 százaléka tartja fontosnak.

Egyre több áramra van szükségünk

Míg korábban néhány nagyobb erőműből érkezett az áram az otthonokba, most az ügyfelek egy része a saját napelemei révén nem csak fogyaszt, termel is energiát.

A napelemes rendszerek révén az áram útja nem áll meg az otthonoknál, hanem a felesleg az áramhálózaton keresztül eljut a többi felhasználóhoz is.

Ezért szükség van az ezt szállítani képes hálózatok fejlesztésére. Az E.ON idén saját forrásból 390 millió eurót, a következő években európai léptékben is jelentős összeget, egymilliárd eurót tervez a magyarországi hálózat fejlesztésére fordítani.

A kutatás szerint, a legtöbben (84%) valószínűnek tartják, hogy 2030-ra a hálózatok az energiatárolásban is többet nyújtanak majd.

Ebben jelentős szerepet játszhatnak a háztartási méretű kiserőművek, így az energiatárolás az otthoni napelemek közelében valósulhat meg. A legbiztosabb fejlődési iránynak ugyanakkor a digitalizációt (91%) várják a kutatás résztvevői.

Okos megoldások a jelenlegi hálózatokban

Az E.ON jelenleg is számos okos megoldást használ és több innovációt is tesztel az áramhálózatán. Energiatárolói segítik a naperőművi termelést átmenetileg eltárolni.

A napelemek megjelenésével vált szükségessé a feszültségproblémák kezelése is. A mobil feszültségszabályozó a hagyományos hálózatokénál gyorsabban, költséghatékonyabban, és helyszínre szabottabban oldja meg az effajta panaszokat.

A tavaly felszerelt okos mérőszenzorok a láthatatlan kisfeszültségű hálózati működést és hibákat teszik láthatóvá a szolgáltató számára, így még azelőtt elháríthatják a hibát, hogy azt a fogyasztó észlelné.

Az E.ON az utóbbi években folyamatosan növelte az okosmérők arányát, jelenleg 432 ezer ilyen eszközt használ, amit újabbak követnek majd.

Ezek a napelemmel rendelkező háztartások számára különösen nélkülözhetetlenek, segítségükkel az áramfelhasználás mellett a betáplálás is nyomon követhető.

Az okoseszközök leolvasásához már nem kell várni a szolgáltató szakembereit, vagy magunknak megtenni azt, mindez ugyanis távolról történik. A készülék által az E.ON-hoz küldött adatok révén a hibák felderítésében és javításában is új lehetőségek nyílnak.

The post Egymilliárd eurós fejlesztés a magyarországi áramhálózatban appeared first on digitrendi.hu.