A repülés még mindig komoly klímavédelmi kihívás

A légiközlekedés jelenleg a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 2,5 százalékáért felelős. Bár ez első pillantásra nem tűnik kiemelkedően magas aránynak, a repülések számának folyamatos növekedése miatt a kibocsátás évről évre emelkedik. Ráadásul a nagy magasságban kibocsátott égéstermékek a légkörre is erőteljesebb felmelegítő hatást gyakorolnak, mint a földfelszínen keletkező emisszió.

Miközben az autóipar egyre gyorsabban áll át elektromos hajtásra, a repülőgépipar jóval hosszabb fejlesztési ciklusokkal dolgozik, ezért a dekarbonizáció is lassabban halad.

Négy kutatási projekt, egy közös cél

A változást a Clean Aviation közös európai kezdeményezés támogatja, amely az Európai Bizottság és a repülőgépipar együttműködésében jött létre.

A program négy egymásra épülő kutatási projektet fog össze:

• PHARES – a hibrid-elektromos hajtásrendszer fejlesztése;

• OSYRYS – a teljes elektromos rendszer újratervezése;

• HERACLES – az egyes technológiák integrálása egyetlen repülőgép-koncepcióba;

• DEMETRA – a teljes rendszer repülési demonstrátora.

A cél, hogy 2035-re forgalomba állhasson az első hibrid-elektromos regionális utasszállító.

Miért nem lehet egyszerűen elektromos repülőgépet építeni?

A válasz meglepően egyszerű: a mai akkumulátorok energiasűrűsége még messze nem elegendő.

Egy kizárólag akkumulátorokkal működő regionális repülőgép esetében a szükséges energiatárolás olyan nagy tömeget jelentene, hogy alig maradna hely az utasoknak vagy a rakománynak.

Ezért választják a kutatók a hibrid megoldást.

A felszállás és az emelkedés során – amikor a legnagyobb teljesítményre van szükség – az elektromos hajtás is besegítene a hagyományos gázturbinás rendszernek, míg az utazómagasságon a két rendszer együtt biztosítaná az optimális energiafelhasználást.

Nemcsak új hajtómű, hanem teljesen új repülőgép

A fejlesztés jóval túlmutat egy korszerűbb motor megalkotásán.

Az új rendszerhez teljesen új elektromos architektúrára van szükség. A jelenlegi regionális repülőgépek fedélzeti rendszerei legfeljebb 115 voltos feszültséggel működnek, a hibrid-elektromos hajtás azonban már 800 voltos rendszer bevezetését teszi szükségessé.

Ez nemcsak az energiaelosztást alakítja át gyökeresen, hanem a biztonsági előírásokat és a légialkalmassági tanúsítás folyamatát is.

Éppen ezért az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) már a fejlesztések korai szakaszában részt vesz a munkában, hogy az új technológiák később gyorsabban kaphassanak engedélyt.

Már a fenntartható üzemanyagokra is készülnek

A kutatók nem csupán az elektromos hajtásra építenek.

A fejlesztés alatt álló hajtóművet eleve úgy tervezik, hogy 100 százalékban fenntartható repülőgép-üzemanyaggal (SAF) is működhessen.

Ez azt jelenti, hogy a hibrid-elektromos hajtás és az alternatív üzemanyagok együttes alkalmazása tovább csökkentheti a légiközlekedés környezeti terhelését.

Mit jelenthet ez az utasok számára?

Ha a fejlesztések a tervek szerint haladnak, az évtized végére felszállhat az első teljes demonstrátor, a kereskedelmi forgalomban pedig 2035 körül jelenhetnek meg az első hibrid-elektromos regionális utasszállítók.

A technológia várhatóan először a rövidebb európai útvonalakon jelenik meg, ahol a regionális repülőgépek ma is kulcsszerepet töltenek be.

A kutatók szerint ezek a fejlesztések jelenthetik azt az átmeneti lépcsőt, amely a jelenlegi repülőgépek és a jövő teljesen kibocsátásmentes légiközlekedése között hidat képezhet.

A cikk a Horizon Magazine eredeti írása alapján készült. A kutatásokat az Európai Unió Horizon kutatási és innovációs programja finanszírozza.

The post Közelebb került a hibrid-elektromos repülés korszaka appeared first on digitrendi.hu.

A mesterséges intelligenciáról szóló hírek többsége még mindig két véglet között mozog. Az egyik szerint az AI elveszi az emberek munkáját, a másik szerint új aranykort hoz a termelékenységben. A valóság – ahogy az lenni szokott – ennél jóval árnyaltabb.

Ezt támasztja alá egy friss hazai felmérés is a magyar munkavállalók AI-használati szokásairól. A kutatás szerint a válaszadók 17,1 százaléka tud olyan személyről a környezetében, aki a mesterséges intelligencia vagy a robotizáció miatt veszítette el az állását.

Ez első hallásra riasztó adatnak tűnhet, valójában azonban egy sokkal mélyebb változás első jele. Az AI ugyanis nem egyszerűen munkahelyeket szüntet meg – egyre inkább átírja azt is, hogyan dolgozunk.

Már nem a jövőről beszélünk

A nemzetközi elemzések is hasonló irányba mutatnak. A World Economic Forum szerint a következő években a mesterséges intelligencia, az automatizáció és a digitalizáció egyszerre szüntethet meg és hozhat létre munkahelyeket. A szervezet előrejelzése alapján 2030-ig világszerte mintegy 170 millió új állás jöhet létre, miközben körülbelül 92 millió munkakör átalakul vagy megszűnik. A mérleg tehát összességében pozitív lehet, de a munkavállalóktól teljesen új készségeket követel meg.

Hasonló következtetésre jutott a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is. A szervezet elemzése szerint a generatív AI elsősorban nem teljes foglalkozásokat vált ki, hanem azok egyes feladatait automatizálja. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb munkakör nem eltűnik, hanem átalakul.

A kérdés tehát már nem az, hogy az AI hatással lesz-e a munkánkra, hanem az, hogy ki tud lépést tartani ezzel a változással.

Továbbra is a ChatGPT vezet, de gyors felzárkózásban a mezőny

A hazai kutatás szerint a mesterséges intelligencia eszközei ma már a magyar munkavállalók mindennapjainak részévé váltak.

A legnépszerűbb platform továbbra is a ChatGPT, amelyet a válaszadók 60 százaléka használ rendszeresen. Ugyanakkor látványosan erősödik a verseny: a Google Gemini már 35 százalékos használati arányt ért el, míg a Claude, a Copilot és a Perplexity is egyre több felhasználót szerez.

Ez arra utal, hogy a vállalatok és a munkavállalók már nem egyetlen AI-eszközben gondolkodnak. Egyre inkább több alkalmazást használnak párhuzamosan, attól függően, hogy szövegírásról, kutatásról, programozásról vagy adatfeldolgozásról van szó.

Nem mindenki profitál egyformán az AI-ból

A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a mesterséges intelligencia előnyei ma még korántsem oszlanak meg egyenlően.

A férfi válaszadók több mint fele saját megítélése szerint haladó vagy szakértő szinten használja az AI-eszközöket, míg a nőknél ez az arány alig haladja meg az ötödét. A különbség nemcsak az önbizalomban, hanem a gyakorlati eredményekben is megjelenik: a jelentős időmegtakarításról beszámoló felhasználók között többségben vannak a férfiak.

Ez azonban nem feltétlenül képességbeli különbséget jelent.

Sokkal inkább azt mutatja, hogy eltérő mértékben férnek hozzá a képzésekhez, az új eszközökhöz és a napi munkában használható AI-megoldásokhoz.

Az ILO is arra figyelmeztet, hogy a generatív AI különösen az adminisztratív és irodai munkaköröket alakítja át, ahol számos országban magas a női foglalkoztatottak aránya. Ezért a digitális készségek fejlesztése nemcsak technológiai, hanem társadalmi kérdéssé is válik.

A tudás lehet a legnagyobb versenyelőny

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága talán nem is az AI használatáról, hanem a tanulás szerepéről szól.

Azok a munkavállalók, akik szervezett vállalati AI-képzésben részesültek, érzékelhetően nagyobb időmegtakarításról számoltak be, mint azok, akik kizárólag saját maguk próbálták elsajátítani az új eszközök használatát. A nagyvállalatoknál már a dolgozók több mint kétharmada kapott valamilyen AI-képzést, míg a kisebb cégeknél ez az arány még mindig jóval alacsonyabb.

Ez jól illeszkedik a nemzetközi trendekhez is. A PwC legfrissebb AI Jobs Barometer jelentése szerint azokban az iparágakban, ahol intenzíven alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, gyorsabban nő a termelékenység, ugyanakkor jelentősen felértékelődnek az új készségek és a folyamatos továbbképzés.

A kutatás eredményei alapján ugyanakkor az is egyértelműnek látszik, hogy a mesterséges intelligencia önmagában még nem jelent automatikus előnyt. A valódi különbség abban rejlik, hogy a munkavállalók mennyire tudatosan használják az eszközöket, milyen gyakran fejlesztik tudásukat, és milyen szervezeti támogatást kapnak.

Éppen ezért egyre több vállalat ismeri fel, hogy az AI bevezetése nem informatikai projekt, hanem szervezetfejlesztési feladat. Az új alkalmazások beszerzése önmagában kevés, ha a munkatársak nem tudják, hogyan építsék be azokat a napi munkafolyamatokba.

A kutatást készítő szakértő szerint ma már nem az a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia hatással lesz-e a munkánkra, hanem az, hogy milyen gyorsan tudunk alkalmazkodni az új környezethez.

Egyre nagyobb lehet a különbség a felkészült és a lemaradó munkavállalók között

A hazai felmérés egyik kevésbé látványos, de annál fontosabb üzenete, hogy az AI újfajta versenyhelyzetet is teremt a munkaerőpiacon.

Miközben egyre több munkakörben jelennek meg a mesterséges intelligenciára épülő eszközök, azok a munkavállalók, akik képesek ezeket hatékonyan használni, jelentős időt takaríthatnak meg, gyorsabban készíthetnek el feladatokat, és magasabb hozzáadott értékű munkára fordíthatják az így felszabaduló kapacitást.

A különbség ezért várhatóan nem azok között lesz, akiknek van vagy nincs munkájuk, hanem azok között, akik képesek együtt dolgozni az AI-val, illetve akik továbbra is kizárólag hagyományos módszerekkel végzik feladataikat.

A mesterséges intelligenciáról szóló viták gyakran a munkahelyek megszűnésére koncentrálnak. A hazai kutatás ugyanakkor arra utal, hogy a változás ennél összetettebb.

Valóban vannak olyan munkakörök, ahol az automatizáció már ma is érezhető hatást gyakorol a foglalkoztatásra. A nemzetközi elemzések alapján azonban a következő évek meghatározó folyamata várhatóan nem a tömeges munkahelyvesztés lesz, hanem a munkakörök gyors átalakulása.

Ebben a környezetben azok a vállalatok kerülhetnek előnybe, amelyek nem csupán AI-eszközöket vezetnek be, hanem tudatosan fejlesztik munkatársaik digitális készségeit is.

A munkavállalók számára pedig talán ez a legfontosabb üzenet: az AI korában egyre kevésbé az lesz a versenyelőny, hogy ki dolgozik többet, hanem az, hogy ki tud hatékonyabban együtt dolgozni a mesterséges intelligenciával.

The post Nem az a kérdés már, hogy az AI elveszi-e a munkánkat, hanem ki tud alkalmazkodni appeared first on digitrendi.hu.

Az Omdia legfrissebb globális okostelefon-piaci előrejelzése meglehetősen borús képet fest az eladható darabszámokról, miközben a piac teljes értéke továbbra is tud növekedni. Az elemzés szerint a globális okostelefon-szállítások volumene várhatóan 12,2%-kal esik vissza éves szinten 2026-ban, ami mindössze 1093 millió darabos piacot jelent. Ez 152 millió készülékkel kevesebb a 2025-ös volumenhez képest.

A drasztikus darabszámbeli visszaesés ellenére a piac teljes pénzügyi értéke 6,1%-kal fog nőni ugyanebben az időszakban. Hogyan lehetséges ez a kettősség? A válasz a kiskereskedelmi árak drámai megugrásában rejlik.

Történelmi ugrás az átlagárakban

Az okostelefonok globális átlagos eladási ára (ASP) a 2025-ös 467 dollárról várhatóan 565 dollárra emelkedik 2026-ban.

Ez a 21%-os – dollárban kifejezve 98 dolláros – drágulás mind a növekedési ütem, mind az abszolút érték alapján történelmi rekordot jelent a mobiliparban.

Az ársokk mögött a teljes ellátási láncot sújtó komoly fedezeti nyomás áll. A DRAM és a NAND flash memóriák átlagára az idei első negyedévben az előző időszakhoz képest több mint 80%-kal emelkedett, és a drágulás a második negyedévben sem állt le. Bár az év második felében a memóriák áremelkedése várhatóan egyszámjegyűre lassul, az alkatrészköltségek magas szinten ragadnak, amit a gyártók kénytelenek áthárítani a fogyasztókra.

Stratégiai túlélés: Készletfelhalmozás és ökoszisztéma-építés

Az Omdia szerint a gyártók különböző stratégiákkal próbálják kezelni a krízist. Az „első fecskék” már korábban elkezdték növelni az alkatrész-készleteiket, hogy minimalizálják a jövőbeli áremelések hatásait.

A piac stabilizálódása – amikor a memóriaárak egy új, magasabb szinten tetőznek – legkorábban 2027. második felére várható. A tényleges piaci korrekció és az alkatrészárak csökkenése pedig csak 2028. elején indulhat meg a gyártási kapacitások bővülésével (bár az AI adatközpontok iránti kereslet alakulása hozhat ennél korábbi enyhülést is).

A gyártók egyre inkább az újszerű üzleti modellek és az ökoszisztémák felé fordulnak a működési rugalmasság érdekében.

Az Apple kivételével szinte minden nagy márka megemelte az új generációs készülékei árát. A legstabilabb helyzetben azok a szereplők lesznek, amelyek képesek kiegészítő, magas árrésű bevételeket generálni a felhasználókból:

• Ökoszisztéma-eszközök keresztértékesítésével (kiegészítők, viselhető eszközök),

• Szolgáltatások és előfizetések értékesítésével

• A meglévő, aktív felhasználói bázis utólagos monetizálsával.

Regionális hatások és a piac tartós zsugorodása

A prémium irányba elmozdulás eltérő módon érinti a világ különböző régióit:

• Feltörekvő piacok: Afrika, a Közel-Kelet és Latin-Amerika kereslete drasztikusan visszaesik, mivel ezek a régiók nagymértékben függenek az alacsony kategóriás, árérzékeny készülékektől.

• Fejlett piacok: A prémium fókuszú, gazdagabb piacok sokkal ellenállóbbnak mutatkoznak majd, itt enyhébb mennyiségi visszaesés várható.

A globális okostelefon-piac zsugorodása az előrejelzések szerint 2027-ben is folytatódik (bár a visszaesés mértéke 0,9%-ra mérséklődik). Mivel a 100 dollár alatti kategória gyártási alapköltségei hosszú távon is túl magasak maradnak, a piac érdemi, volumenalapú növekedése legkorábban 2028-ban indulhat újra.

A vezető globális márkák tartósan óvatosak maradnak a belépőszintű modellekkel kapcsolatban, így az ultra-olcsó szegmens várhatóan átkerül a nagy globális szereplőktől a kisebb, helyi és regionális gyártók kezébe.

The post Vége az olcsó mobilok korának: történelmi ársokk az okostelefon-piacon appeared first on digitrendi.hu.

A magyar gazdaság növekedési modellje egyre inkább korlátokba ütközik: a bérek gyorsabban emelkednek, mint a termelékenység, miközben a foglalkoztatás bővítésére építő növekedési lehetőségek lassan kimerülnek.

A McKinsey & Company friss tanulmánya szerint ebből a helyzetből a mesterséges intelligencia jelentheti az egyik legfontosabb kitörési pontot. A tanácsadó cég becslése alapján a magyar gazdaságban az AI által potenciálisan kiváltható vagy jelentősen hatékonyabbá tehető munkafeladatok értéke elérheti a 15 milliárd eurót, ami a GDP 6-7 százalékának felel meg.

A McKinsey szerint azonban a technológia önmagában nem lesz elég. A sikerhez a vállalatok működésének újragondolására, az adatok tudatosabb használatára, a kompetenciák fejlesztésére és a folyamatok átalakítására is szükség lesz.

A tanulmány bemutatóját követő kerekasztal-beszélgetés alapján ugyanakkor úgy tűnik, a vállalatvezetők többsége már nem azt mérlegeli, hogy érdemes-e foglalkozni az AI-jal. Inkább azt próbálják felmérni, hogyan lehet a technológiából valódi üzleti előnyt kovácsolni.

A hype helyett a realizmus került előtérbe

A beszélgetés egyik visszatérő eleme volt, hogy az AI körüli várakozások gyakran messze meghaladják a jelenleg látható üzleti eredményeket.

A résztvevők szerint a mesterséges intelligencia már ma is kézzelfogható hatékonyságjavulást hoz például a szoftverfejlesztésben, az ügyfélkiszolgálásban vagy az adminisztratív folyamatokban. Ugyanakkor több vezető arra figyelmeztetett, hogy a technológiát övező várakozások már más régebbi innovációs hullámok esetében is túlzónak bizonyultak.

A gyógyszeripari példák között elhangzott, hogy korábban a nagy áteresztőképességű szűrési rendszerektől, később a genomikától is hasonló áttörést vártak, amely végül jóval lassabban és összetettebben valósult meg.

A vállalatvezetők többsége ezért nem szkeptikusként, hanem realistaként jellemezte saját álláspontját.

A nagy kérdés: kinél marad a haszon?

A kerekasztal egyik legérdekesebb vitája nem technológiai, hanem gazdaságossági kérdés körül alakult ki.

Többen felvetették, hogy a jelenlegi AI-szolgáltatások használata jelentős platformfüggőséget teremthet. A vállalatok ma még viszonylag kedvező áron férnek hozzá a modellekhez, azonban kérdéses, hogy a tokenalapú használati költségek hosszabb távon hogyan alakulnak.

A banki oldal képviselője szerint a vállalatok könnyen olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy működésük mélyen beépül egy-egy AI-platformba, így később már nem lesz valódi mozgásterük az AI-szolgáltatók áremeléseivel szemben. A jelenlegi költségelőny így idővel akár el is tűnhet.

A vita egyik központi gondolata éppen az volt, hogy az AI nem feltétlenül költségcsökkentést jelent, hanem sok esetben költségátalakulást. Az emberi munkaerő egy részét ugyan kiválthatják az intelligens rendszerek, de helyükre új működési és infrastruktúra-költségek léphetnek.

A technológiai szektor már látja az eredményeket

A legoptimistább hangok a technológiai szektorból érkeztek. A távközlési oldal képviselője konkrét példákat említett arra, hogyan használják az AI-t ügyfélkiszolgálási és hálózatüzemeltetési feladatokra. Elmondása szerint egy GPT-alapú ügyfélkezelő rendszer már ma a beérkező megkeresések mintegy ötödét önállóan kezeli, miközben a szoftverfejlesztési ciklusok időtartama a korábbi 90-100 napról akár 30 nap alá is csökkenhet.

A hálózatfelügyeletben pedig napi egymillió rendszerjelzés feldolgozását támogatják AI-eszközök, ami jelentősen csökkentette az emberi beavatkozás szükségességét. Az érintett munkatársakat ugyanakkor nem elbocsátották, hanem összetettebb feladatokra csoportosították át.

Nem biztos, hogy automatikusan felzárkózunk

A McKinsey tanulmánya szerint Magyarország számára az AI lehetőséget adhat a termelékenységi felzárkózásra. A beszélgetés résztvevői ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a technológia önmagában nem garantálja ezt.

Az AI előnyeit azok az országok és vállalatok tudják majd a legjobban kihasználni, amelyek megfelelő oktatási rendszerrel, fejlett digitális infrastruktúrával, versenyképes vállalati szektorral és jól működő állami szolgáltatásokkal rendelkeznek. Ezek hiányában a technológiai különbségek akár még tovább is növekedhetnek.

A kerekasztal egyik talán legfontosabb tanulsága és megállapítása ezért az volt, hogy a mesterséges intelligencia nem csodafegyver. A technológia valóban képes jelentős hatékonyságjavulást hozni, de hogy ebből végül ki profitál a legtöbbet, azt nem maga az AI, hanem a vállalatok és az országok stratégiai döntései fogják eldönteni.

The post A magyar cégvezetők már nem kételkednek az AI-ban, de tartanak annak költségeitől appeared first on digitrendi.hu.

Elindult a labdarúgó-világbajnokság, a szurkolók milliói egyszerre keresnek meccsinformációkat, közvetítéseket, jegyeket, sportfogadási lehetőségeket és különféle promóciókat az interneten. Pontosan erre a fokozott érdeklődésre építenek az online csalók is.

A szakértők szerint a nagy nemzetközi sportesemények rendszeresen vonzzák a kiberbűnözőket. A cél egyszerű: minél több személyes adatot, bankkártya-információt vagy pénzt szerezni a gyanútlan felhasználóktól. A módszerek azonban egyre kifinomultabbak.

A klasszikus trükkök még mindig működnek

A leggyakoribb veszélyt továbbra is a hamis weboldalak jelentik. A csalók gyakran olyan fogadóoldalakat, jegyértékesítő felületeket vagy ingyenes közvetítést kínáló oldalakat hoznak létre, amelyek első pillantásra megtévesztésig hasonlítanak az eredeti szolgáltatásokra.

A felhasználó sokszor csak akkor veszi észre a problémát, amikor már megadta bankkártya-adatait vagy bejelentkezési információit.

A gyanús webcímek, a hibás fordítások, a túlzó ígéretek és a sürgető üzenetek gyakran árulkodó jelek lehetnek.

Már a mesterséges intelligenciát is bevetik

Új jelenségnek számítanak a mesterséges intelligenciával készített deepfake videók. Ezekben ismert játékosok, edzők vagy sportvezetők látszólag saját hangjukon ajánlanak fogadási tippeket vagy nyereményjátékokat – – figyelmeztet a Szerencsejáték Zrt.

A videók sokszor meggyőzőek, valójában azonban teljes egészében manipulált tartalmak.

A csalók gyakran „garantált nyereséget”, exkluzív fogadási rendszereket vagy különleges befektetési lehetőségeket is ígérnek, amelyek mögött igazából valódi átverés áll.

Nem csak a fogadók vannak veszélyben

A világbajnokság idején megszaporodhatnak a hamis közvetítőoldalak is. Az ilyen oldalak gyakran rosszindulatú programokat telepítenek a látogatók eszközeire, vagy előfizetési adatokat próbálnak megszerezni.

Szintén gyakoriak a közösségi médiában terjedő álpromóciók, amelyek mezeket, VIP-belépőket vagy értékes nyereményeket ígérnek egy gyors regisztrációért cserébe.

A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy egyre több csaló használ WhatsApp-, Messenger- vagy Telegram-csoportokat, ahol „bennfentes” fogadási információkat és biztos tippeket kínálnak pénzért.

Hogyan védekezhetünk?

A legfontosabb szabály, hogy ne kattintsunk automatikusan a kapott linkekre, még akkor sem, ha azok látszólag ismert szolgáltatóktól érkeznek.

Érdemes minden esetben ellenőrizni a webcímeket, kizárólag hivatalos oldalakon regisztrálni, és gyanakvással kezelni a túl szép ajánlatokat. Különösen igaz ez azokra az üzenetekre, amelyek gyors döntésre vagy azonnali fizetésre próbálnak rávenni.

A biztonsági szakemberek szerint a digitális térben továbbra is a józan ész jelenti az egyik leghatékonyabb védelmi eszközt. Ha egy ajánlat túl jónak tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor valószínűleg nem is igaz.

5 figyelmeztető jel, amely csalásra utalhat

• Garantált nyereményt vagy biztos fogadási profitot ígérnek

• Sürgetik a regisztrációt vagy a fizetést

• Ismeretlen vagy furcsa webcímet használnak

• Nyelvtani hibákkal teli az oldal vagy az üzenet

• Bankkártyaadatokat vagy jelszót kérnek e-mailben vagy üzenetben

The post A foci-világbajnokság a kiberbűnözőknek is aranybánya lehet appeared first on digitrendi.hu.

A nagy futballtornák hagyományosan a televíziópiac legerősebb időszakai közé tartoznak, az idei világbajnokság pedig várhatóan ismét lendületet ad az értékesítéseknek. A hazai kereskedők tapasztalatai szerint a vásárlók már nem egyszerűen új készüléket keresnek: a cél egyre inkább az, hogy a nappaliban is stadionközeli élményt teremtsenek.

Már a 75 col feletti méret sem számít különlegességnek

A MediaMarkt szerint a piac egyik leglátványosabb trendje a képernyőméret növekedése. Míg néhány éve még az 55 colos modellek számítottak nagynak, ma már a 75–80 colos készülékek is előfordulnak a magyar háztartásokban.

„Ma már a 75–80 colos modellek sem számítanak ritkaságnak itthon. Ennek legfőbb oka, hogy a nagyméretű televíziók átlagára jelentősen csökkent az elmúlt években, miközben a gyártók közötti verseny is felerősödött” – mondja Rózsa Márton, a MediaMarkt kereskedelmi igazgatója.

Tapasztalata szerint a vásárlók az üzletben gyakran még túl nagynak érzik ezeket a készülékeket, az otthoni használat után azonban sokszor éppen azt állapítják meg, hogy akár még nagyobb képernyő is elfért volna a nappaliban.

Mit keresnek ma a vásárlók?

• 75 colos vagy annál nagyobb képernyőket

• OLED vagy Mini LED technológiát

• sport- és játékoptimalizált képfrissítést

• AI-alapú kép- és hangjavítást

• fejlett streaming és okosotthon funkciókat

• prémium hangzást vagy soundbar-kiegészítést

A prémium technológia lett az új norma

A méretnövekedés mellett a képminőség is felértékelődött. Az OLED és a Mini LED technológiák ma már a piac legdinamikusabban fejlődő szegmensei közé tartoznak. Az OLED modellek értékalapon a teljes magyar televíziópiac mintegy ötödét adják, miközben a Mini LED készülékek egyre fejlettebb háttérvilágítási megoldásokkal kínálnak látványos kontrasztot és fényerőt.

Hasonló trendeket lát az eMAG is. Az online piactér adatai szerint az idei év első hónapjaiban a legnépszerűbb televíziók között már jelentős arányt képviseltek a prémium kategóriás OLED és Mini LED modellek, miközben tavaly még inkább az általános képességű készülékek dominálták a keresletet.

A távirányító továbbra is stratégiai fegyver

Az Euronics kutatása szerint a magyarok 54 százaléka valamilyen formában követi a nagy futballtornákat, és a meccsnézők 70 százaléka tudatosan úgy szervezi a programjait, hogy nyugodtan leülhessen a képernyő elé.

A felmérés arra is rámutatott, hogy a családi béke nem mindig garantált: a válaszadók 41 százaléka már járt úgy, hogy nem tudott megnézni egy mérkőzést, mert a tévén éppen más műsor futott, míg tízből három ember szerint a távirányító rendszeresen konfliktusforrás a meccsek idején.

Nem véletlen, hogy az Euronics egy különleges „Meccsváltó” távirányítót is készített mostani kampányához, amely egyetlen gombnyomással az aktuális mérkőzésre kapcsolja a televíziót.

AI, óriásképernyők és stadionhangulat

A 2026-os készülékpaletták alapján a televíziógyártók egyértelműen a mesterséges intelligenciára(AI) és a nagyméretű kijelzőkre építenek.

A piacvezető Samsung új televíziói AI-alapú kép- és hangoptimalizálással, dedikált sportmódokkal, továbbfejlesztett OLED, Neo QLED, Mini LED és Micro RGB technológiákkal érkeznek. A vállalat szerint az AI ma már nem különleges funkció, hanem a teljes termékportfólió alapvető része.

Az LG szintén a prémium élményre helyezi a hangsúlyt. Az új OLED evo, QNED Mini LED és Micro RGB modelljei nagyobb fényerőt, fejlettebb képfeldolgozást és még személyre szabottabb felhasználói élményt kínálnak. A vállalat szerint a televízió ma már nem pusztán kijelző, hanem az otthoni szórakoztatás központi eleme.

A márka, amely a filmes örökségre is épít

Miközben a televíziópiac más nagy szereplői az OLED, Mini LED és RGB háttérvilágítású technológiák versenyében igyekeznek kitűnni, a Sony továbbra is a prémium kép- és hangminőségre helyezi a hangsúlyt.

A japán gyártó idei termékcsaládjában első alkalommal jelentek meg a True RGB technológiára épülő modellek, amelyek függetlenül vezérelt vörös, zöld és kék LED-ekkel igyekeznek még pontosabb színvisszaadást és nagyobb fényerőt biztosítani.

Az új készülékek a cég RGB Backlight Master Drive Pro technológiáját használják, amely a márka történetének legnagyobb színterjedelmét teszi lehetővé. A fejlesztések között szerepel egy új tükröződéscsökkentő képernyőtechnológia, valamint az alkotói szándék minél pontosabb megjelenítését szolgáló képfeldolgozó megoldások is.

A Sony az új BRAVIA Theatre Trio hangrendszerét a Sony Pictures szakembereivel együttműködésben fejlesztette, hogy az otthoni nézők minél közelebb kerülhessenek a mozis hangélményhez.

A kínai gyártók is feljebb lépnek

A TCL és a Hisense eközben a Mini LED technológia továbbfejlesztésével igyekszik kitűnni. Mindkét vállalat új generációs RGB Mini LED megoldásokat mutatott be, amelyek a színhűség, a fényerő és a kontraszt területén ígérnek előrelépést, különösen a sportközvetítések és HDR-tartalmak esetében.

A TCL SQD Mini LED technológiája, illetve a Hisense RGB Mini LED fejlesztései jól mutatják, hogy a korábban elsősorban ár-érték arányukról ismert márkák ma már a prémium kategóriában is komoly kihívói a piac hagyományos szereplőinek.

Kik uralják a világ tévépiacát?

A globális televíziópiac élmezőnye az elmúlt években viszonylag stabil maradt. Az Omdia piackutató adatai szerint a Samsung immár húsz éve vezeti a globális televíziópiacot, miközben az LG, a TCL, a Hisense és a Sony továbbra is a világ meghatározó gyártói közé tartoznak.

A verseny ma már nem csupán az árakról szól: a kijelzőtechnológia, a mesterséges intelligencia, a hangzás és a teljes ökoszisztéma egyaránt kulcsfontosságú tényezővé vált.

A világbajnokság tehát nemcsak a futballról szól. A kereskedők várakozásai szerint a következő hetekben sok nappaliban cserélődhetnek le a régi készülékek, a gyártók pedig minden eddiginél fejlettebb technológiákkal próbálják meggyőzni a vásárlókat arról, hogy a következő nagy meccset már egy új televízión érdemes nézni.

The post Foci-vb-láz a nappaliban: egyre nagyobb és okosabb tévéket keresünk appeared first on digitrendi.hu.

Az energiamenedzsment piac meghatározó vállalkozásának a becslése szerint az energiahatékonyság növelése és az elektromos technológiák szélesebb körű alkalmazása 2040-re éves szinten legalább 250 milliárd euró megtakarítást eredményezhetne az Európai Unióban. Emellett mérsékelné az importált fosszilis energiahordozóktól való függőséget és csökkentené az energiaárak ingadozásából fakadó kockázatokat.

Az energiaimport továbbra is Európa egyik gyenge pontja

Az EU energiaigényének közel 60 százalékát ma is importból fedezi, ami évente több száz milliárd eurós kiadást jelent. Ez különösen érzékennyé teszi az európai gazdaságot a geopolitikai konfliktusokra és a fosszilis energiahordozók világpiaci ármozgásaira.

A cég szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy Európában az energiaköltségek jellemzően kétszer-négyszer magasabbak, mint több versenytárs régióban. Miközben az energiaárak globálisan is emelkednek, az európai vállalatok számára egyre fontosabb kérdéssé válik az energiafelhasználás optimalizálása.

A digitalizáció gyors megtakarításokat hozhat

A cég szerint a leggyorsabban megtérülő beruházások közé tartoznak az épületek és ipari létesítmények energiafelhasználását optimalizáló digitális rendszerek.

Az intelligens épületfelügyeleti és energiamenedzsment-megoldások valós időben képesek szabályozni a fűtést, hűtést, szellőztetést vagy a világítást. A Schneider Electric becslése szerint ezekkel az eszközökkel az EU teljes energiafogyasztása akár 5–6 százalékkal is mérsékelhető lenne.

Az iparban szintén jelentős tartalékok vannak. A vállalat szerint a korszerű energiamenedzsment-rendszerek és az alacsony költségű hatékonyságnövelő intézkedések akár 30 százalékos energiamegtakarítást is lehetővé tehetnek, miközben megalapozzák a digitalizált gyártási folyamatokat.

Európa lemaradásban van az elektrifikációban

Bár a megújuló energiaforrások aránya folyamatosan nő, az energiafelhasználás jelentős része továbbra sem villamos energiára épül.

Az európai energiamixben jelenleg mindössze 21 százalék az elektromos energia részesedése, ami mintegy tíz százalékponttal marad el a gyors elektrifikációt végrehajtó Kínától. A cég szerint ezért kiemelt figyelmet kellene fordítani az elektromos fűtési rendszerek, a hőszivattyúk és az elektromos közlekedés terjedésének ösztönzésére.

A vállalat különösen a hőszivattyúk elterjedésében lát jelentős lehetőséget, mivel ezek akár három-ötször hatékonyabban működhetnek a hagyományos gázkazánoknál.

A következő lépcsőfok az intelligens hálózatoké

A következő évek egyik legfontosabb feladata az energiarendszer digitalizációja lehet. Ebben kulcsszerepet kaphatnak az intelligens mérőórák, a napelemes rendszerekhez kapcsolódó energiatárolás, valamint azok a digitális megoldások, amelyek képesek összehangolni a fogyasztást és a hálózat terhelését.

A vállalat úgy látja, hogy az energiahatékonyság és az elektrifikáció ma már nem kizárólag környezetvédelmi kérdés. Sokkal inkább arról szól, hogy Európa képes lesz-e mérsékelni energiafüggőségét, csökkenteni költségeit és megőrizni versenyképességét a globális gazdaságban.

The post Drága energiacsapdában ragadt Európa – technológiai fordulatot sürget a Schneider Electric appeared first on digitrendi.hu.

Már a saját postaládánkban kopogtat a digitális megtévesztés új korszaka

Fokozott éberségre inti az online világ felhasználóit a kibertér egyre agresszívebb és egyre intelligensebb sötét oldala. A mesterséges intelligencia fejlődése nemcsak a technológiai innovációt gyorsítja fel, hanem a csalási módszereket is új szintre emeli.

Az elmúlt napokban a Digitrendi szerkesztősége is három egymást követő adathalász támadás célpontjává vált. Az első esetben a csalók a Meta Business nevében küldtek fenyegető hangvételű üzenetet, amelyben oldaltiltással próbálták sürgetni a hozzáférési adatok megszerzését.

Egy nappal később pedig már ennek éppen az ellenkezőjével próbálkoztak: egy megtévesztően hasonló e-mail címről érkező levélben azt ígérték, hogy a médiaoldal hitelesített „kék jelvényt” kaphat. A következő napon pedig, egy az általunk nem is kezdeményezett aktuális hirdetési lehetőség elvesztésére figyelmeztetett, ha nem tesszük meg az általa előírt lépéseket, mindezt a Meta nevében.

Ezek a próbálkozások jól mutatják, hogy a modern online csalások már nem kizárólag fenyegetésre épülnek. A manipuláció lehet pozitív érzelmekre építő, elismerést ígérő vagy sürgető jellegű is. A közös pont azonban ugyanaz: gyors reakcióra próbálják rávenni a felhasználót, miközben a figyelmeztető jelek sokszor ott vannak a szemünk előtt. Gyanús domain nevek, gépi fordításra emlékeztető szövegek, sürgető határidők és az azonnali kattintásra ösztönző üzenetek – ezek ma már a digitális önvédelem alapvető vörös zászlói közé tartoznak.

Amikor már nemcsak az e-mail lehet hamis, hanem maga a valóság is

Miközben a klasszikus phishing támadások továbbra is aktívan jelen vannak, egy másik technológia még komolyabb kihívást jelent: a deepfake.

A Magyar Telekom friss, reprezentatív kutatása szerint a magyarok többsége már rendszeresen gyanakszik manipulált tartalmakra, mégis sokakat könnyedén meg lehet téveszteni a profi módon elkészített hamis videókkal és képekkel.

A felmérés szerint a válaszadók 84 százaléka gyakran érzi úgy, hogy manipulált tartalommal találkozik az online térben, ugyanakkor a kifinomult deepfake videók esetében már csak minden harmadik ember gyanakodott csalásra.

A technológia fejlődése szinte hónapról hónapra látványos. Míg korábban az AI-generált képeket gyakran árulta el egy-egy anatómiai hiba vagy a szájmozgás és a hang közötti eltérés, ma már sok esetben szinte lehetetlen első pillantásra megkülönböztetni a hamisat a valóditól.

A kutatás szerint sokan a természetellenes arckifejezéseket, a szemmozgást vagy a hang és az ajakmozgás eltérését figyelik, ugyanakkor egyre többen már a „túl tökéletes” képekre is automatikusan gyanakvással tekintenek. Ez pedig egy újabb problémát vet fel: nemcsak a hamis tartalmak terjednek gyorsan, hanem a digitális bizalom is erodálódik.

Egyre nehezebb eldönteni, miben hihetünk

A Telekom kutatásának egyik legérdekesebb megállapítása, hogy sok válaszadó már a valódi tartalmakat is manipuláltnak vélte. A résztvevők közel fele például egy eredeti fotót is deepfake-nek gondolt, ami jól mutatja: a mesterséges intelligencia nemcsak a csalók eszköztárát bővíti, hanem alapjaiban alakítja át az online információkhoz való viszonyunkat is.

A legnagyobb félelmek között a politikai manipuláció, a pénzügyi visszaélések és a bűnözési célú felhasználás szerepel. Különösen aggasztó, hogy a fiatalabb generáció jelentős része attól tart: akár saját magukról vagy szeretteikről is készülhetnek hamis videók vagy hangfelvételek.

Mindez azért különösen veszélyes, mert a deepfake technológia és a klasszikus adathalászat egyre inkább összekapcsolódik. Egy manipulált videó, hamis ügyvezetői hangüzenet vagy mesterséges intelligenciával generált videóhívás sokkal hitelesebbnek tűnhet, mint egy rosszul fordított e-mail.

A következő évek digitális biztonsági kihívása már nem pusztán az lesz, hogy felismerjük a gyanús leveleket, hanem az is, hogy megtanuljunk kételkedni a saját szemünkben és fülünkben is.

A digitális tudatosság ma már alapvető túlélési készség

A kutatás szerint a felhasználók elsősorban az online platformoktól, a technológiai cégektől és a szabályozóktól várják a megoldást, ugyanakkor a saját felelősség szerepe még mindig alulértékelt.

Pedig a digitális önvédelem ma már legalább annyira fontos készség, mint néhány éve a jelszókezelés vagy a kétlépcsős azonosítás használata volt. Az online térben ugyanis egyre kevésbé az a kérdés, hogy találkozunk-e csalási kísérlettel, hanem inkább az, hogy időben felismerjük-e azt. A mesterséges intelligencia korszakában a digitális bizalom már nem magától értetődő. Az online világban mostantól minden kattintás, minden videó és minden üzenet esetében szükség van egy egészséges adag kritikus gondolkodásra is.

The post Digitális bizalomválság: phishingtől a deepfake-ig – így változik az online csalások világa appeared first on digitrendi.hu.

A tét pedig óriási: aki uralni tudja az AI-val működő, egész nap viselhető intelligens szemüvegek piacát, az hosszú távon az okostelefon utáni korszak egyik nyertese lehet.

Új korszakot nyithat a Huawei belépése

Több mint tíz éve a Google Glass még inkább futurisztikus különlegességnek tűnt, mint valódi fogyasztói terméknek. Az akkori technológia túl korlátozott volt, a társadalom pedig még nem állt készen arra, hogy emberek kamerás szemüvegekben járkáljanak az utcán.

Azóta sok minden megváltozott: a mesterséges intelligencia(AI) robbanásszerű fejlődése, az energiatakarékos chipek megjelenése és a számítógépes látás fejlődése most először teremthet olyan kombinációt, amely valóban életképessé teheti az AI-szemüvegeket.

A jelek szerint a technológiai ipar ezt egyre komolyabban is gondolja. A Meta után már a Huawei, a Xiaomi és több más kínai szereplő is teljes erővel belépett az intelligens szemüvegek piacára. A Huawei friss bejelentése különösen figyelemre méltó, mert jól látszik rajta: ezek az eszközök már nem egyszerű kiegészítők, hanem egy új digitális ökoszisztéma részei lehetnek.

Az Omdia piackutató elemzése szerint a Huawei első AI-szemüvege elsősorban nem önálló hardverként akar kitűnni, hanem a HarmonyOS köré épített digitális környezet új kapcsolódási pontjaként. A vállalat célja egyértelműen az, hogy a prémium Huawei-felhasználókat még szorosabban kösse a saját ökoszisztémájához.

Nem VR-headset, nem hagyományos okosszemüveg

Az AI-szemüvegek valójában új kategóriát képviselnek a viselhető technológiák piacán. A VR-headsetek – például a Meta Quest vagy az Apple Vision Pro – teljes virtuális környezetet próbálnak létrehozni, miközben nagy méretűek, energiaigényesek és hosszabb ideig viselve igencsak kényelmetlenek lehetnek. Az AR-szemüvegek ezzel szemben digitális információkat vetítenek a valós világra, de technológiailag rendkívül összetettek és drágák.

Az AI-szemüvegek más úton járnak. Nem a valóság lecserélésére törekednek, hanem arra, hogy a mesterséges intelligencia láthatatlanul, természetes módon segítse a felhasználót.

A mai AI-szemüvegek fő erősségei:

• valós idejű hangalapú AI-asszisztens,

• kamerás környezetértelmezés,

• fordítás,

• tárgy- és szövegfelismerés,

• multimodális interakció,

• telefonhoz és más eszközökhöz kapcsolódó intelligens funkciók.

A Huawei például külön hangsúlyt helyez arra, hogy a szemüveg „mindig jelen lévő”, úgynevezett ambient AI élményt nyújtson, ahol a felhasználó egyszerűen rámutathat valamire és kérdezhet az AI-tól.

Kulcskérdés: hordható-e egész nap?

A korábbi okosszemüvegek egyik legnagyobb problémája az volt, hogy túlságosan nehezek és kényelmetlenek voltak. A Huawei mostani modellje ugyanakkor mindössze 35,5 grammot nyom lencsék nélkül, ami már közelít a hagyományos szemüvegek komfortszintjéhez.

Ez kulcskérdés lehet a kategória jövője szempontjából. Az AI-szemüvegek sikerének egyik feltétele ugyanis az, hogy a felhasználó ne technológiai eszközként, hanem hétköznapi viseletként tekintsen rájuk. Éppen ezért a gyártók egyre kevésbé alkalmaznak futurisztikus dizájnt, miközben a technológiát igyekeznek láthatatlanná tenni.

A Huawei ráadásul külön optikai partnerhálózatot épített ki a dioptriás lencsék és látásvizsgálatok kezelésére, ami jól mutatja: a vállalat hosszú távon valódi szemüvegként akarja pozicionálni az eszközt.

Az igazi verseny már nem a hardverről szól

Az Omdia szerint az AI-szemüvegek piacán egyre inkább az ökoszisztéma-integráció válik döntő tényezővé.

A Huawei esetében ez:

• HarmonyOS,

• okostelefonok,

• okosórák,

• PC-k,

• járművek,

• okosotthon-eszközök összekapcsolását jelentheti.

A Meta ugyanezt próbálja elérni saját AI-rendszereivel és a Ray-Ban együttműködésével, miközben a Xiaomi is az okostelefonos és IoT-ökoszisztémájára építhet.

A szemüveg így fokozatosan egy új digitális felhasználói felületté válhat: olyan eszközzé, amely állandó kapcsolatot teremt a felhasználó és az AI között.

Robbanásszerű növekedés előtt a piac

Az Omdia adatai szerint 2025-ben globálisan 8,7 millió AI-szemüveget szállítottak le a gyártók, ami éves szinten több mint háromszoros növekedést jelent. A piacot egyelőre a Meta uralja több mint 85 százalékos részesedéssel, de Kína már most a világ leggyorsabban növekvő régiójának számít.

A piackutató szerint 2026-ban már 15 millió fölé emelkedhet az AI-szemüvegek globális forgalma. Így ez már messze nem kísérleti piac.

Különösen érdekes, hogy a kijelzővel ellátott AI-szemüvegek aránya is gyorsan emelkedik. Ezek az eszközök már nemcsak hallják és értik a környezetet, hanem vizuális információkat is képesek megjeleníteni a felhasználó számára.

Valódi áttörést hozhatnak a látássérültek számára

Az AI-szemüvegek egyik legfontosabb társadalmi hatása a látássérültek támogatása lehet. A beépített kamerák és a mesterséges intelligencia segítségével az eszközök felismerhetik a környezetet, leolvashatják a szövegeket, azonosíthatják a tárgyakat, figyelmeztethetnek az akadályokra,valós idejű hangos navigációt nyújthatnak.

Egy fejlettebb rendszer akár azt is képes lehet közölni, hogy „bal oldalon lépcső következik, vagy hogy az előtted álló személy XY.

Ez nem egyszerű kényelmi funkció, hanem a digitális önállóság teljesen új szintje lehet a vakok és gyengénlátók számára.

Vajon tényleg leválthatják az okostelefonokat?

Erre ma még senki nem tud biztos választ adni.Az viszont egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az AI-szemüvegek sokkal nagyobb eséllyel válhatnak tömeges termékké, mint a korábbi AR- vagy VR-eszközök. Ennek oka, hogy nem akarják elszakítani a felhasználót a valóságtól, hanem inkább láthatatlan digitális asszisztensként működnek.

A sikerhez azonban még több akadályt kell leküzdeni: ide sorolhatók az adatvédelmi aggályok, az akkumulátoridő, a társadalmi elfogadottság, a valódi napi hasznosság és közel sem utolsósorban az áruk.

Ha ezekre a gyártók képesek működő válaszokat adni, akkor az AI-szemüvegek valóban az okostelefon utáni korszak egyik legfontosabb személyes technológiai platformjává válhatnak. Talán most először nem is tűnik teljesen irreálisnak ez a forgatókönyv.

The post Az AI-szemüveg lehet az új okostelefon? – A techóriások már új digitális platformot építenek appeared first on digitrendi.hu.

Egyre inkább üzleti stabilitási, versenyképességi és bizalmi tényezővé válik az, hogy egy szervezet mennyire képes kontroll alatt tartani saját adatait, rendszereit és a komplex digitális működését.

A SUSE friss kutatása szerint a vállalatok 98 százaléka stratégiai prioritásként tekint a digitális szuverenitásra, ugyanakkor mindössze 52 százalékuk tett eddig konkrét lépéseket efelé.

Miért most kerül előtérbe a digitális szuverenitás?

A téma néhány éve még elsősorban állami vagy kritikus infrastruktúrákat érintő kérdésnek számított, ma azonban szinte minden vállalat számára releváns lett. Ennek egyik oka, hogy a cégek működése soha nem látott mértékben függ külső technológiai szolgáltatóktól.

A felhőszolgáltatások, a SaaS-platformok, a generatív AI-modellek és a globális adatkezelési láncok gyors terjedése ugyan felgyorsította az innovációt, cserébe azonban növelte a kiszolgáltatottságot is. Egy szolgáltatói leállás, szabályozási változás vagy geopolitikai konfliktus ma már közvetlenül hatással lehet a vállalatok működésére.

Az európai szabályozói környezet szintén erősíti ezt a trendet. Az EU olyan kezdeményezésekkel, mint a NIS2, a DORA vagy a Cyber Resilience Act, egyre nagyobb hangsúlyt helyez az adatkezelés, az ellátási láncok és a digitális infrastruktúrák átláthatóságára, valamint ellenőrizhetőségére.

Az Európai Bizottság és több uniós szakmai szervezet is kiemeli, hogy a digitális szuverenitás és a nyílt technológiai ökoszisztémák kulcsszerepet játszanak Európa digitális ellenállóképességének növelésében.

Az AI egyszerre jelent előnyt és kockázatot

A vállalatok számára különösen érzékeny területté vált a mesterséges intelligencia használata. A generatív AI ugyan jelentős versenyelőnyt biztosíthat, de új típusú kockázatokat is hoz magával.

A SUSE kutatása szerint a válaszadók 64 százaléka úgy véli, hogy a következő öt évben az AI-transzparencia lesz a digitális ellenállóképesség egyik legfontosabb tényezője. Ez azt jelenti, hogy a cégeknek pontosan tudniuk kell:

• milyen adatokra épülnek az AI-modellek,

• hol történik az adatfeldolgozás,

• milyen külső szolgáltatók vesznek részt a működésben,

• mennyire auditálható és ellenőrizhető a teljes rendszer.

A kontroll hiánya ugyanis nemcsak technológiai problémákat okozhat, hanem üzleti és reputációs kockázatokat is. Egy hibás vagy nem megfelelően felügyelt AI-rendszer könnyen adatvédelmi incidensekhez, megfelelőségi problémákhoz vagy ügyfélbizalom-vesztéshez vezethet.

A digitális szuverenitás emiatt egyre kevésbé szól arról, hogy „hol vannak az adatok”, sokkal inkább arról, hogy ki rendelkezik valódi kontrollal a teljes digitális működés felett.

Nem csak biztonsági kérdés

A digitális reziliencia – vagyis digitális ellenállóképesség – ma már jóval többet jelent a klasszikus kiberbiztonságnál. A vállalatoknak arra is fel kell készülniük, hogyan működnek tovább egy kibertámadás, szolgáltatói leállás vagy ellátási lánc probléma esetén.

Az említett kutatás szerint az érintett vállalkozások a reziliencia legfontosabb elemei közé sorolják:

• a kiberbiztonságot és fenyegetésészlelést,

• a többfelhős és hibrid infrastruktúrák diverzifikálását,

• a mentési és helyreállítási rendszereket,

• valamint a folyamatos monitorozást.

A trend mögött az is látszik, hogy a vállalatok egyre kevésbé akarnak egyetlen technológiai szolgáltatótól függeni. Az úgynevezett vendor lock-in, vagyis a beszállítói bezártság ma már nemcsak pénzügyi vagy technológiai kockázat, hanem üzleti rugalmassági probléma is.

Az elmúlt évek több nemzetközi incidense is rámutatott arra, hogy a digitális ellátási láncok sérülékenysége ma az egyik legnagyobb vállalati kockázati tényező. Egy partner vagy szolgáltató hibája ugyanis könnyen továbbgyűrűzhet az egész működésre.

Mi segíthet valódi digitális ellenállóképességet építeni?

A nyílt forráskódú rendszerek szerepe emiatt jelentősen felértékelődött. A kutatásban a válaszadók 94 százaléka tartotta kulcsfontosságúnak az open source megoldásokat a digitális szuverenitás fenntartásához.

Ennek egyik oka, hogy a nyílt technológiák nagyobb átláthatóságot, jobb auditálhatóságot és kisebb beszállítói függőséget biztosíthatnak. A vállalatok így könnyebben válthatnak szolgáltatót, illetve nagyobb kontrollt gyakorolhatnak saját infrastruktúrájuk felett.

A digitális szuverenitás elérésében azonban nemcsak az open source játszik fontos szerepet. Egyre több szakmai szervezet és kiberbiztonsági keretrendszer emeli ki például:

• a zero trust architektúrák jelentőségét,

• a szoftverellátási láncok folyamatos ellenőrzését,

• az automatizált monitorozást,

• a változtathatatlan(immutable) backup rendszereket,

• valamint a többfelhős működés tudatos diverzifikálását.

A NIST Zero Trust Architecture ajánlása szerint a modern digitális környezetben már nem lehet automatikusan megbízni sem a felhasználókban, sem az eszközökben vagy szolgáltatásokban. A „never trust, always verify” megközelítés egyre inkább alapelvvé válik a reziliens vállalati rendszerek kialakításában.

Emellett az európai technológiai stratégiákban is egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak az interoperábilis, nyílt szabványokra épülő infrastruktúrák. Ezek nemcsak a biztonságot erősítik, hanem hosszabb távon a vállalatok mozgásterét és innovációs képességét is növelhetik.

Egyensúlyt kell találni innováció és kontroll között

A vállalatok számára ugyanakkor továbbra is komoly kihívás, hogyan tudják egyszerre fenntartani az innováció gyorsaságát és a működés feletti kontrollt.

A nagy globális felhőszolgáltatók kényelme, sebessége és AI-képességei továbbra is rendkívül vonzóak a szervezetek számára. A kutatás szerint a válaszadók közel kétharmada úgy látja, hogy ezek a szereplők még sokáig meghatározóak maradnak a digitális szuverenitást támogató szolgáltatások piacán.

A jövő ezért várhatóan nem a teljes leválásról, hanem a tudatosabb digitális működésről szól majd. A vállalatoknak egyre inkább olyan hibrid, nyitott és jól integrálható infrastruktúrákra lesz szükségük, amelyek egyszerre biztosítanak rugalmasságot, megfelelőséget, biztonságot és üzleti kontrollt.

„A vállalatok gyakran úgy érzik, választaniuk kell az AI gyors bevezetése és a digitális szuverenitás megőrzése között, pedig ez valójában hamis dilemma. A szuverén AI lehetővé teszi, hogy egyszerre teljesüljön mindkettő, a kontroll, a megfelelőség és az innováció érvényesülésével” – emeli ki Margaret Dawson, a SUSE globális marketing- és termékstratégiai vezetője.

A szakértők szerint azok a vállalatok kerülhetnek előnybe a következő években, amelyek már most elkezdik tudatosan építeni digitális ellenállóképességüket. Nemcsak azért, mert könnyebben megfelelhetnek az egyre szigorodó szabályozásoknak, hanem azért is, mert válsághelyzetben gyorsabban és kisebb üzleti veszteséggel tudnak reagálni.

A jövő nyertesei nem feltétlenül azok lesznek, akik a leggyorsabban vezetik be az AI-t, hanem azok, akik közben kontroll alatt tudják tartani saját digitális működésüket is.

The post Az AI-korszak újraírja a szabályokat: ezért lett kulcskérdés a digitális szuverenitás appeared first on digitrendi.hu.