De ne csak rólam legyen szó. Általánosságban is igaz, hogy a konzolos világhoz szokott felhasználó gyors reakciót, folyamatos képet, pontos irányítást és erős vizuális atmoszférát vár. Egy mobiltelefon természetesen nem ugyanazt a helyzetet teremti meg, mint egy nappaliban használt PlayStation, de megfelelő hardverrel és jól átgondolt funkciókkal sokkal közelebb kerülhet ahhoz az élményhez, amelyet a játékos a nagyobb képernyőn megszokott.

A jó választás ezért nem egyetlen látványos specifikáción múlik, hanem azon, hogy a készülék mennyire képes hosszabb távon is gördülékeny, kényelmes és kiszámítható digitális szórakozást adni.

A Sony PS5 játékok világa jó viszonyítási pont. Egy látványos akciókaland, egy The Last of Us-hangulatú történetvezérelt cím, az Under the Waves-hez hasonló atmoszférikus élmény vagy egy családibb hangvételű Törpös Gyűjtemény után mobilon is felértékelődik az összhatás: az, hogy a kép, a hangulat, az irányítás és a működés mennyire áll össze egységes játékélménnyé.

A kijelző nem csak méretkérdés

Játékhoz a nagyobb képernyő kényelmesebb lehet, de önmagában a méret nem garantál jobb élményt. Legalább ilyen fontos a panel minősége, a fényerő, a kontraszt és a képfrissítés. Egy 120 Hz-es kijelző gördülékenyebb mozgást adhat, ami gyors tempójú akciójátékoknál, versenyjátékoknál vagy online meccseknél érezhető különbséget jelenthet. A magasabb fényerő pedig akkor válik igazán fontossá, ha nem csak sötét szobában, hanem útközben vagy erősebb környezeti fényben is játszunk.

A felbontásnál érdemes az egyensúlyt keresni. A nagyon részletgazdag panel látványos, de jobban terhelheti az akkumulátort és a grafikus egységet. Egy jó, játékra szánt telefon nem feltétlenül a legmagasabb specifikációval tűnik ki, hanem inkább azzal, hogy a kijelző hosszabb használat közben is kényelmes marad: a kép nem fárasztja a szemet, a mozgás folyamatos, az érintésérzékelés pedig pontosan követi a játék ritmusát.

Teljesítmény – nemcsak a benchmark számít

A játékra szánt mobilnál fontos a gyors processzor és az erős grafikus teljesítmény, de a mindennapi élményt nem egyetlen teszteredmény határozza meg. Sokkal lényegesebb, hogy a telefon hosszabb játék közben is stabil maradjon, ne lassuljon látványosan, és ne melegedjen fel olyan mértékben, hogy kényelmetlenné váljon a tartása. Egy erős chip csak akkor ér sokat, ha a készülék hűtése és energiafelhasználása is jól van megoldva.

A memória szintén fontos. A több RAM segíthet abban, hogy a játék, a chat, a böngésző és a streaming szolgáltatás között ne kelljen állandóan újratölteni az alkalmazásokat. Ez különösen azoknak számít, akik nem egyetlen játékra használják a telefont, hanem videót néznek, közben kommunikálnak, majd visszalépnek egy online meccsbe vagy felhőalapú játékfolyamba.

A tárhely gyorsabban elfogy, mint gondolnánk

A modern játékok, videók és frissítések sok helyet foglalnak, ezért a tárhelyet nem érdemes alulméretezni. Egy 128 GB-os készülék elsőre elegendőnek tűnhet, de ha több nagyobb játék, sok fotó, letöltött sorozat, videó és rendszerfrissítés kerül rá, hamar szűkössé válhat. A 256 GB vagy nagyobb tárhely kényelmesebb választás lehet azoknak, akik hosszabb távra terveznek, és nem szeretnék folyamatosan törölgetni a tartalmakat.

A konzolos világban már megszoktuk, hogy a digitális játékok és kiegészítők helyet kérnek maguknak. A Sony PlayStation 5 környezetében például természetes, hogy egy-egy nagyobb cím, gyűjtői kiadás vagy dobozos játék mellett digitális tartalmak, frissítések és extra csomagok is megjelennek. A mobilnál ugyanez a logika kisebb képernyőn, de hasonló kényelmi elvárásokkal működik: legyen elég hely, legyen gyors elérés, és ne a tárhely legyen a szórakozás szűk keresztmetszete.

Az irányítás és a kapcsolat adja a játék kényelmét

A mobilos játék akkor válik igazán természetessé, ha a készülék nemcsak erős, hanem jól kapcsolódik a kiegészítőkhöz is. Sok cím kontrollerrel pontosabb, kényelmesebb és konzolosabb irányítást ad, ezért vásárláskor érdemes figyelni a Bluetooth-stabilitásra, a késleltetésre és arra, hogyan működik a telefon fülhallgatóval, külső kijelzővel vagy vezeték nélküli eszközökkel. Online játéknál és felhőalapú streamelésnél a Wi-Fi minősége ugyanilyen lényeges: hiába erős a hardver, ha a kapcsolat akadozik, az élmény gyorsan szétesik.

A hangzás szintén sokat hozzátesz a játék hangulatához. Egy tiszta sztereó hangszóró, jól érthető beszédhang és stabil vezeték nélküli hangkapcsolat különösen akkor fontos, ha a telefon nem csak rövid mobilos játékokra, hanem hosszabb, elmélyültebb szórakozásra is szolgál. A jó készülék ilyenkor nem külön technikai feladatokat ad, hanem észrevétlenül támogatja azt, hogy a játék, a kép, a hang és az irányítás egyben maradjon.

A konzolos elvárások mobilon is irányt mutatnak

Aki konzolon történetvezérelt, látványos vagy atmoszférikus játékokhoz szokott, mobilon is többet vár az egyszerű gyorsaságnál. Ilyenkor nem pusztán az számít, hogy a telefon erős-e, hanem az is, mennyire képes megtartani azt a folyamatosságot, amely a konzolos játékélményt kényelmessé teszi: a gyors belépést, a pontos irányítást, a jó képminőséget és azt a zavartalan működést, amely nem szakítja meg feleslegesen a figyelmet.

Nálam ez akkor vált igazán kézzelfoghatóvá, amikor az Allegro kínálatából PS5-játékot választottam: nemcsak a cím vagy a műfaj számított, hanem az is, milyen tempót, hangulatot és bevonódást vártam tőle. Ugyanez a tudatosság mobilon is segít: könnyebb jó döntést hozni, ha nem általánosan egy „erős telefont” keresünk, hanem inkább azt nézzük, milyen típusú digitális kikapcsolódást szeretnénk rajta élvezni.

The post Zsebben hordott játékélmény – hogyan válasszunk okostelefont, ha a konzolos világ is fontos? appeared first on digitrendi.hu.

Nem elég több megapixelt, gyorsabb processzort vagy nagyobb akkumulátort tenni a telefonba. Az okostelefonpiac az utóbbi években megtanította a gyártókat arra, hogy a technológiai versenyben egy ponton túl már nem feltétlenül a specifikációk döntik el, ki tud nagyobbat nőni. Most pedig, amikor a memória és más komponensek drágulása tovább szorítja a piacot, különösen felértékelődik minden olyan ötlet, amely új értéket adhat a készülékeknek.

Ahol Hollywood találkozik a telefonnal

A HONOR most éppen egy ilyen irányt próbál. A kínai gyártó legújabb bejelentése első olvasatra szimplán egy újabb kamerás együttműködésnek tűnhet, ám az ARRI-val kötött stratégiai technológiai partnerség ennél jóval érdekesebb.

A müncheni központú német vállalat a filmes kameratechnológia egyik meghatározó szereplője, amely 20 tudományos-technikai Oscar-elismerést és hat technológiai Emmy-díjat is kapott.

A két vállalat együttműködésének első kézzelfogható eredményei a HONOR Robot Phone-ban jelennek meg. Az ARRI filmes képalkotási tudásából olyan megoldások kerülnek a mobilba, mint az ARRI LogC3, a Wide Gamut 3 és az ARRI Looks. A cél nem egyszerűen néhány látványos szűrő létrehozása, hanem a professzionális filmes színvilág és munkafolyamat egy részének átültetése a mobilos képalkotásba.

Az ARRI maga is hangsúlyozza, hogy ez nem egy filmes effekt „ráhúzását” jelenti a telefon képére: az együttműködés az úgynevezett Image Science alapelveit próbálja mobilos környezetbe átültetni. A két világ közötti hidat éppen az jelenti, hogy a professzionális kamerák és a telefonok egészen más hardveres korlátok között dolgoznak.

A HONOR saját fejlesztésű AiMAGE képalkotási rendszere mindeközben a fizikai optikát és a mesterséges intelligenciát kapcsolja össze. A technológiai csomag része egy Transformer-alapú képfeldolgozó processzor, az új EVS szenzortechnológia és egy titánötvözetből készült háromtengelyes gimbal is.

Vagyis a cél nem kevesebb, mint hogy a telefon ne csak fényképezzen és videózzon, hanem egyre jobb tartalomkészítő eszközzé váljon.

Egy kis európai csavar a történetben

Az együttműködésnek van egy másik, kevésbé technológiai, de legalább ennyire érdekes oldala is.

Miközben az európai technológiai ipar lemaradásáról szóló történetekkel tele van a közbeszéd, egy kínai technológiai vállalat éppen egy német gyökerű, több mint százéves tudásközponttal keresi a közös utat.

Az ARRI persze ma már egy globális vállalat, nem lehet egyszerűen „német cégként” szembeállítani a kínai technológiai iparral. Az sem mellékes ugyanakkor, hogy a cég Münchenben született, ott van a központja, és filmes technológiai öröksége több mint egy évszázadra nyúlik vissza.

Ez legalább egy apró, de fontos ellenpélda arra az leegyszerűsítő képletre, hogy Kína fejleszt, Európa pedig csak követi a technológiai változásokat.

A speciális tudásnak ugyanis továbbra is van értéke, és ha egy feltörekvő kínai technológiai márka ezt a tudást keresi, az azt is jelzi, hogy az innováció nem feltétlenül egyetlen földrajzi régió privilégiuma.

A logó is fontos szál a vállalati stratégiában

Az ARRI-partnerség ráadásul egyáltalán nem áll egyedül a HONOR stratégiájában. A közelmúltban a távol-keleti vállalat új márkaarculatot mutatott be. A változás első látásra akár egyszerű logócserének is tűnhet, a HONOR azonban ennél nagyobb jelentőséget tulajdonít neki: a márka saját megfogalmazása szerint a hagyományos okostelefon-gyártóból AI-eszközök ökoszisztémáját építő vállalattá kíván válni.

Az új identitással a „Dare to be”( Merj önmagad lenni!) szlogen is visszatért, a logó grafikai eleme megújult, a vállalati kék pedig hangsúlyosabbá vált. Ez azért érdekes, mert egy logóváltás önmagában nem igazán hírértékű egy technológiai cégnél. Az akkor válik érdekessé, ha mögötte üzleti irányváltás is áll.

Mit ér valójában egy új logó?

Nem a HONOR az első nagy technológiai vállalat, amelynél az arculatváltás egy üzleti korszakváltás vizuális jele.

Vegyük a Samsung példáját 1993-ból: a koreaiul „három csillagot” jelentő Samsung korábbi emblémájának eltűnése és a kék ellipszis megjelenése azért vált emlékezetessé, mert emögött is egy teljes vállalati átalakulás állt.

A logó végül olyannyira beérett, hogy később már az ellipszisre sem volt szükség: a Samsung név önmagában is elég erős lett. A logó tehát néha sokkal többet mond el, mint amennyit első pillantásra látunk belőle.

A HONOR most valami hasonlóval próbálkozik – csak éppen már az AI-korszakba készülve.

A kínai márka esetében is az a kérdés, hogy az új jel valóban egy új vállalat szimbóluma lesz-e, vagy csupán egy új logó marad. Ehhez ráadásul most a piac sem hagy sok időt. Az értékesítési környezet ugyanis korántsem könnyű.

Amit az első félév piaci számai mutatnak

Az Omdia adatai szerint 2026 második negyedévében a globális okostelefon-szállítások 6 százalékkal, 272 millió darabra estek vissza. A memóriaárak emelkedése és az alkatrészköltségek növekedése miatt a gyártóknak egyszerre kell újragondolniuk az áraikat, a termékportfóliójukat és az értékesítési stratégiájukat.

A piac közben egyre inkább kettéválik. A második negyedévben a Samsung 5 százalékkal nőtt, az Apple pedig kiugró, 23 százalékos bővülést ért el, miközben a Xiaomi 26, az OPPO 17, a vivo pedig 18 százalékkal kevesebb készüléket szállított ki, mint egy évvel korábban.

Az Omdia szerint a költségnyomás elsősorban az olcsóbb modelleket sújtja, ezért a gyártók egyre inkább a közép- és felsőkategória felé mozdulnak. A 400 dollár alatti készülékek piaca az előrejelzés szerint 2026-ban több mint 22 százalékkal zsugorodhat, miközben a 400 dollár feletti szegmens 5,7 százalékkal is nőhet.

Ilyen környezetben már nem feltétlenül az a kérdés, ki tud még egy jó telefont készíteni. Hanem az, ki tud valami mást is hozzátenni.

A HONOR helyzete ebből a szempontból több mint érdekes. A globális első ötbe ugyan 2026 második negyedévében még nem fért be, de Európában már komolyabb előrelépést mutat.

Az Omdia első negyedéves adatai szerint a HONOR a hatodik legnagyobb márka volt a kontinensen, ugyanakkor a nagyobb gyártók közül messze a leggyorsabban nőtt: éves szinten több mint 60 százalékkal emelkedtek a szállításai.

Ez azért fontos, mert így az új arculat, az AI-ökoszisztéma és az ARRI-partnerség nem egy gyengélkedő vállalat kapkodásának tűnik.

Inkább egy növekedésben lévő márka próbálja eldönteni, mivel tudja megtenni a következő lépést.

A HONOR már 2025-ben meghirdette Alpha stratégiáját, amelynek célja a telefongyártóból AI-eszközök ökoszisztémáját építő vállalattá válás. Idén ezt az AI Connect Platformmal is továbbépítette, amelyet a vállalat több mint 20 ezer AI-szolgáltatás integrálására tervez 2026 végéig.

A Robot Phone ennek a stratégiának az egyik látványos eleme lehet: nem egyszerűen egy új okostelefon, hanem az AI, a mozgás és a mobilos képalkotás összekapcsolására épülő új eszközkategória.

Mindeközben nem a logó a lényeg

Végül talán éppen ezért nem is az a legérdekesebb, hogy milyen lett a HONOR új logója. Hanem az, hogy mi mindent akar elmondani róla.

Az ARRI-val közös fejlesztés a filmes technológiát hozza közelebb a mobilhoz. Az AiMAGE az AI-t kapcsolja össze a képalkotással. A Robot Phone a hagyományos okostelefon-formátumot próbálja meghaladni. Az új arculat pedig mindezt egy olyan vállalati történetbe rendezi, amelynek a középpontjában már nem egyetlen készülék, hanem az AI-eszközök ökoszisztémája áll.

A piac pedig eközben éppen arra kényszeríti a gyártókat, hogy minden eddiginél jobban keressék a megkülönböztető értéket. Lehet, hogy ezért most tényleg minden új lehetőséget érdemes megragadni.

A technológiai versenyben ugyanis egyre kevésbé számít, honnan jön az ötlet vagy a tudás. Az számít, ki tudja őket összekapcsolni egy működő új üzleti modellé.

The post Amikor egy logóváltás mögött már egy másik vállalat is áll appeared first on digitrendi.hu.

A Magyar Telekom első féléves eredményjelentése ezúttal sem csak a pénzügyi teljesítményről szól. A számok mögött kirajzolódik a hosszabb távú stratégia: a vállalat tovább gyorsította hálózatfejlesztéseit, bővítette gigabitképes infrastruktúráját, közelebb került a szinte teljes országos 5G lefedettséghez, miközben lezárt egy fontos technológiai korszakot a 2G hálózat forgalmának átterelésével. Mindezt stabil pénzügyi eredmények és tovább növekvő ügyféligények mellett valósította meg.

A hálózat maradt továbbra is a növekedés motorja

Az év első hat hónapjában a Magyar Telekom 170 ezer új gigabitképes hozzáférési ponttal bővítette vezetékes hálózatát, így országszerte már több mint 4,2 millió végponton érhető el a gigabitképes szolgáltatás. Ezzel párhuzamosan a lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettség 88 százalékra emelkedett, miközben a vállalat továbbra is tartja az év végére kitűzött 99 százalékos célját.

Legalább ennyire fontos mérföldkő volt a 2G rádiós hálózat forgalmának sikeres átterelése a Yettel infrastruktúrájára. A régebbi technológia fokozatos kivezetésével felszabaduló frekvenciák pedig a 4G és az 5G hálózat további fejlesztését szolgálhatják, vagyis a modernizáció nemcsak új beruházásokat, hanem a meglévő erőforrások hatékonyabb felhasználását is jelenti.

Ez jól illeszkedik ahhoz a hosszabb távú technológiai irányhoz, amelyről Nagy Péter, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese korábban a Digitrendinek adott interjúban is beszélt. Akkor úgy fogalmazott: a jövő távközlési hálózatai egyre inkább intelligens, automatizált rendszerekké válnak, amelyek működését már mesterséges intelligencia is támogatja. A mostani fejlesztések ennek az átalakulásnak újabb kézzelfogható állomásai.

Az ügyfelek is követik a technológiai váltást

A fejlesztések az előfizetői oldalon is visszaköszönnek. Az optikai szélessávú előfizetések száma egy év alatt 10,3 százalékkal 1,1 millióra nőtt, miközben az IPTV-előfizetések száma 2,9 százalékkal bővült. A mobil SIM-kártyák darabszáma elérte a 6,6 milliót.

Még látványosabb a mobilinternet használatának növekedése: egy ügyfél átlagosan már havi 16,5 gigabájt adatot használ fel, ami 20,7 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. Ez jól mutatja, hogy a hálózatfejlesztések mögött valós ügyféligény áll, miközben az egyre nagyobb adatforgalom folyamatos kapacitásbővítést is megkövetel.

Stabil pénzügyi háttér a fejlesztések mögött

A működési eredmények a pénzügyi mutatókban is megjelentek. A Magyar Telekom első féléves összbevétele 481,4 milliárd forint volt. A bruttó eredmény 311 milliárd forintra emelkedett, ami 2,3 százalékos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. Az EBITDA AL 202,2 milliárd forintot ért el, 1,6 százalékkal haladva meg a tavalyi szintet, míg a módosított adózott eredmény 113,7 milliárd forintra nőtt, ami 2,9 százalékos éves emelkedésnek felel meg. A vállalat ezek alapján megerősítette a 2026-ra korábban kitűzött céljait.

A Telekom első féléve számokban

• Új gigabitképes hozzáférési pont: 170 ezer

• Gigabitképes végpontok száma: több mint 4,2 millió

• Kültéri 5G lefedettség: 88%

• Mobil SIM-kártyák száma: 6,6 millió

• Optikai előfizetők: 1,1 millió (+10,3%)

• IPTV-előfizetők: 1,4 millió (+2,9%)

• Átlagos havi mobiladat-felhasználás: 16,5 GB (+20,7%)

• Összbevétel: 481,4 milliárd forint

• Bruttó eredmény: 311 milliárd forint (+2,3%)

• EBITDA AL: 202,2 milliárd forint (+1,6%)

The post A hálózatfejlesztés diktálta a tempót a Telekom idei első félévében appeared first on digitrendi.hu.

Miközben a jogalkotó a körforgásos gazdaságot ösztönzi, a piaci szereplők már most igyekeznek alkalmazkodni: egymás után jelennek meg azok a szolgáltatások, amelyek a használt telefonok felvásárlására, felújítására és újbóli értékesítésére építenek.

Javíthatóbb telefonokat szeretne az Európai Unió

Július 31-től Magyarországon is alkalmazandóvá válnak a javításhoz való jogot erősítő uniós előírások. A cél, hogy a gyártók a jótállási idő lejárta után is biztosítsák a javításhoz szükséges alkatrészeket, a javítás lehetőségét és az átlátható tájékoztatást, miközben indokolatlan hardveres vagy szoftveres korlátozásokkal ne akadályozzák a független szervizek munkáját.

A szabályozás azt is ösztönzi, hogy a fogyasztók a csere helyett inkább a javítást válasszák, hiszen ilyen esetben a jótállás meghosszabbodik. A cél egyértelmű: kevesebb elektronikai hulladék, hosszabb élettartamú készülékek és fenntarthatóbb fogyasztás.

A cserélhető akkumulátor nem lesz kötelező mindenkire

A következő fontos mérföldkő 2027 februárja lehet, amikor életbe lép az a szabály, amely szerint a hordozható elektronikai eszközök akkumulátorát a végfelhasználó számára is könnyebben cserélhetővé kell tenni.

Első olvasatra ez komoly változásnak tűnik, a részletszabályok azonban árnyalják a képet.

Azok a készülékek ugyanis, amelyek megfelelő akkumulátor-élettartamot teljesítenek, és legalább IP67-es por- és vízállósági minősítéssel rendelkeznek, mentesülhetnek az otthon cserélhető akkumulátor követelménye alól. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mai prémium okostelefonok jelentős része várhatóan továbbra is szakszervizes akkumulátorcserével működik majd.

Ez jól mutatja az uniós szabályozás egyik érdekes ellentmondását: miközben a jogalkotó a javíthatóságot ösztönzi, a prémium készülékek számára olyan kivételeket is meghagy, amelyek miatt a felhasználók nem feltétlenül érzékelik majd a változást a mindennapokban.

A piac már alkalmazkodik

A szabályozás azonban nem önmagában formálja át a mobilpiacot. Az elmúlt hónapokban több olyan fejlemény is bekövetkezett, amely arra utal, hogy Magyarországon is gyors ütemben fejlődik a felújított készülékek piaca.

A Rejoy szerint a javíthatóbb készülékek és az egyre hosszabb – akár hét évig tartó – szoftveres támogatás tovább növelheti a felújított telefonok értékét és vonzerejét. A vállalat úgy látja, hogy egy jól felújított készülék ma már nem kompromisszum, hanem költséghatékony és fenntartható alternatíva lehet az új modellekkel szemben.

Ezzel párhuzamosan a Jófogás is elindította Refurb szolgáltatását, amely néhány kattintással teszi lehetővé a régi Apple- és Samsung-készülékek gyors továbbértékesítését, míg a szolgáltatói oldalon a Magyar Telekom a Recommerce, míg a Yettel a Rejoy-jal kötött együttműködésével építi tovább a használt mobilok visszavásárlási és újrahasznosítási rendszerét.

A közös irány jól látszik: a használt telefon már nem egy fiók mélyén porosodó eszköz, hanem értéket képviselő termék, amely akár több életciklust is befuthat.

Nem a telefonok változnak, hanem a szemlélet

A mobilpiacon hosszú ideig az új készülékek értékesítése jelentette a fejlődés motorját. Most azonban egy új korszak körvonalazódik.

A készülékek egyre hosszabb ideig kapnak szoftverfrissítéseket, könnyebben javíthatók, miközben a felújításra és továbbértékesítésre szakosodott vállalkozások is egyre professzionálisabb szolgáltatásokat kínálnak.

Lehet, hogy néhány éven belül már nem az lesz a természetes kérdés, mikor veszünk új telefont, hanem az, hogy érdemes-e egyáltalán lecserélni a régit.

The post Nem kidobni, javítani: új korszak kezdődhet a mobiltelefonok piacán appeared first on digitrendi.hu.

A mesterséges intelligencia első hullámában szinte minden figyelem a nagy nyelvi modellekre és a generatív AI-ra irányult. Mára azonban egyre világosabbá vált, hogy a vállalatok számára nem önmagában az AI-modell jelenti a versenyelőnyt, hanem az a minőségű adatvagyon, amelyből dolgozhat.

Éppen ezért a technológiai cégek innovációs stratégiája is átalakul: egyre gyakrabban vásárolnak fel olyan vállalkozásokat, amelyek speciális adatkezelési vagy AI-technológiákat fejlesztenek.

Ebbe a trendbe illeszkedik az SAP két júliusi akvizíciója is. A vállalat előbb a Dremiót, majd a Prior Labst integrálta a portfóliójába, ezzel egyszerre erősítve adatkezelési és mesterségesintelligencia-képességeit.

A két felvásárlás jól példázza az SAP innovációs stratégiájának a kettősségét: a saját kutatás-fejlesztés továbbra is meghatározó, ugyanakkor a vállalat igyekszik minél gyorsabban beépíteni azokat a külső technológiákat is, amelyek kézzelfogható üzleti előnyt jelenthetnek ügyfelei számára.

Miért vásárolnak AI-cégeket a technológiai óriások?

• speciális AI-kutatócsapatok megszerzése;

• új adatplatformok integrálása;

• vállalati AI-modellek gyors fejlesztése;

• nyílt technológiák beépítése;

• a piacra lépési idő lerövidítése akár évekkel.

Az AI csak annyira jó, amennyire jók az adatai

A Dremio technológiája első látásra kevésbé látványos, mint egy új AI-modell, a szerepe azonban kulcsfontosságú. Nyílt adatplatformja lehetővé teszi, hogy az SAP- és nem SAP-rendszerekből származó adatok egységesen, szükségtelen adatmásolás nélkül legyenek elérhetők elemzési és AI-feladatokhoz.

Ez különösen fontos az egyre önállóbban működő AI-ügynökök számára, amelyek csak akkor képesek megbízható döntéstámogatást nyújtani, ha naprakész, szabályozott és üzleti kontextussal rendelkező adatokhoz férnek hozzá.

A Dremio nyílt technológiákra épülő platformja megőrzi az adatok jelentését, kapcsolatait és származását is, ami a vállalati AI egyik legfontosabb feltétele. A megoldás az SAP Business Data Cloud képességeit bővíti, és közvetlenül kapcsolódhat a pénzügyi, beszerzési, ellátásilánc-, humánerőforrás- vagy ügyfélkezelési folyamatokhoz.
alcím: Nem minden AI szövegekkel dolgozik

A másik akvizíció talán még jobban jelzi, merre tart a vállalati mesterséges intelligencia. A 2024-ben alapított Prior Labs ugyanis úgynevezett tabuláris alapmodelleket fejleszt. Ezek nem szövegek feldolgozására készültek, hanem a vállalatok működését meghatározó strukturált adatok – például pénzügyi kimutatások, termelési adatok, készletinformációk vagy ellátásilánc-adatbázisok – elemzésére. A cég TabPFN modelljei rövid idő alatt komoly szakmai elismerést isszereztek ezen a területen.

Az SAP a Prior Labst önálló kutatási központként működteti tovább, és a vételáron felül több mint egymilliárd eurót kíván befektetni a következő négy évben a csapat, az infrastruktúra és a kutatás fejlesztésébe. Célja egy európai szinten is meghatározó AI-kutatólaboratórium felépítése, amely a strukturált vállalati adatok intelligens feldolgozására összpontosít.

„Az innováció ma már nem egyetlen, zárt fejlesztési folyamat eredménye. Egy globális üzleti szoftvercégnek egyszerre kell világszínvonalú saját kutatás-fejlesztést végeznie, együttműködnie az ügyfelekkel és a partnerekkel, valamint gyorsan felismernie azokat a piaci szereplőket, amelyek különleges tudással képesek felgyorsítani a fejlődést” – fogalmazott Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

Hozzátette: az SAP nem egyszerűen vállalatokat vásárol, hanem olyan csapatokat és technológiákat integrál, amelyekből ügyfelei számára hasznosítható innováció születhet.

Az új verseny már nem a chatbotokról szól

A két akvizíció jól mutatja, hogy a vállalati AI fejlődése új szakaszba lépett. Míg korábban a figyelem elsősorban a generatív mesterséges intelligenciára irányult, ma egyre inkább azok a háttértechnológiák kerülnek előtérbe, amelyek biztosítják az AI számára a megbízható adatokat, az üzleti összefüggéseket és az irányítható működést.

Az SAP példája azt is jelzi, hogy a világ nagy üzleti szoftvergyártói ma már nem kizárólag saját fejlesztésekkel kívánják megőrizni versenyelőnyüket. A célzott akvizíciók lehetővé teszik számukra, hogy startupokra jellemző gyorsasággal építsék be a legígéretesebb technológiákat saját platformjaikba, miközben ügyfeleik számára stabil, hosszú távon is fenntartható megoldásokat kínálnak.

A Dremio és a Prior Labs integrációja így nem pusztán két üzleti tranzakció, hanem annak újabb jele, hogy az AI-verseny következő nagy csatája már az adatok minőségéről és a vállalati tudás hatékony hasznosításáról szól.

The post Az SAP új receptje: célzott felvásárlásokkal gyorsítja AI-fejlesztéseit appeared first on digitrendi.hu.

Az AI-korszak új kockázata

A mesterséges intelligencia térnyerése nemcsak az adatközpontok számát és teljesítményigényét növeli, hanem új típusú üzleti kockázatokat is felszínre hoz. Míg az elmúlt években elsősorban az energiahatékonyság és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése állt a fejlesztések középpontjában, ma már egyre fontosabb kérdés, hogy ezek a létesítmények miként képesek alkalmazkodni a szélsőséges időjárási viszonyokhoz, a hőhullámokhoz, a vízhiányhoz vagy az energiaellátás bizonytalanságaihoz.

A Schneider Electric Research Institute és az SE Advisory Services közös tanulmánya szerint az adatközpontok fizikai eszközállományának jelentős részénél továbbra sem veszik kellő mértékben figyelembe ezeket a klímakockázatokat, ami komoly üzleti károkat okozhat. Az elemzés becslése szerint a jelenlegi globális adatközponti infrastruktúránál ez a be nem árazott kitettség elérheti a 388 milliárd dollárt, ami az összes eszközérték mintegy 38 százalékának felel meg.

A mesterséges intelligencia tovább növeli a kitettséget

A kutatás szerint az AI-feladatokra épülő új adatközpontok különösen érzékenyek lehetnek a klímaváltozás hatásaira. Egy gigawatt kapacitásra vetítve ezeknél a létesítményeknél a fizikai kockázat mintegy 2,6-szor magasabb, mint a hagyományos adatközpontok esetében, elsősorban azért, mert egy esetleges leállás pénzügyi következményei is jóval nagyobbak.

A tanulmány arra is figyelmeztet, hogy az AI-infrastruktúra gyors bővülésével az éghajlati kockázatoknak kitett adatközponti eszközállomány értéke a jelenlegi 388 milliárd dollárról a következő években akár 1–3,7 ezermilliárd dollárra is nőhet.

Európa az egyik leginkább érintett régió

Az elemzés szerint a kitettség földrajzi szempontból sem egyforma. Európában és Kínában az adatközpontok értékcsökkenési kockázata meghaladja az 50 százalékot, ami közel kétszerese az Egyesült Államokban mért értéknek. Ebben szerepet játszanak a helyi éghajlati viszonyok, az energiarendszerek sajátosságai, valamint az ellátási láncok sérülékenysége is.

A hangsúly egyre inkább az alkalmazkodáson van

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a klímakockázatok jelentős része mérsékelhető tudatos tervezéssel és beruházásokkal. A kutatók szerint az ellenállóbb infrastruktúra kialakításával a jelenlegi kockázatok mintegy egyharmada csökkenthető.

Ehhez többféle megoldás is hozzájárulhat: a hosszú távú zöldáram-vásárlási megállapodások (PPA), a nagy teljesítményű AI-rendszereknél egyre nagyobb szerepet kapó folyadékhűtés, a mikrohálózatok alkalmazása, valamint az olyan telephelyek kiválasztása, amelyek jobban ellenállnak a klímaváltozásból eredő hatásoknak. A tanulmány szerint ezek már nem pusztán fenntarthatósági szempontok, hanem az üzleti kockázatok kezelésének fontos eszközei is.

Már nem elég energiahatékonynak lenni

Az AI-korszak adatközpontjainál a kérdés ma már nem egyszerűen az, hogyan lehet csökkenteni az energiafelhasználást vagy a szén-dioxid-kibocsátást. Egyre inkább az a meghatározóbb, hogy ezek a kritikus infrastruktúrák mennyire tudnak működőképesek maradni a klímaváltozás okozta kihívások közepette is. A kutatás szerint az alkalmazkodóképesség a következő években az adatközpont-fejlesztések egyik legfontosabb gazdasági és stratégiai szempontjává válhat.

The post Az AI-adatközpontok új kihívása a klímaváltozás, ami már üzleti kockázatot is jelent appeared first on digitrendi.hu.

A most bevezetett Yettel HiperNet az idei év elején bejelentett stratégiai irányt váltja valóra. Ahogy arról korábban beszámoltunk: a Yettel a február kötött nagykereskedelmi megállapodás nyomán a 2Connect hálózatára építve jelenhet meg a vezetékes internet piacán.

Két technológia, egy szolgáltatói portfólió

A bejelentés szerint az optikai internet nem váltja le az 5G-alapú OtthonNet szolgáltatást, hanem kiegészíti azt. Míg a mobilalapú megoldás gyors telepítést és hordozhatóságot kínál, az optikai kapcsolat nagyobb sávszélességet és alacsonyabb késleltetést nyújt, ami különösen előnyös lehet online játékoknál, otthoni munkavégzésnél vagy az egyszerre több eszközt használó háztartásokban.

A Yettel szerint a két technológia együtt a magyar háztartások több mint 90 százaléka számára teheti elérhetővé a szélessávú internetet. Az új HiperNet csomagok optikai hálózaton akár gigabites sebességet kínálnak, a szolgáltatás részeként pedig WiFi 7 szabványú router is jár.

Nem csupán új szolgáltatás, hanem piaci mérföldkő

A mostani bejelentés túlmutat egy új internetcsomag piacra dobásán.

A magyar távközlési piac az elmúlt években fokozatosan a konvergens szolgáltatói modell felé mozdult el, amelyben ugyanaz a szolgáltató mobil-, vezetékes internet-, valamint több esetben televíziós és egyéb digitális szolgáltatásokat is kínál ügyfeleinek.

A Yettel vezetékes internetes belépésével gyakorlatilag megszűnt az utolsó kizárólag mobilszolgáltató is a hazai piacon.

Jöhetnek további vezetékes szolgáltatások?

A vezetékes internet elindítása után adódik a kérdés, hogy a Yettel hosszabb távon más vezetékes szolgáltatások – például a televíziós ajánlatok – irányába is nyit-e.

A társaság egyelőre nem közölt ilyen terveket. Így egyelőre csak annyi látszik biztosnak, hogy az optikai internet bevezetésével a Yettel megtette az első, stratégiai jelentőségű lépést a teljes értékű konvergens szolgáltatóvá válás felé.

The post Véget ért a mobile-only korszak: a Yettelnél is elindult a vezetékes internet szolgáltatás appeared first on digitrendi.hu.

Az elmúlt években jelentősen átalakult a vezeték nélküli fülhallgatók piaca. Míg korábban elsősorban a hangtechnikai specialisták neve forrt össze ezzel a kategóriával, ma már szinte minden komoly fogyasztói elektronikai márka saját fülhallgató-portfóliót épít. Ennek oka egyszerű: a felhasználók már nem egyetlen eszközt vásárolnak, hanem egyre inkább komplett digitális ökoszisztémát.

A stratégia ismerős lehet az okostelefonok piacáról. A gyártók ma már nem csupán egy új készüléket szeretnének eladni, hanem azt is, hogy ugyanazon márka óráját, fülhallgatóját, tabletjét, laptopját vagy akár otthoni okoseszközeit használjuk. A vezeték nélküli fülhallgatók ebben a rendszerben kulcsszerepet töltenek be, hiszen nap mint nap kapcsolatot teremtenek a felhasználó és a teljes ökoszisztéma között.

Jó példája ennek két, egymástól teljesen eltérő hátterű vállalat

Az Anker neve sokak számára elsősorban a powerbankokat, töltőket és – újabban – az otthoni energiatárolási megoldásokat jelenti. A cég azonban már évek óta tudatosan építi fogyasztói elektronikai márkáit, amelyek közül a soundcore a prémium audiotermékekre koncentrál.

A most bemutatott Liberty 5 Pro és Liberty 5 Pro Max modellek már mesterséges intelligenciával támogatott zajszűrést, fejlett hívásminőséget, többpontos Bluetooth-kapcsolatot, valamint utazáshoz és hibrid munkavégzéshez igazított funkciókat kínálnak. A csúcsváltozat AI-alapú jegyzetelési funkciót is kapott, új lehetőségeket nyújtva a produktivitásnak.

A londoni Nothing egészen más úton jutott el ugyanide. A cég az elmúlt évek egyik legkarakteresebb új okostelefon-márkájaként vált ismertté, mára azonban maga is egyre teljesebb termékpalettát épít. Az új Ear (3a) már messze nem csupán zenehallgatásra szolgál: hangjegyzetek rögzítésére, telefonhívások felvételére, automatikus szinkronizálásra, leiratkészítésre és AI-jal támogatott tartalomfeldolgozásra is képes, miközben tovább fejleszti a zajszűrést és a hangminőséget.

Az okosfülesek már nem csak zenehallgatásra készülnek

A termékkategória fejlődését jól mutatja, hogy a gyártók ma már nem csak a hangzás minőségével próbálnak kitűnni. A fókusz egyre inkább a teljes felhasználói élményre helyeződik át. Sőt akár egészségügyi eszközként is használható, mint az Apple két éve bemutatott hallóeszközként is funkcionáló modellje.

A fejlett aktív zajszűrés mellett ma már alapelvárásnak számítanak a kiváló minőségű mikrofonok, a mesterséges intelligenciával támogatott beszédkiemelés, a több eszköz egyidejű kezelése, a hosszú akkumulátoros üzemidő vagy éppen a valós idejű hangrögzítési és jegyzetelési funkciók. Az okosfüles kategória fokozatosan produktivitási eszközzé is válik.

Így változnak az okosfülesek funkciói és modelljei

Közben maga a piac is átalakul. A klasszikus, hallójáratba illeszkedő TWS (True Wireless Stereo) modellek mellett gyors ütemben terjednek a nyitott kialakítású OWS (Open Wireless Stereo), valamint a fülre csíptethető vagy fülkampós modellek.

Ennek egyik oka, hogy egyre többen szeretnének futás, kerékpározás vagy városi közlekedés közben is zenét hallgatni anélkül, hogy teljesen kizárnák a környezet hangjait. Az úgynevezett open-ear kialakítás egyszerre kínál nagyobb kényelmet és biztonságot, ezért ez jelenleg a vezeték nélküli fülhallgatók egyik legdinamikusabban fejlődő szegmense.

Évente több százmillió darabossá nőtte ki magát a piac

A vezeték nélküli fülhallgatók ma már a fogyasztói elektronika egyik legnagyobb volumenű kategóriáját jelentik. A piackutató cégek becslései szerint világszerte évente több mint 300 millió TWS eszköz talál gazdára, a piac értéke pedig már meghaladja a 30 milliárd dollárt. A hagyományosan erős szereplők mellett egyre több, eredetileg más területen ismert technológiai vállalat jelenik meg saját megoldásaival.

Ez jól mutatja, hogy az okosfüles ma már nem egyszerű kiegészítő, hanem a digitális ökoszisztémák egyik fontos kapcsolódási pontja. A márkák közül néhányan már arra is megoldást keresnek, hogyan érzékeljük, ha az eszköz kiesik a fülünkből.

Mire érdemes figyelni nyáron?

A nyári utazási szezonban néhány szempont különösen fontossá válik vezeték nélküli fülhallgató választásakor:

• legalább IPX4 vagy IP55 víz- és porállóság;

• stabil, kényelmes illeszkedés sportoláshoz és utazáshoz;

• hatékony aktív zajszűrés és transzparens mód;

• hosszú akkumulátoros üzemidő;

• jó hívásminőség zajos környezetben.

• Nem véletlen, hogy az idei újdonságok fejlesztései is elsősorban ezekre a felhasználói igényekre koncentrálnak.

📈 Piaci trend

A vezeték nélküli fülhallgatók már nem csupán mobiltelefon-kiegészítők. Az ökoszisztémák egyik legfontosabb elemévé váltak, ezért egyre több, eredetileg más területen ismert technológiai márka is saját prémium modellekkel jelenik meg a piacon.

The post Egyre többet tudnak a mai okosfülesek – már nem csak a hangzás számít appeared first on digitrendi.hu.

Ennek egyik legfontosabb következménye, hogy a felhasználóknak egyre kevésbé kell külön AI-alkalmazásokat keresniük vagy megtanulniuk használni. A mesterséges intelligencia egyre inkább a már megszokott alkalmazások részeként jelenik meg, legyen szó üzenetküldésről, online vásárlásról vagy más hétköznapi digitális feladatról.

Néhány hónapja még minden arról szólt:

• melyik AI jobb,

• elveszi-e a munkát,

• melyik modell hány paraméteres,

• melyik cég mennyi milliárdot költ AI-ra.

Most hirtelen megjelentek az első olyan szolgáltatások, ahol a felhasználó már nem is „AI-t használ”, hanem egyszerűen:

• megfogalmaz egy üzenetet,

• összefoglal egy beszélgetést,

• lefordít valamit,

• receptet kér,

• bevásárol.

Évekig azt mondtuk: „Meg kell tanulni ChatGPT-t használni.” Most viszont egyre kevésbé kell, mert egyre inkább a ChatGPT alkalmazkodik a felhasználók megszokott digitális környezetéhez.

Eddig a hírek is inkább arról szóltak, hogy „hova került AI”, ma már inkább az a kérdés, hogy mit változtat meg ez a felhasználó számára?

Csak néhány példa:

• kevesebb alkalmazásváltás;

• gyorsabb ügyintézés;

• természetes nyelvű keresés;

• beszélgetésalapú vásárlás;

• személyesebb digitális asszisztensek.

Ez már nem csupán technológia, hanem felhasználói élmény.

A siker kulcsa pedig ma már nem önmagában az AI jelenléte, hanem az, hogy mennyire természetesen illeszkedik a felhasználók megszokott digitális környezetébe. Erre jó példa két friss hazai bejelentés is: a Viber és a Kifli.hu egymástól teljesen eltérő területen, mégis ugyanabba az irányba tesz fontos lépést.
alcím: A kommunikáció új segítőtársa

A Rakuten Viber és az OpenAI együttműködésének köszönhetően a ChatGPT fokozatosan közvetlenül az üzenetküldő alkalmazásban válik elérhetővé a magyar felhasználók számára. A fejlesztés egyik legnagyobb erőssége éppen az egyszerűség: a legtöbb funkció használatához nincs szükség külön ChatGPT-regisztrációra vagy technológiai előképzettségre, így azokhoz is eljuthatnak az AI-alapú szolgáltatások, akik korábban még nem használtak mesterséges intelligenciát.

Az új funkciók a mindennapi kommunikáció számos pontján nyújtanak segítséget. A felhasználók közvetlenül a Viberben kérhetnek információt vagy ötleteket a ChatGPT-től, bevonhatják azt egy csoportos beszélgetésbe, néhány érintéssel összefoglalhatják a hosszabb üzenetváltásokat, vagy akár egy megosztott cikk lényegét is pillanatok alatt áttekinthetik.

A mesterséges intelligencia az üzenetírásban is segít: képes finomítani a megfogalmazást, a kívánt hangnemhez igazítani a szöveget, illetve egyetlen érintéssel lefordítani azt más nyelvre. Emellett megjelentek kreatív funkciók is, például a képek átalakítását lehetővé tevő Image Remix, amely a ChatGPT képgeneráló képességeit építi be közvetlenül a beszélgetésekbe.

A Viber példája jól mutatja, hogy a mesterséges intelligencia akkor válhat igazán tömegesen elérhetővé, ha nem külön alkalmazásként jelenik meg, hanem ott segíti a felhasználókat, ahol nap mint nap kommunikálnak.

A bevásárlás is beszélgetéssé válik

Hasonló irányt követ a Kifli.hu is, amely Európa egyik első hivatalos, ChatGPT-be integrált online élelmiszer-bevásárló alkalmazását vezette be. A megoldásnak köszönhetően a vásárlók természetes nyelven beszélgethetnek a ChatGPT-vel, amely segít termékeket keresni, recepteket ajánlani, heti menüt összeállítani vagy akár egy teljes bevásárlókosarat elkészíteni.

A rendelés véglegesítése továbbra is a Kifli.hu felületén történik, de a keresés és a tervezés már egy sokkal természetesebb, beszélgetésalapú élményt kínál.

A felhasználók megkérhetik például a ChatGPT-t, hogy állítson össze egy családi vacsorához szükséges bevásárlólistát, ajánljon kedvezményes termékeket egy adott étrendhez, vagy ismerje fel egy kézzel írt lista tételeit. A hagyományos menük és kategóriák böngészése helyett elegendő egyszerűen leírni, mire van szükség.

A mostani fejlesztés ugyan látványos mérföldkő, de valójában egy hosszabb innovációs stratégia újabb állomása. A Kifli.hu és anyavállalata, a Rohlik Group évek óta fejleszt mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat. Saját AI-alapú bevásárlási asszisztensük, a Maia már ma is támogatja a termékkeresést, a receptajánlást, a kosár összeállítását, az ügyfélszolgálatot és a rendelések kezelését, miközben a vállalat saját MCP (Model Context Protocol) infrastruktúrát is kiépített annak érdekében, hogy szolgáltatásai a jövőben más intelligens asszisztensekhez is könnyen kapcsolódhassanak.

A digitalizáció üzleti eredményeket is hoz

A Kifli.hu példája azért is figyelemre méltó, mert jól mutatja, hogy a következetes digitális fejlesztések nemcsak látványos újdonságokat, hanem kézzelfogható üzleti eredményeket is hozhatnak.

A folyamatosan innováló vállalat a legutóbbi pénzügyi évben rekordévet zárt: a rendelések száma több mint 27 százalékkal nőtt, az árbevétel közel 25 százalékkal emelkedett, az aktív vásárlók száma pedig több mint 37 százalékkal bővült. Ma már közel 200 ezer aktív vásárlót szolgál ki, miközben logisztikai fejlesztéseinek köszönhetően az ország lakosságának közel egyharmadát éri el. A mesterséges intelligencia ma már nemcsak a vásárlói élmény fejlesztésében, hanem az ügyfélszolgálati és logisztikai folyamatokban is egyre fontosabb szerepet tölt be.

Egy új korszak kezdete

A Viber és a Kifli.hu különböző piacokon működik, mégis ugyanazt a tendenciát jelzi. A mesterséges intelligencia egyre kevésbé különálló alkalmazásként jelenik meg, és egyre inkább a már megszokott digitális szolgáltatások természetes részévé válik.

Ez a változás a felhasználók számára talán kevésbé látványos, mint egy új AI-modell bejelentése, hosszabb távon azonban sokkal jelentősebb lehet. A jövőben várhatóan nem az lesz a legfontosabb kérdés, hogy melyik mesterséges intelligenciát használjuk, hanem az, hogy hány olyan szolgáltatás vesz majd körül bennünket, amelyben az AI szinte észrevétlenül, mégis folyamatosan segíti a mindennapi feladatainkat.

A mesterséges intelligencia következő nagy lépése tehát nem feltétlenül újabb látványos technológiai áttörés lesz, hanem az, hogy észrevétlenül beépül a digitális hétköznapokba. A felhasználók számára ez talán a legfontosabb változás: egyre kevesebb alkalmazást kell megtanulniuk használni, miközben egyre több feladatot végezhetnek el gyorsabban, egyszerűbben és természetesebb módon.

The post A ChatGPT már a kedvenc szolgáltatásaink részeként költözik be a mindennapokba appeared first on digitrendi.hu.

Egy ilyen projekt nem csupán kiszolgálja az eseményt, hanem innovációra is kényszeríti a technológiai partnert. Az itt megszülető megoldások később a vállalati ügyfelek számára is elérhetővé válhatnak, a foci VB-n vagy egy Forma–1-es futamon szerzett tapasztalatok referenciaként szolgálnak más iparágakban is.

Ezért lesz stratégiai szereplő a technológiai partner a sport nagy világeseményein

A világ legnagyobb sporteseményein ma már nemcsak a játékosok teljesítménye számít. A háttérben futó digitális infrastruktúra legalább ugyanekkora szerepet játszik abban, hogy milliárdok ugyanabban a pillanatban lássák a mérkőzéseket, a közvetítések akadozás nélkül működjenek, a stadionok informatikai rendszerei összehangoltan dolgozzanak, és a szervezők valós időben reagálhassanak a felmerülő helyzetekre.

Éppen ezért a technológiai partner szerepe ma már jóval túlmutat a hagyományos sportszponzoráció fogalmán. Nem egy logó megjelenítéséről, hanem egy világméretű esemény digitális működésének biztosításáról van szó.

A Lenovo számára a 2026-os FIFA világbajnokság és a Forma–1 technológiai partnersége is ezt a szemléletet tükrözi.

A technológiai partner nem reklámfelület-bérlő

A sport világában a szponzoráció fogalma sokak számára még mindig elsősorban marketinget jelent: logók a stadionban, reklámok a közvetítésekben, márkaépítés.

A technológiai partner szerepe azonban egészen más.

Ha egy közvetítés késik, egy stadion informatikai rendszere lelassul, vagy egy kritikus háttérrendszer hibázik, azt a néző nem különíti el attól, hogy ki felel az adott technológiáért. Ilyenkor az egész esemény megítélése sérülhet.

Vagyis a technológiai partner sikere éppen abban mérhető, hogy a munkáját szinte senki sem veszi észre.

Három ország, tizenhat stadion, hatmilliárd néző

A 2026-os FIFA világbajnokság minden eddiginél nagyobb technológiai kihívást jelent.
A három rendező országban zajló torna során 48 válogatott lép pályára, miközben a szervezők becslése szerint akár hatmilliárd szurkoló követheti az eseményeket világszerte.

A Lenovo feladata ennek a digitális háttérnek a biztosítása, beleértve a közel valós idejű IPTV-alapú videóterjesztést, az AI-alapú infrastruktúrát, a technológiai irányítóközpont működését, valamint a stadionok és a műsorszolgáltatás informatikai rendszereit. Több mint 17 ezer Lenovo- és Motorola-eszköz, valamint több mint 200 mérnök dolgozik azon, hogy a háttérrendszerek folyamatosan működjenek.

A cél nem csupán az, hogy a mérkőzések eljussanak a nézőkhöz, hanem az is, hogy a streaming késleltetése öt másodperc alatt maradjon, ami egy ilyen léptékű globális eseménynél komoly mérnöki feladat.

A sport, mint innovációs laboratórium

A nagyszabású esemény megítélése kapcsán megkerestem a Lenovo magyarországi ügyvezetőjét, Lukács Anitát, aki elmondta többek között, hogy egy ilyen projekt jelentősége messze túlmutat magán a sporteseményen.

Egy világbajnokság technológiai kiszolgálása ugyanis olyan fejlesztésekre ösztönzi a vállalatot, amelyek később más iparágakban is hasznosíthatók. Ha aztán ezek a megoldások valódi „wow” élményt nyújtanak a szervezőknek, a műsorszolgáltatóknak vagy akár a nézőknek, az egyúttal hiteles bizonyítéka lehet annak is, hogy a vállalat más piacokon, más üzleti partnerek számára is képes hasonló szintű innovációt szállítani.

Másként fogalmazva: a FIFA-projekt nem a végcél, hanem az egyik leglátványosabb bizonyíték arra, hogy a technológia a legkritikusabb környezetben is helytáll.

Ugyanez a stratégia jelenik meg a Forma–1-ben is

Nem véletlen, hogy a Lenovo nem a FIFA-val kezdte, hanem már egy ideje a Forma–1 technológiai partnere is.

Első pillantásra a két sportág kevés közös pontot mutat, technológiai szempontból azonban szinte ugyanazokat az elvárásokat támasztják:

• folyamatos működés;

• minimális késleltetés;

• globális közvetítések;

• óriási adatmennyiség feldolgozása;

• nulla hibatűrés.

Mindkét eseményen a háttérben dolgozó informatikai rendszereknek szinte észrevétlenül kell működniük. Ez a fajta üzemi megbízhatóság sokkal erősebb referencia egy vállalat számára, mint bármilyen megvásárolt reklámkampány.

AI, edge computing és Motorola egy ökoszisztémában

A FIFA-projekt egy másik fontos üzenete, hogy a Lenovo ma már nem különálló termékekben, hanem integrált technológiai ökoszisztémában gondolkodik.

A ThinkPad notebookok, a ThinkSystem szerverek, a hibrid AI-infrastruktúra, az edge computing megoldások és a Motorola okostelefonok ugyanannak a platformnak a részei. Miközben a Motorola a torna hivatalos okostelefon-partnereként jelenik meg, a Lenovo a teljes informatikai háttér, a mesterséges intelligenciára épülő megoldások és a digitális infrastruktúra biztosításáért felel.

Ez jól tükrözi a vállalat hosszú távú stratégiáját: a különálló üzletágak helyett egy egységes, egymásra épülő technológiai ökoszisztéma kialakítását, amelyben a személyi eszközök, a vállalati infrastruktúra, a mesterséges intelligencia és az edge computing(peremhálózati számítástechnika) megoldások egymást erősítve szolgálják ki a világ legösszetettebb digitális környezeteit.

Több mint egy sportesemény

A technológiai partnerségek szerepe az elmúlt években látványosan átalakult. Míg korábban elsősorban márkaépítési eszközként tekintettek rájuk, ma egyre inkább olyan valós működési környezetet jelentenek, ahol a vállalatok bizonyíthatják fejlesztéseik megbízhatóságát, skálázhatóságát és innovációs képességeit.

A világ legnagyobb sporteseményein éppen az jelenti a technológiai partner legnagyobb sikerét, ha a nézők szinte semmit sem vesznek észre a háttérben dolgozó rendszerekből. Egy stabilan működő digitális infrastruktúra ritkán kerül a címlapokra – de nélküle maga az esemény sem működhetne.

Azt is mondhatnánk, hogy a sport világában ma már nemcsak a játékosok versenyeznek egymással. A háttérben a technológiák is vizsgáznak – méghozzá a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt.

The post Több mint FIFA – amikor a technológia is pályára lép appeared first on digitrendi.hu.