A 18 és 65 év közötti magyar internetezők körében végzett reprezentatív felmérés szerint a válaszadók 82 százaléka felkészültnek tartja magát a digitális csalásokkal szemben. Ezzel párhuzamosan azonban az elméleti tudást mérő tesztek alapján a megkérdezettek 40 százaléka digitálisan éretlen kategóriába került, miközben mindössze 7,5 százalékuk érte el a digitális szakértő szintet.

A Mastercard szakértői ezt a jelenséget „confidence gapnek” nevezik: vagyis amikor a felhasználók lényegesen felkészültebbnek érzik magukat annál, mint amit a gyakorlatban mutatott teljesítményük indokolna. A kutatás szerint éppen ez a túlzott önbizalom jelentheti az egyik legnagyobb kockázatot, hiszen aki úgy véli, hogy már kellően tájékozott, az kevésbé fogékony az új figyelmeztetésekre és edukációs üzenetekre.

Az AI új kihívást hozott magával

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye az AI által generált tartalmak felismeréséhez kapcsolódik. A megkérdezetteknek különböző valós és mesterséges intelligencia által előállított hírek között kellett különbséget tenniük. A helyes válaszok aránya mindössze 24 százalék volt.

Ez nemcsak alacsony eredmény, hanem azt is jelzi, hogy a felhasználók jelentős része még nem alakított ki olyan mentális mintákat, amelyek segítenék az új típusú manipulációs technikák felismerését.

Hasonló problémát mutat a hamis weboldalak felismerése is. A kutatás szerint a válaszadók csupán 37 százaléka tudta megfelelően azonosítani ezeket az oldalakat, ami arra utal, hogy a kiberbűnözők által alkalmazott megtévesztési módszerek gyorsabban fejlődnek, mint a felhasználói védekezési reflexek.

A megszerzett tudás sem mindig működik új helyzetekben

A Cyber Islands elemzése szerint az elmúlt évek edukációs kampányainak azért vannak eredményei. A jól ismert csalási formák – például a csomagküldési értesítésekhez, szolgáltatói üzenetekhez vagy hamis állásajánlatokhoz kapcsolódó visszaélések – felismerése javult 2024-hez képest.

A probléma ott kezdődik, amikor új támadási formák jelennek meg.

A kutatás egyik fontos következtetése szerint a korábban megszerzett tudás nem általánosítható automatikusan az új fenyegetésekre. Másképpen fogalmazva: attól, hogy valaki felismer egy hamis futárszolgálati SMS-t, még korántsem biztos, hogy képes azonosítani egy AI által generált manipulált hírt vagy egy kifinomult adathalász oldalt.

A szakértők szerint a hagyományos tudásátadás önmagában már nem elegendő. Az edukációnak egyre inkább a viselkedésformálásra, a döntési helyzetek gyakorlására és a valós élethelyzetek modellezésére kell épülnie.

A kiberbiztonság ökoszisztéma-szintű kérdéssé vált

A Mastercard előadásában hangsúlyosan jelent meg az a szemlélet, hogy a kiberbiztonság ma már nem kizárólag technológiai probléma, hanem üzleti és társadalmi kérdés is. A kiberbűnözés professzionális iparággá vált, amelyben az AI-alapú automatizáció, a szolgáltatásként igénybe vehető bűnözői infrastruktúrák és a folyamatosan bővülő digitális támadási felületek egyszerre erősítik a támadók lehetőségeit.

Ebben a környezetben egyetlen szervezet sem képes önmagában hatékony védelmet kialakítani. A kutatás szerint a felhasználók elsősorban a pénzintézetektől, az állami intézményektől, a közműszolgáltatóktól, az online piacterektől és a távközlési szolgáltatóiktól várják el a védelem biztosítását.

Erre válasz a Playbook

Eme felismerés nyomán készítette el a Cyber Islands a Mastercard szakmai támogatásával azt az iparágközi Playbookot, amely a pénzügyi szektor, a távközlési szolgáltatók, az online kereskedelmi szereplők és az állami intézmények számára ad gyakorlati útmutatást a kiberbiztonsági kommunikáció és a felhasználói edukáció összehangolásához.

A dokumentum egyik központi gondolata, hogy a felhasználók nem egységes tömegként kezelendők. A hatékony figyelemfelhívásnak mindig az adott élethelyzethez, szolgáltatási környezethez és kockázathoz kell igazodnia. A cél nem pusztán az információ átadása, hanem a biztonságos viselkedés ösztönzése.

A kiberbűnözők ugyanis egyre gyorsabban alkalmazkodnak az új technológiákhoz. A kutatás tanulsága szerint a védekezés sikerét egyre kevésbé a technológia önmagában, és egyre inkább a felhasználók, a szolgáltatók és az intézmények közötti együttműködés határozza meg.

The post Nem a tudáshiány, hanem a túlzott önbizalom a legfőbb kiberbiztonsági kockázat appeared first on digitrendi.hu.

A 2G-kivezetés és a Yettel együttműködés

A 2G-hálózat lekapcsolásához az ügyfelek kiszolgálása a Yettel rádiós hálózatán keresztül valósul meg. Hogyan alakul eddig az együttműködés?

— Hosszú előkészítési és tesztelési folyamatot követően idén januárban indult el a 2G hang- és adatforgalom ütemezett átterelése a Yettel rádiós hálózatára.

Az ügyfeleink nagy többségének az átállás gyakorlatilag észrevétlen volt. Ahol problémát tapasztaltunk, vagy az ügyfelek jelezték, hogy nem működik például a kapunyitó, a távirányító, a riasztó, a liftes segélyhívó vagy akár a pénztárgép, ott minden esetet külön és kiemelten kezeltünk.

Sok ilyen rendszer még a 2G-korszak kezdetén épült ki, és akkor senki nem gondolta volna, hogy egyszer eljöhet az a pont, amikor ezt a technológiát kivezetjük. Több esetben a hálózati azonosítót beépítették az adott rendszerbe, ezért az átállás nem mindig volt automatikus, de az esetek többségében szoftveres megoldással kezelhető volt a probléma.

A folyamat ugyanakkor egy technológiai evolúció része is. Az új eszközök már IoT-képesek, ami azt jelenti, hogy távolról is felügyelhetők és vezérelhetők, így jóval több szolgáltatást és rugalmasságot kínálnak a korábbi generációknál.

Mikorra zárulhat le teljesen a 2G-forgalom átadása?

– Június közepén sikeresen megtörtént az utolsó területek átterelése is, június végével pedig teljesen átveszi a 2G rádiós forgalmat a partnerhálózat.

Az így felszabaduló 2G-frekvenciákat mire használja a Telekom? Hogyan áll a 2022-ben kivezetett 3G-s frekvenciák hasznosítása?

— Kezdjük a 3G-vel, mert ott egyszerűbb volt a helyzet. Jól látszott, hogy a technológia már nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy tovább javítsuk az ügyfélélményt. A 2G-re még szükség volt ahhoz, hogy a hanghívások mindenhol működjenek, a 4G viszont már elhozta az adatalapú hanghívásokat (VoLTE), valamint a jelentősen nagyobb adatátviteli sebességet, amely az 5G-ben teljesedett ki.

A 3G-hez használt frekvenciákat átrendeztük, és a 4G-, illetve az 5G-szolgáltatásokhoz csoportosítottuk át. A 2G esetében hasonló logikát követünk: a felszabaduló frekvenciákat a 4G- és az 5G-hálózat fejlesztésére fordítjuk. Ennek köszönhetően számos területen tovább javulhat a lefedettség és a hangszolgáltatások minősége is.

„A réz nyugdíjba vonulhat”

A vezetékes hálózati technológiákról szólva egy szakmai beszélgetésen nemrégiben azt mondta, hogy a réz hamarosan már nyugdíjba vonulhat, de a kábelnet még nem, mi az oka a megkülönböztetésnek?

– Hosszú távon az optika, a kábelnet és az FWA (Fixed Wireless Access) marad velünk. Ezek közül a legrégebbi technológia a kábelnet.

A végső célunk egyértelmű: minden ügyfelünket optikai hálózatra szeretnénk átmigrálni. Ezt a stratégiát korábban is többször megfogalmaztuk. Hosszú távon kizárólag optikai infrastruktúrában gondolkodunk.

A rézhálózat ugyanakkor már belátható időn belül kikerül a szolgáltatásaink közül. Új szolgáltatást réz alapon 2022. óta nem létesítünk, ahol pedig már rendelkezésre áll az optika, ott folyamatosan ösztönözzük az ügyfeleket az átállásra.

A rézhálózat kiváltásában jelentős szerepet játszhat az uniós finanszírozású DIMOP szélessávú fejlesztési program is, miközben saját beruházásokból tovább folytatjuk az optikai fejlesztéseket.

„A távközlés rendkívül tőkeigényes ágazat. Az elmúlt öt évben mintegy 300 milliárd forintot fordítottunk mobil- és vezetékes hálózataink fejlesztésére, emellett közel 170 milliárd forintot költöttünk frekvenciák meghosszabbítására és új spektrumok megszerzésére.”

Mindez annak a stratégiának a része, amelynek célja Magyarország digitalizációja.

Európában azok közé az országok közé tartozunk, ahol a gigabitképes hálózat elérhetősége kiemelkedően magas. A legfrissebb uniós felmérés alapján Magyarországon ez az arány meghaladja a 81 százalékot, miközben az európai uniós átlag 74 százalék körül alakul.

A hálózatunk jelentős része gigabitképes szolgáltatás nyújtására alkalmas, ezen belül is az optikai lefedettségünk már eléri a 60 százalékot.

Van-e már dátum mégis a kábelnetes DOCSIS-technológia kivezetésére, és jelenleg melyik verzió működik a Telekom hálózatán?

— A kábelhálózatunkon is kínálunk akár 1 Gbps letöltési sebességet. A technológia korlátját jelenleg elsősorban a feltöltési sebesség jelenti, amely a Telekomnál legfeljebb 50 Mbps, ugyanakkor ez ma is a piac egyik legjobb értéke.

Ami a technológiai hátteret illeti, jelenleg DOCSIS 3.1-es hálózatot üzemeltetünk. Ez nagyjából a koaxiális infrastruktúra jelenlegi képességeinek felső határát jelenti. A következő lépés vagy a DOCSIS 4.0 irányába történő fejlesztés vagy a hálózat optikai felülépítése lehet. Mi inkább az utóbbiban gondolkodunk, és azon dolgozunk, hogy a kábelhálózaton kapcsolódó ügyfelek optikai infrastruktúrára válthassanak.

Pedig néhány éve még sokan úgy gondolták, hogy a mobilhálózatok előretörésével a vezetékes technológiák háttérbe szorulnak, és a jövő kizárólag a cellás rendszereké lesz.

— Az optikai hálózatok fejlődése ráadásul még korántsem ért véget. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel(BME) közösen teszteltük az XGSPON technológiát, amely elméletileg akár 50 Gbps adatátviteli sebességre is képes.

Az emberek elképesztő mennyiségű adatot használnak otthon, ezért a technológia 10 gigabites változatát tavaly ősszel már élesítettük a hálózatunkon. Lakossági ügyfeleink számára jelenleg akár 4 Gbps letöltési sebességet kínálunk, míg az üzleti ügyfelek számára 8 Gbps szimmetrikus kapcsolat is elérhető.

A 8 Gbps-os szolgáltatás lakossági környezetben is rendelkezésre állhat, amint megjelenik rá a megfelelő ügyféligény.

Mikor jöhet el Magyarországon az 5G SA ideje?

A jelenlegi legmodernebb mobiltechnológia az 5G, ezen belül pedig a világ egyre inkább a 4G-alaphálózattól független 5G SA (Standalone) irányába mozdul. A Telekom vezetése ugyanakkor korábban úgy nyilatkozott, hogy ennek széles körű bevezetése egyelőre nem elsődleges cél. Ennek elsősorban költség-, vagy inkább üzleti okai vannak?

— Technológiai oldalról készen állunk rá, az 5G SA hálózatunk lényegében bevetésre kész, ugyanakkor folyamatosan vizsgáljuk azokat a felhasználási lehetőségeket és szolgáltatásokat, amelyek valódi többletértéket jelenthetnek az ügyfelek számára.

A Deutsche Telekom csoporton belül már vannak rá példák. Görögországban olyan szolgáltatás fut, amely az ügyfél kérésére nagyobb adatátviteli teljesítményt biztosít. Németországban pedig az erre regisztráló ügyfelek a hálózat egy dedikált szeletét használhatják.

Mindkét megközelítés érdekes számunkra, ezért dolgozunk azon, hogy a hálózat ilyen típusú felhasználási eseteket is támogasson.

„A kérdés inkább az, hogy a hazai piac digitális érettsége elérte-e már azt a szintet, ahol ezek a szolgáltatások szélesebb körben is értéket teremtenek.”

Ezek szerint az 5G SA jelenleg elsősorban az üzleti szegmensben jelenik meg?

— A hálózatszeletelés már ma is működik a vállalati szegmensben. Fesztiválokon vagy más nagy rendezvényeken például az üzleti ügyfelek nem feltétlenül a nyilvános mobilhálózatot használják, hanem annak egy dedikált szeletét.

Hasonló megoldásokat alkalmazunk egyes fizetési szolgáltatásoknál is, ahol a terminálok célzott hálózati erőforrásokat kapnak.

Az ipari környezetben szintén vannak működő példák. Több autóipari szereplőnél mi biztosítjuk a privát mobilhálózatokat. Ezeket már úgy alakítottuk ki, hogy az ügyfél igénye esetén az 5G SA képességeit is kihasználhassák.

Az autonóm és erősen automatizált gyártási környezetekben különösen fontos a rendkívül alacsony késleltetés és a kiszámítható működés. Az 5G SA ebben nyújt többletet, ezért a technológia ma már nem jelent korlátot az ilyen fejlesztések előtt.

Jelenleg ugyanakkor sok helyen még az emberi felügyelet és beavatkozás is része a folyamatoknak, ezért a teljesen autonóm működés felé vezető út még nem ért véget.

A 6G-től a műholdas kapcsolatokig

Az 5G sem terjedt még el világszerte a korábban vártnak megfelelő ütemben, miközben egyre többet hallani a 6G-ről. Készül már a Telekom a következő generációváltásra is?

— Jelenleg is zajlik a szabványosítás, vagyis annak meghatározása, hogy milyen protokollok és technológiai megoldások mentén épül majd fel az új generáció.

A Deutsche Telekom csoporton belül ugyanakkor már most komolyan foglalkozunk a témával. A T-Mobile US például azt vállalta, hogy a 2028-as Los Angeles-i olimpia idejére már 6G-szolgáltatást nyújt az Egyesült Államokban.

Vezetékes- és mobilhálózati fejlesztéseinkkel a jövő hálózatát építjük, a technológiai fejlődést és az ügyféligényeket is szem előtt tartva. A BME-vel közösen már most is működtetünk egy teszthálózatot, amelyen a 6G lehetséges alkalmazásait és működési modelljeit vizsgáljuk. Emellett azt is mérlegeljük, hogy miként kapcsolódhatunk be a szabványosítási folyamatokba.

A távközlésben régóta tartja magát az a vélekedés, hogy a páros generációk sikeresebbek és hosszabb életűek, mint a páratlanok. Mit gondol erről?

— Én ezt inkább szerencsés egybeesésnek tartom. A 2G a hangszolgáltatásokról szólt, a 4G az adatkommunikációról, az 5G pedig a sebességről és a válaszidő csökkentéséről.

A 6G esetében viszont már egy teljesen új korszak körvonalai rajzolódnak ki. Ez lehet az a technológia, amely az autonóm rendszerek és a mesterséges intelligencia által vezérelt hálózatok működését szolgálja ki.

Ugyanakkor még korai lenne pontosan megmondani, hogy a felhasználók számára milyen konkrét előnyöket jelent majd a 6G. Erre a kérdésre várhatóan csak a következő évtized elején kaphatunk egyértelmű választ.

A Telekom korábban műholdas televíziós szolgáltatást is nyújtott, időközben pedig megszületett a Deutsche Telekom és a Starlink műholdas együttműködése. Mit jelenthet ez a technológia a magyar piac számára?

— A Starlinkkel kötött megállapodás valóban izgalmas lehetőségeket nyit meg, ugyanakkor azt még vizsgáljuk, hogy Magyarországon mekkora szerepe lehet a szolgáltatásnak.

Földrajzi adottságaink miatt az ország nagy részén más technológiákkal is hatékonyan biztosítható a szélessávú internetelérés. A célunk az, hogy 2030-ra az ország 85-90 százalékát gigabitképes hálózattal érjük el, a fennmaradó területeken pedig az FWA-megoldások és a mobilhálózatok nyújtsanak megfelelő alternatívát. Idén év végére a lakosságszám-arányos kültéri 5G-lefedettségünk várhatóan eléri a 99 százalékot.

A műholdas kapcsolat ugyanakkor olyan helyeken jelenthet megoldást, ahol sem optikai, sem vezeték nélküli infrastruktúra nem építhető ki gazdaságosan. Ilyenek lehetnek például az elszigetelt ingatlanok vagy a nehezen megközelíthető területek.

Ezért fontosnak tartjuk, hogy ez a lehetőség is rendelkezésre álljon, ugyanakkor Magyarország földrajzi adottságai miatt a műholdas szélessáv várhatóan csak speciális esetekben jelent majd valódi alternatívát a vezetékes és mobilhálózati megoldások mellett.

A technológia ugyanakkor értékes kiegészítője lehet a jövő hálózati ökoszisztémájának ott, ahol más megoldások nem nyújtanak reális alternatívát.

Az AI már a Telekom mindennapi működésének része

A másik izgalmas és nagyon aktuális téma a mesterséges intelligencia. Mennyire van ez már jelen a cég életében? Milyen szerepet szánnak a technológiának a működésben, illetve az ügyfeleknek szóló szolgáltatásokban?

— Én kimondottan AI-hívő vagyok, ezért alapvetően hiszek a technológia lehetőségeiben. Ugyanakkor nem gondolom, hogy a mesterséges intelligencia önállóan átveszi az emberek szerepét. Sokkal inkább egy olyan jövőt látok, ahol az ember és az AI együtt dolgozik.

Az ember feladata elsősorban a kontroll és a döntéshozatal marad, miközben a mesterséges intelligencia a repetitív feladatokban és a nagy mennyiségű adat feldolgozásában segít.

A Telekomnál már 2024-ben elindítottunk egy olyan programot, amelynek keretében minden munkatárs legalább egy mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzésen vett részt. Fontosnak tartottuk, hogy a kollégák még az eszközök szélesebb körű használata előtt megismerjék a technológia lehetőségeit és korlátait.

Kiemelt figyelmet fordítunk az adatbiztonságra is. Az ügyféladatokkal dolgozó megoldásokat kizárólag biztonságos környezetben használjuk, és minden esetben biztosítjuk a szükséges védelmi és anonimizálási eljárásokat.

Jelenleg több mesterségesintelligencia-platformot is alkalmazunk. A Microsoft Copilot például jelentősen gyorsítja a dokumentumkezelést, az információkeresést és az adminisztratív feladatokat, míg a fejlesztői területeken különböző Google-, Claude- és egyéb AI-megoldásokat használunk.

Tapasztalataink szerint nem egyetlen eszköz jelenti a megoldást. Az egyes területek eltérő igényeket támasztanak, ezért olyan portfólióban gondolkodunk, amelyben minden szervezet a számára legmegfelelőbb megoldást használhatja.

A Telekom saját belső AI-platformot is fejleszt Keystone AI néven. Ennek célja, hogy előre definiált agentek segítsék a munkatársakat a napi feladatokban, és ne minden folyamatot kelljen a nulláról felépíteni.

Úgy gondolom, előbb-utóbb minden nagyvállalat eljut oda, hogy saját vállalati AI-környezetet alakítson ki, saját szabályokkal, saját adatkörrel és saját agentekkel.

A vállalati működés mellett az ügyfélkapcsolatokban milyen szerepet kap a mesterséges intelligencia?

— Ez megjelenik az ügyfélkiszolgálásban is. Egy kampány esetében például számos olyan információ áll rendelkezésünkre, amely alapján pontosabban meg tudjuk érteni az ügyfelek igényeit:

Annak alapján pl., hogy milyen készüléket használnak, milyen mobil és otthoni szolgáltatásokat vesznek igénybe, – megfelelő jogalap (pl. hozzájárulás) birtokában – olyan ajánlatokat tudunk készíteni, amelyek valóban relevánsak lehetnek számukra.

A következő készülékváltásnál például nagyobb eséllyel kaphatnak olyan ajánlatot, amely valóban megfelel az igényeiknek.

Vanda chatbotként hét éve jelent meg a Telekom ügyfélszolgálatán. Mikor válhat valódi AI-agentté?

— Dolgozunk rajta, Vanda az indulása óta jelentős fejlődésen ment keresztül. Ma már minden negyedik hívást önállóan kezel.

A nagy nyelvi modellek megjelenésével új lehetőségek nyíltak meg. Manapság már nem csupán egyszerű kérdés-válasz alapú folyamatokról beszélünk, hanem olyan rendszerekről, amelyek egy teljes problémamegoldási folyamatot is képesek támogatni.

Ugyanakkor nem gondolom, hogy az ember teljesen kikerül ebből a folyamatból. Sokkal inkább az ember és a mesterséges intelligencia együttműködésére épülő modellben hiszek.

A hálózat már a hiba előtt figyelmeztethet

A mesterséges intelligencia a hálózatok felügyeletében is egyre nagyobb szerepet kap. Hol tart ma ezen a területen a Telekom?

— A mesterséges intelligencia már ma is fontos szerepet játszik a hibakeresésben és a hálózatfelügyeletben. Ahogy haladunk előre a hálózat modernizációjában, egyre több olyan új generációs eszközt állítunk üzembe, amelyek AI-képességekkel rendelkeznek.

A korábbi rendszerek jellemzően akkor küldtek jelzést, amikor a hiba már bekövetkezett. Az új eszközök viszont képesek előre érzékelni a teljesítményromlást, vagyis azt, hogy egy adott hálózati elem működése eltér a megszokottól.

Ez nemcsak egyetlen ügyfelet, hanem akár egy teljes hálózati szegmenst is érinthet. A rendszer ilyenkor előre figyelmeztet, hogy érdemes beavatkozni, mielőtt a probléma szolgáltatáskiesést okozna.

Az ügyfélkezelés korábban alapvetően reaktív módon működött: az ügyfél jelezte a hibát, mi pedig megkezdtük annak elhárítását. Ma már egyre több esetben a hálózat jelzi először a problémát.

Az így keletkező információkat Vanda rendszerébe is betöltjük. Ennek köszönhetően, ha az ügyfél telefonál, a rendszer már tudhat a hibáról, és tájékoztatni tudja arról, hogy a probléma ismert, illetve a megoldása folyamatban van.

Bizonyos esetekben még ennél is tovább tudunk lépni. Ha egy adott területen hálózati hibát észlelünk, proaktív üzenetet küldhetünk az érintett ügyfeleknek arról, hogy tudunk a problémáról, és már dolgozunk az elhárításán.

A cél az, hogy az ügyfél lehetőleg ne a hibabejelentés pillanatában szembesüljön először a problémával, hanem már azt megelőzően értesüljön arról, hogy a szolgáltató érzékelte és kezeli azt.

Már prompttal is bele tudnak kérdezni a hálózatba

Mennyire alakíthatja át a mesterséges intelligencia a hálózatüzemeltetést a következő években?

— A hálózatunk ma már elképesztő mennyiségű technikai adatot termel. Ahogy haladunk előre a transport-, IP- és alaphálózati modernizációban, minden új generációs eszköz egyre több információt szolgáltat a működéséről.

Olyan, mintha maga a hálózat kezdene el kommunikálni velünk.

Ezt az adatmennyiséget emberi erőforrással már nem lehet hatékonyan feldolgozni. Ezért építettük ki az ATOM nevű monitoringrendszerünket, amely a teljes hálózatból érkező információkat egy központi rendszerben gyűjti össze.

A mögötte működő mesterséges intelligencia folyamatosan elemzi az adatokat, azonosítja az összefüggéseket, és önállóan jelzi, ha valahol probléma vagy teljesítményromlás várható.

A fejlődés következő lépcsője a reaktív működésből a proaktív, majd a prediktív működés felé vezet. Ahogyan már említettem, korábban akkor indult a hibakezelés, amikor az ügyfél jelezte a problémát. Ma már sok esetben a rendszer érzékeli először a hibát. A következő lépés pedig az lehet, hogy még a szolgáltatás kiesése előtt előre jelzi, hol várható meghibásodás, és lehetőséget ad a megelőző beavatkozásra.

„Már ott tartunk, hogy prompttal is bele tudunk kérdezni a hálózatba.”

Nem feltétlenül logfájlokat kell elemezni vagy különböző felügyeleti rendszereket böngészni. A hálózattól természetes nyelven is lehet információt kérni, a mögöttes rendszerek pedig összegzik és értelmezik a rendelkezésre álló adatokat.

A következő nagy kérdés az, hogy meddig engedjük eljutni ezt a folyamatot.

Ma már léteznek olyan megoldások, amelyek nemcsak felismerik a problémát, hanem javaslatot is tesznek annak elhárítására. A következő lépés az lehet, hogy egy agent a szükséges paramétereket is módosítja, dokumentálja a beavatkozást, majd az eredményt visszajelzi az üzemeltetőknek.

Ebben a modellben az ember szerepe nem tűnik el, de egyre inkább a felügyeletre, az ellenőrzésre és a döntések validálására helyeződik át.

Innovációs szempontból hiszek abban, hogy hosszabb távon ez jelenti a fejlődés irányát. Ugyanakkor egy országos szolgáltató esetében rendkívül körültekintően kell haladni. Ezért külön tesztkörnyezetekben vizsgáljuk ezeket a lehetőségeket, ahol eddig kifejezetten biztató eredményeket tapasztaltunk.

Az adatközpontok következő korszaka már az AI-ról szól

A mesterséges intelligencia fejlődésével egyre gyakrabban kerülnek szóba az adatközpontok is. Hogyan változtatja meg az AI ezt a területet?

— A mesterséges intelligencia rendkívül számításigényes technológia, ezért az adatközpontok szerepe tovább növekszik. Miközben a hagyományos felhőszolgáltatások iránti kereslet is folyamatosan emelkedik, az AI új igényeket támaszt az infrastruktúrával szemben.

Elsősorban a nagy teljesítményű GPU-k, a speciális gyorsítók és az ezekhez kapcsolódó energiaellátási, valamint hűtési rendszerek kerülnek előtérbe.

A Telekom adatközponti stratégiájában is egyre nagyobb hangsúlyt kap az, hogy ezekre az igényekre felkészüljünk. A jövő adatközpontjai nemcsak adatokat tárolnak és dolgoznak fel, hanem a mesterséges intelligencia működésének alapinfrastruktúráját is biztosítják.

Az AI fejlődése várhatóan az adatközpontok kapacitásigényét is jelentősen növeli a következő években.

Készülődés a kvantumkorszakra

A Telekom több alkalommal is foglalkozott már kvantumtechnológiai kutatásokkal. Mennyire tartják ezt a területet stratégiai jelentőségűnek?

— A kvantumtechnológia ma még elsősorban kutatási és fejlesztési terület, ugyanakkor hosszabb távon jelentős hatással lehet a távközlésre és az informatikára is.

Különösen a kvantumbiztonság és a kvantumalapú titkosítás területén látunk olyan lehetőségeket, amelyek a jövőben meghatározóvá válhatnak.

A Deutsche Telekom csoporton belül folyamatosan figyelemmel kísérjük ezeket a fejlesztéseket, és több kutatási programban is részt veszünk.

A technológia széles körű elterjedése még időbe telik, de egy országos infrastruktúrát működtető szolgáltatónak már most készülnie kell azokra a változásokra, amelyeket a kvantumkorszak hozhat.

A távközlés története azt mutatja, hogy azok a vállalatok kerülnek előnybe, amelyek időben felismerik az új technológiák jelentőségét. Ezért fontosnak tartjuk, hogy ezen a területen is jelen legyünk, és közvetlen tapasztalatokat szerezzünk a várható fejlődési irányokról.

The post „Már a hálózatot is tudjuk promptolni” – Telekom-jövőkép a 2G végétől az autonóm működésig appeared first on digitrendi.hu.

A sportfogyasztás új korszaka

Az elmúlt években a streaming szolgáltatások alapjaiban változtatták meg a sportközvetítések piacát. A nézők már nem szeretnének alkalmazkodni a műsorrendhez, és egyre kevésbé fogadják el, hogy egyetlen helyhez vagy eszközhöz legyenek kötve.

A Z generáció és a fiatalabb millenniumi korosztály számára természetes, hogy a tartalom követi őket. Egy mérkőzés lehet a nappali tévéjén, a konyhában egy tableten vagy éppen a villamoson egy mobiltelefon kijelzőjén. A sportélmény ráadásul már nem passzív tevékenység: a nézők valós időben adatokat elemeznek, vitatkoznak a közösségi médiában és egyszerre több eseményt követnek.

Ez a változás nemcsak a műsorszolgáltatókat, hanem a készülékgyártókat is új helyzet elé állította.

Nem a televízió tűnik el, hanem a szerepe változik meg

Miközben sokan évek óta a televíziózás hanyatlását jósolják, a valóság ennél árnyaltabb. A nagyképernyős élmény továbbra is nehezen helyettesíthető, különösen sportesemények esetében.

A gyártók ezért egyre inkább úgy tekintenek a televízióra, mint egy intelligens digitális platformra. A hangsúly már nem kizárólag a paneltechnológián van, hanem azon is, hogy a készülék milyen gyorsan indul el, mennyire gördülékenyen kezeli a streaming szolgáltatásokat, illetve milyen extra funkciókkal segíti a nézőt. A tévégyártásban meghatározó szereplőnek számító LG szerint a modern sportfogyasztásban legalább olyan fontossá vált az operációs rendszer és a processzor teljesítménye, mint maga a képminőség.

A gyártók ugyanabba az irányba tartanak

Az LG nincs egyedül ezzel a gondolkodásmóddal. Az iparág egészében jól látható, hogy a televíziók egyre inkább szolgáltatási platformokká alakulnak.

A Samsung az AI-alapú kép- és hangoptimalizálásra, valamint az okoseszközök összekapcsolására helyezi a hangsúlyt. A Google TV ökoszisztémájára építő gyártók a személyre szabott tartalomajánlásokat fejlesztik. A Hisense és a TCL pedig elsősorban a sportközvetítésekhez kapcsolódó magas képfrissítési frekvenciák, valamint a nagyméretű kijelzők irányába mozdulnak el.

A közös nevező minden szereplőnél ugyanaz: a televízió már nem önálló készülék, hanem egy olyan digitális központ, amely összeköti a streaminget, az adatokat, a mobilos élményt és a közösségi funkciókat.

Egyik fontos válasz a sportélmény visszaköltöztetése a nagyképernyőre

Az LG szerint a sportközvetítések jövője nem a képernyők közötti versengésről szól. A koreai gyártó arra törekszik, hogy azokat az információkat és szolgáltatásokat, amelyeket a nézők ma gyakran a telefonjukon keresnek, közvetlenül a televízióba integrálja.

A vállalat webOS platformján megjelent sportfunkciók valós idejű statisztikákat, mérkőzésinformációkat, eredménykövetést és személyre szabott értesítéseket kínálnak. A cél az, hogy a szurkolóknak ne kelljen folyamatosan a mobiljukért nyúlniuk egy-egy adat vagy eredmény miatt.

Ez különösen aktuális az olyan világméretű sportesemények(lásd foci VB) idején, amikor az időzónák miatt sok mérkőzés nem a legkedvezőbb időpontban kerül képernyőre. A streaming és az on-demand szolgáltatások ilyenkor lehetővé teszik, hogy a nézők akkor nézzék meg a találkozókat, amikor számukra a legkényelmesebb.

A mesterséges intelligencia lehet a következő nagy ugrás

A következő évek fejlesztéseit várhatóan mi más, mint a mesterséges intelligencia(AI) határozza meg. Az AI-alapú képjavítás, a hangoptimalizálás, a személyre szabott ajánlások és a valós idejű tartalomelemzés már ma is megjelennek a prémium készülékekben, de a szakértők szerint ez még csak a kezdet.

A jövő televíziója várhatóan felismeri majd a nézői szokásokat, automatikusan optimalizálja a beállításokat az adott sportághoz, és olyan információkat jelenít meg, amelyek valóban relevánsak az adott felhasználó számára.

Nem a mobil nyer, hanem az együttműködés

A televíziózás történetének egyik legérdekesebb fordulópontjához érkeztünk. A sportközvetítések jövőjét valószínűleg nem az dönti el, hogy a néző a telefonját vagy a televízióját választja-e. Sokkal inkább az, hogy a különböző képernyők milyen hatékonyan képesek kiegészíteni egymást.

A Z generáció valóban gyakran a villamoson, a munkahelyen vagy útközben követi kedvenc csapatait. Amikor azonban eljön egy világbajnoki döntő, egy Bajnokok Ligája-elődöntő vagy egy olimpiai finálé pillanata, a nagyképernyős élménynek továbbra is megvan a maga ereje. A televízió nem tűnik el a nappalikból – csak okosabbá, személyesebbé és interaktívabbá válik.

The post Nem a mobil győzi le a tévét – új korszak kezdődik a sportközvetítésekben appeared first on digitrendi.hu.

A több mint negyedszázada működő budapesti központ szerepe jóval túlmutat egy hagyományos helyi képviselet működésén. Az SAP Hungary és a korábban felvásárolt Emarsys csapatával együtt több mint 2200 szakember dolgozik Magyarországon, miközben a fejlesztőközpontban mintegy ezer szoftverfejlesztő, ötszáz technikai támogatási szakértő és négyszáz cloud- és DevOps-mérnök vesz részt a vállalat globális termékeinek fejlesztésében.

A budapesti csapatok több stratégiai fontosságú területen dolgoznak, köztük az ellátásilánc-menedzsment, az ügyfélélmény-megoldások, a pénzügyi és beszerzési rendszerek, a humánerőforrás-menedzsment, az eszközgazdálkodás, valamint az SAP üzleti mesterséges intelligencia platformjának fejlesztésén.

AI a gyakorlatban

Az eseményen bemutatott fejlesztések jól érzékeltették, hogyan jelenik meg a mesterséges intelligencia(AI) a vállalati folyamatokban.

Az egyik demonstráció az SAP Engagement Cloud, vagyis az Emarsys platform képességeire épült. A rendszer AI-alapú ügynökök segítségével támogatja a marketing-, kereskedelmi és értékesítési folyamatokat, lehetővé téve az ügyfélélmény valós idejű személyre szabását több kommunikációs csatornán keresztül is.

A másik bemutatott fejlesztés arról szól, hogyan alkalmaz az SAP többügynökös mesterségesintelligencia-rendszereket saját terméktámogatási és felhőüzemeltetési folyamataiban. A megoldások célja az ügyfélbejelentések gyorsabb feldolgozása, a problémák hatékonyabb kezelése és a szolgáltatási színvonal javítása.

A harmadik demonstráció az autonóm üzemkarbantartás koncepcióját ismertette. A fejlesztés AI-ügynökök segítségével támogatja a karbantartási jelentések feldolgozását, a hibák azonosítását, a prioritások meghatározását és a karbantartási feladatok tervezését, csökkentve az adminisztrációs terheket és a leállások kockázatát.

Három nap az AI-jövő építésére

Az Insider Tour résztvevői betekintést nyerhettek az SAP AI Code Camp budapesti állomásának munkájába is. A háromnapos eseményen mintegy 260 fejlesztő, termékmenedzser, UX-szakértő és üzleti szakember dolgozott közösen azon, hogy valós üzleti problémákra keressen mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat.

A program nem hagyományos képzés vagy verseny, hanem gyakorlati innovációs műhely, ahol a résztvevők működő prototípusokat hoznak létre rövid idő alatt. A kezdeményezés jól mutatja, milyen szerepet tölt be a budapesti központ az SAP globális innovációs ökoszisztémájában.

Új növekedési lehetőségek Magyarországon

Az eseményen Hidvégi Péter, az SAP Hungary tavaly kinevezett ügyvezető igazgatója a vállalat hazai üzleti fókuszterületeiről is beszélt.

A nagyvállalati szegmensben továbbra is meghatározó szerepet kapnak az S/4HANA-transzformációs projektek és az ezekhez kapcsolódó AI-integrációk. Emellett az SAP jelentős növekedési lehetőséget lát a kis- és középvállalati szektorban is, ahol a gyorsabban bevezethető, felhőalapú vállalatirányítási megoldások iránt nő az érdeklődés.

A vállalat ugyanakkor a közszféra digitalizációját is az egyik legfontosabb jövőbeli üzleti területének tekinti. A közigazgatási és állami szervezetek esetében egyre hangsúlyosabb szerepet kap az adatok kezelése, a digitális folyamatok fejlesztése, valamint az adatszuverenitás kérdése.

A Digitrendi kérdésére válaszolva Hidvégi Péter elmondta: az SAP már évekkel ezelőtt felismerte az adatszuverenitás jelentőségét, és Németországban már ki is alakította a szuverén felhő működési modelljét. A kritikus infrastruktúrákat működtető állami szervezetek esetében ugyanis nem elegendő pusztán a GDPR-előírások teljesítése, hanem az is fontos szempont lehet, hogy az adatok és az azokat kezelő szakemberek meghatározott földrajzi és jogi keretek között maradjanak.

Az SAP vezetője szerint megfelelő piaci igény esetén Magyarországon is létrejöhetne olyan volumen, amely üzletileg megalapozhatná egy szuverén adatközpont kialakítását. Ez meglévő infrastruktúrára is épülhet, de akár új beruházásként is megvalósulhatna, ugyanakkor egy ilyen döntés minden esetben az SAP globális vezetésének jóváhagyását igényli.

A budapesti Insider Tour egyik legfontosabb üzenete ugyanakkor nem egy konkrét technológia vagy termék volt, hanem az, hogy Magyarország ma már nem csupán felhasználója, hanem aktív alakítója is a tőkekapitalizációja alapján Európa legnagyobb cége, az SAP globális innovációs tevékenységének.

The post Budapesten (is) épül az SAP jövője: ritka betekintést adott globális fejlesztéseibe a cég appeared first on digitrendi.hu.

Mi jön a gigagyárak után?

A mikrogyár nem egyszerűen kisebb gyárat jelent. A koncepció alapja, hogy a termelés mérete nem önmagában cél, hanem a tényleges piaci igényekhez igazodik.

A gyártás így nem előzi meg a keresletet, hanem közvetlenül a valós megrendelésekhez igazodik. A szakirodalom ezt pull stratégiának nevezi, szemben a hagyományos push modellel, amelyben a termékeket előre legyártják, és raktárakban tárolják.

Régi ötlet, új technológiák

Bár a mikrogyárak ma új trendnek tűnnek, maga az elképzelés nem új.

A koncepció gyökerei még az 1990-es évek japán kutatásaiba nyúlnak vissza. A mérnökök már akkor felismerték, hogy számos termék előállításához nincs szükség hatalmas gyártósorokra és üzemcsarnokokra. A modell széles körű elterjedését azonban sokáig korlátozta a technológia.

Az áttörést három terület fejlődése hozta meg:

• az ipari robotika

• az IoT-alapú érzékelők

• a mesterséges intelligencia

Ezek együttesen tették lehetővé, hogy kis alapterületen, korlátozott emberi beavatkozással is gazdaságosan működjenek a gyártóegységek.

Miért éppen most kerültek reflektorfénybe?

A mikrogyárak terjedését több globális folyamat egyszerre gyorsítja. Közülük is a legfontosabbak: a Covid-járvány idején tapasztalt ellátási problémák, a növekvő szállítási költségek, a geopolitikai feszültségek, az új vámok és kereskedelmi korlátozások, a fenntarthatósági elvárások erősödése.

Miközben a hagyományos modellben a termékek gyakran több ezer kilométert utaznak a gyártástól a vásárlóig, a mikrogyárak közvetlenül a célpiac közelében működnek. Ez jelentősen csökkentheti a logisztikai költségeket és a szállítás környezeti terhelését is.

Előnyben vannak a személyre szabhatóság korában

A fogyasztók egyre kevésbé elégednek meg a tömegtermékekkel. A személyre szabott ruházat, bútorok vagy egyéb használati tárgyak iránti kereslet folyamatosan nő, miközben a digitális gyártási rendszerek lehetővé teszik, hogy a termelés szinte azonnal alkalmazkodjon az egyedi igényekhez.

A mikrogyárak egyik legnagyobb előnye, hogy a termelési folyamatok átállítása minimális költséggel történhet meg.

Ez különösen fontos olyan területeken, mint:

• a slow fashion

• az egyedi bútorok gyártása

• a prémium élelmiszeripar

• az elektronikai összeszerelés

• az additív gyártás és a 3D nyomtatás

Az additív gyártás egyik kedvenc modellje

A mikrogyárak különösen jól illeszkednek a 3D nyomtatásra épülő termelési modellekhez. Itt a gyártás már eleve digitális folyamatként indul, ezért könnyen telepíthető több kisebb helyszínre is.

Ez utóbbiak közé sorolható egyebek mellett az amerikai Haddy vállalat, amely újrahasznosítható és biológiailag lebomló alapanyagokból készít nagy méretű alkatrészeket robotizált additív gyártási technológiával. A vállalat bútoripari, tengeri és védelmi ipari alkalmazások számára egyaránt termel.

Szoftver nélkül nincs mikrogyár

A mikrogyárak működésének valódi alapja nem maga a robot vagy a gyártógép, hanem a szoftver. A modern rendszerekben a tervezéstől a gyártás-előkészítésen át egészen az értékesítésig minden folyamat digitálisan kapcsolódik össze.

A kulcstechnológiák közé tartoznak:

• a digitális ikrek

• a felhőalapú gyártásirányítás

• az AI-alapú optimalizálás

• a valós idejű adatgyűjtés

• a robotizált gyártásvezérlés

A cél, hogy egy adott sikeres gyártási modell akár a világ másik pontján is gyorsan és azonos minőségben reprodukálható legyen.

Új piac nyílhat az ipari digitalizáció szereplői előtt

A mikrogyárak térnyerése nemcsak a gyártóvállalatok számára jelenthet lehetőséget.Jól járhatnak azok az ipari technológiai beszállítók is, amelyek korábban elsősorban a nagyvállalati szektorra koncentráltak.

Európában ennek egyik látványos példája lehet a Siemens.

A vállalat hagyományosan autógyárak, akkumulátorgyárak, félvezetőgyárak, elektronikai gyártók, multinacionális iparvállalatok digitalizációs és automatizálási partnereként vált ismertté.

A német mérnöki vállalatcsoport most már a mikrogyárak számára is elérhetővé kívánja tenni többek között az Xcelerator nyílt digitális üzleti platformját, amellyel a kisebb, de erősen automatizált gyártóegységek ugyanazokhoz a digitális eszközökhöz férhetnek hozzá, amelyek korábban főként a nagyipari szereplők kiváltságai voltak.

Nem kizárt, hogy a mikrogyárak térnyerésének egyik nyertese éppen a magyar kkv-szektor lehet. A digitalizált, kis alapterületű és rugalmas gyártási modellek olyan vállalkozások számára is belépési lehetőséget kínálhatnak a magasabb hozzáadott értékű termelésbe, amelyek számára a hagyományos gyárépítési logika eddig elérhetetlenül költséges volt. A következő évek fejlesztési és beruházási forrásai ezért nemcsak új üzemeket, hanem egy új gyártási kultúrát is finanszírozhatnak.

The post Kicsi, automatizált és helyben termel: itt a mikrogyárak új korszaka appeared first on digitrendi.hu.

A megkérdezettek több mint 90 százaléka szerint az energiahatékonyságnak és a fenntarthatóságnak meghatározó szerepet kell kapnia az új lakóingatlanok tervezésében – derül ki a Schneider Electric kutatásából.

A válaszok arra utalnak, hogy a magyar lakosság gondolkodása egyre inkább igazodik ahhoz a közép- és kelet-európai trendhez, amelyet az elmúlt évek energiapiaci bizonytalanságai és költségnövekedései alakítottak ki.

A felmérés szerint a legtöbben nem kényelmi vagy esztétikai beruházásokra költenének elsőként, hanem olyan fejlesztésekre, amelyek csökkenthetik az áramszámlát. A válaszadók 84 százaléka energiahatékonysági, okosotthon- vagy energiafüggetlenségi beruházást tartana a legfontosabbnak.

Érdekes eredmény, hogy az okosotthon-rendszerek esetében sem a komfort áll az első helyen. A megkérdezettek 83 százaléka szerint az ilyen megoldások legfontosabb feladata az energiahatékonyság javítása, míg a kényelmi funkciókat mindössze 37 százalék tartja kiemelt szempontnak.

Az energiahatékonyság már nem csak rezsikérdés

A válaszok alapján az energiahatékonyság már nem pusztán rezsikérdés. A megkérdezettek többsége szerint az olyan fejlesztések, mint a szigetelés, a korszerű nyílászárók vagy akár az okosotthon-technológiák, az ingatlan értékét is növelik.

A mindennapi energiatakarékosságban egyelőre még a hagyományos módszerek dominálnak: a legtöbben továbbra is a világítás lekapcsolásával próbálnak spórolni. Ugyanakkor már a válaszadók közel kétharmada cserélte le vagy tervezi lecserélni háztartási gépeit energiahatékonyabb modellekre, és minden harmadik megkérdezett intelligens világítást vagy okostermosztátot is használ.

„A fenti szempontokat érdemes figyelembe venniük a lakóingatlan fejlesztéssel foglalkozó vállalkozásoknak is, és célszerű olyan megoldásokat választani, amelyek egyszerre segítenek csökkenteni az energiaköltségeket, egyszerűen használhatók, megbízhatóan működnek. Az otthonok energiahatékonyságának javítása nem egyetlen eszközről szól, hanem az elektrifikáció és a digitalizáció összehangolt alkalmazásáról, hogy az ingatlanok energiafelhasználása jobban mérhető, szabályozható és optimalizálható legyen, miközben csökkentjük a környezeti terhelést is” – húzza alá Géczy Áron, a Schneider Electric marketingigazgatója.

The post A rezsicsökkentés lett itthon az új okosotthon-motiváció appeared first on digitrendi.hu.

A vállalat szerint a fejlesztés európai szinten is úttörőnek számít, mivel a vásárlók egyetlen beszélgetésen belül intézhetik a teljes online bevásárlást, anélkül, hogy külön menüpontok vagy fizetési felületek között kellene váltaniuk.

Az AI már nemcsak segít, hanem el is végzi a munkát

A Kifli.hu az idei év elején vezette be a MAIA névre keresztelt mesterséges intelligencia alapú asszisztensét, amelyről a Digitrendi is beszámolt. Az eredeti cél az volt, hogy a vásárlók természetes nyelven adhassák meg igényeiket, az AI pedig segítsen a termékek keresésében, a menütervezésben vagy a korábbi bevásárlások újrarendelésében.

A mostani fejlesztéssel azonban az asszisztens egy új kategóriába lépett. A MAIA már képes a teljes vásárlási folyamat lebonyolítására: termékeket keres, kosarat állít össze, kiválasztja a szállítási időpontot, majd az elmentett fizetési adatok segítségével a rendelést is véglegesíti.

A rendszer hangalapú vezérléssel is használható, így a vásárlók akár szóban is összeállíthatják a heti bevásárlást.

Érkezik az agentic commerce korszaka a kereskedelembe

A Kifli.hu fejlesztése jól illeszkedik ahhoz a globális trendhez, amelyet a szakma egyre gyakrabban nevez agentic commerce-nak. Ennek lényege, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán tanácsokat ad vagy keresési eredményeket jelenít meg, hanem konkrét feladatokat hajt végre a felhasználó helyett.

Az elmúlt hónapokban több jelentős szereplő is hasonló irányba indult el. Az Egyesült Államokban az Instacart és a ChatGPT integrációja már lehetővé teszi a bevásárlás teljes lebonyolítását beszélgetéses felületen keresztül, míg a Walmart, az Uber Eats és a Google is aktívan fejleszti saját AI-vásárlási megoldásait.

Európában ugyanakkor a legtöbb kezdeményezés még tesztfázisban tart. A Tesco például jelenleg kísérleti jelleggel próbál ki egy AI-alapú bevásárlási asszisztenst, amely recepteket ajánl és bevásárlólistákat állít össze.

A Rohlik szerint éppen ezért számít mérföldkőnek a MAIA legújabb verziója, amely már nemcsak ajánlásokat ad, hanem a teljes rendelési folyamatot képes végrehajtani.

Egyre többen igénylik MAIA munkáját

A vállalat adatai szerint a hangalapú MAIA indulása óta több mint 35 ezer beszélgetés zajlott a rendszeren keresztül, és több mint 15 ezer egyedi felhasználó próbálta ki a szolgáltatást. A vásárlók közel negyede többször is visszatért, ami arra utal, hogy a megoldás túlmutat az egyszeri technológiai kíváncsiságon.

Az írásos változat használata szintén gyorsan növekszik: a Rohlik adatai szerint 2025. augusztusa és 2026 tavasza között mintegy másfélszeresére nőtt a havi aktivitás, miközben összesen már több mint 166 ezer beszélgetés zajlott az asszisztensen keresztül. A felhasználói elégedettség 90 százalék felett alakult.

Nem csak saját AI-t épít, az AI-platformok felé is nyit a Kifli

A Rohlik fejlesztései nem állnak meg a saját alkalmazáson belül. A vállalat saját MCP (Model Context Protocol) szervert is indított, amely egy olyan nyílt technológiai szabványra épül, amely lehetővé teszi, hogy külső AI-asszisztensek közvetlenül kapcsolódjanak a Kifli szolgáltatásaihoz.

Ennek köszönhetően a haladó felhasználók akár olyan AI-klienseket is összekapcsolhatnak a webáruházzal, mint a ChatGPT vagy a Claude, amelyek így személyes bevásárlási asszisztensként működhetnek. Az AI nemcsak termékeket kereshet és kosarat állíthat össze, hanem kezelheti a rendeléseket, nyomon követheti a kiszállítást vagy akár ügyfélszolgálati feladatokat is elláthat.

A lépés jól mutatja, hogy a kereskedelemben is egyre inkább az úgynevezett „AI-agent” modell kerül előtérbe. Ebben a világban a felhasználók nem feltétlenül egy webáruház vagy mobilalkalmazás felületén vásárolnak majd, hanem saját AI-asszisztensükön keresztül intézik a mindennapi beszerzéseket. A Rohlik ezzel nem csupán egy új funkciót vezetett be, hanem egy olyan technológiai infrastruktúrát is épít, amely a jövő AI-alapú kereskedelmi modelljeinek alapját jelentheti.

Mindeközben terjeszkedik is a Kifli.hu

Az AI-fejlesztések mellett a Kifli.hu logisztikai hálózatát is folyamatosan bővíti. A vállalat június elején jelentette be, hogy jelentősen növeli balatoni jelenlétét: a déli part és a nyugati medence új településein is elindítja a kiszállítást, így már 65 Balaton környéki településen érhető el a szolgáltatás.

A bővítés jól mutatja, hogy a biatorbágyi, nagyrészt automatizált logisztikai központ átadása után a társaság nemcsak technológiai, hanem földrajzi értelemben is gyors növekedési szakaszba lépett.

A következő lépés már a teljesen automatizált vásárlás lehet

A kereskedelemben sokáig a keresőmotorok és az ajánlórendszerek jelentették a digitális innováció csúcsát. Most azonban egy új korszak kezdődik, amelyben a vásárlók egyre gyakrabban bízzák majd az ismétlődő feladatokat mesterséges intelligenciára.

A kérdés már nem az, hogy az AI tud-e bevásárlólistát írni, hanem az, hogy mikor válik természetessé, hogy helyettünk intézi el az egész bevásárlást.

The post Nemcsak ajánl, hanem már be is vásárol nekünk a Kifli.hu AI-asszisztense appeared first on digitrendi.hu.

A fizetések jövője nem feltétlenül a wallet

Az online fizetési innovációkról szóló hírekben az elmúlt években leginkább az Apple Pay, a Google Pay vagy más digitális pénztárcák(wallet) kapták a figyelmet. A Visa és a SimplePay által most bevezetett Click to Pay azonban más megközelítést képvisel.

Míg a wallet-megoldások egy adott technológiai ökoszisztémához kapcsolódnak, addig a Click to Pay a kártyatársaságok által támogatott, nyílt iparági szabványra épül. A cél nem egy új alkalmazás létrehozása, hanem az online vásárlások egyik legnagyobb problémájának megszüntetése: a kártyaadatok ismételt begépelésének kiváltása.

A rendszer tokenizációt alkalmaz, vagyis a valódi kártyaadatokat egyedi digitális azonosítók helyettesítik. A Visa szerint ezzel a manuális kártyaadat-bevitelhez képest jelentősen csökkenthető a csalások kockázata.

Miért érdekes a Click to Pay, ha már létezik Apple Pay és Google Pay?

Első pillantásra jogosnak tűnhet a kérdés: miért van szükség új fizetési megoldásra, amikor az Apple Pay, a Google Pay vagy a különböző egyéb mentett kártyás fizetések már régóta elérhetők?

A különbség az, hogy a Click to Pay nem egy új digitális pénztárca, hanem egy kártyatársasági szintű, nyílt szabványra épülő online fizetési infrastruktúra.

Az Apple Pay és a Google Pay egy-egy technológiai ökoszisztéma része. A Click to Pay ezzel szemben az EMVCo – a Visa, a Mastercard, az American Express, a Discover és a JCB által létrehozott szabványügyi szervezet – keretrendszerére épül.

Ennek köszönhetően:

• nem kötődik egyetlen készülékgyártóhoz vagy operációs rendszerhez;

• nincs szükség külön wallet alkalmazásra;

• bármilyen böngészőből használható;

• több kártyatársaság kártyáit is képes kezelni;

• egységesebb online fizetési élményt kínál a kereskedők számára.

Az adatkezelési szempont sem elhanyagolható. Bár az Apple és a Google sem fér hozzá közvetlenül a bankkártyaadatokhoz a fizetés során, a Click to Pay mögött mégis elsősorban a pénzügyi szektor infrastruktúrája áll, nem pedig egy reklám- vagy platformgazdaságban érdekelt technológiai szereplő.

A rendszer valójában az úgynevezett „vendégvásárlás” problémájára kínál megoldást. A webshopok jelentős részében ma is manuálisan kell megadni a bankkártyaadatokat, ami sok esetben a vásárlási folyamat megszakításához vezet. A Visa és a SimplePay szerint a tranzakciók több mint fele még mindig ilyen módon történik.

A fejlesztés a kosárelhagyás ellen is harcol

A fizetési piac egyik kevésbé látványos, ugyanakkor komoly problémája a kosárelhagyás.

A Visa közép-kelet-európai kutatása szerint a vásárlók közel fele megszakítja a vásárlást, ha a fizetési folyamat túl hosszadalmas vagy bonyolult. A biztonság szintén kulcskérdés: a válaszadók többsége kész lenne új megoldásra váltani, ha az nagyobb biztonságot kínál.

A Click to Pay ebből a szempontból az online vásárlások „érintéses fizetésévé” szeretne válni. A vásárló egyszer regisztrálja a kártyáját, később pedig néhány kattintással fizethet azokban a webáruházakban, amelyek támogatják a rendszert.

A Visa szerint a technológia nemcsak a vásárlói élményt javíthatja, hanem a kereskedők számára is üzleti előnyöket hozhat a sikeresen lezárt tranzakciók számának növelésével.

Miért épp a SimplePay, és hogyan kapcsolódik az OTP Bankhoz?

A Click to Pay magyarországi bevezetésének jelentőségét az is növeli, hogy a megoldás a hazai online fizetési piac egyik meghatározó szereplőjének rendszerében jelenik meg.

A SimplePay az OTP Csoport fintech vállalata, amelyet az OTP Bank 2013-ban hozott létre eredetileg OTP Mobil néven. A cég az évek során a bankcsoport digitális fizetési és innovációs központjává vált, miközben szolgáltatásai fokozatosan túlnőttek az OTP ügyfélkörén.

A vállalat két, a fogyasztók számára is jól ismert területen van jelen. Az egyik a több mint négymillió regisztrált felhasználóval rendelkező Simple alkalmazás, amely mobilfizetési és egyéb digitális szolgáltatásokat – például parkolást, autópálya-matrica-vásárlást vagy jegyvásárlást – kínál. A másik a kereskedőknek szóló SimplePay fizetési infrastruktúra, amely online fizetési megoldásokat és POS-terminálos elfogadást biztosít.

Bár a vállalat az OTP Csoport része, szolgáltatásai nem kizárólag OTP-ügyfelek számára érhetők el: a rendszer bármely bank által kibocsátott bankkártyával használható, és számos hazai webáruház fizetési hátterét biztosítja.

A még akadálymentesebb fizetés felé is nyitnak

A Click to Pay bevezetése mellett a héten egy másik, eltérő célú fejlesztésről is hírt adott a pénzintézet.

Az OTP Bank és a SimplePay Android alapú POS-termináljain akadálymentes fizetési mód vált elérhetővé a vak és gyengénlátó ügyfelek számára. A magyar nyelvű hangos tájékoztatás végigkíséri a tranzakció teljes folyamatát, a fizetendő összeg bemondásától egészen a fizetés eredményének visszajelzéséig.

A megoldás külön alkalmazás vagy speciális eszköz nélkül használható. A fejlesztés az Informatika a Látássérültekért Alapítvány közreműködésével valósult meg, és célja, hogy a látássérült ügyfelek nagyobb önállósággal és biztonságérzettel intézhessék a bankkártyás fizetéseiket.

A fizetések következő versenye már nem a kártyákról szól

A fizetési piac ma már egyre kevésbé arról versenyez, hogy milyen kártyát használunk, és egyre inkább arról, mennyire gyorsan, egyszerűen és biztonságosan tudunk fizetni.

A Click to Pay és az akadálymentes terminálfejlesztés ugyan két különböző területet érint, mégis ugyanabba az irányba mutat: a digitális fizetések jövőjét egyre inkább a felhasználói élmény, a kényelem és a hozzáférhetőség határozza meg.

The post A gyorsabb online vásárlástól az akadálymentes terminálokig – új fejlesztésekkel bővít a SimplePay appeared first on digitrendi.hu.

Az elektronikus aláírás mára a vállalati és közigazgatási ügyintézés természetes részévé vált. Segítségével szerződések, nyilatkozatok és hivatalos dokumentumok írhatók alá anélkül, hogy papírra vagy személyes jelenlétre lenne szükség.

Egy fontos kérdésre azonban eddig gyakran külön dokumentumokkal kellett választ adni: az aláíró valóban rendelkezett-e azokkal a jogosultságokkal, amelyek alapján eljárhatott?

Erre kínál megoldást az úgynevezett minősített attribútumtanúsítvány, amelynek bevezetésében egy magyar vállalat, a Microsec ért el európai szintű elsőséget.

Több információ egyetlen aláírás mögött

A hagyományos elektronikus aláírás azt igazolja, hogy egy adott személy aláírta a dokumentumot. Az attribútumtanúsítvány ennél tovább megy: hitelesen igazolhatja azt is, hogy az aláíró milyen szerepkörrel, jogosultsággal vagy státusszal rendelkezett az aláírás pillanatában.

Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy egy elektronikus dokumentumból automatikusan ellenőrizhetővé válik például, hogy az aláíró valóban jogosult volt-e egy vállalat képviseletére, rendelkezett-e cégjegyzési joggal, kamarai tagsággal vagy egy adott szakmai jogosultsággal.

A rendszer akár abban is segíthet, hogy pontosan azonosítható legyen az aláíró személye, ami különösen hasznos lehet a gyakori nevek esetében.

Kevesebb papír, gyorsabb ügyintézés

A vállalatok és a hatóságok számára a legnagyobb előnyt az jelentheti, hogy számos külön igazolás kiválthatóvá válik. A képviseleti jogosultságot, meghatalmazásokat vagy egyéb státuszigazolásokat sok esetben nem kell majd külön dokumentumokkal bizonyítani, mert ezek az információk közvetlenül kapcsolódhatnak az elektronikus aláíráshoz.

Ez egyszerűbbé teheti a szerződéskötést, a jóváhagyási folyamatokat, a pénzügyi döntések dokumentálását vagy akár a közigazgatási ügyintézést is.

Európa digitális jövőjének része

Az elmúlt években az elektronikus aláírás széles körben elterjedt a vállalati és közigazgatási folyamatokban, de az Európai Unió még messze van a teljes digitalizációtól.

Az új eIDAS 2.0 szabályozás egyik fő célja éppen az, hogy a digitális személyazonosságot, a digitális pénztárcát (EU Digital Identity Wallet) és az elektronikus aláírást egységes rendszerbe kapcsolja.

A mostani attribútumtanúsítványok ennek az ökoszisztémának fontos elemei lesznek, mert nemcsak azt bizonyítják majd, hogy valaki aláírt egy dokumentumot, hanem azt is, hogy milyen minőségében tette ezt.

A Microsec, azzal, hogy az Európai Unióban elsőként teljesítette az új szolgáltatásra vonatkozó minősített követelményeket, és felkerült az uniós bizalmi szolgáltatók listájára mint minősített attribútumtanúsítvány-szolgáltató.

A cég tehát egy olyan területen lett első, amely várhatóan az európai digitális ügyintézés egyik alapkövévé válik a következő években.

A következő lépés

A technológia széles körű elterjedéséhez azonban még szükség lesz arra, hogy a vállalati és közigazgatási rendszerek képesek legyenek fogadni és automatikusan ellenőrizni ezeket az új típusú igazolásokat. Ha ez megvalósul, az elektronikus ügyintézés újabb jelentős lépést tehet a teljesen papírmentes működés felé.

A mostani bejelentés ezért nem csupán egy új szolgáltatás indulását jelenti, hanem egy olyan technológiai irány kezdetét is, amely a következő években alapjaiban alakíthatja át az európai digitális ügyintézést.

The post Magyar cég nyit új fejezetet az e-aláírások európai történetében appeared first on digitrendi.hu.

Az energiahatékonyság ma már üzleti kérdés

A fenti tendencia ugyanis jól illeszkedik az európai trendekhez, ahol az okosépületek a fenntarthatósági és versenyképességi célok egyik legfontosabb eszközévé váltak.

Az energiaárak elmúlt évekbeli hullámzása alapvetően átformálta a vállalati gondolkodást. Ma már nem csupán környezetvédelmi vagy fenntarthatósági szempont, hanem konkrét üzleti érdek is az energiafogyasztás csökkentése.

A magyar vállalkozások több mint kétharmada energiahatékonyabb gépek beszerzésével próbálja mérsékelni fogyasztását, közel ugyanennyien pedig intelligens világítási és termosztát-rendszereket vezettek be — derül ki a Schneider Electric friss kutatásából.

A válaszadók csaknem negyede energiamenedzsment- vagy épületfelügyeleti rendszert is használ.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a vállalkozások jelentős része nagyon kitettnek érzi magát az energiaárak emelkedése miatt: a cégek közel kétharmadának pedig egy nagyarányú áramár-növekedés már komoly nehézségeket okozna.

Európa-szerte terjednek az intelligens épületek

A magyarországi folyamatok nem egyediek. Az Európai Unió energiahatékonysági és klímavédelmi célkitűzései egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az épületállomány korszerűsítésére.

Az épületek Európában az energiafelhasználás mintegy 40 százalékáért felelősek, ezért a digitalizált épületüzemeltetés az egyik legfontosabb eszközzé vált a fogyasztás mérséklésében. A modern épületfelügyeleti rendszerek valós időben képesek figyelni és optimalizálni a fűtést, a hűtést, a világítást és az elektromos hálózat működését.

A nemzetközi trendek alapján az okosépület-technológiák alkalmazását ma már nem elsősorban a komfort növelése, hanem az energiamegtakarítás, a működési költségek csökkentése és a fenntarthatósági célok teljesítése ösztönzi.

A magyar cégek is egyre tudatosabbak

A felmérés szerint a vállalatok 84 százaléka úgy véli, hogy az új ipari és kereskedelmi épületek tervezésénél a fenntarthatóságnak és az energiahatékonyságnak kell elsőbbséget élveznie. Közel kétharmaduk a fejlett energiamenedzsment és épületfelügyeleti rendszereket is alapvető elvárásnak tekinti.

Érdekes ugyanakkor, hogy a kényelem és a dizájn csak a válaszadók kis részénél szerepelt a legfontosabb szempontok között. Ez arra utal, hogy a vállalati ingatlanok esetében az energiahatékonyság és az üzleti racionalitás egyre inkább felülírja az esztétikai megfontolásokat.

A legnagyobb akadály továbbra is a megtérülés

Bár a vállalatok többsége tisztában van az energiahatékonysági beruházások előnyeivel, a megvalósítást gyakran a költségek fékezik. A kutatásban részt vevő cégek közel fele a magas beruházási költségeket, harmada pedig a hosszú megtérülési időt nevezte meg a legnagyobb akadálynak. Emiatt a válaszadók 40 százaléka az elmúlt öt évben egyáltalán nem hajtott végre energiahatékonysági fejlesztést.

Pedig a digitális épületüzemeltetés egyik legnagyobb előnye éppen az, hogy számos esetben jelentős megtakarítás érhető el anélkül, hogy teljes épületfelújításra lenne szükség. Az intelligens vezérlési és monitoring rendszerek az esetek nagy részében gyorsabb megtérülést kínálnak, mint a hagyományos korszerűsítési projektek.

Az okosépület nem a jövő, hanem már a jelen

Míg néhány éve az okosépület kifejezés elsősorban futurisztikus technológiákat idézett fel, ma már egyre inkább a vállalati versenyképesség egyik alapfeltételévé válik. A magyar vállalkozások válaszai alapján az energiahatékonyság, az energiabiztonság és a digitális felügyelet együttese ma már nem extra szolgáltatásnak, hanem alapvető üzleti elvárásnak számít.

The post Már nem elég a szigetelés: az okosépületek felé fordulnak a magyar cégek appeared first on digitrendi.hu.