Az energiamenedzsment piac meghatározó vállalkozásának a becslése szerint az energiahatékonyság növelése és az elektromos technológiák szélesebb körű alkalmazása 2040-re éves szinten legalább 250 milliárd euró megtakarítást eredményezhetne az Európai Unióban. Emellett mérsékelné az importált fosszilis energiahordozóktól való függőséget és csökkentené az energiaárak ingadozásából fakadó kockázatokat.

Az energiaimport továbbra is Európa egyik gyenge pontja

Az EU energiaigényének közel 60 százalékát ma is importból fedezi, ami évente több száz milliárd eurós kiadást jelent. Ez különösen érzékennyé teszi az európai gazdaságot a geopolitikai konfliktusokra és a fosszilis energiahordozók világpiaci ármozgásaira.

A cég szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy Európában az energiaköltségek jellemzően kétszer-négyszer magasabbak, mint több versenytárs régióban. Miközben az energiaárak globálisan is emelkednek, az európai vállalatok számára egyre fontosabb kérdéssé válik az energiafelhasználás optimalizálása.

A digitalizáció gyors megtakarításokat hozhat

A cég szerint a leggyorsabban megtérülő beruházások közé tartoznak az épületek és ipari létesítmények energiafelhasználását optimalizáló digitális rendszerek.

Az intelligens épületfelügyeleti és energiamenedzsment-megoldások valós időben képesek szabályozni a fűtést, hűtést, szellőztetést vagy a világítást. A Schneider Electric becslése szerint ezekkel az eszközökkel az EU teljes energiafogyasztása akár 5–6 százalékkal is mérsékelhető lenne.

Az iparban szintén jelentős tartalékok vannak. A vállalat szerint a korszerű energiamenedzsment-rendszerek és az alacsony költségű hatékonyságnövelő intézkedések akár 30 százalékos energiamegtakarítást is lehetővé tehetnek, miközben megalapozzák a digitalizált gyártási folyamatokat.

Európa lemaradásban van az elektrifikációban

Bár a megújuló energiaforrások aránya folyamatosan nő, az energiafelhasználás jelentős része továbbra sem villamos energiára épül.

Az európai energiamixben jelenleg mindössze 21 százalék az elektromos energia részesedése, ami mintegy tíz százalékponttal marad el a gyors elektrifikációt végrehajtó Kínától. A cég szerint ezért kiemelt figyelmet kellene fordítani az elektromos fűtési rendszerek, a hőszivattyúk és az elektromos közlekedés terjedésének ösztönzésére.

A vállalat különösen a hőszivattyúk elterjedésében lát jelentős lehetőséget, mivel ezek akár három-ötször hatékonyabban működhetnek a hagyományos gázkazánoknál.

A következő lépcsőfok az intelligens hálózatoké

A következő évek egyik legfontosabb feladata az energiarendszer digitalizációja lehet. Ebben kulcsszerepet kaphatnak az intelligens mérőórák, a napelemes rendszerekhez kapcsolódó energiatárolás, valamint azok a digitális megoldások, amelyek képesek összehangolni a fogyasztást és a hálózat terhelését.

A vállalat úgy látja, hogy az energiahatékonyság és az elektrifikáció ma már nem kizárólag környezetvédelmi kérdés. Sokkal inkább arról szól, hogy Európa képes lesz-e mérsékelni energiafüggőségét, csökkenteni költségeit és megőrizni versenyképességét a globális gazdaságban.

The post Drága energiacsapdában ragadt Európa – technológiai fordulatot sürget a Schneider Electric appeared first on digitrendi.hu.

Az autonóm működést támogató fejlesztések megvalósítása kritikus jelentőségű lesz a következő öt évben az energia- és vegyipari szektorban dolgozó vezetők harmada szerint – derül ki a Schneider Electric(SE) által bemutatott „Global Autonomous Maturity Report” című tanulmányból. A folyamat éllovasai jelenleg az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országai, valamint Ázsia, középtávon azonban Észak-Amerikában várható a leggyorsabb előrelépés.

Kritikus fordulópont előtt az iparágak

Kritikus változások előtt áll a globális energia- és vegyipari szektor az elektrifikáció, az automatizáció és a digitalizáció egyszerre jelentkező hatásainak köszönhetően – ez az egyik fő megállapítása a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által bemutatott elemzésnek. A mesterséges intelligencia (AI) térhódítása a technológiát kiszolgáló adatközponti infrastruktúra gyors bővülése miatt korábban nem tapasztalt nyomást helyez a globális energiarendszerre, ami fokozza az igényt a rugalmas, hatékony és ellenállóképes működésre.

A tanulmány elkészítéséhez 400, az energia- és vegyipari szektorban vezető pozíciót betöltő szakember körében végeztek felmérést. A megkérdezett vezetők harmada (31,5%) jelezte, hogy az autonómia fejlesztése „kritikus” prioritás lesz a következő öt évben, tíz éves távlatban pedig már 44 százalékuk gondolja így. A válaszadók kevesebb mint 5 százaléka tartja alacsony prioritásúnak ezt a kérdést.

Az autonómia már üzleti kényszer

Az autonóm működést támogató rendszerek bevezetése kapcsán a fő motivációt az erős üzleti nyomás jelenti. Az autonóm rendszerek bevezetésének késleltetése az alábbi negatív folyamatokkal járhat:

• magasabb működési költségek (a cégek 59%-a szerint)

• súlyosbodó szakemberhiány

• versenyképességi hátrány a gyorsabban alkalmazkodó szereplőkkel szemben

• lassabb reagálás az energiaigény növekedésére

• kockázatosabb és kevésbé rugalmas működés

A legnagyobb akadályok: költség, örökölt rendszerek, bizalom

A felmérés azonban arra is rámutat, hogy az autonóm működésre való átállásnak komoly akadályai is vannak. A legnagyobb gátat a magas indulóköltségek jelentik, ezt a válaszadók harmada emelte ki, de majdnem ugyanannyian mutattak rá arra, hogy a régi rendszerek is akadályozzák a váltást.

A szervezeten belüli ellenállást a válaszadók 27 százaléka, míg a kiberbiztonsági aggályokat és a szabályozás körüli bizonytalanságot negyedük tartja fontos gátló tényezőnek.

Az AI vezeti az átállást

A megkérdezett vezetők közel fele a mesterséges intelligenciát(AI) tekinti az önálló működéshez vezető út legfőbb előmozdítójának, amit a kiberbiztonsági fejlesztések követnek, majd sorban a felhő- és peremhálózati számítástechnika, a digitális iker technológia, a fejlett folyamatirányítás, valamint a nyílt, szoftveralapú automatizálás szerepelt még az átállást segítő fontosabb technológiák között.

„Az autonómia gyorsan az ipar új működési modelljévé válik. Ahogy az AI fejlődik és az energiarendszerekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, az autonóm működés elengedhetetlennek bizonyul a rugalmasság és a versenyképesség szempontjából. Ez a váltás nem arról szól, hogy lecseréljük az embereket, hanem arról, hogy lehetővé tegyük számukra, hogy magasabb hozzáadott értékű munkára összpontosítsanak, erősítsék a biztonságot és fejlesszék készségeiket. Akik most lépnek előre alakítják majd az ipar következő korszakát” – mondta el Gwenaelle Avice Huet, a Schneider Electric ügyvezető alelnöke.

Az iparági elemzők egyetértenek abban, hogy a változás a vártnál előrébb tart. A jelentés megállapítja, hogy az autonómia bevezetése a szektorban a vártnál előrébb tart, és a nyílt, szoftvervezérelt automatizálás az iránymutató az energiaipari innováció következő fázisában.

„Egy olyan ágazatban, ahol a megbízhatóság, a biztonság és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése ma már alapvető elvárás, ezek a technológiák a leghatékonyabb módszert jelentik a szolgáltatók számára, hogy kevesebbel többet érjenek el, és rugalmasabb, versenyképesebb működésre álljanak át” – tette hozzá Gaurav Sharma, független energiapiaci elemző, a kutatás közreműködője.

Régiós különbségek: nem egyszerre gyorsul a világ

Bár a tanulmány alapján egyértelmű a lendület, az adatok azt mutatják, hogy az egyes régiók között jelentős eltérések vannak a felkészültség szintjében. A folyamat éllovasai jelenleg az

Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országai és Ázsia, a következő öt évben azonban várhatóan Észak-Amerikában gyorsul majd leginkább az autonóm működésre képes rendszerek bevezetése. Európában is folyamatos ugyan a fejlődés, de az előrejelzések alapján a kontinensen lesz a leglassabb a váltás.

„Az autonóm működés újradefiniálja azt, ahogyan akár teljes létesítményeket működtetnek az energia- és vegyipari vállalatok. Az SE és az AVEVA már olyan ügyfelekkel áll kapcsolatban ilyen jellegű projektek megvalósításában, mint a Shell, a European Energy, az ADNOC és a Baosteel” – mutatott rá Devan Pillay, a Schneider Electric „Heavy Industries Segment” üzletágának elnöke.

Valós példák: ahol már működik az autonóm ipar

A Shell kanadai Scotfordban lévő finomítójában a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú automatizálás révén segíti az üzem modernizálását, elősegítve ezzel a rugalmasabb, még inkább autonóm működést. A European Energy „Kassø Power-to-X” létesítményében – a világ első kereskedelmi szempontból életképes e-metanol-üzemében – a Schneider Electric és az AVEVA közösen teszik lehetővé az AI-támogatott, önoptimalizáló tiszta üzemanyag-előállítás megvalósulását, mindezt rugalmas távfelügyelettel kiegészítve.

The post Az autonóm ipar már nem jövőidő – aki késik, versenypozíciót veszít appeared first on digitrendi.hu.

A robotika egyik legnagyobb korlátja eddig az volt, hogy a gépek működéséhez speciális programozói tudás kellett. Ez nemcsak költséges volt, hanem sok kisebb vállalat számára egyszerűen elérhetetlen is.

Ezen változtat az a megközelítés, amelyet egy prágai startup, a RoboTwin képvisel: a robotok tanítását a kódolás helyett a bemutatásra építi. A rendszer lényege, hogy a dolgozó egyszer elvégzi a feladatot, a technológia pedig ezt rögzíti és robotprogrammá alakítja – akár egy perc alatt – hívja fel a figyelmet a Horizon Magazine cikke.

Ez a változás már nem technológiai részletkérdés, hanem szemléletváltás: a robot nem „programozott eszköz”, hanem tanítható rendszerré válik.

Automatizáció mindenkinek

A nagyvállalatok, különösen az autóipar, már régóta használják az ipari robotokat, évente akár több tízezer új robot kerülhet a gyártósorokra ebben a szektorban.

A kisebb cégek számára azonban az automatizáció eddig túl drága és túl bonyolult volt. A RoboTwin megoldása éppen ezt a belépési korlátot bontja le azzal, hogy nem igényel speciális programozói tudást.

A rendszer kézi eszközökkel rögzíti a mozgásokat, majd ezeket alakítja át robotutasításokká. Ez különösen olyan területeken hasznos, ahol a munka ismétlődő, fizikailag megterhelő vagy egészségre káros – például festésnél vagy felületkezelésnél.

Lehetőség startupokna: nem felhasználni, hanem továbbfejleszteni

A történet azonban túlmutat egyetlen technológián. Az ilyen megoldások új típusú startup-lehetőségeket nyitnak meg Európában.

Az automatizáció következő hulláma ugyanis már nem elsősorban a hardverről, hanem a hozzáférhetőségről és a szoftverről szól.

Ez azt jelenti, hogy a startupok:

• nemcsak robotokat vásárolhatnak

• hanem azok „tanítását”, vezérlését és optimalizálását is új szintre emelhetik

Vagyis a robotika egyre inkább platformmá válik.

Uniós háttér, ami mögött pénz és stratégia is van

Az Európai Unió kifejezetten támogatja az ilyen típusú deep-tech innovációkat. A RoboTwin például több programból is részesült, köztük a Women TechEU kezdeményezésből, majd 2025-ben 2,3 millió eurós támogatást nyert az Európai Innovációs Tanácstól.

Ez nem egyedi eset. Az EU célja, hogy:

• erősítse a digitális szuverenitást

• növelje az ipari automatizációt

• és versenyképesebb helyzetbe hozza az európai kkv-kat

Ez a kombináció különösen kedvez a startupoknak, hiszen egyszerre adott a technológia, a piac és a finanszírozás is.

A következő lépés: tanításból autonómia

A RoboTwin jelenlegi megoldása egyelőre még a bemutatáson alapul, de a fejlesztések már a következő szintet célozzák.

A cél az, hogy a robotok ne csak lemásolják a mozdulatokat, hanem a korábbi tapasztalatok és adatok alapján önállóan generáljanak programokat.

Ez már a mesterséges intelligencia és a robotika valódi összeolvadása, ahol a rendszer nemcsak végrehajt, hanem értelmez és alkalmazkodik.

A háttérben: munkaerőhiány és rugalmasság

A robotika fejlődését nemcsak a technológia hajtja. Az iparban egyre nagyobb problémát jelent a munkaerőhiány, különösen a monoton vagy nehéz fizikai munkák esetében.

Az ilyen rendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy gyorsan alkalmazkodnak a változó gyártási igényekhez. Kis szériák esetén is gazdaságossá válhat az automatizáció, ami korábban elképzelhetetlen volt.

A valódi változás

A robotika nem új, de most először válik igazán széles körben elérhetővé. A kulcs nem az, hogy egy robot mit tud, hanem az, hogy ki és milyen gyorsan tudja használni.

Ebben rejlik a startupok lehetősége is: nem új gépeket kell feltalálni, hanem új módokat arra, hogy az emberek együtt dolgozzanak velük.

Egyszerűen fogalmazva: a robotok nem leváltják az embert — hanem tanulnak tőle.

The post Nem programozzák, tanítják: a robotika új hulláma a startupoknak is piacot nyit appeared first on digitrendi.hu.

Ez az egyik fő tanulsága a Schneider Electric új globális kutatásának, amit az Omdia végzett el a piac meghatározó szereplőjének számító energia-technológiai vállalat megbízásából.

A felmérés a nagyvállalatok esetében éves szinten és átlagosan 45,18 millió dollárt veszteséget mutat ki amiatt, hogy a zárt automatizálási rendszerek csökkentik a versenyképességüket.

A statikus hardver rendszerek nem jók a mai dinamikus környezetre

A veszteségek az alacsonyabb üzemeltetési hatékonyságból, a leállásokból, az előírásoknak történő megfelelés érdekében végrehajtott utólagos átalakításokból és a termelésben előforduló határidő-túllépésekből származnak. Ezeket a hatásokat ugyanakkor gyakran elfedi a régi automatizálási rendszerek látszólagos megbízhatósága.

A statikus környezetekre tervezett hagyományos, hardveralapú automatizálási rendszerek nehezen tudnak megfelelni a napjainkban dinamikusan változó ipari elvárásoknak.

A rugalmasság hiánya miatt még a rutinszerű frissítések is költséges technikai projektekké válnak, míg a saját fejlesztésű architektúrák korlátozzák az adatokhoz való hozzáférést, csökkentve az átláthatóságot és a reagálóképességet.

A kihívás középpontjában a hardver komplexitása áll. A legtöbb vállalat 2–10 vagy ennél is több különböző platformot használ, amelyek mindegyike egyedi karbantartási igényel. Ez a fragmentáció azt eredményezi, hogy függővé válnak a beszállítóktól.

A problémák 30 százalékának megoldása speciális támogatást igényel, ami jelentős kihívást okoz a munkaerő területén, hiszen rendkívül speciális szaktudásra lenne szükség egy olyan helyzetben, amikor a vállalatok munkaerő- és szakértelemhiánnyal küzdenek.

Az egymástól elszigetelt, silóként működő rendszerek emellett akadályozzák a prediktív karbantartást és a problémák gyors megoldását, ami költséges leállásokhoz és a termelékenység csökkenéséhez vezet. Ezek a hatékonysági hiányosságok az egész működésre kiterjednek, csökkentve ezáltal a vállalat alkalmazkodóképességét.

A helyzet sürgős változtatást igényel

A kutatás kiemeli, hogy sürgős változtatásra van szükség. A nyílt, szoftveralapú automatizálás skálázható, jövőbiztos megoldást kínál, amely modernizálja a régi rendszereket, lehetővé teszi, hogy a befektetések gyorsabban megtérüljenek, és erősíti az ipari versenyképességet és az ellenállóképességet.

A szoftver és a hardver szétválasztásával az ipari cégek megkapják azt a rugalmasságot, ami ahhoz kell, hogy sikeresen integráljanak különböző gyártóktól származó rendszereket, gyorsan alkalmazkodjanak a piaci változásokhoz, képesek legyenek kisebb mennyiségeket is hatékonyan gyártani és kezeljék a mérnöki tudás hiányából adódó kihívásokat.

Valós idejű adatok válnak elérhetővé, amelyekre támaszkodva jobb döntéseket tudnak hozni, ezáltal pedig javítják a termelékenységüket és jelentős mértékben csökkentik a költségeiket.

A Schneider Electric ügyfelei közül már többen próbálkoznak tesztprogramokkal vagy az eszközök szintjén megvalósított kisebb projektekkel kezdi az átállást, majd kiterjeszti a teljes üzemre vagy akár több telephelyre is a nyílt, szoftveralapú automatizációt.

„Ez a kutatás megerősíti azt, amit ügyfeleink nap mint nap mondanak nekünk: az ipari rendszereknek ugyanolyan gyorsan kell alkalmazkodniuk, mint a piacoknak. Különösen biztató, hogy a gazdaság gerincét képező kisebb vállalkozások profitálhatják a legtöbbet, és ezáltal újra befektethetnek az innovációba és a növekedésbe” – emeli ki Gwenaëlle Avice Huet, a Schneider Electric „Industrial Automation” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Elkerülhető veszteségek

A felmérés szerint csak az alacsony szintű működési rugalmasság és az ebből adódó gyengébb alkalmazkodóképesség éves szinten átlagosan 6,1 millió dolláros veszteséget okoz az ipari vállalkozásoknak.

A merev hardver rendszerek akadályozzák a piaci változásokra való reagálást, mivel 77,4 százalékuk esetében a funkcionális frissítéshez fizikai módosításokra van szükség, miközben a több gyártótól származó platformok bonyolult integrációt eredményeznek.

A módosítási költségek óránként 25–50 ezer dollár között mozognak, míg az évente 1 milliárd dollár feletti árbevételű vállalatok esetében ez az összeg elérheti az óránként 250 ezer dollárt is.

A karbantartás nehézségei, a nem tervezett állásidők és a szükséges szakértelem hiánya miatti csökkenő hatékonyság évente átlagosan 2,28 millió dolláros veszteséget okozhat. További 1,2 millió dollárnyi veszteség keletkezik a valós idejű adatokhoz való hozzáférés hiánya és az ebből adódó, egyébként megelőzhető minőségi hibák és költséges karbantartás miatt.

A kutatás szerint a fenntarthatósági és egyéb jogszabályi előírásoknak való megfelelés miatti utólagos átalakítások a hardverben évente átlagosan 1,7 millió dolláros költséget jelentenek.

„Egy olyan világban, ahol a termékek életciklusa rövidül, az ellátási láncok megszakadnak és egyre nagyobb a szakemberhiány, az agilitás és a rugalmasság már nem csupán opció, hanem ezek a túlélés feltételei. Minden negyedév, amellyel egy vállalkozás elhalasztja a zárt automatizálási ökoszisztémák költségeinek kezelését, további 1 millió dollár feletti értékvesztést jelent: ezt a pénzt pedig újra befektethetnék a növekedésbe és az innovációba” – teszi hozzá Anna Ahrens, az Omdia vezető elemzője.

The post Hátrányból előnyt hoz a nyílt szoftveralapú automatizálás az iparvállalatoknál appeared first on digitrendi.hu.

A „One Digital Grid Platform” valós idejű áttekintést, prediktív elemzést és automatizálást kínál, ami lehetővé teszi a villamos hálózatok hatékonyságának, rugalmasságának és ellenállóképességének a növelését.

Az integrált, mesterséges intelligenciával (AI) működő platform biztosítja a szükséges adatokat és műszaki alapot a független szoftvermegoldások integrálásához, lehetővé téve a közműszolgáltatóknak, hogy felgyorsítsák a hálózat modernizációját és megkönnyítsék a megújuló forrásból származó és megfizethetőbb energia szolgáltatását, miközben csökkentik a teljes üzemeltetési költséget.

Sok közműszolgáltató támaszkodik még elavult hálózati rendszerekre

Sok közműszolgáltató olyan elavult hálózati rendszerekre támaszkodik, amelyek nem rendelkeznek a növekvő villamosenergia-igény, a szélsőségesebb időjárási események és az elosztott energiaforrások, mint például a tetőkön elhelyezett napelemek, az elektromos járművek töltése és az akkumulátortárolás gyors terjedése miatt szükséges skálázhatósággal, automatizációval és integrációval.

Az új platform révén a közműcégek olyan eszközhöz jutnak, amivel nem csak a hálózatok korszerűsítését gyorsíthatják fel, hanem növelhetik azok megbízhatóságát, továbbá csökkenthetik a költségeiket azzal, hogy a legfontosabb szoftvereket egy biztonságos és skálázható ökoszisztémába integrálják.

A Schneider Electric új megoldása révén akár 40 százalékkal csökkenthető a nem tervezett áramkimaradások száma, sokkal gyorsabban lehet integrálni a hálózatba az elosztott energiaforrásokat, illetve 60 százalékkal kevesebb időt vehet igénybe az új alkalmazások telepítése. A „One Digital Grid Platform” még idén elérhető lesz a közműszolgáltatók számára.

The post Új megoldás, amivel jelentősen csökkenhetőek a nem tervezett áramszünetek appeared first on digitrendi.hu.

A projekt megvalósításáról a napokban számoltak be az MLBKT által szervezett Logisztika Napja eseményen, ahol a helyszínen meg is lehetett tekinteni a rendszert működés közben.

A pandémia után bezuhantak a beszállítói láncok, amik nehezen épülnek vissza

A házigazda Simon Péter, a Duna Autó Zrt. műszaki igazgatója elmondta, hogy a 36 éve indult társaság mára komplex cégcsoporttá nőtte ki magát, amelynek az egyik legfontosabb üzletága az alkatrész-értékesítés.

Ez a terület tavaly közel 6 milliárd forintnyi bevételt termelt. Ennek egyik része, amit a saját szervizekben használnak fel, a másik része pedig, amit a partnereknek szállítanak ki. Emlékeztetett rá, hogy a Covid után bezuhantak a beszállítói láncok, és azóta sem érték el a pandémia előtti szintjüket. Az időszakos áruhiányokra már az ügyfelek is panaszkodtak.

„Ezért is volt fontos, hogy átgondoljuk a saját felhasználásunkat, és kicsit nagyobb készleteket halmozzunk fel, hogy ki tudjuk szolgálni a megrendelőket, és azok az ügyfelek, akik máshol esetleg nem kapják meg a terméket, ők is hozzánk jöjjenek, hogy ezzel piaci előnyünk is legyen” – emelte ki Simon Péter.

Hozzátette, a kiszolgálás sebessége is javíthatja a helyzetet, amihez viszont korszerű és gyors logisztikai rendszerre van szükség. Ez legyen minél jobban automatizált, mert a piacon egyre kevesebb a képzett munkaerő, illetve a bérek is folyamatosan nőnek.

Ezért fordultak az automatizálás irányába. Megnéztek többféle rendszert, végül az SR-Logistic Raktártechnika Kft. mellett döntöttek, mert a partner viszonylag nagy igények kielégítésére is alkalmas megoldást tudott ajánlani.

„Komoly versenytársaink vannak a piacon, amelyek naponta többször is kiszállítanak, és viszonylag jó logisztikával teszik mindezt. A mi előnyünk az lehet, ha hasonló szolgáltatást tudunk adni, de olcsóbban, mivel közvetlenül képviseljük a márkákat, és ők is vagy rajtunk, vagy más hasonló cégen keresztül vásárolják az alkatrészt” – indokolta a döntést a műszaki igazgató.

Szállítóból előbb integrátor, majd termékfejlesztő

A Duna Autó most bemutatott projektje egy kétszintes, kétfolyosós, 6 méter magas automata raktár, összesen négy rakodógéppel. Van hozzá egy kiszolgáló szállító pályarendszer, komissiózó pontok és karbantartó területek.

A kis alapterületen közel 5 ezer 35 kg-os láda tárolására alkalmas a raktár, amelyben akár 4 m/s sebességgel is mozoghatnak a rakodógépek, 4 másodperces ki-/betárolási idővel, a magyar tulajdonú SR-Logistic Raktártechnika Kft. valósította meg.

Sendula Tibor mérnök-projektmenedzser előadásában nagy hangsúlyt adott annak, hogyan lettek raktári állványrendszerek értékesítőiből automata megoldásokat szállító vállalat. Ezt követte az integrátori pozíció, és végül négy-öt éve született döntés arról, hogy legyen saját termékük, amelynek a tervezését, fejlesztését és a kivitelezését is maguk végzik.

A Duna Autó az első olyan „dobozos” automataraktár-projektjük, ami már teljes egészében saját termék. Az automata raktárhoz jött még egy viszonylag új portfólió, a takarító és az önjáró robotoké, ami ugyancsak megtalálható ebben a projektben.

Hozzátette: az automatizáció szempontjából a szállítópálya az egyik legfontosabb termékük, ahol már erős a piaci jelenlétük. Ez mind a dobozösszeállító pályákra, mind a raklapos szállítópályákra, mind az egyedi szállítópályákra igaz.

Az automata raktárak előnyeit a 40–60%-os helymegtakarításban, a 100 százalékban valós idejű nyomon követésben látja a szakértő. Moduláris rendszerben gondolkodnak, hogy a lehető leggyorsabban tudják kiépíteni, és a lehető legjobban tudják üzemeltetni ezeket a berendezéseket.

A rendszerük három fő egységből áll, van egy alváz, egy liftmodul és egy megfogó részegység. Ezek jól méretezhetőek és viszonylag jól cserélhetőek is. A rendszer többféle méretű ládákat tud kezelni, ha kell, akár egy soron belül is.

A ládaosztások is rugalmasak, ami ennél a projektnél azért is nagyon fontos, mert épp az autóalkatrészeknél nagyon nagy a termékféleségek száma, viszonylag kicsi a tárolási mennyiség, és folyamatosan változó a termékek mérete is.

A Duna Autónál felépült automata raktárral kapcsolatban végzett teljesítményszámítás során különböző alternatívákat vizsgáltak meg, amit úgy hajtottak végre, hogy fölépítették előbb 3D-ben, és a rendszer digitális ikertestvérén tesztelték az anyagáramlást, hogy a lehető legjobban optimalizált megoldást szállítsák. A szimulációval végigvették a különböző lehetőségeket, majd a megvalósítást követően is lemodellezték, leellenőrizték.

A projekt másik fontos szereplője a Siemens Zrt., amellyel az SR-Logistic már régebb óta működik együtt a projektjei, fejlesztései során.

„Ahol lehet, Siemens-alkatrészeket használunk, és most is a cég jelentős támogatásával tudtuk végigvinni ezeket a fejlesztéseket” – hangsúlyozta Sendula Tibor.

A technológiai partner stratégiája

A projekt során alkalmazott Siemens-technológiákról Boros Péter, a Siemens Zrt. intralogisztikáért, azaz a belső anyagmozgatási területért felelős szakértője adott áttekintést. Kiemelte, hogy a cég szerepére az ilyesfajta ügyletekben leginkább a technológiai partner elnevezés illik.

„Mint technológiai szolgáltató ugyanis egyfelől rendelkezünk mind a tervezéshez, szimulációhoz, beüzemeléshez szükséges szoftverekkel, beleértve a Plant Simulation vagy az NX szoftvereket, vagy a hajtástechnikához, vezérlésekhez elengedhetetlen hardverekkel is. Új projekteknél a nulladik lépéstől kezdve támogatjuk a teljes folyamatot, egészen az átadásig és az üzemeltetésig. Ilyenkor a végső megrendelő, esetünkben a Duna Autó Zrt. is ugyanígy számíthat a Siemensre, ha később tartalék alkatrészre vagy bármi egyébre lenne szükség” – hangsúlyozta.

Hozzátette: a logisztikai automatizálásra szánt megoldások lefedik a teljes belső logisztikai folyamatokat. A raktározási szinten számos automatizálási eszköz található: a különféle vezérléstechnikai, hajtástechnikai és kommunikációs elemek, wifi, switchek, tápegységek és további megoldások. Erre jön gyártóüzem esetén a belső ipari hálózat.

„A Duna Autónál viszont közvetlenül a vállalat hálózatához csatlakozunk, ehhez is számtalan kommunikációs eszközre is szükség van, ami ugyancsak megtalálható a cégünk portfóliójában” – jegyezte meg Boros Péter.

Tulajdonképpen a teljes automatizálási rendszert egy szoftverben méretezve rakják össze, ami rengeteg konzultációt is igényel, ezért szinte napi kapcsolatban állnak a megrendelővel.

A programozható logikai vezérlő (PLC) a teljes rakodógép vezérléséért felel, vannak különböző interfészek, HMI-panel, mobilpanel, hogy adott esetben akár egy mobiltelefonról is tudják irányítani és diagnosztizálni a rendszert.

Ami az egészet mozgatja, az a szervóhajtás. A rendszer egyik különlegessége az Rcoax IWLAN rendszer, ami hasonló az otthoni, eszközök közötti vezeték nélküli kommunikációhoz, azzal a különbséggel, hogy ipari környezetben számos dolog beárnyékolhatja a kapcsolódást, és akkor kisebb lesz a jelerősség.

Ez egy automata raktárnál hatványozottan igaz, hiszen fém az állványrendszer, ráadásul tele van fém autóalkatrészekkel, tehát nem valószínű, hogy a raktár két végén egy-egy normál wifi antennával megvalósítható a kommunikáció.

„Mi ezt úgy oldjuk meg, hogy a rakodógép útja mentén, vagyis a raktár teljes hosszában ki van húzva egy speciális RCoax antenna, amely a mozgó rakodógépen lévő antennától 5–7 centiméteren belül helyezkedik el, folyamatos kommunikációt biztosítva anélkül, hogy bármiféle gyorsan kopó alkatrész lenne a rendszerben” – húzta alá a szakértő.

Hozzátette: 2025-ben már az ipari automatizálás sem lehet meg a mesterséges intelligencia nélkül. Itt jöhetnek képbe a robotok, amelyek a komissiózás során képesek egyik ládából a másikba átrakni a kiválasztott terméket. Ehhez van szükség a gépi látásra, 3D kamerára, mesterséges intelligenciára(AI).

Ehhez a Siemens-portfólióban a rendszer agyát adó Robot Pick AI nevű mesterségesintelligencia-alapú szoftver található meg. A feladat elvégzéséhez szükséges egyéb eszközök, vagyis maga a robot, a 3D kamera, illetve a szívókorongos megfogó már egy külső szállítótól származnak.

„A rendszer még nem nevezhető teljesen automatizáltnak, mert a komissiózó pontoknál még szükség van élő munkaerőre, de a következő szint már az lehet, amikor a Robot Pick AI alkalmazásával ez a folyamat is automatizálható” – válaszolta kérdésünkre Boros Péter. A szakember hozzátette: „Egy hasonló, automata raktárhoz szükséges beruházás számos tényezőtől függ, de hozzávetőlegesen félmillió eurós beruházástól felfelé érdemes számolni.”.

The post Piaci előnyt is hozhat egy sokoldalú automata raktárrendszer appeared first on digitrendi.hu.

A beszámolóból megtudhattuk, hogy igen sikeres évet tudhat maga mögött a Cofidis Magyarországi Fióktelepe, amely tavaly 11%-kal növelte árbevételét, év végére pedig lezárta a Cetelem felvásárlását, és elindult a két vállalat integrációja.

A cég ambiciózus célokat tűzött ki a következő évekre is, ennek keretében idén új digitális megoldásokkal akarja felpörgetni az áruhitelezést, 2027-re pedig már 40%-os hitelkihelyezési növekedéssel számol.

Mire elég 20 perc, és mit keres a QR-kód a hitelezésben?

„Ahogy egyre élesedik a verseny az online térben, úgy a vásárlók is egyre gyorsabban és kényelmesebben szeretnék a hitelszolgáltatásokat igénybe venni. Folyamatosan dolgozunk olyan innovatív megoldásokon, amelyekkel időt és energiát tudunk spórolni az ügyfélnek, miközben az eladókat sem terheljük az adminisztrációval. Tavasszal két új digitális megoldással is jelentkezünk, amelyek jelentősen leegyszerűsítik és felgyorsítják az online és a bolti áruhitel-felvételt” – számolt be a tervezett fejlesztésekről Székely Ágoston, a Cofidis partnerkapcsolati igazgatója.

A 20 perces online áruhitelnél a webáruházas vásárláskor a hitelképesség igazolása és elbírálása automatizált, valós idejű folyamatban történik.

Ez a megoldás a hagyományos kereskedelmi hitelfolyamatokhoz képest gyors, kényelmes, kötöttségek nélküli és néhány kattintással elérhető hitelfelvételt tesz lehetővé már közvetlenül az áruvásárláskor is. A hitelügyintézés után a termék szinte azonnal kiszállítható.

Az online hitelezésben rejlő kiberbűnözési veszélyekről, a hamisított videókkal manipulált folyamatok előfordulási esélyeiről és a kivédésükre tett biztonsági intézkedésekről árnyoldalairól kérdeztük a pénzügyi szolgáltató vezetőit.

Elmondták, hogy egyfelől a rendszerük a többségi francia tulajdonos, Credit Mutuel Bank rendszerén alapul, utóbbi komoly összegeket fordít az adatbiztonságra, olyan szigorú adatkezelési és biztonsági irányelvek vonatkoznak a különféle folyamatokra, amik sok esetben még nehezítik is a napi munkát.

Másrészt úgy építették fel a folyamataikat, hogy önmagában a személyes adatok, iratok eltulajdonításával, lehetetlenség lesz hitelt felvenni, mindig van egy másodlagos pont, ahol újabb azonosítás, ellenőrzés után folytatódhat a tranzakció. A hitelfelvétel egy valóban védett biztonságos csatornán folyik.

A 20 perces hitelfelvétel folyamat során a nyílt bankolást is segítségül hívják, olyan adatok további lekérdezésével, amit szimpla iratokkal nem lehet megtenni, központi adatbázisokat is igénybe vesznek az ellenőrzéshez.

Azt is megjegyezték ugyanakkor, hogy természetesen soha nem dőlhetnek hátra, hiszen ez egy véget nem érő folyamat a csalárd szándékkal fellépők, hitelintézetek és az IT-biztonsági szakemberek között. Ez folyamatos fejlesztést, innovációkat, újabb biztonsági fékek beépítését igényli.

A fizikai bolti áruhitel-felvételi folyamatok is digitalizálódnak: egy QR-kód alapú önkiszolgáló megoldással.

Ennek lényege, hogy az ügyfél a boltban a vásárlás folyamán saját maga gyorsan, egyszerűen, néhány kattintással online tudja végig vinni a hitelfelvételi folyamatot.

Eredmények és növekedési tervek

A Cofidis szerint 2024. igazi rekordév volt a fogyasztási hitelek piacán. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint különösen az év második felében jelentősen nőtt a hitelkihelyezés és emelkedett a hitelfelvevők száma is.

A Cofidisnél a finanszírozott összeg több mint 30%-kal, a darabszám közel 10%-kal nőtt. A vállalat nettó kamateredménye a kamatráfordítások növekedése ellenére közel 14%-kal haladta meg az előző évit.

A múlt év nagy történése volt a vállalat életében a Magyar Cetelem Bank felvásárlása, azóta elindult a két vállalat integrációjának előkészítése, a folyamatok egységesítése és az új termékstruktúra kialakítása.

Tavaly december 20-ától a bank Magyar Cofidis Bank Zrt. néven folytatja tevékenységét. 2025. március végével pedig végleg megszűnt a Cetelem márka Magyarországon. A két magyarországi cég, a Magyar Cofidis Bank Zrt. és a Cofidis Magyarországi Fióktelepe átmeneti időszakra jogilag két külön egységként működik tovább, a teljes összeolvadás több szakaszban valósul meg.

A jogilag ma még két Cofidis-vállalatnak együttesen közel 400 ezer ügyfele van és 250 ezer darabos hitelkártya-portfólióval rendelkezik. A közös termékportfolió elemei: személyi kölcsön, áruhitel, gépjárműhitel- és lízing, hitelkártya, valamint megtakarítási termék (bankbetét).

Tavaly a két vállalat együtt több mint 110 milliárd forint hitelt helyezett ki. Utóbbiban a személyi kölcsön szerepelt a legnagyobb súllyal (40%), 25-25%-ot képviselt az áruhitelezés és a hitelkártya-üzletág, az autófinanszírozás részesedése pedig 10% alatti volt. A hitelportfólió együttes állománya 200 milliárd forintot tett ki.

„A két cég összeolvadásában rejlő szinergiákra alapozva 2027-re ambiciózus elképzeléseink vannak: 40%-kal magasabb hitelkihelyezéssel számolunk a 2024. évihez képest, hitelportfóliónk pedig várhatóan több mint 30%-kal fogja meghaladni a múlt év végi 200 milliárd forintos állományt” – emelte ki Sárik Csaba, a Cofidis lakossági termékportfólióért felelős igazgatója.

Az áruhitelek is csúcsot döntöttek 2024-ben, a háztartások 46,44 milliárd forint kölcsönt vettek fel, ami a 2023-as 40,4 milliárdos értékhez képest is plusz 15 százalék. A Cetelem-akvizícióval a Cofidis az áruhitel szegmensben a legjelentősebb piaci szereplőt vásárolta fel.

A cégnek így már közel 800 áruhiteles partnere van, mintegy 1400 értékesítési ponttal, közülük 350 darab aktív webáruházzal. Több szektorban (bútor, sportszer) szinte minden nagy szereplő a Cofidist veszi igénybe az áruhitel nyújtásához.

A tavaly ténylegesen felvett személyi kölcsön- és áruhitel-célok között vezet a háztartási gépek, berendezések, valamint a TV, hifi és elektronikai termékek kategóriája.

The post QR-kódos önkiszolgáló és gyors online áruhitel – új digitális megoldások a Cofidisnél appeared first on digitrendi.hu.

A magyar kkv-k óvatosan terveznek, működésükben egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális megoldások és a cégmérettel együtt nő a pénzügyi szolgáltatások iránti igény – derül ki a Mastercard megbízásából végzett kutatásból.

A vállalkozások lassú növekedésre számítanak a következő években. A legnagyobb kihívást az energia – és alapanyagárak, a munkabérek emelkedése, és összességében a gazdasági környezet jelentik a számukra.

Ugyanakkor érzékelik a piaci verseny fokozódását is, különösen a globális szereplőkét. A felmérésből kitűnik az is, hogy a jövőbeli kilátásokat illetően a KATÁ-s és a mikrovállalkozások a legkevésbé optimisták, ők inkább csak rövidtávra terveznek.

Banki szolgáltatások használata

A kutatás a hazai kkv-k pénzügyi szokásait, valamint banki kapcsolatainak alakulását is vizsgálta öt évre visszamenőleg. Jellemző, hogy minél nagyobb egy vállalkozás, annál több banki terméket, szolgáltatást vesz igénybe.

Az üzleti folyószámla már alapfeltétel: a megkérdezett vállalkozások 97%-a rendelkezik vele. Emellett az üzleti bankkártya is természetes a többségnek (78%) és egyre több mindenre használják: elsősorban informatikai, távközlési vagy egyéb eszközök beszerzésére, karbantartási kiadásokra, valamint szállás, étkezés és utazási költségek kiegyenlítésére.

A közepes méretű vállalkozások már devizaszámlát, devizakártyát, bankgaranciát és biztosítási termékeket is használnak. Ezek a szolgáltatások segítik őket a nemzetközi piacokon való megjelenésben és a kockázatok kezelésében.

A pénzforgalom lebonyolításában eltérő trendek figyelhetők meg: míg a készpénzhasználat bizonyos helyzetekben (például a gyors cash-flow biztosítása érdekében) továbbra is indokolt – főként a KATÁ-s és a mikrovállalkozások körében – addig a kis- és középvállalkozások esetében a ki- és bemenő számlák teljesítése jellemzően már utalással történik.

A nagyobb vállalatoknál pedig már egyértelműen megfigyelhető a készpénz szerepének fokozatos csökkenése. Ugyanez a fizettetésnél is megfigyelhető: minél nagyobb egy vállalkozás, annál alapvetőbb számára a digitális fizetés elfogadása, a készpénzes fizetés elfogadásának preferálása pedig zömében a mikrovállalkozásokra jellemző.

Meghatározó maradt a személyes ügyintézés

A személyes ügyintézés továbbra is népszerű: a válaszadók 70%-a mondta azt, hogy az elmúlt három hónapban legalább egyszer járt bankfiókban. Ennek oka ugyanakkor az is lehet, hogy a kkv-knak szóló digitális banki szolgáltatások színvonala gyakran elmarad a lakossági szolgáltatásokétól, és az összetettebb ügymenetekben (számlanyitás, kártyaigénylés, hiteligénylés) sok esetben még mindig szükség van személyes jelenlétre.

További sajátosság az is, hogy a lakossági ügyfelekhez hasonlóan a kkv-k is nehezen váltanak, és akkor is ragaszkodnak a bankjukhoz, ha nem teljesen elégedettek velük. Az egyéb (Beyond Banking) szolgáltatások között az integrált számlázóprogramok és a kibervédelmi rendszerek a legelterjedtebbek, ugyanakkor számos, specifikus célközönségnek szóló megoldás (CRM rendszerek, utazási szolgáltatások) kevésbé ismert.

A kkv-k digitális érettsége is növekszik

A felmérés megállapítja, hogy a vállalkozások méretének növekedésével párhuzamosan nő a kkv-k digitális érettsége is. A KATA-s vállalkozók digitális jelenléte főként a közösségi médiára korlátozódik, ahol szolgáltatásaikat promotálják, és esetenként online időpontfoglaló rendszereket használnak.

A mikrovállalkozások már tudatosabban alkalmazzák a digitalizációs eszközöket akár szakemberek bevonásával, amire hajlandóak anyagilag is áldozni, ha csak korlátozottan is.

A kisvállalkozások jellemzően már saját digitális eszközparkkal is rendelkeznek (okostelefonok, laptopok, szoftverek) és gyakran alkalmaznak informatikusokat. Számukra a digitalizáció nem csak eszközbeszerzést jelent, hanem integrált rendszerek kialakítását is, amelyek támogatják az üzleti folyamatokat.

A közepes vállalkozásoknál a digitalizáció már az üzleti stratégia része: intranetet használnak, időt és energiát fordítanak kibervédelemre, IT alkalmazottaik pedig már nem csak technikai támogatást nyújtanak, hanem belső képzéseket is tartanak az alkalmazottak számára, hogy növeljék a digitális kompetenciákat.

A kutatás ugyanakkor azt is kiemeli, hogy a digitalizáció elmaradása sok esetben a megfelelő szolgáltatások hiányából vagy azok elérhetőségének korlátozottságából fakad.

A felmérés a magyarországi kis- közép- és mikrovállalkozási szektort vizsgálta, azon vállalkozások körében, amelyek éves árbevétele legfeljebb 20 milliárd forint vagy foglalkoztatottainak száma legfeljebb 250 fő.

Az árbevétel, régió és iparág szerint reprezentatív, 1209 fős minta adatfelvétele telefonon és online zajlott, 2024. október 17. és november 19. között.

The post Így kezelik a pénzügyeiket az egyre jobban digitalizáló hazai kkv-k appeared first on digitrendi.hu.

A piaci kereslethez igazodva újabb 18 ezer négyzetméteres üzemrésszel bővíti 2024-ben átadott okosgyárát a Schneider Electric. Az új gyáregységben a kisfeszültségű elosztóberendezéseken lesz a fókusz, a létesítmény gyártási kompetenciája ezzel a termékkel bővül.

Dunavecsén a kisfeszültségű elosztóberendezések gyártása és tesztelése zajlik. A tervezési feladatokat pedig a cég más kompetenciaközpontjai végzik majd, együttműködve a vállalat zalaegerszegi, egyedi rendelésre tervezéssel (engineering-to-order, ETO) metodikával dolgozó ZEG gyárával, amely szintén megtartja teljes körű gyártási tevékenységét.

A magyarországi fejlesztés teljes egészében a már a Schneider Electric tulajdonában lévő 10 hektáros telken valósul meg, amit a DSPS első ütemének indítása előtt eleve úgy választottak ki, hogy alkalmas legyen a bővítésre.

A társaság tavaly átadott dunavecsei üzeme a francia vállalat egyik legnagyobb létesítménye Európában. Az okosgyár a cég legújabb, SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezése, az RM AirSeT fő európai gyártóközpontja.

A DSPS első ütemének tervezése során a fenntarthatóság növelése, valamint az energiahatékonyság javítása mellett fontos szempont volt az épület hatékony működtetése.

A cég IoT-képes, plug-and-play, nyílt és interoperábilis architektúrája és platformja a Schneider Electric EcoStruxure fejlett online felügyeleti rendszerekkel és kommunikációs hálózati eszközökkel támogatja a meghibásodások megelőzését, illetve a beavatkozások időbeni elvégzését.

Számos szakmai díjat kapott az okosgyár

Az elmúlt hónapokban a dunavecsei üzem több elismerést is kapott. Í Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíjon az Ipar kategóriában az első helyen végzett ez a fejlesztés.

A Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) Zéró Karbon Díj pályázatán új építés kategóriában nyert díjat. A Joint Venture Szövetségtől pedig „Best Technology Investment of the Year” díjat kapta a létesítmény.

„Dunavecsei gyárunk bővítését a kisfeszültségű elosztóberendezések iránti jelentős piaci kereslet megnövekedése tette indokolttá” – mondta el Yann Reynaud, a Schneider Electric globális ETO tevékenységért felelős alelnöke.

„Az új üzemrész megvalósulásával együtt bővül a DSPS termelési kompetenciája, hiszen egy újabb termékkör gyártását vezetjük be. Ez egy újabb mérföldkő a vállalat életében, amellyel magas hozzáadott értékű mérnöki munkával erősítjük tovább hazai és európai jelenlétünket is,” – hangsúlyozta Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

The post Új üzemrésszel és újabb termékkörrel bővül a dunavecsei okosgyár appeared first on digitrendi.hu.

A Rainbow Roboticsot 2011-ben alapították a Korea Advanced Institute of Science & Technology (KAIST) humanoid robot kutatóközpontjának kutatói. Ők alkották meg Korea első kétlábon járó robotját, a „Hubo”-t.

A Samsung először 2023-ban szerzett 14,7%-os részesedést a koreai cégben, most pedig élve vételi opciós jogával, részesedését 35%-ra növelte, hogy saját mesterséges intelligencia- és szoftvertechnológiáját a Rainbow Robotics robotikai technológiájával ötvözve felgyorsítsa a csúcstechnológiájú humanoidok fejlesztését.

A partnerség keretében a Samsung a Rainbow Robotics kollaboratív robotjait, kétkarú mobilmanipulátorát és autonóm mobilrobotjait tervezi felhasználni gyártási és logisztikai automatizálási feladatokhoz.

Ezek a robotok AI-algoritmusok segítségével képesek jelentősen javítani a munkavégző képességeiket azáltal, hogy tanulnak és elemzik a terepen előforduló helyzeti adatokat és környezeti változókat.

Az ügyletből a befektetésen felül még azzal profitál a Rainbow Robotics, hogy kihasználva a Samsung globális értékesítési infrastruktúráját, aktívan léphet a nemzetközi piacokra.

A lépéssel egyidejűleg a Samsung egy önálló részleget is létrehozott a csoporton belül Future Robotics Office néven, amely közvetlenül a vezérigazgató alá tartozik. Az iroda a jövő robotjainak – beleértve a humanoid robotokat is – fejlesztésére összpontosít.

The post Humanoid robotok fejlesztésében erősít a Samsung appeared first on digitrendi.hu.