Egy 35 éves magyar családi vállalkozás szentendrei üzemében egymás mellett működik a több évtizedes pörkölő, a digitális technológia, közte az egyedi robotikával és a mesterséges intelligencia első kísérletei. A Mocca Negra Zrt.-nél nem a technológia újdonsága, hanem a tényleges üzleti érték dönti el, mi marad, és mit fejlesztenek.
A szentendrei üzembe belépve nehéz nem észrevenni a technológiai kontrasztot. Egyik oldalon olyan berendezések dolgoznak, amelyek több évtizede szolgálják a kávégyártást, mellettük pedig modern, digitalizált rendszerek és automatizált folyamatok működnek. A vállalat egyik pörkölője például már több mint ötvenéves.
Ez nem azért maradhatott üzemben, mert a Mocca Negra ne akart volna fejleszteni. Éppen ellenkezőleg: a cég tudatosan mérlegelte, mikor érdemes lecserélni egy olyan berendezést, amely továbbra is megbízhatóan végzi a dolgát.
Szabó Péter, a Mocca Negra Zrt. vezérigazgatója a Digitrendinek adott miniinterjújában elmondta, hogy a kávépörkölésben nem történnek az autóiparéhoz hasonló technológiai ugrások. Inkább fokozatos változások mennek, amelyek közül az energia- és gázfelhasználás csökkentése lehet az egyik fontos fejlesztési irány.
A régi pörkölő életben tartásához a vállalat még egy bezárt bécsi kávégyárból is vásárolt alkatrészeket, pontosan azért, mert tudták: az adott géphez egy idő után már nem lesz egyszerű alkatrészt beszerezni. Egy új pörkölő ára ugyanis 800 ezer és 1,5 millió euró közötti nagyságrend lehet, ezért egy ilyen beruházásnál nem mindegy, hogy valóban hosszú távra oldja-e meg a gyártás egyik legfontosabb pontját.
Nem minden régi gép elavult
A pörkölő a kávégyártás egyik kulcsberendezése, ezért a Mocca Negra két pörkölővel is dolgozik, hogy egy esetleges kiesés ne állítsa le a teljes termelést.
Az új pörkölő már egészen más technológiai szintet képvisel. Digitalizált és programozható, így a pörkölési folyamat jelentős része automatizálható. Ettől azonban a pörkölőmester szerepe nem szűnik meg. A vállalat minden pörkölés után ellenőrzi a kávé színét, az őrlemény színét és a nedvességtartalmat, az eredményeket pedig dokumentálják. A gyártásban a digitális nyilvántartás mellett papíralapú dokumentáció is működik, a szakmai auditok követelményeinek megfelelően.
Vagyis az automatizálás itt nem azt jelenti, hogy az ember eltűnik a folyamatból. Inkább azt, hogy a szakembernek kevesebb manuális beavatkozás mellett kell figyelnie a minőségre és azokra a pontokra, ahol viszont a tapasztalat továbbra is fontos.
A robot, ami majdnem annyiba került, mint maga a gép
A piaci trendeknek megfelelően nem maradnak ki a gyártásból a kapszulás termékek sem. Ezek elindításánál a cég egy másik, nagyon kézzelfogható problémába futott bele. A vállalat Olaszországból vásárolt egy kapszulázó gépsort, amelyről azt gondolták, hogy teljesen automatizált lesz. A gép valóban elkészítette a kapszulákat, de a folyamat végén kiderült, hogy a kartonok hajtogatása, odatartása és lezárása továbbra is kézi munkát igényelne.
A gép percenként 60–70 kapszulát képes gyártani. Egy 10-es kiszerelésnél ez percenként hét karton kezelését jelentette volna. Ez már olyan munkaerőigényt eredményezett volna, amely mellett kérdésessé vált a gyártás gazdaságossága.
A megoldást végül egy technikussal együttműködve, speciális robotikai fejlesztéssel találták meg. Az egyedi robotikai megoldás csaknem annyiba került, mint maga a kapszulázó gép, viszont a teljes folyamat végén már egyetlen ember is elég lett a gyártáshoz.
A történet jól mutatja, hogy a gyártás automatizálása sokszor nem egyszerűen egy új gép megvásárlását jelenti. A kész berendezés és a vállalat tényleges gyártási folyamata között lehetnek olyan pontok, amelyeket egyedi mérnöki megoldással kell összekötni.
A gyárat nemcsak a gépek tartják működésben
A technológiai fejlesztések mellett legalább ilyen fontos az a szakmai tudás, amely évtizedek alatt halmozódott fel a szentendrei üzemben. A gyártásvezető például 35 éve dolgozik a vállalatnál, és mint Szabó Péter egyik ezzel kapcsolatos kérdésünkre elmondta, a fejlesztési döntésekben is fontos szerepe van annak a tapasztalatnak, amelyet a kávé feldolgozásáról szerzett.
A hosszú vállalati kötődés nem egyedi eset. A 35 éves jubileumon nyolc olyan munkatársat köszöntöttek, akik legalább 30 éve dolgoznak a cégnél. A kevesebb mint 20 fős vállalatnál ez különösen figyelemre méltó: a munkatársak közel fele legalább három évtizede a cégnél dolgozik.
A generációk közötti tudásátadás ráadásul nemcsak a tulajdonos családban figyelhető meg, ahol a cégalapítót a legidősebb fia követte a vállalat irányításában. A gyártásvezető fia pedig már gyártásvezető-helyettesként dolgozik, és vannak olyan korábbi munkatársak is, akik nyugdíjasként időnként visszajárnak, amikor szükség van a tapasztalatukra.
Egy olyan gyárban, ahol egyes berendezések évtizedeken át működnek, különösen jól látszik, hogy az emberi tudásnak is van „élettartama”. Ezt pedig nem lehet egyszerűen egy új gép megvásárlásával pótolni.
Digitális a gyártás, de nem öncélúan
A háttérben közben komoly digitalizáció zajlik. A Mocca Negra saját igényeire szabott gyártásirányítási rendszert használ: a gyártásvezető ebben látja a rendeléseket és a készleteket, ezek alapján tervezi meg a heti termelést, a rendszer pedig meghatározza, melyik receptúrához melyik kávéra van szükség.
A nyers kávé betöltésétől a pörkölésen és a további feldolgozási lépéseken át a csomagolásig zárt folyamat működik. Ez fontos különbség ahhoz képest, mintha egyszerűen azt mondanánk, hogy a vállalat régi gépekkel dolgozik.
Az AI is megjelent már, de még keresik, hol lesz igazán hasznos
A mesterséges intelligencia egyelőre jóval óvatosabban jelenik meg a vállalat életében – válaszolta kérdésünkre Szabó Péter, hozzátéve, hogy ezt a területet most kezdik igazán feltérképezni.
Adatok feldolgozásában már kísérleteztek vele. Egy kolléga saját elemzését összevetették az AI által készített elemzéssel, és a két eredmény nagyjából 80–90 százalékban egyezett. A gyártásban azonban egyelőre nem látják azt a pontot, ahol a mesterséges intelligencia valódi hozzáadott értéket tudna teremteni.
Az irodai folyamatokban már közelebb lehet a konkrét alkalmazás: a vállalat olyan megoldás bevezetésén dolgozik, amely a beérkező központi e-mailek szortírozásában segíthet.
Az AI-jal kapcsolatban ugyanakkor az adatbiztonság is fontos kérdés. A cégben felmerül, hogy a rendszerbe bevitt érzékeny üzleti adatok mennyire maradnak kontroll alatt. Így a mesterséges intelligencia bevezetése náluk egyelőre nem látványos „AI-projekt”, hanem óvatos kísérletezés.
A fogyasztó változik, ezért a gyárnak is változnia kell
A technológiai fejlesztések mögött természetesen nem önmagukért álló gépek és szoftverek vannak. A fogyasztói szokások is változtak az elmúlt évtizedekben, és ezt a gyártásnak követnie kell.
A Mocca Negra által megrendelt, az NRC által készített, 1200 fős reprezentatív kutatás szerint a 16–75 éves magyarok 88 százaléka fogyaszt kávét. Miközben a klasszikus őrölt kávé továbbra is jelen van, a kapszulás és automata megoldások, valamint az otthoni barista-kultúra is teret nyert.
Ez a gyártásban közvetlenül megjelenik: más gyártási és csomagolási technológiát igényel egy őrölt, egy szemes vagy egy kapszulás termék.
A vállalatnak tehát egyszerre kell megőriznie a megbízhatóságot és alkalmazkodnia az új fogyasztói igényekhez.
35 év után sem a múltból akarnak élni
A Bravos és Mantuaro márkák mögött álló Mocca Negra Zrt. 35 évvel ezelőtt indult magyar családi vállalkozásként. A cégben időközben lezajlott a generációváltás is: az alapító idősebbik fia, ifj. Szabó Péter vezeti a vállalatot, testvére, Szabó Balázs pedig szintén meghatározó szerepet vállal a működésben.
A szentendrei üzem története alapján azonban a generációváltás nem egyszerűen azt jelenti, hogy az egyik vezető átadja a helyét a következőnek. A következő generáció úgy viszi tovább a vállalkozást, hogy közben megtartja azt a szakmai tudást, amely évtizedek alatt épült fel, és csak ott nyúl hozzá a technológiához, ahol annak valódi üzleti értelme van.
Talán éppen ez a legérdekesebb a Mocca Negra történetében. Egy 35 éves gyártóvállalatnál a technológiai fejlődés nem feltétlenül látványos ugrásokból áll. Néha egy több évtizedes gép továbbra is jó döntés, máskor egy több százezer eurós új berendezésre van szükség, megint máskor pedig egy saját fejlesztésű robot oldja meg azt a problémát, amelyre a gyártó nem gondolt.
Mindeközben ott marad az évtizedek alatt felhalmozott emberi tudás, amelyet nem lehet egyszerűen egy új géppel megvásárolni.
