A ChatGPT már párkapcsolati viták mediátora is lehet, miközben a Microsoft elnöke szerint több szabály vonatkozik egy átlagos mosógépre, mint a mesterséges intelligenciára. Hogyan igazodhatunk el ebben az új korszakban? Márton György Török Balázs digitális marketing- és AI-szakértővel beszélgetett, akinek új könyve, a Ki alakít kit? – Emberek maradunk-e az AI korszakban? ebben segít.
A könyv nem promptolni tanít, hanem azt mutatja be, hogyan jutottunk el ebbe az új korszakba, milyen fogalmakat kell megértenünk és mire kell figyelnünk, hogy a technológiát ne csupán használjuk, hanem értsük is! A szakértő a „MI és más” legújabb epizódjában elmondta: a könyv megírásával az volt a célja, hogy „felhívja a figyelmet arra, hogy bár a korábbi mérföldkövek is jelentősek voltak az emberiség történetében, azonban – és talán ezt érezzük mindannyian – ez a mostani más lehet, más lesz, mint a korábbiak.”
Megírható-e egy AI könyv AI-jal?
Török Balázs szerint, határozottan nem! Amikor egy AI-szakértő könyvet ad ki a mesterséges intelligenciáról, az első kérdés szinte adja magát: a szerzője milyen mértékben a használta a könyv „alanyát” a megíráshoz?
A földrajzos és tudománykommunikációs diplomával is rendelkező Törtök Balázs szerint a könyv megírásában az AI nagyon sokat segített, de a könyvet egyáltalán nem „ő” írta. Ahogyan a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” adásában elmondta, az adat- és forrásgyűjtésben, a szakirodalmi hivatkozások rendszerezésében és az állítások alátámasztásában elengedhetetlen mankónak bizonyult az AI, leginkább a Notebook LM, ugyanakkor szerinte egy minőségi szakkönyvet nem lehet AI-jal megíratni, és a szakmai renoméját sem kockáztatná egy generált kötettel.
A szubkultúráktól a személyre szabott valóság-buborékig
A könyv egyebek mellett az internet és közösségi média használat tapasztalatait vizsgálja, bemutatva, hogy mi az, amit ezekből már megtanulhattunk volna. Ilyen például a buborékok veszélye. Míg a Facebook zárt szubkultúrákba és véleménycsoportokba terelte a felhasználókat, az AI mögött álló hatalmas számítási kapacitás ennél jóval messzebbre megy: képes mindenkinek saját, teljesen egyéni valóságot teremteni. Az AI legnagyobb veszélye éppen a szubjektív megerősítésben rejlik: hajlamos mindenre helyeselni, így a felhasználó könnyen belesétál abba a csapdába, hogy a gép kizárólag a saját igazát tükrözi vissza.
A gyakorlatban Török Balázs az úgynevezett „lecsó-módszert” javasolja az információs torzulások ellen. Ahelyett, hogy készen kérnénk a receptet vagy a választ, kérjük meg az AI-t, hogy tegyen fel nekünk kérdéseket a céljainkról, preferenciáinkról és szempontjainkról. Így olyan rejtett tényezők is felszínre kerülnek, amelyekre magunktól nem gondoltunk volna.
Növekvő hatékonyság, de változatlanul 14 órás munkanapok
Török Balázs 200 fős AI-használati kutatása rávilágít a digitális transzformáció egyik legnagyobb ellentmondására. Bár a válaszadók egy része hetente akár több mint 40 órát is megtakarít a mesterséges intelligenciával, az AI-jal hivatásszerűen foglalkozó szakemberek továbbra is napi 13–14 órákat dolgoznak. A megspórolt idő ugyanis nem a munkaidő csökkenéséhez, hanem a kibocsátott teljesítmény és a munka mennyiségének drasztikus növekedéséhez vezet.
A kutatás szerint a felhasználók 37 százaléka tart a lemaradástól, míg 38 százalékuk kifejezetten aggódik az adatközpontok energia- és vízgazdálkodási környezeti terhelése miatt, a válaszadók 17,1 százaléka pedig arról számolt be, hogy ismer olyan személyt, akit az AI vagy a robotizáció miatt bocsátottak el.
Ez utóbbi adat nem azt jelenti, hogy az emberek ekkora százalékát bocsátották el ilyen okokból, és jelenleg a közvetlen fenyegetést nem is maga az algoritmus jelenti, hanem az a kolléga, aki megtanulja hatékonyabban használni az AI-t.
Éppen ezért, véleménye szerint mindenkinek érdemes azon elgondolkodnia, hogy az ő munkája vajon mennyire lenne kiváltható valamilyen technológiai megoldással. Ha valaki találva érzi magát, vagyis úgy érzi, hogy az ő munkája veszélyben lehet, akkor érdemes lehet elbeszélgetni a kollégákkal, vezetőkkel, barátokkal. Ahogy fogalmazott, részben pont azért írta meg a könyvét, hogy megmutassa mely területeket érint a mesterséges intelligencia és hogy ezeket a beszélgetéseket könnyebben el tudjuk kezdeni.
A kutatás szerint ugyancsak kritikus pont a nemi különbségek jelenléte: a nők kevesebbet költenek AI-eszközökre. Ennek az oka nyilvánvalóan az az örökölt jelenség, hogy a nők kisebb arányban töltenek be vezetői pozíciókat, de ha a női munkavállalók nem férnek hozzá a fejlettebb fizetős modellekhez, ez súlyos versenyhátrányt jelenthet számukra a munkaerőpiacon, különösen karrierváltáskor vagy a gyesről való visszatéréskor. A helyzetet nehezíti, hogy az ingyenes verziókat a szolgáltatók egyre inkább butítják, gyengítik.
Hármasban a kanapén – emberi kapcsolatok és a mosógép-szabályozás
Az AI az emberi intimitás szférájába is betör: a kutatás és a tapasztalatok szerint egyre kevésbé extrém jelenség, hogy párok a kanapén ülve a a ChatGPT-t használják pártatlan mediátorként használják a családi viták elsimítására.
Ugyanakkor a technológia szabályozása jelentős elmaradásban van, ahogy éppen az adás előtt egy nyilatkozatában Brad Smith, a Microsoft egyik top vezetője fogalmazott: ma több szabály vonatkozik egy átlagos mosógépre, mint a mesterséges intelligenciára.
A „MI és más” adásában Török Balázzsal arra jutottunk, hogy míg a mosógéppel évtizedek óta együtt élünk és ismerjük a működését, addig az AI-jal való társadalmi együttélésünk keretei még kialakulatlanok. A mosógépnél, vagy akár egy okostelefonnál, egy „gomb” megnyomására a legtöbb esetben az történik, amit szeretnénk – az AI alapvetően másképpen működik, ahogyan a szabályozása is, az idő rövidsége, a gyors fejlődés miatt.
Visszakanyarodva a közösségi médiára, a szakértő szerint ott van egy megélt 10-15 éves időablakunk, aminek az eredménye, hogy most már tényleg egyre több országban is szabályozzák a gyerekek közösségi média használatát, vagy módosított algoritmusok használatát írják elő. Török Balázs szerint a mesterséges intelligencia esetében az mindenképpen jó út lehet, ha mi felnőttként megpróbálunk olyan célokat meghatározni, hogy mondjuk a gyerekünkkel hogyan viszonyuljunk az AI-hoz.
Mint mondta, a jelenlegi nagy AI-zajban nem feltétlenül kéne mindig arról beszélni, hogy milyen modellek vannak, hogy melyik előfizetést válasszuk, hanem érdemesebb lenne azon gondolkodni, hogy tényleg hol tesz hozzá a mi életünkhöz az AI, hol szeretnénk, hogy ez így legyen és mi az, amiből szeretnénk kizárni.
Török Balázs könyvének borítóján Platón barlangmetaforája és Matisse Tánc című alkotása találkozik. A döntés előttünk áll: vagy visszacsúszunk egy áram és GDP nélküli kőkorszakba, vagy megtanulunk együtt élni az AI-jal és közben végre tisztázzuk magunkban, mi az, ami kikerülhetetlenül emberré tesz bennünket.
A cikk szerzője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján Claude segített, a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője
Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.
