A 2021. és 2025. között futó Schneider Sustainability Impact (SSI) program most lezárult – és érdemes megnézni, mit jelentenek az eredmények az iparág egészére nézve.

Ez van a számok mögött

Az SSI-program öt éve alatt a vállalat közlése szerint:

• 862 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerülésében segítette ügyfeleit (az eredeti 800 milliós célt túlteljesítve),

• 61,7 millió ember számára biztosított hozzáférést tiszta energiához,

• több mint egymillió ember vett részt energiamenedzsment-képzésben,

• és több mint 500 helyi fenntarthatósági kezdeményezés valósult meg világszerte.

A 862 millió tonnás kibocsátás-elkerülés nagyságrendileg egy közepes ipari ország több éves emissziójával vethető össze. Ugyanakkor fontos látni: ezek döntően ügyféloldali, a Schneider Electric technológiái és energiamenedzsment-megoldásai révén támogatott megtakarítások.

Ez a modell jól tükrözi az energia-technológiai szektor átalakulását: a gyártók és rendszerintegrátorok ma már nem csak saját működésük karbonlábnyomáért felelősek, hanem az ügyfelek kibocsátáscsökkentési programjában is aktív szereplővé váltak.

Beszállítói lánc: a klímacélok valódi tesztje

Az ESG-stratégiák egyik legösszetettebb területe a Scope 3 kibocsátás kezelése. A beszállítói lánc emissziója számos iparágban meghaladja a közvetlen működésből származó kibocsátást.

A Schneider „Zero Carbon Project” programja keretében az ezer legnagyobb beszállítónál 56 százalékkal csökkent a működési CO₂-kibocsátás. Emellett a stratégiai partnerek 98 százaléka megfelelt a tisztességes munkavégzésre vonatkozó elvárásoknak.

Ez azért lényeges, mert a dekarbonizáció hosszú távon csak akkor hiteles, ha a teljes ökoszisztéma szintjén történik meg – nem csupán a vállalat saját telephelyein.

Energiahozzáférés társadalmi dimenzióban

Az energiaátmenet gyakran a megújuló kapacitásokról és a digitalizációról szól. Ugyanakkor világszerte milliók számára továbbra is alapvető kérdés a megbízható és megfizethető energia elérése.

A 2009-ben indított „Access to Energy” kezdeményezés eredményeként 2025. végére 61,7 millió ember jutott tiszta energiához. Az eredeti 50 milliós cél túlteljesítése azt mutatja, hogy a vállalati fenntarthatósági programok társadalmi összetevője egyre integráltabb része az üzleti stratégiának.

Az energiaegyenlőtlenségek kezelése nélkül ugyanis a globális dekarbonizáció társadalmi elfogadottsága is korlátozott marad.

Mi várható 2030-ig?

Az SSI lezárása nem egy folyamat vége, hanem inkább egy új szakasz kezdete. Az iparág számára a következő évek egyik kulcskérdése az lesz, hogy a fenntarthatósági programok mennyiben válnak az üzleti modell strukturális részévé.

Az energia-technológiai szektor ma már:

• digitális energiamenedzsment-rendszereket épít,

• beszállítói hálózatokat alakít át,

• és ügyféloldali kibocsátáscsökkentési stratégiák kialakításában játszik kulcsszerepet.

A kérdés 2030. felé haladva az lesz, hogy a vállalati klímastratégiák mennyire tudnak mérhető, auditálható és skálázható hatást felmutatni – nemcsak saját működésükben, hanem a teljes értékláncban.

Az ötéves program mérlege ebben az értelemben nem pusztán egy vállalati jelentés lezárása, hanem annak jelzése, hogy az energiaátmenet egyre inkább rendszerintegrációs feladattá válik.

„Az SSI 2021–2025 lezárása fontos mérföldkő, de korántsem a célvonal. A program a munkatársainkkal, ügyfeleinkkel és beszállítóinkkal való közös erőfeszítésekre való képességet, valamint a konkrét eredmények és az érdemi hatások eléréséhez szükséges fegyelmet hozta magával. Ahogy közeledünk 2030-hoz, az irány egyértelmű: a technológiát és az innovációt a fejlődés érdekében fogjuk felhasználni, másokkal együttműködve, illetve megtanuljuk és megosztjuk, mi az, ami igazán működik, hogy még nagyobb hatást tudjunk elérni. Meggyőződésünk, hogy a szintlépés az energia-technológiában elősegítheti mindenki számára a fejlődést” – mutatott rá Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

The post Mérlegen a fenntarthatóság: öt év után mit mutat egy globális energia-technológiai program? appeared first on digitrendi.hu.

A fejlett világban ezért egy új korszak kezdődött: az AI vezérelt fenntarthatósági platformoké, amelyek nemcsak adatot mutatnak, hanem konkrét cselekvési javaslatokat is adnak.

Ebben a környezetben mutatta be a Schneider Electric(SE) globális tanácsadó üzletága, az SE Advisory Services. új, mesterséges intelligenciával támogatott platformját, a Resource Advisor+ megoldást.

A vállalat szerint ez az ökoszisztéma új szintre emeli az energia- és fenntarthatósági adatok hasznosítását, és olyan intelligens irányítóközpontként működik, amely képes egységesíteni a kibocsátási, energiagazdálkodási, ellátásilánc fenntarthatósági és klímakockázati információkat.

A fenntarthatóság új korszaka: amikor az adatok már nem elégségesek

A fejlett világ vállalatai ma már nemcsak adatokat akarnak gyűjteni, hanem valós időben reagálni is szeretnének az energiaárak ingadozására, a kibocsátási célokra vagy a beszállítói lánc kockázataira. A fenntarthatóság kapcsán a cégeknek gyors, megalapozott döntéseket kell hozniuk, miközben a szabályozói környezet egyre összetettebb.

A hagyományos eszközök azonban nem tudják kezelni ezt a komplexitást. A különálló jelentési rendszerek, Excel táblák és a manuális adatgyűjtés ideje egyaránt lejárt. A fejlett gazdaságokban ezért egyre inkább olyan AI alapú, integrált platformok kerülnek előtérbe, amelyek képesek a fenntarthatóságot a vállalati működés szerves részévé tenni.

Éles a verseny az „AI vezérelt fenntarthatósági operációs rendszer” címért

Az elmúlt években több globális technológiai és ipari óriás is elindította saját fenntarthatósági platformját. A Microsoft, a Siemens, a Honeywell, az IBM és az SAP mind olyan megoldásokat fejleszt, amelyek egyetlen ökoszisztémába integrálják az ESG adatokat, az energiafelhasználást és az ellátási lánc fenntarthatóságát.

A Schneider Electric ebben a mezőnyben azzal tűnik ki, hogy nem csupán szoftvert ad, hanem beépíti a saját, több évtizedes energetikai és tanácsadói szakértelmét is. A Resource Advisor+ így nemcsak adatokat kezel, hanem valódi döntéstámogató rendszerré válik.

Sera: az AI ügynök, amely a szakértelmet is „beépíti”

A platform egyik legfontosabb újdonsága a Sera, a Resource Advisor+ vezető mesterséges intelligencia ügynöke. Sera nem egy egyszerű chatbot: proaktív digitális partnerként működik, amely értelmezi a felhasználói igényeket, és koordinálja a háttérben dolgozó, különböző szakterületekre specializált MI ügynökök munkáját.

A cég szerint ez a megközelítés azért egyedülálló, mert a rendszer nemcsak a nyers adatokra támaszkodik, hanem a vállalat tanácsadói üzletágának felhalmozott tudását is beépíti a munkafolyamatokba. Így a felhasználók nemcsak információt kapnak, hanem azonnal alkalmazható ajánlásokat is.

A Resource Advisor+ célja, hogy kiváltsa a vállalatoknál jelenleg használt sokféle, egymástól elszigetelt eszközt. A platform:

• egységesíti az energia-, kibocsátási és ellátásilánc adatokat,

• automatizálja a fenntarthatósági riportolást,

• gyorsítja a döntéshozatalt,

• és elősegíti a dekarbonizációs és energiahatékonysági kezdeményezések megvalósítását.

A bevezetéskor az SE két új terméket is piacra dob: a Carbon Performance és a Supply Chain modulokat. Ezeket az év során további megoldások követik majd, köztük a Climate Risk, a Reporting and Compliance, valamint az energiamenedzsment területén az Energy és az Energy Efficiency alkalmazások.

A vállalat korábbi platformja, az EcoStruxure™ Resource Advisor továbbra is elérhető marad, de az új rendszer egyértelműen a következő generációs, AI vezérelt megközelítést képviseli.

Ilyen rendszerekre van szükség

A fenntarthatósági célok ma már nem teljesíthetők manuális módszerekkel. A vállalatoknak olyan rendszerekre van szükségük, amelyek:

• képesek a valós idejű optimalizálásra,

• támogatják a gyors döntéshozatalt,

• csökkentik az adminisztrációs terheket,

• és összekapcsolják az energia-, kibocsátási és ellátásilánc adatokat.

A Resource Advisor+ platform olyan megoldásként jelenik meg, amelyben az AI és az emberi szakértelem nem egymást váltja ki, hanem egymást erősíti. A cél: a fenntarthatóságot nemcsak mérni, hanem valóban működtetni.

„Ez a bejelentés izgalmas mérföldkőnek számít, a Resource Advisor+ egy teljesen új módszert vezet be a vállalatok számára az energia- és fenntarthatósági teljesítményük kezelésére. A Resource Advisor+ lehetővé teszi a felhasználók számára az energiaoptimalizálás és a dekarbonizáció felgyorsítását” – mondja Steve Wilhite, az SE Advisory Services „Energy & Sustainability Practice” részlegének ügyvezető alelnöke.

„Mivel a vállalkozásokon egyre nagyobb a nyomás, hogy a fenntarthatósági törekvéseiket mérhető cselekedetekké alakítsák, egyre fontosabbá válnak az adatokat, intelligenciát és megvalósítást egyesítő platformok. A Resource Advisor+ jelentős fejlődést hoz a fenntarthatósági törekvések menedzsmentjében, mivel ötvözi az átfogó szakértelmet az AI-vezérelt munkafolyamatokkal. Segít a vállalkozásoknak túllépni a jelentéskészítésen, és gyorsabb, magabiztosabb döntéseket hozni, amelyek összekapcsolják az energia, a kibocsátás és az ellátási lánc fenntarthatóságát a valódi üzleti eredményekkel” – mutat rá Amy Cravens, az IDC „Sustainability and ESG Software” területért felelős kutatási igazgatója.

The post Itt a fenntarthatóság új operációs rendszere: az SE Resource Advisor+ appeared first on digitrendi.hu.

Az energiafogyasztás világszerte új korszakba lépett. A népességnövekedés, az elektrifikáció felgyorsulása és főleg a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok robbanásszerű terjedése olyan mértékű villamosenergia-igényt generál, amelyre a hagyományos válaszok már nem elegendők. Egyre világosabb: nem csupán több energiára, hanem okosabb energiafelhasználásra van szükség.

E kihívásra reagálva jött létre az Energy Technology Coalition (Energia-technológiai Koalíció), egy új, nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja, hogy az energia-, technológiai és infrastrukturális szektor vezető szereplőit egy asztalhoz ültetve felgyorsítsa a hatékonyabb, rugalmasabb és alkalmazkodóbb energetikai megoldások elterjedését.

Mi a Bloomberg New Economy?

A koalíció egyik létrehozója a Bloomberg New Economy, egy globális platform és rendezvénysorozat, amelyet Michael Bloomberg (a Bloomberg L.P. alapítója) hívott életre 2018-ban.

A szervezet elsődleges célja, hogy választ keressen a világgazdaság legégetőbb kihívásaira, különös tekintettel a fejlődő országok és a technológiai átalakulás szerepére.

Gyakran úgy emlegetik, mint a „keleti Davos”-t, mivel nagy hangsúlyt fektet az Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában zajló gazdasági folyamatokra, szemben a hagyományosan nyugat-központú Világgazdasági Fórummal (WEF).

A gazdasági átalakulás olyan kulcskérdéseire fókuszál: mint, hogyan lehet a növekedést, a fenntarthatóságot, a technológiai innovációt és a társadalmi stabilitást egyszerre érvényesíteni.

Meghatározó iparági szereplők összefogása

A kezdeményezés létrehozatalában kulcsszerepet vállalt a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia- és ipari automatizálási technológiai vállalata, amely hosszú ideje az energiahatékonyság és a digitalizáció „metszéspontjában” fejleszt megoldásokat.

„A rugalmas és megfizethető energiaellátás jövője csak a technológiai és energetikai szektorok szoros együttműködésével teremthető meg. A mesterséges intelligencia és a digitális ikrek alkalmazásával megerősíthetjük a hálózatokat, javíthatjuk a megbízhatóságot, és szélesebb körben tehetjük elérhetővé a költséghatékony energiát” – fogalmazott Frédéric Godemel, a Schneider Electric energia¬menedzsment üzletágáért felelős ügyvezető alelnöke.

Az alapító tagok között további olyan ismert szakemberek és vezetők szerepelnek, mint Christina Shim, az IBM fenntarthatósági igazgatója; John D. Sterman, az MIT System Dynamics Group igazgatója; Claire O’Neill, az Egyesült Királyság korábbi energiaügyi minisztere és az Oxy igazgatósági tagja; Arch Rao, a SPAN alapító-vezérigazgatója; valamint Manon van Beek, a TenneT vezérigazgatója. A szervezet a következő hónapokban további tagokkal bővül.

Fókuszban a keresleti oldali innovációk

Az Energia-Technológiai Koalíció egyik legfontosabb felismerése, hogy az energetikai beruházások túlnyomó része ma még mindig a kínálati oldal bővítésére koncentrál, miközben a keresleti oldali technológiákban óriási, gyakran kihasználatlan potenciál rejlik.

Ide tartozik többek között az AI-alapú hálózatmenedzsment, a digitális ikrek alkalmazása, valamint az ipari és épületautomatizálási rendszerek fejlesztése.

A koalíció célja annak a feltárása, hogy ezek a megoldások miért terjednek lassan, hol vannak a szabályozási, pénzügyi vagy technológiai szűk keresztmetszetek, és milyen eszközökkel lehetne felgyorsítani a bevezetésüket.

A szervezet adatvezérelt ajánlásokat, elemzéseket és keretrendszereket kíván publikálni annak érdekében, hogy csökkenjenek az energiahatékony és tisztább működésre való átállással kapcsolatos bizonytalanságok.

Miben más az Energy Technology Coalition, mint egy hagyományos iparági együttműködés?

• Nem kínálati oldalról közelít

A fókusz nem új erőműveken vagy kapacitásbővítésen van, hanem azon, hogyan lehet az energiafelhasználást rugalmasabban és hatékonyabban kezelni.

• Keresleti oldali technológiákra épít

Mesterséges intelligencia, digitális ikrek, automatizálás és adatvezérelt hálózatmenedzsment – olyan megoldásokra, amelyek már léteznek, mégis lassan terjednek.

• Több szektort kapcsol össze valódi párbeszédben

Energetika, technológia, infrastruktúra, tudomány és szakpolitika nem egymás mellett, hanem egymással gondolkodik.

• Nem áll meg a diagnózisnál

A cél nem csupán a problémák feltérképezése, hanem konkrét stratégiák, pilot projektek és alkalmazható keretrendszerek kidolgozása.

• Az AI korszakának az energiarendszerére készül

Arra a valóságra, ahol a digitális infrastruktúra és az energiahálózatok már nem külön rendszerek, hanem egymásra utalt ökoszisztémák.

Kritikus időszak, gyorsuló konvergencia

„Túl gyakran feledkezünk meg a keresleti oldali innovációról, pedig a jobb energiafelhasználás óriási költség- és rugalmassági előnyöket kínál, függetlenül attól, mennyire szénintenzív az adott energiarendszer” – emeli ki Claire O’Neill.

Karen Saltser, a Bloomberg Media vezérigazgatója szerint az időzítés kulcsfontosságú: „A digitális infrastruktúra és az energiarendszerek soha nem látott ütemben konvergálnak. Ha összehangoltan lépünk fel, lehetőségünk van arra, hogy az AI növekvő igényeit tiszta, rugalmas és hatékony energiaellátással szolgáljuk ki a következő generációk számára.”

Az Energia-Technológiai Koalíció első személyes találkozóját most januárban Davosban, a Világgazdasági Fórum éves ülésének idején rendezik meg. A résztvevők konkrét stratégiákon, pilot projekteken és gyakorlati keretrendszereken dolgoznak majd – azon, hogyan használjuk és kezeljük az energiát felelősen az AI korszakában.

The post Energiahatékonyság az AI korszakban: új globális koalíció gyorsítaná az áttörést appeared first on digitrendi.hu.

Dániában most először nem kísérleti projekt, hanem üzletileg is működő ipari létesítmény bizonyítja, hogy a szintetikus üzemanyagok nem a jövő ígéretei, hanem a jelen lehetőségei.

A kassøi áttörés számokban

A European Energy Kassø Power-to-X létesítménye a világ első nagyméretű, kereskedelmi alapon működő e-metanol üzeme. Az üzem:

• évente akár 42 ezer tonna e-metanolt állít elő,

• a közeli 304 MW-os Kassø Solar Park megújuló energiáját használja,

• biogén CO₂-t alakít át folyékony üzemanyaggá,

• és ezzel akár 175 napnyi folyamatos repülést is lehetővé tehet egy modern kereskedelmi repülőgép számára.

Ez már nem demonstrációs projekt, hanem üzemi léptékű gyártás, valódi vevőkkel: az első megrendelők között ott van a Maersk, a Novo Nordisk és a LEGO Group is.

Mitől kulcsszereplő az e-metanol?

Az e-metanol különlegessége, hogy:

• folyékony, könnyen tárolható és szállítható,

• kompatibilis a meglévő üzemanyag-infrastruktúra jelentős részével,

• és szénsemleges lehet, ha megújuló árammal és újrahasznosított CO₂-vel készül.

Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) szerint 2050-re akár 500 millió tonnára nőhet az e- és biometanol globális kereslete. Ez különösen fontos azokban az ágazatokban, ahol az akkumulátorok vagy a hidrogén önmagukban nem jelentenek reális megoldást.

A technológiai hátteret a Schneider Electric szállította

A kassøi üzem működésének egyik kulcsa a teljes körű ipari automatizáció és energiamenedzsment, amelyet az ezen a téren meghatározó globális szereplőnek számító Schneider Electric szállított. A vállalat integrált megoldásai:

• valós idejű adatvezérléssel optimalizálják a termelést,

• A transzformátorok tűzbiztosan, alacsony karbantartási igénnyel nyújtják a megfelelő teljesítményt,
• csökkentik az energia- és állásidő-veszteséget,

• biztosítják a kiber- és az üzembiztonságot,

• a skálázható architektúra támogatja a Unified Operations Center (UOC) kialakítását, ami gyorsabb döntéshozatalt, távoli műveletek lehetőségét és egyszerűsített mérnöki munkát eredményez.

Ezek azért fontosak, mert a Power-to-X technológiák egyik legnagyobb kihívása nem maga a kémia, hanem az ipari méretezés, a stabil működés és a költségkontroll.

Piaci lehetőségek – kihívásokkal

Az e-metanol előtt komoly lehetőségek állnak:

• a tengeri szállítmányozás gyorsan keres alternatív üzemanyagokat,

• a vegyipar számára alapanyagként is felhasználható,

• a szabályozói környezet egyre inkább a karbonmentes megoldásokat támogatja.

Ugyanakkor a kihívások sem elhanyagolhatók:

• magas beruházási költségek,

• nagy megújulóenergia-igény,

• korlátozott CO₂-források,

• és a globális skálázás technológiai komplexitása.

A kassøi üzem éppen ezért referenciapont: azt mutatja meg, hogy megfelelő technológiai háttérrel az e-metanol nemcsak környezetvédelmi, hanem üzleti szempontból is életképes lehet.

A hiányzó láncszem az energiaátmenetben

Az e-metanol ha nem is csodafegyver, de a hiányzó láncszem lehet az energiaátmenetben. Nem váltja ki az elektrifikációt, nem helyettesíti a hatékonyságnövelést – viszont megoldást kínál ott, ahol más technológiák elakadnak.

A kassøi üzem azt üzeni az iparnak, hogy a zöld üzemanyagok korszaka nem a távoli jövőben kezdődik, hanem akkor, amikor a technológia, az üzleti modell és az energiaellátás végre egyszerre áll össze.

Amit még érdemes tudni az e-metanolról

Az e-metanol egyik legnagyobb előnye, hogy szénalapú molekula, így könnyen integrálható a meglévő vegyipari folyamatokba. A tengeri hajózásban már ma is léteznek metanol-üzemű hajók, ami gyors piacra lépést tesz lehetővé.

Hosszabb távon az e-metanol „energia-exporttermékké” válhat olyan országok számára, ahol sok a megújuló energia, de kevés a helyi felhasználás.

Mit jelenthet az e-metanol Magyarország számára?

Magyarország energia- és iparszerkezete alapján az e-metanol nem gyors megoldás, hanem stratégiai lehetőség a következő 10–20 év során.

Lehetőségek:

• a vegyipar és a gyógyszeripar alacsonyabb karbonlábnyoma

• Power-to-X projektek integrálása a naperőművi kapacitások mellé

• exportképes zöld üzemanyag a régióban

Kihívások:

• nagy mennyiségű, olcsó megújuló áram hiánya

• CO₂-források integrálása

• szabályozási és támogatási környezet bizonytalansága

Az e-metanol Magyarországon nem a „holnap”, hanem egy iránytű: megmutatja, merre lehet értelmesen fejleszteni az ipari dekarbonizációt.

The post Az e-metanol kilépett a laborból: üzletre kész a világ első zöldüzemanyag-gyára appeared first on digitrendi.hu.

A vállalatok ma már rendelkeznek a szükséges önbizalommal, motivációval és erőforrásokkal ahhoz, hogy bekapcsolódjanak a karbonkreditek kereskedelmébe, és ezt egyre aktívabban meg is teszik – ez az egyik fő megállapítása a Schneider Electric „SE Advisory Services” üzletága által készített „Carbon Credit Outlook 2025” jelentésnek.

Ebből az is kiderül, hogy a megkérdezett vállalatok kétharmada már alkalmazza a célirányos szövetség, az ICROA (International Carbon Reduction and Offset Alliance) szabványait.

Valamivel több mint a felük pedig a projektek minőségének értékeléséhez az „Integrity Council for the Voluntary Carbon Market” (ICVCM) által kidolgozott – a bolygónk és a társadalom szempontjából értékes kezdeményezésekből származó karbonkreditek beazonosítására alkalmas – „Core Carbon Principles” (CCP) rendszer elveit használja.

A kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy a cége már aktív résztvevője a karbonkreditek piacának vásárlás, befektetés, vagy projektfejlesztés révén. A lehetőséget pedig az éghajlati kockázatok kezelésére, az ellátási lánc rugalmasságának erősítésére és a hosszú távú értékteremtésre használják.

A felmérés másik fontos megállapítása, hogy a válaszadók 55 százaléka 2030-ig az önkéntes karbonkredit-piacon való részvételének növelését tervezi. A megkérdezettek mindössze 12 százaléka jelezte azt, hogy stratégiai szinten nem foglalkozik a karbonkreditekkel.

A növekvő elkötelezettség szemléletmódbeli változást tükröz: a karbonkreditek stratégiai befektetésekké válnak, amelyeket a vállalatok az éghajlati kötelezettségvállalások és célok teljesítésére, valamint az érdekelt felek elvárásainak a kielégítésére használnak – állapítja meg a jelentés.

„Mivel a globális dekarbonizációs törekvések hatalmas beruházásokat igényelnek, és csak a fejlődő országokban 2030-ra évente ezermilliárd dollárra lenne szükség ezek megvalósításához, a karbonkredit-kereskedelem bevált mechanizmust kínál a vállalatoknak a klímavédelmi intézkedések támogatására.

Alapvető változás zajlik a cégeknek a karbonkreditekhez való hozzáállásában. Abból, hogy a válaszadók közel egyötöde saját projekteket fejleszt, egyértelműen látszik, hogy a piac kezd lendületbe jönni. Ezek a vállalatok felismerik, hogy egy saját szén-dioxid-stratégia megalkotása egyben azt is jelenti, hogy a klímaváltozásra gyakorolt hatásukat is a saját kezükbe vehetik” – mondta el Mathilde Mignot, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” területért felelős igazgatója.

Egyensúly a rövid távú éghajlati hatások és a hosszú távú innováció között

A karbonkreditek piacán a természetalapú kezdeményezések – ilyen az erdőtelepítés, az újraerdősítés és az ökoszisztéma-restauráció – egyértelműen prioritást élveznek, a válaszadók 50 százaléka tartja ezeket portfóliójuk legfontosabb elemeinek.

Az ilyen projektek azonnali hatást gyakorolnak az éghajlatra, miközben elősegítik a biológiai sokféleséget, és a közösségek számára is előnyöket nyújtanak.

A kibocsátáselkerülési és -csökkentési kreditek, beleértve az erdővédelmet, a megújuló energiát és az energiahatékonysági projekteket, a második helyen állnak, 34 százalék tartja ezeket prioritásnak.

A válaszadók 16 százaléka viszont ma már inkább a technológiai alapú és hibrid szén-dioxid-kivonási módszerekből származó karbonkrediteket részesíti előnyben.

A karbonkreditek terjedésével kapcsolatos akadályok között a válaszadók közel fele (46%) azt látja a legnagyobbnak, hogy egyelőre nincs megfelelő iránymutatás arra, hogyan épülhet be ez a piac a klímavédelmi törekvésekbe.

A második legnagyobb probléma – a megkérdezettek 40 százaléka emelte ezt ki –, hogy egyelőre bizonytalannak látják az ezzel kapcsolatos kormányzati politikákat. A tanácsadói jelentés szerint ezek a hiányosságok lassíthatják a beruházásokat.

„A vállalatvezetők egyre jobban bíznak a napjainkra kialakult minőségi infrastruktúrában, de egyértelmű útmutatásra van szükségük, hogy az önkéntes karbonkredit jogok hogyan illeszthetők be a megfelelési követelmények közé” – mutatott rá William Theisen, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” részlegének kereskedelmi igazgatója.

The post Fellendülőben a karbonkreditek kereskedelme appeared first on digitrendi.hu.

Az elektrifikáció térhódításával és a jelentős CO2-kibocsátással járó olaj- és gázalapú termelésről a fenntarthatóbb gyártási módszerekre való átállás eredményeként napjainkra az Európai Unióban már a felhasznált villamos energia 50 százaléka megújuló energiaforrásból származik.

A megújulók arányának további növelése az energiamixen belül azonban komoly akadályokba ütközik, az energiaforrások sokfélesége, az időjárási körülményeknek való kitettsége, valamint a kezelésükhöz szükséges rugalmas, interaktív rendszer kialakításához szükséges hálózatmodernizáció miatt.

A már Európában is elérhető Schneider Boost Pro akár 2 MWh-ig skálázható, titkosított kommunikációval gondoskodik a kiberbiztonságról és a pontosabb előrejelzések és optimális döntéshozatal támogatása érdekében integrálható az EcoStruxure Microgrid Advisor rendszerrel.

Az akkumulátoros tárolórendszer járműdepókban is alkalmazható, az elektromos buszok és teherautók töltésénél. Ezenkívül integrálható a közlekedési infrastruktúrába is, nagy kapacitású töltési megoldások esetén, például az autópályák mentén.

Korszerű épületek igényeire szabva

A 200 kWh-tól 2 MWh-ig skálázható rendszer része az SE végponttól-végpontig terjedő megoldás-portfóliójának – áramelosztás, e-autó töltők, végponti berendezések vezérlése, szoftverek, szolgáltatások -, amelyet azért fejlesztettek ki, hogy az energiaigény növekedésével optimalizálja az energiaellátást.

Az új termék számos, a modern épületek igényeinek figyelembevételével fejlesztett funkcióval bír. Így például képes tárolni a megújuló többlet energiát, hogy maximalizálja annak felhasználását, és növelje az energiafüggetlenséget.

Kiegyensúlyozza az energiafelhasználást a különböző helyszíneken, az előre feltöltött akkumulátoros energiatároló rendszert használva, amikor a szükséges energiaigény meghaladja a rendelkezésre álló energiát. Emellett megbízható tartalék áramellátást nyújt áramkimaradások esetén.

A Schneider Boost Pro lehetővé teszi az ügyfeleknek a saját fogyasztásuk és a terhelésáthelyezés kezelését. Az akkumulátor a csúcsidőn kívüli órákban, amikor az áram ára alacsony, töltődik, és a csúcsidőben, amikor az árak magasak, biztosítja az áramot, így csökkentve az energiaköltségeket.

Biztonság és szakértői támogatás

Az energiatároló megoldás átfogó adatvédelmet és titkosított kommunikációt biztosít a kiberbiztonság érdekében, megfelelve a legmagasabb biztonsági szabványoknak. A termék integrálhatósága a mesterséges intelligenciával(AI) működő, felhőalapú EcoStruxure Microgrid Advisorral képes előre jelezni az időjárási körülményeket, a helyszíni termelést, a keresleti mintákat és a piaci feltételeket, lehetővé téve a pontosabb előrejelzéseket és az optimalizált döntéshozatalt.

Az Európában most bevezetett új megoldáshoz szakértői telepítés jár, ami magában foglalja a testreszabott szerviz- és karbantartási csomagokat, a rövid reagálási időket és a távoli karbantartás lehetőségét a rendszer maximális rendelkezésre állásának biztosítására.

„Az évtized végére a kereskedelmi és ipari épületek villamosenergia-igénye akár 35 százalékkal is megnőhet, amelyet jelentős részben az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájának kiépítése generál. Az új tárolási megoldással a vállalkozások sokat tudó, rugalmas energiagazdálkodást valósíthatnak meg. Ez az új energiakorszakban rendkívül fontos, mivel segít kiegyensúlyozni a megújuló energiaforrások változó mértékű rendelkezésre állását és csökkenti a hálózatra nehezedő terhelést a csúcsidőszakban” – mutatott rá Jean-Baptiste Hazard, az SEmarketingvezetője.

The post Új energiatároló megoldás az üzleti célú épületek számára appeared first on digitrendi.hu.

Európa jövője szempontjából kritikus fontosságú az elektrifikáció arányának a gyorsabb növelése – állapítja meg a Schneider Electric legújabb kutatása.

Az energiamenedzsmentben és ipari automatizálási megoldásokban meghatározó vállalat számításai szerint Európában jelenleg az elektromos áram részesedése az energiamixben, vagyis az elektrifikáció szintje alig több mint egyötöd. A nagyobb gond, hogy ez az arány az elmúlt évtizedben nem változott.

Kínában ezzel szemben ugyanebben az időszakban 10 százalékkal nőtt az elektrifikáció szintje és jelenleg 26-28 százalék körül van, az elektromos áram használatára való gyors átállás pedig a következő években is folytatódik a távol-keleti országban.

Az Európai Unióban mostanság a lakossági energiafelhasználás költsége 0,27 euró/kWh, míg az Egyesült Államokban 0,15 euró/kWh, Kínában pedig csupán 0,08 euró/kWh. Ez azt jelenti, hogy az unió lakosainak legalább háromszor annyiba kerül az energiafelhasználás, mint a kínaiaknak.

Mi a tripla energia kihívás és mik a legfontosabb teendők?

A „Europe energy security and competitiveness – supercharging electrification” című jelentésből kiderül, hogy Európa 2040-re évente 250 milliárd eurót takaríthatna meg az elektromos áram használatára történő átállás felgyorsításával.

A tripla energia kihívás, azaz a megfizethetőség, a biztonság és a fenntarthatóság közötti egyensúly megteremtésének a szükségessége továbbra is fennáll. A fosszilis energiahordozók importjától való nagyfokú függőség miatt ugyanis a költségek magasak, és a fenntarthatósági célok elérése távolinak tűnik. Számottevő eredmény ugyanakkor, hogy az EU-ban a kibocsátás 1990. óta 37 százalékkal csökkent.

Ezt az összetett kihívást az elektromos áram használatára való átállással lehetne kezelni. A kutatás azonban arra is rámutat, hogy az elektrifikáció előrehaladása Európában országonként jelentősen eltér, ami az infrastruktúrában, a politikai helyzetben, a piac érettségében és a fogyasztói magatartásban mutatkozó különbségeknek tudható be.

Egyes államok, például a skandináv országok, jelentős előrelépéseket tettek olyan ágazatokban, mint a közlekedés és az építőipar, míg mások csak most kezdik növelni az erőfeszítéseiket.

A dél-európai országok inkább az épületek elektrifikációjában értek el magasabb szintet, míg Nyugat- és Közép-Európában az ipari tevékenység elektromos áramra átállítását és a prosumer kezdeményezéseket ösztönző beruházásokban tapasztalható növekedés.

A prosumerek azok az áramfogyasztók, aki maguk is termelnek áramot. (A kifejezés a producer (termelő) és a consumer (fogyasztó) szavak összevonásából ered.

Ezekre a kiemelten fontos politikai intézkedésekre is szükség lesz

Az elemzés több, kulcsfontosságú politikai intézkedést is megjelöl, amelyeket meg kell hozni. Először is, a politikai döntéshozóknak csökkenteniük kell az áram és a földgáz közötti árkülönbözetet a fosszilis energiahordozók támogatásának fokozatos megszüntetésével és az energiaadó reformjával, hogy ösztönözzék a tiszta energia használatát.

Ugyanilyen fontos a finanszírozás felgyorsítása is – a beruházásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése, célzott ösztönzők nyújtása (különösen a kis- és középvállalkozások számára), valamint a kibocsátás-kereskedelmi rendszer bevételeinek és az innovációs alapokban lévő pénzek elektrifikációs projektekre fordítása.

A jelentés kiemeli a stabil helyi piacok létrehozásának a fontosságát is, amely magában foglalja az új épületek és ipari folyamatok elektromos árammal való ellátásának előírását, a hőszivattyúk és elektromos járművek gyors elterjedésének támogatását, valamint a prosumer kezdeményezések ösztönzését.

Az elemzés alapján a gyorsabb elektrifikáció és a prosumer kampányok felfuttatása akár egymillió új munkahelyet is teremthet. A tanulmány rámutat arra is, hogy a helyi fejlődést fenntartható közbeszerzéssel, gyorsított szabványosítással és az európai innováció és gyártás támogatásának előtérbe helyezésével kell segíteni.

„Az elektromos áram használatára való átállás elengedhetetlen, nemcsak klímacéljaink eléréséhez, hanem a gazdasági növekedés, az energiafüggetlenség és az ipari versenyképesség előmozdításához is. Európának sürgősen el kell mozdulnia a stagnáló elektrifikációs szintről. A technológia már rendelkezésre áll, készen áll a bevezetésre. Most a politikán a sor, hogy ösztönözzön, a vállalkozásoknak pedig lépniük kell a megvalósítás felé, hogy kiaknázhassuk a gazdasági és környezeti előnyöket” – emelte ki a kutatás kapcsán Laurent Bataille, a Schneider Electric európai ügyvezető alelnöke.

The post Európa évi többszáz milliárd eurót takaríthatna meg az elektrifikációval appeared first on digitrendi.hu.

Az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldásokban meghatározó piaci szereplőnek számító cég nemrégiben jelentette be, hogy jelentősen kibővíti globális, az ellátási láncok dekarbonizációját célzó programjait.

Ezek a lépések úgy támogatják a Scope 3 – egy adott szervezet értékláncán belül keletkező, de a működéséhez az általa vásárolt energiához nem köthető – kibocsátások csökkentésének felgyorsítását, hogy segítik a beszállítókat saját Scope 1 (közvetlen) és Scope 2 (energiával kapcsolatos) kibocsátásaik csökkentésében.

Még nagyobb hatás a globális ellátási láncokra

A vállalat ellátási lánc dekarbonizációs programjai mára már több mint 50 márkát, és világszerte 2700-nál is több beszállító ezzel kapcsolatos céljait segítik. Ezeknek köszönhetően a beszállítók 752 ezer MWh megújuló energiát szereztek be „Energy Attribute Certificates” (EAC) tanúsítvánnyal igazoltan.

Ezzel párhuzamosan 19 vállalat vett részt négy, több vásárlót is érintő áramvásárlási megállapodásban (PPA), összesen több mint 1,3 TWh megújuló energiát biztosítva az érintett cégeknek.

A skálázható, iparágakon átívelő klímamegoldások iránti igény növekedésével a Schneider Electric tovább bővíti konzorciumi modelljeinek körét a kollektív fellépés felgyorsítása érdekében.

A Catalyze program szponzorainak száma idén 7-ről 9-re bővült, és jelenleg is új, több vásárlóból álló csoportok létrehozásán dolgoznak az Egyesült Államokban, Európában, Szingapúrban, Dél-Koreában és Malajziában, hogy világszerte növeljék a megújuló energiaforrásokhoz való hozzáférést.

Az Energize program napjainkra egy szélesebb körű egészségügyi iparági kezdeményezéssé fejlődött, amelyet ma már 25 vállalati szponzor támogat. Az Egyesült Államok legnagyobb egészségbiztosítója, a UnitedHealth Group csatlakozása jelzi, hogy a teljes egészségügyi ökoszisztémában erősödik az elkötelezettség a széndioxid-kibocsátás csökkentése iránt.

A Teva és a Sandoz új villamosenergia-vásárlási megállapodásokat (PPA) jelentett be a Scope 2 kategóriába tartozó kibocsátások kezelése érdekében, ami tovább növeli a program kedvező hatását.

A Levi Strauss & Co. együttműködési megállapodást kötött a Schneider Electric-kel az LS&Co. Energy Accelerator Program (LEAP) elindítására, amelynek célja, hogy bővítse a farmerruházatot gyártó vállalat ellátási láncának megújuló energiához való hozzáférését, indulásként Indiában.

A program támogatja a cég rövid távú célját, amely szerint 2030-ig 42 százalékkal kívánják csökkenteni az ellátási lánc kibocsátását (a 2022-es referenciaértékhez képest), és összhangban áll a hosszú távú törekvéssel, amely szerint 2050-re el akarják érni a nettó zéró üvegházhatású gázkibocsátást.

Bővülő képzési lehetőségek

A Zeigo Hubon keresztül elérhető új Scope 1 tartalom mostantól tartalmaz modulokat az üvegházhatású gázok (GHG) elszámolásáról, a tudományos alapú célkitűzésről, az energiahatékonyságról, az elektromos stratégiákról és a körforgásos gazdaságról, amelyek mind elengedhetetlen elemei a közvetlen működési kibocsátások csökkentésének.

A Scope 2 dekarbonizáció érdekében a Schneider Electric mélyebb, piac-specifikus útmutatást nyújt a megújuló villamos energia beszerzéséhez. Az újonnan elindított „Market Briefs” gyakorlati információkat kínál a legfontosabb földrajzi területekről, többek között az Egyesült Államokról, Kínáról, Indiáról, Japánról, Kanadáról és Európáról.

A globális hozzáférhetőség érdekében az összes tartalom élő oktatási webináriumokkal egészül ki, amelyekhez most már több mint 60 nyelven érhető el szinkrontolmácsolás, így a beszállítók anyanyelvükön vehetnek részt a képzésekben.

„A globális ellátási láncok széles körű dekarbonizációjához nemcsak elkötelezettségre van szükségünk, hanem együttműködésre, innovációra és a regionális realitásokhoz igazított gyakorlati eszközökre is. Programjaink bővítésének a célja, hogy minden beszállító, minden földrajzi területen hozzáférjen az éghajlatváltozás elleni küzdelem felgyorsításához szükséges az ismeretekhez és partnerségekhez” – hangsúlyozta John Powers, a Schneider Electric „Strategic Renewables” területért felelős alelnöke.

The post Schneider Electric: jelentősen bővülnek az ellátási láncok dekarbonizációját támogató programok appeared first on digitrendi.hu.

Ezt azonban nem nézik karba tett kézzel sem az európai tudósok, sem a gazdák. Jó ideje együtt dolgoznak azon, hogy ezek a mindennapi élvezetet nyújtó élelmiszerek ne pusztuljanak ki.

Ebben segít a Boleró projekt

Az Európai Unió által finanszírozott kutatások sorába tartozó célirányos projekt ezt a célt szolgálja. A kutatást bemutató Horizon Magazine írása példaként a nicaraguai Juan Pablo Castro ültetvényén tapasztalható változásokat hozza fel.

A farmer 25 éve foglalkozik kávétermesztéssel. Kéthektáros, citrusfákkal tarkított farmja tipikus példája azoknak a kisbirtokoknak, amelyek a világ babtermelésének nagy részét adják. A gazda először 2023-ban kezdte észrevenni az éghajlatváltozás első közvetlen hatásait a termésén.

„A szárazság miatt torzszülött babot kaptunk, ahelyett, hogy a cseresznye két babot tartalmazna, ahogyan az normális, a hüvely vagy üres, vagy csak egy torz babot tartalmaz. Ezek a könnyebb, hibás babszemek a mosási folyamat során lebegnek, ami elronthatja a kávé ízét és aromáját” – magyarázza a farmer fia, Jeffry Castro.

Az éghajlat okozta másik probléma a kávé levélrozsda növekvő előfordulása. Ez a gombás betegség (Hemileia vastatrix) sárgás-narancsos foltokat okoz a leveleken, gyengíti a növényeket, és a gazdák ezt tartják a kávétermesztés egyik legnagyobb ellenségének.

Jeffry Castro jelenleg technikusként dolgozik a Nicafrance Alapítvány által működtetett kísérleti állomáson, amely egy helyi fejlesztési szervezet. Szakemberei az EU által finanszírozott kutatókkal együttműködve dolgoznak a kávé és a kakaó jövőjén.

Mitől lesz a kávé és a kakaó klímatudatos?

Mind a kávé, mind a kakaó ára rekordmagas, részben a változékony időjárás okozta terméscsökkenés miatt. Ez a helyzet nemcsak a gazdáknak, hanem az európai fogyasztóknak is – egyaránt fáj.

Európa ugyanis a világ egyik legnagyobb kávé- és kakaófogyasztója, a globális kávéfogyasztás mintegy harmada, a kakaófogyasztásnak pedig valamivel kevesebb mint fele írható a kontinens számlájára. Az éghajlatváltozás már most is érezhető a reggeli eszpresszó vagy egy tábla csokoládé árának emelkedésében.

„Ha továbbra is akarunk csokoládét enni és kávét inni, globálisan kell összefognunk” – mondja Sophie Léran, a Francia Nemzetközi Fejlesztési Mezőgazdasági Kutatóközpont növénybiológusa és kutatója.

A szakember koordinálja az EU Horizon programja által finanszírozott BOLERO kezdeményezést, egy nemzetközi csoportot, amely olyan új kávé- és kakaófajtákat fejleszt, amelyek ellenállnak a szárazságnak, a kártevőknek és a szélsőséges hőmérsékleteknek.

„Másképp kell termesztenünk ezeket a növényeket, ellenállóbbá kell válniuk, hogy megbirkózzanak az éghajlatváltozással” – teszi hozzá.

Ellenálló növények nemesítése más megközelítéssel

A BOLERO kutatócsoport európai szakértőkből, három termelő ország (Nicaragua, Uganda, Vietnam) nemzeti kutatóintézeteiből és ipari partnerekből áll. A kutatócsoport olyan kávé- és kakaónövények nemesítésére összpontosít, amelyek ellenállóbbak és kevésbé igénylik a külső adalékanyagokat, például a műtrágyát.

A kutatók az úgynevezett oltási technikára összpontosítanak – a kávé- és kakaónövények felső ágait a keményebb gyökerekre vagy gyökértörzsekbe oltják be, amelyek gyakran vadkávé- vagy robusta-fajtákból származnak, és amelyek már most is nagyobb ellenálló képességet mutatnak.

Miért érdemes oltani? A válasz egyszerű, mert a hagyományos növénynemesítés egyszerűen túl lassú. Egy új fajta létrehozása keresztbeporzás és évekig tartó növekedés révén 20-30 évig is eltarthat – ez sokkal lassabb, mint az éghajlatváltozás üteme.

„Fogjuk a már kifejlesztett, tesztelt és jóváhagyott fajtákat, és átoltjuk őket olyan alanyokra, amelyek alkalmazkodtak például a szárazsághoz” – mondta Léran. Ez sokkal gyorsabb módja annak, hogy megbirkózzunk az éghajlatváltozással.

A gazdák számára ez azt jelenti, hogy megtarthatják a meglévő cserjéket, miközben erősebb növényeket kapnak – néhány év alatt, nem pedig évtizedek alatt.

„A beoltott növényekkel megtarthatjuk kedvenc fajtáinkat, de gyorsan megbirkózhatnak az éghajlatváltozással. Egy szárazságtűrő gyökerekkel rendelkező növény tovább bírja, és kevésbé befolyásolja a termés mennyiségét ” – emeli ki Jeffry Castro.

Együtt a gazdálkodókkal és az iparral

Az oltás hátránya, hogy drágább, mint a magról való termesztés. Ezért a BOLERO csapata olyan nagy mezőgazdasági vállalatokkal dolgozik együtt, mint az ECOM és az Agromillora, hogy ezt a módszert elterjesszék és ezáltal az árakat is csökkenthessék.

A szakértők új utakat is bejárnak a gyökérrendszerek részletes tanulmányozásával és számítógépes modellek készítésével, hogy megjósolják a legjobb növény-gyökér párosításokat.

Néhány oltvány öt éven belül készen állhat a gazdák számára. A Nestlé, az Illy és a Lavazza cégekkel végzett ízpróbák azt mutatják, hogy az oltott fajták a kávéfogyasztók által elvárt íz- és illatvilágot nyújtják.

A laboratóriumból a terepre

Léran a franciaországi Montpellier-ből költözött Nicaraguába, hogy közvetlenül az ottani gazdákkal dolgozzon. Az ott lévő kísérleti gazdaságban az új fajtákat valós körülmények között tesztelik: különböző műtrágyaadagok, árnyékszintek és aszályos időjárás mellett.

„Rengeteg kísérletet végzünk. Egyes növények a szokásos műtrágyaadag felét kapják, másokat fák alá ültetnek, hogy lássák, képesek-e az árnyékban is növekedni. Elemezzük a szárazságtűrést” – magyarázza Léran.

Vietnam az alternatív kakaótermesztésben is lát lehetőséget

A kihívások nem csak Közép-Amerikában jelentkeznek. Vietnam Dong Nai tartományában, Ho Si Minh-város mellett, Nguyen Quy Tuan gazdálkodó mintegy 1500 kakaófát gondoz.

„Többet kell öntöznünk. Több kártevővel és betegséggel is szembe kell néznünk. Ez azt jelenti, hogy több pénzt kell költenünk növényvédő szerekre és gombaölő szerekre, valamint az öntözéshez szükséges áramra” – foglalja össze a vietnami gazda.

Vietnamban a BOLERO hálózat a már említett ECOM-mal együttműködve új kakaófajták tesztelésén is dolgozik. Jelentős áringadozásokat tapasztalnak, részben az éghajlatváltozás miatt.

A leszivárgó hatás

Az elvégzett munka eredménye már eljutott a vietnami vidékre, ahol az agronómusok együttműködnek a gazdákkal és a mezőgazdasági intézetekkel az új növények kipróbálásában.

A kezdeményezés utolsó évébe lépve a hangsúly a kísérletek hasznosítható vetőmagokká és növényekké alakításán van. Ha ez sikerül, akkor az a gazdák megélhetését biztosítja, és azt, hogy az olyan alapvető élelmiszerek, mint a reggeli eszpresszó vagy egy szelet csokoládé, továbbra is a mindennapi életünk részei maradjanak.

Mi a tétje itthon kávés klímaváltozásnak?

Egy friss kutatás szerint heti 161 percet, vagyis évente közel öt és fél napot töltünk. Sokaknak napindítást segítő rutin, másoknak kikapcsolódási alkalom, de a kávé a mindennapok fontos része: tízből heten naponta fogyasztják.

Egy-egy kávészünet átlagosan 11–12 percig tart, és a heti 8–9 csészényi frissítő döntő többsége otthon készül el – ez jól mutatja, hogy a kávézás a fejlődő kávéházi kultúra mellett is elsősorban otthoni élmény – ez is kiderült a Caffè Vergnano kávémárka megbízásából készült kutatásból.

A motivációk azonban különböznek: a napi kávéfogyasztóknak elsősorban a megszokott rutin, a nap elindítása miatt fontos, a heti rendszerességgel kávézóknál inkább az ital élénkítő hatása dominál, míg az alkalmi fogyasztók számára a kávé leginkább énidőt, elcsendesedést és kikapcsolódást jelent.

A kávézás: a magunkra fordított értékes idő

A kutatás eredményei arra is rámutatnak, hogy a kávézás a rohanó hétköznapok közepette különleges alkalom: egy rövid megállás, amelyben magunkra és másokra figyelhetünk. A kávézással töltött percek minden korosztály számára mást jelentenek, mégis közös bennük, hogy értékes időt teremtenek.

Generációs eltérések is megfigyelhetők: a 30 év alattiak harmada egyáltalán nem fogyaszt kávét, miközben a 60 felettiek körében a napi kávézás jellemzőbb. Az idősebbek számára a szokás biztonságot és állandóságot ad, míg a fiatalabbaknál inkább az alkalomszerűség és a változatosság a jellemző.

„A kávézás sokak számára kihagyhatatlan reggeli rutin, ami nélkül nem is indulna el zökkenőmentesen a nap. Ez a néhány perces szertartás, amikor készül a kávé, aminek érezzük az illatát, látjuk a gőzét, érezzük az ízét, a melegét és a serkentő hatását, abban is segít, hogy ébredés után ne rögtön essünk bele a rohanásba. A szokásaink alakítják az identitásunkat, segítik a stresszkezelést, a fókuszálást, alkalmat teremtenek a tudatos jelenlét gyakorlására, ami a mentális egészségünk megőrzését támogatja” – fogalmazta meg Almási Kitti, klinikai szakpszichológus a kutatás eredményeit bemutató eseményen.

The post Ha nem vigyázunk, a klímaváltozás megfoszthat minket a legfőbb élvezeti cikkektől is appeared first on digitrendi.hu.

Több mint 30 ezer tonna széndioxid – ennyivel lesz tisztább a légkör a Schneider Electric és a svájci Climeworks új együttműködésében. A szám önmagában is figyelemre méltó, de a valódi áttörést nem a mennyiség, hanem a módszerek jelentik. A két vállalat olyan technológiákat vet be, amelyek nemcsak lassítják a kibocsátást, hanem aktívan eltávolítják a levegőből a szén-dioxidot – és ez az irány már a klímavédelem következő nagy fejezetének számít.

Levegőtisztítás ipari méretekben

A Climeworks neve ismerősen csenghet azok számára, akik követik a karbonsemlegesítés technológiai trendjeit. A cég a „Direct Air Capture and Storage” (DACS) eljárás úttörője – ez az a technológia, amely szó szerint átszűri a levegőt, kiszedi belőle a CO2-t, majd geológiai formában elraktározza azt.

A folyamat elsőre futurisztikusnak tűnhet, pedig már most működő rendszerek is képesek eltávolítani el több ezer tonnányi gázt, amelyet korábban az ipar, a közlekedés vagy éppen mi, emberek juttattunk a légkörbe.

A Schneider Electric és a Climeworks megállapodása három különböző technológiát egyesít:

• a Direct Air Capture – ami a levegőből közvetlenül nyeri ki a CO2-t;

• a Bioenergy with Carbon Capture and Storage (BECCS) a biomasszában rejlő természetes szénmegkötést használja ki, miközben energiát is termel;

• az Enhanced Rock Weathering pedig a kőzetek természetes mállási folyamatait gyorsítja fel, hogy a széndioxid hosszú távon stabil ásványi formákban kössön meg.

Mindhárom eljárás tartós tárolást biztosít – vagyis a kivont széndioxid ezer, sőt akár több tízezer évre is „kikerül a forgalomból”.

A kibocsátáscsökkentésen túl

A legtöbb vállalat ma még elsősorban a kibocsátás mérséklésére fókuszál. A Schneider Electric azonban ezzel a lépéssel a zéró emisszió utáni korszakra készül. Céljuk, hogy 2050-re a teljes értékláncban elérjék a nettó zéró kibocsátást, 2030-ra pedig 90 százalékkal csökkentsék a közvetlen CO2-kibocsátást.

A mostani megállapodás ennek a hosszú távú stratégiának a része: a vállalat nemcsak kevesebb széndioxidot bocsát ki, hanem már most befektet abba a jövőbe, amikor a széndioxid-eltávolítás (carbon removal) épp olyan alapinfrastruktúra lesz, mint ma az elektromos hálózat.

„A tartós széndioxid-eltávolításra való átállás kiegészíti a kibocsátáscsökkentés felgyorsítását. Ez egy feltörekvő iparág, ahol a korai elköteleződés segít a technológiák fejlődésében és a globális klímacélok elérésében” – hangsúlyozta Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

Így épül a jövő infrastruktúrája

A széndioxid-eltávolítás nem egyetlen gyár vagy üzem projektje – egy teljesen új iparág alapjai épülnek. A Climeworks és a Schneider Electric megállapodása azt üzeni, hogy a piacon már most van kereslet a hosszú távú, hitelesen mérhető karbonkivonásra.

A Climeworks társalapítója, Christoph Gebald szerint ez a partnerség nemcsak technológiai, hanem gazdasági fordulópont is: „A CO2 tartós tárolására alkalmas megoldások iránti kereslet növekedni fog. A korai hozzáférés ma versenyelőnyt, holnap fennmaradást jelent.”

A következő évtizedekben a cél nem kevesebb, mint milliárd tonnák eltávolítása a légkörből. Ehhez hatalmas infrastruktúra, kormányzati és vállalati elköteleződés kell. De a folyamat már elkezdődött – és a fent említett két cég együttműködése jól mutatja, hogy a klímavédelem többé nemcsak cél, hanem technológiai feladat is.

The post A széndioxid (is) lehet a jövő olaja – így dolgozik a jövő klímatechnológiája appeared first on digitrendi.hu.