Idén eddig több mint 200 ezer embert bocsátottak el a globális technológiai szektorban, és ha a tendencia ilyen ütemben folytatódik, ez a szám az év végére megközelítheti a negyedmilliárdot is.

Mely országokat érintenek leginkább az elbocsátások a világon 2025-ben?

Különösen az amerikai vállalatok járnak az élen, megduplázva az eddigi leépítéseiket, több mint 140 ezer alkalmazottat bocsátva el nemcsak az USA-ban, hanem szerte a világon jelenlévő offshore irodáikban és gyártóüzemeikben is. Jelenleg az amerikai székhelyű vállalatok leépítései a világszerte jelentett 202 093 elbocsátás 69,71%-át teszik ki.

A 2025-ben az eddigi legtöbb munkahelyet megszüntető vállalat az Intel, amelynek a múlt év végén még közel 109 ezer alkalmazottja volt. Az idei év végére a Reuters információi szerint 75 ezerre tervezi csökkenteni a létszámát, ami több mint 30 ezer álláshely megszűnését jelenti – derül ki egy friss nemzetközi kutatásból.

A RationalFX csapata által végzett, részletekbe menő elemzés több forrásból, köztük a TrueUpból, a TechCrunchból és több állami WARN adatbázisból származó adatok alapján azonosította azokat a vállalatokat, ahol a legjelentősebb létszámcsökkentések történtek.

Indiában tapasztalható a második legnagyobb elbocsátási hullám, amit a Tata Consultancy Services, az ország legnagyobb informatikai és szolgáltató vállalata vezet 12 ezer fős létszámleépítéssel.

A Panasonic közelmúltbeli 4%-os munkaerő-leépítése, amely 10 ezer munkahelyet érint, Japánt a harmadik helyre emelte. A japán technológiai konglomerátum legújabb elbocsátásainak deklarált célja a profitmarzsok növelése, a költségek csökkentése és a működés egyszerűsítése.

A svéd technológiai ipar is súlyos csapást szenvedett el 2025-ben, több mint 3 ezer ember veszítette el az állását a Northvolt akkumulátorgyártó cég közelmúltbeli csődje következtében.

Mivel az akkumulátorgyártás nagy része Kínában, Japánban és Dél-Koreában összpontosul, a Northvoltot Európa válaszaként alapították a más kontinensekről származó beszállítóktól való függőség csökkentésére. Összeomlását követően azonban többezer alkalmazott vált munkanélkülivé, köztük a Northvolt hatalmas skellefteåi gyárában dolgozók is.

A csődöt követően az amerikai vevő, a Lyten felvásárolta a Northvolt összes fennmaradó eszközét – nemcsak Svédországban, hanem Németországban és Lengyelországban is.

A további országok sorában, ahol egyenként több ezer technológiai állás szűnt meg, többek között ott található Indonézia, Izrael és az Egyesült Királyság.

A leépítések nyomán nőtt a technológiai vállalatok profitja

Az elemzés erre példaként az Microsoftot hozza fel, amelynek a Microsoft bevételei folyamatosan nőttek az utóbbi években. Az idén június 30-án véget ért negyedéves időszak például 18%-os árbevétel, és 24 százalékos nettó eredménynövekedést hozott.

Erős pénzügyi teljesítménye ellenére az amerikai technológiai óriás is elbocsátási hullámban van, ami még a vállalat vezetői és felsővezetői pozícióit sem kíméli. Az év eleje óta például több mint 19 ezer alkalmazott munkája szűnt meg a redmondi központú cégnél.

Ez magában foglalja a januári korlátozott számú teljesítményalapú elbocsátást, az Xboxnál végrehajtott létszámleépítéseket, valamint a májusban bejelentett további 6 ezer munkahely megszüntetését.

A szoftveróriás a legutóbbi elbocsátási körben közölte, hogy még tovább csökkenti a létszámot, megszüntetve a különböző csapatokban és földrajzi területeken betöltött vezetői pozíciókat.

Hasonlóan járt el a Meta(Facebook, Instagram, stb.) is, a 2024-es pozitív pénzügyi eredmények és az idei második negyedév erős üzleti teljesítménye ellenére.

A cég árbevétele éves árbevétel növekedése 22%-os volt, nettó nyeresége pedig 38%-os haladta meg az egy évvel korábbit. Mindeközben a Meta már legalább 3720 alkalmazottat bocsátott el az év eleje óta, miközben dollármilliárdokat fektetett az AI-ba.

Felemás a cégek hozzáállása az AI térhódításához

Ahogy szinte hetente jelentik be a cégek a mesterséges intelligencia és az automatizálási technológiák új fejlesztéseit, sok vállalatnál már el is kezdték bevezetni azokat a termelékenység növelése és a folyamatok egyszerűsítése érdekében.

Míg sokan arra összpontosítanak, hogy betanítsák az alkalmazottaikat ezeknek a technológiáknak a használatára, egyre több azoknak a vállalkozásnak a száma, amelyek úgy döntenek, hogy automatizálási és AI-eszközökkel helyettesítik az alkalmazottaikat, utóbbiba sorolhatók például az adatközpontú szerepkörök.

Nem kell ugyanakkor ehhez feltétlenül csak technológiai cégnek lenni, a hotelüzemeltető Marriott International és a holland ING, mint pénzintézet csak kettő a tucatnyi nagy szereplő közül, amelyek mára teljes mértékben átálltak az ügyfélszolgálati chatbotokra.

A brit BT távközlési cég bejelentette, hogy 2030-ig 55 ezer munkahelyet szüntet meg, ebből mintegy 10 ezer pozíciót töltenek be mesterséges intelligenciával. Idén március végére a BT már csak 85 ezer főt foglalkoztatott, ami nagyjából 6 ezerrel kevesebb, mint egy éve.

Az Amazon, a világ legnagyobb kiskereskedője és az USA egyik legnagyobb technológiai vállalata is ezt a trendet követi. Október 28-án a társaság megerősítette a 14 ezer fős létszámleépítést, mondván, hogy a vállalat mostantól az AI-ra összpontosít, és alkalmazkodik „az internet óta látott legátalakítóbb technológiához”, ahogy azt az alkalmazottaknak küldött feljegyzésben is megfogalmazták.

Az idei évben a vállalatnál eddig végrehajtott mintegy 19 ezer elbocsátásból tehát ez a 14 ezer közvetlenül a mesterséges intelligencia bevezetéséhez és a vállalati struktúra „karcsúbbá” tételéhez kapcsolódik.

Az automatizálás és a mesterséges intelligencia eszközök, valamint az Egyesült Államokon kívülre történő tevékenységáthelyezés eredményeként kialakuló hatalmas elbocsátási hullámok egyike az IBM-nél történt.

A technológiai óriás az innovációban szerzett hosszú múltja ellenére úgy tűnik, lemaradt a generatív mesterséges intelligencia versenyében. Az idei évre tervezett nagyjából 9 ezer fős elbocsátással az óriásvállalat célja a működésének racionalizálása, a költségek csökkentése, valamint a kvantum-számítástechnikára és a mesterséges intelligenciára való összpontosítása.

A jelenlegi elbocsátásokkal az IBM automatizálta a rutinszerű HR-feladatokat, így az e-mailek szerkesztését, a táblázatok elemzését és a belső lekérdezések kezelését.

A Duolingo, a népszerű nyelvtanuló alkalmazás, állítólag több száz pozíciót váltott fel AI-eszközökkel, a lépés meglepő módon nemcsak az alkalmazottak, hanem az online ügyfelek oldaláról is hatalmas ellenállást váltott ki.

A cég ezért kénytelen volt tisztázni, hogy a vállalat nem fog további alkalmazottakat elbocsátani; de csak akkor vesz fel valakit, ha a mesterséges intelligencia nem tudja megfelelően elvégezni a rá bízott munkát. Az elmúlt másfél évben a Duolingo több száz alvállalkozói pozíciót szüntetett meg.

Egy másik figyelemre méltó példa a Salesforce, amely az AI bevetésével közel a felére 9 ezerről 5 ezerre csökkentette ügyfélszolgálati személyzetét.

A TikTok anyavállalata, a kínai Bytedance is több száz pozíciót szüntetett meg, elő munkaerő által betöltött munkahelyeket adva a mesterséges intelligencia kezébe. Augusztus elején a vállalat berlini biztonsági osztályának 150 alkalmazottja kapta meg a felmondását, ami tiltakozásokat váltott ki a helyi iroda előtt.

Az STMicroelectronics félvezetőgyártó cég kezdetben 3 ezer fős leépítést tervezett 2027-ig, de ez a szám ma már 5 ezerre van belőve. A vállalat 2024-es éves jelentése szerint Franciaországban 11 500, Olaszországban pedig 12 700 embert foglalkoztat.

Az olasz és a francia kormány együttesen 27,5%-os részesedéssel rendelkezik az STMicroelectronicsban. Jelenleg mindkét kormányzat erőteljesen törekszik arra, hogy a leépítések számát mind Olaszországban, mind Franciaországban maximum ezer-ezer főre korlátozzák.

Az elemzés még további nagy technológiai vállalatokat említ, köztük a Ciscot, a Klarnat és az Intuitot, ahol emberi munkaerőt bocsátanak el az automatizálás és a mesterséges intelligencia javára.

Mi vár még a technológiai iparágra a következő években?

A technológiai szektort sújtotta a legjobban a COVID-19 világjárvány utóhatása, 2021. óta közel egymillió munkahely szűnt meg. Idén a tömeges elbocsátások jelenlegi hullámát az automatizálás, a mesterséges intelligencia által vezérelt munkahely-megszüntetés és a szélesebb körű költségcsökkentési stratégiák vezérlik.

Míg az automatizálás által könnyen helyettesíthető pozíciók voltak az elsők, amelyek megszűntek, a Microsoft korábbi 6 ezres elbocsátási köre, köztük egy meghatározó AI-igazgatóé, azt mutatja, hogy még a vezetői pozíciókban lévők sem érezhetik biztosnak az állásukat.

A HR-esek nagyobb hangsúlyt fektetnek a AI-irányú fejlesztésre, mint alapvető készségre a potenciális jelöltek értékelésekor. Történelmileg visszatekintve, amikor a munkahelyek a technológiai fejlődéssel veszélybe kerültek, a vállalatok gyakran a munkaerő átképzéséhez fordultak, hogy enyhítsék a potenciális elbocsátások hatását.

Ma már azonban a vezetők egy része azt mondja, hogy az átcsoportosítás és az új pozíciók keresése a jelenlegi alkalmazottak számára – pusztán az elbocsátások elkerülése érdekében -nem működik.

Csak az idő fogja megmondani, hogy a technológiai vállalatok továbbra is a költségcsökkentésre és a leépítésekre összpontosítanak-e, vagy az AI fejlesztések révén teremtődő új szerepkörökre és lehetőségekre.

The post Több százezer állásba is kerülhet idén a techszektor profitabilitása appeared first on digitrendi.hu.

A gazdasági bizonytalanság és a változó piaci igények már a globális technológiai ágazatot sem hagyják érintetlenül. A tech-szektor álláspiaci helyzetéről készült mérleg már közel sem mutat rózsás képet.

Tavaly 9 fő híján 281 ezer alkalmazott veszítette el az állását. Az elbocsátások több mint a felét a technológiai ipar fellegvárában az USA-ban jelentették be – derül ki a RationalFX összeállításából.

A gyors növekedés évei után bekövetkező, nem tudni még „hány szűk esztendő” okai ugyanakkor nemcsak a lassuló világgazdaságban keresendők. A mesterséges intelligencia eszközeinek dinamikus bevezetése gyökereiben átalakíthatja a vállalati struktúrákat, ami akár komplett céges csapatok megszüntetéséhez vezet.

A leépítések felét amerikai cégek hajtották végre

Tekintettel arra, hogy a világ legnagyobb tech vállalatai amerikai cégek, így nem meglepő, hogy a szektorban 2024-ben az összes elbocsátás több mint fele amerikai székhelyű vállalkozásoknál történt.

A leépítésekre vonatkozó legátfogóbb adatforrások is elsősorban az Egyesült Államokban találhatók. Ráadásul a globális elbocsátási mutatók nem lehetnek pontosak. Az olyan országokban, mint Kína, történő tömeges elbocsátásokról a nyugati média is ritkán tudósít, mivel az információkat nehéz megerősíteni – állítják az elemzők.

Természetesen olyan nagy gazdaságok, mint Kína, India, Németország, Dél-Korea és Japán is jelentős számú munkahelyet szüntettek meg a technológiai iparban, de ezek eltörpülnek az amerikai számok mellett.

Tömeges elbocsátások, növekvő profit mellett

Az Egyesült Államokban, főként a Szilícium-völgy számos vállalkozásánál végrehajtott elbocsátások nagyrészt a világjárvány idején történt túlfoglalkoztatás és a magas infláció következményei.

Más tényezők is közrejátszanak: a recessziós félelmek és a vállalatok fókuszálása a mesterséges intelligenciára csak kettő ezek közül. Számos társaság jelentett be átszervezési terveket, amelyek célja a hatékonyság és a nyereségesség növelése. Érdekes fejleménye az időszaknak, hogy 2023 és 2024 rendkívül nyereséges volt számos vállalkozás számára, amelyek növekvő bevételekről, rekordmagas részvényesi nyereségről és újabb piacokon való terjeszkedésről számoltak be.

A Dellnek például három egymást követő negyedévben éves szinten is növekedett a bevétele, a bruttó eredménye azonban 2023 és 2024 között több mint 1,8 milliárd dollárral zsugorodott.

Az Amazon ezzel szemben minden területen jól teljesített: a nettó árbevétel 11%-kal 158,9 milliárd dollárra nőtt 2024 harmadik negyedévében, az üzemi eredmény 55,6%-kal 17,4 milliárd dollárra, a nettó nyereség pedig 55,2%-kal 15,3 milliárd dollárra. Akkor miért bocsátanak el embereket a technológiai cégek? – teszik fel a kérdést a szakértők.

A munkaerőfelvétel is folyamatos, az állások egy része ideiglenes

Valójában az amerikai technológiai ágazatban folyamatosan új munkahelyek jönnek létre, és folyamatosan vesznek fel alkalmazottakat.

A húsz vagy tíz évvel ezelőttihez képest azonban óriási különbség van a munkaerőpiacon és a vállalati stratégiákban, mivel a pozíciók nagy része ma már ideiglenes, a hakni gazdaságba sorolt vállalkozások által kínált rövid távú, úgymond gig-szerű állás.

Továbbá, ahogy a vállalatok átállnak az új technológiákra, például a mesterséges intelligenciára, bizonyos állások feleslegessé válnak, miközben új pozíciók nyílnak meg.

Németországban az elbocsátások nagy része szintén az átszervezések és a mesterséges intelligenciára való összpontosítás eredménye. A szoftveróriás SAP a múlt év elején jelentette be szerkezetátalakítási programját, amely „a stratégiai növekedési területeket, köztük az üzleti AI-t helyezi előtérbe”, és amely mintegy 10 ezres leépítést hozott magával, néhányuknak „AI-központú” állásokat ajánlottak fel.

Németországban 2024-ben már a második egymást követő évben zsugorodott a gazdaság. A feldolgozóipar mély válságba került az emelkedő villamosenergia-árak és a csökkenő külső kereslet miatt.

A legnagyobb elbocsátók

Tavaly a globális technológiai elbocsátások száma meghaladta a 280 ezret, a legnagyobb leépítéseket végrehajtó 21 vállalat összesen 156 654 munkahelyet szüntetett meg.

Az elbocsátások élén a Dell állt, amely 18 500 alkalmazottjától vált meg. A költségcsökkentő intézkedés oka többek között a személyi számítógépek és a vállalati hardverek iránti csökkenő kereslet.

Szorosan utána következett az Intel félvezetőóriás, amely a chipeladások visszaesése és a globális félvezetőpiacon tapasztalható fokozódó verseny közepette 15 100 munkahelyet szüntetett meg.

Az e-kereskedelmi titán Amazon is jelentős elbocsátásokat jelentett be, közel 15 ezer álláshelyet számolva fel. Ezek a létszámleépítések a vállalat folyamatban lévő átszervezésének részét képezték, amely 2023 végén kezdődött a működés racionalizálásával és a változó fogyasztói vásárlási szokásokhoz való alkalmazkodással magyarázva.

Az elektronikai gyártók sem maradtak érintetlenek: a Samsung 14 455 alkalmazottat bocsátott el, rávilágítva a globális okostelefon- és készülékpiac kihívásaira.

Hasonlóképpen, a Toshiba is tömeges 9 ezres létszámleépítést hajtott végre, miközben átszervezte a nehézségekkel küzdő elektronikai és energetikai üzletágát.

A növekedési potenciál ellenére az elektromos járművek (EV) ágazatában szintén történtek elbocsátások. A Tesla 14 ezer alkalmazottól vált meg, a működési költségek csökkentésével magyarázva. A kínai Li Auto 10 ezer munkahelyet szüntetett meg, ami a kínai autópiac általánosabb kihívásait tükrözi.

A szoftver- és technológiai szolgáltatók is jelentősen hozzájárultak a létszámcsökkentéshez. Az SAP mellett a Cisco 9600 fővel csökkentette létszámát. Még a robusztus felhő- és szoftverüzletágáról ismert Microsoft is közel 5 ezer munkahely leépítését jelentette be.

A leépítés újabb hullámai 2025-ben

A legfrissebb vállalati bejelentéseket tekintve azt látható, hogy a Big Tech területén az elbocsátások 2025-ben is folytatódnak, bár lassabb ütemben.

Az idei év eleje óta a technológiai ágazatban már mintegy 11 ezer szakember vesztette el a munkáját. Mivel a lassulásnak semmi jele, ez a hullám további ezreket fog munkanélkülivé tenni, ami egész közösségeket érint, amelyek jelenleg ezekre a relatíve magas fizetésekre támaszkodnak.

Idén eddig a legnagyobb leépítést a Facebook anyavállalata, a Meta jelentette be. A vállalat a munkaerő mintegy 5%-át, azaz nagyjából 3600 alkalmazottat készül leépíteni, a „gyengén teljesítőkre” összpontosítva.

Teljesítményalapú elbocsátásokat jelentett be a Microsoft is, amely állítólag mintegy 2280 fővel csökkenti létszámát. A működés racionalizálása és a költségek csökkentése érdekében az Amazon közölte, hogy a kommunikációs részlegén belül „kis számú szerepkört” szüntet meg, de a feltételezések szerint az elbocsátások száma így is megközelíti a 2 ezer főt.

Digitális felfedezők – az egyik lehetséges európai megoldás Afrikából?

Az Európai Unióban ugyanakkor még mindig a szakképzett munkaerő hiányáról beszélnek, 2023-as EURES-jelentés szerint a szakmák 84%-ában legalább egy tagállamban hiány van.

Különösen érintettek a mérnöki és a technológiai, valamint az egészségügyi szakmák. A fő okok közé tartozik Európa népességének elöregedése és a technológiai fejlődés miatt az új készségek iránti növekvő kereslet.

Az európai munkaerő- és készséghiányra javasolt megoldások közé tartozik az automatizálásba való beruházás, az átképzési és továbbképzési programok kidolgozása, valamint a szakképzett munkavállalók érintett területekre történő migrációjának ösztönzése.

Folyamatos viták folynak azonban arról, hogy ezek a megoldások hosszú távon elérik-e a kívánt hatást az európai gazdaság fellendítése és a globális piacon való versenyképesség fenntartása terén.

Az uniós gazdaság hosszú távú növekedésének előmozdítására az egyik új megközelítés az európai vállalatok és az EU-n kívüli szakemberek közötti partnerségek és tehetségcsere.

Utóbbit modellezi a balti vezetésű Digital Explorers(digitális felfedezők), uniós finanszírozású kezdeményezés, amely megkönnyíti a gyakorlati munkatapasztalatszerzést és a hosszú távú együttműködést a balti államok és az afrikai technológiai szektor szervezetei között.

A Digital Explorers program számos kenyai gyakornok elhelyezését segítette elő Észtországban és Litvániában, néhányuknak pedig folyamatos munka- és tanulmányi szerződést biztosítottak. Emellett számos szakember végzett szakmai gyakorlatot vagy távmunkalehetőséget a saját hazájában.

Az OSMOS, a Digital Explorers program mögött álló vilniusi székhelyű think-and-do tank ügyvezető igazgatója szerint a tehetségcsere a hagyományos toborzási módszereknél hosszútávúbb megoldásokat kínál, és a résztvevő vállalatokra és országokra szélesebb körben is pozitív hatást gyakorolhat.

A program keretében már több mint százan részesültek intenzív digitális készségfejlesztő képzésben az adatelemzés vagy a szoftverfejlesztés területén, tucatnyian pedig hamarosan befejezik a személyre szabott szakmai gyakorlatot Nigériában, Kenyában és Örményországban.

A projekt stratégiája, hogy tartós partnerségeket hozzon létre olyan technológiai gazdaságok között, amelyek hasonló ambíciókkal rendelkeznek, még akkor is, ha földrajzilag távol vannak egymástól.

A kezdeményezések céljainak megvalósítása azoban nem minden nehézség nélküli. A vállalkozói környezet mind Kenyában, mind a Baltikumban számos kihívással nézett szembe az elmúlt néhány évben, a növekvő inflációtól kezdve a regionális politikai zavarokig. A bevándorlási szabályok egyre szigorúbbá válnak, ami kihívássá teszi a szakemberek közötti cserét.

The post A tech-szektor bombabiztos állásai helyett jönnek a gig-pozíciók? appeared first on digitrendi.hu.

A szektor vállalatai a tavalyi több mint 260 ezres leépítés után sem mutatják a lassulás jeleit. A Stocklytics.com szerint az elbocsátások száma az év eleje óta már a 100 ezret is meghaladta.

A legtöbb technológiai vállalat azzal magyarázza az elbocsátásokat, hogy azok szükségesek ahhoz, hogy a cég felépítését és prioritásait a jövőbeli fejlesztésekre való felkészülés jegyében állítsák át.

Az idei első félév leépítési mutatói

A szektor vállalatai a tavalyi több mint 260 ezres leépítés után idén sem mutatják a lassulás jeleit. A Stocklytics.com szerint az év első felében az elbocsátások száma már meghaladta a 100 ezret, így az utóbbi két és fél évet figyelembe véve a mutató a félmillió fölé került.

Hiába az idei nyereséges működés és az újbóli konjunktúra, továbbra is folytatódnak az elbocsátások a technológiai vállalatok körében. Ezek a magyarországi szektort is érintik, hiszen ezen társaságok jelentős részének van itteni érdekeltsége valamilyen formában.

A létszámleépítés a kis és nagy technológiai cégeket egyaránt érinti, ami a költségek csökkentésére és a termelékenység növelésére irányuló kollektív erőfeszítést jelzi.

Vegyünk néhány ismertebb példát a nagyobbak köréből. Elon Musk Teslája az év eleje óta az alkalmazottak nagyjából 10 százalékát, mintegy 14 500 főt bocsátott el.

Januárban a walldorfi székhelyű SAP, német szoftvercég több mint 8 ezer alkalmazott elbocsátását jelentette be, ami az összmunkaerő mintegy 7 százalékát jelenti. A 2 ezer főt foglalkoztató magyar leányvállalatnál a leépítés a dolgozók alig több mint egy százalékát érintette.

A Dell ennél valamivel szolidabb lépésre szánta el magát, 6 ezer dolgozót küldött el március végén, amivel 5 százalékkal lett kisebb a vállalkozás létszáma.

Mellettük még a Cisco és a Toshiba került be a top öt elbocsátó közé, náluk egyaránt több mint 4-4 ezer alkalmazott állása szűnt meg.

Előbbinél ugyanakkor magyarországi szempontból nem kis meglepetést okozott, hogy a leépítések nyomán végrehajtott vezetői átcsoportosítások áldozatául esett a cégnél több mint húsz éve dolgozó magyar ügyvezető pozíciója is.

A Microsoft sem maradt ki a sorból, a redmondi szoftveróriás közel 3 ezer alkalmazottat épített le költségtakarékossági megfontolásokból. Az elbocsátottak közül sokan dolgoztak korábban az Xbox, az Activision és a Blizzard részlegekben.

Egy amerikai videojáték-szoftver-fejlesztő cég, a Unity Software szintén közel 2 ezer dolgozótól vált meg, ami a cég munkaerőállományának a negyedét jelenti.

A tavalyi rekorder Google idén is folytatta a karcsúsítást

A tavalyi elbocsátási rekordot a Google tartotta, amely az év elején hozzávetőleg 12 ezer főt épített le, globális létszámának a 6 százalékát.

A keresőóriás az idei év eleje óta is folytatta a karcsúsítást, több száz alkalmazottjától vált meg, beleértve a központi mérnöki részleget és a hardvercsapatokat is. Az indoklás szerint az elbocsátások célja a hatékonyság és az általános teljesítmény fokozása volt.

Az elbocsátásokhoz vezető okok

Szakértők szerint az ágazatban végbement idei elbocsátások egyfelől már egyértelműen bizonyítják a mesterséges intelligencia(AI) és a gépi tanulás irányába való elmozdulást, másfelől rámutatnak a világjárvány során bekövetkezett nagyarányú munkaerő-bővülésre, amelyet a vállalatok mára szükségtelennek tartanak.

A 2020 elején globálissá vált koronavírus járvány miatti korlátozások miatt a nagy technológiai óriások a fogyasztói kereslet hirtelen és váratlan megugrását tapasztalták.

Az otthonaikba zárt emberek ugyanis növelték az új eszközök vásárlására és az internetszolgáltatásokra fordított kiadásaikat.

Ennek következtében az ismert nagyvállalatok, mint az Apple, az Amazon, a Meta, a Microsoft és a Google, munkaerő-felvételi hullámot indítottak el, és együttesen több mint 900 ezer fővel bővítették a létszámot.

Amikor azonban a fogyasztói kereslet a COVID lecsengése után alábbhagyott, ezek a technológiai cégek kénytelenek voltak csökkenteni a munkaerőt.

Jelenleg sok technológiai vállalat kezeli prioritásként a mesterséges intelligenciához kapcsolódó innovációkat. Egyesek már aktívan helyettesítik emberi munkaerőt a mesterséges intelligenciával, míg mások inkább az AI-fejlesztésbe fektetnek be a bérek növelése helyett, a termelékenység növelése érdekében.

A Dropbox, a Google és az IBM már be is jelentette az AI-kezdeményezésekhez kapcsolódó elbocsátásokat.

„El kellett bocsátanunk alkalmazottainkat, és ellenőriznünk kellett a költségeket, hogy be tudjunk fektetni az AI-körüli hosszú távú, ambiciózus elképzeléseinkbe. Karcsúbb cégként jobban működünk” – idézi a Meta vezérigazgatóját, Mark Zuckerberget a Stocklytics.com.

The post Kritikus szinten a leépítések száma a tech szektorban appeared first on digitrendi.hu.