<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Digitalizáció - digitrendi.hu</title>
	<atom:link href="https://digitrendi.hu/digitalizacio/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://digitrendi.hu/digitalizacio/</link>
	<description>innováció és üzlet</description>
	<lastBuildDate>Mon, 16 Nov 2026 08:03:41 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=7.0.8</generator>

<image>
	<url>https://digitrendi.hu/wp-content/uploads/2018/09/cropped-digitrendi_logo_125x125-32x32.png</url>
	<title>Digitalizáció - digitrendi.hu</title>
	<link>https://digitrendi.hu/digitalizacio/</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Az elektromos autók a gyárak energiaellátásában is szerepet kaphatnak</title>
		<link>https://digitrendi.hu/az-elektromos-autok-a-gyarak-energiaellatasaban-is-szerepet-kaphatnak/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Digitrendi]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 16 Nov 2026 08:03:40 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Ipar 4.0]]></category>
		<category><![CDATA[Üzlet]]></category>
		<category><![CDATA[elektromobilitás]]></category>
		<category><![CDATA[elektromos autó]]></category>
		<category><![CDATA[energiaellátás]]></category>
		<category><![CDATA[energiagazdálokodás]]></category>
		<category><![CDATA[energiatárolás]]></category>
		<category><![CDATA[ipari digitalizáció]]></category>
		<category><![CDATA[Schneider Electric]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://digitrendi.hu/?p=17987</guid>

					<description><![CDATA[<p>Az ipari telephelyek energiafogyasztói egyre inkább aktív szereplőivé válhatnak az energiagazdálkodásnak. A helyben termelt megújuló energia, az akkumulátoros tárolás és az elektromos járművek összehangolásával nemcsak a költségek mérsékelhetők, hanem az energiaellátás biztonsága is javítható. A változás már nem csupán technológiai kérdés: az ipari versenyképesség és a régió gazdasági fejlődése szempontjából is egyre fontosabb. Az elektromos [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://digitrendi.hu/az-elektromos-autok-a-gyarak-energiaellatasaban-is-szerepet-kaphatnak/">Az elektromos autók a gyárak energiaellátásában is szerepet kaphatnak</a> appeared first on <a href="https://digitrendi.hu">digitrendi.hu</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<h3 class="wp-block-heading">Az ipari telephelyek energiafogyasztói egyre inkább aktív szereplőivé válhatnak az energiagazdálkodásnak. A helyben termelt megújuló energia, az akkumulátoros tárolás és az elektromos járművek összehangolásával nemcsak a költségek mérsékelhetők, hanem az energiaellátás biztonsága is javítható. A változás már nem csupán technológiai kérdés: az ipari versenyképesség és a régió gazdasági fejlődése szempontjából is egyre fontosabb.</h3>



<span id="more-17987"></span>



<figure class="wp-block-image aligncenter size-full"><img fetchpriority="high" decoding="async" width="520" height="327" src="https://digitrendi.hu/wp-content/uploads/2026/11/sneidereautokfokep-digitalizacio-520x327-1.jpg" alt="Az elektromos autók a gyárak energiaellátásában is szerepet kaphatnak" class="wp-image-17986"/><figcaption class="wp-element-caption">Forrás: Schneider Electric</figcaption></figure>


<p><strong>Az elektromos autókra eddig elsősorban közlekedési eszközként tekintettünk, az akkumulátoraikban tárolt energia azonban más célokra is hasznosítható. Megfelelő technológiai háttérrel a vállalati flották járművei akár egy gyár vagy ipari telephely energiaellátását is támogathatják. A járművek ilyenkor nemcsak áramot vesznek fel a hálózatból, hanem bizonyos feltételek mellett vissza is táplálhatják azt.</strong></p>
<p><strong>Az energetikai rendszerek átalakulásának egyik fontos iránya, hogy az ipari létesítmények saját energiafogyasztásuk mellett egyre inkább a termelésben, a tárolásban és az energiaáramlás szabályozásában is részt vehetnek. Ehhez azonban nem elegendő napelemeket, akkumulátorokat és elektromosautó-töltőket telepíteni. A különböző elemek összehangolt működésére is szükség van.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>Amikor a gyár maga is energiaközponttá válik</em></h4>


<p><strong>Az ipari telephelyek energiaellátásának egyik lehetséges modellje a microgrid, vagyis a helyi, intelligensen irányított villamosenergia-hálózat. Ennek lényege, hogy közös rendszerbe szervezi a helyben rendelkezésre álló energiaforrásokat, az energiatárolókat, a fogyasztókat és a járműtöltőket.</strong></p>
<p><strong>A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a napelemek által megtermelt villamos energia felhasználása összehangolható a gyártás, az épületek működése és az elektromos járművek töltésének igényeivel. Ha pedig a termelés és a fogyasztás között időbeli eltérés van, a tárolók segíthetnek az energia későbbi hasznosításában.</strong></p>
<p><strong>Egy jól szabályozott rendszerrel mérsékelhetők a fogyasztási csúcsok, csökkenthető a hálózatból vételezett teljesítmény, és bizonyos esetekben az áramszünetek hatása is korlátozható. Megfelelő kialakítás esetén ugyanis a microgrid hálózati kimaradáskor is képes lehet a kijelölt berendezések energiaellátásának biztosítására.</strong></p>
<p><strong>Ehhez az első lépés a pontos mérés és adatgyűjtés. A vállalatoknak tudniuk kell, hogy mikor, hol és mennyi energiát használnak fel, és mely területeken lehet javítani a hatékonyságon. Az intelligens szabályozás erre az információs alapra épülhet, összekapcsolva a helyi energiatermelést, a tárolást és a fogyasztást.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>Az elektromos autó nemcsak fogyasztó, hanem energiatároló is lehet</em></h4>


<p><strong>Az elektromobilitás terjedése új lehetőséget nyit az ipari energiagazdálkodásban is. A kétirányú töltésre alkalmas elektromos járművek akkumulátorai ugyanis nemcsak a közlekedéshez szükséges energiát tárolhatják, hanem megfelelő technológiai feltételek mellett az épületek energiaellátásában is szerepet kaphatnak.</strong></p>
<p><strong>A Vehicle-to-Grid, röviden V2G technológia ennél is tovább megy: lehetővé teszi, hogy a járművek akkumulátoraiból a villamos energia visszakerüljön a közcélú hálózatba. Az autók így a parkolással töltött idő egy részében energiatárolóként működhetnek, és hozzájárulhatnak a telephely vagy akár a hálózat energiaellátásának kiegyensúlyozásához.</strong></p>
<p><strong>A megoldásnak természetesen vannak feltételei. Olyan járművekre és töltőberendezésekre van szükség, amelyek támogatják a kétirányú energiaáramlást, emellett az energiafelhasználást összehangoló vezérlésre és megfelelő szabályozási, elszámolási háttérre is.</strong></p>
<p><strong>A közlekedési igények ráadásul továbbra is elsőbbséget élveznek. A rendszernek úgy kell gazdálkodnia a járművekben tárolt energiával, hogy azok induláskor a szükséges töltöttségi szinttel álljanak rendelkezésre. A technológia szélesebb körű elterjedését ezért nemcsak a műszaki lehetőségek, hanem a finanszírozás, az ösztönzők és a könnyen használható, automatizált megoldások is befolyásolják.</strong></p>
<p><strong>A Schneider Electric szakértői, Nagy-Gál Levente, a vállalat tanácsadói szolgáltatásokért felelős vezetője és Lukács Tamás, a cég Kelet-Európáért felelős stratégiai menedzsere egy, a járműipar jövőjével foglalkozó konferencián beszéltek ezekről a lehetőségekről. A vállalat a tanácsadástól a villamos infrastruktúra kialakításán át a digitális energiagazdálkodásig támogatja az ipari szereplőket. Saját dunavecsei okosgyára is példája annak, hogyan kapcsolható össze az ipari működés, a helyi energiatermelés és az elektromobilitás.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>Közép-Kelet-Európa is az energetikai átalakulás középpontjába kerül</em></h4>


<p><strong>Az ipari energiafelhasználás átalakítása nem elszigetelt vállalati feladat. A térség gazdasági fejlődése, az új beruházások, az infrastruktúra korszerűsítése és a digitalizáció egyaránt növeli az igényt a korszerű energiatechnológiai megoldások iránt.</strong></p>
<p><strong>Ezt a folyamatot jelzi az is, hogy a Schneider Electric 2027-ben először hozza majd el Közép-Kelet-Európába egyik kiemelt nemzetközi rendezvényét, a Tech World Europe-ot. A 2027. június 22–23-án a lengyelországi Gdańskban tartandó eseményre több mint 2000 üzleti, energetikai és technológiai vezetőt várnak. A részvétel meghíváshoz és visszaigazoláshoz kötött.</strong></p>
<p><strong>A rendezvényen az energetikai átállás, az új technológiák és a digitális gazdaság meghatározó kérdései kerülnek napirendre. A tervezett témák között szerepel a mesterséges intelligencia térnyerése, az adatközpontok energiaigénye és infrastruktúrája, az ipari automatizálás, az energetikai hálózatok korszerűsítése, valamint az épületek és otthonok intelligensebbé tétele.</strong></p>
<p><strong>A helyszínválasztás mögött a régió gazdasági és technológiai jelentőségének növekedése is áll. Közép- és Kelet-Európa erős gyártóiparral és mérnöki tudásbázissal rendelkezik, miközben az energetikai infrastruktúra átalakítása is egyre sürgetőbb feladat. A megújuló energiaforrások bővülő használata, a villamosenergia-hálózatok fejlesztése és az új nukleáris kapacitások előkészítése egyaránt jelentős beruházásokat igényel.</strong></p>
<p><strong>Lengyelország különösen fontos szerepet játszik ebben a folyamatban. Az ország történetének egyik legnagyobb energetikai infrastruktúra-fejlesztése előtt áll: a villamosenergia-hálózatok bővítése és digitalizációja, a tengeri szélenergia hasznosítása, az atomerőmű-építés előkészítése és a számítási kapacitások iránti növekvő kereslet egyaránt új technológiai és üzleti lehetőségeket teremt.</strong></p>
<p><strong>A Schneider Electric Tech World Europe rendezvényén a régió és Európa más országaiból érkező ügyfelek, partnerek és szakértők vitathatják meg az energetikai és ipari átalakulás kérdéseit. A vállalat célja, hogy a technológiai bemutatók és szakmai eszmecserék mellett működés közben is megismertesse a résztvevőkkel az új energiatechnológiai megoldásokat.</strong></p>
<p><strong>Az ipar jövőjét egyre kevésbé lehet kizárólag a termelési kapacitások vagy a gyártási technológiák oldaláról megközelíteni. Az energiaellátás biztonsága, a rendelkezésre álló infrastruktúra, a digitalizáció és az energia hatékony felhasználása legalább ilyen fontos versenyképességi tényezővé válik. Ebben a környezetben pedig az elektromos autók akkumulátorai is új szerepet kaphatnak: nemcsak a mobilitás, hanem az ipari energiagazdálkodás eszközeivé is válhatnak.</strong></p><p>The post <a href="https://digitrendi.hu/az-elektromos-autok-a-gyarak-energiaellatasaban-is-szerepet-kaphatnak/">Az elektromos autók a gyárak energiaellátásában is szerepet kaphatnak</a> appeared first on <a href="https://digitrendi.hu">digitrendi.hu</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A kvantumtechnológia már itthon is kopogtat a laboratóriumok ajtaján</title>
		<link>https://digitrendi.hu/a-kvantumtechnologia-mar-itthon-is-kopogtat-a-laboratoriumok-ajtajan/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Sági Gyöngyi]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 09 Nov 2026 09:03:17 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Kvantumtechnológia]]></category>
		<category><![CDATA[Trend]]></category>
		<category><![CDATA[HUN-REN]]></category>
		<category><![CDATA[kvantum számítástechnika]]></category>
		<category><![CDATA[kvantumbiztonság]]></category>
		<category><![CDATA[kvantuminformatika]]></category>
		<category><![CDATA[kvantumkommunikáció]]></category>
		<category><![CDATA[kvantumszámítógép]]></category>
		<category><![CDATA[kvantumtechnológia]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://digitrendi.hu/?p=17944</guid>

					<description><![CDATA[<p>Magyar kutatók kvantumkulccsal titkosított rádióüzeneteket váltottak a Margit híd két oldaláról. A látványos kísérlet csak egy a hazai kvantumtechnológiai fejlesztések közül. Megnéztük, hol tart a kutatás a kvantumszámítógépek, a kvantumkommunikáció és a szenzorok területén, és miért kell már most felkészülnünk a kvantumkorszakra. A kvantumszámítógép még nem az a gép, amely holnap lecseréli a laptopunkat, a [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://digitrendi.hu/a-kvantumtechnologia-mar-itthon-is-kopogtat-a-laboratoriumok-ajtajan/">A kvantumtechnológia már itthon is kopogtat a laboratóriumok ajtaján</a> appeared first on <a href="https://digitrendi.hu">digitrendi.hu</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<h3 class="wp-block-heading">Magyar kutatók kvantumkulccsal titkosított rádióüzeneteket váltottak a Margit híd két oldaláról. A látványos kísérlet csak egy a hazai kvantumtechnológiai fejlesztések közül. Megnéztük, hol tart a kutatás a kvantumszámítógépek, a kvantumkommunikáció és a szenzorok területén, és miért kell már most felkészülnünk a kvantumkorszakra.</h3>



<span id="more-17944"></span>



<figure class="wp-block-image aligncenter size-full"><img decoding="async" width="520" height="327" src="https://digitrendi.hu/wp-content/uploads/2026/11/kvantumfokep1-digitalizacio-520x327-1.jpg" alt="A kvantumtechnológia már itthon is kopogtat a laboratóriumok ajtaján" class="wp-image-17943"/><figcaption class="wp-element-caption">Forrás: HUN-REN</figcaption></figure>


<p><strong>A kvantumszámítógép még nem az a gép, amely holnap lecseréli a laptopunkat, a kvantumtechnológia azonban már kilépett a tudományos elméletek világából. A fejlesztések a számítástechnikától a biztonságos adatátvitelen át a rendkívül pontos mérési eljárásokig számos területen hozhatnak változást.</strong></p>
<p><strong>Magyarországon is egyre több konkrét eredmény születik: épül a kvantumkommunikációs infrastruktúra, a kutatók pedig már egy hétköznapi rádiós üzenetküldő hálózaton is sikeresen tesztelték a kvantumos kulcsszétosztást.</strong></p>
<p><strong>A technológia jelentőségét nemcsak az új számítási lehetőségek adják. Egy kellően fejlett kvantumszámítógép a jelenleg széles körben használt titkosítási eljárások egy részét is veszélybe sodorhatja. A világ kutatóintézetei, technológiai vállalatai és kormányzatai ezért egyszerre keresik a kvantumtechnológia gyakorlati alkalmazásait és a biztonságra való felkészülés lehetőségeit.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>Miben más a kvantumbit, mint a hagyományos bit?</em></h4>


<p><strong>A kvantumszámítástechnika megértéséhez érdemes egy pillanatra visszalépni a hagyományos számítógépek világába. A mai digitális eszközök a bitek segítségével dolgoznak, amelyek értéke vagy nulla, vagy egy. A kvantumszámítógépek információs alapegysége ezzel szemben a kvantumbit, röviden qubit.</strong></p>
<p><strong>A qubit egyik különleges tulajdonsága a szuperpozíció: a mérés előtt a nulla és az egy állapotának kvantummechanikai kombinációjában lehet. A méréskor azonban egy konkrét eredményt kapunk. Egy másik fontos jelenség a kvantum-összefonódás, amelynél több qubit olyan közös kvantumállapotba kerül, hogy az egyes részecskék állapotai már nem írhatók le egymástól függetlenül.</strong></p>
<p><strong>E két jelenség teszi lehetővé, hogy a kvantumszámítógépek bizonyos számítási problémákat egészen más módon közelítsenek meg, mint a hagyományos gépek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden feladatot gyorsabban oldanának meg, vagy általánosan kiváltanák a mai számítógépeket. Az előny elsősorban meghatározott, különösen összetett problémáknál jelentkezhet. A kvantumgépek nem egyszerűen minden lehetséges választ kipróbáló, univerzálisan gyorsabb számítógépek.</strong></p>
<p><strong>A legnagyobb lehetőségek között tartják számon az összetett molekulák és anyagok viselkedésének modellezését, egyes optimalizálási feladatok megoldását, illetve olyan számításokat, amelyek a hagyományos rendszerek számára rendkívül nagy erőforrásigényűek. A gyógyszerkutatástól az új anyagok fejlesztésén át az ipari folyamatok optimalizálásáig több ágazatban is megjelenhetnek ezek az alkalmazások.</strong></p>
<p><strong>A technológia ugyanakkor még komoly mérnöki kihívások előtt áll. A qubitek rendkívül érzékenyek a külső környezeti hatásokra, a zajra és a hőmérséklet változásaira, ami hibákat okozhat a számításokban. A megbízható, nagyobb rendszerek kialakításához ezért a kvantumbitek stabilizálása, a hibák kezelése és a működés pontosabb ellenőrzése egyaránt szükséges.</strong></p>
<p><strong>A kvantumtechnológia ráadásul nem csak a számítógépekről szól. Három fő fejlesztési irányát a kvantumszámítástechnika, a kvantumkommunikáció és a kvantumérzékelés jelenti. Mindhárom más-más problémára kínálhat megoldást.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>Itt tartanak a magyarországi kutatások</em></h4>


<p><strong>A magyarországi kutatások összehangolásában az elmúlt hat évben meghatározó szerepet játszott a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont koordinálásával, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem részvételével működő Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium.</strong></p>
<p><strong>A laboratórium záró szimpóziumán résztvevők áttekintették az eddigi eredményeket és a további fejlesztési lehetőségeket. A program lezárása azonban nem jelenti a hazai kutatások végét. Az elmúlt években létrehozott infrastruktúra és a felhalmozott tudás a következő fejlesztési szakasz alapja lehet.</strong></p>
<p><strong>A kvantumszámítógépek fejlesztésében a kutatások a hardverektől a szoftverekig terjednek. A BME szakemberei félvezető és szupravezető rendszerek kombinálásával új típusú, szilárdtestalapú kvantumbiteken dolgoznak. A Wigner Fizikai Kutatóközpontban a kvantumszámítógépek működésének modellezését és minősítését vizsgálják, főként a működés közben fellépő hibákkal és zajokkal kapcsolatban.</strong></p>
<p><strong>Az ELTE kutatói fotonikus kvantumszámítógépek alkotóelemeit, algoritmusokat és szoftvereket fejlesztenek. Munkájuk egyik eredménye a Piquasso, amely a fotonikus kvantumszámítógépek működését szimulálja, így a kvantumalgoritmusok hagyományos számítógépeken is tesztelhetők.</strong></p>
<p><strong>A kutatások egyik ígéretes iránya a kvantumrendszerek és a mesterséges intelligencia összekapcsolása. Ez a későbbiekben összetett adatok feldolgozásában és időben változó folyamatok előrejelzésében is új lehetőségeket teremthet.</strong></p>
<p><strong>A gyakorlati alkalmazásokhoz azonban bővíteni kell a kvantumszámítási erőforrásokhoz való hozzáférést, és szorosabb együttműködésre van szükség az egyetemek, kutatóhelyek és ipari szereplők között. Ezt szolgálhatja a Kvantumtechnológia és Szuperszámítógép Platform, a QSCP kezdeményezés is.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>Fontos kutatási terület a kvantumszenzorika és a kvantumkommunikáció is</em></h4>


<p><strong>A második nagy kutatási terület a kvantumszenzorika. Ezek az eszközök a kvantumrendszerek különleges érzékenységét használják fel fizikai mennyiségek mérésére. A Wigner Fizikai Kutatóközpont és a BME kutatói többek között gyémántalapú és atomi kvantumszenzorokat fejlesztenek, amelyek rendkívül gyenge mágneses terek érzékelésére is alkalmasak lehetnek. A megoldások az ipari méréstechnikában, az anyagvizsgálatban és az orvosi diagnosztikában egyaránt hasznosíthatók lehetnek.</strong></p>
<p><strong>A harmadik terület, a kvantumkommunikáció már konkrét hazai hálózatfejlesztésekben is megjelenik. A BME kutatói vállalati partnerekkel többcsomópontos kvantumkommunikációs hálózatot hoztak létre, és szabadtéri optikai kísérleteket is végeztek.</strong></p>
<p><strong>A QCIHungary projekt Magyarország hozzájárulása az Európai Unió EuroQCI, vagyis az európai kvantumkommunikációs infrastruktúra kezdeményezéséhez. A hazai konzorcium tagjai a Pro-M Zrt., a BME, az ELTE Informatikai Kar és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont. A fejlesztés a Budapestet Győrrel és Szegeddel összekötő kvantumkommunikációs gerinchálózat alapjait teremti meg. A következő lépések között szerepel a szomszédos országok hasonló hálózataival való összeköttetés kialakítása is.</strong></p>
<p><strong>A fejlesztés egy újabb fontos eleme a műholdas kvantumkommunikáció előkészítése. A BME-re november elején érkezett meg a QCIHungary projektben készülő optikai földi vevőállomás kupolája és a hozzá tartozó, 80 centiméter átmérőjű távcső. A rendszer további elemeinek telepítésével a tervek szerint 2027-ben már műholdakkal is képessé válik kvantumos információcserére. Ez a fejlesztés a nagytávolságú, akár országhatárokon és kontinenseken átívelő biztonságos kulcscsere lehetőségét is megteremtheti.</strong></p>
<p><strong>A hálózatépítésben a távközlési szolgáltatóknak és az infrastruktúra-fejlesztőknek is szerepük lehet. A Magyar Telekom az elmúlt években saját hálózatán több eszközzel végzett kvantumkommunikációs teszteket, a Netvisor pedig olyan hálózattervező szoftvert fejlesztett, amely segíthet az új infrastruktúra mérnöki tervezésében.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>Világelső kísérlet kvantumos kulcsszétosztással létrehozott titkosítókulcsra</em></h4>


<p><strong>A hazai fejlesztések gyakorlati jelentőségét különösen jól érzékelteti egy október végén végrehajtott kísérlet. A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és az ELTE Informatikai Kar kutatói a QCIHungary projekt keretében kvantumos kulcsszétosztással létrehozott titkosítókulcsot alkalmaztak egy nyilvános Meshtastic rádiós üzenetküldő hálózaton. A kutatók tudomása szerint a világon elsőként védtek ilyen módon Meshtastic-üzeneteket.</strong></p>
<p><strong>A Meshtastic egy nyílt forráskódú, rövid szöveges üzenetek továbbítására szolgáló rádiós rendszer. Mesh, vagyis szövevényhálózatos felépítésű: a készülékek egymás között továbbítják az üzeneteket, ezért nincs szükség telepített hálózati infrastruktúrára. A LoRa technológia pedig alacsony energiafelhasználás mellett viszonylag nagy hatótávolságú kommunikációt tesz lehetővé.</strong></p>
<p><strong>A kísérlet lényege az volt, hogy a kutatók nem közvetlenül a rádiós hálózaton próbáltak kvantumüzeneteket továbbítani. Ehelyett a kvantumkulcs-szétosztó rendszer segítségével mindkét oldalon hozzáfértek ugyanahhoz a titkos kulcshoz, majd ezt használták a rádióüzenetek védelmére. A kulcsot magát nem küldték át a rádióhálózaton, csak az azonosítóját továbbították, amely alapján a másik fél is lekérhette ugyanazt a kulcsot.</strong></p>
<p><strong>A két kutató a pesti Szent István körút, illetve a budai Széll Kálmán tér felől indult egymás felé. Először mintegy 1,2 kilométeres távolságból váltottak üzeneteket, majd a Margit híd két hídfőjétől is sikeresen kommunikáltak. Az egyik üzenet az volt: „Physics enlightens the world!”, vagyis „A fizika megvilágítja a világot!”, amire a válasz az „Indeed!”, azaz „Úgy bizony!” lett.</strong></p>


<figure class="wp-block-image aligncenter size-full"><img decoding="async" width="600" height="400" src="https://digitrendi.hu/wp-content/uploads/2026/11/kvantumbelsokep-3_600x400.jpg" alt="A kvantumtechnológia már itthon is kopogtat a laboratóriumok ajtaján" class="wp-image-17942"/><figcaption class="wp-element-caption">Forrás: HUN-REN</figcaption></figure>


<p><strong>A próbát mozgás közben is folytatták. A kutatóközpontba visszafelé tartó buszról további üzeneteket küldtek, amelyek közül kettőt a mintegy négy kilométerre hagyott rádió is vett. A hálózat eközben a megszokott módon működött, más budapesti Meshtastic-felhasználók készülékei is továbbították az üzeneteket. A megfelelő titkosítókulcs nélkül azonban azok tartalma nem volt olvasható.</strong></p>
<p><strong>A kísérlet azért jelentős, mert megmutatta: a kvantumkommunikációs infrastruktúrában létrehozott kulcsok már meglévő, széles körben hozzáférhető kommunikációs technológiákkal is összekapcsolhatók. Ez fontos lépés lehet abba az irányba, hogy a kvantumbiztonsági megoldások ne kizárólag speciális laboratóriumi vagy zárt hálózati környezetben legyenek alkalmazhatók.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>Már most veszélyben vannak a nyilvános kulcsú titkosítási eljárások?</em></h4>


<p><strong>A kvantumtechnológia fejlődésének van egy olyan következménye is, amely már most komoly feladat elé állítja a digitális gazdaság szereplőit. A kellően fejlett kvantumszámítógépek ugyanis képesek lehetnek feltörni a ma széles körben használt nyilvános kulcsú titkosítási eljárások egy részét.</strong></p>
<p><strong>Ez nem azt jelenti, hogy a jelenlegi kvantumszámítógépek már alkalmasak lennének erre. A szükséges teljesítményű, megbízható gépek létrehozása még jelentős technológiai kihívás. A lehetséges fenyegetés azonban olyan nagy, hogy a védekezés előkészítését nem lehet az utolsó pillanatra hagyni.</strong></p>
<p><strong>A szakmai közbeszédben Q-Daynek nevezik azt a még bizonytalan időpontot, amikor megjelenhet az első olyan kvantumszámítógép, amely képes feltörni a ma használt nyilvános kulcsú titkosítások egy részét.</strong></p>
<p><strong>Az NMHH szakértői szerint azonban nem ennek az időpontnak a pontos megjóslása a legfontosabb, hanem az addig rendelkezésre álló felkészülési idő megfelelő kihasználása. Ezt az időszakot Q-Periodnak nevezik.</strong></p>
<p><strong>A felkészülés sürgősségét fokozza az úgynevezett „gyűjtsd be most, fejtsd vissza később” (harvest now, decrypt later) típusú fenyegetés. Ennek lényege, hogy egy támadó már ma megszerezheti és eltárolhatja a titkosított adatokat, abban bízva, hogy a jövőben rendelkezésére álló számítási kapacitással visszafejtheti azokat. Különösen azok az információk lehetnek veszélyben, amelyeknek hosszú ideig kell bizalmasnak maradniuk.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>A védekezés kettős iránya – mire jó a PQC és a QKD?</em></h4>


<p><strong>A védekezésnek két fontos iránya van, amelyeket érdemes egymástól megkülönböztetni. A posztkvantum-titkosítás, vagyis a PQC olyan matematikai eljárásokat alkalmaz, amelyeket a hagyományos számítógépek mellett a jövőbeli kvantumszámítógépek támadásaival szemben is ellenállónak terveznek. Ezek a megoldások a mai számítógépeken, a meglévő digitális infrastruktúrába beépítve is működhetnek.</strong></p>
<p><strong>A kvantumos kulcsszétosztás, azaz a QKD ezzel szemben a kvantumfizika törvényeit használja fel ahhoz, hogy két távoli fél közös titkos kulcsot hozzon létre. A módszer egyik fontos sajátossága, hogy a kulcs létrehozásának folyamatába történő lehallgatási beavatkozás megváltoztathatja a kvantumállapotot, így elvileg észlelhetővé válik.</strong></p>
<p><strong>A két technológia tehát nem ugyanazt tudja, és nem is egyszerűen helyettesíti egymást. A posztkvantum-titkosítás matematikai alapú védelem a kvantumszámítógépek ellen, a QKD pedig fizikai alapú kulcselosztási megoldás. Az NMHH szimpóziumán a szakértők a kettős védelem, vagyis a két megközelítés együttes alkalmazásának jelentőségét is hangsúlyozták.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>A felkészülés nemcsak technológiai, hanem szabályozási kérdés is</em></h4>


<p><strong>Az Európai Unió 2025-ben elfogadott kvantumstratégiáját követheti a készülő European Quantum Act, amelynek célja a kontinens versenyképességének erősítése ezen a stratégiai területen.</strong></p>
<p><strong>A jogszabály előkészítésének ismert fő irányai a kutatás és innováció ösztönzése, az európai ipari kapacitások bővítése, valamint a kvantumtechnológiai ellátási láncok biztonságának és ellenálló képességének erősítése. A szabályozás még készül, de már az előkészítés is jelzi, hogy az EU a kvantumtechnológiát nemcsak tudományos, hanem gazdasági és technológiai szuverenitási kérdésnek tekinti.</strong></p>
<p><strong>A magyar szabályozásban is el kell különíteni a kvantumkulcs-elosztás és a posztkvantum-titkosítás felügyeleti kérdéseit. Az NMHH szakértői szerint a fizikai alapú kvantumkulcs-szétosztás az elektronikus hírközlés körébe tartozik, míg a posztkvantum-titkosítás szabályozása a kiberbiztonsági törvény alapján a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának hatáskörébe tartozik.</strong></p>
<p><strong>A távközlési szolgáltatók számára a felkészülés már most elkezdődött. A Magyar Telekom az elmúlt években saját hálózatán is végzett kvantumkommunikációs teszteket. Nagy Péter műszaki vezérigazgató-helyettes szerint a vállalat a hálózati tapasztalatát, infrastruktúra-kapacitását és mérnöki tudását kutatói partnerekkel együttműködve kívánja hasznosítani a kvantumalapú megoldások fejlesztésében. A felkészülés egyik fontos célja, hogy a kvantumszámítógépek korában is biztosítható legyen az ügyfelek, az infrastruktúra és az adatok védelme.</strong></p>
<p><strong>A bankok, a távközlési vállalatok, a közigazgatás, az energetikai és más kritikus infrastruktúrák működtetői számára mindez azt jelenti, hogy már most érdemes felmérniük, milyen titkosítási rendszereket használnak, milyen hosszú ideig őrzik az általuk kezelt érzékeny adatokat, és milyen ütemben tudnak áttérni a kvantumbiztos megoldásokra.</strong></p>
<p><strong>A kvantumszámítógépek kora még nem érkezett el teljesen, de a felkészülés már elkezdődött. A magyar kutatók eredményei pedig azt mutatják, hogy ebben a technológiai versenyben itthon sem csupán a távoli jövő lehetőségeiről beszélünk.</strong></p>
<p><em><strong>*A cikk elkészítésében AI-alapú eszköz is közreműködött.</strong></em></p><p>The post <a href="https://digitrendi.hu/a-kvantumtechnologia-mar-itthon-is-kopogtat-a-laboratoriumok-ajtajan/">A kvantumtechnológia már itthon is kopogtat a laboratóriumok ajtaján</a> appeared first on <a href="https://digitrendi.hu">digitrendi.hu</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Hogyan dolgozzanak együtt az AI-ügynökök a vállalati rendszerekkel? Erre épít az SAP</title>
		<link>https://digitrendi.hu/hogyan-dolgozzanak-egyutt-az-ai-ugynokok-a-vallalati-rendszerekkel-erre-epit-az-sap/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Digitrendi]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 06 Nov 2026 10:12:21 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[AR/VR/AI/ML]]></category>
		<category><![CDATA[Üzlet]]></category>
		<category><![CDATA[AI]]></category>
		<category><![CDATA[AI-agent]]></category>
		<category><![CDATA[AI-fejlesztés]]></category>
		<category><![CDATA[AI-képzés]]></category>
		<category><![CDATA[AI-ügynök]]></category>
		<category><![CDATA[mesterséges intelligencia]]></category>
		<category><![CDATA[SAP]]></category>
		<category><![CDATA[SAP Hungary]]></category>
		<category><![CDATA[SAP TechEd 2026]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://digitrendi.hu/?p=17935</guid>

					<description><![CDATA[<p>Az AI-ügynökök már nem csupán kérdésekre válaszolnak: képesek összetett feladatokat megtervezni, eszközöket használni és munkafolyamatokat végrehajtani. A következő nagy kihívás az, hogy mindez megbízhatóan, ellenőrizhetően és a vállalati rendszerekbe integrálva működjön. Az SAP legutóbbi TechEd konferenciáján ennek megvalósításához mutatott be új fejlesztéseket. A berlini eseményen a szoftvercégalcím: több olyan fejlesztést mutatott be, amelyek ezt a [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://digitrendi.hu/hogyan-dolgozzanak-egyutt-az-ai-ugynokok-a-vallalati-rendszerekkel-erre-epit-az-sap/">Hogyan dolgozzanak együtt az AI-ügynökök a vállalati rendszerekkel? Erre épít az SAP</a> appeared first on <a href="https://digitrendi.hu">digitrendi.hu</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<h3 class="wp-block-heading">Az AI-ügynökök már nem csupán kérdésekre válaszolnak: képesek összetett feladatokat megtervezni, eszközöket használni és munkafolyamatokat végrehajtani. A következő nagy kihívás az, hogy mindez megbízhatóan, ellenőrizhetően és a vállalati rendszerekbe integrálva működjön. Az SAP legutóbbi TechEd konferenciáján ennek megvalósításához mutatott be új fejlesztéseket.</h3>



<span id="more-17935"></span>



<figure class="wp-block-image aligncenter size-full"><img decoding="async" width="520" height="327" src="https://digitrendi.hu/wp-content/uploads/2026/11/saptechedfokep-digitalizacio-520x327-1.jpg" alt="Hogyan dolgozzanak együtt az AI-ügynökök a vállalati rendszerekkel?" class="wp-image-17934"/><figcaption class="wp-element-caption">Forrás: SAP</figcaption></figure>


<p><strong>A berlini eseményen a szoftvercégalcím: több olyan fejlesztést mutatott be, amelyek ezt a váltást támogatják. A cél, hogy az AI-ügynökök a vállalati rendszerekben is egyre összetettebb feladatokat végezhessenek el, megfelelő emberi felügyelet mellett.</strong></p>
<p><strong>A fejlesztők számára közben egy közvetlenül hasznosítható lehetőség is megnyílik: az SAP új képzéseket és minősítéseket vezetett be, a vállalati AI-ügynökök fejlesztését oktató Joule Studio Developer minősítés pedig 2026. december 31-ig díjmentesen megszerezhető.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>Az AI már kilépett a chatablakból</em></h4>


<p><strong>Jól érzékelteti a változás irányát egy hétköznapi vállalati példa. Ha egy beszállítói számlán szereplő összeg nem egyezik a megrendelésben rögzítettel, a probléma megoldása ma még több munkatárs közreműködését igényelheti. Meg kell keresni a dokumentumokat, ellenőrizni az adatokat, egyeztetni az érintettekkel, majd megszerezni a szükséges jóváhagyásokat. Az új AI-ügynökök az ilyen, több lépésből álló folyamatok jelentős részét automatizálhatják, miközben a fontos döntések továbbra is emberi ellenőrzés alatt maradhatnak.</strong></p>
<p><strong>Az SAP Joule mesterségesintelligencia-asszisztensének új képességei is ebbe az irányba mutatnak. A már elérhető Joule Work felületén a felhasználók hétköznapi nyelven fogalmazhatják meg, mit szeretnének elérni. A rendszer ezután összehangolja a szükséges alkalmazásokat, adatokat és AI-ügynököket. Ráadásul nem kizárólag az SAP saját rendszereivel működhet együtt: megfelelő hozzáférési és biztonsági feltételek mellett más gyártók AI-ügynökei is bekapcsolódhatnak a munkafolyamatokba.</strong></p>
<p><strong>A vállalat öt meghatározó üzleti működési területre előre konfigurált AI-asszisztenseket és -ügynököket is bevezet, iparágspecifikus testreszabási lehetőségekkel.</strong></p>
<p><strong>A saját igényekre szabott megoldások kialakítását a Joule Studio fejlesztőkörnyezet továbbfejlesztése segíti. Ebben az üzleti szakemberek meghatározhatják a feladatokat és a működési szabályokat, az informatikusok pedig megépíthetik és tesztelhetik az ügynököket. A fejlesztők több mint 70 AI-modell közül választhatnak, az early adopter program résztvevői pedig az n8n munkafolyamat-automatizálási platform integrációjával automatizált munkafolyamatokat is létrehozhatnak.</strong></p>
<p><strong>Az SAP a jogosult ügyfelek számára 2026 decemberének végéig díjmentessé teszi a saját AI-ügynökök futtatását az általa üzemeltetett Joule Studio-környezetben. A fejlesztési és tesztelési eszközök ezt követően is &#8211; meghatározott keretek között &#8211; ingyenesen használhatók maradnak.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>A vállalati AI-nak az adatokat is értenie kell</em></h4>


<p><strong>Az önállóan dolgozó AI-ügynökök egyik legnagyobb kihívása, hogy a vállalati információk sokszor egymástól elszigetelt rendszerekben találhatók. A pénzügy, a beszerzés, a termelés vagy az értékesítés különböző adatbázisokkal dolgozhat, amelyekben ugyanaz az üzleti esemény eltérő formában jelenik meg.</strong></p>
<p><strong>Az SAP Business Data Cloud és a Knowledge Graph fejlesztései azt szolgálják, hogy a mesterséges intelligencia ne csupán hozzáférjen ezekhez az információkhoz, hanem a közöttük lévő összefüggéseket is felismerje. Egy készlethiány vizsgálatakor például ne csak a raktári mennyiségeket vegye figyelembe, hanem a várható megrendeléseket, a beszállítói kapcsolatokat és a gyártási terveket is.</strong></p>
<p><strong>Az adatok összekapcsolását külső technológiai együttműködések is segítik. A Dremio megoldásával a különböző rendszerekben tárolt információk másolás nélkül is lekérdezhetők lesznek, a Databricks integrációja az adatelemzési és AI-fejlesztési lehetőségeket bővíti. A Reltio technológiája pedig a vevő-, beszállító- és termékadatok egységes kezelését támogatja.</strong></p>
<p><strong>Az SAP közben hangsúlyozza, hogy az ügyféladatok feletti rendelkezés továbbra is az ügyfeleknél marad, azokat nem adja át harmadik feleknek nagy nyelvi modellek tanítására vagy továbbfejlesztésére.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>AI-modellek az üzleti előrejelzésekben</em></h4>


<p><strong>A konferencián bemutatott új AI-modellek az üzleti előrejelzésekben is szerepet kaphatnak. A táblázatokban és vállalati rendszerekben tárolt adatok elemzésére fejlesztett technológiák például a kereslet előrejelzését vagy a szokatlan pénzügyi tranzakciók felismerését segíthetik. Az időbeli adatsorokat elemző SAP-RPT-TS modell már elérhető, a rendellenességek azonosítására szolgáló újabb modell bevezetését 2027 első negyedévére tervezik.</strong></p>
<p><strong>A technológia egyik különleges alkalmazási terepe akár a Nemzetközi Űrállomás is lehet. Az SAP és a Hewlett Packard Enterprise (HPE) közös terve szerint az SAP-RPT modellt az űrállomáson működő HPE Spaceborne Computer-2 számítógépen is alkalmaznák. A helyben végzett adatelemzés segíthet a műszaki rendellenességek felismerésében, a meghibásodások előrejelzésében, a hiányzó szenzoradatok becslésében és az állapotjelentések elkészítésében. Mindezt anélkül, hogy az adatokat elemzésre vissza kellene küldeni a Földre.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>Az önállóság mellé ellenőrzés is kell</em></h4>


<p><strong>Minél több feladatot kapnak az AI-ügynökök, annál fontosabbá válik annak szabályozása, hogy milyen adatokhoz férhetnek hozzá, milyen műveleteket végezhetnek önállóan, és mikor szükséges emberi jóváhagyás.</strong></p>
<p><strong>Az SAP erre is új eszközöket mutatott be. Az Enterprise AI Gateway központi felügyeletet biztosíthat a különféle vállalati AI-rendszerek felett. Segítségével egységesen szabályozhatók a hozzáférések, nyomon követhető az AI használata, és ellenőrizhetők a költségek. A megoldás bevezetését ugyancsak 2027 első negyedévére tervezik.</strong></p>
<p><strong>Az európai AI-rendeletnek való megfelelést az új AI Governance Assistant támogatja. Az eszköz segíthet felmérni, hogy a vállalat által használt AI-alkalmazások milyen kockázati kategóriába tartozhatnak, milyen dokumentációra van szükség, és hol lehetnek hiányosságok a jogszabályi megfelelésben. Az előzetes értékeléseket azonban jogi és megfelelőségi szakembereknek kell ellenőrizniük.</strong></p>
<p><strong>A fejlesztések már a fizikai munkavégzés felé is kiterjednek. Az SAP az Intellel közösen dolgozik a vállalati IT-rendszerek és az autonóm robotok összekapcsolásán. A Docusign, a Parloa és a Redwood integrációi pedig az üzleti folyamatok automatizálását viszik tovább, csökkentve a kézi beavatkozások és a rendszerek közötti átadások szükségességét.</strong></p>
<p><strong>Az idei TechEd egyik fontos üzenete tehát, hogy a vállalati AI következő fejlődési szakaszában már nem pusztán az számít, milyen gyorsan és pontosan válaszol egy rendszer, hanem az is, hogy mennyi valódi munkát képes megbízhatóan elvégezni. Ehhez azonban a vállalati adatok és folyamatok ismerete, a megfelelő biztonsági keretek és az emberi ellenőrzés egyaránt nélkülözhetetlenek.</strong></p><p>The post <a href="https://digitrendi.hu/hogyan-dolgozzanak-egyutt-az-ai-ugynokok-a-vallalati-rendszerekkel-erre-epit-az-sap/">Hogyan dolgozzanak együtt az AI-ügynökök a vállalati rendszerekkel? Erre épít az SAP</a> appeared first on <a href="https://digitrendi.hu">digitrendi.hu</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az adatközpontok építési lázában új üzleti lehetőségeket találnak a technológiai cégek</title>
		<link>https://digitrendi.hu/az-adatkozpontok-epitesi-lazaban-uj-uzleti-lehetosegeket-talalnak-a-technologiai-cegek/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Sági Gyöngyi]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 02 Nov 2026 07:58:35 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[AR/VR/AI/ML]]></category>
		<category><![CDATA[Üzlet]]></category>
		<category><![CDATA[adatközpont]]></category>
		<category><![CDATA[AI]]></category>
		<category><![CDATA[AI-alapú adatközpont]]></category>
		<category><![CDATA[energiaellátás]]></category>
		<category><![CDATA[folyadékhűtés]]></category>
		<category><![CDATA[LG Elektronics]]></category>
		<category><![CDATA[mesterséges intelligencia]]></category>
		<category><![CDATA[NVIDIA]]></category>
		<category><![CDATA[Schneider Electric]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://digitrendi.hu/?p=17912</guid>

					<description><![CDATA[<p>Az AI-adatközpontok iránti növekvő kereslet az őket kiszolgáló infrastruktúra fejlesztését is felgyorsítja. A Schneider Electric új, szoftveralapú villamosenergia-elosztási megoldása gyorsabb kiépítést és bővítést ígér, miközben az LG a hűtési technológiák és a gyártókapacitás fejlesztésével erősíti pozícióit ezen a piacon. A mesterséges intelligencia terjedésével egyre nagyobb számítási teljesítményt igénylő adatközpontok épülnek világszerte. A beruházások megvalósításához azonban [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://digitrendi.hu/az-adatkozpontok-epitesi-lazaban-uj-uzleti-lehetosegeket-talalnak-a-technologiai-cegek/">Az adatközpontok építési lázában új üzleti lehetőségeket találnak a technológiai cégek</a> appeared first on <a href="https://digitrendi.hu">digitrendi.hu</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<h3 class="wp-block-heading">Az AI-adatközpontok iránti növekvő kereslet az őket kiszolgáló infrastruktúra fejlesztését is felgyorsítja. A Schneider Electric új, szoftveralapú villamosenergia-elosztási megoldása gyorsabb kiépítést és bővítést ígér, miközben az LG a hűtési technológiák és a gyártókapacitás fejlesztésével erősíti pozícióit ezen a piacon.</h3>



<span id="more-17912"></span>



<figure class="wp-block-image aligncenter size-full"><img decoding="async" width="520" height="327" src="https://digitrendi.hu/wp-content/uploads/2026/11/sneiderlgadatkozpontfokep-digitalizacio-520x327-1.jpg" alt="Az adatközpontokban új üzleti lehetőségeket találnak a technológiai cégek" class="wp-image-17911"/><figcaption class="wp-element-caption">Forrás: Schneider Electric</figcaption></figure>


<p><strong>A mesterséges intelligencia terjedésével egyre nagyobb számítási teljesítményt igénylő adatközpontok épülnek világszerte. A beruházások megvalósításához azonban nem elegendő a megfelelő szerverek és chipek beszerzése. Az energiaellátást, a hűtést és az infrastruktúra működésének felügyeletét biztosító rendszereknek is lépést kell tartaniuk a növekvő igényekkel. Ez egyre több technológiai vállalat számára jelent új üzleti lehetőséget.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>Gyorsabb kiépítést ígér a szoftveralapú megközelítés</em></h4>


<p><strong>A Schneider Electric legújabb fejlesztése az adatközpontok villamosenergia-ellátásának egyik fontos elemét, a középfeszültségű kapcsolóberendezéseket érinti. A vállalat saját bejelentése szerint a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését mutatta be, amely az elektromos elosztórendszerek tervezésétől az üzemeltetésig több ponton változtathatja meg a megszokott gyakorlatot.</strong></p>
<p><strong>A hagyományos középfeszültségű berendezéseket jellemzően egyedi igények alapján tervezik és gyártják. Ez hosszabb beszerzési és gyártási folyamatokkal, valamint a későbbi átalakítások és bővítések nehézségeivel járhat.</strong></p>
<p><strong>Az új megközelítésben az egyedi kialakítású hardverek helyét szabványosított platformok veszik át, miközben a rendszer intelligens funkcióit szoftveresen valósítják meg. Az új funkciók és teljesítményjavító fejlesztések távolról, a berendezések fizikai átalakítása nélkül is elérhetők, ráadásul a frissítések nem igényelnek üzemszünetet.</strong></p>
<p><strong>A Schneider Electric becslése szerint az új architektúra akár háromszorosára gyorsíthatja a megrendelési és gyártási folyamatokat, az automatizált teszteléssel támogatott üzembe helyezés és a helyszíni átvételi vizsgálatok pedig akár feleannyi idő alatt elvégezhetők. Ez az adatközponti beruházásoknál különösen fontos szempont lehet, ahol a kapacitások gyors rendelkezésre állása és a későbbi bővíthetőség egyaránt üzleti érdek.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>A működés közben is számít a rugalmasság</em></h4>


<p><strong>A megoldás a telepítés után is kínál előnyöket: a beépített adatkapcsolati és elemzési funkciók valós idejű teljesítménykövetést tesznek lehetővé, a mesterséges intelligenciára épülő prediktív karbantartás pedig a lehetséges meghibásodások előrejelzésével segíthet mérsékelni a nem tervezett leállásokat.</strong></p>
<p><strong>Az új generációs berendezések nem csupán fejlesztési bejelentés szintjén léteznek: a Schneider Electric az Equinixszel közösen már egy működő, kolokációs adatközpontban teszteli a technológiát. A cég 2027-ben folytatja a pilotprogramokat, a szélesebb körű bevezetést pedig 2028-ra tervezi.</strong></p>
<p><strong>A fejlesztés egy szélesebb adatközponti portfólióba illeszkedik. A Schneider Electric az energiaellátási és -elosztási megoldások mellett hűtési rendszereket, szünetmentes tápegységeket, rackmegoldásokat, moduláris adatközpontokat és infrastruktúra-felügyeleti szoftvereket is kínál. A legutóbbi bejelentés tehát ennek a szélesebb kínálatnak egy újabb, a gyorsabb telepítést és rugalmasabb bővíthetőséget célzó eleme.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>Az adatközponti technológiák piacában egyre többen látnak üzletet</em></h4>


<p><strong>Az adatközponti piacban rejlő lehetőségeket más technológiai szereplők is egyre határozottabban keresik. Közülük az LG Electronics, amely az európai fogyasztók számára elsősorban televízióiról és háztartási készülékeiről ismert, nagy léptékben bővíti ipari és üzleti portfólióját. A járműiparban a fedélzeti infotainmentrendszerektől és kijelzőtechnológiáktól az elektromos hajtásrendszerekig számos fejlesztés fűződik a nevéhez.</strong></p>
<p><strong>Legutóbbi bejelentéseiben pedig már az adatközponti hűtési megoldások kerülnek előtérbe. A koreai vállalat szeptemberben új, nagy teljesítményű léghűtéses folyadékhűtőt mutatott be, amelyet kifejezetten az AI-adatközpontok növekvő hűtési igényeinek kiszolgálására fejlesztett.</strong></p>
<p><strong>Októberben az LG az NVIDIA Partner Network kiemelt partnere lett az energiaellátási és hűtési megoldások területén. A vállalat 2,6 megawattos hűtőfolyadék-elosztó egysége (CDU) megszerezte az NVIDIA DSX Ready minősítését. A közvetlen chiphűtési technológia a hűtőfolyadékot közvetlenül a processzorokhoz és grafikus gyorsítókhoz juttatja, így a hagyományos léghűtéssel együtt is alkalmazható.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>Nemcsak fejlesztenek, a gyártókapacitást is bővítik</em></h4>


<p><strong>A koreai gyártó a termékfejlesztés mellett már a gyártási háttér erősítésére is készül. Október végén jelentette be, hogy új, folyadékhűtőket gyártó üzemet létesít az USA-ban, Virginia államban, és két dél-koreai gyárában is növeli a termelési kapacitást. Az amerikai üzemben a tervek szerint 2027 első felében indulhat a gyártás. A három létesítmény fejlesztésére összesen 150 milliárd dél-koreai vont, az október végi árfolyamon mintegy 112,5 millió dollárt szán a vállalat.</strong></p>
<p><strong>Az Omdia-előrejelzése szerint a világ adatközponti kapacitása a 2026-os 226 gigawattról 2030-ra 420 gigawattra emelkedhet. A bővülésből várhatóan Észak-Amerika részesedik a legnagyobb arányban.</strong></p>
<p><strong>A fejlesztések azt jelzik, hogy az AI-adatközpontok piacán az infrastruktúra teljesítménye, energiahatékonysága, megbízhatósága és gyors bővíthetősége egyre jelentősebb versenytényezővé válik. A növekedésből pedig nemcsak a chipek és a szerverek gyártói, hanem az adatközpontok működéséhez szükséges technológiák egyre szélesebb körének a fejlesztői és beszállítói is részesedhetnek.</strong></p><p>The post <a href="https://digitrendi.hu/az-adatkozpontok-epitesi-lazaban-uj-uzleti-lehetosegeket-talalnak-a-technologiai-cegek/">Az adatközpontok építési lázában új üzleti lehetőségeket találnak a technológiai cégek</a> appeared first on <a href="https://digitrendi.hu">digitrendi.hu</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Az aktív időskorhoz ma már digitális önállóság is kell</title>
		<link>https://digitrendi.hu/az-aktiv-idoskorhoz-ma-mar-digitalis-onallosag-is-kell/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Sági Gyöngyi]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 30 Oct 2026 11:33:31 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[AR/VR/AI/ML]]></category>
		<category><![CDATA[Trend]]></category>
		<category><![CDATA[aktív időskor]]></category>
		<category><![CDATA[digitális önállóság]]></category>
		<category><![CDATA[internetbiztonság]]></category>
		<category><![CDATA[Telekom Netrevalók]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://digitrendi.hu/?p=17905</guid>

					<description><![CDATA[<p>Az 50 év felettiek gazdasági szerepe és az aktív öregedés feltételei is egyre fontosabb kérdéssé válnak. A hosszabb, egészségben és önállóságban eltöltött élethez azonban ma már az is hozzátartozik, hogy az ember eligazodjon a digitális világban. A felzárkóztatásban vállalati és közösségi kezdeményezések is szerepet vállalnak. Az aktív és önálló időskor megteremtése nem csupán egészségügyi kérdés. [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://digitrendi.hu/az-aktiv-idoskorhoz-ma-mar-digitalis-onallosag-is-kell/">Az aktív időskorhoz ma már digitális önállóság is kell</a> appeared first on <a href="https://digitrendi.hu">digitrendi.hu</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<h3 class="wp-block-heading">Az 50 év felettiek gazdasági szerepe és az aktív öregedés feltételei is egyre fontosabb kérdéssé válnak. A hosszabb, egészségben és önállóságban eltöltött élethez azonban ma már az is hozzátartozik, hogy az ember eligazodjon a digitális világban. A felzárkóztatásban vállalati és közösségi kezdeményezések is szerepet vállalnak.</h3>



<span id="more-17905"></span>



<figure class="wp-block-image aligncenter size-full"><img decoding="async" width="520" height="327" src="https://digitrendi.hu/wp-content/uploads/2026/10/eletpluszdigitalisfokep_digitalizacio-520x327-1.jpg" alt="Az aktív időskorhoz ma már digitális önállóság is kell" class="wp-image-17904"/><figcaption class="wp-element-caption">Forrás:AI</figcaption></figure>


<p><strong>Az aktív és önálló időskor megteremtése nem csupán egészségügyi kérdés. A tudatos öngondoskodás, a hiteles információkhoz való hozzáférés, a közösségi kapcsolatok és a mindennapi életben való eligazodás egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy az idősebb évek is tartalmasan teljenek.</strong></p>
<p><strong>Ezt a szemléletet képviseli az ÉletPlusz program, amely a Haleon egészségügyi vállalat és a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány együttműködésében jött létre. A kezdeményezés workshopokkal, tudásmegosztással és közösségi programokkal segíti a tudatos öregedésről szóló ismeretek terjesztését, és arra ösztönzi az embereket, hogy minél tovább megőrizhessék aktivitásukat és önállóságukat.</strong></p>
<p><strong>Az önálló életvitel feltételei azonban folyamatosan változnak. Magyarországon több mint 3,1 millióan tartoznak az 50–74 éves korosztályba, vagyis a társadalom közel egyharmadát képviselik. Eközben a munkaképes korú népesség évente mintegy 50 ezer fővel csökken. Az idősebb generációk munkája, tapasztalata és vállalkozói tevékenysége ezért a gazdaság számára is egyre értékesebb.</strong></p>
<p><strong>No, de mit jelent az aktív öregedés egy olyan világban, amelyben a banki ügyintézés, az időpontfoglalás, az információszerzés és az állami szolgáltatások igénybevétele egyre inkább a digitális térbe költözik? A technológiai ismeretek ma már nem csupán hasznos többlettudást jelentenek: hiányuk az önálló ügyintézést és a társadalmi részvételt is megnehezítheti.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>Nem mindegy, milyen életminőségben telnek az idősebb évek</em></h4>


<p><strong>Az ÉletPlusz megközelítésének középpontjában nem az időskor elkerülése, hanem az aktív, önálló és tartalmas élet feltételeinek megteremtése áll. A program a hiteles információk, a gyakorlati tudás, az önbizalom és a közösségi kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza, miközben igyekszik lebontani az öregedéssel kapcsolatos negatív sztereotípiákat.</strong></p>
<p><strong>Ezt a szemléletet érdemes megkülönböztetni a napjainkban egyre népszerűbb longevity-programtól. Utóbbi a hosszabb élettartam, az öregedési folyamatok lassítása és az egészségi állapot optimalizálása köré épülő egészségügyi, technológiai és életmód-szolgáltatások széles körét fogja össze.</strong></p>
<p><strong>Az ÉletPlusz ezzel szemben elsősorban szemléletformáló és közösségi kezdeményezés, amely a mindennapi életminőség, az önállóság és a tudatos öngondoskodás támogatására összpontosít.</strong></p>
<p><strong>A két megközelítés között lehetnek kapcsolódási pontok, de nem ugyanarról szólnak. A hosszú élet önmagában még nem garantálja, hogy valaki több egészségben eltöltött évvel, nagyobb önállósággal vagy tartalmasabb mindennapokkal számolhat. Ehhez megfelelő információkra, támogató környezetre és az egyéni élethelyzethez igazodó lehetőségekre is szükség van.</strong></p>
<p><strong>Az alapítványi kezdeményezés mára országossá fejlődött: 19 helyszínen 49 eseménnyel több mint 1500 résztvevőt és 453 aktív partnert, illetve érintettet kapcsolt be a közös gondolkodásba. Egyik fontos felismerése, hogy a tudatos öregedés nem kizárólag az egyén felelőssége. A már meglévő programok, szakértői ismeretek és közösségi erőforrások összekapcsolása legalább ilyen fontos lehet.</strong></p>
<p><strong>A digitális önállóság ebből a szempontból nem különálló technológiai kérdés, hanem az aktív életvitel egyik feltétele. Ha valaki nem tud biztonságosan online ügyeket intézni, hiteles információkat keresni vagy digitális szolgáltatásokat használni, az a mindennapi döntéseit és önállóságát is korlátozhatj</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>A digitális készségek hiánya nem generációs kérdés</em></h4>


<p><strong>A Központi Statisztikai Hivatal 2025-ös adatai szerint a 16–74 éves magyar lakosság 20 százalékának alacsony volt a digitális készségszintje. Az alapszintűnél magasabb digitális ismeretekkel rendelkezők aránya ugyanakkor 34 százalékot tett ki, meghaladva az uniós 31 százalékos átlagot.</strong></p>


<figure class="wp-block-image aligncenter size-full"><img decoding="async" width="700" height="403" src="https://digitrendi.hu/wp-content/uploads/2026/10/eletpluszbelsografi1_700x403.jpg" alt="Az aktív időskorhoz ma már digitális önállóság is kell" class="wp-image-17902"/><figcaption class="wp-element-caption">Forrás: KSH</figcaption></figure>


<p><strong>Az összesített adatok mögött azonban jelentős életkori különbségek húzódnak meg. Az előző három hónapban internetezők körében a digitális készségek teljes hiánya az 55–64 évesek 5,0, a 65–74 évesek 7,9 százalékát érintette. Ez a legmagasabb arány az életkori csoportok között.</strong></p>
<p><strong>Az Eurostat 2025-ös felmérése szerint az Európai Unió 16–74 éves lakosságának 60 százaléka rendelkezett legalább alapszintű digitális készségekkel. A 65–74 évesek körében viszont mindössze 33 százalék volt ez az arány. Az uniós célkitűzés szerint 2030-ra a lakosság legalább 80 százalékának kellene elérnie az alapszintű digitális készségszintet.</strong></p>


<figure class="wp-block-image aligncenter size-full"><img decoding="async" width="700" height="420" src="https://digitrendi.hu/wp-content/uploads/2026/10/eletpluszbelsografi2_700x420.jpg" alt="Az aktív időskorhoz ma már digitális önállóság is kell" class="wp-image-17903" srcset="https://digitrendi.hu/wp-content/uploads/2026/10/eletpluszbelsografi2_700x420.jpg 700w, https://digitrendi.hu/wp-content/uploads/2026/10/eletpluszbelsografi2_700x420-627x376.jpg 627w, https://digitrendi.hu/wp-content/uploads/2026/10/eletpluszbelsografi2_700x420-440x264.jpg 440w" sizes="(max-width: 700px) 100vw, 700px" /></figure>


<p><strong>A digitális kompetencia ráadásul nem merül ki az eszközök kezelésében. Az uniós mérési rendszer az információk és adatok kezelését, a kommunikációt, a digitális tartalmak létrehozását, a problémamegoldást és a kiberbiztonsági ismereteket is figyelembe veszi.</strong></p>
<p><strong>Attól tehát, hogy valaki napi rendszerességgel használja a telefonját, még nem biztos, hogy felismeri a csaló üzeneteket, megfelelően kezeli személyes adatait, vagy önállóan megold egy váratlan technikai problémát. A digitális felzárkóztatásnak ezért nem egyszerűen az eszközhasználat megtanítására, hanem a biztonságos és magabiztos alkalmazásra is ki kell terjednie.</strong></p>
<p><strong>A statisztikák ugyanakkor nem indokolják, hogy az idősebb korosztályt egységesen digitálisan felkészületlennek tekintsük. Életkoruk, iskolázottságuk, korábbi munkatapasztalataik és technológiai ismereteik szerint nagyon eltérő helyzetben vannak. A célzott segítségnek éppen ezeket a különbségeket kell figyelembe vennie.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>Fiatalok segítik az idősebbeket a digitális világban</em></h4>


<p><strong>A digitális felzárkóztatás egyik kiemelésre méltó hazai példája a <a href="https://digitrendi.hu/digitalis-tuning-tinedzserektol-baby-boomereknek-ujratoltve/">Magyar Telekom Netrevalók programja</a>, amely 2023 októberében indult a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral, majd az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel együttműködve <a href="https://digitrendi.hu/orszagossa-valik-a-telekom-netrevalok-programja/">országos kezdeményezéssé bővült</a>.</strong></p>
<p><strong>A programban középiskolás diákok az iskolai közösségi szolgálat keretében segítik az idősebbeket a digitális eszközök és szolgáltatások használatában. A foglalkozások személyre szabottak: a résztvevők saját tudásszintjüknek és érdeklődésüknek megfelelően ismerkedhetnek meg azokkal a megoldásokkal, amelyek a mindennapjaikban valódi segítséget jelenthetnek.</strong></p>
<p><strong>Megkeresésünkre, a Telekom friss tájékoztatása szerint a program indulása óta 1100 diák és 2400 nyugdíjas, összesen 3500 ember vett részt a személyes foglalkozásokon. A program 45 városban érhető el, Budapesten 27, vidéken 47 könyvtárban tartanak rendszeres alkalmakat. Országszerte több mint 500 középiskola diákjai kapcsolódhatnak be a kezdeményezésbe.</strong></p>
<p><strong>A program 2026-ban új elemmel is bővült: Endrei Judit nagykövet közreműködésével kvízdélutánokat szerveznek a könyvtárakban. Az internetbiztonsági és digitális ismereteket játékos formában átadó kvízek online is elérhetők, amelyeket idén már közel nyolcezren töltöttek ki.</strong></p>
<p><strong>A Netrevalók egyik erőssége, hogy nem feltételezi az idősek előzetes technológiai tudását, és nem ír elő mindenki számára egységes tanulási szintet. A személyes segítség lehetőséget ad a saját tempóban történő tanulásra, a fiatalok számára pedig értékes tapasztalatot jelent a generációk közötti együttműködés.</strong></p>
<p><strong>A modell arra is rávilágít, hogy a digitális felzárkóztatásban több szereplő együttműködésére lehet szükség. A könyvtárak helyszínt és közösségi hátteret biztosítanak, az iskolák bekapcsolják a diákokat, a távközlési nagyvállalat pedig a program koordinációját, kommunikációját és a felkészítő anyagok elkészítését vállalja.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>A digitális önállóság az aktív életvitel része</em></h4>


<p><strong>A felzárkóztatásban az eszközhasználat mellett egyre nagyobb szerepet kap az internetbiztonság. A csaló üzenetek, a hamis weboldalak és a megtévesztő telefonhívások minden korosztályt veszélyeztethetnek, de azok számára, akik kevésbé magabiztosan mozognak az online térben, különösen nehéz lehet felismerni a kockázatokat.</strong></p>
<p><strong>A digitális önállóság ezért azt is jelenti, hogy valaki felismeri, mikor nem szabad egy linkre kattintani, milyen adatokat nem szabad megadni, hogyan ellenőrizhető egy üzenet hitelessége, és hová fordulhat segítségért, ha elakad.</strong></p>
<p><strong>Ugyanez érvényes a hivatalos ügyintézésre és a pénzügyi szolgáltatásokra is. Az online megoldások használatának elsajátítása akkor igazán eredményes, ha a résztvevő nemcsak egy adott feladatot tud elvégezni, hanem később, önállóan is képes megoldani a hasonló helyzeteket.</strong></p>
<p><strong>Ez a nyugdíjkorhatár után is aktív emberek számára ugyancsak fontos. A hosszabb munkában töltött élet, az idősebb munkavállalók tapasztalatának megőrzése és az élethosszig tartó tanulás csak akkor járhat valódi előnyökkel, ha a technológiai változások követéséhez szükséges tudás is elérhető számukra.</strong></p>
<p><strong>A cél nem az, hogy minden idősebb emberből digitális szakértő váljon. Sokkal inkább az, hogy életkortól függetlenül mindenki képes legyen biztonságosan és önállóan elintézni azokat a dolgokat, amelyek a mindennapi életéhez szükségesek.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>Ki segít azoknak, akik kimaradnának?</em></h4>


<p><strong>A vállalati és közösségi kezdeményezések mellett korábban állami programok is létrejöttek a digitális készségek fejlesztésére szóló célt megjelölve. Ezek közé tartozott a Digitális Jólét Programhoz kapcsolódó mentorhálózat és tananyagfejlesztés, illetve olyan projekt is, amely kifejezetten a digitális ismeretekkel nem rendelkező, 65 év felettieket célozta.</strong></p>
<p><strong>A korábbi kezdeményezések léte azonban önmagában nem ad választ arra, hogy a kormányváltást követően milyen formában érhetők el ezek a lehetőségek, milyen eredményeket hoztak eddig, és legfőképpen milyen további tervei vannak az államnak ezen a területen.</strong></p>
<p><strong>A Digitrendi megkereste a technológiai tárcát az állami digitális felzárkóztatási programok folytatásával és a jövőbeli tervekkel kapcsolatban. Kérdéseinkre a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz. Amint ezzel kapcsolatban új információk állnak rendelkezésünkre, frissítjük írásunkat.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>Külföldi állami programok az idősebbek digitális felzárkóztatására</em></h4>


<p><strong>Nem magyar sajátosság, hogy az idősebb generációk egy része nehezen boldogul a digitalizálódó szolgáltatásokkal. Több országban állami programokkal, helyi mentorhálózatokkal és eszköztámogatással is igyekeznek csökkenteni a digitális szakadékot.</strong></p>
<p><strong>Ausztrália – <a href="https://beconnected.esafety.gov.au/about-beconnected" target="_blank" rel="noopener">Be Connected</a>: online tanulás és személyes segítség</strong></p>
<p><strong>Az ausztrál kormány által finanszírozott program ingyenes digitális tananyagokat és videókat kínál, de könyvtárak, közösségi központok és idősellátó intézmények révén személyes segítséget is biztosít. Az idősek többek között az okoseszközök, az online bankolás, az állami ügyintézés és az internetbiztonság alapjait sajátíthatják el.</strong></p>
<p><strong>Szingapúr –<a href="https://www.digitalforlife.gov.sg/about/our-projects/seniors-go-digital" target="_blank" rel="noopener"> Seniors</a> Go Digital: digitális segítség a közösségekben</strong></p>
<p><strong>A szingapúri állami program a mindennapi digitális készségek fejlesztése mellett az eszköz- és internet-hozzáférést is támogatja. A 60 év felettiek kedvezményes mobilcsomagokat vehetnek igénybe, az alacsonyabb jövedelműek pedig támogatott készülékhez és mobilinternethez is hozzájuthatnak.</strong></p>
<p><strong>Németország – <a href="https://www.digitalpakt-alter.de/" target="_blank" rel="noopener">DigitalPakt Alter</a>: helyi tanulópontok és mobil mentorok</strong></p>
<p><strong>A német kormány és az idősek szervezeteinek országos szövetsége által indított program helyi digitális tanulóhelyeken nyújt személyes segítséget az okostelefonok és az online szolgáltatások használatához. Hálózata már 5300 segítővel működik, és 80 ezer idősebb embert ért el. Különleges eleme a Digitális Angyal kezdeményezés: mobil tanácsadó csapatok keresik fel azokat a vidéki térségeket, ahol nehezebben érhető el digitális segítség.</strong></p>
<p><strong>Egyesült Királyság – <a href="https://www.gov.uk/government/publications/digital-inclusion-action-plan-one-year-on/digital-inclusion-action-plan-one-year-on" target="_blank" rel="noopener">Digital Inclusion Action Plan</a>: a digitális felzárkóztatás közpolitikai feladat</strong></p>
<p><strong>A brit kormány 2025-ben indított átfogó digitális befogadási programot, amely az időseket is kiemelt célcsoportként kezeli. Az Age UK szervezettel együttműködve 13 angliai közösségben segítették a digitális világtól tartó időseket. A brit megközelítés fontos eleme, hogy azok számára is fenn akarják tartani a telefonos és személyes ügyintézés lehetőségét, akik nem tudnak vagy nem akarnak online szolgáltatásokat használni.</strong></p>
<p><strong>Szlovákia – <a href="https://www.digitalniseniori.gov.sk/" target="_blank" rel="noopener">Digitálni seniori</a>: képzés eszköztámogatással</strong></p>
<p><strong>A szlovák helyreállítási tervből finanszírozott program több mint 100 ezer idős ember és fogyatékossággal élő személy digitális felkészítését célozta. Az öthetes képzés résztvevői az eszközhasználattól az online kommunikáción át a digitális biztonságig több területen szerezhettek ismereteket. A sikeresen végzők tabletet és mobilinternetet is kaptak. A szaktárca több mint 87 ezer képzett résztvevőről számolt be.</strong></p>
<p><strong>Az országok megoldásai különböznek, de közös bennük, hogy a digitális felzárkóztatást nem egyszeri oktatásként kezelik. Az ingyenes, könnyen elérhető képzések mellett személyes segítséget, eszközöket és internet-hozzáférést is biztosítanak, illetve ott is igyekeznek fenntartani az ügyintézés hagyományos formáit, ahol erre szükség van.</strong></p>
<p><strong>Az aktív időskor megteremtése tehát nem kizárólag az egyén felelőssége. A tudatos öngondoskodás, a közösségi támogatás, a hozzáférhető oktatás és a digitális szolgáltatások használhatósága egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy az idősebb generációk hosszabb ideig maradhassanak önállóak és aktívak a társadalomban.</strong></p><p>The post <a href="https://digitrendi.hu/az-aktiv-idoskorhoz-ma-mar-digitalis-onallosag-is-kell/">Az aktív időskorhoz ma már digitális önállóság is kell</a> appeared first on <a href="https://digitrendi.hu">digitrendi.hu</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>A gyártást és a csomagolást is megújítja a Coca-Cola HBC új hazai nagyberuházása</title>
		<link>https://digitrendi.hu/a-gyartast-es-a-csomagolast-is-megujitja-a-coca-cola-hbc-uj-hazai-nagyberuhazasa/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Sági Gyöngyi]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 29 Oct 2026 11:12:39 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Ipar 4.0]]></category>
		<category><![CDATA[Üzlet]]></category>
		<category><![CDATA[AI]]></category>
		<category><![CDATA[Coca-Cola]]></category>
		<category><![CDATA[dunaharaszti gyár]]></category>
		<category><![CDATA[gyártásautomatizálás]]></category>
		<category><![CDATA[ipari digitalizáció]]></category>
		<category><![CDATA[mesterséges intelligencia]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://digitrendi.hu/?p=17900</guid>

					<description><![CDATA[<p>Új technológiák, korszerűbb csomagolási megoldások és nagyobb termelési, illetve logisztikai kapacitások állnak a Coca-Cola HBC Magyarország eddigi legnagyobb hazai beruházási programjának középpontjában. A dunaharaszti telephely regionális gyártási és exportközpontként erősítené tovább a szerepét. Rekordösszegű, 35 milliárd forintos fejlesztési programot jelentett be a Coca-Cola HBC Magyarország a dunaharaszti gyártóközpontjában. A több évre tervezett beruházás a termelési [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://digitrendi.hu/a-gyartast-es-a-csomagolast-is-megujitja-a-coca-cola-hbc-uj-hazai-nagyberuhazasa/">A gyártást és a csomagolást is megújítja a Coca-Cola HBC új hazai nagyberuházása</a> appeared first on <a href="https://digitrendi.hu">digitrendi.hu</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<h3 class="wp-block-heading">Új technológiák, korszerűbb csomagolási megoldások és nagyobb termelési, illetve logisztikai kapacitások állnak a Coca-Cola HBC Magyarország eddigi legnagyobb hazai beruházási programjának középpontjában. A dunaharaszti telephely regionális gyártási és exportközpontként erősítené tovább a szerepét.</h3>



<span id="more-17900"></span>



<figure class="wp-block-image aligncenter size-full"><img decoding="async" width="520" height="327" src="https://digitrendi.hu/wp-content/uploads/2026/10/cocafokep-digitalizacio-520x327-1.jpg" alt="A gyártást és a csomagolást is megújítja a Coca-Cola HBC új hazai nagyberuházása" class="wp-image-17899"/><figcaption class="wp-element-caption">Forrás: Coca Cola HBC Magyarország</figcaption></figure>


<p><strong>Rekordösszegű, 35 milliárd forintos fejlesztési programot jelentett be a Coca-Cola HBC Magyarország a dunaharaszti gyártóközpontjában. A több évre tervezett beruházás a termelési és logisztikai kapacitások bővítését, az export további növelését, valamint új technológiák és csomagolási megoldások bevezetését célozza.</strong></p>
<p><strong>A fejlesztés jelentőségét az adja, hogy Dunaharaszti nem csupán a hazai piac ellátásában játszik fontos szerepet. A vállalat termékei 17 exportpiacra is eljutnak, így a gyártóbázis bővítése a regionális termelési és szállítási feladatok szempontjából is meghatározó lehet.</strong></p>
<p><strong>A most bejelentett program részletes műszaki tartalmáról egyelőre nem közöltek további információkat. Nem ismert az sem, hogy az egyes fejlesztési elemek milyen ütemezésben valósulnak meg, illetve számszerűen mekkora kapacitásnövekedést eredményeznek majd.</strong></p>
<p><strong>A dunaharaszti telephelyen ugyanakkor nem most kezdődött a gyártás technológiai korszerűsítése. A vállalat 2023 decemberében adott át egy új, háromezer négyzetméteres <a href="https://digitrendi.hu/ai-vezerelt-es-automatizalt-a-coca-cola-uj-gyartosora-dunaharasztiban/">üzemcsarnokot, benne egy teljesen automatizált, már akkor részben mesterséges intelligenciával vezérelt gyártósorral</a>. Az akkori, mintegy 8,7 milliárd forintos fejlesztés a termelés mellett a logisztikát is érintette.</strong></p>


<figure class="wp-block-image aligncenter size-full"><img decoding="async" width="600" height="400" src="https://digitrendi.hu/wp-content/uploads/2026/10/cocabelsokep_600x400.jpg" alt="A gyártást és a csomagolást is megújítja a Coca-Cola HBC új hazai nagyberuházása" class="wp-image-17898"/></figure>


<p><strong>Az új gyártósoron a különböző palackméretek közötti átállást már mesterséges intelligenciával támogatott robot végezte. A palackfújó gép átállításának ideje a korábbi 150 percről 35 percre csökkent, miközben a sor óránként akár 36 ezer, 1,75 literes termék palackozására is képes volt. A fejlesztés akkor 30 százalékos kapacitásnövekedést eredményezett.</strong></p>
<p><strong>A korábbi beruházás jól példázta, hogyan járulhat hozzá az automatizáció a gyártás hatékonyságának javításához: a gyorsabb átállás rugalmasabb termelést tesz lehetővé, a folyamatok összehangolása pedig csökkentheti a manuális beavatkozások szükségességét. A mostani fejlesztési programban szintén szerepelnek új technológiák, arról azonban egyelőre nincs részletes tájékoztatás, hogy ezek között milyen szerepet kap majd a mesterséges intelligencia.</strong></p>
<p><strong>A Coca-Cola HBC Magyarország az elmúlt három évtizedben mintegy 140 milliárd forint értékű beruházást valósított meg az országban. A vállalat jelenleg két gyártóüzemet és nyolc logisztikai elosztóközpontot működtet, mintegy 50 ezer kiskereskedelmi és vendéglátóipari partnert szolgál ki, és körülbelül 830 Magyarországon működő beszállítóval dolgozik együtt.</strong></p>
<p><strong>A dunaharaszti gyártóközpont idén ünnepli megnyitásának 30. évfordulóját. A most bejelentett, 35 milliárd forintos program a vállalat eddigi legnagyobb magyarországi fejlesztése, amelynek célja, hogy tovább erősítse a telephely regionális gyártási és exporttevékenységét.</strong></p><p>The post <a href="https://digitrendi.hu/a-gyartast-es-a-csomagolast-is-megujitja-a-coca-cola-hbc-uj-hazai-nagyberuhazasa/">A gyártást és a csomagolást is megújítja a Coca-Cola HBC új hazai nagyberuházása</a> appeared first on <a href="https://digitrendi.hu">digitrendi.hu</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Nem csak az energia és a kiberbiztonság: a vízhiány is üzleti kockázattá vált</title>
		<link>https://digitrendi.hu/nem-csak-az-energia-es-a-kiberbiztonsag-a-vizhiany-is-uzleti-kockazatta-valt/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Digitrendi]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 28 Oct 2026 09:32:45 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Ipar 4.0]]></category>
		<category><![CDATA[Üzlet]]></category>
		<category><![CDATA[AI]]></category>
		<category><![CDATA[digitális iker]]></category>
		<category><![CDATA[digitális vízgazdálkodás]]></category>
		<category><![CDATA[ipari vízgazdálkodás]]></category>
		<category><![CDATA[mesterséges intelligencia]]></category>
		<category><![CDATA[Schneider Electric]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://digitrendi.hu/?p=17896</guid>

					<description><![CDATA[<p>A vízhiány már az ipari vállalatok működési költségeit és ellátási láncait is érinti. Egy európai felmérés szerint a megkérdezett ipari vezetők több mint fele a növekedés akadályát látja a vízellátási kockázatokban, miközben a digitális vízgazdálkodási megoldások alkalmazásában még jelentős tartalékok vannak. A vízellátási nehézségek már most növelik az ipari vállalatok költségeit, és fennakadásokat okoznak az [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://digitrendi.hu/nem-csak-az-energia-es-a-kiberbiztonsag-a-vizhiany-is-uzleti-kockazatta-valt/">Nem csak az energia és a kiberbiztonság: a vízhiány is üzleti kockázattá vált</a> appeared first on <a href="https://digitrendi.hu">digitrendi.hu</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<h3 class="wp-block-heading">A vízhiány már az ipari vállalatok működési költségeit és ellátási láncait is érinti. Egy európai felmérés szerint a megkérdezett ipari vezetők több mint fele a növekedés akadályát látja a vízellátási kockázatokban, miközben a digitális vízgazdálkodási megoldások alkalmazásában még jelentős tartalékok vannak.</h3>



<span id="more-17896"></span>



<figure class="wp-block-image aligncenter size-full"><img decoding="async" width="520" height="327" src="https://digitrendi.hu/wp-content/uploads/2026/10/sneidervizhianyfokep-crop_520x327.jpg" alt="A vízhiány is üzleti kockázattá vált" class="wp-image-17895"/><figcaption class="wp-element-caption">Forrás: Schneider Electric</figcaption></figure>


<p><strong>A vízellátási nehézségek már most növelik az ipari vállalatok költségeit, és fennakadásokat okoznak az ellátási láncokban. Egy friss európai felmérés szerint az ipari vezetők több mint fele arra számít, hogy a víz elérhetősége vagy minősége öt éven belül a növekedést is korlátozhatja. A digitális vízgazdálkodási megoldások segíthetnek mérsékelni a kockázatokat, de alkalmazásuk még elmarad a lehetőségektől.</strong></p>
<p><strong>A vállalati kockázatok között egyre nagyobb szerepet kapnak a cégek közvetlen ellenőrzésén kívül eső tényezők. Az energiaellátás bizonytalansága, a kiberfenyegetések és az ellátási láncok zavarai mellett a vízhiány is egyre inkább a működésbiztonság és a versenyképesség kérdésévé válik.</strong></p>
<p><strong>A Schneider Electric megbízásából, a Censuswide által 2026 júniusában készített felmérésben az Egyesült Királyság és hét európai ország – Írország, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Németország, Svédország és Dánia – összesen 340 ipari és vízügyi vezetőjét kérdezték meg. Az eredmények szerint a vízellátás kockázatai már nem csupán a jövőre vonatkozó előrejelzésekben jelennek meg.</strong></p>
<p><strong>A megkérdezett ipari vezetők 44 százaléka arról számolt be, hogy a vízhiány vagy a vízellátási nehézségek az elmúlt két évben növelték a működési költségeket. A válaszadók 38 százaléka az infrastruktúra és a karbantartás terhelésének növekedését, 30 százalékuk pedig az ellátási láncokban jelentkező fennakadásokat említette.</strong></p>
<p><strong>A kockázat gyorsan kézzelfoghatóvá válhat: az ipari vezetők 44 százaléka szerint egy súlyos vízellátási zavar hatásai már 24 órán belül jelentkeznének vállalatuk működésében. Az érintettek 52 százaléka pedig arra számít, hogy a víz rendelkezésre állása vagy minősége 2031-ig komoly akadályt jelenthet cége növekedésében. A megkérdezettek 14 százaléka szerint ez a probléma már most is korlátozza a működést vagy a bővülést.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>A kockázatot felismerik, a technológiát még nem használják eléggé</em></h4>


<p><strong>A vízellátás biztonsága tehát egyre inkább stratégiai kérdés, de a felismerést nem minden esetben követi a szükséges technológiai fejlesztés. A felmérés szerint az ipari vezetők 86 százaléka, a víziközmű-szolgáltatók 98 százaléka úgy véli, hogy az intelligens vízgazdálkodási technológiák csökkenthetik a működési költségeket. Több mint 80 százalékuk a működés folytonosságának és a fenntarthatósági teljesítménynek a javulását is várja ezektől.</strong></p>
<p><strong>A digitális megoldások alkalmazása ugyanakkor még nem általános. Az ipari vezetők 58 százaléka ismeri a digitális ikreket vagy a hálózatmodellezési eszközöket, de vállalata még nem vezette be ezeket. A víziközmű-szolgáltatók 57 százaléka hasonlóan nyilatkozott az előrejelző elemzésekről vagy az AI-alapú vízgazdálkodási megoldásokról.</strong></p>
<p><strong>A technológia több ponton is segíthet. Az okosmérők részletesebb képet adhatnak a fogyasztásról, az automatizált vezérlési rendszerek hatékonyabbá tehetik a vízfelhasználást, a digitális ikrek pedig a hálózat működésének modellezésével támogathatják a problémák előrejelzését. A cél nem pusztán a vízveszteség mérséklése, hanem a váratlan zavarok és az ezekből eredő költségek csökkentése is.</strong></p>
<p><strong>Az ipari vállalatok egy része már lépett: a megkérdezett vezetők 56 százaléka szerint cégük automatizált vezérlési megoldásokat, 55 százalékuk pedig okosmérőket alkalmaz. A víziközmű-szolgáltatóknál az okosmérők használata még elterjedtebb, arányuk eléri a 76 százalékot.</strong></p>
<p><strong>A digitalizáció azonban új kockázatokat is hoz. Ahogy a vízellátó rendszerek egyre inkább összekapcsolódnak, a kiberbiztonság is a kezelendő problémák közé kerül. A felmérésben részt vevő ipari vezetők és víziközmű-szolgáltatók több mint fele a legfontosabb kockázatok között említette ezt a területet.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>Az újrahasznosítás is része lehet a megoldásnak</em></h4>


<p><strong>A vízhiány kezelésében nemcsak a felhasználás hatékonyságának javítása, hanem a víz visszaforgatása is fontos szerepet kaphat. Uniós adatok szerint a tisztított települési szennyvíz mindössze 2,4 százalékát hasznosítják újra az EU-ban. Az ipari víz újrahasznosítása így a vízkészletekre nehezedő nyomás csökkentésének egyik lehetséges eszköze.</strong></p>
<p><strong>A vízgazdálkodásban a digitális technológiák már működő példákon keresztül is bemutathatók. A dán Aarhus Vand víziközmű-szolgáltató digitális iker segítségével modellezi a hálózat működését, és előre jelezheti a tervezett vagy váratlan események hatásait.</strong></p>
<p><strong>A Schneider Electric EcoStruxure Water Advisor – Water Simulation megoldása pedig távolról teszi lehetővé a vízellátó hálózat felügyeletét, valamint a lehetséges szivárgások és ellátási ingadozások azonosítását. A hálózat különböző pontjairól érkező adatok alapján a rendszer előre jelezheti a problémák hatásait, így a szolgáltató időben intézkedhet, csökkentheti a vízveszteséget, és megbízhatóbb ellátást biztosíthat. A hatékonyabb működés az energiafelhasználás és a költségek mérsékléséhez is hozzájárulhat.</strong></p>
<p><strong>A felmérés eredményei alapján a vízellátás biztonságát már nem lehet kizárólag környezetvédelmi vagy közműszolgáltatási kérdésként kezelni. Az ipar számára a víz rendelkezésre állása ugyanúgy a működés feltétele, mint az energia vagy a digitális infrastruktúra megbízhatósága. A kockázatok felismerése önmagában azonban nem elég: a következő évek egyik fontos feladata az lesz, hogy a vállalatok a már rendelkezésre álló technológiákat a gyakorlatban is szélesebb körben alkalmazzák.</strong></p>


<p class="wp-block-paragraph"></p>
<p>The post <a href="https://digitrendi.hu/nem-csak-az-energia-es-a-kiberbiztonsag-a-vizhiany-is-uzleti-kockazatta-valt/">Nem csak az energia és a kiberbiztonság: a vízhiány is üzleti kockázattá vált</a> appeared first on <a href="https://digitrendi.hu">digitrendi.hu</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Szuperkondenzátorok stabilizálhatják az AI-adatközpontok működését</title>
		<link>https://digitrendi.hu/szuperkondenzatorok-stabilizalhatjak-az-ai-adatkozpontok-mukodeset/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Digitrendi]]></dc:creator>
		<pubDate>Sun, 25 Oct 2026 07:19:15 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[AR/VR/AI/ML]]></category>
		<category><![CDATA[Üzlet]]></category>
		<category><![CDATA[adatközpont]]></category>
		<category><![CDATA[AI]]></category>
		<category><![CDATA[AI-alapú adatközpont]]></category>
		<category><![CDATA[energiaellátás]]></category>
		<category><![CDATA[energiahatékonyság]]></category>
		<category><![CDATA[energiatárolás]]></category>
		<category><![CDATA[mesterséges intelligencia]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://digitrendi.hu/?p=17878</guid>

					<description><![CDATA[<p>Az AI-adatközpontok energiaigénye nemcsak nagy, hanem rövid idő alatt jelentősen változhat is. A teljesítményingadozások kiegyenlítésében a szuperkondenzátorok kaphatnak szerepet, amelyek gyors energiafelvételre és -leadásra képesek. A mesterséges intelligencia alkalmazásainak terjedése az adatközpontok energiaellátását is új kihívások elé állítja. A szerverekben működő chipek terhelése rövid idő alatt jelentősen változhat, ami az energiafelvételben akár megawattos nagyságrendű ingadozásokat [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://digitrendi.hu/szuperkondenzatorok-stabilizalhatjak-az-ai-adatkozpontok-mukodeset/">Szuperkondenzátorok stabilizálhatják az AI-adatközpontok működését</a> appeared first on <a href="https://digitrendi.hu">digitrendi.hu</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<h3 class="wp-block-heading">Az AI-adatközpontok energiaigénye nemcsak nagy, hanem rövid idő alatt jelentősen változhat is. A teljesítményingadozások kiegyenlítésében a szuperkondenzátorok kaphatnak szerepet, amelyek gyors energiafelvételre és -leadásra képesek.</h3>



<span id="more-17878"></span>



<figure class="wp-block-image aligncenter size-full"><img decoding="async" width="520" height="327" src="https://digitrendi.hu/wp-content/uploads/2026/10/szuperkondenzatorfokep-digitalizacio-520x327-1.jpg" alt="Szuperkondenzátorok stabilizálhatják az AI-adatközpontok működését" class="wp-image-17877"/><figcaption class="wp-element-caption">Forrás: Siemens</figcaption></figure>


<p><strong>A mesterséges intelligencia alkalmazásainak terjedése az adatközpontok energiaellátását is új kihívások elé állítja. A szerverekben működő chipek terhelése rövid idő alatt jelentősen változhat, ami az energiafelvételben akár megawattos nagyságrendű ingadozásokat is okozhat. Az ilyen gyors teljesítményváltozások kiegyenlítésének egyik lehetséges eszköze a szuperkondenzátor.</strong></p>
<p><strong>Ez az energiatároló az akkumulátoroktól eltérően elsősorban elektrosztatikus úton tárolja az energiát. Előnye, hogy rendkívül gyorsan képes energiát felvenni és leadni, és nagyszámú töltési-kisütési ciklust visel el jelentős teljesítményromlás nélkül. Hosszú távú energiatárolásra kevésbé alkalmas, a rövid idejű teljesítménycsúcsok mérséklésére viszont megfelelő megoldás lehet.</strong></p>
<p><strong>Működése az autók lengéscsillapításához hasonlítható: ahogyan a futómű tompítja az úthibák okozta rázkódást, úgy segíthet a szuperkondenzátor kiegyenlíteni az energiafelvétel hirtelen változásait.</strong></p>
<p><strong>Az úgynevezett <em>peak shaving</em>, vagyis a teljesítménycsúcsok mérséklése csökkentheti az elektromos infrastruktúra pillanatnyi terhelését, és hozzájárulhat az üzembiztonság növeléséhez. Megfelelő rendszertervezéssel hatékonyabban használható ki a rendelkezésre álló villamos teljesítmény, és bizonyos esetekben a költséges hálózatfejlesztések egy része is elkerülhető lehet.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>Nem kiváltója, hanem kiegészítője az energiatárolási rendszernek</em></h4>


<p><strong>A technológia alkalmazása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a szuperkondenzátor kiválthatja az adatközpontok teljes energiatárolási rendszerét. Elsősorban a gyors ingadozások kezelésére alkalmas, míg a hosszabb időszakokon át szükséges energiaellátás más megoldásokat is igényel. Az adatközpontok energiaellátásában ezért a szuperkondenzátorok, az akkumulátoros tárolás, a hálózati infrastruktúra és az intelligens vezérlés egymást kiegészítő szerepet tölthetnek be.</strong></p>
<p><strong>A technológia iránt az ipari szereplők is érdeklődnek. A Siemens ennek kapcsán nemrégiben befektetett a szuperkondenzátorok fejlesztésével és gyártásával foglalkozó Skeleton Technologies vállalatba. A német technológiai cég emellett más partnerekkel is dolgozik az adatközpontok energiaellátásának fejlesztésén.</strong></p>
<p><strong>A Rittallal közösen olyan moduláris tápegységeken dolgoztak, amelyek a szerverekhez közelebb helyezhetők el, így megfelelő kialakítás mellett mérsékelhetők az energiaátviteli veszteségek. Az NVIDIA-val és a Fluence-szel együttműködésben moduláris adatközponti referenciaarchitektúrát mutattak be, míg a Reinhausennel közösen fejlesztett szilárdtest-transzformátor a nagy teljesítményű AI-szerverek energiaellátását szolgálhatja. Utóbbi célja a stabil, 800 voltos egyenáramú energiaellátás kialakítása.</strong></p>
<p><strong>A példák azt mutatják, hogy az AI-adatközpontok energiaellátásának fejlesztése több, egymással összefüggő területet érint: a teljesítményingadozások kezelését, az energiaelosztást, a tárolást és a vezérlést. A szuperkondenzátor ezek közül egy konkrét problémára kínálhat megoldást, elterjedését pedig az dönti el, hogy az adott rendszerben milyen műszaki és gazdasági előnyöket nyújt a többi technológiához képest.</strong></p><p>The post <a href="https://digitrendi.hu/szuperkondenzatorok-stabilizalhatjak-az-ai-adatkozpontok-mukodeset/">Szuperkondenzátorok stabilizálhatják az AI-adatközpontok működését</a> appeared first on <a href="https://digitrendi.hu">digitrendi.hu</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Majd elmondjuk a banknak, mit szeretnénk – a generatív AI szerepe a jövő bankolásában</title>
		<link>https://digitrendi.hu/a-generativ-ai-szerepe-a-jovo-bankolasaban/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Sági Gyöngyi]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 22 Oct 2026 07:22:29 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[AR/VR/AI/ML]]></category>
		<category><![CDATA[Üzlet]]></category>
		<category><![CDATA[AI]]></category>
		<category><![CDATA[digitális bankolás]]></category>
		<category><![CDATA[generatív AI]]></category>
		<category><![CDATA[K&H Bank]]></category>
		<category><![CDATA[mesterséges intelligencia]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://digitrendi.hu/?p=17870</guid>

					<description><![CDATA[<p>A banki alkalmazások használata hamarosan új szakaszba léphet: a menüpontok közötti keresgélést egyre inkább felválthatja a természetes párbeszéd. Az ügyfélnek nem kell majd tudnia, melyik funkció hol található, elég elmondania, mit szeretne elintézni. A K&#38;H 2027 tavaszára tervezi digitális pénzügyi asszisztense, Kate nagy nyelvi modellre épülő új generációjának elindítását. A mobilbanktól a digitális párbeszédig A [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://digitrendi.hu/a-generativ-ai-szerepe-a-jovo-bankolasaban/">Majd elmondjuk a banknak, mit szeretnénk – a generatív AI szerepe a jövő bankolásában</a> appeared first on <a href="https://digitrendi.hu">digitrendi.hu</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<h3 class="wp-block-heading">A banki alkalmazások használata hamarosan új szakaszba léphet: a menüpontok közötti keresgélést egyre inkább felválthatja a természetes párbeszéd. Az ügyfélnek nem kell majd tudnia, melyik funkció hol található, elég elmondania, mit szeretne elintézni. A K&amp;H 2027 tavaszára tervezi digitális pénzügyi asszisztense, Kate nagy nyelvi modellre épülő új generációjának elindítását.</h3>



<span id="more-17870"></span>



<figure class="wp-block-image aligncenter size-full"><img decoding="async" width="520" height="327" src="https://digitrendi.hu/wp-content/uploads/2026/10/aibankolasfokep-digitalizacio-520x327-1.jpg" alt="A generatív AI szerepe a jövő bankolásában" class="wp-image-17869"/><figcaption class="wp-element-caption">Forrás: K&amp;H</figcaption></figure>



<h4 class="wp-block-heading"><em>A mobilbanktól a digitális párbeszédig</em></h4>


<p><strong>A digitális bankolás eddigi fejlődését elsősorban az alkalmazások funkcióinak bővülése jellemezte. Ma már telefonról indíthatunk átutalásokat, intézhetjük kártyaügyeinket, vásárolhatunk autópálya-matricát, vagy akár a parkolást is fizethetjük. A szolgáltatások köre folyamatosan bővül, ám a használatukhoz többnyire továbbra is ismernünk kell az alkalmazás felépítését, és meg kell találnunk a megfelelő menüpontot.</strong></p>
<p><strong>A generatív mesterséges intelligencia ezen változtathat. A párbeszédalapú bankolás lényege, hogy az ügyfél a saját szavaival fogalmazhatja meg a kérését, a digitális asszisztens pedig megpróbálja értelmezni a szándékát, és a beszélgetés összefüggéseit figyelembe véve elvezetni a megfelelő megoldáshoz. Ha valaki például szeretné áttekinteni egy adott időszak kiadásait, vagy elintézne egy hétköznapi banki ügyet, nem feltétlenül kell végigjárnia az ehhez tartozó menüpontokat.</strong></p>
<p><strong>A változás nem egyszerűen egy újabb chatbot megjelenését jelenti. <span style="color: #339966;">A banki alkalmazás kezelőfelülete válhat párbeszédalapúvá</span>: az ügyfélnek egyre kevésbé kell alkalmazkodnia a digitális rendszer logikájához, mert a rendszer próbálja megérteni, mit szeretne elintézni.</strong></p>
<p><strong>A K&amp;H elképzelése szerint a mesterséges intelligencia nem különálló funkcióként jelenik meg a banki alkalmazásban, hanem a digitális ügyfélkapcsolat egyik meghatározó elemévé válhat. A nagy nyelvi modellre épülő új Kate a már működő pénzügyi asszisztens továbbfejlesztése, nem pedig egy teljesen új szolgáltatás.</strong></p>


<blockquote class="wp-block-quote is-layout-flow wp-block-quote-is-layout-flow">
<p class="wp-block-paragraph"><strong><em>„A nagy nyelvi modellek alapjaiban változtatják meg, mit várnak az emberek a digitális szolgáltatásoktól. A bankok számára már nem az a kérdés, hogy alkalmazzák-e a mesterséges intelligenciát, hanem az, hogyan építik be az ügyfélkapcsolat egészébe” </em>– mondta Lóska Gergely, a K&amp;H informatikai és innovációs vezetője. Hozzátette: a bank egyetlen Kate-ben gondolkodik, amely könnyen és gyorsan segíti az ügyfeleket.</strong></p>
</blockquote>


<p><strong>Az új generáció első változata a bank tervei szerint 2027 tavaszán indulhat. A cél, hogy a Kate-hez érkező ügyek mintegy 80 százalékában önállóan el tudja vezetni az ügyfelet a megfelelő megoldásig. Ez egyelőre fejlesztési célkitűzés, nem a már működő rendszer teljesítményére vonatkozó adat.</strong></p>
<p><strong>Kate ugyanakkor ma sem ismeretlen a K&amp;H ügyfelei előtt: a mobilbank digitális asszisztensével havonta több mint 250 ezren beszélgetnek. A bank mobilalkalmazásának 770 ezer aktív ügyfele van. A következő generáció tehát egy már használatban lévő szolgáltatásra épülhet, és nem a nulláról kell megismertetnie az ügyfelekkel a digitális asszisztens fogalmát.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>Külföldön már van, ahol a banki ügyintézés részévé vált a generatív AI</em></h4>


<p><strong>A K&amp;H fejlesztése nem elszigetelt kísérlet. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a bankok már nemcsak az ügyfélszolgálati kérdések megválaszolására használják a generatív AI-t, hanem a személyre szabott pénzügyi információk és a mindennapi banki ügyintézés támogatására is.</strong></p>
<p><strong>A török Garanti BBVA digitális asszisztense, Ugi már több mint 300 banki tranzakciót képes támogatni. A 2016-ban elindított szolgáltatás a szabályalapú chatbotból nagy nyelvi modellre épülő, természetesebb párbeszédre képes asszisztenssé fejlődött. A bank 2026 májusában közzétett adatai szerint Ugi átlagosan havi 6,4 millió interakciót kezel, 1,6 millió aktív felhasználóval rendelkezik, és a kérések mintegy 90 százalékát képes megérteni. Az ügyfelek természetes nyelven kérdezhetnek, és számos banki műveletet is elérhetnek rajta keresztül.</strong></p>
<p><strong>A holland bunq digitális bank Finn nevű, generatív AI-alapú pénzügyi asszisztense a személyes pénzügyek áttekintésében segít. A felhasználók például megkérdezhetik, mennyit költöttek élelmiszerre, hogyan alakultak a kiadásaik, vagy mikorra várható egy befizetés. A rendszer követő kérdésekre is válaszol, így a felhasználó egyetlen kérdés helyett a beszélgetés során fokozatosan mélyítheti az elemzést. Finn ugyanakkor nem nyújt befektetési vagy pénzügyi tanácsot.</strong></p>
<p><strong>A brit NatWest bankcsoport egy másik irányban fejleszti a párbeszédalapú bankolást. A Royal Bank of Scotland ügyfeleinél bevezetés alatt álló Spending Insights eszközzel természetes hang- és szövegalapú beszélgetésben lehet kérdezni a kiadásokról, a költségvetésről és a pénzügyi szokásokról.</strong></p>
<p><strong>A rendszer követő kérdéseket és témaváltásokat is kezel, a tranzakciós adatokból pedig személyre szabott áttekintést és interaktív grafikonokat készít. A NatWest 2026 októberében arról számolt be, hogy a szolgáltatást már a Royal Bank of Scotland ügyfeleinek 75 százalékánál tesztelik a fokozatos bevezetés részeként.</strong></p>
<p><strong>A példákból az látszik, hogy nincs egyetlen, minden bankra érvényes modell. Egyes megoldások elsősorban a pénzügyi adatok értelmezésében és a tájékoztatásban segítenek, mások már a banki műveletek természetes nyelvű elérését is lehetővé teszik. A hangalapú, megszakításokat és témaváltásokat kezelő párbeszéd pedig a fejlődés egyik fontos iránya.</strong></p>
<p><strong>A közös cél, hogy az ügyfélnek egyre kevésbé kelljen a bank digitális rendszeréhez alkalmazkodnia. A különbséget egyre inkább az jelentheti, mennyire tudja a digitális asszisztens megérteni a kérést, felhasználni a rendelkezésére álló adatokat, és elvezetni a felhasználót a kívánt eredményhez.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>Nem csak Kate fejlődik: egyre szélesebb a digitális szolgáltatások köre</em></h4>


<p><strong>A K&amp;H bejelentésén a párbeszédalapú bankolás mellett a mobilbank más fejlesztései is előkerültek. A KateCoin programba fél év alatt mintegy 90 ezer felhasználó regisztrált. A szolgáltatás a mobilbank használatát személyre szabott ajánlatokkal és kedvezményekkel kapcsolja össze.</strong></p>
<p><strong>A Gyűjtögető nevű spórkassza egy másik hétköznapi pénzügyi szokást támogat: az ügyfél a tranzakcióihoz megtakarításra szánt összegeket kapcsolhat, amelyeket az alkalmazás külön gyűjt össze. A bank emellett a kisebb kockázatú befektetési lehetőségeket is elérhetővé kívánja tenni olyanok számára, akiknek nincs nála bankszámlájuk.</strong></p>
<p><strong>Ezek a fejlesztések önmagukban nem a generatív AI-ra épülő Kate újdonságai. Azt azonban jól mutatják, hogy a banki alkalmazások szerepe folyamatosan bővül: a hagyományos számlakezelés mellett egyre több pénzügyi és mindennapi élethelyzet megoldásában kaphatnak szerepet. Egyelőre nem állítható, hogy az új Kate valamennyi ilyen szolgáltatást természetes nyelvű kérésekkel is elérhetővé teszi majd.</strong></p>
<p><strong>A bank webes megoldásai szintén a digitális ügyintézés egyszerűsítését szolgálják. Az új bankszámla-kalkulátor például az ügyfél hozzájárulásával két teljes, lezárt hónap tényleges számlahasználatából indul ki, így a jelenlegi bankolási költségek a megszokott használat alapján vethetők össze a K&amp;H számlacsomagjainak kalkulált költségeivel.</strong></p>
<p><strong>A vállalati ügyfelek számára kialakított új portál pedig egyetlen felületen teszi áttekinthetővé a cégek és cégcsoportok számlaegyenlegeit, pénzügyi információit és banki feladatait.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>A természetes párbeszédnek is vannak határai</em></h4>


<p><strong>A párbeszédalapú bankolás bevezetése nem egyszerűen egy új nyelvi modell bekapcsolását jelenti. A banknak azt is meg kell határoznia, milyen ügyekben járhat el az asszisztens, mely adatokat használhatja fel, és milyen műveleteket végezhet el.</strong></p>
<p><strong>A K&amp;H tájékoztatása szerint a Kate-tel megosztott ügyféladatok a banki környezetben maradnak, az asszisztenst pedig alapos tesztelés után, szűkített témakörrel tervezik bevezetni. A fejlesztés a banki és az ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz kapcsolódó kérdésekre összpontosít.</strong></p>
<p><strong>A digitális pénzügyi asszisztens a mindennapi bankolásban és az alapvető tranzakciókban segíthet majd, pénzügyi tanácsadást viszont nem vállal(hat). Ha az ügyfél olyan kérdéssel fordul hozzá, amely szakértői tanácsot igényel, banki munkatárshoz irányítják. Ez lényeges határvonal: a természetes nyelvű kommunikáció nem jelenti azt, hogy az AI minden pénzügyi döntésben átveheti az ember szerepét – válaszolta a Digitrendi kérdésére Lóska Gergely.</strong></p>
<p><strong>A technológiai felkészültség szintén kulcskérdés. A nagy nyelvi modellek válaszai nem minden esetben határozhatók meg előre, ezért a banki környezetben különösen fontos a működésük ellenőrzése. Lóska Gergely elmondta, hogy a fejlesztés során kontrollpontokat építenek be, és a banki műveletek végrehajtását szabályozott folyamatokhoz kötik. A cél, hogy az asszisztens nyelvi rugalmassága ne menjen a banki működés pontosságának rovására.</strong></p>
<p><strong>A K&amp;H fejlesztéseinek hátteréről a szakember azt is elmondta, hogy a belga központú bankcsoport elsősorban a technológiai fejlesztések irányait határozza meg, a konkrét fejlesztések több mint 90 százalékát viszont a helyi leányvállalatok szakértői végzik. Ez a munkamegosztás a helyi igényekhez igazodó megoldások kialakításának is teret ad.</strong></p>
<p><strong>A bankolás következő szakaszában így nem feltétlenül az lesz a legfontosabb kérdés, hány új funkció kerül egy alkalmazásba. Sokkal inkább az, hogy az ügyfél mennyire egyszerűen tudja elérni ezeket, és mennyire természetes módon kommunikálhat a bankjával. A generatív AI ebben hozhat valódi változást: a technológia egyre inkább a háttérbe húzódhat, miközben az ügyfél számára maga az ügyintézés válik egyszerűbbé.</strong></p><p>The post <a href="https://digitrendi.hu/a-generativ-ai-szerepe-a-jovo-bankolasaban/">Majd elmondjuk a banknak, mit szeretnénk – a generatív AI szerepe a jövő bankolásában</a> appeared first on <a href="https://digitrendi.hu">digitrendi.hu</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Eljött a szemüvegek új korszaka: így alakítja át a technológia az optikát</title>
		<link>https://digitrendi.hu/eljott-a-szemuvegek-uj-korszaka-igy-alakitja-at-a-technologia-az-optikat/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Sági Gyöngyi]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 15 Oct 2026 08:32:03 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[AR/VR/AI/ML]]></category>
		<category><![CDATA[Üzlet]]></category>
		<category><![CDATA[AI]]></category>
		<category><![CDATA[Alensa]]></category>
		<category><![CDATA[digitális szemvizsgálat]]></category>
		<category><![CDATA[mesterséges intelligencia]]></category>
		<category><![CDATA[okos szemüveg]]></category>
		<category><![CDATA[optikai digitalizáció]]></category>
		<category><![CDATA[optikai technológia]]></category>
		<category><![CDATA[optometria]]></category>
		<category><![CDATA[virtuális szemüvegpróba]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://digitrendi.hu/?p=17834</guid>

					<description><![CDATA[<p>Az optika már régen nem csak arról szól, hogy megmérik a dioptriát, kiválasztunk egy keretet, majd néhány nap múlva elkészül az új szemüveg. A digitalizáció a szemvizsgálatot, a keretválasztást és a szemüveg elkészítését is átformálja, miközben új üzleti modellek jelennek meg, és olyan eszközök érkeznek, amelyek néhány éve még inkább sci-fi kelléknek tűntek. Mesterséges intelligencia [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://digitrendi.hu/eljott-a-szemuvegek-uj-korszaka-igy-alakitja-at-a-technologia-az-optikat/">Eljött a szemüvegek új korszaka: így alakítja át a technológia az optikát</a> appeared first on <a href="https://digitrendi.hu">digitrendi.hu</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<h3 class="wp-block-heading">Az optika már régen nem csak arról szól, hogy megmérik a dioptriát, kiválasztunk egy keretet, majd néhány nap múlva elkészül az új szemüveg. A digitalizáció a szemvizsgálatot, a keretválasztást és a szemüveg elkészítését is átformálja, miközben új üzleti modellek jelennek meg, és olyan eszközök érkeznek, amelyek néhány éve még inkább sci-fi kelléknek tűntek.</h3>



<span id="more-17834"></span>



<figure class="wp-block-image aligncenter size-full"><img decoding="async" width="520" height="327" src="https://digitrendi.hu/wp-content/uploads/2026/10/alensafokep-digitalizacio-520x327-1.jpg" alt="Eljött a szemüvegek új korszaka" class="wp-image-17833"/><figcaption class="wp-element-caption">Forrás: AI</figcaption></figure>


<p><strong>Mesterséges intelligencia (AI) segít a látásvizsgálatban és a keretválasztásban, virtuálisan próbálhatunk szemüveget, az önfókuszáló lencsék már nem csupán kutatási elképzelések, az okosszemüvegek pedig egyre inkább a telefonok és a digitális asszisztensek új felületévé válnak.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>Amikor már nem a szemvizsgáló tábla mondja meg, mit látunk</em></h4>


<p><strong>Egy modern optikában maga a klasszikus szemvizsgáló tábla is eltűnőben van. A gépek egyre pontosabban mérnek, az adatok digitálisan rögzíthetők, a vizsgálatok eredményei összehasonlíthatók, és az AI is belépett a folyamatba. A technológia azonban nem egyszerűen kiváltja a korábbi megoldásokat: átrendezi az optikai szakemberek munkáját, és új szerepet ad az emberi szakértelemnek is.</strong></p>
<p><strong>Hogy mindez hogyan néz ki a gyakorlatban, azt az Alensa budapesti üzletében néztük meg Boros Mária optometristával.</strong></p>
<p><strong>Aki régebben járt optikában szemvizsgálaton, annak aligha kell bemutatni a falon sorakozó betűket vagy számokat: felül még nagyok, lefelé haladva egyre kisebbek, a páciens pedig igyekszik minél többet felismerni belőlük.</strong></p>
<p><strong>A modern optikákban azonban egyre kevésbé ez a kép fogadja a látogatót. A szemvizsgálat ma már sokkal inkább digitális mérőműszerek, kamerák, számítógéppel vezérelt eszközök és mesterséges intelligencia segítségével zajlik. Kérdés, hogyan változik meg ezektől a látásvizsgálatokat végző szakemberek, az optometristák szerepe.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>A gép mér, az ember értelmez</em></h4>



<blockquote class="wp-block-quote is-layout-flow wp-block-quote-is-layout-flow">
<p class="wp-block-paragraph"><strong><em>„Az elmúlt 10–15 évben az optometria számos területén jelentek meg olyan digitális megoldások, amelyek gyorsabbá és pontosabbá tették a vizsgálatot. Az adatrögzítés és az időpontfoglalás digitalizálódott, fejlődtek az autorefraktométerek, a próbakeretek, a szárazszem- és a szemfenékvizsgálat eszközei is” </em>– sorolja Boros Mária.</strong></p>
</blockquote>


<p><strong>Hozzáteszi: „a korszerű autorefraktométerek például nemcsak gyorsabb és pontosabb kiindulási adatokat adnak, hanem a szaruhártyáról is képesek térképet készíteni. Ez segítséget jelenthet a korrekció pontosabb beállításában, a kontaktlencse illesztésében, illetve bizonyos szembetegségek korai felismerésében is”.</strong></p>


<figure class="wp-block-image aligncenter size-full"><img decoding="async" width="600" height="450" src="https://digitrendi.hu/wp-content/uploads/2026/10/alensabelsofoto_vizsgalo_600x450.jpg" alt="Eljött a szemüvegek új korszaka" class="wp-image-17832"/><figcaption class="wp-element-caption">Forrás: Digitrendi</figcaption></figure>


<p><strong>A korábban kézzel cserélgetett lencséket tartalmazó próbakeretek helyét pedig időközben egyre inkább a számítógépről vezérelhető foropterek és digitális vizsgálófejek veszik át. A különböző eszközök összekapcsolhatók, az eredmények menthetők és később reprodukálhatók.</strong></p>
<p><strong>A szemfenékkamerák nagy felbontású képeket készítenek, amelyek nemcsak dokumentálhatók és összehasonlíthatók a korábbi vizsgálatokkal, hanem szükség esetén távoli szemorvosi konzultációhoz is felhasználhatók. A szárazszem-vizsgálatban pedig a korábbi kérdőívek és egyszerűbb tesztek mellett ma már műszeresen is mérhető a könnyfilm mennyisége és stabilitása.</strong></p>
<p><strong>Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a számítógép egyszerűen „megmondja”, milyen szemüvegre van szükség.</strong></p>
<p><strong>A műszer néhány másodperc alatt szolgáltatja a szükséges kiindulási adatokat, de a kapott érték még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az annak alapján elkészített szemüveg lesz a legkényelmesebb is. Van, aki könnyen alkalmazkodik a teljes korrekcióhoz, másnak fokozatos átállásra lehet szüksége.</strong></p>
<p><strong>Itt válik igazán láthatóvá, miért nem tűnik el az ember a technológia mögül. Az optometrista a mérési eredmények mellett figyelembe veszi a páciens életkorát, munkáját, életmódját, látási igényeit, a két szem együttműködését, a fókuszálási képességet és a szemmozgásokat is. Ha szükséges, finomhangolja a műszeres mérés eredményét.</strong></p>


<blockquote class="wp-block-quote is-layout-flow wp-block-quote-is-layout-flow">
<p class="wp-block-paragraph"><strong><em>„A legjobb korrekció tehát nem egyszerűen a gép által előállított szám: a korszerű technológia, a szakember tudása és tapasztalata, valamint a páciens visszajelzése együtt adja a végeredményt” </em>– húzza alá a szakember.</strong></p>
</blockquote>



<h4 class="wp-block-heading"><em>Az AI már megjelent az optikákban is</em></h4>


<p><strong>Az AI-jal a szemüvegviselő ma már több ponton találkozhat úgy is, hogy talán nem is tud róla. A képalkotó rendszerek segíthetnek bizonyos szemészeti elváltozások felismerésében, a lencsegyártók használják a lencsetervezés során, az optikákban és webshopokban pedig a keretválasztást is támogatják.</strong></p>
<p><strong>Az egyik leglátványosabb példa a már említett virtuális keretfelpróbálás. A számítógép vagy a telefon kamerája előtt akár otthon is megnézhetjük, hogyan állna rajtunk egy adott szemüveg, az algoritmusok pedig az arcformához illő keretek ajánlásában is segíthetnek.</strong></p>
<p><strong>Az Alensa üzletében ennek a technológiának a helyszíni változatát is meg lehet nézni, ami egészen más élményt ad, mint amikor otthon, egy webshopban próbálgatjuk a különböző kereteket. A digitális megoldás gyorsan megmutatja a lehetőségeket, de ettől még nem válik feleslegessé a hús-vér szakember.</strong></p>
<p><strong>A megfelelő szemüveg kiválasztása ugyanis jóval összetettebb annál, hogy egy algoritmus felismeri az arcformánkat és ajánl néhány divatos keretet. A szemüveget az arcra kell illeszteni, be kell állítani, és a lencse kiválasztásánál is számos egyedi szempontot kell figyelembe venni.</strong></p>
<p><strong>Boros Mária szerint az AI ezért jelenleg sokkal inkább új munkaeszköz, mint versenytárs: gyorsabbá és hatékonyabbá teheti a szakemberek munkáját, miközben az adminisztráció egy részét is leveheti a vállukról. Így éppen arra maradhat több idejük, amire a technológia nem képes: a páciensre.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>Nem minden szemüveget érdemes online megvenni</em></h4>


<p><strong>Ha már az optika egyre több digitális szolgáltatást kínál, kézenfekvő a következő kérdés: vajon szükség van-e még egyáltalán arra, hogy személyesen menjünk optikába?</strong></p>
<p><strong>Legyen szó első szemüvegről, multifokális lencséről, nagy dioptriaértékről vagy bármilyen panaszról, a budapesti Alensa üzletben a folyamatot látásvizsgálattal és szemüvegpróbával kezdjük. Ugyanez igaz a multifokális szemüvegekre is. Ilyenkor nem pusztán a dioptria meghatározása a feladat, hanem azt is ki kell zárni, hogy a panaszok mögött nem áll-e valamilyen szemészeti vagy más egészségügyi probléma.</strong></p>


<figure class="wp-block-image aligncenter size-full"><img decoding="async" width="500" height="406" src="https://digitrendi.hu/wp-content/uploads/2026/10/alensa_boltbelso-crop_500x406.jpg" alt="Eljött a szemüvegek új korszaka" class="wp-image-17831"/><figcaption class="wp-element-caption">Forrás: Alensa</figcaption></figure>


<p><strong>A személyesen kiválasztott szemüveg további előnye, hogy a szakember a keret kiválasztásánál és beállításánál olyan méréseket is elvégez, amelyek különösen a multifokális és nagy dioptriájú szemüvegeknél fontosak.</strong></p>
<p><strong>Ha pedig már rendelkezünk friss recepttel és stabil korrekcióval, a további vásárlásokat kényelmesen, online is intézhetjük.</strong></p>
<p><strong>Van ugyanakkor egy széles körben ismert másik kategória is: az előre gyártott olvasószemüveg. Ezek inkább átmeneti megoldásként lehetnek hasznosak például akkor, ha valakinek eltört a szemüvege, de a szakember szerint tartós használatuk nem ideális. Ezek lencséje ugyanis lényegében egyszerű nagyító. Azonos korrekcióval készülnek a két szem számára, nem veszik figyelembe például az asztigmiát, a két szem közötti dioptriakülönbséget vagy az egyedi pupillatávolságot.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>A szemüveg már előfizetéses termék is lehet</em></h4>


<p><strong>Az optikai piac digitalizációja közben nemcsak a műszerek változtak. Maga az üzleti modell is átalakul. Egyre több helyen jelennek meg az előfizetéses vagy havidíjas konstrukciók, amelyek elsősorban azt teszik kiszámíthatóbbá, hogy egy új, akár prémium lencsével vagy multifokális megoldással készülő szemüveg költsége ne egyszerre jelentkezzen.</strong></p>
<p><strong>Ez azonban önmagában még nem teszi jobbá a szolgáltatást. Az előfizetés akkor jelenthet valódi értéket, ha komplex látásgondozással is párosul, vagyis nem pusztán egy újabb fizetési konstrukciót jelent.</strong></p>


<blockquote class="wp-block-quote is-layout-flow wp-block-quote-is-layout-flow">
<p class="wp-block-paragraph"><strong><em>„Az Alensánál nincs előfizetéses rendszer, de a kényelmi szempontokat figyelembe véve a vásárlók korábbi rendelésük alapján például emlékeztetőt állíthatnak be a kontaktlencsék újbóli megrendeléséhez” </em>&#8211; emeli ki Boros Mária.</strong></p>
</blockquote>



<h4 class="wp-block-heading"><em>Amikor a szemüveglencse maga is „figyel”</em></h4>


<p><strong>A technológiai fejlődés következő látványos állomása az automatikusan fókuszáló szemüveglencse lehet. Több fejlesztés is zajlik ezen a területen, sőt piaci termék is van már ilyen megoldással, egyelőre korlátozott elérhetőséggel.</strong></p>
<p><strong>Az elképzelés meglehetősen futurisztikus: a lencsében folyadékkristályok és szemkövető szenzorok dolgoznak. A rendszer érzékeli, hogy viselője távolra vagy közelre néz, majd ezredmásodpercek alatt ennek megfelelően módosítja a lencse dioptriáját.</strong></p>
<p><strong>A technológia valóban új lehetőséget jelent, de egyelőre nem váltja ki a hagyományos multifokális szemüveget.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>A szemüveg lassan a telefonunk újabb felülete lesz</em></h4>


<p><strong>Talán még érdekesebb, hogy közben maga a szemüveg is egyre inkább számítógépes eszközzé válik.</strong></p>
<p><strong><a href="https://digitrendi.hu/uj-kutyuk-helyett-inkabb-atalakul-korulottunk-a-fogyasztoi-technologia/">Az okosszemüveg</a> már nem egyszerűen egy újfajta szemüvegkeret. Kamera, mikrofon, hangszóró és egyes modellekben kijelző is kerülhet bele. Fotót és videót készíthet, kezelheti a hívásokat és üzeneteket, navigálhat, élő fordítást kínálhat, illetve akár arról is kérdezhetjük, mit látunk éppen magunk előtt.</strong></p>
<p><strong><a href="https://digitrendi.hu/az-ai-szemuveg-lehet-az-uj-okostelefon-a-techoriasok-mar-uj-digitalis-platformot-epitenek/">A különbség a hagyományos okosszemüveg és az AI-alapú megoldások között</a> egyre inkább abban mutatkozik meg, hogy az utóbbiak nem pusztán a telefon kiterjesztéseként működnek, hanem valós időben, hangutasításokra is képesek reagálni.</strong></p>
<p><strong>Magyarországon ezek a megoldások nem érhetők el széles körben. Az érdeklődés nő, egyre több gyártó lép be a piacra, és a verseny várhatóan az árakra is hatással lesz.</strong></p>
<p><strong>Fontos ugyanakkor, hogy az intelligens funkciók nem helyettesítik a szemüveg alapvető feladatát. Egy AI-szemüveg lehet személyes digitális asszisztens, kamera vagy navigációs eszköz, de attól még a látást nem az AI javítja. A jó korrekció és a kényelmes viselhetőség továbbra is alapvető marad.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>A századdioptria sem tud mindent</em></h4>


<p><strong>A digitalizáció egyik legfontosabb eredménye, hogy egyre pontosabban tudjuk mérni a szemet. A mai technológiával már századdioptria pontossággal meghatározható a szem fénytörése, az AI pedig bizonyos mintázatok alapján olyan korai elváltozások felismerésében is segíthet, amelyeket az emberi szem nehezebben venne észre.</strong></p>
<p><strong>Csakhogy a látás nem pusztán számokból áll.</strong></p>
<p><strong>Ugyanaz a dioptria más élethelyzetben, más munkakörnyezetben vagy más látási igények mellett egészen más jelentőségű lehet. Ezért az optometrista feladata továbbra is az, hogy az objektív mérési eredményeket összehangolja a páciens szubjektív tapasztalataival és igényeivel.</strong></p>
<p><strong>Vagyis a technológia egyre pontosabban tudja megmondani, mit mér, de ebből még nem következik automatikusan, hogy tudja azt is, mire van szüksége az embernek.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>A régi keretet sem feltétlenül kell „eldobni&#8221;</em></h4>


<p><strong>A digitalizáció és a fenntarthatóság találkozása az optikában egy meglehetősen egyszerű megoldást is előtérbe helyezhet: nem kell minden alkalommal az egész szemüveget lecserélni.</strong></p>
<p><strong>Ha egy régi keret jó állapotban van, nem deformálódott, megfelelően illeszkedik, és az új lencse biztonságosan beilleszthető, akkor sok esetben elegendő lehet csak a lencsét cserélni. Ez egyszerre lehet gazdaságosabb és környezetkímélőbb.</strong></p>
<p><strong>A gyártók közben egyre több újrahasznosított és környezetbarát alapanyagot használnak, a fenntarthatóság pedig a csomagolásoknál és a kiegészítőknél is megjelenik.</strong></p>


<h4 class="wp-block-heading"><em>„Nem egy szemet vizsgálunk, hanem egy embert”</em></h4>


<p><strong>Nehéz megjósolni, hogyan fog kinézni egy optika tíz év múlva. Lehet, hogy a most különálló műszerek még intelligensebb rendszerekké állnak össze, vagy éppen eltűnik a ma ismert eszközök egy része, mert a mérések egyetlen integrált rendszerbe kerülnek.</strong></p>
<p><strong>Egy dolog azonban aligha változik meg ilyen gyorsan.</strong></p>
<p><strong>Boros Máriának látássérültekkel foglalkozó gyógypedagógusi végzettsége is van. Egyetemi tanulmányai végén egyik oktatójától azt az útravalót kapta, hogy soha ne felejtse el: a szem végén ott van maga a gyerek. Ezt a szemléletet optometristaként is követi.</strong></p>
<p><strong>Nem egy szemet vizsgál, hanem egy embert.</strong></p>
<p><strong>Lehet, hogy néhány év múlva a mai szemvizsgáló eszközök ugyanolyan régimódinak tűnnek majd, mint most a húsz évvel ezelőtti berendezések. Az algoritmusok pedig minden bizonnyal még pontosabbak lesznek, de minél intelligensebbé válnak a gépek, annál fontosabbá válhat annak felismerése, hogy mit nem kell helyettük megcsinálni.</strong></p>


<blockquote class="wp-block-quote is-layout-flow wp-block-quote-is-layout-flow">
<p class="wp-block-paragraph"><strong><em>„A mérést rájuk bízhatjuk. Az értelmezést, a döntést és az embert azonban egyelőre nem” </em>– húzza alá az Alensa szakértője.</strong></p>
</blockquote>



<p class="wp-block-paragraph"></p>
<p>The post <a href="https://digitrendi.hu/eljott-a-szemuvegek-uj-korszaka-igy-alakitja-at-a-technologia-az-optikat/">Eljött a szemüvegek új korszaka: így alakítja át a technológia az optikát</a> appeared first on <a href="https://digitrendi.hu">digitrendi.hu</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
