A világszínvonalú tudásra ma is van kereslet

Amikor egy nemzetközi technológiai vállalat akvizíció mellett dönt, ritkán pusztán egy cég nevét vagy piaci részesedését vásárolja meg. Sokkal inkább azt a tudást, mérnöki tapasztalatot és innovációs kultúrát keresi, amely hosszú évek alatt épült fel.

Pontosan ez történt a PCB Engineering esetében is. Az izraeli Quantum Machines – amelynek kvantumszámítógép-vezérlő rendszereit ma már a világ kvantumfejlesztő vállalatainak több mint fele használja – budapesti kutatás-fejlesztési központot hoz létre a magyar mérnökcsapatra építve. A csaknem negyven fős fejlesztői gárda olyan nagysebességű elektronikai rendszereket tervez, amelyek a kvantumszámítógépek működésének egyik legfontosabb építőelemei.

Ez jól mutatja, hogy a hazai mérnöki kompetenciák nem csupán nemzetközi összevetésben is versenyképesek, hanem olyan területeken bizonyítanak, amelyek a következő évtized technológiai fejlődését meghatározhatják.

A cég neve az utóbbi hetekben nemcsak a nemzetközi technológiai sajtóban, hanem idehaza is reflektorfénybe került: a PCB Design a közelmúltban a Magyar Innovációs Szövetség idei innovációs díjának egyik kitüntetettje is lett igazolva a vállalat mérnöki teljesítményét.

Nem egyedi történet

A PCB Engineering sikere egy hosszabb folyamat újabb állomása. Az elmúlt két évtizedben több magyar technológiai vállalkozás is bebizonyította, hogy világszínvonalú fejlesztésekkel lehet nemzetközi piacokat építeni vagy a világ vezető technológiai szereplőinek érdeklődését felkelteni.

Korábbi magyar deep-tech sikerek

🚀 Graphisoft – Az Archicad világsikere ma is a magyar mérnöki és szoftverfejlesztői tudás egyik legismertebb példája.

🎥 Ustream – A magyar videostreaming úttörője, amelyet később az IBM vásárolt fel.

🔐 Tresorit – Világszínvonalú titkosítási technológia, amely a Swiss Post tulajdonába került.

🚗 AImotive – A budapesti fejlesztőközpontból indult önvezető járműtechnológia ma már a Stellantis csoport része.

📊 Prezi – Magyar alapítású prezentációs platform, amely világszerte ismert márkává vált.

🛡️ SEON – AI-alapú csalásmegelőző rendszere ma már több kontinensen segíti a pénzügyi és e-kereskedelmi vállalatokat.

⚛️ PCB Engineering – A kvantumszámítógépek vezérlőhardvereinek fejlesztésével vált a Quantum Machines stratégiai partnerévé, majd akvizíciós célpontjává.

A kvantumtechnológia és az űripar metszéspontján

A PCB Engineering története azért különösen figyelemre méltó, mert egyszerre két olyan területen is jelen van, amelyek a következő évtized stratégiai iparágai közé tartoznak.

A Quantum Machines felvásárlása révén a vállalat egyik üzletága a kvantumszámítógépek klasszikus vezérlőhardvereinek fejlesztésében kap meghatározó szerepet. Ezek az ultragyors elektronikai rendszerek biztosítják a kapcsolatot a hagyományos számítógépes vezérlés és a rendkívül érzékeny kvantumprocesszorok között. A magyar mérnökök által fejlesztett nagysebességű áramkörök a jelek pontos előállításával, a zaj csökkentésével és a valós idejű hibakezelés támogatásával járulnak hozzá a kvantumszámítógépek megbízható működéséhez.

Mindeközben a PCB Design néven működő vállalat továbbra is aktív szereplője marad a magyar és az európai űriparnak. Az Európai Űrügynökség támogatásával olyan műholdas edge computing platformot fejleszt, amely a jövő közvetlen műhold–mobiltelefon kommunikációját segítheti. Emellett részt vett a Puli Space Technologies holdkutatási projektjeiben is, és olyan elektronikai rendszereket fejleszt, amelyeknek a világűr extrém körülményei között is megbízhatóan kell működniük.

A valódi érték a tudás

A mesterséges intelligencia, a kvantumszámítástechnika és az űripar korában egyre kevésbé a gyártókapacitás jelenti a legnagyobb versenyelőnyt. Sokkal inkább az a mérnöki tudás, amely képes olyan technológiák létrehozására, amelyeket világszerte csak néhány vállalat tud megalkotni.

A PCB Engineering története ezt példázza. Nem csupán egy sikeres vállalat fejlődéséről szól, hanem arról is, hogy Magyarországon ma is működnek olyan deep-tech műhelyek, amelyek munkája a világ technológiai élvonalában is értéket képvisel. A nemzetközi befektetők érdeklődése végső soron nem csupán egy céget, hanem a mögötte álló mérnöki tudást is elismeri.

The post Miért értékes ma is a magyar mérnöki tudás? – Újabb hazai deep-tech siker(ek) a kvantum- és az űrtechnológia világában appeared first on digitrendi.hu.

A mesterséges intelligenciáról szóló hírek többsége még mindig két véglet között mozog. Az egyik szerint az AI elveszi az emberek munkáját, a másik szerint új aranykort hoz a termelékenységben. A valóság – ahogy az lenni szokott – ennél jóval árnyaltabb.

Ezt támasztja alá egy friss hazai felmérés is a magyar munkavállalók AI-használati szokásairól. A kutatás szerint a válaszadók 17,1 százaléka tud olyan személyről a környezetében, aki a mesterséges intelligencia vagy a robotizáció miatt veszítette el az állását.

Ez első hallásra riasztó adatnak tűnhet, valójában azonban egy sokkal mélyebb változás első jele. Az AI ugyanis nem egyszerűen munkahelyeket szüntet meg – egyre inkább átírja azt is, hogyan dolgozunk.

Már nem a jövőről beszélünk

A nemzetközi elemzések is hasonló irányba mutatnak. A World Economic Forum szerint a következő években a mesterséges intelligencia, az automatizáció és a digitalizáció egyszerre szüntethet meg és hozhat létre munkahelyeket. A szervezet előrejelzése alapján 2030-ig világszerte mintegy 170 millió új állás jöhet létre, miközben körülbelül 92 millió munkakör átalakul vagy megszűnik. A mérleg tehát összességében pozitív lehet, de a munkavállalóktól teljesen új készségeket követel meg.

Hasonló következtetésre jutott a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is. A szervezet elemzése szerint a generatív AI elsősorban nem teljes foglalkozásokat vált ki, hanem azok egyes feladatait automatizálja. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb munkakör nem eltűnik, hanem átalakul.

A kérdés tehát már nem az, hogy az AI hatással lesz-e a munkánkra, hanem az, hogy ki tud lépést tartani ezzel a változással.

Továbbra is a ChatGPT vezet, de gyors felzárkózásban a mezőny

A hazai kutatás szerint a mesterséges intelligencia eszközei ma már a magyar munkavállalók mindennapjainak részévé váltak.

A legnépszerűbb platform továbbra is a ChatGPT, amelyet a válaszadók 60 százaléka használ rendszeresen. Ugyanakkor látványosan erősödik a verseny: a Google Gemini már 35 százalékos használati arányt ért el, míg a Claude, a Copilot és a Perplexity is egyre több felhasználót szerez.

Ez arra utal, hogy a vállalatok és a munkavállalók már nem egyetlen AI-eszközben gondolkodnak. Egyre inkább több alkalmazást használnak párhuzamosan, attól függően, hogy szövegírásról, kutatásról, programozásról vagy adatfeldolgozásról van szó.

Nem mindenki profitál egyformán az AI-ból

A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a mesterséges intelligencia előnyei ma még korántsem oszlanak meg egyenlően.

A férfi válaszadók több mint fele saját megítélése szerint haladó vagy szakértő szinten használja az AI-eszközöket, míg a nőknél ez az arány alig haladja meg az ötödét. A különbség nemcsak az önbizalomban, hanem a gyakorlati eredményekben is megjelenik: a jelentős időmegtakarításról beszámoló felhasználók között többségben vannak a férfiak.

Ez azonban nem feltétlenül képességbeli különbséget jelent.

Sokkal inkább azt mutatja, hogy eltérő mértékben férnek hozzá a képzésekhez, az új eszközökhöz és a napi munkában használható AI-megoldásokhoz.

Az ILO is arra figyelmeztet, hogy a generatív AI különösen az adminisztratív és irodai munkaköröket alakítja át, ahol számos országban magas a női foglalkoztatottak aránya. Ezért a digitális készségek fejlesztése nemcsak technológiai, hanem társadalmi kérdéssé is válik.

A tudás lehet a legnagyobb versenyelőny

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága talán nem is az AI használatáról, hanem a tanulás szerepéről szól.

Azok a munkavállalók, akik szervezett vállalati AI-képzésben részesültek, érzékelhetően nagyobb időmegtakarításról számoltak be, mint azok, akik kizárólag saját maguk próbálták elsajátítani az új eszközök használatát. A nagyvállalatoknál már a dolgozók több mint kétharmada kapott valamilyen AI-képzést, míg a kisebb cégeknél ez az arány még mindig jóval alacsonyabb.

Ez jól illeszkedik a nemzetközi trendekhez is. A PwC legfrissebb AI Jobs Barometer jelentése szerint azokban az iparágakban, ahol intenzíven alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, gyorsabban nő a termelékenység, ugyanakkor jelentősen felértékelődnek az új készségek és a folyamatos továbbképzés.

A kutatás eredményei alapján ugyanakkor az is egyértelműnek látszik, hogy a mesterséges intelligencia önmagában még nem jelent automatikus előnyt. A valódi különbség abban rejlik, hogy a munkavállalók mennyire tudatosan használják az eszközöket, milyen gyakran fejlesztik tudásukat, és milyen szervezeti támogatást kapnak.

Éppen ezért egyre több vállalat ismeri fel, hogy az AI bevezetése nem informatikai projekt, hanem szervezetfejlesztési feladat. Az új alkalmazások beszerzése önmagában kevés, ha a munkatársak nem tudják, hogyan építsék be azokat a napi munkafolyamatokba.

A kutatást készítő szakértő szerint ma már nem az a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia hatással lesz-e a munkánkra, hanem az, hogy milyen gyorsan tudunk alkalmazkodni az új környezethez.

Egyre nagyobb lehet a különbség a felkészült és a lemaradó munkavállalók között

A hazai felmérés egyik kevésbé látványos, de annál fontosabb üzenete, hogy az AI újfajta versenyhelyzetet is teremt a munkaerőpiacon.

Miközben egyre több munkakörben jelennek meg a mesterséges intelligenciára épülő eszközök, azok a munkavállalók, akik képesek ezeket hatékonyan használni, jelentős időt takaríthatnak meg, gyorsabban készíthetnek el feladatokat, és magasabb hozzáadott értékű munkára fordíthatják az így felszabaduló kapacitást.

A különbség ezért várhatóan nem azok között lesz, akiknek van vagy nincs munkájuk, hanem azok között, akik képesek együtt dolgozni az AI-val, illetve akik továbbra is kizárólag hagyományos módszerekkel végzik feladataikat.

A mesterséges intelligenciáról szóló viták gyakran a munkahelyek megszűnésére koncentrálnak. A hazai kutatás ugyanakkor arra utal, hogy a változás ennél összetettebb.

Valóban vannak olyan munkakörök, ahol az automatizáció már ma is érezhető hatást gyakorol a foglalkoztatásra. A nemzetközi elemzések alapján azonban a következő évek meghatározó folyamata várhatóan nem a tömeges munkahelyvesztés lesz, hanem a munkakörök gyors átalakulása.

Ebben a környezetben azok a vállalatok kerülhetnek előnybe, amelyek nem csupán AI-eszközöket vezetnek be, hanem tudatosan fejlesztik munkatársaik digitális készségeit is.

A munkavállalók számára pedig talán ez a legfontosabb üzenet: az AI korában egyre kevésbé az lesz a versenyelőny, hogy ki dolgozik többet, hanem az, hogy ki tud hatékonyabban együtt dolgozni a mesterséges intelligenciával.

The post Nem az a kérdés már, hogy az AI elveszi-e a munkánkat, hanem ki tud alkalmazkodni appeared first on digitrendi.hu.

A több mint negyedszázada működő budapesti központ szerepe jóval túlmutat egy hagyományos helyi képviselet működésén. Az SAP Hungary és a korábban felvásárolt Emarsys csapatával együtt több mint 2200 szakember dolgozik Magyarországon, miközben a fejlesztőközpontban mintegy ezer szoftverfejlesztő, ötszáz technikai támogatási szakértő és négyszáz cloud- és DevOps-mérnök vesz részt a vállalat globális termékeinek fejlesztésében.

A budapesti csapatok több stratégiai fontosságú területen dolgoznak, köztük az ellátásilánc-menedzsment, az ügyfélélmény-megoldások, a pénzügyi és beszerzési rendszerek, a humánerőforrás-menedzsment, az eszközgazdálkodás, valamint az SAP üzleti mesterséges intelligencia platformjának fejlesztésén.

AI a gyakorlatban

Az eseményen bemutatott fejlesztések jól érzékeltették, hogyan jelenik meg a mesterséges intelligencia(AI) a vállalati folyamatokban.

Az egyik demonstráció az SAP Engagement Cloud, vagyis az Emarsys platform képességeire épült. A rendszer AI-alapú ügynökök segítségével támogatja a marketing-, kereskedelmi és értékesítési folyamatokat, lehetővé téve az ügyfélélmény valós idejű személyre szabását több kommunikációs csatornán keresztül is.

A másik bemutatott fejlesztés arról szól, hogyan alkalmaz az SAP többügynökös mesterségesintelligencia-rendszereket saját terméktámogatási és felhőüzemeltetési folyamataiban. A megoldások célja az ügyfélbejelentések gyorsabb feldolgozása, a problémák hatékonyabb kezelése és a szolgáltatási színvonal javítása.

A harmadik demonstráció az autonóm üzemkarbantartás koncepcióját ismertette. A fejlesztés AI-ügynökök segítségével támogatja a karbantartási jelentések feldolgozását, a hibák azonosítását, a prioritások meghatározását és a karbantartási feladatok tervezését, csökkentve az adminisztrációs terheket és a leállások kockázatát.

Három nap az AI-jövő építésére

Az Insider Tour résztvevői betekintést nyerhettek az SAP AI Code Camp budapesti állomásának munkájába is. A háromnapos eseményen mintegy 260 fejlesztő, termékmenedzser, UX-szakértő és üzleti szakember dolgozott közösen azon, hogy valós üzleti problémákra keressen mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat.

A program nem hagyományos képzés vagy verseny, hanem gyakorlati innovációs műhely, ahol a résztvevők működő prototípusokat hoznak létre rövid idő alatt. A kezdeményezés jól mutatja, milyen szerepet tölt be a budapesti központ az SAP globális innovációs ökoszisztémájában.

Új növekedési lehetőségek Magyarországon

Az eseményen Hidvégi Péter, az SAP Hungary tavaly kinevezett ügyvezető igazgatója a vállalat hazai üzleti fókuszterületeiről is beszélt.

A nagyvállalati szegmensben továbbra is meghatározó szerepet kapnak az S/4HANA-transzformációs projektek és az ezekhez kapcsolódó AI-integrációk. Emellett az SAP jelentős növekedési lehetőséget lát a kis- és középvállalati szektorban is, ahol a gyorsabban bevezethető, felhőalapú vállalatirányítási megoldások iránt nő az érdeklődés.

A vállalat ugyanakkor a közszféra digitalizációját is az egyik legfontosabb jövőbeli üzleti területének tekinti. A közigazgatási és állami szervezetek esetében egyre hangsúlyosabb szerepet kap az adatok kezelése, a digitális folyamatok fejlesztése, valamint az adatszuverenitás kérdése.

A Digitrendi kérdésére válaszolva Hidvégi Péter elmondta: az SAP már évekkel ezelőtt felismerte az adatszuverenitás jelentőségét, és Németországban már ki is alakította a szuverén felhő működési modelljét. A kritikus infrastruktúrákat működtető állami szervezetek esetében ugyanis nem elegendő pusztán a GDPR-előírások teljesítése, hanem az is fontos szempont lehet, hogy az adatok és az azokat kezelő szakemberek meghatározott földrajzi és jogi keretek között maradjanak.

Az SAP vezetője szerint megfelelő piaci igény esetén Magyarországon is létrejöhetne olyan volumen, amely üzletileg megalapozhatná egy szuverén adatközpont kialakítását. Ez meglévő infrastruktúrára is épülhet, de akár új beruházásként is megvalósulhatna, ugyanakkor egy ilyen döntés minden esetben az SAP globális vezetésének jóváhagyását igényli.

A budapesti Insider Tour egyik legfontosabb üzenete ugyanakkor nem egy konkrét technológia vagy termék volt, hanem az, hogy Magyarország ma már nem csupán felhasználója, hanem aktív alakítója is a tőkekapitalizációja alapján Európa legnagyobb cége, az SAP globális innovációs tevékenységének.

The post Budapesten (is) épül az SAP jövője: ritka betekintést adott globális fejlesztéseibe a cég appeared first on digitrendi.hu.

A magyar gazdaság növekedési modellje egyre inkább korlátokba ütközik: a bérek gyorsabban emelkednek, mint a termelékenység, miközben a foglalkoztatás bővítésére építő növekedési lehetőségek lassan kimerülnek.

A McKinsey & Company friss tanulmánya szerint ebből a helyzetből a mesterséges intelligencia jelentheti az egyik legfontosabb kitörési pontot. A tanácsadó cég becslése alapján a magyar gazdaságban az AI által potenciálisan kiváltható vagy jelentősen hatékonyabbá tehető munkafeladatok értéke elérheti a 15 milliárd eurót, ami a GDP 6-7 százalékának felel meg.

A McKinsey szerint azonban a technológia önmagában nem lesz elég. A sikerhez a vállalatok működésének újragondolására, az adatok tudatosabb használatára, a kompetenciák fejlesztésére és a folyamatok átalakítására is szükség lesz.

A tanulmány bemutatóját követő kerekasztal-beszélgetés alapján ugyanakkor úgy tűnik, a vállalatvezetők többsége már nem azt mérlegeli, hogy érdemes-e foglalkozni az AI-jal. Inkább azt próbálják felmérni, hogyan lehet a technológiából valódi üzleti előnyt kovácsolni.

A hype helyett a realizmus került előtérbe

A beszélgetés egyik visszatérő eleme volt, hogy az AI körüli várakozások gyakran messze meghaladják a jelenleg látható üzleti eredményeket.

A résztvevők szerint a mesterséges intelligencia már ma is kézzelfogható hatékonyságjavulást hoz például a szoftverfejlesztésben, az ügyfélkiszolgálásban vagy az adminisztratív folyamatokban. Ugyanakkor több vezető arra figyelmeztetett, hogy a technológiát övező várakozások már más régebbi innovációs hullámok esetében is túlzónak bizonyultak.

A gyógyszeripari példák között elhangzott, hogy korábban a nagy áteresztőképességű szűrési rendszerektől, később a genomikától is hasonló áttörést vártak, amely végül jóval lassabban és összetettebben valósult meg.

A vállalatvezetők többsége ezért nem szkeptikusként, hanem realistaként jellemezte saját álláspontját.

A nagy kérdés: kinél marad a haszon?

A kerekasztal egyik legérdekesebb vitája nem technológiai, hanem gazdaságossági kérdés körül alakult ki.

Többen felvetették, hogy a jelenlegi AI-szolgáltatások használata jelentős platformfüggőséget teremthet. A vállalatok ma még viszonylag kedvező áron férnek hozzá a modellekhez, azonban kérdéses, hogy a tokenalapú használati költségek hosszabb távon hogyan alakulnak.

A banki oldal képviselője szerint a vállalatok könnyen olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy működésük mélyen beépül egy-egy AI-platformba, így később már nem lesz valódi mozgásterük az AI-szolgáltatók áremeléseivel szemben. A jelenlegi költségelőny így idővel akár el is tűnhet.

A vita egyik központi gondolata éppen az volt, hogy az AI nem feltétlenül költségcsökkentést jelent, hanem sok esetben költségátalakulást. Az emberi munkaerő egy részét ugyan kiválthatják az intelligens rendszerek, de helyükre új működési és infrastruktúra-költségek léphetnek.

A technológiai szektor már látja az eredményeket

A legoptimistább hangok a technológiai szektorból érkeztek. A távközlési oldal képviselője konkrét példákat említett arra, hogyan használják az AI-t ügyfélkiszolgálási és hálózatüzemeltetési feladatokra. Elmondása szerint egy GPT-alapú ügyfélkezelő rendszer már ma a beérkező megkeresések mintegy ötödét önállóan kezeli, miközben a szoftverfejlesztési ciklusok időtartama a korábbi 90-100 napról akár 30 nap alá is csökkenhet.

A hálózatfelügyeletben pedig napi egymillió rendszerjelzés feldolgozását támogatják AI-eszközök, ami jelentősen csökkentette az emberi beavatkozás szükségességét. Az érintett munkatársakat ugyanakkor nem elbocsátották, hanem összetettebb feladatokra csoportosították át.

Nem biztos, hogy automatikusan felzárkózunk

A McKinsey tanulmánya szerint Magyarország számára az AI lehetőséget adhat a termelékenységi felzárkózásra. A beszélgetés résztvevői ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a technológia önmagában nem garantálja ezt.

Az AI előnyeit azok az országok és vállalatok tudják majd a legjobban kihasználni, amelyek megfelelő oktatási rendszerrel, fejlett digitális infrastruktúrával, versenyképes vállalati szektorral és jól működő állami szolgáltatásokkal rendelkeznek. Ezek hiányában a technológiai különbségek akár még tovább is növekedhetnek.

A kerekasztal egyik talán legfontosabb tanulsága és megállapítása ezért az volt, hogy a mesterséges intelligencia nem csodafegyver. A technológia valóban képes jelentős hatékonyságjavulást hozni, de hogy ebből végül ki profitál a legtöbbet, azt nem maga az AI, hanem a vállalatok és az országok stratégiai döntései fogják eldönteni.

The post A magyar cégvezetők már nem kételkednek az AI-ban, de tartanak annak költségeitől appeared first on digitrendi.hu.

Mi jön a gigagyárak után?

A mikrogyár nem egyszerűen kisebb gyárat jelent. A koncepció alapja, hogy a termelés mérete nem önmagában cél, hanem a tényleges piaci igényekhez igazodik.

A gyártás így nem előzi meg a keresletet, hanem közvetlenül a valós megrendelésekhez igazodik. A szakirodalom ezt pull stratégiának nevezi, szemben a hagyományos push modellel, amelyben a termékeket előre legyártják, és raktárakban tárolják.

Régi ötlet, új technológiák

Bár a mikrogyárak ma új trendnek tűnnek, maga az elképzelés nem új.

A koncepció gyökerei még az 1990-es évek japán kutatásaiba nyúlnak vissza. A mérnökök már akkor felismerték, hogy számos termék előállításához nincs szükség hatalmas gyártósorokra és üzemcsarnokokra. A modell széles körű elterjedését azonban sokáig korlátozta a technológia.

Az áttörést három terület fejlődése hozta meg:

• az ipari robotika

• az IoT-alapú érzékelők

• a mesterséges intelligencia

Ezek együttesen tették lehetővé, hogy kis alapterületen, korlátozott emberi beavatkozással is gazdaságosan működjenek a gyártóegységek.

Miért éppen most kerültek reflektorfénybe?

A mikrogyárak terjedését több globális folyamat egyszerre gyorsítja. Közülük is a legfontosabbak: a Covid-járvány idején tapasztalt ellátási problémák, a növekvő szállítási költségek, a geopolitikai feszültségek, az új vámok és kereskedelmi korlátozások, a fenntarthatósági elvárások erősödése.

Miközben a hagyományos modellben a termékek gyakran több ezer kilométert utaznak a gyártástól a vásárlóig, a mikrogyárak közvetlenül a célpiac közelében működnek. Ez jelentősen csökkentheti a logisztikai költségeket és a szállítás környezeti terhelését is.

Előnyben vannak a személyre szabhatóság korában

A fogyasztók egyre kevésbé elégednek meg a tömegtermékekkel. A személyre szabott ruházat, bútorok vagy egyéb használati tárgyak iránti kereslet folyamatosan nő, miközben a digitális gyártási rendszerek lehetővé teszik, hogy a termelés szinte azonnal alkalmazkodjon az egyedi igényekhez.

A mikrogyárak egyik legnagyobb előnye, hogy a termelési folyamatok átállítása minimális költséggel történhet meg.

Ez különösen fontos olyan területeken, mint:

• a slow fashion

• az egyedi bútorok gyártása

• a prémium élelmiszeripar

• az elektronikai összeszerelés

• az additív gyártás és a 3D nyomtatás

Az additív gyártás egyik kedvenc modellje

A mikrogyárak különösen jól illeszkednek a 3D nyomtatásra épülő termelési modellekhez. Itt a gyártás már eleve digitális folyamatként indul, ezért könnyen telepíthető több kisebb helyszínre is.

Ez utóbbiak közé sorolható egyebek mellett az amerikai Haddy vállalat, amely újrahasznosítható és biológiailag lebomló alapanyagokból készít nagy méretű alkatrészeket robotizált additív gyártási technológiával. A vállalat bútoripari, tengeri és védelmi ipari alkalmazások számára egyaránt termel.

Szoftver nélkül nincs mikrogyár

A mikrogyárak működésének valódi alapja nem maga a robot vagy a gyártógép, hanem a szoftver. A modern rendszerekben a tervezéstől a gyártás-előkészítésen át egészen az értékesítésig minden folyamat digitálisan kapcsolódik össze.

A kulcstechnológiák közé tartoznak:

• a digitális ikrek

• a felhőalapú gyártásirányítás

• az AI-alapú optimalizálás

• a valós idejű adatgyűjtés

• a robotizált gyártásvezérlés

A cél, hogy egy adott sikeres gyártási modell akár a világ másik pontján is gyorsan és azonos minőségben reprodukálható legyen.

Új piac nyílhat az ipari digitalizáció szereplői előtt

A mikrogyárak térnyerése nemcsak a gyártóvállalatok számára jelenthet lehetőséget.Jól járhatnak azok az ipari technológiai beszállítók is, amelyek korábban elsősorban a nagyvállalati szektorra koncentráltak.

Európában ennek egyik látványos példája lehet a Siemens.

A vállalat hagyományosan autógyárak, akkumulátorgyárak, félvezetőgyárak, elektronikai gyártók, multinacionális iparvállalatok digitalizációs és automatizálási partnereként vált ismertté.

A német mérnöki vállalatcsoport most már a mikrogyárak számára is elérhetővé kívánja tenni többek között az Xcelerator nyílt digitális üzleti platformját, amellyel a kisebb, de erősen automatizált gyártóegységek ugyanazokhoz a digitális eszközökhöz férhetnek hozzá, amelyek korábban főként a nagyipari szereplők kiváltságai voltak.

Nem kizárt, hogy a mikrogyárak térnyerésének egyik nyertese éppen a magyar kkv-szektor lehet. A digitalizált, kis alapterületű és rugalmas gyártási modellek olyan vállalkozások számára is belépési lehetőséget kínálhatnak a magasabb hozzáadott értékű termelésbe, amelyek számára a hagyományos gyárépítési logika eddig elérhetetlenül költséges volt. A következő évek fejlesztési és beruházási forrásai ezért nemcsak új üzemeket, hanem egy új gyártási kultúrát is finanszírozhatnak.

The post Kicsi, automatizált és helyben termel: itt a mikrogyárak új korszaka appeared first on digitrendi.hu.

Kevés olyan pillanat van egy hazai élelmiszergyártó életében, amikor a márkaépítési ötletelés egyszer csak szó szerint kozmikus léptékű projektté válik. A Stühmernél valami ilyesmi történt: egy belső márkatervezési beszélgetés során felmerült a kérdés, mi lenne, ha a Stühmer csokoládé eljutna a világűrbe.

„A gondolat elsőre merésznek tűnt, de nem álltunk meg a fantáziánál: kapcsolatba léptünk Kapu Tibor kutatóűrhajóssal, majd a HUNOR Program vezetésével, és innentől a cél már nem egy figyelemfelkeltő kampányötlet, hanem egy valós, űrmisszióra alkalmas termék fejlesztése lett” – mondja Szende Attila, a Stühmer marketingigazgatója.

A projekt kezdetén még nem is a földi kereskedelmi siker lebegett a szemük előtt. A Stühmer elsődleges célja az volt, hogy megfeleljen a NASA szigorú követelményeinek, vagyis olyan édességet hozzon létre, amely az űrbeli környezetben is biztonságosan fogyasztható. Ez már önmagában is különleges kihívás, és technológiai szempontból a stabilitás biztosítása volt a kulcskérdés.

„A csokoládénak nemcsak finomnak kell lennie, de fizikai tulajdonságait – különösen a kristályszerkezetet és a zsírfázis stabilitását – úgy kellett optimalizálni, hogy a termék ellenálljon a hőmérséklet-ingadozásnak, a szállítás közbeni vibrációnak, valamint ne legyen morzsálódásra hajlamos, azaz ne jelentsen kockázatot zárt technológiai környezetben. A fejlesztés így egyszerre lett élelmiszeripari, minőségbiztosítási és logisztikai feladat” – emeli ki Mazurka Éva, minőségbiztosítási vezető.

A történet egyik legérdekesebb fordulata, hogy a Stühmernek rendkívül szoros időkeretben kellett dolgoznia.

„Miután megkaptuk az űrbeli felhasználás feltételeit, mindössze két és fél hónapunk maradt a fejlesztésre. Ez túl kevés lett volna egy teljesen új termék nulláról történő megalkotásához, ezért a Stühmer portfóliójából kellett kiválasztanunk azt a meglévő édességet, amely szerkezetében és technológiai tulajdonságaiban a legközelebb állt az elvárásokhoz.”

A rostán végül a Korfu szelet maradt fenn. A legnagyobb feladatot viszont a csokoládébevonat újragondolása jelentette: ehhez speciális receptúrára, sok tesztelésre és finomhangolásra volt szükség.

Tradícióból valódi innováció

Hogy miért kapta a Korfu nevet? Ez egy tradicionális Stühmer termék, a cég első szeletes termékei közé tartozott, még a 20. század elején. Nem ismert az akkori névadás mögötti gondolkodás. A Korfu végigkíséri a Stühmer történetét, mert 2006-ot követően, Csóll Péter tulajdonos, miután megszerezte a márka jogait, elsőként a Korfu szeletet gyártotta le az eredeti Stühmer-recept alapján, lényegében, garázsgyártásban.

Amikor pedig az űrcsoki alapját kerestük 2024-ben egy olyan termék formájában, ami a legközelebb áll a NASA elvárásaihoz, így csak továbbfejlesztésre szorul, a véletlennek köszönhetően ezen a rostán közel 300 termék közül végül a Korfu szelet akadt fenn. A termék korpusza lényegében, megfelelt a komplex elvárásoknak, így ez segített bennünket abban, hogy rekordidő alatt kifejlesszük a Stühmer „űrcsokoládét”. Így lett a tradícióból igazi innováció.

A termelés teljes mértékben automatizált

Bár a végeredmény „csak” egy szelet csokoládénak látszik, a gyártás valójában egy összetett, többfázisú technológiai folyamat. A termelés teljes egészében automatizált, zárt rendszerű berendezéseken történik. Naponta több száz kilogramm készül belőle célzott gyártással.

Az első lépés a cukorszirup elkészítése: gőzfűtéses főzőüstben oldják fel a kristálycukrot vízben, majd ehhez adják hozzá a mézet és a glükózszirupot. Ezzel párhuzamosan ipari mixerben készül a tojásfehérjehab, amelyhez szabályozott adagolással cukor kerül. A két komponens folyamatos keverés mellett találkozik, így jön létre az a stabil, szálas szerkezetű alapmassza, amely a termék karakterét adja.

A következő szakaszban a massza zárt keverőberendezésbe kerül, ahol kakaóvajjal és stabilizáló anyagokkal homogenizálják. Ezután előkezelt ládákba adagolják, majd klimatizált környezetben pászmákat formáznak belőle. A kialakított rudak hűtőalagútba mennek, ahol szerkezetük megszilárdul, ezt követi a méretre vágás, majd a temperált csokoládéval való mártás.

Két olyan lépés van a Korfu szelet gyártása során, ami egyedinek és különlegesnek mondható, így kizárólag erre a termékre vonatkozik. Az egyik az egyedi főzés, a másik pedig a habképzés (ebből lesz a tojásfehérje frappé).

A mézes tojásfrappé különlegességét az értékes kakaóvaj és méz kombinációja adja, amelyek garantálják a szelet stabilitását. A tojás könnyed habosságot kölcsönöz a desszertnek, míg az ízét tejszínes jegyek teszik teljessé. Az alsó réteg kakaót is tartalmaz, és az egész étcsokoládéba van mártva, amivel gazdag és harmonikus élményt nyújt.

A gyártás végén minden egyes termék fémdetektoron halad át, mielőtt csomagolnák. A teljes folyamat során a gyártás ellenőrzött, dokumentált körülmények között zajlik, biztosítva az állandó minőséget és reprodukálhatóságot.

„A folyamat egyszerre hordozza a cukoripari főzési technológia, a habképzéses rendszerek (frappé, fehérjenyújtás) és a csokoládéipari műveletek (temperálás, mártás) sajátosságait. Ez egy összetett, több fázisú szerkezetet eredményez, ahol a végtermék állagát nem egyetlen művelet, hanem egymásra épülő fizikai folyamatok határozzák meg” – húzza alá Koszó Attila, műszaki vezető.

Az űrcsoki története a Földön is folytatódik

A Stühmer űrcsokija végül nem maradt egyszeri technológiai kuriózum. Miután a NASA jóváhagyta a terméket az űrmisszióra, a vállalat úgy döntött, hogy a történetet a földön is folytatja.

„A Stühmer Pillanat Korfu tavaly májusban került piacra, a meglévő Pillanat termékcsalád kiemelt termékeként, több kiszerelésben. Az év végén pedig megjelent a szaloncukor-változat is, díszdobozos kiadásban, az asztronautákhoz kapcsolódó vizuális elemekkel” – teszi hozzá Szende Attila. A vállalat szerint a termék a teljes termékcsalád kereskedelmi jelenlétére is élénkítő hatást gyakorolt.

A forgalmazás végül a hagyományos értékesítési csatornákon keresztül történik: a termék megjelenik a kiskereskedelemben, a Stühmer 15 saját márkaboltjában és a webshopban is. Ide a cég saját autóflottája szállítja a terméket, hetente akár több alkalommal is.

A kiskereskedelmi és nagykereskedelmi partnereiknek részben a Stühmer, részben a saját szállítói végzik a logisztikai feladatokat, míg a webshop esetén a budapesti partner cégük szállítja ki a lakossági megrendeléseiket.

A legtöbb űrcsoki a cég saját márkaboltjaiban fogy

„Az űrcsoki története nemcsak arról szól, hogyan készül egy különleges édesség, hanem arról is, hogy az innováció sokszor ott kezdődik, ahol valaki komolyan vesz egy elsőre túl nagynak tűnő ötletet is” – húzza alá Szende Attila.

A termék egy olyan fejlesztés, amely eredetileg egy speciális űripari követelményrendszerhez igazodott, végül fogyasztói termékként is életképesnek bizonyult. Ez különösen érdekes példa arra, hogyan jelenhet meg egy kommunikációs ötlet a termékinnovációban, majd válhat kereskedelmi sikerré.

A projekt jelentősége azonban túlmutat egy jól sikerült limitált édességen. A Stühmer szerint a NASA-jóváhagyás egyrészt ösztönözheti a további hazai fejlesztéseket, másrészt akár nemzetközi űrprogramokhoz kapcsolódó együttműködések előtt is megnyithat ajtókat.

Legalább ennyire fontos azonban az a tanulság, hogy egy magyar középvállalat is képes lehet olyan fejlesztésre, amelyet elsőre inkább globális óriáscégektől várnánk. Ehhez persze nem elég egy jó ötlet: kell hozzá gyors döntéshozatal, technológiai rugalmasság, következetes minőségbiztosítás és némi bátorság is.

The post Így gyártjuk az űrcsokit: így lett egy magyar édességből NASA-kompatibilis termék appeared first on digitrendi.hu.

Az energiamenedzsment piac meghatározó vállalkozásának a becslése szerint az energiahatékonyság növelése és az elektromos technológiák szélesebb körű alkalmazása 2040-re éves szinten legalább 250 milliárd euró megtakarítást eredményezhetne az Európai Unióban. Emellett mérsékelné az importált fosszilis energiahordozóktól való függőséget és csökkentené az energiaárak ingadozásából fakadó kockázatokat.

Az energiaimport továbbra is Európa egyik gyenge pontja

Az EU energiaigényének közel 60 százalékát ma is importból fedezi, ami évente több száz milliárd eurós kiadást jelent. Ez különösen érzékennyé teszi az európai gazdaságot a geopolitikai konfliktusokra és a fosszilis energiahordozók világpiaci ármozgásaira.

A cég szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy Európában az energiaköltségek jellemzően kétszer-négyszer magasabbak, mint több versenytárs régióban. Miközben az energiaárak globálisan is emelkednek, az európai vállalatok számára egyre fontosabb kérdéssé válik az energiafelhasználás optimalizálása.

A digitalizáció gyors megtakarításokat hozhat

A cég szerint a leggyorsabban megtérülő beruházások közé tartoznak az épületek és ipari létesítmények energiafelhasználását optimalizáló digitális rendszerek.

Az intelligens épületfelügyeleti és energiamenedzsment-megoldások valós időben képesek szabályozni a fűtést, hűtést, szellőztetést vagy a világítást. A Schneider Electric becslése szerint ezekkel az eszközökkel az EU teljes energiafogyasztása akár 5–6 százalékkal is mérsékelhető lenne.

Az iparban szintén jelentős tartalékok vannak. A vállalat szerint a korszerű energiamenedzsment-rendszerek és az alacsony költségű hatékonyságnövelő intézkedések akár 30 százalékos energiamegtakarítást is lehetővé tehetnek, miközben megalapozzák a digitalizált gyártási folyamatokat.

Európa lemaradásban van az elektrifikációban

Bár a megújuló energiaforrások aránya folyamatosan nő, az energiafelhasználás jelentős része továbbra sem villamos energiára épül.

Az európai energiamixben jelenleg mindössze 21 százalék az elektromos energia részesedése, ami mintegy tíz százalékponttal marad el a gyors elektrifikációt végrehajtó Kínától. A cég szerint ezért kiemelt figyelmet kellene fordítani az elektromos fűtési rendszerek, a hőszivattyúk és az elektromos közlekedés terjedésének ösztönzésére.

A vállalat különösen a hőszivattyúk elterjedésében lát jelentős lehetőséget, mivel ezek akár három-ötször hatékonyabban működhetnek a hagyományos gázkazánoknál.

A következő lépcsőfok az intelligens hálózatoké

A következő évek egyik legfontosabb feladata az energiarendszer digitalizációja lehet. Ebben kulcsszerepet kaphatnak az intelligens mérőórák, a napelemes rendszerekhez kapcsolódó energiatárolás, valamint azok a digitális megoldások, amelyek képesek összehangolni a fogyasztást és a hálózat terhelését.

A vállalat úgy látja, hogy az energiahatékonyság és az elektrifikáció ma már nem kizárólag környezetvédelmi kérdés. Sokkal inkább arról szól, hogy Európa képes lesz-e mérsékelni energiafüggőségét, csökkenteni költségeit és megőrizni versenyképességét a globális gazdaságban.

The post Drága energiacsapdában ragadt Európa – technológiai fordulatot sürget a Schneider Electric appeared first on digitrendi.hu.

A gyártóipar digitális átalakulása világszerte látványosan felgyorsult az elmúlt években, a vállalatok többsége azonban még mindig nem jut túl a pilotprojektek szintjén. Sok helyen sikeresen tesztelnek mesterséges intelligenciára, automatizálásra vagy adatelemzésre épülő megoldásokat, ezek azonban nem épülnek be vállalati szinten a működésbe.

Erre a problémára kínálhat új megközelítést a „Lighthouse Operating System” (Lighthouse OS), amelynek fejlesztésében a Schneider Electric is részt vesz.

A kezdeményezés mögött a World Economic Forum, ipari szereplők, tanácsadócégek és technológiai vállalatok együttműködése áll. A cél egy olyan nyílt keretrendszer létrehozása, amely gyakorlati útmutatót ad a gyártóknak a digitális és működési érettség eléréséhez – méghozzá a világ legjobban teljesítő üzemeinek tapasztalataira építve.

Miért akadnak el a digitális projektek?

Az iparban ma már szinte minden nagyvállalat foglalkozik digitalizációval, mégis kevés az igazán skálázható sikerprojekt. A probléma sokszor nem maga a technológia, hanem az, hogy a fejlesztések elszigetelten működnek: egy-egy gyártósoron vagy üzemben hoznak javulást, de nem alakul ki egységes vállalati működési modell.

A Lighthouse OS ezt a széttagoltságot próbálja megszüntetni. A rendszer egy strukturált fejlődési útvonalat kínál, amelyet bármely gyártóvállalat követhet a saját alaphelyzetének megfelelően.

A modell a Világgazdasági Fórum „Global Lighthouse Network” programjának nyolc évnyi tapasztalatára épül, vagyis olyan gyárak működési mintáira, amelyek már bizonyították, hogy a digitális technológiákból üzleti és fenntarthatósági előnyt lehet kovácsolni.

Az alábbi hat pillérre épül a rendszer

A Lighthouse OS hat alapvető működési terület köré szerveződik:

• rugalmas és stabil folyamatok,

• összekapcsolt és átlátható munkafolyamatok,

• végpontok közötti szinkronizáció,

• beépített fenntarthatóság,

• tanuló szervezet,

• fejlett digitális és adatelemzési képességek.

Mindegyik elemhez öt érettségi szint tartozik, így a vállalatok felmérhetik aktuális állapotukat, és meghatározhatják a következő fejlesztési lépéseket. A megközelítés egyik fontos sajátossága, hogy nem különálló technológiai eszközökre fókuszál, hanem a működés egészét vizsgálja.

Ez különösen fontos lehet most, amikor az iparban egyszerre jelent kihívást az energiahatékonyság javítása, a fenntarthatósági elvárások teljesítése, a munkaerőhiány és az AI-alapú rendszerek integrálása.

A cég a saját tapasztalatait építi be

A Lighthouse OS egyik kulcsszereplője a Schneider Electric, amely több mint húsz éve fejleszti saját digitális működési modelljét. A vállalat jelenleg több mint 120 intelligens gyárat és elosztóközpontot működtet világszerte, és kilenc üzeme kapta meg a WEF „Lighthouse” minősítését.

A cég szerint a legnagyobb kihívás nem az új technológiák kipróbálása, hanem azok vállalati szintű skálázása.

„Sok gyártó törekszik az átalakulásra, de nincs előttük egy olyan koherens út, amelynek segítségével ezt következetesen és nagy léptékben megvalósíthatnák” – fogalmazott Federico Torti, a Világgazdasági Fórum technológiai és innovációs vezetője.

A Schneider Electric szerint a Lighthouse OS egyik legnagyobb előnye, hogy nem elméleti modellt kínál, hanem már bizonyított ipari gyakorlatokat tesz másolhatóvá.

Nyitott rendszer lehet az ipari digitalizáció új alapja

A kezdeményezést eleve úgy tervezték, hogy folyamatosan fejlődjön. A következő verziókat a pilotprojektek tapasztalatai és a résztvevő vállalatok visszajelzései alakítják majd, miközben a fejlesztők további gyártók, technológiai cégek és közintézmények csatlakozására is számítanak.

Az ipari digitalizáció következő nagy kérdése így már nem feltétlenül az lesz, hogy milyen technológiát érdemes bevezetni, hanem az, hogyan lehet a különálló fejlesztésekből egységes, hosszú távon is fenntartható működési rendszert építeni.

The post A digitális ipar receptje: az SE is beszáll a gyárak „oprendszerének” a fejlesztésébe appeared first on digitrendi.hu.

Digitális kapaszkodó a legkisebb vállalkozásoknak

A digitalizáció ma már nem versenyelőny, hanem sok iparágban az üzleti túlélés egyik alapfeltétele. Miközben a nagyvállalatok az AI-alapú automatizáció és az adatelemzés új korszakába lépnek, a mikro- és kisvállalkozások jelentős része még mindig az első digitális fejlesztési lépésekkel küzd.

Ezt a piaci rést próbálja immár közel egy évtizede csökkenteni a Magyar Telekom Hello Biznisz programja, amely most új szintre lép egy AI-alapú digitális asszisztens bevezetésével. (Ezt a bejelentésen mi újságírók személyesen is tesztelhettük.)

A szolgáltató szakértői szerint az új rendszer elsősorban azoknak a vállalkozóknak lehet hasznos, akiknek nincs külön IT- vagy digitális szakértőjük, ugyanakkor szeretnék fejleszteni online jelenlétüket, automatizálni folyamataikat vagy hatékonyabban elérni ügyfeleiket.

A Telekom Digitalizációs Asszisztens május 18-tól válik nyilvánosan elérhetővé a Hello Biznisz platformon, teljesen díjmentesen és nemcsak Telekom-ügyfelek számára.

Nem egyszerű chatbotot építettek

A Telekom fejlesztése mögött az a felismerés áll, hogy az általános AI-rendszerek ugyan hatalmas tudásbázissal rendelkeznek, de kevésbé értik a magyar vállalkozói környezet sajátosságait. Egy hazai mikrovállalkozás számára ugyanis teljesen más kérdés egy webshop elindítása, mint egy nemzetközi nagyvállalatnak.

A rendszer ezért kifejezetten a magyar kkv-k igényeire készült. Nemcsak válaszokat ad, hanem konkrét, lépésekre bontott javaslatokat kínál olyan témákban, mint:

• webshopindítás,

• online marketing,

• közösségi média jelenlét,

• számlázási folyamatok automatizálása,

• ügyfélszerzés,

• digitális adminisztráció

A felhasználók szabadon kérdezhetnek, de vezetett beszélgetési folyamaton is végighaladhatnak. A teljes beszélgetés e-mailben elküldhető, később folytatható, vagy akár véglegesen törölhető is.

Több AI-modell is dolgozik a háttérben

A Telekom nem egyetlen nagy nyelvi modellre építette a rendszert. A háttérben moduláris architektúra működik, amely több AI-platformot kombinál, köztük a Claude, a Gemini, a Grok és a Sonar modelljeit.

Ez technológiai szempontból is érdekes irány: a nemzetközi trendekben egyre több vállalat mozdul el az úgynevezett multi-model AI rendszerek felé, ahol az eltérő modellek különböző feladatokra optimalizálhatók. Az ilyen architektúrák előnye, hogy rugalmasabban követhetik az AI-piac gyors fejlődését, miközben csökkenthető az egyetlen szolgáltatótól való függőség is.

A Telekom fejlesztői külön figyelmet fordítanak a hallucinációk, vagyis a téves AI-válaszok minimalizálására is. A rendszer válaszait ugyanakkor továbbra is emberi kontroll mellett ajánlott kezelni, különösen üzleti vagy jogi döntések esetén.

Adatvédelem, ami érzékeny pont marad az AI-ban is

A generatív AI vállalati használatának egyik legfontosabb kérdése ma világszerte az adatbiztonság. A Telekom szerint a rendszer célzottan nem kér azonosításra alkalmas személyes vagy üzleti adatokat. Ha a felhasználó mégis megad ilyet, az adatmaszkoló technológia felismeri és eltakarja az információkat, mielőtt azok a nyelvi modellekhez kerülnének.

A szolgáltató hangsúlyozza azt is, hogy az AI-modellek enterprise/API szintű integrációval működnek, vagyis a felhasználói adatok nem kerülnek be a modellek tréningfolyamataiba.

Kilencéves projekt jutott új szakaszba

A Hello Biznisz program még 2017-ben indult, amikor a hazai vállalkozások digitalizációja jóval korábbi szinten állt. A Telekom akkor elsők között próbálta edukációs és közösségi platformmal támogatni a mikro- és kisvállalkozásokat.

A projekt azóta több lépcsőben fejlődött tovább. A kezdeti workshopok, képzések és szakmai tartalmak után 2020-ban érkezett a Hello Biznisz Klub, amely már online láthatóságot és közösségi kapcsolatépítést is kínált a vállalkozásoknak.

Másfél éve új platformra költözött a szolgáltatás, megjelentek az úgynevezett D-tervek, a networking funkciók és a személyre szabottabb digitális fejlesztési ajánlások. A Telekom adatai szerint az oldal évente félmillió látogatót ér el, a D-terveket pedig több mint 30 ezer alkalommal töltötték le.

A következő nagy kérdés már az AI-használat minősége lehet

A most induló digitális asszisztens jól mutatja, hogy a vállalati AI-piac új szakaszba lépett. A hangsúly egyre kevésbé magán az AI-technológián, sokkal inkább annak gyakorlati alkalmazásán van.

A mikro- és kisvállalkozások számára különösen fontos lehet, hogy az AI ne általános válaszokat adjon, hanem valódi üzleti helyzetekre kínáljon használható megoldásokat. Ebben a versenyben a lokalizált tudás, a magyar piaci környezet ismerete és az egyszerű használhatóság akár fontosabbá is válhat, mint önmagában a mögöttes modell neve.

A Telekom mostani fejlesztése alapján a hazai kkv-szektor AI-edukációjának következő szakasza már nemcsak a digitalizációról, hanem a napi üzleti működés AI-támogatásáról is szólhat.

The post AI-asszisztenssel gyorsítaná a kkv-k digitális felzárkózását a Telekom appeared first on digitrendi.hu.

A számok önmagukért beszélnek. Az AWS tavaly 3,8 gigawattnyi adatközponti kapacitást épített ki, és ezt néhány éven belül megduplázza. Közben félmillió GPU-t telepítettek egyetlen év alatt – és ugyanennyit terveznek a következőben is.

„Olyan adatközpontokról beszélünk, amelyek akár gigawattos skálára is képesek, nagyon kis területen” – fogalmaz Ruth Gratzke, a Siemens Smart Infrastructure U.S. elnöke.

A technológiai tempót jól mutatja, hogy a hűtési megoldások fejlesztési ciklusa is radikálisan lerövidült: „a tervezőasztaltól a működő rendszerig kevesebb mint 12 hónap telt el” – mondja Joern Tinnemeyer, az AWS adatközponti mérnöki területének alelnöke.

Ez nem egyszerű növekedés, hanem ipari léptékváltás

A beszélgetésben kirajzolódó kép ennél is mélyebb átalakulást jelez. Ruth Gratzke három, egymással párhuzamosan zajló változást emelt ki, amelyek alapjaiban formálják át az adatközpontok működését.

Az első a skála és az energiasűrűség drasztikus növekedése. Az új létesítményeknek úgy kell elérniük a gigawattos kapacitást, hogy közben a rendelkezésre álló fizikai tér nem nő arányosan. Ez nemcsak mérnöki, hanem infrastruktúra-szintű kihívás, amely az energiaelosztási modellek újragondolását is kikényszeríti.

A második a hűtés kérdése. A növekvő teljesítménysűrűség miatt a hagyományos léghűtés egyre kevésbé elegendő, így a folyadékhűtés válik meghatározóvá – nem alternatívaként, hanem szükségszerűségként.

„Egy gigawatt teljesítményt kell kinyernünk egy nagyon zárt ingatlanból, és ez sok hőt jelent egy zárt környezetből. És ezért kell látnunk az átállás igényét a léghűtésről a folyadékhűtésre – fogalmaz Gratzke.

A harmadik változás a terhelési profilok átalakulása. Míg a klasszikus felhőalapú rendszerek viszonylag stabil működést mutatnak, az AI-hoz kapcsolódó számítási feladatok viszont rendkívül ingadozóak. Az intenzív számítási fázisokat hirtelen leállások és adatcserék követik, ami a villamos hálózat számára szélsőségesen nehezen kezelhető helyzetet jelent.

„Mindegyik processzor fut, majd szüneteltetniük kell, hogy adatokat cseréljenek. Elektromos szempontból ez olyan terhelési profilt jelent, amely úgy néz ki, mintha egy rövidzárlatból nyitott kapcsolatokba kerülnénk, tehát nagyon szeszélyes, és ez a legrosszabb dolog, amit a hálózattal tehetünk” – emeli ki Gratzke.

Joern Tinnemeyer ehhez kapcsolódva arra hívta fel a figyelmet, hogy az infrastruktúra-fejlesztés tempója is új dimenzióba lépett. Az AWS példáján keresztül jól látszik, hogy a korábban években mérhető fejlesztési ciklusok hónapokra rövidültek, miközben a rackenkénti teljesítményigény a korábbi hagyományos adatközponti 10–12 kW-ról akár 120–140 kW-ra nőhet. Ez már nem egyszerű növekedés, sokkal inkább léptékváltás.

Mindkét vezető egyetért abban, hogy több dimenzióban kell optimalizálniuk a rendszert. Gratzke szerint ez már finomhangolás, ami már nem csak mérnöki munka, hűtés, csak számítástechnika. Vannak megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos szempontok is, vagy üzemidő-megfontolások is.”

Kihívás a sebességkövetelmények megváltozása is, mint Gratzke fogalmaz: „a Siemens mérnökei hozzászoktak ahhoz, hogy évekig dolgoztak, amikor új termékeket dobtak piacra. Most, hogy ugyanezt hat hónap alatt kell megtennünk,teljesen újra kell gondolnunk a munkamódszereinket.”

Tinnemeyer kiemeli, hogy AI szoftvereket használnak annak optimalizálására, hogy pontosan hová kell kerülniük a szervereknek. Ez 12%-kal nagyobb teljesítmény- és számítási kapacitást biztosított számukra.

A szoftveralapú megközelítéssel Gratzke is egyetért: „nincs más út a digitális eszközkészletek nélkül. Szoftveralapúnak kell lennie, szimulációnak kell lennie, különböző tudományágak összefogására van szükség. Legyen szó akár a Simcenterről, akár a digitális ikertechnológiánkról, ott kezdődik minden. Ceruzával és papírral nem fogjuk ezt a kihívást a szükséges sebességgel megoldani.”

Mi a helyzet a fenntarthatósággal és az életciklus-kihívásokkal?

Gratzke ennek kapcsán egy olyan kritikus kérdést vet fel, amelyet az iparág nem teljesen válaszolt még meg: az adatközpontok átlagos élettartama mindössze nyolc év, de mi lesz utána?

Aztán mindent ki kell szedni és ki kell cserélni, mert az iparág technológiája olyan gyorsan fejlődik. Mit csinálnak ezzel a sok berendezéssel? Rengeteg nemesfém és ásványi anyag van benne, amelyeket vissza akarnak nyerni és kinyerni. A környezeti hatás figyelmet igényel.

Az AI-infrastruktúra ilyen sebességű kiépítéséhez újra kell gondolni a chipek anyagait, a hulladékhő-visszanyerő rendszereket, a hűtési hőmérsékleteket és az energiaforrásokat. A mesterséges intelligencia exponenciális növekedésével lépést tartani kell a zöld energiával.

A PUE utáni korszak: amikor már az számít, mit termel az energia

Hosszú ideig a PUE (Power Usage Effectiveness) volt az adatközpontok hatékonyságának alapmutatója. Minél közelebb volt az érték az 1,0-hoz, annál jobb. Az AI azonban új kérdést tesz fel: nem azt, hogy mennyire hatékony az infrastruktúra, hanem azt, hogy mit állít elő.

Így jelenik meg a tokens-per-watt fogalma – vagyis hogy egy watt energiából mennyi hasznos AI-output keletkezik, ami már nem technológiai mutató, hanem üzleti mérce.

Az adatközpont mint AI-gyár

A Siemens szerint tehát az adatközpontok fejlődése egyszerre több dimenzióban gyorsul fel: a skála megawattról gigawattra nő, a teljesítménysűrűség többszörösére ugrik, a hűtési megoldások átalakulnak, miközben az innovációs ciklusok radikálisan lerövidülnek.

Ez vezet el az úgynevezett „AI factory” modellhez, amiben az adatközpont többé nem háttér-infrastruktúra, hanem értéket termelő üzem.

Kihívások az energiában, a hőelvezetésben és a komplexitásban

A növekedés ára jelentős: extrém energiaigény, hálózati korlátok, hőelvezetési problémák és egyre komplexebb rendszerek jelennek meg.

A legnagyobb kihívás azonban nem egy-egy területben rejlik, hanem abban, hogy ezeket egyszerre kell optimalizálni.

A Siemens rendszerszintű válasza az AI-korszakra

A Siemens erre a kihívásra nem izolált technológiákkal, hanem integrált megközelítéssel reagál. A cél az, hogy a számítási kapacitás, az energiaellátás és a hűtés ne külön rendszerekként működjenek, hanem egymással szorosan összekapcsolt egységként.

Ennek egyik kulcsa a digitális iker, amely lehetővé teszi az adatközpont működésének előzetes modellezését és folyamatos optimalizálását. Egy ilyen környezetben már a tervezés során szimulálható, hogyan reagál a rendszer különböző terhelésekre, majd az üzemeltetés során valós időben finomhangolható.

Erre épül az automatizáció, amely összekapcsolja a számítási az energiafelhasználás és a hűtés adatait. Az AI-adatközpontok esetében ugyanis nem elegendő az egyes alrendszerek külön optimalizálása: a teljes infrastruktúrát kell egy rendszerként kezelni

Az energia oldalán a hangsúly a skálázható, nagy teljesítményű infrastruktúrán van, amely képes kezelni a gigawattos igényeket és a gyorsan változó terhelési mintázatokat.

Ezzel párhuzamosan a hűtés is alapjaiban alakul át. A növekvő teljesítménysűrűség miatt a folyadékhűtés és a precíz termikus optimalizáció már nem opcionális, hanem a működés feltétele.

Mindezt egy nyílt ökoszisztéma egészíti ki, amelyben különböző technológiai partnerek együttműködése biztosítja, hogy a számítás, az energia és az infrastruktúra rugalmasan és gyorsan skálázható legyen.

Az új mérce a produktivitás

Az adatközpontok jövője nem az energiafogyasztás minimalizálásáról szól., hanem arról, hogy mennyi értéket lehet előállítani egységnyi energiából.

A kérdés tehát már nem az, hogy milyen a PUE, hanem az, hogy mennyi a tokens per watt.

The post Nem szerverpark többé, hanem gyár: az AI teljesen átírja az adatközpontokat appeared first on digitrendi.hu.