A fejlesztés révén a világítás, a fűtés-hűtés, az árnyékolás, a beléptetés, valamint az energiafelhasználás felügyelete és irányítása egyszerűbbé válhat. A cél nem pusztán a kényelmesebb kezelés, hanem az energiahatékonyság javítása és az üzemeltetési költségek csökkentése.

A partnerség azért is figyelemre méltó, mert két olyan szereplőt hoz össze, amelyek eltérő területeken számítanak meghatározónak. Az ABB az ipari automatizálás és az épületirányítás világából érkezik, míg a Samsung neve elsősorban a fogyasztói elektronikai és okoseszközös ökoszisztémákhoz kapcsolódik. A közös fejlesztés jól jelzi, hogy az okosépületek piacán egyre inkább összemosódnak az ipari és a digitális technológiai megoldások.

A bejelentés egy másik szempontból is érdekes: ismét reflektorfénybe kerül az IoT, vagyis az internetre kapcsolt eszközök technológiája. Bár az elmúlt években a mesterséges intelligencia elvonta a figyelmet számos digitális trendről, a háttérben tovább folytatódott az érzékelők, mérők, vezérlők és intelligens rendszerek összekapcsolása. Az ABB és a Samsung fejlesztése ennek az evolúciónak egy újabb állomása, ahol már nem egyetlen épület vagy eszköz működik okosan, hanem teljes ingatlanportfóliók kezelhetők egységes rendszerként.

A megoldás a szállodaipar számára is tartogat újdonságokat. Az integráció lehetővé teszi, hogy a vendégek saját okostelefonjukról szabályozzák a szobák világítását, hőmérsékletét vagy árnyékolását, miközben az üzemeltetők pontosabb képet kapnak az energiafelhasználásról és a helyiségek kihasználtságáról.

A két vállalat szerint az integráció első tesztjei Németországban, Hollandiában és Dániában indulnak el még idén. A cél annak bemutatása, hogy az összekapcsolt épületautomatizálási és IoT-rendszerek miként járulhatnak hozzá a fenntarthatóbb, energiahatékonyabb és felhasználóbarátabb épületek működéséhez.

The post Amikor az épületüzemeltetés is adatvezérelt lesz appeared first on digitrendi.hu.

A prémium okostelefonok javítása sokszor nem is a szervizelés miatt kellemetlen, hanem azért, mert időt kell szakítani a készülék leadására és átvételére. Ezt próbálja egyszerűbbé tenni a világ vezető mobilgyártójának magyarországi Mobilfutár szolgáltatása, amely Budapest területén háztól házig intézi a garanciális javítás logisztikáját.

A szolgáltatás lényege, hogy a felhasználóknak nem kell szervizpontot felkeresniük. A 14 óráig bejelentett készülékeket a szervizpartner akár még aznap, de legkésőbb a következő munkanapon átveszi az előre egyeztetett helyszínen, majd a javítást követően visszaszállítja azokat.

A Mobilfutár jelenleg a Samsung legújabb prémium modelljeihez érhető el, köztük a Galaxy Z Fold7, Galaxy Z Flip7, Galaxy S25 Edge, Galaxy S25 Ultra, valamint a Galaxy S26 sorozat készülékeihez. A márka ígérete szerint a modellek köre a jövőben tovább bővülhet.

A szolgáltatás igazából már tavaly augusztustól elérhető, ezen idő alatt már több száz készülék jutott el így a szervizbe és vissza a tulajdonosához. A Samsung szerint a rendszer egyik legnagyobb előnye a rugalmasság: az átvétel helye és időpontja a felhasználók napi programjához igazítható.

A Mobilfutár a Samsung ügyfélszolgálatán, a szervizpartner TMX felületén, valamint a gyártó weboldalán keresztül is igényelhető.

The post Szerviz sorban állás nélkül: házhoz megy a Samsung Mobilfutár appeared first on digitrendi.hu.

A fejlesztés célja, hogy a korábban különálló rendszerek helyett egységesebb, valós idejű adatokra épülő működés jöjjön létre. Az új platform támogatja a költségvetési tervezést, az adóigazgatást és a humánerőforrás-menedzsmentet, miközben gyorsabb és átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé.

A leglátványosabb eredmény az adóügyekben született

A madridi önkormányzat az elmúlt években fokozatosan építette fel az új rendszert. Az egyik leglátványosabb eredmény az adóügyi területen jelentkezett, ahol az egységes adatkezelésnek és a megtisztított törzsadatoknak köszönhetően jelentősen javult a működési hatékonyság.

Carlos Lacerda, az SAP dél-európai régiójának vezetője szerint a technológia ma már stratégiai eszköz a közigazgatás számára. Úgy véli, a korszerű digitális megoldások egyszerűsíthetik a folyamatokat, összekapcsolhatják az információkat, és valós idejű adatokkal támogathatják a döntéshozatalt.

A madridi projektnek magyar vonatkozása is van. Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója szerint a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a közigazgatási digitalizáció kézzelfogható eredményeket hozhat mind a hivatalok működésében, mind az állampolgárok ügyintézési élményében. Hozzátette: a változó intézményi környezet új lehetőségeket teremthet az önkormányzati digitalizáció további fejlesztésére Magyarországon is.

A szakértők szerint a jövő egyik fontos kérdése lehet, hogy a hazai önkormányzatok miként tudják a jelenleg több rendszer között megosztott pénzügyi és adóügyi folyamatokat egységesebb digitális alapokra helyezni. Madrid példája azt mutatja, hogy az adatvezérelt működés nemcsak hatékonyabb ügyintézést, hanem megalapozottabb döntéseket is eredményezhet.

The post Mit tanulhatnak a magyar önkormányzatok Madrid digitális átalakulásából? appeared first on digitrendi.hu.

Rekordmagasságban az innovációs index

A bank által öt évvel ezelőtt bevezetett innovációs index idénre történelmi csúcsra ugrott. A nettó 300 millió forint feletti árbevételű hazai közép- és nagyvállalatok körében végzett kutatás szerint az index értéke fél év alatt 27-ről 33 pontra nőtt. A javulás különösen figyelemreméltó, mert az indexet alkotó valamennyi almutató – a digitális, a tervezett és a megvalósult innováció, valamint az innovációs stratégia – egyaránt rekordértéket ért el.

A digitális alindex 42 pontra emelkedett, ami jól mutatja, hogy a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a technológiai fejlesztésekre. Kiemelkedő a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások növekedése is: az ilyen projektek aránya 24 százalékról 36 százalékra ugrott egyetlen év alatt.

A háttérben az áll, hogy a vállalkozások és a szolgáltatók egyaránt érzékelik: az ügyféligények gyorsabban változnak, mint korábban bármikor. A felhasználók ma már ugyanazt az egyszerű, gyors és személyre szabott élményt várják el pénzügyeiktől, mint amit a legnépszerűbb digitális platformokon megszoktak.

Kötelező AI-jogosítvány a bankon belül

A téma kapcsán a bejelentésen elhangzott, hogy a mesterséges intelligencia használata nemcsak az ügyfeleknek kínált szolgáltatásokban jelenik meg, hanem a bank belső működésében is. A K&H munkatársai számára kötelezővé tették az úgynevezett „AI-jogosítvány” megszerzését, amely a technológia felelős és hatékony alkalmazásához szükséges ismeretek elsajátítását szolgálja.

Ez a lépés is jól jelzi, hogy a pénzügyi szektorban az AI már nem kísérleti technológiának számít, hanem a mindennapi működés részévé vált.

A banki szolgáltatásokból mobilitási ökoszisztéma lesz

A K&H innovációs stratégiájának egyik legérdekesebb eleme az úgynevezett élethelyzet-alapú megközelítés. A bank szerint az ügyfelek ma már nem különálló pénzügyi termékeket keresnek, hanem olyan megoldásokat, amelyek egy adott élethelyzethez kapcsolódó valamennyi feladatot leegyszerűsítik.

Ennek egyik példája a mobilitási ökoszisztéma, amely a banki applikációban egyesíti az utazáshoz és autóhasználathoz kapcsolódó szolgáltatásokat. Az ügyfelek többek között:

• utazást tervezhetnek,

• közlekedési jegyet vagy bérletet vásárolhatnak,

• parkolást indíthatnak,

• autópálya-matricát vehetnek,

• használtautó-vásárláshoz költségkalkulátort használhatnak,

• valamint pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokat érhetnek el ugyanazon a felületen.

A koncepció lényege, hogy az ügyfélnek ne kelljen különböző alkalmazások és szolgáltatók között váltogatnia, hanem egyetlen digitális környezetben intézhesse ügyeit.

Új digitális szolgáltatások indultak

Az innovációs vezetők több olyan fejlesztésről is beszámoltak, amelyek mostanában váltak elérhetővé az ügyfelek számára.

Ezek közé tartozik a több mint 40 ezer regisztrációval rendelkező Kate Coin kedvezményprogram, a mobilbankba integrált Digitális Állampolgárság Program (DÁP), valamint a mobilon megnyitható Tartós Befektetési Számla (TBSZ), amelyből az indulást követő alig több mint egy hónap alatt közel ezer nyílt.

A fejlesztések között szerepel továbbá a kizárólag internetes vásárlásokhoz használható virtuális bankkártya, amely külön számlával és rugalmas biztonsági beállításokkal működik, valamint a devizaszámlákhoz kapcsolódó új funkciók, amelyek lehetővé teszik az euróalapú számlákról indított külső átutalásokat is.

Startupokkal építik a jövőt

A K&H szerint az innováció nem kizárólag házon belül születik. A nemzetközi bankcsoporthoz tartozó Start it @ K&H program jelenleg 17 startupot támogat, és olyan területeken keres új megoldásokat, mint a mesterséges intelligencia, a mobilitás vagy az egészségügy.

A rendezvényen bemutatott egyik legsikeresebb projekt a Marokbaba volt, amely a 0–8 éves gyermekek mozgásfejlődésének, valamint idegrendszeri, értelmi és érzelmi fejlődésének támogatására kínál innovatív fejlesztőeszközöket és oktatási megoldásokat. A program következő lépése akár a nemzetközi piacra lépés támogatása is lehet.

A verseny már közel sem a hagyományos pénzügyi termékekről szól

A bemutatott fejlesztések alapján jól látható, hogy a bankok közötti verseny egyre kevésbé a hagyományos pénzügyi termékekről szól. A kérdés már nem az, hogy ki kínál jobb számlacsomagot vagy hitelt, hanem az, hogy melyik szereplő képes hosszú távon a digitális ügyfélkapcsolat központjában maradni.

Ebben a versenyben a mesterséges intelligencia, az ökoszisztéma-alapú szolgáltatások és a startupokkal kialakított együttműködések egyszerre jelentenek technológiai és üzleti előnyt. A pénzügyi szektor pedig egyre inkább platformgazdasági logika szerint működik.

The post K&H: az innováció már nem termék, hanem ökoszisztéma appeared first on digitrendi.hu.

A vállalat dunavecsei Duna Smart Power Systems (DSPS) okosgyára mostantól anyagilag is támogatja a környezeti neveléshez kapcsolódó programokat, valamint az ökoszisztéma-helyreállítási munkákat. Az erről szóló megállapodás két évre szól, és nemcsak a természetvédelem, hanem a szemléletformálás szempontjából is fontos mérföldkőnek számít.

A támogatás egyik legérdekesebb eleme, hogy abból a Natura 2000 hálózat részét képező Peszéri-erdő helyreállítási programjaiban részt vevő egyetemi hallgatók munkáját is segítik. Emellett fiatalok számára szervezett oktatási és szemléletformáló eseményeket is finanszíroznak majd.

A kapcsolat már öt éve épül. A természetvédelmi szakemberek korábban őshonos facsemetékkel és szakmai támogatással segítették a vállalat biodiverzitási programját, miközben a Schneider Electric munkatársai több alkalommal is részt vettek önkéntes természetvédelmi akciókban, például a nem odavaló fajok eltávolításában.

Különleges tóval bővül a dunavecsei telephely

A projekt egyik legizgalmasabb eleme talán egy különleges, kisméretű tó létrehozása a dunavecsei telephelyen. A cél nem csupán egy zöldebb környezet kialakítása volt, hanem annak vizsgálata is, hogyan reagál a helyi élővilág egy őshonos növényekkel betelepített új élőhelyre. A területet folyamatosan monitorozzák, és a dolgozókat is bevonják az adatgyűjtésbe egy mobilalkalmazás segítségével futó „Bioblitz” programon keresztül.

A környezetvédelmi szemléletformálás a gyár falain kívül is megjelenik. A vállalat dolgozói madáretetőket, sünodúkat és denevérlakokat készítettek, amelyeket részben a telephely környékén helyeztek el, részben pedig helyi iskolák és óvodák kaptak meg. A programhoz interaktív természetvédelmi előadások is kapcsolódtak.

A jövőbeni tervek között szerepel egy belső tanösvény kialakítása is, amely információs táblák segítségével mutatná be a dolgozóknak és a látogatóknak a gyár legfontosabb környezetvédelmi és biodiverzitási kezdeményezéseit.

A történet azért is figyelemre méltó, mert jól mutatja: a fenntarthatóság ma már nemcsak vállalati kommunikációs elem, hanem egyre inkább közösségi és oktatási szerepvállalás is. A technológiai szektor és a természetvédelem együttműködése pedig olyan projekteket eredményezhet, amelyek hosszabb távon a helyi közösségek gondolkodását is formálják.

The post Biodiverzitástól a Bioblitzig: különleges természetvédelmi projekt fut Dunavecsén appeared first on digitrendi.hu.

A díjjal a szervezők célja, hogy bemutassák és elismerjék a digitális gazdaságban dolgozó női szakembereket, akik szakmai munkájukkal hozzájárulnak a technológiai területek fejlődéséhez.

Ezekben kimondottan alacsony a női munkavállalók jelenléte, és uniós átlag alatti a munkaerőpiacra frissen belépő női digitális szakemberek aránya. Különösen a magas képzettségű és vezetői pozíciókban kevés a nő, így a szektor számára továbbra is komoly kihívás a női tehetségek megtartása és támogatása.

A fődíjas a hazai tudományos életben is igen aktív

Idén együttvéve 35 női szakembert pályáztattak a vállalkozások, a jelöltek körébe kiválasztottak közül a szakmai zsűri Biró Gabriella kiberbiztonsági szakértőnek ítélte oda az idei fődíjat. (Lapunk főszerkesztője is a jelöltek között volt.)

Biró Gabriella közel két évtizedes pályafutása során a magyar kiberbiztonsági és pénzügyi informatikai szektor egyik meghatározó szakértőjévé és vezetőjévé vált. Jelenleg szabadúszó szakértőként, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójaként és doktoranduszaként a tudományos életben is aktív, kutatási területei a kiberbiztonság, a digitalizáció és a pénzügyi stabilitás határterületei.

Az idei különdíjasok

A WiTH különdíját a jövő generációjának mentorálásáért ítélték oda Kulcsár Alexandrának, aki 29 éves tanácsadói múlttal és 150 sikeres projekttel a háta mögött a NOREX ERP Consulting alapító ügyvezetője. Szakterülete az ERP-bevezetések és a digitális transzformáció, saját vállalkozása előtt multinacionális és BIG4 cégeknél dolgozott.

A Magyar DigiLean Egyesület alapítójaként és elnökségi tagjaként a hazai gyártóvállalatok digitalizációs edukációjáért és szemléletváltásáért tevékenykedik, címzetes egyetemi docensként és mentorként pedig évtizedek óta támogatja a jövő szakembereit és a női vállalkozókat.

Az IVSZ különdíját Földesi-Badó Gabriella kapta, aki gazdaságinformatikusként először alkalmazástámogatással és IT-audittal foglalkozott, majd a SimplePaynél üzleti elemzőből vált terméktulajdonossá és több százezer felhasználót kiszolgáló online fizetési rendszerek fejlesztésében és működtetésében vállal kulcsszerepet. Kiemelt figyelmet fordít a női szerepvállalás támogatására és a junior kollégák szakmai mentorálására.

The post Kiberbiztonsági szakértő a digitális gazdaság idei női példaképe appeared first on digitrendi.hu.

A digitális kommunikáció leegyszerűsíti a kapcsolattartást, de közben új konfliktusforrásokat is teremt. Egy országos kutatás szerint a magyarok kétharmadának már kellett magyarázkodnia félreértett üzenetek miatt – különösen akkor, amikor az érzelmi árnyalatok elvesznek a képernyőn.

A gyorsaság ára: amikor a szöveg kevés

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy bár sürgős helyzetben még mindig a telefonhívás dominál (10-ből 8 ember ezt választja), összetettebb témáknál már bizonytalanabbak vagyunk.

• A fiatalok (26 év alatt) fele inkább üzenetben intézi ezeket

• Az idősebbek kétharmada viszont továbbra is telefonál

• A munkahelyi és személyes egyeztetésekben generációs törésvonal látszik

Ez nem csak szokás kérdése – hanem kommunikációs hatékonyságé.

Emoji: univerzális nyelv vagy új konfliktusforrás?

A digitális beszélgetések egyik legérdekesebb paradoxona, hogy az emojik egyszerre segítenek és ártanak.

A kutatás főbb megállapításai:

• A válaszadók több mint fele kerül bizonyos emojikat, mert félreérthetők

• 43% nem értette egy hangulatjel jelentését

• A lájk (👍) az egyik legmegosztóbb jel

• A klasszikus mosoly 🙂 a fiatalok egy részének már inkább negatív

Vagyis ami az egyik generációnak barátságos visszajelzés, az a másiknak akár passzív-agresszív üzenet is lehet.

Mi idegesíti leginkább a felhasználókat?

A digitális kommunikáció frusztrációs térképe elég egyértelmű:

• helyesírási hibák (84%)

• írásjelek hiánya (75%)

• túl sok emoji (70%)

Ez már nem csak esztétikai kérdés – hanem értelmezési bizonytalanság, ami konfliktushoz vezet.

A digitális kommunikáció során kialakuló félreértések mögött gyakran az áll, hogy a chatből hiányoznak azok a finom jelzések, amelyek a személyes vagy hangalapú beszélgetésekben természetesen jelen vannak. Nem halljuk a hangsúlyt, nem érzékeljük a reakciók tempóját, és az érzelmi árnyalatok is elvesznek. Emiatt egy rövid válasz – például egy egyszerű „oké.” – teljesen eltérő jelentést kaphat attól függően, ki és milyen helyzetben olvassa.

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem maga az írásos kommunikáció jelent problémát, hanem az, amikor nem megfelelő helyzetben használjuk. Bizonyos szituációkban – például konfliktus vagy érzékeny témák megbeszélésekor, bonyolult egyeztetések során vagy érzelmi reakciót igénylő helyzetekben – a telefonhívás jóval hatékonyabb lehet, mert segít elkerülni a félreértéseket és pontosabban közvetíti a szándékot.

Ezért nem csökken a hangalapú kommunikáció szerepe

A fenti trendekre reagálva a szolgáltatók is egyre inkább felismerik, hogy a hangalapú kommunikáció szerepe nem csökken, hanem átalakul. A Yettel Magyarország például olyan konstrukciókkal kísérletezik, amelyek kifejezetten a telefonhívások használatát ösztönzik azokban a helyzetekben, amikor a szöveges kommunikáció félrevezető lehet.

Ez jól illeszkedik a kutatás tanulságaihoz: a jövő nem a chat vagy a hívás kizárólagosságáról szól, hanem a tudatos választásról.

The post Félreértett emojik és digitális konfliktusok: ezért telefonáljunk inkább appeared first on digitrendi.hu.

A Megoldások a holnapért kihívás 2026-os döntője ismét bebizonyította, hogy a fiatalok nemcsak érzékenyek a környezetük problémáira, de bátran nyúlnak a legmodernebb technológiai eszközökhöz is azok megoldásához. A verseny hatodik évadában a Fenntartható megoldások, Az egészség jövője és a Változás a sport erejével témákban hoztak újításokat a diákok, a döntősök pedig szakértő mentorok segítségével csiszolták projektjeiket a fináléra.

A zsűri idén a kreativitás, a kritikai gondolkodás, a megalapozottság, valamint a kommunikáció és az együttműködés szempontjai alapján választotta ki a legjobbakat.

A mezőny, amely a jövőt építi

Dobogós projektek

FocusFlow (Lauder Javne Iskola)

Biró Dániel, Biró Samu és Lengyel Samu projektje

AI-alapú időmenedzsment alkalmazás, amely a halogatás csökkentésével segíti a diákok tanulását, miközben a stressz mérséklésére és a hatékonyabb munkavégzésre fókuszál.

Terepőrök (Nyíregyházi SZC Bánki Donát Műszaki Technikum és Kollégium)

Nizsalóczki Gábor és Fazekas Marcell projektje

Egy permetezőkre szerelhető okoseszköz, amely precíziós adatgyűjtéssel teszi hatékonyabbá az invazív növények elleni védekezést, csökkentve a vegyszerhasználatot és a környezeti terhelést.

Motipad (Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium)

Dinnyés István és Héjjas Márton projektje

Közösségi padokra telepíthető, egyszerű hangszórórendszer, amely az idősek közötti kapcsolatteremtést segíti, csökkentve az elmagányosodást és erősítve a közösségi élményt.

További döntős projektek

ENM Trió (Debrecen)

az ENM Trió projektje

A „NyugiBox” egy zajcsökkentett, újrahasznosított anyagokból készült pihenőkabin, amely csendes, biztonságos teret teremtene az iskolai környezetben a mentális feltöltődéshez.

LogicLab (Siófok)

a LogicLab csapat projektje

Játékos logikai feladatokra épülő megoldás, amely az AI használatából fakadó „kognitív lustaság” ellensúlyozását célozza, fejlesztve a kritikai gondolkodást.

Somogyi Kids

a Somogyi Kids csapat projektje

Közösségépítő kártyajáték, amely a helyes táplálkozást és az egészségtudatos életmódot tanítja kortárs élményeken keresztül.

STEAMFlow (Budapest)

a STEAMFlow csapat projektje

Élményalapú, építhető tanulási eszköz, amely a kreativitást és a gyakorlati gondolkodást erősíti az oktatásban.

CherryBomb (Székesfehérvár)

a CherryBomb csapat projektje

Humoros és vizuális elemekre építő KRESZ-applikáció, amely az e-rollerezők biztonságos közlekedését támogatja.

„A gyerekekkel az intertemporális döntésekről is beszélgettünk egy jövőkutató workshop keretében. Ezek azok a döntések, amelyeket ma hozunk meg, de az eredményük holnap vagy akár évekkel később születik meg. Ez a verseny pont az ilyen döntésekről szól. A fiatalok azonosítanak egy problémát, majd megoldást keresnek rá: utánajárnak, tanulmányokat olvasnak, aztán bemutatják nekünk a válaszaikat az adott társadalmi kérdésre. Az ilyen gyerekekből, diákokból lesznek olyan felnőttek, akik aktívan alakítják a jövőjüket, a jövőnket” – mondja Dr. Meskó Bertalan, a kihívás fővédnöke, orvosi jövőkutató, a The Medical Futurist Institute vezetője.

A 2026-os évad döntője ismét megmutatta, hogy a technológia akkor a leghatékonyabb, ha emberséggel és empátiával párosul, és a győztes projektek nem csupán szoftverek vagy mechanikai megoldások, hanem valódi válaszok korunk égető kérdéseire.

„Az idei kihívás ismét rámutatott arra a hatalmas erőre, amely a fiatalokban rejlik: nemcsak ötleteik vannak, egy ilyen verseny során olyan képességekben is nagyot erősödnek, mint az együttműködés, a kritikai gondolkodás és a kitartás. A csapatok nem csupán egy problémára találtak választ, hanem bebizonyították, hogy képesek közösségben gondolkodni és rendszerszinten közelíteni a megoldásokhoz. Szuper látni, hogyan válnak ezek a diákok a jövő tudatos, empatikus formálóivá, akik a technológiát a társadalmi jó szolgálatába állítják” – fogalmazott Borsos Dorottya, az Edisonplatform vezetője.

„Minden évben különleges élmény látni azt a fejlődési utat, amelyet a diákok a program során bejárnak. Fontos tanulság lehet, hogy a technológia, például az AI ereje akkor válhat valódi értékké, ha egy jó cél és őszinte tenni akarás vezérli. Látva a csapatok elkötelezettségét és a megoldásaik mögött meghúzódó mély empátiát, nemcsak a szakmai teljesítményükre lehetünk büszkék, hanem arra a szemléletmódra is, amellyel a jövő problémáihoz állnak: érzékenységgel és tettvággyal” – mondta Samu Zsófia, a Samsung Electronics Magyarország kommunikációs vezetője.

The post Megoldások a holnapért: AI, zöld tech és közösségi innováció: ezek a témák foglalkoztatják alfa és a Z generációt appeared first on digitrendi.hu.

Bár az utasforgalom várhatóan több mint duplájára nő 2040-re, sok repülőtér még mindig akár 30-nál is több, egymástól elkülönített, szigetszerűen működő rendszert üzemeltet a terminálokon, a földi és a légi kiszolgálásban. Az integráció hiánya nemcsak a működési hatékonyságot csökkenti, de megnehezíti a valós idejű döntéshozatalt is.

Emellett a repülőterekre is egyre nagyobb nyomást helyez többek között a nettó zéró kibocsátás elérésére kitűzött 2050-es határidő, valamint az emelkedő energiaköltségek kezelése, amelyek a repülőtéri működési kiadások 10–15 százalékát adják.

A világ egyik meghatározó energia-technológiai vállalatának, a Schneider Electric-nek az AVEVA szoftverére épülő IPOC egyetlen platformban egyesíti az energiamenedzsment, automatizálási és ipari rendszereket. Így közvetlen kapcsolatot teremt a repülőtéri rendszerek, az üzemeltetésben dolgozó szakemberek és a kritikus folyamatok többsége között.

A platform átfogó képet nyújt a terminálokon működő, a légi és földi kiszolgáló rendszerekről, javítva a koordinációt és a valós idejű döntéshozatalt. Az adatok támogatják a problémák korai felismerését és az incidensek gyorsabb osztályozását, zavarok esetén segítve az üzemeltetőket a gyorsabb reagálásban.

Az IPOC integrálja a valós idejű energiafelhasználási adatokat és a kapcsolódó üzemeltetési információkat. A sablonalapú architektúra felgyorsítja a szabványosított eszközök bevezetését: a modelleket elég egyszer létrehozni, ezután több helyszínen is fel lehet használni őket. Ez lehetővé teszi a repülőterek számára, hogy többletköltségek nélkül szabványosítsák az egyes terminálokon az eszközök modellezését.

Eredményes teszt Barcelonában

A barcelonai El Prat repülőtéren az egymástól elkülönülve működő 20 rendszert az IPOC-hoz hasonló AVEVA System Platform-mal váltották le. A platformmal az üzemeltetők egyetlen, egységes felületen követhetik a terminál, a poggyászkezelés, a HVAC (fűtés, hűtés, szellőztetés) rendszerek és az erőmű működését. Így kevesebb az energia- és erőforrás-pazarlás, és hatékonyabbá válik a létesítmény működése.

Az új platform kulcsszerepet játszott a jelentős fejlesztésekben, például az új terminál, a kifutópálya és a műholdas kapcsolatot biztosító épület megvalósításában. Emellett hozzájárult ahhoz is, hogy a repülőtér évente több mint 29 millió utasnak nyújtson jobb utazási élményt.

The post Hatékonyabb és fenntarthatóbb működést ígér a reptereknek ez a megoldás appeared first on digitrendi.hu.

A Connect Day Budapest nem egyszerű technológiai bemutatóként tért vissza, hanem egy olyan szakmai találkozási pontként, ahol a technológia és a valós üzleti működés kapcsolódott össze. A rendezvény lehetőséget teremtett arra, hogy a hazai SAP-ökoszisztéma szereplői ismét személyesen osszák meg tapasztalataikat – egy olyan időszakban, amikor a vállalatok már nem különálló digitalizációs projekteket keresnek.

A fókusz egyértelműen eltolódott: nem izolált fejlesztésekben, hanem összekapcsolt, vállalati szintű megoldásokban gondolkodnak. A program ezt a szemléletet követte végig, konkrét implementációkon és valós üzleti példákon keresztül.

Nem technológia, hanem működési modell

Az esemény egyik legerősebb üzenete az volt, hogy a vállalati átalakulás ma már nem egy-egy rendszer bevezetéséről szól. Az SAP Hungary a teljes működést átfogó megközelítést mutatta be, ahol az egyes területek nem különálló rendszerekként, hanem egy integrált modell részeként működnek.

A hat tematikus szekció ennek megfelelően lefedte a vállalatok kulcsterületeit: a HR-től az adatplatformokon és az AI-n át a beszerzésen, ellátási láncon és pénzügyön keresztül egészen az ügyfélélményig.

Nemcsak rendezvény – hanem üzleti visszacsatolás is

A rendezvény egyik fontos sajátossága az volt, hogy a különféle szekciókban nemcsak az SAP mutatta be megoldásait, hanem az ügyfelek is visszajelzést adtak – akár kritikus formában is. Az előadások így nemcsak sikertörténeteket, hanem fejlesztési igényeket is megfogalmaztak, ami ritka, de annál értékesebb eleme az ilyen eseményeknek.

„Különösen nagy öröm számunkra, hogy hosszú idő után újra személyesen találkozhattunk ügyfeleinkkel és partnereinkkel Budapesten. Az SAP Connect Day Budapest nem egyszerűen egy rendezvény, hanem annak a bizonyítéka, hogy a magyar vállalatok nyitottak a valós üzleti értéket teremtő innovációra” – mondta Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

HR: adminisztrációból stratégiai funkció

A HR-fókuszú szekciók azt mutatták meg, hogy a terület szerepe alapjaiban változott meg. A hangsúly a készségalapú működésen, a toborzás újragondolásán és az adatalapú döntéshozatalon volt, amit az SAP SuccessFactors megoldásai köré szervezett előadások is jól illusztráltak.

A program egyértelművé tette, hogy a HR ma már nem pusztán támogató funkció, hanem stratégiai tényező, ahol az adatok, a szervezeti rugalmasság és az AI-támogatott döntések együtt formálják a versenyképességet.

AI és adatplatformok: a hype után a valóság

Az AI- és adatplatformokra épülő programrész azt mutatta meg, hogyan lehet az adatsilókat lebontani, a rendszereket integrálni, és az AI-t a mindennapi üzleti döntések részévé tenni.

A bemutatók külön hangsúlyozták, hogy:

• az automatizálás

• az intelligens ügynökök

• és a valós idejű adatok használata

már nem jövőbeli lehetőségek, hanem működő, mérhető üzleti képességek.

A hazai nagyvállalatok példái különösen erősen támasztották alá ezt a szemléletet.

Beszerzés: stratégiai szintre emelve

A Spend Management szekció azt mutatta meg, hogy a beszerzés és költségmenedzsment szerepe is jelentősen átalakult. A hangsúly az AI-alapú döntéstámogatáson, a beszállítói kockázatok kezelésén és az átlátható folyamatokon volt.

A beszerzés így már nem pusztán kontrollfunkció, hanem a vállalati működés egyik stratégiai eleme.

Ellátási lánc: valós idejű működés

A gyártási és logisztikai blokkokban az előadások azt mutatták meg, hogyan válik az ellátási lánc valós idejű, adatvezérelt rendszerré. A kereslettervezés, a raktármenedzsment és a terepi szolgáltatások egyaránt az intelligens előrejelzésekre és az automatizált támogatásra épülnek.

A bemutatott példák szerint ez az irány egyszerre növeli a pontosságot, a rugalmasságot és a vállalatok ellenállóképességét.

ERP és pénzügy: a döntéshozatal motorja

Az ERP–Finance–BTM blokk arra fókuszált, hogyan válik a modern ERP a pénzügyi és működési döntéshozatal aktív motorjává. A bemutatók összekapcsolták a pénzügyi átláthatóságot, a vállalatirányítás megújítását és a technológiai innovációt.

A szekcióban egyaránt megjelentek a legújabb nagyvállalati S/4HANA átállások és középvállalati felhőbevezetések, ami jól mutatta, hogy a modern ERP-megoldások minden vállalati méret esetén relevánsak.

Ügyfélélmény: az új versenytényező

A CX-témák azt hangsúlyozták, hogy az ügyfélélmény ma már a teljes vállalati működés egyik legfontosabb eleme. A személyre szabott kommunikáció, az adatalapú ügyfélismeret és a valós idejű reakciók együtt alakítják ki azt az élményt, amely hosszú távú lojalitást eredményez.

A téma kulcsüzenete: az ügyfélélmény nem kampányokból, hanem összehangolt működésből születik.

Különálló rendszerek helyett integrált, adatvezérelt működés

Az SAP Connect Day Budapest egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a vállalati digitalizáció új szintre lépett. A különálló rendszerek és projektek helyét egyre inkább az integrált, adatvezérelt működés veszi át.

A HR, a pénzügy, a beszerzés, az ügyfélkapcsolatok és az ellátási lánc nem külön területekként, hanem egyetlen összefüggő rendszer részeként jelennek meg.

A kérdés így már nem az, hogy egy vállalat bevezet-e egy új technológiát, hanem az, hogy képes-e ezeket egy működő, intelligens egésszé összekapcsolni.

The post Üzleti AI, adatalapú működés, valós vállalati tapasztalatokkal – újra találkozhatott a hazai SAP-közösség appeared first on digitrendi.hu.