Egy doboz tej vagy egy csomag felvágott esetében nem mindegy, hogy pontosan melyik gyártási tételről van szó, és meddig fogyasztható. A hagyományos vonalkód azonban csak a termék típusát azonosítja, nem tartalmazza az adott csomag lejárati dátumát vagy gyártási tételszámát. Így előfordulhat, hogy egy lejárt vagy időközben visszahívott áru a bolti ellenőrzésen is átcsúszik.

Többet tudnak az újgenerációs kétdimenziós kódok

Ezen változtathatnak a GS1 nemzetközi szabványügyi szervezet Digital Link szabványára épülő, új generációs kétdimenziós kódok. Ezek a termékazonosító mellett lejárati dátumot, tételszámot, sőt akár egyedi sorozatszámot is tartalmazhatnak. Ha a bolti informatikai rendszer megfelelően fel van készítve, a pénztárnál automatikusan ellenőrizheti, hogy az adott termék értékesíthető-e még.

A technológia egyik fontos előnye, hogy a rendszer nemcsak a lejárati időt, hanem a termékvisszahívásokat is figyelembe veheti. Ha például egy gyártó egy meghatározott tételt visszahív, a kasszarendszer megakadályozhatja annak értékesítését.

A Masterprint Jelöléstechnika Kft. szakértője, Miklós Péter szerint olyan informatikai háttér alakítható ki, amely a pénztárnál azonnal ellenőrzi, hogy kiadható-e az adott termék. Ez azért is lényeges, mert a pénztárosoknak nincs lehetőségük minden egyes árucikk lejárati dátumát külön ellenőrizni.

Közvetlenül elérhetővé válik a termék digitális adatlapja is

A QR-kódok ugyanakkor nemcsak a bolti ellenőrzést alakíthatják át. A vásárlók okostelefonjukkal beolvasva a jelölést, közvetlenül elérhetik az adott termék digitális adatlapját. Ezen az összetevők, az allergéninformációk, a használati útmutatók, a receptötletek vagy akár a digitális garanciajegyek is helyet kaphatnak.

Az egyedi azonosítók a hamisítás elleni küzdelemben is szerepet kaphatnak. A megfelelő adatbázisokkal összekapcsolva ellenőrizhetővé válhat a termék eredete és útja. Hasonló elven működik a vényköteles gyógyszerek európai ellenőrzési rendszere is, amely kétdimenziós kódokkal segíti a készítmények eredetiségének vizsgálatát.

Az új jelölések bevezetése azonban a gyártók számára komoly technológiai feladatot jelent. A hagyományos vonalkódot ugyanis többnyire előre nyomtatják a csomagolásra, a változó adatokat, például a lejárati dátumot pedig később helyezik el rajta. Az új kódoknál viszont a tételenként, vagy akár termékenként változó információkat is pontosan és időben kell nyomtatni.

A nagy sebességű gyártósorokon a megfelelő felbontás és olvashatóság biztosítása különösen fontos. A német Leibinger nyomtatástechnológiai megoldásai ezt a feladatot is támogatják. A Masterprint által forgalmazott technológiák között olyan berendezések is vannak, amelyek nagy sebesség mellett képesek kétdimenziós kódok nyomtatására. A vállalat 2027-ben kifejezetten erre a feladatra fejlesztett új nyomtató bevezetését is tervezi.

A magyar fejlesztésű iscan.it felhőalapú rendszer a változó adatok kezelését, a digitális termékinformációk megjelenítését és a gyártósori nyomtatókkal való összekapcsolást segíti. A kamerás ellenőrzés azt is vizsgálhatja, hogy a kinyomtatott kód olvasható-e, illetve valóban a megfelelő adatokat tartalmazza-e. A rendszerrel a digitális termékadatlapok létrehozása és kezelése programozói ismeretek nélkül is megoldható.

A fejlesztéshez fogyasztói mobilalkalmazás is kapcsolódik

Ennek segítségével a vásárlók saját digitális terméktárat alakíthatnak ki, amelyben a beolvasott árucikkek adatai és dokumentumai később is visszakereshetők lehetnek. Ez a garanciális ügyintézést is egyszerűsítheti.

A megoldás egyik érdekes fogyasztóvédelmi lehetősége, hogy a telefon közvetlenül jelezheti, ha egy korábban megvásárolt termék visszahívás alá kerül. Ha a vásárló beolvasta és elmentette az adott árucikk azonosítóját, a rendszer a megfelelő tétel visszahívásakor figyelmeztetést küldhet neki. Ehhez természetesen a gyártói és fogyasztói adatbázisok összekapcsolására, a felhasználó részvételére és az adatvédelmi szabályok betartására is szükség lesz.

A technológia a gyártók és a márkák számára is új lehetőségeket nyithat. A digitális termékoldalakon keresztül közvetlen kapcsolatot alakíthatnak ki a vásárlókkal, hűségpontokat kínálhatnak, nyereményjátékokat szervezhetnek, és naprakészebb információkat kaphatnak a termékeik piaci aktivitásáról.

Magyarországon egyelőre nem terjedtek el az új szabvány szerinti QR-kódok. Az első hazai tesztek 2027-ben indulhatnak el, a Masterprint már egyeztet a gyártókkal és a márkákkal a gyakorlati bevezetésről.

A szélesebb körű elterjedéshez azonban időre lesz szükség. A Masterprint szakértője öt-tíz éves távlatban számít arra, hogy egyre több gyártó alkalmazza majd az új jelöléseket. Ha ez megvalósul, a QR-kód nemcsak a vásárlók tájékoztatásának eszköze lesz: a termék teljes életútjának követésében, a pontosabb visszahívásokban, a logisztika hatékonyabb szervezésében és az élelmiszer-pazarlás mérséklésében is szerepet kaphat.

The post Új QR-kódok jönnek a boltokba: a kassza a lejárt termékeket is kiszűrheti appeared first on digitrendi.hu.

A kiberbiztonsági cég AI-beszélgetésvédelmi funkciója automatikusan ellenőrzi a nagy nyelvi modellek válaszaiban szereplő linkeket, és figyelmeztet, ha azok adathalász, kártékony vagy potenciálisan kéretlen tartalomhoz vezetnek. A védelem az AI által generált szkripteket is vizsgálja, segítve a felhasználókat abban, hogy ne futtassanak véletlenül veszélyes kódot az eszközeiken. A funkció jelenleg a ChatGPT-vel működik, később további nagy nyelvi modellek támogatása is várható.

Az ESET az önálló feladatvégzésre képes AI-ügynökök használatából eredő kockázatokra is felkészült. A rendszer az ügynökök által használt vagy letöltött fájlokat, a programszkripteket és a külső hivatkozásokat még futtatásuk előtt ellenőrzi, emellett a gyanússá váló működést is figyeli. Ez utóbbit akár egy kártékony kiegészítő vagy az AI-ügynököt manipuláló utasítás is kiválthatja.

A cég egy ingyenes online AI Skills Ellenőrzőt is elérhetővé tett, amellyel az AI-eszközökhöz készült kiegészítők biztonsága vizsgálható. Az ESET bejelentése szerint az AI-ügynökök védelme és viselkedéselemzése helyben, a felhasználó eszközén működik, az ellenőrzéshez nem kell az adatokat a felhőbe feltölteni.

The post Az AI válaszaiban ajánlott linkek is rejthetnek veszélyt appeared first on digitrendi.hu.

Nemcsak a hátat masszírozza, hanem a karokat és a lábakat is egymástól függetlenül képes mozgatni a Bodyfriend 733 robotizált masszázsfotel. A fejlesztés a robotika, az otthoni wellness és a digitális egészségtechnológia találkozását mutatja meg. A CES technológiai kiállításon díjazott koncepcióból idén szeptemberre, a berlini IFA-ra lett működő termék. A masszázsfotel forgalmazó Kyokei tájékoztatása szerint Európában mindössze négy példány érhető el a robotfotelből, amelyek egyike a cég hazai bemutatótermében kipróbálható.

A különlegesség nem pusztán a masszázsban rejlik. A fotel mechanikája a váll, a csípő és a boka átmozgatását, különféle nyújtó mozdulatokat, valamint ellenállásos gyakorlatokat is lehetővé tesz. A kialakítás a felhasználó leülését és felállását is segítheti, mérsékelve a hát és a térd terhelését.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a robotfotel kiválthatja a masszőrt. A szakember személyre szabott, célzott kezelést nyújt, míg a masszázsfotel előnye, hogy otthon, előre egyeztetett időpont nélkül is használható. A két megoldás inkább kiegészítheti egymást: a fotel a mindennapi kikapcsolódás és regenerálódás egyik eszköze lehet, a szakember munkáját azonban nem helyettesíti.

A Bodyfriend 733 jól példázza, hogy a masszázsfotelek fejlődése már nem csupán a programok számának növeléséről szól. A robotizált mechanika a hagyományos masszázson túl a test mozgatására is lehetőséget ad, új irányt nyitva az otthoni wellness-technológiák fejlődésében.

The post A robotfotel, amely nemcsak masszíroz, hanem már mozgat is appeared first on digitrendi.hu.

„Szia, hogy vagy?” – vagy inkább csak: „Megvan már az anyag?”

A kérdés nem feltétlenül arról szól, hogy ki mennyire udvarias. Lehet, hogy egyszerűen megváltozott az a közeg, amelyben kommunikálunk. Ami egy e-mailben még természetesnek számít, az egy folyamatos chatbeszélgetésben már fölösleges körnek tűnhet.

A Yettel 2026 júliusában végzett, 1027 fős, a 18–65 éves magyar internetező lakosságra reprezentatív kutatása éppen ezt a változást vizsgálta. A felmérés szerint a válaszadók közel felének van olyan ismerőse, aki online rögtön a lényegre tér, vagyis nem kezdi köszönéssel az üzenetet. A jelenség különösen a fiatalabbaknál gyakori: a 26 év alatti válaszadók kétharmada találkozott már ezzel. Ezzel szemben a 45–65 éves korosztály háromnegyedének kifejezetten fontos az üdvözlés.

A háttérben az is állhat, hogy az online kommunikáció egyre gyakrabban nem különálló üzenetekből, hanem folyamatos beszélgetésekből áll. A magyar kutatásban részt vevők 46 százaléka mondta azt, hogy folyamatos beszélgetésben van ismerőseivel. Ilyen helyzetben a minden egyes újabb üzenethez hozzátett „szia” valóban más funkciót tölt be, mint egy új e-mail vagy egy telefonbeszélgetés elején.

A digitális illem új szabályokat ír

A változás azonban nem azt jelenti, hogy az online kommunikációban megszűnt volna az udvariasság. Inkább arról van szó, hogy új jelek és új elvárások jelentek meg.

A Yettel kutatásának egyik érdekes ellentmondása éppen ez: miközben a fiatalok egy része kevésbé tartja fontosnak a beszélgetések köszönéssel való indítását, a mémekre adott reakciót már sokkal inkább az udvarias kommunikáció részének tekinti.

Guld Ádám médiakutató szerint az online kommunikációhoz ugyanúgy kialakulnak saját illemszabályok, ahogy korábban a telefonáláshoz vagy az e-mailezéshez.

És ebben a pontban a nemzetközi kutatások is érdekes adalékot szolgáltatnak.

Egy 2025-ben megjelent amerikai kutatás 395, 18 és 75 év közötti résztvevő online válaszait vizsgálta. A Cyberpsychology folyóiratban publikált kutatás azt állapítja meg, hogy a mémek, GIF-ek és emojik gyakoribb használata összefügg a nagyobb önfeltárással, a nagyobb intimitással és a kapcsolatok jobb fenntartásával. Vagyis ezek a vizuális elemek nem egyszerűen díszítőelemei az üzeneteknek, hanem a digitális kapcsolattartás eszközei is lehetnek.

Ez jól magyarázhatja azt is, miért lehet egy mém elküldése adott esetben fontosabb kommunikációs gesztus, mint egy formálisnak ható köszönés.

Egy kép néha tényleg többet mond egy mondatnál

A magyar kutatás szerint a válaszadók 65 százaléka használ mémet a beszélgetéseiben. A megkérdezettek több mint fele egyetértett azzal, hogy egy vizuális elem néha többet mond egy mondatnál, és közel ugyanennyien küldenek gyakran külön magyarázat nélkül képeket vagy videókat. A 18–26 évesek körében ez az arány már kétharmad.

A jelenség nem pusztán magyar sajátosság.

Egy 2024-ben publikált szisztematikus szakirodalmi áttekintés 17 korábbi tanulmány eredményeit vizsgálta az úgynevezett online „banter”, vagyis a játékos, ugratós, humoros kommunikáció és a digitális vizuális jelek kapcsolatáról. A kutatás szerint az emojik, GIF-ek, mémek és más vizuális elemek fontos részei lehetnek az online viccelődésnek: segíthetnek jelezni a szándékot és az érzelmi tónust, vagyis azt, hogy egy szöveget komolyan, ironikusan vagy játékosan kell-e értelmezni.

Ez azért sem mellékes, mert az írott kommunikációból hiányzik a személyes beszélgetések számos kiegészítő jele: a hanghordozás, az arckifejezés vagy éppen egy gesztus. Egy emoji, GIF vagy mém bizonyos helyzetekben ezek egy részét próbálja pótolni.

Csakhogy van egy bökkenő: nem mindenki ugyanazt érti ugyanazon a jelen.

A 2024-es szakirodalmi áttekintés arra is felhívja a figyelmet, hogy a digitális vizuális jelek kétértelműek lehetnek, és különösen a fiatalok közötti humoros kommunikációban félreértésekhez is vezethetnek. A jelentés ugyanis függhet a kapcsolat jellegétől, a helyzettől és attól is, hogy a résztvevők milyen közös kulturális kódokat ismernek.

A mém már közös nyelv is lehet

A mémek éppen azért érdekesek, mert sokszor nem szükséges hozzájuk magyarázat. A küldő és a címzett egyszerűen „tudja”, mit jelent az adott kép vagy jelenet az ő közös világukban.

Ezt egy 2023-as kutatás is alátámasztja, amely kifejezetten a mémmegosztást vizsgálta közeli kapcsolatokban. A kutatás szerint a résztvevők leggyakrabban a hozzájuk legközelebb álló emberekkel osztottak meg mémeket, és a humoros szórakoztatás céljából küldött mémek összefüggést mutattak a kapcsolati elégedettséggel.

Így a „küldtem egy mémet” valójában sokkal többet jelenthet annál, mint hogy valaki talált egy vicces képet az interneten.

Lehet egy belső poén, egy közös élmény felidézése, egy reakció valamire, amire nehéz lenne szavakat találni – vagy egyszerűen annak a jelzése, hogy „ezt megláttam, és rólad jutott eszembe”.

A fiataloknál már vizuális nyelvvé válik

A vizuális kommunikáció jelentősége különösen erős a fiatalabb generációknál. Egy 2026-ban publikált kutatás többszáz kínai Z generációs WeChat-felhasználó válaszait vizsgálta három kínai városban. A kutatás szerint a matricák használatát nem egyszerűen a szórakozás vagy a technológiai lehetőségek motiválják: fontos szerepet játszanak a társas kapcsolatok, az önkifejezés, az identitás és a közösséghez tartozás is.

A kutatás egyik érdekes megállapítása, hogy a matricák a fiatalok számára egyfajta vizuális nyelvvé válhatnak, amelyben humor, irónia és érzelmi árnyalatok is megjelennek. A szerzők szerint ezek a tartalmak a csoporthoz tartozás érzését is erősíthetik.

Persze a kínai WeChat-környezet nem azonos a magyar internetezők kommunikációs világával, ezért az eredményeket nem lehet egyszerűen a magyar fiatalokra vetíteni. A tendencia azonban jól illeszkedik a Yettel hazai kutatásának eredményeihez: a magyar felmérésben is a fiatalabb generációk körében gyakoribb a mémek, GIF-ek és más vizuális tartalmak használata.

Mi lesz a köszönéssel?

Valószínűleg nem tűnik el. Csak egyre inkább helyzetfüggővé válik. Egy új e-mail, egy hivatalos megkeresés vagy egy hosszabb szünet után újrainduló beszélgetés esetében továbbra is természetes az üdvözlés. Egy folyamatos Messenger- vagy WhatsApp-beszélgetésben viszont könnyen úgy érezhetjük, hogy nincs szükség minden egyes üzenet előtt újabb „szia”-ra.

A digitális etikett közben új szabályokkal egészül ki, például azzal, hogy mikor illik emojit használni, mikor elég egy reakció, mikor kell ténylegesen válaszolni egy mémre, és mikor válik egy hangüzenet inkább kényelmessé a küldőnek, mint a címzettnek.

Az is elképzelhető, hogy a hangüzenetek megítélésében szerepet játszik egyfajta technológiai ellenreakció: miközben a hangüzenet a mai üzenetküldők egyik funkciója, befogadási módja sokban emlékeztet a korábbi hangpostára. A címzettnek ugyanúgy végig kell hallgatnia a felvételt, miközben a szöveggel ellentétben nehezebb gyorsan átnézni vagy visszakeresni benne egy konkrét információt.

Utóbbi egyébként szintén érdekes generációs választóvonal. A Yettel kutatásában a válaszadók mindössze 45 százaléka mondta, hogy küld hangüzenetet, több mint negyedük pedig soha nem használja ezt a formát. A kutatás elemzése szerint a hangüzenet közvetlenebb és személyesebb, ugyanakkor a címzettnek nagyobb figyelmet kell fordítania a befogadására, mint egy írott üzenetre.

Talán éppen ez a digitális kommunikáció egyik legérdekesebb változása: miközben az üzenetek egyre gyorsabbak és tömörebbek, az udvariasság nem feltétlenül kevesebb lett. Csak más formában jelenik meg.

Lehet, hogy már nem az a legfontosabb kérdés, hogy „Miért nem köszöntél?”

Hanem az, hogy „Miért nem reagáltál a mémemre?”

The post A chatben már nem biztos, hogy köszönünk – egy mémre viszont illik válaszolni appeared first on digitrendi.hu.

Nem csak az fontos, hogy legyen tartalék áram

A szünetmentes tápegység, vagyis UPS alapvető feladata egyszerű: ha kiesik vagy ingadozik a hálózati áram, időt és stabilitást biztosít a kritikus rendszerek számára. Egy adatközpontban ez nem pusztán kényelmi kérdés, hiszen egy áramkimaradás szolgáltatásleállást, adatvesztést vagy komoly üzleti fennakadást is okozhat.

A kisebb adatközpontoknak ugyanakkor nincs szükségük feltétlenül a legnagyobb létesítményekre szabott infrastruktúrára. Annál fontosabb lehet, hogy a tartalék energiaellátás telepítése és karbantartása egyszerű legyen, a rendszer állapota távolról is ellenőrizhető maradjon, és az energiafelhasználás se legyen indokolatlanul magas.

Az Easy UPS 3S Pro 10–40 kVA teljesítménytartományban érhető el, belső és külső akkumulátoros kialakítással. A Schneider Electric a kis- és közepes méretű adatközpontok mellett kereskedelmi épületeket, egészségügyi intézményeket, gyártási környezeteket, távközlési infrastruktúrákat és közlekedési rendszereket is megjelöl lehetséges alkalmazási területként.

Egyszerűbb telepítés, könnyebb üzemeltetés

Egy UPS-nél nemcsak az számít, hogy mit tud műszakilag, hanem az is, mennyi munkával lehet beilleszteni a meglévő infrastruktúrába, majd üzemeltetni.

Az Easy UPS 3S Pro kompakt kialakítást, beépített megszakítókat és olyan Easy Loop tesztfunkciót kínál, amellyel az UPS működése külön tesztberendezés nélkül is ellenőrizhető. A karbantartást az elöl, oldalt és hátul kialakított hozzáférési pontok egyszerűsítik.

A rendszer párhuzamosan is működtethető, ami egyrészt a kapacitás növelését, másrészt N+1 redundancia kialakítását teszi lehetővé. Utóbbi lényege, hogy a szükségesnél eggyel több UPS áll rendelkezésre, így egy berendezés kiesése önmagában nem feltétlenül okoz leállást. Megosztott akkumulátoros konfiguráció is kialakítható.

Nem mellékes az energiahatékonyság sem

A tartalék energiaellátás folyamatosan működő rendszereknél önmagában is számottevő energiafelhasználással járhat, ezért az UPS hatékonysága sem másodlagos szempont.

Az Easy UPS 3S Pro kettős átalakítási üzemmódban 96 százalék feletti, ECO módban pedig akár 99 százalékos hatékonyságot ígér. A magasabb hatásfok itt nem pusztán műszaki adat: hosszabb távon az energiafogyasztásra és így az üzemeltetési költségekre is hatással lehet.

A UPS is egyre inkább az IT-infrastruktúra része

Az energiaellátás és az informatikai infrastruktúra közötti határ egyre kevésbé éles. Egy modern adatközpontban már nem elég, ha egy berendezés fizikailag teszi a dolgát: az üzemeltetőknek azt is látniuk kell, mi történik vele.

Az Easy UPS 3S Pro beépített hálózati menedzsmentkártyával távolról felügyelhető és irányítható, az EcoStruxure IT szoftveren keresztül pedig az infrastruktúra állapota is követhető. A rendszer a BACnet protokollt is támogatja, így épületirányítási rendszerekbe integrálható. A felügyelet felhőalapú és helyszíni eszközökkel egyaránt megoldható.

A hálózati kapcsolat ugyanakkor újabb biztonsági szempontot is jelent. A Secure Network Management Card az IEC 62443-4-2 szabvány szerinti független tanúsítással rendelkezik.

A kisebb rendszereknél is a folytonosság a tét

Az Easy UPS 3S Pro önmagában nem forradalmasítja a szünetmentes energiaellátást. Érdekesebb benne az a tendencia, amelyet jól mutat: a kritikus infrastruktúráknál a megbízható áramellátás, az egyszerű üzemeltetés, a távoli felügyelet és az energiahatékonyság már nem különálló elvárások.

Ez különösen fontos akkor, amikor egyre több digitális szolgáltatás működik kisebb, helyi vagy vállalati infrastruktúrákon. Legyen szó adatközpontról, egészségügyi intézményről, gyártási környezetről vagy távközlési rendszerről, az informatikai szolgáltatások folyamatossága végső soron ott kezdődik, hogy van-e energia, amely folyamatosan működteti őket.

The post Már a kisebb adatközpontoknál sem kérdés az üzembiztos energiaellátás appeared first on digitrendi.hu.

Új stratégiai együttműködést kötött a One Magyarország és a SkyShowtime, amelynek köszönhetően a jogosult ügyfelek már a gigabites vezetékes internetcsomag részeként is elérhetik a streaming szolgáltatást. A One internet- és TV-előfizetői számára a SkyShowtime külön kiegészítő szolgáltatásként is igényelhető.

Az augusztus 31-én indult ajánlat a One iskolakezdési kampányának része: a jogosult, hűségidőt vállaló ügyfelek hat hónapon át 50 százalékos havidíj-kedvezménnyel vehetik igénybe a Gigabit Net + SkyShowtime csomagot. A SkyShowtime kínálatában többek között a Universal Pictures, a Paramount Pictures, a DreamWorks Animation és a SHOWTIME tartalmai, valamint olyan sorozatok szerepelnek, mint a Yellowstone, a Tulsa King és a Landman.

The post SkyShowtime a One gigabites csomagjában appeared first on digitrendi.hu.

A Digitális Állampolgár eAláírás funkciója eddig is lehetővé tette a dokumentumok elektronikus aláírását, az új megoldás azonban az ügyintézési folyamatba közvetlenül beépül. Így az aláírás miatt nem kell külön letölteni, majd visszaküldeni a dokumentumot: az egész folyamat az ügyintézés megszakítása nélkül történhet.

A változás a lakosság számára egyszerűbb ügyintézést jelent, az érintett szolgáltatóknak viszont komoly technikai és megfelelési feladatokat kell teljesíteniük.

Elfelejthetjük a sorban állást az ügyfélszolgálatokon?

A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy például egy új villamosenergia-vásárlási szerződés megkötése vagy módosítása miatt már nem kell személyesen felkeresni a szolgáltatót. Az ügyfél otthonról intézheti az ügyet, feltéve, hogy a szolgáltató már csatlakozott az integrált eAláíráshoz.

Ehhez az ügyfélnek aktív Digitális Állampolgárság-regisztrációra, a DÁP mobilalkalmazást futtató megfelelő mobileszközre és az alkalmazásban igényelt aláíró tanúsítványra van szüksége. Az eAláírás magánszemélyek számára ingyenes, és minősített elektronikus aláírásnak minősül.

A háttérben ugyanakkor nem egyszerűen arról van szó, hogy egy dokumentumot a telefonon kell aláírni. Az új megoldás lényege éppen az, hogy az eAláírás a szolgáltató saját ügyintézési folyamatába épül be.

Nincs több letöltés és visszaküldés

A DÁP eAláírás eddig is használható volt, de a folyamat több lépésből állt: a dokumentumot le kellett tölteni, aláírni, majd visszaküldeni a szolgáltatónak.

Az integrált megoldásnál erre nincs szükség. Az ügyintézés során a dokumentum a szolgáltató rendszeréből kerül az aláírási folyamatba, majd az aláírás eredménye visszajut a szolgáltatóhoz. Maga az aláírás az ügyintézés közben, annak megszakítása nélkül történik.

A felhasználó push üzenetet kap a DÁP alkalmazásban arról, hogy aláírandó dokumentuma érkezett. Ha jóváhagyja az aláírást, a szolgáltató rendszerében azonnal megjelenik, hogy a dokumentumot aláírták, így az ügyintézés rögtön folytatható vagy lezárható. A hivatalos DÁP-tájékoztató szerint az aláírt dokumentum a csatlakozott szervezet üzleti folyamatában lesz elérhető.

A szerződés tartalmát nem látja a DÁP

Az integrált folyamat kapcsán adatbiztonsági kérdés lehet, hogy mi történik magával a szerződéssel. A közlemény szerint a dokumentum tartalma nem kerül át az e-aláírás technológiáját biztosító szervezethez.

A dokumentum a szolgáltató rendszerében marad, a DÁP felé pedig annak kriptográfiai lenyomata, vagyis hash-e jut el aláírásra. Az aláírás eredménye ezt követően visszakerül a szolgáltatóhoz.

Van még dolguk a szolgáltatóknak

Az integrált eAláírás használatához az állami és piaci szereplőknek saját rendszereiket is fel kell készíteniük. A csatlakozás történhet kész, auditált úgynevezett connectorok használatával, saját fejlesztéssel, illetve meglévő elektronikus aláírási rendszerbe történő beépítéssel.

A megoldás kiválasztása az adott szervezet meglévő rendszereitől és igényeitől függ. A csatlakozásnak emellett technikai és adminisztratív feltételei is vannak.

A szolgáltatók számára a technikai megvalósítás mellett a biztonsági és megfelelési követelmények teljesítése is feladat. A VantaSec szakértője szerint ezen a területen jelenleg is sok a bizonytalanság: egyes szervezetek azt sem tudják pontosan, hogy érintettek-e, illetve milyen módon kell kialakítaniuk a szükséges rendszereket.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a megfelelőség igazolását nem érdemes pusztán adminisztratív feladatként kezelni. Az audit akkor tölti be valódi szerepét, ha nemcsak a szükséges dokumentáció elkészítését, hanem a biztonságos működéshez szükséges tényleges fejlesztéseket is elősegíti.

The post Nem kell többé letölteni és visszaküldeni: szintet lép a DÁP eAláírás appeared first on digitrendi.hu.

A laptopok ma már messze nem csak íróasztalok mellett dolgoznak. Utaznak repülőn, autóban és hátizsákban, miközben rázkódás, hőmérséklet-változás és kisebb-nagyobb fizikai behatások érhetik őket. De vajon mit bírnak ki akkor, ha ezeket a hatásokat egyszerre, ráadásul extrém környezetben kell elviselniük?

Erre kereste a választ az ASUS Magyarország által kezdeményezett és koordinált magaslégköri kísérlet.

Hét méterrel az Everest fölött

A teszt során 2026 márciusában egy meteorológiai ballon emelte a magasba az ExpertBook Ultrát. A laptop végül 8856 méteres magasságig jutott, vagyis mintegy hét méterrel a Mount Everest 8848,86 méteres hivatalos csúcsmagassága fölé.

A készüléket egy egyedileg tervezett, 3D-nyomtatással készült tartószerkezetben rögzítették. Az emelkedés során a külső hőmérséklet –42,5 Celsius-fokig süllyedt, miközben 8856 méteren a légnyomás már csak a tengerszinti érték körülbelül 30 százaléka volt.

A laptopot közben nem kímélte a környezet: rázkódás, gyors hőmérséklet-változás és az extrém alacsony légnyomás egyszerre tette próbára.

Nem csak az volt a kérdés, bekapcsol-e

A kísérlet egyik érdekes eleme, hogy a laptopon a repülés teljes ideje alatt folyamatosan futott egy termékvideó. A készülék tandem OLED-kijelzője közvetlen napsütésben is jól látható maradt.

A maximális magasság elérése után a ballon és a hozzá rögzített szerkezet kontrollált ereszkedésbe kezdett. A földet érés körülbelül 7 méter/másodperces, azaz 25 km/órás sebességgel történt, ráadásul nedves talajon.

Az ExpertBook Ultra a landolás után is használható maradt.

A mindennapi strapabírás extrém változata

Az ilyen kísérlet természetesen nem egy hétköznapi laptophasználat szimulációja. A szabványos tartóssági vizsgálatokat ellenőrzött környezetben végzik, a valóságban azonban egy hordozható számítógép sokkal kiszámíthatatlanabb helyzetekbe kerülhet.

Egy üzleti út során például rövid idő alatt érheti rázkódás, hirtelen hőmérséklet-változás vagy mechanikai behatás. Hasonló terhelésnek lehetnek kitéve a terepen dolgozó mérnökök és szerviztechnikusok eszközei is.

A magaslégköri próba ennek egy szélsőséges változata volt: a különböző környezeti és mechanikai hatások egyszerre jelentkeztek.

The post Mit bír ki egy laptop? appeared first on digitrendi.hu.

Van valami különös időzítés abban, hogy az idei augusztus 20-i hosszú hétvégére az egyik mobilszolgáltató azt üzeni: használd a mobilnetet korlátlanul, a másik pedig azt, hogy próbáld meg egy kicsit letenni a telefonodat.

A Magyar Telekom négynapos, díjmentes, korlátlan belföldi mobilnetet ad lakossági és üzleti havi díjas, valamint feltöltőkártyás ügyfeleinek. A kedvezmény automatikusan aktiválódik, augusztus 20. és 23. között használható, és közel négymillió előfizetőt érint.

A legnagyobb hazai szolgáltató ezt a szabadság oldaláról közelíti meg: ne kelljen figyelni az adatforgalmat, lehessen fotózni, navigálni, tájékozódni, üzeneteket küldeni vagy egyszerűen csak szórakozni.

Csakhogy éppen ezekben a napokban érkezett egy másik üzenet is.

Tudjuk, hogy sok, mégsem tesszük le

A Yettel és az Impetus Research közös kutatása szerint a megkérdezettek 35 százaléka maga is úgy érzi, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt. A 18–69 évesek 14 százaléka saját bevallása szerint egy átlagos hétköznapon több mint kilenc órán keresztül használ digitális eszközöket, további tíz százalék pedig napi 7–8 órát.

A helyzet még érdekesebb, ha azt nézzük, mit gondolnak erről maguk az érintettek. Tízből hat válaszadó, pontosan 61 százalék szükségesnek tartaná a digitális tartalmak fogyasztásának csökkentését, és 60 százalék azt mondja, hogy a következő három hónapban változtatna is a szokásain.

Vagyis nagyjából tudjuk, hogy sokat nézzük a képernyőt, azt is tudjuk, hogy jó lenne kevesebbet, és még azt is tudjuk, hogy változtatni szeretnénk. Csak éppen a telefon továbbra is ott van a kezünkben.

Talán nem véletlenül.

Nyáron a mobiltelefon egyszerre navigáció, fényképezőgép, útikalauz, kommunikációs eszköz és szórakoztató-központ. A mobilnet pedig szinte láthatatlanul teszi lehetővé mindezt. A Yettel anyaga is arra mutat rá, hogy miközben a gyors mobilnet kényelmesebbé teszi az életünket, egyúttal arra is csábít, hogy még több időt töltsünk a telefonunkkal.

Nem a telefont kell kidobni

A digitális detox kifejezés hallatán könnyű valami radikális dologra gondolni: telefon kikapcsolva, közösségi média nélkül, esetleg teljes digitális száműzetés néhány napra.

A kutatás alapján azonban ennél sokkal egyszerűbb megoldások is működhetnek. A digitális detox nem feltétlenül a képernyők teljes elhagyását jelenti, inkább azt, hogy tudatosabban döntünk arról, mikor és mire használjuk őket.

Lehet például néhány telefonmentes időszakot kijelölni napon belül, kikapcsolni a fölösleges értesítéseket, vagy egyszerűen megpróbálni nem a telefonnal kezdeni és befejezni a napot. A Yettel javaslatai között szerepel a mobilmentes hálószoba, illetve az úgynevezett első és utolsó óra taktikája is.

És úgy tűnik, a magyarok egy része már kísérletezik is ezzel. A kutatás szerint a válaszadók 38 százaléka már kipróbálta a digitális detoxot. Többségük rövidebb időszakokra tette le az eszközt: például lefekvés előtt vagy néhány órára.

Korlátlan net és digitális detox – mégsem olyan távol egymástól

Elsőre tehát úgy tűnhet, mintha a két szolgáltató két teljesen külön világot képviselne. Az egyik azt mondja: itt a négynapos hétvége, ne számold a gigabájtokat. A másik: itt a négynapos hétvége, talán ne számold a képernyőn töltött órákat.

Pedig a két gondolat valójában össze is fér.

A technológia akkor ad szabadságot, ha nem kell azon gondolkodnunk, hogy elfogy-e a mobilnetünk. De ugyanígy akkor szolgál bennünket, ha nem a telefon dönti el, mikor nézzük meg az üzeneteket, a közösségi oldalakat vagy az újabb videót.

Talán éppen ezért lehet érdekes kísérlet az idei hosszú hétvége.

Használjuk a korlátlan mobilnetet arra, amire valóban szükségünk van, fotózzunk, navigáljunk, tartsuk a kapcsolatot azokkal, akikkel szeretnénk. Aztán néha egyszerűen tegyük el a telefont.

Négy nap alatt talán kiderül, hogy a digitális szabadság nem feltétlenül azt jelenti, hogy mindig online vagyunk.

Hanem azt, hogy mi döntjük el, mikor nem akarunk azok lenni.

The post Korlátlan mobilnet vagy digitális detox? Eltérő üzenetek az ünnepi hosszú hétvégére appeared first on digitrendi.hu.

A tévékészülékek sokáig egyre nagyobbak és egyre vékonyabbak lettek, de kikapcsolva továbbra is nagy fekete téglalapként uralták a nappalit. Az LG most Magyarországon is elérhetővé tette új Wallpaper TV-jét, amellyel egy csaknem egy évtizede tartó kísérlet újabb állomásához érkezett: a tévé ma már nemcsak jobb képet akar adni, hanem egyre kevésbé akar televíziónak látszani.

A tévéiparban több út is vezet ahhoz, hogy a televízió kevésbé tűnjön televíziónak.

Az LG már 2017-ben a falra „tapétázta” a tévét

Az LG most Magyarországra is elhozta OLED evo AI W6, vagyis True Wireless Wallpaper TV-jét. A készülék legfeljebb nagyjából 9,9 milliméter vastag, a falhoz simul, a kép- és hangjelek pedig vezeték nélkül érkeznek hozzá a különálló Zero Connect Boxból.

Csakhogy maga az ötlet korántsem új. Az LG 2017-ben jelent meg először a Wallpaper TV koncepcióval. A cél akkor az volt, hogy a televízió ne egyszerűen egy falra szerelt készülék legyen, hanem szinte úgy viselkedjen, mint egy kép: ultravékony, a fal síkjához közel kerülő kijelző.

Két évvel később, a 2019-es CES-en az LG még tovább ment. A feltekerhető OLED TV R gombnyomásra eltüntette a 65 hüvelykes képernyőt a talapzatban. Akkori beszámolónkban úgy fogalmaztunk: az LG ezzel lényegében új tévékategóriát teremtett.

És ezúttal a futurisztikus ötletből valóban termék lett. Az LG 2020-ban Dél-Koreában piacra is dobta a feltekerhető OLED R-t, egymillió helyett százmillió wonos – vagyis nagyjából 87 ezer dolláros – induló áron. A készülék azonban inkább különleges technológiai luxustermék maradt, mint széles körben elterjedő televízió.

A feltekerés helyett jött az átlátszóság

Az LG nem engedte el a gondolatot, hogy a televízió akkor igazán elegáns, ha használaton kívül kevésbé uralja a teret.

A legutóbbi CES-en pedig már a vezetéknélküliséget az átlátszósággal kombináló OLED T-vel jelent meg. A 77 hüvelykes kijelző nemcsak átlátszóvá tud válni, hanem ugyanúgy a Zero Connect technológiára épül, vagyis a kép és a hang vezeték nélkül érkezik hozzá. A modellből szintén valódi piaci termék lett, ami az amerikai piacon 60 ezer dolláros ajánlott áron indult.

Vagyis az LG több irányból is ugyanazt a problémát kerülgette: mit kezdjünk a hatalmas képernyővel, amikor éppen nem tévét nézünk?

Most már nem eltűnik, hanem beleolvad a falba

A 2026-os W6-tal az LG visszatért az eredeti Wallpaper-koncepcióhoz, de közben jócskán továbbfejlesztette azt. A gyártó szerint a W6 9 milliméteres kategóriájú ultravékony kialakítást és valódi vezeték nélküli kép- és hangátvitelt kínál.

A lényeg azonban nem feltétlenül a milliméterek száma. Hanem az, hogy a falon a kijelzőn kívül minél kevesebb minden maradjon.

A Zero Connect Box külön helyre kerülhet, így a konzolok, médialejátszók és más külső eszközök sem feltétlenül a televízió alatt sorakoznak. Az LG új Wallpaper TV-je így már nemcsak vékonyabb televízió, hanem egy másfajta nappali-elképzelés része.

Ráadásul kikapcsolva sem feltétlenül kell fekete képernyőként nézni rá: az LG Gallery+ szolgáltatása műalkotásokat, fotókat, filmes jeleneteket vagy akár játékjeleneteket jeleníthet meg rajta.

Nem csak az LG akarja eltüntetni a tévét

A Samsung más úton indult el: a The Frame nem eltüntetni akarja a tévét, hanem műalkotássá változtatni. A 2026-os The Frame Pro már vezeték nélküli One Connect kapcsolattal és Art Mode-dal próbálja még közelebb hozni a televíziót a képzőművészeti tárgyhoz.

A TCL pedig ennél is közvetlenebbül lép az LG nyomába: az A400U Premium Wallpaper QD-Mini LED TV nevében is szerepel a Wallpaper megjelölés. QD-Mini LED panelt, ultravékony kialakítást és akár 98 hüvelykes képátlót kínál.

A Sony inkább másképpen közelít a témához. A BRAVIA 8 II-nél a gyártó már kifejezetten arról beszél, hogy a vékony kialakítás, az anyagok és a felületek harmonikusan illeszkedjenek a lakótérhez és a falhoz.

A Hisense közben elsősorban a nagy méretű, nagy fényerejű Mini LED/RGB Mini LED televíziókkal tolja ki a prémium kijelzők határait, de a mostani kínálat alapján nem ugyanabban a Wallpaper kategóriában játszik, mint az LG és a TCL.

Vajon tényleg jobb, ha eltűnik?

A Wallpaper TV-k kétségtelen előnye, hogy sokkal szabadabban alakítható körülöttük a lakótér. Kevesebb látható kábel, letisztultabb fal, kisebb vizuális dominancia – különösen akkor, ha a televízió egyben a nappali egyik legfontosabb dizájneleme is.

Van azonban ára is ennek a minimalizmusnak.

A prémium OLED Wallpaper készülékek ára messze nem tömegpiaci, a falra szerelésnek pontosnak kell lennie. Az OLED technológiánál pedig továbbra is érdemes számolni a tartósan megjelenített statikus képekből fakadó beégési kockázattal, még akkor is, ha a mai készülékek ezt különféle védelmi megoldásokkal igyekeznek mérsékelni.

És persze a „vezeték nélküli” sem azt jelenti, hogy a készüléknek nincs szüksége áramra. A kábelek egy része egyszerűen máshová költözik.

alcím: A nagy fekete téglalap utáni korszak

Ha végignézzük az elmúlt csaknem tíz évet, érdekes fejlődési ív rajzolódik ki.

2017: a tévé legyen olyan, mint egy kép.

2019: ha nem használjuk, tekerjük fel.

2024: legyen átlátszó.

2026: simuljon bele a falba, és a kábelek is tűnjenek el mellőle.

Közben a Samsung műalkotássá alakítja, a TCL Wallpaper TV-ként követi a falhoz simuló irányt, más gyártók pedig a vékonyabb, elegánsabb, enteriőrbe illeszkedő készülékek felé mennek.

Talán ezért nem is az a legérdekesebb kérdés, hogy mekkora lesz a következő tévé, hanem az, hogy egyáltalán

The post A TV, amely egyre kevésbé akar tévének látszani appeared first on digitrendi.hu.