Ennek egyik friss példája, hogy a Schneider Electric idén immár harmadik egymást követő alkalommal végzett az első helyen a TIME és a Statista által összeállított, a világ legfenntarthatóbban működő vállalatait rangsoroló listán. Önmagában azonban nem ez az igazán érdekes, hanem az a gazdasági környezet, amelyben a vállalatok egyre nagyobb összegeket fordítanak energiahatékonyságra, elektrifikációra és kibocsátáscsökkentésre.

A fenntarthatóság ma már pénzügyi kérdés is

A vállalatok számára az egyik legkézzelfoghatóbb előnyt az energiahatékonyság jelenti. Egy korszerű gyártóüzem vagy irodaépület intelligens energiafelügyelete, a digitális vezérlőrendszerek vagy az automatizált folyamatok nemcsak a szén-dioxid-kibocsátást mérséklik, hanem az energiafogyasztást is. Ez közvetlenül csökkenti az üzemeltetési költségeket, ami különösen fontos a kiszámíthatatlan energiaárak időszakában.

A digitalizáció és az energiahatékonyság ezért egyre inkább ugyanannak az éremnek a két oldala. A vállalatok ma már nem pusztán „zöldebbek” szeretnének lenni, hanem kiszámíthatóbban és olcsóbban működni.

Egyre több üzlet is múlik rajta

Legalább ilyen fontos szempont, hogy a fenntarthatóság ma már számos iparágban belépőfeltétellé vált.

A multinacionális vállalatok egyre gyakrabban kérnek beszállítóiktól részletes adatokat a kibocsátásról, az energiafelhasználásról vagy éppen a környezeti célkitűzésekről. Egy rosszabb fenntarthatósági teljesítmény nemcsak presztízsveszteséget jelenthet, hanem azt is, hogy adott vállalkozás el sem indulhat bizonyos tendereken vagy beszállítói programokban.

A környezetvédelmi teljesítmény így fokozatosan ugyanúgy üzleti mutatóvá válik, mint a minőség, a szállítási határidő vagy az ár.

A bankok és a befektetők is egyre jobban odafigyelnek

A pénzügyi szektor szintén egyre nagyobb hangsúlyt helyez a fenntarthatósági mutatókra.

Számos pénzintézet kínál kedvezőbb feltételeket olyan beruházásokhoz, amelyek igazolhatóan javítják az energiahatékonyságot vagy csökkentik a kibocsátást. A nagy befektetési alapok pedig ma már nemcsak a vállalatok pénzügyi eredményeit elemzik, hanem azt is, mennyire felkészültek a jövő szabályozási és klímavédelmi kihívásaira.

A fenntartható működés így egyre inkább a vállalat hosszú távú stabilitásának egyik mutatójává válik.

Az AI csak tovább növeli a tétet

A mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése pedig új dimenziót ad az energiahatékonyságnak.

Az AI-modellek működtetéséhez egyre több adatközpontra, számítási kapacitásra és villamos energiára van szükség. Miközben az AI új üzleti lehetőségeket nyit, az energiaigény is jelentősen nő. Emiatt a következő évek egyik meghatározó kérdése lehet, hogy mely vállalatok képesek úgy növelni digitális kapacitásaikat, hogy közben az energiafelhasználásukat is kordában tartsák.

A fenntarthatóság és a digitalizáció ezért már nem különálló területek, hanem egyre szorosabban összekapcsolódnak.

Egy díj önmagában még messze nem ad teljes képet

Ebben az összefüggésben érdemes értelmezni a Schneider Electric újabb első helyét is.

A vállalat az év elején indította el Impact 2030 programját, amelynek keretében mérhető célok mentén követi többek között a kibocsátáscsökkentést, az energiahatékonyság javítását és a körforgásos gazdaságot támogató fejlesztéseket.

A cég közlése szerint az első negyedévben a 2017-es bázishoz képest 82,5 százalékkal mérsékelte saját Scope 1 és Scope 2 kibocsátását, miközben ügyfeleinél 47,5 millió MWh energiamegtakarítást vagy elektrifikációt segített elő.

Önmagában azonban egyetlen rangsor sem ad teljes képet egy vállalat fenntarthatósági teljesítményéről. A nemzetközi üzleti életben több egymástól független értékelési rendszer működik.

A Corporate Knights Global 100 rangsort sokan a fenntarthatósági teljesítmény egyik legtekintélyesebb mércéjének tekintik, a CDP Climate A List a vállalatok klímavédelmi teljesítményét értékeli, míg a TIME és a Statista közös listája a szakmai szempontok mellett a szélesebb nyilvánosság számára is ismert referencia. Az energiamenedzsment megoldásokkal foglalkozó francia székhelyű cég az előbbi két díjban is letette a névjegyét.

Az egyetlen olyan cég, amely kétszer is – 2021-ben és 2025-ben – megszerezte az első helyet a Corporate Knights Global 100 ranglistáján, és 15 egymást követő évben szerepelt a CDP Climate A Listáján.

Egy vállalat számára ezért nem elsősorban maga az adott díj a fontos, hanem az, ha több, egymástól független értékelésben is tartósan az élmezőnybe tartozik. Ez ugyanis inkább arra utalhat, hogy a fenntarthatóság nem egyszeri kampány vagy kommunikációs eszköz, hanem a vállalat hosszú távú működésének egyik meghatározó eleme.

The post Ezért költenek milliárdokat a vállalatok a fenntarthatóságra appeared first on digitrendi.hu.

A vásárlók ma már nem terméket keresnek, hanem működő megoldást

Ez az egyszerű mondat talán jobban leírja a műszaki kereskedelem átalakulását, mint bármilyen piackutatás vagy értékesítési statisztika.

Egy légkondicionáló berendezés önmagában még nem oldja meg a nyári hőség problémáját. Ahhoz megfelelő kiválasztásra, szakszerű telepítésre, üzembe helyezésre és garanciális háttérre is szükség van. Ezt az igényt ismerte fel a MediaMarkt, amikor országosan elérhető, fix áras klímatelepítési szolgáltatást vezet be.

A vállalat az oldalfali split klímák megvásárlása mellett már a teljes folyamatot – a kiszállítástól a minősített szakemberek által végzett beüzemelésig – egyetlen szolgáltatásként kínálja.

Bár első látásra ez egy új kereskedelmi szolgáltatás bevezetésének tűnik, valójában egy sokkal szélesebb piaci trendet jelez: a műszaki kereskedők szerepe látványosan átalakul. A hangsúly egyre kevésbé a termék értékesítésén, sokkal inkább a teljes ügyfélélményen van.

Nem a készülék a legnagyobb kihívás, hanem a telepítés

A klímaberendezések piaca mindig is különleges helyet foglalt el a műszaki kereskedelemben. Míg egy televíziót vagy egy kávéfőzőt a vásárló hazavihet, majd néhány perc alatt használatba vehet, egy klímaberendezés esetében egészen más a helyzet.

A jogszabályoknak megfelelő telepítés, a szakképzett szerelő, a hűtőközeg kezelése és a garancia érvényesítése mind olyan tényezők, amelyek miatt a vásárlási folyamat jóval összetettebb.

Sokan nem is a készülék kiválasztásával kezdik a vásárlást

Először klímaszerelőt keresnek. A szakember pedig gyakran nemcsak a telepítést vállalja, hanem a készülék beszerzését is. Ez azt jelenti, hogy a vásárló sok esetben közvetlenül a gyártótól vagy egy specializált klímakereskedőtől jut el a kiválasztott berendezéshez, miközben a hagyományos elektronikai áruházak ki is maradhatnak a folyamatból.

Ebben a modellben valójában nem a kereskedő, hanem a szerelő birtokolja a vásárlói kapcsolatot.

A szolgáltatás válik új versenyelőnnyé

A MediaMarkt új konstrukciójában a vásárló az áruházban kiválasztja a számára megfelelő készüléket, majd ugyanott megrendelheti annak kiszállítását és telepítését is. A vállalat minősített szakemberekkel végzi a beüzemelést, miközben az alaptelepítés fix díja előre ismert, így a vásárlót nem érik váratlan költségek.

Ez első látásra kényelmi szolgáltatásnak tűnik. Valójában azonban üzleti szempontból sokkal többről van szó.

A műszaki kereskedelemben az elmúlt években jelentősen csökkent a különbség a termékárak között. Az online ár-összehasonlító oldalak és a webáruházak miatt ma már egy televízió vagy egy háztartási gép ára néhány kattintással összevethető. Egyre nehezebb kizárólag az árral kitűnni.

Ezért válik felértékelődő versenyelőnnyé minden olyan szolgáltatás, amely egyszerűbbé, gyorsabbá vagy kiszámíthatóbbá teszi a vásárlást. A komplett klímatelepítés pontosan ebbe az irányba mutat.

A kereskedő szerepe alapvetően változik

Néhány évvel ezelőtt még elegendő volt jó áron kínálni egy terméket. Ma azonban a vásárlók egyre inkább azt várják el, hogy a kereskedő ne csupán értékesítsen, hanem segítsen megoldani egy problémát. Ez a szemléletváltás pedig messze túlmutat a klímaberendezéseken.

Egyre több olyan termékkategória jelenik meg, ahol a szolgáltatás legalább olyan fontos, mint maga az eszköz: az okosotthon-rendszerek, az elektromosautó-töltők, a hőszivattyúk vagy akár a komplex biztonságtechnikai megoldások esetében a telepítés, a beüzemelés és a későbbi támogatás szinte elválaszthatatlan része a vásárlásnak.

A kereskedő a jövőben nem egyszerűen terméket ad el, hanem egy komplett szolgáltatási csomagot kínál, amely a tanácsadástól a telepítésen át egészen az üzemeltetésig kíséri végig az ügyfelet.

A szolgáltatásalapú modell természetesen nem kizárólag a vásárlók számára jelent előnyt. Üzleti szempontból a kereskedő is erősítheti piaci pozícióját. Ez a szemlélet a kereskedő számára is hosszabb távú kapcsolatot jelenthet a vásárlóval, miközben új szolgáltatási bevételeket és nagyobb ügyfélhűséget is eredményezhet.

A szolgáltatásalapú kereskedelem lehet a következő nagy lépés

A műszaki kiskereskedelem az elmúlt két évtizedben több jelentős átalakuláson ment keresztül. Először az online értékesítés, majd az olyan kényelmi megoldások váltak természetessé, mint a házhoz szállítás, az online rendelés áruházi átvétele, a részletfizetés vagy a garanciabővítés.

Most egy újabb fordulópont körvonalazódik. A hangsúly fokozatosan a termékértékesítésről a teljes szolgáltatási láncra helyeződik át. A vásárlók egyre inkább olyan kereskedőt keresnek, amely nemcsak egy eszközt ad el, hanem végigkíséri őket a teljes folyamaton – a tanácsadástól a telepítésen át egészen az üzemeltetésig.

A klímaberendezések esetében ez különösen látványos, de hasonló irány figyelhető meg az okosotthon-megoldások, az elektromosautó-töltők, a hőszivattyúk vagy akár az otthoni energiamenedzsment-rendszerek piacán is.

A jövőben várhatóan egyre több kereskedő építi majd üzleti modelljét olyan hozzáadott értékű szolgáltatásokra, amelyek túlmutatnak magán a termékértékesítésen.

Kiemelés: A vásárlók ma már nem terméket keresnek, hanem működő megoldást. Ez a szemlélet alapjaiban alakíthatja át a műszaki kereskedelem következő évtizedét.

Lehet, hogy ma még újdonságnak számít, ha egy műszaki áruház a klímaberendezés mellé a teljes telepítést is megszervezi. Néhány év múlva azonban könnyen lehet, hogy ez lesz a vásárlók egyik legalapvetőbb elvárása.

The post Már nem elég eladni a klímát: a szolgáltatások felé fordul a műszaki kereskedelem appeared first on digitrendi.hu.

A 2G-kivezetés és a Yettel együttműködés

A 2G-hálózat lekapcsolásához az ügyfelek kiszolgálása a Yettel rádiós hálózatán keresztül valósul meg. Hogyan alakul eddig az együttműködés?

— Hosszú előkészítési és tesztelési folyamatot követően idén januárban indult el a 2G hang- és adatforgalom ütemezett átterelése a Yettel rádiós hálózatára.

Az ügyfeleink nagy többségének az átállás gyakorlatilag észrevétlen volt. Ahol problémát tapasztaltunk, vagy az ügyfelek jelezték, hogy nem működik például a kapunyitó, a távirányító, a riasztó, a liftes segélyhívó vagy akár a pénztárgép, ott minden esetet külön és kiemelten kezeltünk.

Sok ilyen rendszer még a 2G-korszak kezdetén épült ki, és akkor senki nem gondolta volna, hogy egyszer eljöhet az a pont, amikor ezt a technológiát kivezetjük. Több esetben a hálózati azonosítót beépítették az adott rendszerbe, ezért az átállás nem mindig volt automatikus, de az esetek többségében szoftveres megoldással kezelhető volt a probléma.

A folyamat ugyanakkor egy technológiai evolúció része is. Az új eszközök már IoT-képesek, ami azt jelenti, hogy távolról is felügyelhetők és vezérelhetők, így jóval több szolgáltatást és rugalmasságot kínálnak a korábbi generációknál.

Mikorra zárulhat le teljesen a 2G-forgalom átadása?

– Június közepén sikeresen megtörtént az utolsó területek átterelése is, június végével pedig teljesen átveszi a 2G rádiós forgalmat a partnerhálózat.

Az így felszabaduló 2G-frekvenciákat mire használja a Telekom? Hogyan áll a 2022-ben kivezetett 3G-s frekvenciák hasznosítása?

— Kezdjük a 3G-vel, mert ott egyszerűbb volt a helyzet. Jól látszott, hogy a technológia már nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy tovább javítsuk az ügyfélélményt. A 2G-re még szükség volt ahhoz, hogy a hanghívások mindenhol működjenek, a 4G viszont már elhozta az adatalapú hanghívásokat (VoLTE), valamint a jelentősen nagyobb adatátviteli sebességet, amely az 5G-ben teljesedett ki.

A 3G-hez használt frekvenciákat átrendeztük, és a 4G-, illetve az 5G-szolgáltatásokhoz csoportosítottuk át. A 2G esetében hasonló logikát követünk: a felszabaduló frekvenciákat a 4G- és az 5G-hálózat fejlesztésére fordítjuk. Ennek köszönhetően számos területen tovább javulhat a lefedettség és a hangszolgáltatások minősége is.

„A réz nyugdíjba vonulhat”

A vezetékes hálózati technológiákról szólva egy szakmai beszélgetésen nemrégiben azt mondta, hogy a réz hamarosan már nyugdíjba vonulhat, de a kábelnet még nem, mi az oka a megkülönböztetésnek?

– Hosszú távon az optika, a kábelnet és az FWA (Fixed Wireless Access) marad velünk. Ezek közül a legrégebbi technológia a kábelnet.

A végső célunk egyértelmű: minden ügyfelünket optikai hálózatra szeretnénk átmigrálni. Ezt a stratégiát korábban is többször megfogalmaztuk. Hosszú távon kizárólag optikai infrastruktúrában gondolkodunk.

A rézhálózat ugyanakkor már belátható időn belül kikerül a szolgáltatásaink közül. Új szolgáltatást réz alapon 2022. óta nem létesítünk, ahol pedig már rendelkezésre áll az optika, ott folyamatosan ösztönözzük az ügyfeleket az átállásra.

A rézhálózat kiváltásában jelentős szerepet játszhat az uniós finanszírozású DIMOP szélessávú fejlesztési program is, miközben saját beruházásokból tovább folytatjuk az optikai fejlesztéseket.

„A távközlés rendkívül tőkeigényes ágazat. Az elmúlt öt évben mintegy 300 milliárd forintot fordítottunk mobil- és vezetékes hálózataink fejlesztésére, emellett közel 170 milliárd forintot költöttünk frekvenciák meghosszabbítására és új spektrumok megszerzésére.”

Mindez annak a stratégiának a része, amelynek célja Magyarország digitalizációja.

Európában azok közé az országok közé tartozunk, ahol a gigabitképes hálózat elérhetősége kiemelkedően magas. A legfrissebb uniós felmérés alapján Magyarországon ez az arány meghaladja a 81 százalékot, miközben az európai uniós átlag 74 százalék körül alakul.

A hálózatunk jelentős része gigabitképes szolgáltatás nyújtására alkalmas, ezen belül is az optikai lefedettségünk már eléri a 60 százalékot.

Van-e már dátum mégis a kábelnetes DOCSIS-technológia kivezetésére, és jelenleg melyik verzió működik a Telekom hálózatán?

— A kábelhálózatunkon is kínálunk akár 1 Gbps letöltési sebességet. A technológia korlátját jelenleg elsősorban a feltöltési sebesség jelenti, amely a Telekomnál legfeljebb 50 Mbps, ugyanakkor ez ma is a piac egyik legjobb értéke.

Ami a technológiai hátteret illeti, jelenleg DOCSIS 3.1-es hálózatot üzemeltetünk. Ez nagyjából a koaxiális infrastruktúra jelenlegi képességeinek felső határát jelenti. A következő lépés vagy a DOCSIS 4.0 irányába történő fejlesztés vagy a hálózat optikai felülépítése lehet. Mi inkább az utóbbiban gondolkodunk, és azon dolgozunk, hogy a kábelhálózaton kapcsolódó ügyfelek optikai infrastruktúrára válthassanak.

Pedig néhány éve még sokan úgy gondolták, hogy a mobilhálózatok előretörésével a vezetékes technológiák háttérbe szorulnak, és a jövő kizárólag a cellás rendszereké lesz.

— Az optikai hálózatok fejlődése ráadásul még korántsem ért véget. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel(BME) közösen teszteltük az XGSPON technológiát, amely elméletileg akár 50 Gbps adatátviteli sebességre is képes.

Az emberek elképesztő mennyiségű adatot használnak otthon, ezért a technológia 10 gigabites változatát tavaly ősszel már élesítettük a hálózatunkon. Lakossági ügyfeleink számára jelenleg akár 4 Gbps letöltési sebességet kínálunk, míg az üzleti ügyfelek számára 8 Gbps szimmetrikus kapcsolat is elérhető.

A 8 Gbps-os szolgáltatás lakossági környezetben is rendelkezésre állhat, amint megjelenik rá a megfelelő ügyféligény.

Mikor jöhet el Magyarországon az 5G SA ideje?

A jelenlegi legmodernebb mobiltechnológia az 5G, ezen belül pedig a világ egyre inkább a 4G-alaphálózattól független 5G SA (Standalone) irányába mozdul. A Telekom vezetése ugyanakkor korábban úgy nyilatkozott, hogy ennek széles körű bevezetése egyelőre nem elsődleges cél. Ennek elsősorban költség-, vagy inkább üzleti okai vannak?

— Technológiai oldalról készen állunk rá, az 5G SA hálózatunk lényegében bevetésre kész, ugyanakkor folyamatosan vizsgáljuk azokat a felhasználási lehetőségeket és szolgáltatásokat, amelyek valódi többletértéket jelenthetnek az ügyfelek számára.

A Deutsche Telekom csoporton belül már vannak rá példák. Görögországban olyan szolgáltatás fut, amely az ügyfél kérésére nagyobb adatátviteli teljesítményt biztosít. Németországban pedig az erre regisztráló ügyfelek a hálózat egy dedikált szeletét használhatják.

Mindkét megközelítés érdekes számunkra, ezért dolgozunk azon, hogy a hálózat ilyen típusú felhasználási eseteket is támogasson.

„A kérdés inkább az, hogy a hazai piac digitális érettsége elérte-e már azt a szintet, ahol ezek a szolgáltatások szélesebb körben is értéket teremtenek.”

Ezek szerint az 5G SA jelenleg elsősorban az üzleti szegmensben jelenik meg?

— A hálózatszeletelés már ma is működik a vállalati szegmensben. Fesztiválokon vagy más nagy rendezvényeken például az üzleti ügyfelek nem feltétlenül a nyilvános mobilhálózatot használják, hanem annak egy dedikált szeletét.

Hasonló megoldásokat alkalmazunk egyes fizetési szolgáltatásoknál is, ahol a terminálok célzott hálózati erőforrásokat kapnak.

Az ipari környezetben szintén vannak működő példák. Több autóipari szereplőnél mi biztosítjuk a privát mobilhálózatokat. Ezeket már úgy alakítottuk ki, hogy az ügyfél igénye esetén az 5G SA képességeit is kihasználhassák.

Az autonóm és erősen automatizált gyártási környezetekben különösen fontos a rendkívül alacsony késleltetés és a kiszámítható működés. Az 5G SA ebben nyújt többletet, ezért a technológia ma már nem jelent korlátot az ilyen fejlesztések előtt.

Jelenleg ugyanakkor sok helyen még az emberi felügyelet és beavatkozás is része a folyamatoknak, ezért a teljesen autonóm működés felé vezető út még nem ért véget.

A 6G-től a műholdas kapcsolatokig

Az 5G sem terjedt még el világszerte a korábban vártnak megfelelő ütemben, miközben egyre többet hallani a 6G-ről. Készül már a Telekom a következő generációváltásra is?

— Jelenleg is zajlik a szabványosítás, vagyis annak meghatározása, hogy milyen protokollok és technológiai megoldások mentén épül majd fel az új generáció.

A Deutsche Telekom csoporton belül ugyanakkor már most komolyan foglalkozunk a témával. A T-Mobile US például azt vállalta, hogy a 2028-as Los Angeles-i olimpia idejére már 6G-szolgáltatást nyújt az Egyesült Államokban.

Vezetékes- és mobilhálózati fejlesztéseinkkel a jövő hálózatát építjük, a technológiai fejlődést és az ügyféligényeket is szem előtt tartva. A BME-vel közösen már most is működtetünk egy teszthálózatot, amelyen a 6G lehetséges alkalmazásait és működési modelljeit vizsgáljuk. Emellett azt is mérlegeljük, hogy miként kapcsolódhatunk be a szabványosítási folyamatokba.

A távközlésben régóta tartja magát az a vélekedés, hogy a páros generációk sikeresebbek és hosszabb életűek, mint a páratlanok. Mit gondol erről?

— Én ezt inkább szerencsés egybeesésnek tartom. A 2G a hangszolgáltatásokról szólt, a 4G az adatkommunikációról, az 5G pedig a sebességről és a válaszidő csökkentéséről.

A 6G esetében viszont már egy teljesen új korszak körvonalai rajzolódnak ki. Ez lehet az a technológia, amely az autonóm rendszerek és a mesterséges intelligencia által vezérelt hálózatok működését szolgálja ki.

Ugyanakkor még korai lenne pontosan megmondani, hogy a felhasználók számára milyen konkrét előnyöket jelent majd a 6G. Erre a kérdésre várhatóan csak a következő évtized elején kaphatunk egyértelmű választ.

A Telekom korábban műholdas televíziós szolgáltatást is nyújtott, időközben pedig megszületett a Deutsche Telekom és a Starlink műholdas együttműködése. Mit jelenthet ez a technológia a magyar piac számára?

— A Starlinkkel kötött megállapodás valóban izgalmas lehetőségeket nyit meg, ugyanakkor azt még vizsgáljuk, hogy Magyarországon mekkora szerepe lehet a szolgáltatásnak.

Földrajzi adottságaink miatt az ország nagy részén más technológiákkal is hatékonyan biztosítható a szélessávú internetelérés. A célunk az, hogy 2030-ra az ország 85-90 százalékát gigabitképes hálózattal érjük el, a fennmaradó területeken pedig az FWA-megoldások és a mobilhálózatok nyújtsanak megfelelő alternatívát. Idén év végére a lakosságszám-arányos kültéri 5G-lefedettségünk várhatóan eléri a 99 százalékot.

A műholdas kapcsolat ugyanakkor olyan helyeken jelenthet megoldást, ahol sem optikai, sem vezeték nélküli infrastruktúra nem építhető ki gazdaságosan. Ilyenek lehetnek például az elszigetelt ingatlanok vagy a nehezen megközelíthető területek.

Ezért fontosnak tartjuk, hogy ez a lehetőség is rendelkezésre álljon, ugyanakkor Magyarország földrajzi adottságai miatt a műholdas szélessáv várhatóan csak speciális esetekben jelent majd valódi alternatívát a vezetékes és mobilhálózati megoldások mellett.

A technológia ugyanakkor értékes kiegészítője lehet a jövő hálózati ökoszisztémájának ott, ahol más megoldások nem nyújtanak reális alternatívát.

Az AI már a Telekom mindennapi működésének része

A másik izgalmas és nagyon aktuális téma a mesterséges intelligencia. Mennyire van ez már jelen a cég életében? Milyen szerepet szánnak a technológiának a működésben, illetve az ügyfeleknek szóló szolgáltatásokban?

— Én kimondottan AI-hívő vagyok, ezért alapvetően hiszek a technológia lehetőségeiben. Ugyanakkor nem gondolom, hogy a mesterséges intelligencia önállóan átveszi az emberek szerepét. Sokkal inkább egy olyan jövőt látok, ahol az ember és az AI együtt dolgozik.

Az ember feladata elsősorban a kontroll és a döntéshozatal marad, miközben a mesterséges intelligencia a repetitív feladatokban és a nagy mennyiségű adat feldolgozásában segít.

A Telekomnál már 2024-ben elindítottunk egy olyan programot, amelynek keretében minden munkatárs legalább egy mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzésen vett részt. Fontosnak tartottuk, hogy a kollégák még az eszközök szélesebb körű használata előtt megismerjék a technológia lehetőségeit és korlátait.

Kiemelt figyelmet fordítunk az adatbiztonságra is. Az ügyféladatokkal dolgozó megoldásokat kizárólag biztonságos környezetben használjuk, és minden esetben biztosítjuk a szükséges védelmi és anonimizálási eljárásokat.

Jelenleg több mesterségesintelligencia-platformot is alkalmazunk. A Microsoft Copilot például jelentősen gyorsítja a dokumentumkezelést, az információkeresést és az adminisztratív feladatokat, míg a fejlesztői területeken különböző Google-, Claude- és egyéb AI-megoldásokat használunk.

Tapasztalataink szerint nem egyetlen eszköz jelenti a megoldást. Az egyes területek eltérő igényeket támasztanak, ezért olyan portfólióban gondolkodunk, amelyben minden szervezet a számára legmegfelelőbb megoldást használhatja.

A Telekom saját belső AI-platformot is fejleszt Keystone AI néven. Ennek célja, hogy előre definiált agentek segítsék a munkatársakat a napi feladatokban, és ne minden folyamatot kelljen a nulláról felépíteni.

Úgy gondolom, előbb-utóbb minden nagyvállalat eljut oda, hogy saját vállalati AI-környezetet alakítson ki, saját szabályokkal, saját adatkörrel és saját agentekkel.

A vállalati működés mellett az ügyfélkapcsolatokban milyen szerepet kap a mesterséges intelligencia?

— Ez megjelenik az ügyfélkiszolgálásban is. Egy kampány esetében például számos olyan információ áll rendelkezésünkre, amely alapján pontosabban meg tudjuk érteni az ügyfelek igényeit:

Annak alapján pl., hogy milyen készüléket használnak, milyen mobil és otthoni szolgáltatásokat vesznek igénybe, – megfelelő jogalap (pl. hozzájárulás) birtokában – olyan ajánlatokat tudunk készíteni, amelyek valóban relevánsak lehetnek számukra.

A következő készülékváltásnál például nagyobb eséllyel kaphatnak olyan ajánlatot, amely valóban megfelel az igényeiknek.

Vanda chatbotként hét éve jelent meg a Telekom ügyfélszolgálatán. Mikor válhat valódi AI-agentté?

— Dolgozunk rajta, Vanda az indulása óta jelentős fejlődésen ment keresztül. Ma már minden negyedik hívást önállóan kezel.

A nagy nyelvi modellek megjelenésével új lehetőségek nyíltak meg. Manapság már nem csupán egyszerű kérdés-válasz alapú folyamatokról beszélünk, hanem olyan rendszerekről, amelyek egy teljes problémamegoldási folyamatot is képesek támogatni.

Ugyanakkor nem gondolom, hogy az ember teljesen kikerül ebből a folyamatból. Sokkal inkább az ember és a mesterséges intelligencia együttműködésére épülő modellben hiszek.

A hálózat már a hiba előtt figyelmeztethet

A mesterséges intelligencia a hálózatok felügyeletében is egyre nagyobb szerepet kap. Hol tart ma ezen a területen a Telekom?

— A mesterséges intelligencia már ma is fontos szerepet játszik a hibakeresésben és a hálózatfelügyeletben. Ahogy haladunk előre a hálózat modernizációjában, egyre több olyan új generációs eszközt állítunk üzembe, amelyek AI-képességekkel rendelkeznek.

A korábbi rendszerek jellemzően akkor küldtek jelzést, amikor a hiba már bekövetkezett. Az új eszközök viszont képesek előre érzékelni a teljesítményromlást, vagyis azt, hogy egy adott hálózati elem működése eltér a megszokottól.

Ez nemcsak egyetlen ügyfelet, hanem akár egy teljes hálózati szegmenst is érinthet. A rendszer ilyenkor előre figyelmeztet, hogy érdemes beavatkozni, mielőtt a probléma szolgáltatáskiesést okozna.

Az ügyfélkezelés korábban alapvetően reaktív módon működött: az ügyfél jelezte a hibát, mi pedig megkezdtük annak elhárítását. Ma már egyre több esetben a hálózat jelzi először a problémát.

Az így keletkező információkat Vanda rendszerébe is betöltjük. Ennek köszönhetően, ha az ügyfél telefonál, a rendszer már tudhat a hibáról, és tájékoztatni tudja arról, hogy a probléma ismert, illetve a megoldása folyamatban van.

Bizonyos esetekben még ennél is tovább tudunk lépni. Ha egy adott területen hálózati hibát észlelünk, proaktív üzenetet küldhetünk az érintett ügyfeleknek arról, hogy tudunk a problémáról, és már dolgozunk az elhárításán.

A cél az, hogy az ügyfél lehetőleg ne a hibabejelentés pillanatában szembesüljön először a problémával, hanem már azt megelőzően értesüljön arról, hogy a szolgáltató érzékelte és kezeli azt.

Már prompttal is bele tudnak kérdezni a hálózatba

Mennyire alakíthatja át a mesterséges intelligencia a hálózatüzemeltetést a következő években?

— A hálózatunk ma már elképesztő mennyiségű technikai adatot termel. Ahogy haladunk előre a transport-, IP- és alaphálózati modernizációban, minden új generációs eszköz egyre több információt szolgáltat a működéséről.

Olyan, mintha maga a hálózat kezdene el kommunikálni velünk.

Ezt az adatmennyiséget emberi erőforrással már nem lehet hatékonyan feldolgozni. Ezért építettük ki az ATOM nevű monitoringrendszerünket, amely a teljes hálózatból érkező információkat egy központi rendszerben gyűjti össze.

A mögötte működő mesterséges intelligencia folyamatosan elemzi az adatokat, azonosítja az összefüggéseket, és önállóan jelzi, ha valahol probléma vagy teljesítményromlás várható.

A fejlődés következő lépcsője a reaktív működésből a proaktív, majd a prediktív működés felé vezet. Ahogyan már említettem, korábban akkor indult a hibakezelés, amikor az ügyfél jelezte a problémát. Ma már sok esetben a rendszer érzékeli először a hibát. A következő lépés pedig az lehet, hogy még a szolgáltatás kiesése előtt előre jelzi, hol várható meghibásodás, és lehetőséget ad a megelőző beavatkozásra.

„Már ott tartunk, hogy prompttal is bele tudunk kérdezni a hálózatba.”

Nem feltétlenül logfájlokat kell elemezni vagy különböző felügyeleti rendszereket böngészni. A hálózattól természetes nyelven is lehet információt kérni, a mögöttes rendszerek pedig összegzik és értelmezik a rendelkezésre álló adatokat.

A következő nagy kérdés az, hogy meddig engedjük eljutni ezt a folyamatot.

Ma már léteznek olyan megoldások, amelyek nemcsak felismerik a problémát, hanem javaslatot is tesznek annak elhárítására. A következő lépés az lehet, hogy egy agent a szükséges paramétereket is módosítja, dokumentálja a beavatkozást, majd az eredményt visszajelzi az üzemeltetőknek.

Ebben a modellben az ember szerepe nem tűnik el, de egyre inkább a felügyeletre, az ellenőrzésre és a döntések validálására helyeződik át.

Innovációs szempontból hiszek abban, hogy hosszabb távon ez jelenti a fejlődés irányát. Ugyanakkor egy országos szolgáltató esetében rendkívül körültekintően kell haladni. Ezért külön tesztkörnyezetekben vizsgáljuk ezeket a lehetőségeket, ahol eddig kifejezetten biztató eredményeket tapasztaltunk.

Az adatközpontok következő korszaka már az AI-ról szól

A mesterséges intelligencia fejlődésével egyre gyakrabban kerülnek szóba az adatközpontok is. Hogyan változtatja meg az AI ezt a területet?

— A mesterséges intelligencia rendkívül számításigényes technológia, ezért az adatközpontok szerepe tovább növekszik. Miközben a hagyományos felhőszolgáltatások iránti kereslet is folyamatosan emelkedik, az AI új igényeket támaszt az infrastruktúrával szemben.

Elsősorban a nagy teljesítményű GPU-k, a speciális gyorsítók és az ezekhez kapcsolódó energiaellátási, valamint hűtési rendszerek kerülnek előtérbe.

A Telekom adatközponti stratégiájában is egyre nagyobb hangsúlyt kap az, hogy ezekre az igényekre felkészüljünk. A jövő adatközpontjai nemcsak adatokat tárolnak és dolgoznak fel, hanem a mesterséges intelligencia működésének alapinfrastruktúráját is biztosítják.

Az AI fejlődése várhatóan az adatközpontok kapacitásigényét is jelentősen növeli a következő években.

Készülődés a kvantumkorszakra

A Telekom több alkalommal is foglalkozott már kvantumtechnológiai kutatásokkal. Mennyire tartják ezt a területet stratégiai jelentőségűnek?

— A kvantumtechnológia ma még elsősorban kutatási és fejlesztési terület, ugyanakkor hosszabb távon jelentős hatással lehet a távközlésre és az informatikára is.

Különösen a kvantumbiztonság és a kvantumalapú titkosítás területén látunk olyan lehetőségeket, amelyek a jövőben meghatározóvá válhatnak.

A Deutsche Telekom csoporton belül folyamatosan figyelemmel kísérjük ezeket a fejlesztéseket, és több kutatási programban is részt veszünk.

A technológia széles körű elterjedése még időbe telik, de egy országos infrastruktúrát működtető szolgáltatónak már most készülnie kell azokra a változásokra, amelyeket a kvantumkorszak hozhat.

A távközlés története azt mutatja, hogy azok a vállalatok kerülnek előnybe, amelyek időben felismerik az új technológiák jelentőségét. Ezért fontosnak tartjuk, hogy ezen a területen is jelen legyünk, és közvetlen tapasztalatokat szerezzünk a várható fejlődési irányokról.

The post „Már a hálózatot is tudjuk promptolni” – Telekom-jövőkép a 2G végétől az autonóm működésig appeared first on digitrendi.hu.

A vállalat szerint a fejlesztés európai szinten is úttörőnek számít, mivel a vásárlók egyetlen beszélgetésen belül intézhetik a teljes online bevásárlást, anélkül, hogy külön menüpontok vagy fizetési felületek között kellene váltaniuk.

Az AI már nemcsak segít, hanem el is végzi a munkát

A Kifli.hu az idei év elején vezette be a MAIA névre keresztelt mesterséges intelligencia alapú asszisztensét, amelyről a Digitrendi is beszámolt. Az eredeti cél az volt, hogy a vásárlók természetes nyelven adhassák meg igényeiket, az AI pedig segítsen a termékek keresésében, a menütervezésben vagy a korábbi bevásárlások újrarendelésében.

A mostani fejlesztéssel azonban az asszisztens egy új kategóriába lépett. A MAIA már képes a teljes vásárlási folyamat lebonyolítására: termékeket keres, kosarat állít össze, kiválasztja a szállítási időpontot, majd az elmentett fizetési adatok segítségével a rendelést is véglegesíti.

A rendszer hangalapú vezérléssel is használható, így a vásárlók akár szóban is összeállíthatják a heti bevásárlást.

Érkezik az agentic commerce korszaka a kereskedelembe

A Kifli.hu fejlesztése jól illeszkedik ahhoz a globális trendhez, amelyet a szakma egyre gyakrabban nevez agentic commerce-nak. Ennek lényege, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán tanácsokat ad vagy keresési eredményeket jelenít meg, hanem konkrét feladatokat hajt végre a felhasználó helyett.

Az elmúlt hónapokban több jelentős szereplő is hasonló irányba indult el. Az Egyesült Államokban az Instacart és a ChatGPT integrációja már lehetővé teszi a bevásárlás teljes lebonyolítását beszélgetéses felületen keresztül, míg a Walmart, az Uber Eats és a Google is aktívan fejleszti saját AI-vásárlási megoldásait.

Európában ugyanakkor a legtöbb kezdeményezés még tesztfázisban tart. A Tesco például jelenleg kísérleti jelleggel próbál ki egy AI-alapú bevásárlási asszisztenst, amely recepteket ajánl és bevásárlólistákat állít össze.

A Rohlik szerint éppen ezért számít mérföldkőnek a MAIA legújabb verziója, amely már nemcsak ajánlásokat ad, hanem a teljes rendelési folyamatot képes végrehajtani.

Egyre többen igénylik MAIA munkáját

A vállalat adatai szerint a hangalapú MAIA indulása óta több mint 35 ezer beszélgetés zajlott a rendszeren keresztül, és több mint 15 ezer egyedi felhasználó próbálta ki a szolgáltatást. A vásárlók közel negyede többször is visszatért, ami arra utal, hogy a megoldás túlmutat az egyszeri technológiai kíváncsiságon.

Az írásos változat használata szintén gyorsan növekszik: a Rohlik adatai szerint 2025. augusztusa és 2026 tavasza között mintegy másfélszeresére nőtt a havi aktivitás, miközben összesen már több mint 166 ezer beszélgetés zajlott az asszisztensen keresztül. A felhasználói elégedettség 90 százalék felett alakult.

Nem csak saját AI-t épít, az AI-platformok felé is nyit a Kifli

A Rohlik fejlesztései nem állnak meg a saját alkalmazáson belül. A vállalat saját MCP (Model Context Protocol) szervert is indított, amely egy olyan nyílt technológiai szabványra épül, amely lehetővé teszi, hogy külső AI-asszisztensek közvetlenül kapcsolódjanak a Kifli szolgáltatásaihoz.

Ennek köszönhetően a haladó felhasználók akár olyan AI-klienseket is összekapcsolhatnak a webáruházzal, mint a ChatGPT vagy a Claude, amelyek így személyes bevásárlási asszisztensként működhetnek. Az AI nemcsak termékeket kereshet és kosarat állíthat össze, hanem kezelheti a rendeléseket, nyomon követheti a kiszállítást vagy akár ügyfélszolgálati feladatokat is elláthat.

A lépés jól mutatja, hogy a kereskedelemben is egyre inkább az úgynevezett „AI-agent” modell kerül előtérbe. Ebben a világban a felhasználók nem feltétlenül egy webáruház vagy mobilalkalmazás felületén vásárolnak majd, hanem saját AI-asszisztensükön keresztül intézik a mindennapi beszerzéseket. A Rohlik ezzel nem csupán egy új funkciót vezetett be, hanem egy olyan technológiai infrastruktúrát is épít, amely a jövő AI-alapú kereskedelmi modelljeinek alapját jelentheti.

Mindeközben terjeszkedik is a Kifli.hu

Az AI-fejlesztések mellett a Kifli.hu logisztikai hálózatát is folyamatosan bővíti. A vállalat június elején jelentette be, hogy jelentősen növeli balatoni jelenlétét: a déli part és a nyugati medence új településein is elindítja a kiszállítást, így már 65 Balaton környéki településen érhető el a szolgáltatás.

A bővítés jól mutatja, hogy a biatorbágyi, nagyrészt automatizált logisztikai központ átadása után a társaság nemcsak technológiai, hanem földrajzi értelemben is gyors növekedési szakaszba lépett.

A következő lépés már a teljesen automatizált vásárlás lehet

A kereskedelemben sokáig a keresőmotorok és az ajánlórendszerek jelentették a digitális innováció csúcsát. Most azonban egy új korszak kezdődik, amelyben a vásárlók egyre gyakrabban bízzák majd az ismétlődő feladatokat mesterséges intelligenciára.

A kérdés már nem az, hogy az AI tud-e bevásárlólistát írni, hanem az, hogy mikor válik természetessé, hogy helyettünk intézi el az egész bevásárlást.

The post Nemcsak ajánl, hanem már be is vásárol nekünk a Kifli.hu AI-asszisztense appeared first on digitrendi.hu.

A fizetések jövője nem feltétlenül a wallet

Az online fizetési innovációkról szóló hírekben az elmúlt években leginkább az Apple Pay, a Google Pay vagy más digitális pénztárcák(wallet) kapták a figyelmet. A Visa és a SimplePay által most bevezetett Click to Pay azonban más megközelítést képvisel.

Míg a wallet-megoldások egy adott technológiai ökoszisztémához kapcsolódnak, addig a Click to Pay a kártyatársaságok által támogatott, nyílt iparági szabványra épül. A cél nem egy új alkalmazás létrehozása, hanem az online vásárlások egyik legnagyobb problémájának megszüntetése: a kártyaadatok ismételt begépelésének kiváltása.

A rendszer tokenizációt alkalmaz, vagyis a valódi kártyaadatokat egyedi digitális azonosítók helyettesítik. A Visa szerint ezzel a manuális kártyaadat-bevitelhez képest jelentősen csökkenthető a csalások kockázata.

Miért érdekes a Click to Pay, ha már létezik Apple Pay és Google Pay?

Első pillantásra jogosnak tűnhet a kérdés: miért van szükség új fizetési megoldásra, amikor az Apple Pay, a Google Pay vagy a különböző egyéb mentett kártyás fizetések már régóta elérhetők?

A különbség az, hogy a Click to Pay nem egy új digitális pénztárca, hanem egy kártyatársasági szintű, nyílt szabványra épülő online fizetési infrastruktúra.

Az Apple Pay és a Google Pay egy-egy technológiai ökoszisztéma része. A Click to Pay ezzel szemben az EMVCo – a Visa, a Mastercard, az American Express, a Discover és a JCB által létrehozott szabványügyi szervezet – keretrendszerére épül.

Ennek köszönhetően:

• nem kötődik egyetlen készülékgyártóhoz vagy operációs rendszerhez;

• nincs szükség külön wallet alkalmazásra;

• bármilyen böngészőből használható;

• több kártyatársaság kártyáit is képes kezelni;

• egységesebb online fizetési élményt kínál a kereskedők számára.

Az adatkezelési szempont sem elhanyagolható. Bár az Apple és a Google sem fér hozzá közvetlenül a bankkártyaadatokhoz a fizetés során, a Click to Pay mögött mégis elsősorban a pénzügyi szektor infrastruktúrája áll, nem pedig egy reklám- vagy platformgazdaságban érdekelt technológiai szereplő.

A rendszer valójában az úgynevezett „vendégvásárlás” problémájára kínál megoldást. A webshopok jelentős részében ma is manuálisan kell megadni a bankkártyaadatokat, ami sok esetben a vásárlási folyamat megszakításához vezet. A Visa és a SimplePay szerint a tranzakciók több mint fele még mindig ilyen módon történik.

A fejlesztés a kosárelhagyás ellen is harcol

A fizetési piac egyik kevésbé látványos, ugyanakkor komoly problémája a kosárelhagyás.

A Visa közép-kelet-európai kutatása szerint a vásárlók közel fele megszakítja a vásárlást, ha a fizetési folyamat túl hosszadalmas vagy bonyolult. A biztonság szintén kulcskérdés: a válaszadók többsége kész lenne új megoldásra váltani, ha az nagyobb biztonságot kínál.

A Click to Pay ebből a szempontból az online vásárlások „érintéses fizetésévé” szeretne válni. A vásárló egyszer regisztrálja a kártyáját, később pedig néhány kattintással fizethet azokban a webáruházakban, amelyek támogatják a rendszert.

A Visa szerint a technológia nemcsak a vásárlói élményt javíthatja, hanem a kereskedők számára is üzleti előnyöket hozhat a sikeresen lezárt tranzakciók számának növelésével.

Miért épp a SimplePay, és hogyan kapcsolódik az OTP Bankhoz?

A Click to Pay magyarországi bevezetésének jelentőségét az is növeli, hogy a megoldás a hazai online fizetési piac egyik meghatározó szereplőjének rendszerében jelenik meg.

A SimplePay az OTP Csoport fintech vállalata, amelyet az OTP Bank 2013-ban hozott létre eredetileg OTP Mobil néven. A cég az évek során a bankcsoport digitális fizetési és innovációs központjává vált, miközben szolgáltatásai fokozatosan túlnőttek az OTP ügyfélkörén.

A vállalat két, a fogyasztók számára is jól ismert területen van jelen. Az egyik a több mint négymillió regisztrált felhasználóval rendelkező Simple alkalmazás, amely mobilfizetési és egyéb digitális szolgáltatásokat – például parkolást, autópálya-matrica-vásárlást vagy jegyvásárlást – kínál. A másik a kereskedőknek szóló SimplePay fizetési infrastruktúra, amely online fizetési megoldásokat és POS-terminálos elfogadást biztosít.

Bár a vállalat az OTP Csoport része, szolgáltatásai nem kizárólag OTP-ügyfelek számára érhetők el: a rendszer bármely bank által kibocsátott bankkártyával használható, és számos hazai webáruház fizetési hátterét biztosítja.

A még akadálymentesebb fizetés felé is nyitnak

A Click to Pay bevezetése mellett a héten egy másik, eltérő célú fejlesztésről is hírt adott a pénzintézet.

Az OTP Bank és a SimplePay Android alapú POS-termináljain akadálymentes fizetési mód vált elérhetővé a vak és gyengénlátó ügyfelek számára. A magyar nyelvű hangos tájékoztatás végigkíséri a tranzakció teljes folyamatát, a fizetendő összeg bemondásától egészen a fizetés eredményének visszajelzéséig.

A megoldás külön alkalmazás vagy speciális eszköz nélkül használható. A fejlesztés az Informatika a Látássérültekért Alapítvány közreműködésével valósult meg, és célja, hogy a látássérült ügyfelek nagyobb önállósággal és biztonságérzettel intézhessék a bankkártyás fizetéseiket.

A fizetések következő versenye már nem a kártyákról szól

A fizetési piac ma már egyre kevésbé arról versenyez, hogy milyen kártyát használunk, és egyre inkább arról, mennyire gyorsan, egyszerűen és biztonságosan tudunk fizetni.

A Click to Pay és az akadálymentes terminálfejlesztés ugyan két különböző területet érint, mégis ugyanabba az irányba mutat: a digitális fizetések jövőjét egyre inkább a felhasználói élmény, a kényelem és a hozzáférhetőség határozza meg.

The post A gyorsabb online vásárlástól az akadálymentes terminálokig – új fejlesztésekkel bővít a SimplePay appeared first on digitrendi.hu.

Az elektronikus aláírás mára a vállalati és közigazgatási ügyintézés természetes részévé vált. Segítségével szerződések, nyilatkozatok és hivatalos dokumentumok írhatók alá anélkül, hogy papírra vagy személyes jelenlétre lenne szükség.

Egy fontos kérdésre azonban eddig gyakran külön dokumentumokkal kellett választ adni: az aláíró valóban rendelkezett-e azokkal a jogosultságokkal, amelyek alapján eljárhatott?

Erre kínál megoldást az úgynevezett minősített attribútumtanúsítvány, amelynek bevezetésében egy magyar vállalat, a Microsec ért el európai szintű elsőséget.

Több információ egyetlen aláírás mögött

A hagyományos elektronikus aláírás azt igazolja, hogy egy adott személy aláírta a dokumentumot. Az attribútumtanúsítvány ennél tovább megy: hitelesen igazolhatja azt is, hogy az aláíró milyen szerepkörrel, jogosultsággal vagy státusszal rendelkezett az aláírás pillanatában.

Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy egy elektronikus dokumentumból automatikusan ellenőrizhetővé válik például, hogy az aláíró valóban jogosult volt-e egy vállalat képviseletére, rendelkezett-e cégjegyzési joggal, kamarai tagsággal vagy egy adott szakmai jogosultsággal.

A rendszer akár abban is segíthet, hogy pontosan azonosítható legyen az aláíró személye, ami különösen hasznos lehet a gyakori nevek esetében.

Kevesebb papír, gyorsabb ügyintézés

A vállalatok és a hatóságok számára a legnagyobb előnyt az jelentheti, hogy számos külön igazolás kiválthatóvá válik. A képviseleti jogosultságot, meghatalmazásokat vagy egyéb státuszigazolásokat sok esetben nem kell majd külön dokumentumokkal bizonyítani, mert ezek az információk közvetlenül kapcsolódhatnak az elektronikus aláíráshoz.

Ez egyszerűbbé teheti a szerződéskötést, a jóváhagyási folyamatokat, a pénzügyi döntések dokumentálását vagy akár a közigazgatási ügyintézést is.

Európa digitális jövőjének része

Az elmúlt években az elektronikus aláírás széles körben elterjedt a vállalati és közigazgatási folyamatokban, de az Európai Unió még messze van a teljes digitalizációtól.

Az új eIDAS 2.0 szabályozás egyik fő célja éppen az, hogy a digitális személyazonosságot, a digitális pénztárcát (EU Digital Identity Wallet) és az elektronikus aláírást egységes rendszerbe kapcsolja.

A mostani attribútumtanúsítványok ennek az ökoszisztémának fontos elemei lesznek, mert nemcsak azt bizonyítják majd, hogy valaki aláírt egy dokumentumot, hanem azt is, hogy milyen minőségében tette ezt.

A Microsec, azzal, hogy az Európai Unióban elsőként teljesítette az új szolgáltatásra vonatkozó minősített követelményeket, és felkerült az uniós bizalmi szolgáltatók listájára mint minősített attribútumtanúsítvány-szolgáltató.

A cég tehát egy olyan területen lett első, amely várhatóan az európai digitális ügyintézés egyik alapkövévé válik a következő években.

A következő lépés

A technológia széles körű elterjedéséhez azonban még szükség lesz arra, hogy a vállalati és közigazgatási rendszerek képesek legyenek fogadni és automatikusan ellenőrizni ezeket az új típusú igazolásokat. Ha ez megvalósul, az elektronikus ügyintézés újabb jelentős lépést tehet a teljesen papírmentes működés felé.

A mostani bejelentés ezért nem csupán egy új szolgáltatás indulását jelenti, hanem egy olyan technológiai irány kezdetét is, amely a következő években alapjaiban alakíthatja át az európai digitális ügyintézést.

The post Magyar cég nyit új fejezetet az e-aláírások európai történetében appeared first on digitrendi.hu.

Az energiahatékonyság ma már üzleti kérdés

A fenti tendencia ugyanis jól illeszkedik az európai trendekhez, ahol az okosépületek a fenntarthatósági és versenyképességi célok egyik legfontosabb eszközévé váltak.

Az energiaárak elmúlt évekbeli hullámzása alapvetően átformálta a vállalati gondolkodást. Ma már nem csupán környezetvédelmi vagy fenntarthatósági szempont, hanem konkrét üzleti érdek is az energiafogyasztás csökkentése.

A magyar vállalkozások több mint kétharmada energiahatékonyabb gépek beszerzésével próbálja mérsékelni fogyasztását, közel ugyanennyien pedig intelligens világítási és termosztát-rendszereket vezettek be — derül ki a Schneider Electric friss kutatásából.

A válaszadók csaknem negyede energiamenedzsment- vagy épületfelügyeleti rendszert is használ.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a vállalkozások jelentős része nagyon kitettnek érzi magát az energiaárak emelkedése miatt: a cégek közel kétharmadának pedig egy nagyarányú áramár-növekedés már komoly nehézségeket okozna.

Európa-szerte terjednek az intelligens épületek

A magyarországi folyamatok nem egyediek. Az Európai Unió energiahatékonysági és klímavédelmi célkitűzései egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az épületállomány korszerűsítésére.

Az épületek Európában az energiafelhasználás mintegy 40 százalékáért felelősek, ezért a digitalizált épületüzemeltetés az egyik legfontosabb eszközzé vált a fogyasztás mérséklésében. A modern épületfelügyeleti rendszerek valós időben képesek figyelni és optimalizálni a fűtést, a hűtést, a világítást és az elektromos hálózat működését.

A nemzetközi trendek alapján az okosépület-technológiák alkalmazását ma már nem elsősorban a komfort növelése, hanem az energiamegtakarítás, a működési költségek csökkentése és a fenntarthatósági célok teljesítése ösztönzi.

A magyar cégek is egyre tudatosabbak

A felmérés szerint a vállalatok 84 százaléka úgy véli, hogy az új ipari és kereskedelmi épületek tervezésénél a fenntarthatóságnak és az energiahatékonyságnak kell elsőbbséget élveznie. Közel kétharmaduk a fejlett energiamenedzsment és épületfelügyeleti rendszereket is alapvető elvárásnak tekinti.

Érdekes ugyanakkor, hogy a kényelem és a dizájn csak a válaszadók kis részénél szerepelt a legfontosabb szempontok között. Ez arra utal, hogy a vállalati ingatlanok esetében az energiahatékonyság és az üzleti racionalitás egyre inkább felülírja az esztétikai megfontolásokat.

A legnagyobb akadály továbbra is a megtérülés

Bár a vállalatok többsége tisztában van az energiahatékonysági beruházások előnyeivel, a megvalósítást gyakran a költségek fékezik. A kutatásban részt vevő cégek közel fele a magas beruházási költségeket, harmada pedig a hosszú megtérülési időt nevezte meg a legnagyobb akadálynak. Emiatt a válaszadók 40 százaléka az elmúlt öt évben egyáltalán nem hajtott végre energiahatékonysági fejlesztést.

Pedig a digitális épületüzemeltetés egyik legnagyobb előnye éppen az, hogy számos esetben jelentős megtakarítás érhető el anélkül, hogy teljes épületfelújításra lenne szükség. Az intelligens vezérlési és monitoring rendszerek az esetek nagy részében gyorsabb megtérülést kínálnak, mint a hagyományos korszerűsítési projektek.

Az okosépület nem a jövő, hanem már a jelen

Míg néhány éve az okosépület kifejezés elsősorban futurisztikus technológiákat idézett fel, ma már egyre inkább a vállalati versenyképesség egyik alapfeltételévé válik. A magyar vállalkozások válaszai alapján az energiahatékonyság, az energiabiztonság és a digitális felügyelet együttese ma már nem extra szolgáltatásnak, hanem alapvető üzleti elvárásnak számít.

The post Már nem elég a szigetelés: az okosépületek felé fordulnak a magyar cégek appeared first on digitrendi.hu.

Új korszakot nyit a Kifli.hu

A Kifli.hu működésében hosszú ideig a gyors terjeszkedés és az infrastruktúra kiépítése dominált. Az online szupermarketnek rövid idő alatt kellett olyan logisztikai rendszert létrehoznia, amely képes kiszolgálni az online élelmiszer-vásárlás robbanásszerűen növekvő igényeit – különösen a pandémiás időszakban. Most azonban új korszak kezdődik a cégnél: a hangsúly egyre inkább a lokalizációra, a magyar beszállítói kapcsolatokra és a vásárlói élmény finomhangolására kerül.

A cseh tulajdonosi hátterű online kereskedő jelenleg közel 200 magyar termelővel és beszállítóval dolgozik együtt, miközben az elmúlt egy évben több mint 100 új hazai partner csatlakozott a platformhoz. A magyar beszállítói kínálat közel 47 százalékkal bővült, a friss termékek forgalma pedig megduplázódott.

Az élelmiszer-kategóriában már most is meghaladja a 35 százalékot a hazai beszállítók aránya, egyes kategóriákban pedig ennél jóval magasabb: a hús- és felvágott termékeknél eléri a kétharmadot, míg a péksütemények esetében megközelíti az 50 százalékot.

A vállalat következő célja, hogy még több hazai gazda, kertészet, kézműves műhely és helyi termelői közösség termékei jelenjenek meg a kínálatban. A cég nemcsak aktívan keresi az új partnereket, hanem kifejezetten várja azoknak a magyar termelőknek a jelentkezését is, akik hosszú távon kapcsolódnának be a beszállítói hálózatba.

A biatorbágyi automatizált raktár még bőven tartogat kapacitást

A növekedési szakasz egyik legfontosabb mérföldköve a tavaly átadott biatorbágyi, teljesen automatizált logisztikai központ volt. A fejlesztés nemcsak a jelenlegi működést stabilizálta, hanem jelentős további növekedési tartalékot is biztosít a vállalat számára.

Szabó Dániel, a vállalat februárban kinevezett új ügyvezető igazgatója a Digitrendinek elmondta: a kibővített raktárkapacitás még további jelentős forgalomnövekedést is képes kezelni, miközben további automatizációs fejlesztések is napirenden vannak a raktári munkafolyamatokban.

Az országos terjeszkedés ugyan folyamatos, de egyelőre nincs konkrét időpont arra, mikor válhat teljessé a lefedettség. A szolgáltatás jelenleg több mint 300 településen érhető el, és a magyar lakosság több mint egyharmadát éri el. Az elmúlt időszakban közel negyven új település – köztük Gyöngyös, Dunaújváros, Esztergom, Hatvan és Szolnok – került be a kiszállítási zónába. A cég ma már több mint 90 ezer aktív vásárlót szolgál ki havonta, miközben a kínálat meghaladja a 15 ezer terméket.

Nemcsak gyorsaság, hanem frissesség is

A Kifli.hu szerint a következő évek versenyét már nem pusztán a kiszállítás sebessége dönti el. Bár Budapest belső kerületeiben akár 90 percen belül is megérkezhetnek a rendelések, a fókusz egyre inkább a frissességen és az ellátási lánc optimalizálásán van. A vállalat olyan együttműködési modellt épít a hazai termelőkkel, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos zöldségek, gyümölcsök vagy más friss termékek akár néhány órával a betakarítás után a vásárlókhoz kerüljenek.

A logisztikai háttér stabilitását az is segíti, hogy a futárállományt olyan külső szolgáltató partnerek biztosítják, amelyek elsősorban hazai munkaerőt közvetítenek, így a külföldi munkavállalókra vonatkozó szigorodó szabályozások várhatóan nem érintik érdemben a működést.

AI-asszisztens segíti a vásárlókat

Az online vásárlás egyik legnagyobb problémája ma már nem feltétlenül a szállítás, hanem a túl nagy választék. Több ezer termék és kategória között keresgélve a vásárlók könnyen elveszíthetik a fókuszt, különösen akkor, ha speciális igények – például allergia vagy árérzékenység – alapján szeretnének dönteni.

Erre kínál megoldást a vállalat AI-alapú vásárlási asszisztense, MAIA, amelyet közvetlenül a rendelési felületbe integráltak. A chatbot természetes nyelven képes kezelni a vásárlói kéréseket: termékeket keres, alternatívákat ajánl, figyelembe veszi az ételallergiákat vagy intoleranciákat, és bizonyos ügyfélszolgálati problémákat is automatikusan kezel.

A cégvezető szerint már most több mint tízezer olyan vásárló van, aki rendszeresen használja az AI-asszisztenst. A rendszer nemcsak új termékek ajánlásában segít, hanem ismétlődő rendelések újraépítésében is. Egyetlen mondattal módosítható például egy korábbi rendelés, miközben az AI automatikusan lecseréli az egyes termékeket – például laktózmentes változatra.

A chatbot az ügyfélszolgálati folyamatokat is gyorsítja. Egy sérült termék bejelentése után az AI képes azonosítani a rendelést, rögzíteni a reklamációt, és akár automatikusan jóváírni az összeget. Emellett az online vásárlásra kevésbé nyitott felhasználók számára is egyszerűbbé teszi az átállást: akár egy bolti blokk fotójából is képes összeállítani egy online kosarat a platform kínálatából.

Már milliárdos bevételt hoz a „Ments meg” kategória

Látványosan növekszik a vállalat „Ments meg” kategóriája is, amely a lejárathoz közeli, de még kifogástalan minőségű élelmiszerek kedvezményes értékesítésére épül. Az elmúlt egy évben több mint egymillió ilyen terméket vásároltak meg a magyar fogyasztók, a kategória forgalma pedig meghaladta az egymilliárd forintot.

A rendszer elsősorban húsokat, készételeket, tejtermékeket, zöldségeket és pékárukat érint, amelyek akár 60 százalékos kedvezménnyel jelennek meg a virtuális polcokon. A termékek többsége egy-két nappal a lejárat előtt kerül be a rendszerbe, és jellemzően egy napon belül gazdára talál. Becslések szerint az elmúlt egy évben 150–200 tonna élelmiszert sikerült így megmenteni a kidobástól.

A háttérben automatizált, dinamikus árazási rendszer működik, amely a készletszint és a lejárati idő alapján optimalizálja a kedvezményeket. Ennek köszönhetően a kategóriába kerülő termékek több mint 80 százalékát sikerül értékesíteni.

The post Még több magyar beszállítóra építi következő növekedési szakaszát a Kifli.hu appeared first on digitrendi.hu.

A közép-európai e-kereskedelmi verseny új szintre kapcsolhat Magyarországon: a lengyel hátterű Allegro látványosan erősíti itteni jelenlétét, miközben a régió egyik leggyorsabban növekvő online piactereként pozicionálja magát. A vállalat friss pénzügyi adatai alapján nemcsak a vásárlók számában és forgalmában nő dinamikusan, hanem komoly marketing- és technológiai beruházásokkal készül arra is, hogy a magyar piacon is meghatározó szereplővé váljon.

A régiós növekedésből húzza Magyarországot is az Allegro

Az Allegro-csoport 2026. első negyedévében kétszámjegyű növekedést ért el szinte minden fontos mutatóban. A bruttó áruérték (GMV) 12,8 százalékkal, a bevétel 16,5 százalékkal, a korrigált EBITDA pedig 23,6 százalékkal emelkedett éves összevetésben. A platform már több mint 20 millió aktív vásárlót szolgál ki a régióban.

A leglátványosabb bővülést azonban a nemzetközi piacok – köztük Magyarország – produkálták. A Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát magában foglaló régiós működés GMV-je 67,5 százalékkal nőtt, miközben ezekben az országokban már közel 5 millió aktív vásárlót ér el az Allegro.

Ez különösen érdekes a magyar e-kereskedelmi piac szempontjából, ahol eddig inkább az ázsiai szereplők – például a kínai piacterek – agresszív terjeszkedése volt meghatározó. Az Allegro viszont európai modellre épít, amely a helyi és régiós kereskedők bevonására, valamint a gyorsabb és kiszámíthatóbb logisztikára helyezi a hangsúlyt.

A tudatos vásárlókra építenek

A vállalat szerint a magyar piac egyik legfontosabb sajátossága az árérzékenység és a tudatos költés. Az Allegro ezt próbálja kihasználni azzal, hogy széles választékot és versenyképes árakat kínál, miközben európai fogyasztóvédelmi és vásárlóvédelmi környezetet hangsúlyoz.

A magyar vásárlók körében jelenleg az elektronikai termékek, a szupermarket kategória és az autós termékek a legnépszerűbbek az allegro.hu-n, de látványosan nőnek az egészség-, sport-, szépségápolási, valamint az építkezési és ipari kategóriák is. Egyes szegmensek éves szinten ötszörös növekedést értek el.

A magyar kereskedőket is rákapcsolnák a régióra

Az Allegro a jövőben már nem csupán vásárlókat, hanem a magyar kereskedőket is szeretne bevonni az ökoszisztémájába. A platformon jelen lévő, magyar adószámmal rendelkező eladók száma egy év alatt 71 százalékkal emelkedett.

A stratégia lényege az úgynevezett „listázz egyszer, add el mindenhol” modell: a magyar webáruházak ugyanazzal a kínálattal egyszerre jelenhetnek meg Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában is. Ez különösen vonzó lehet azoknak a kisebb hazai vállalkozásoknak, amelyek önállóan nehezen tudnának külföldi piacokra lépni.

Ebben fontos szerepet kap a Shoptet-tel kötött partnerség is. Az integráció lehetővé teszi, hogy a Shoptet rendszerét használó kereskedők technikai fejlesztések nélkül kapcsolják össze webshopjukat az Allegro piacterével.

A vállalat agresszív ösztönzőkkel próbál új eladókat bevonzani: az új partnerek az első 180 napban 0 százalékos jutalékkal értékesíthetnek, a magyar kereskedők exportértékesítéseire pedig szintén nulla százalékos jutalékot kínálnak több régiós piacon.

Influenszerek, tartalomgyártók és márkaépítés

Az Allegro 2024-ben még viszonylag csendben jelent meg Magyarországon, 2026-ban azonban már látható marketingoffenzívára készül. A vállalat digitális kampányokkal, hosszú távú márkanagyköveti együttműködésekkel és hazai tartalomgyártók bevonásával növelné ismertségét.

Ez arra utal, hogy az Allegro nem pusztán piactérként, hanem erős fogyasztói márkaként is szeretné pozicionálni magát Magyarországon. A cél hogy a régiós jelenlétet hosszabb távon is stabilizálják, és alternatívát kínáljanak az amerikai és kínai dominanciával szemben.

AI-jal egyszerűsítenék az online kereskedelmet

A vállalat stratégiájának fontos eleme a mesterséges intelligencia(AI) alkalmazása is. Az Allegro már minden partnerkereskedő számára elérhetővé tette AI-asszisztensét, amely támogatja a termékfeltöltést, az ajánlatkészítést, valamint az értékesítési és logisztikai folyamatok kezelését.

A társaság emellett együttműködésre lépett az OpenAI-jal is, hogy fejlettebb AI-megoldásokat integráljon az e-kereskedelmi működésbe. A partnerség új AI-funkciók tesztelésére, optimalizálására és gyorsabb bevezetésére is kiterjed.

Ez jól mutatja, hogy az e-kereskedelmi platformok közötti verseny ma már nemcsak az árakról vagy a logisztikáról szól, hanem egyre inkább az AI-alapú automatizálásról, a személyre szabásról és az eladói élményről is.

Fel van adva a lecke

Az Allegro magyarországi erősödése azért lehet különösen érdekes, mert egy európai hátterű szereplő próbál régiós alternatívát építeni a globális platformokkal szemben. A vállalat növekedési számai egyelőre azt mutatják, hogy van erre kereslet a térségben.

A következő időszak egyik nagy kérdése lehet, hogy a magyar vásárlók és kereskedők mennyire nyitnak egy olyan piactér felé, amely egyszerre próbálja ötvözni az árversenyt, a regionális jelenlétet és az AI-alapú szolgáltatásokat. Ha az Allegro valóban tartósan invesztál az itteni piacba, az a magyar e-kereskedelmi versenyt is érezhetően átrendezheti.

The post Az Allegro magyar kereskedőket is vár régiós ökoszisztémájába appeared first on digitrendi.hu.

Néhány év alatt alapjaiban változott meg a bankolás: míg korábban az internetbank számított a digitális pénzügyek központi felületének, ma már egyértelműen a mobilalkalmazások vették át ezt a szerepet. Nemcsak Magyarországon, hanem világszerte és Európában is a mobilbankolás vált a legfontosabb ügyfélkapcsolati csatornává, különösen a fiatalabb és középkorú ügyfelek körében.

A folyamat mögött egyszerre áll a technológiai fejlődés és a felhasználói szokásváltás. A bankolás ma már ugyanabba a digitális élménykategóriába került, mint a közösségi média, a streaming vagy az online vásárlás: az ügyfelek gyors, egyszerű, intuitív és folyamatosan elérhető szolgáltatást várnak el.

Európában már a mobil az elsődleges banki felület

Nemzetközi kutatások szerint Európában a digitális banki ügyfelek többsége már elsősorban mobiltelefonon intézi pénzügyeit. A klasszikus internetbank szerepe fokozatosan háttérbe szorul, miközben a bankfióki ügyintézés aránya is folyamatosan csökken.

Ebben Magyarország is versenyben van, sőt, a hazai bankszektor digitális fejlettségét több nemzetközi összehasonlítás is kedvezőnek tartja, különösen a mobilfizetésben, az azonnali fizetési infrastruktúrában és a banki mobilalkalmazások funkcionalitásában.

A régió korai úttörői közé tartozott például a legnagyobb hazai lakossági bank, az OTP, amely már a 2010-es évek első felében erősen fókuszált a mobilbanki fejlesztésekre, amikor Európa számos piacán még elsősorban az internetbank dominált.

A SmartBank, majd később az új mobilbanki platformok a magyar piacon kifejezetten korainak számítottak, különösen funkcionalitás és felhasználói élmény szempontjából.

Bár Nyugat-Európában és a skandináv országokban ekkor már több fejlett digitális megoldás működött, régiós összevetésben a magyar bankrendszer bizonyos területeken inkább megelőzte a környező piacokat.

Miért szeretik ennyire az emberek a mobilbankot?

A válasz nagyon egyszerű: mert kéznél van. A mobiltelefon ugyanis ma már szinte állandó digitális társ, így teljesen természetes lett, hogy a pénzügyek kezelése is erre a platformra költözött. Az ügyfelek többsége nem szeret külön laptopot nyitni vagy böngészőben internetbankot használni egy gyors átutalás vagy egyenlegellenőrzés miatt.

A mobilbankok népszerűségét több tényező is hajtja: köztük van az azonnali hozzáférés bárhonnan, a gyors belépés biometrikus azonosítással, az átlátható, egyszerű felület, a valós idejű értesítések, a könnyű átutalás és kártyakezelés, egyben a digitális pénzügyi kontroll érzése, összességében pedig az integrált szolgáltatások egyetlen alkalmazásban.

A modern mobilbank-appok ráadásul már nem egyszerűen „lekicsinyített internetbankok”. Kifejezetten mobilhasználatra tervezik őket, ezért sok esetben gyorsabbak és ergonomikusabbak is, mint a hagyományos webes felületek.

A felhasználói élmény szerepe különösen felértékelődött. Egy lassú, bonyolult vagy nehezen kezelhető alkalmazás ma már súlyosan ronthatja a bank megítélését. A pénzügyi szolgáltatók ezért egyre inkább technológiai platformként is versenyeznek egymással ezen a téren.

A biztonság lett a digitális bizalom kulcsa

A mobilbankok térnyerésének másik fontos oka, hogy a felhasználók ma már jellemzően biztonságosnak érzik ezeket a megoldásokat. Ebben nagy szerepe van a biometrikus azonosításnak, a push-értesítéseknek, az erős ügyfélhitelesítésnek és a valós idejű csalásmegelőző rendszereknek.

Paradox módon sok esetben a mobilbankot biztonságosabbnak érezzük, mint a klasszikus internetbankot. Azonnal látjuk a tranzakciókat, gyorsabban tudunk reagálni, és a telefonos azonosítási megoldások kényelmesebbek is lettek a jelszavaknál.

Itthon minden nagybank rendelkezik mobilappal

Ma már a Magyarországon működő nagyobb lakossági bankok mind kínálnak saját mobilbanki alkalmazást: Így az OTP Bank, az MBH Bank, a K&H Bank, az Erste Bank, a Raiffeisen Bank, az UniCredit Bank, a CIB Bank, a Gránit Bank és a MagNet Bank is.

A különbség ma már kevésbé abban van, hogy van-e mobilapp, hanem inkább abban, hogy az milyen szintű felhasználói élményt, személyre szabhatóságot, sebességet és integrált szolgáltatásokat kínál.

Egyre fontosabbá váltak az olyan funkciók is, mint:

• a digitális kártyakezelés,

• költéselemzés,

• megtakarítási funkciók,

• QR-kódos vagy azonnali fizetések,

• Apple Pay és Google Pay integráció,

• teljesen digitális számlanyitás,

• chatbotos ügyfélszolgálat,

• vagy akár az AI-alapú pénzügyi ajánlások.

Magyarországon is a mobil lett az elsődleges digitális banki csatorna

A trendet jól mutatják a Bankindex friss kutatási adatai is. Ezek szerint az ügyfelek 40 százaléka elsősorban mobilon, további 25 százalékuk pedig kizárólag mobilon intézi pénzügyeit, miközben az internetbank használata már csak 5 százalék körül mozog.

A hazai bankok közül legutóbb az MBH Bank újította meg mobilalkalmazását. A fejlesztés fókuszában kifejezetten a felhasználói élmény egyszerűsítése és a gyorsabb működés áll: az alkalmazás letisztultabb kezelőfelületet, személyre szabható főoldalt és egyszerűbb navigációt kapott.

Az átutalási folyamatot egyetlen logikus képernyőre szervezték át, ami a bank szerint jelentősen csökkentheti az ügyintézés idejét. Új funkcióként megjelent a csekkbefizetés és a lakás-előtakarékosság kezelése is, miközben a biometrikus azonosítás, a valós idejű értesítések és a 3D Secure védelem is kiemelt szerepet kapnak.

The post Mára a mobilbank lett az első számú bankfiók – Magyarország korán felzárkózott az élmezőnyhöz appeared first on digitrendi.hu.