Az utazós eSIM egy éve még elsősorban az olcsóbb és kényelmesebb roaming alternatívájaként került a figyelem középpontjába. A felhasználó kiválasztotta az úti célt, megvette a megfelelő adatcsomagot, néhány perc alatt letöltötte az eSIM-profilt, majd külföldön egyszerűen bekapcsolta. Nem kellett fizikai SIM-kártyát cserélni, helyi üzletet keresni vagy a roamingdíjak miatt aggódni.

A piac azóta tovább gyorsult. A travel eSIM már nem egy szűk digitális rétegtechnológia: egyre több szolgáltató épít rá üzletet, miközben a hagyományos távközlési cégek közül is többen felismerték, hogy nem érdemes átengedniük ezt a területet a független szereplőknek. A globális piac méretét 2026-ra már mintegy 710 millió dollárra becsülik, 2032-re pedig 1,85 milliárd dollár körüli értéket várnak.

A kérdés azonban már nem csak az, hogy mennyibe kerül.

A kijelzőn 5G van, de mit kapunk valójában?

Az Ookla friss elemzése éppen erre világít rá. A hálózati teljesítmény vizsgálatakor ugyanis nem elegendő azt látni, hogy a telefon kijelzőjén 4G vagy 5G jelenik meg. A felhasználói élményt a letöltési és feltöltési sebesség mellett a késleltetés, az adatforgalom útvonala, a hálózati prioritás és más hálózati paraméterek is befolyásolják.

Ez azért érdekes, mert a travel eSIM használatakor a telefon ugyan csatlakozhat egy helyi mobilhálózathoz, de az adatforgalom nem feltétlenül ugyanazon az útvonalon közlekedik, mint egy helyi előfizetőé. Az Ookla mérései szerint a travel eSIM-ek forgalma sok esetben egy távolabbi hálózati központon keresztül jut el az internetre.

A travel eSIM-szolgáltatók jelentős része ugyanis nem saját rádiós hálózatot üzemeltet. A háttérben globális mobilhálózati partnerek, roamingmegállapodások, mobilaggregátorok és különböző adatátjárók kapcsolják össze az utazót a helyi hálózattal. Egy 2024-es kutatás például az Airalo infrastruktúráját vizsgálva arra jutott, hogy a szolgáltató több esetben a helyi hálózattól földrajzilag távoli internetes kilépési pontokat használ, ami hatással lehet a késleltetésre.

Vagyis könnyen előfordulhat az a látszólag furcsa helyzet, hogy ugyanazon a mobilhálózaton vagyunk, mégsem feltétlenül ugyanazt a hálózati élményt kapjuk, mint a helyi előfizető.

Ez különösen akkor válhat érzékelhetővé, ha a felhasználó nem egyszerűen üzeneteket küld és térképet néz, hanem videóhívást indít, felhőalapú munkát végez, nagyobb fájlokat tölt fel, vagy más, késleltetésre érzékeny szolgáltatást használ.

Egy éve még az ár volt a kulcskérdés

Egy évvel ezelőtti cikkünkben, amikor a travel eSIM-piac látványos növekedése már kirajzolódott, azt vizsgáltuk, hogy az új szolgáltatási modell inkább lehetőség vagy fenyegetés-e a mobilszolgáltatóknak.

Akkor még elsősorban az volt a kérdés, hogy a független szereplők mennyire tudják kikezdeni a hagyományos roamingbevételeket. Az eSIM legnagyobb vonzereje ugyanis egyszerű volt: olcsóbban, gyorsabban és rugalmasabban lehetett mobiladatot vásárolni külföldre.

A verseny azóta sem tűnt el, sőt bővült egy új dimenzióval.

Már nem feltétlenül az nyer, aki a legolcsóbb 10 vagy 20 GB-ot kínálja, hanem az, aki az adott adatcsomag mögé a legjobb hálózati élményt tudja tenni.

Ez pedig visszahozhatja a klasszikus mobilszolgáltatók egyik legfontosabb előnyét: a hálózatot és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát. A távközlési szolgáltatók számára ezért az utazós eSIM egyszerre lehet fenyegetés és lehetőség.

Ha az ügyfél a saját szolgáltatójától kap egy utazós eSIM-ajánlatot, az már önmagában bizalmi előnyt jelenthet. Ismeri a márkát, az alkalmazást, az ügyfélszolgálatot, és – ami talán még fontosabb – ismeri az otthoni hálózat minőségét.

Ebből egy nagyon egyszerű értékajánlat is felépíthető: miért kísérleteznék egy ismeretlen travel eSIM-szolgáltatóval, ha a saját mobilszolgáltatómnál is megkapom az utazáshoz szükséges adatcsomagot?

Persze ez csak akkor működik, ha az operátor külföldi szolgáltatása valóban versenyképes árban, lefedettségben és teljesítményben is. Az önmagában már nem lesz elegendő, hogy egy szolgáltató a saját logóját ráteszi egy travel eSIM-re.

A hálózati minőség viszont megkülönböztető tényezővé válhat.

Ez különösen érdekes lehet Magyarországon, ahol a hazai mobilhálózatok nemzetközi összevetésben is erős teljesítményt mutatnak. Az Ookla és más független hálózati mérési rendszerek adatai miatt a hazai operátorok számára ez akár kommunikálható versenyelőnnyé is válhat – feltéve, hogy ugyanezt az élményt az utazási szolgáltatásban is képesek biztosítani.

A Viber már a hálózati réteg felé lépett

A változás ráadásul már nem csak a távközlési cégeknél látható.

Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy a Rakuten Viber júliusban Magyarországon is elindította alkalmazáson belüli utazási eSIM-szolgáltatását. A felhasználók közvetlenül az alkalmazásból vásárolhatnak, és aktiválhatnak külföldi mobiladat-csomagokat, több száz úti célhoz.

Ez azért érdekes, mert jól mutatja, hogy a mobilkapcsolat már nem feltétlenül a mobilszolgáltató alkalmazásában kezdődik.

Egy üzenetküldő, egy bank, egy utazási oldal vagy akár egy légitársaság is beépítheti saját digitális ökoszisztémájába a mobiladat-vásárlást. A mobil világkonferencia(MWC) idején a Kaleido Intelligence is arra hívta fel a figyelmet, hogy az eSIM-ek egyre könnyebben integrálhatók bankok, légitársaságok és utazási szolgáltatók alkalmazásaiba.

A verseny tehát két irányból is érkezik: a hálózat és az alkalmazás felől.

A travel eSIM következő kérdése: kié az utazó?

Ezért az utazós eSIM története ma már jóval több annál, hogy hogyan lehet olcsóbban internetezni külföldön. A kérdés lassan az lesz, hogy ki birtokolja az utazó mobilkapcsolatát.

A travel eSIM-szolgáltató?
A mobilszolgáltató?
A banki alkalmazás?
Az utazási platform?
Vagy egy szuperappá váló üzenetküldő?

Az eSIM eredetileg a szabadság technológiája volt: szabadságot adott a SIM-kártya cseréjétől, a helyi szolgáltatók keresésétől és a hagyományos roaming kötöttségeitől.

Most viszont elérkezhet a következő szakasz.

A szabadság mellé ugyanis minőség is kell.

És ha az utazó rájön, hogy a legolcsóbb adatcsomag nem feltétlenül biztosítja a legjobb hálózati élményt, akkor újra felértékelődhet az, amiről a távközlési iparág az elmúlt évek digitális átalakulása közben talán kissé megfeledkezett: vagyis maga a hálózat.

The post Ugyanaz a hálózat, ugyanaz az 5G – mégsem ugyanazt kapjuk a travel eSIM-mel? appeared first on digitrendi.hu.

A Magyar Telekom első féléves eredményjelentése ezúttal sem csak a pénzügyi teljesítményről szól. A számok mögött kirajzolódik a hosszabb távú stratégia: a vállalat tovább gyorsította hálózatfejlesztéseit, bővítette gigabitképes infrastruktúráját, közelebb került a szinte teljes országos 5G lefedettséghez, miközben lezárt egy fontos technológiai korszakot a 2G hálózat forgalmának átterelésével. Mindezt stabil pénzügyi eredmények és tovább növekvő ügyféligények mellett valósította meg.

A hálózat maradt továbbra is a növekedés motorja

Az év első hat hónapjában a Magyar Telekom 170 ezer új gigabitképes hozzáférési ponttal bővítette vezetékes hálózatát, így országszerte már több mint 4,2 millió végponton érhető el a gigabitképes szolgáltatás. Ezzel párhuzamosan a lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettség 88 százalékra emelkedett, miközben a vállalat továbbra is tartja az év végére kitűzött 99 százalékos célját.

Legalább ennyire fontos mérföldkő volt a 2G rádiós hálózat forgalmának sikeres átterelése a Yettel infrastruktúrájára. A régebbi technológia fokozatos kivezetésével felszabaduló frekvenciák pedig a 4G és az 5G hálózat további fejlesztését szolgálhatják, vagyis a modernizáció nemcsak új beruházásokat, hanem a meglévő erőforrások hatékonyabb felhasználását is jelenti.

Ez jól illeszkedik ahhoz a hosszabb távú technológiai irányhoz, amelyről Nagy Péter, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese korábban a Digitrendinek adott interjúban is beszélt. Akkor úgy fogalmazott: a jövő távközlési hálózatai egyre inkább intelligens, automatizált rendszerekké válnak, amelyek működését már mesterséges intelligencia is támogatja. A mostani fejlesztések ennek az átalakulásnak újabb kézzelfogható állomásai.

Az ügyfelek is követik a technológiai váltást

A fejlesztések az előfizetői oldalon is visszaköszönnek. Az optikai szélessávú előfizetések száma egy év alatt 10,3 százalékkal 1,1 millióra nőtt, miközben az IPTV-előfizetések száma 2,9 százalékkal bővült. A mobil SIM-kártyák darabszáma elérte a 6,6 milliót.

Még látványosabb a mobilinternet használatának növekedése: egy ügyfél átlagosan már havi 16,5 gigabájt adatot használ fel, ami 20,7 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. Ez jól mutatja, hogy a hálózatfejlesztések mögött valós ügyféligény áll, miközben az egyre nagyobb adatforgalom folyamatos kapacitásbővítést is megkövetel.

Stabil pénzügyi háttér a fejlesztések mögött

A működési eredmények a pénzügyi mutatókban is megjelentek. A Magyar Telekom első féléves összbevétele 481,4 milliárd forint volt. A bruttó eredmény 311 milliárd forintra emelkedett, ami 2,3 százalékos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. Az EBITDA AL 202,2 milliárd forintot ért el, 1,6 százalékkal haladva meg a tavalyi szintet, míg a módosított adózott eredmény 113,7 milliárd forintra nőtt, ami 2,9 százalékos éves emelkedésnek felel meg. A vállalat ezek alapján megerősítette a 2026-ra korábban kitűzött céljait.

A Telekom első féléve számokban

• Új gigabitképes hozzáférési pont: 170 ezer

• Gigabitképes végpontok száma: több mint 4,2 millió

• Kültéri 5G lefedettség: 88%

• Mobil SIM-kártyák száma: 6,6 millió

• Optikai előfizetők: 1,1 millió (+10,3%)

• IPTV-előfizetők: 1,4 millió (+2,9%)

• Átlagos havi mobiladat-felhasználás: 16,5 GB (+20,7%)

• Összbevétel: 481,4 milliárd forint

• Bruttó eredmény: 311 milliárd forint (+2,3%)

• EBITDA AL: 202,2 milliárd forint (+1,6%)

The post A hálózatfejlesztés diktálta a tempót a Telekom idei első félévében appeared first on digitrendi.hu.

Miért van szükség új energiapolitikai irányra?

Az elmúlt évek energiaválságai világosan megmutatták, milyen sérülékennyé válhat Európa, ha jelentős mértékben az importált fosszilis energiahordozókra támaszkodik. A magas gázárak nemcsak a háztartásokat, hanem az ipart is súlyosan érintették, miközben az európai vállalatok versenyképessége is romlott a világ más régióihoz képest.

Erre a kihívásra kíván választ adni az Európai Bizottság elektrifikációs akcióterve. A stratégia célja, hogy 2040-re a villamos energia részaránya a végső energiafelhasználásban elérje a 46 százalékot. A bizottság számításai szerint ezzel évente akár 260 milliárd euróval csökkenhetne az Európai Unió fosszilisenergia-importjának költsége.

Mit jelent valójában az elektrifikáció?

Az elektrifikáció nem egyszerűen azt jelenti, hogy több áramot használunk. Sokkal inkább azt, hogy a közlekedésben, az iparban és az épületek energiafelhasználásában elektromos megoldások váltják fel fokozatosan a fosszilis energiahordozókat.

Ide tartozik egyebek mellett az elektromos közlekedés terjedése, a hőszivattyúk alkalmazása, az ipari folyamatok villamosítása, valamint az intelligens energiamenedzsment-rendszerek és az okoshálózatok elterjedése. Mindez egyszerre szolgálhatja a kibocsátás csökkentését, az energiahatékonyság javítását és az importfüggőség mérséklését.

A cél egyértelmű, a kérdés a megvalósítás

Laurent Bataille szerint az Európai Bizottság végre egyértelmű irányt jelölt ki.

„Az Elektrifikációs Akcióterv üdvözlendő és szükséges lépés Európa számára. Nem engedhetjük meg magunknak még egy évtizednyi lassú haladást” – osztja meg véleményét a Digitrendihez eljuttatott írásában a fontos iparági szereplőnek számító Schneider Electric európai igazgatója.

Úgy véli, az elmúlt évek megmutatták, milyen nagy ára van az energiafüggőségnek, ezért az elektrifikáció felgyorsítása nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és stratégiai kérdés is. A szakember ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a 2040-es célkitűzés önmagában még nem jelent garanciát a sikerre.

„A valódi próbatétel a végrehajtás lesz. Most sok múlik a tagállamokon és azon, hogy hajlandók-e az ambíciókat cselekvéssé fordítani” -teszi hozzá.

Ezért kulcskérdés az áram ára

A Schneider Electric szerint az elektrifikáció egyik legnagyobb akadálya ma nem a technológia, hanem maga a gazdasági környezet.

Az európai vállalatok sok országban ma közel háromszor annyit fizetnek a villamos energiáért, mint a földgázért, ezért a cégeknek sok esetben még mindig nem éri meg az elektromos technológiákra való átállás.

Laurent Bataille szerint az Európai Bizottság helyesen ismerte fel, hogy az áramot nem szabad magasabban adóztatni, mint a gázt. Ugyanakkor emlékeztet arra is, hogy az adópolitika továbbra is tagállami hatáskör, ezért a siker azon múlik, hogy a nemzeti kormányok milyen gyorsan ültetik át a javaslatokat a gyakorlatba.

Kevesebb fosszilis támogatás, több beruházás

A Schneider Electric szakembere üdvözli azt is, hogy az Európai Bizottság fokozatosan csökkentené a fosszilis energiahordozók támogatását.

A vállalat szerint Európa jelenleg évente mintegy 380 milliárd eurót költ energiaimportra, miközben minden elektrifikációba fektetett beruházás egyszerre erősítheti az ipar versenyképességét, az energiabiztonságot és a kontinens stratégiai önállóságát.

Az ETS-források felgyorsíthatják az átállást

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből (ETS) származó bevételek felhasználását a Schneider Electric szintén fontos eszköznek tartja.

A vállalat szerint ezekből a forrásokból elsősorban azokat az iparágakat érdemes támogatni, amelyek ma még jelentős mértékben fosszilis energiára épülnek, ugyanakkor az elektrifikáció révén egyszerre javíthatnák versenyképességüket és csökkenthetnék kibocsátásukat.

Laurent Bataille ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a vállalatok csak akkor vágnak bele nagy volumenű beruházásokba, ha kiszámítható szabályozási és finanszírozási környezet veszi őket körül.

Az elektrifikáció túlmutat az energiapolitikán

Az elektrifikációs akcióterv valójában nem pusztán arról szól, hogyan termel és használ fel Európa több villamos energiát. A kezdeményezés célja egy olyan gazdasági környezet kialakítása, amelyben az ipari vállalatok számára is versenyképesebbé válik az elektromos technológiák alkalmazása.

A következő évek egyik legfontosabb kérdése így már nem az lesz, hogy szükség van-e az elektrifikációra, hanem hogy a tagállamok milyen gyorsan és milyen következetesen tudják végrehajtani az ehhez szükséges intézkedéseket.

Ahogy Laurent Bataille fogalmaz: minden elektrifikációba fektetett euró egyszerre befektetés Európa versenyképességébe, energiaellenálló képességébe és hosszú távú szuverenitásába.

Mindez miért fontos nekünk?

Az uniós kezdeményezés a hétköznapokban olcsóbb elektromos közlekedést, több hőszivattyút, intelligensebb épületeket jelent, nagyobb szerepet szánva az energiatárolásnak és a villamosenergia-hálózatok fejlesztésének.

The post Az áram lehet Európa újabb versenyelőnye – fordulópont az EU elektrifikációs akcióterve appeared first on digitrendi.hu.

Az Opensignal április eleje és június vége között vizsgálta a magyarországi vezetékes és vezeték nélküli otthoni internetszolgáltatásokat. A mérések a felhasználók valós hálózati élményén alapulnak, vagyis nem laboratóriumi körülmények között, hanem a mindennapi használat során gyűjtött adatokból készültek.

A vezetékes internetes mezőnyben a Telekom mind az öt vizsgált kategóriában – letöltési sebesség, feltöltési sebesség, videós élmény, kapcsolat megbízhatósága és állandó minősége – megszerezte az első helyet. Az összesített eredmények ugyanakkor azt is megmutatják, hogy a hazai piac jóval árnyaltabb annál, mint amit első pillantásra a győztesek listája sugall.

A jelentés egyik váratlan meglepetése: a TARR felzárkózása

A mérés egyik legérdekesebb fejleménye a regionális szolgáltatóként ismert TARR teljesítménye. Bár piaci részesedése jóval kisebb a piac legnagyobb szereplőinél, a kapcsolat minőségét mérő mutatókban már felveszi velük a versenyt.

Különösen a megbízhatósági eredmények figyelemreméltók: míg a Telekom 650 ponttal egyértelműen vezet, a One 568, a TARR pedig 566 pontot ért el, vagyis lényegében azonos szinten teljesítettek. Az Opensignal statisztikai értékelése szerint a két szolgáltató között ebben a kategóriában nincs érdemi különbség.

Amit a friss mérések mutatnak

A Telekom továbbra is kiemelkedik a mezőnyből, a TARR eredménye pedig azt jelzi, hogy a felhasználói élmény szempontjából nem kizárólag a legnagyobb országos szolgáltatók képesek magas színvonalat nyújtani. A kisebb, regionális hálózatok is versenyképesek lehetnek, különösen ott, ahol korszerű infrastruktúrára épülnek.

Nem csak a sebesség számít

A legtöbb internetszolgáltatást összehasonlító elemzés még mindig elsősorban a letöltési sebességre koncentrál. A mostani jelentés azonban jól mutatja, hogy ma már legalább ilyen fontos a kapcsolat állandó minősége és megbízhatósága.

Egy stabil internetkapcsolat nemcsak a videostreaming vagy az online játék során jelent előnyt, hanem a videókonferenciák, a felhőalapú munkavégzés vagy az egyre gyakoribb AI-alapú szolgáltatások használatakor is.

Külön utakon jár a vezetékes és a vezeték nélküli(FWA) internet

Az Opensignal külön értékelte a vezeték nélküli otthoni internetet (FWA) is. Ebben a kategóriában a Yettel három vizsgált mutatóban végzett az első helyen, ami jól mutatja, hogy az 5G-re épülő otthoni internet egyre versenyképesebb alternatívává válik. A jelentés ugyanakkor országos szinten továbbra is a vezetékes hálózatokat értékeli magasabbra.

Fontos megjegyezni, hogy a most közzétett eredmények még döntően a Yettel vezeték nélküli otthoni internetes szolgáltatására épülnek. A társaság időközben már megkezdte a 2Connect hálózatára épülő vezetékes szolgáltatásának bevezetését is, (erről itt írtunk részletesen) így a következő hasonló mérések várhatóan már egy átalakuló piaci helyzetet tükröznek majd.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A számok önmagukban keveset mondanak, ezért érdemes azt is megnézni, hogy melyik mérőszám milyen felhasználási helyzetben válik igazán fontossá.

• Letöltési sebesség: filmek, játékok, nagy fájlok letöltése.

• Feltöltési sebesség: felhőmentés, videóhívások, tartalomkészítés.

• Megbízhatóság: mennyire stabil a kapcsolat hosszabb használat során.

• Állandó minőség (Consistent Quality): milyen hosszú ideig biztosítja a hálózat a zavartalan online élményhez szükséges teljesítményt.

• Videós élmény: mennyire akadásmentes a streaming és az online videózás.

The post Új mérce szerint versenyeznek a hazai internetszolgáltatók appeared first on digitrendi.hu.

Egyetlen készülék fogyasztása ritkán jelentős. Sok ilyen eszköz együttes működése azonban már érezhető energiaigényt jelenthet. A tudatos használat ezért ma már nemcsak a villanyszámla miatt fontos, hanem azért is, mert a nyári csúcsterhelések idején minden megtakarított kilowattóra számít.

A digitális energiafogyasztás ma már ugyanúgy része az energiatudatosságnak, mint a fűtés vagy a világítás.

A régi energiatakarékossági tanácsok már nem mindig érvényesek

Évekig szinte minden energiatakarékossági összeállítás első helyén szerepelt, hogy húzzuk ki a telefontöltőt a konnektorból, vagy kapcsoljuk ki teljesen a televíziót.

Ezek a tanácsok ma sem hibásak, de a hangsúly máshová került.

A korszerű elektronikai eszközök készenléti fogyasztása az uniós energiahatékonysági előírásoknak köszönhetően jelentősen csökkent. Egy modern töltő vagy televízió üresjárati fogyasztása ma már jellemzően néhány tized watt vagy legfeljebb 1 watt körüli. A valódi megtakarítás ezért sokkal inkább azoknál az eszközöknél érhető el ma már, amelyek folyamatosan működnek, vagy nagyobb teljesítményük miatt sok hőt termelnek.

A digitális eszközök ma már a háztartások és a kisvállalkozások jelentős energiafogyasztói közé tartoznak. Egy egyszerű digitális energiaaudit segíthet megtalálni azokat a „rejtett fogyasztókat”, amelyekről a legtöbben nem is tudnak.

A láthatatlan fogyasztók

Elsőként érdemes azokat a berendezéseket számba venni, amelyek napi 24 órában üzemelnek.

• Wi-Fi router

• Mesh Wi-Fi rendszer

• NAS

• IP-kamerák

• Okosotthon-központ

• Hálózati switch

Külön-külön egyik sem számít nagy fogyasztónak, de egész évben megszakítás nélkül működnek.

Mennyit jelent ez?

Érdekesség: egyetlen 20 wattos készülék, amely az év minden percében működik, közel 175 kWh villamos energiát fogyaszt évente. Öt hasonló eszköz együtt már csaknem 900 kWh energiát is felhasználhat.

A monitor sokszor többet fogyaszt, mint maga a laptop

A modern notebookok energiahatékonysága sokat fejlődött.

Könnyű irodai munkánál nem ritka a 15–25 wattos fogyasztás.

Ezzel szemben egy 32 hüvelykes monitor 25–40 wattot is igényelhet.

A kétmonitoros munkaállomásoknál ezért gyakran nem maga a számítógép, hanem a kijelzők jelentik a nagyobb energiaigényt.

Az USB-eszközök – apróságok, amelyek összeadódnak

A számítógépek körül ma már szinte észrevétlenül gyűlnek a folyamatosan csatlakoztatott eszközök.

• webkamera

• külső SSD

• mikrofon

• USB-s ventilátor

• RGB világítás

• streaminglámpa

• telefontöltő

Darabonként alig fogyasztanak. Tíz-tizenöt ilyen eszköz azonban már folyamatos alapfogyasztást jelenthet.

Nyáron minden plusz watt kétszer számít

Kevesen gondolnak rá, hogy minden elektromos készülék működés közben hőt termel. Ez a hő nyáron bent marad a lakásban vagy az irodában, amit végül a klímaberendezésnek kell eltávolítania.

Egy nagy teljesítményű számítógép vagy többmonitoros munkaállomás tehát nemcsak közvetlenül fogyaszt többet, hanem közvetve a légkondicionáló energiaigényét is növeli. Vagyis ugyanaz a watt kétszer jelenhet meg az energiaszámlában.

A kisvállalkozásoknál is sok múlik a napi rutinon

Sok irodában hétvégére is bekapcsolva maradnak a monitorok, nyomtatók, tárgyalói kijelzők vagy hálózati eszközök, pedig egy egyszerű ellenőrzőlista is sokat segíthet.

Ha például tíz darab, egyenként 30 wattos monitor péntek estétől hétfő reggelig feleslegesen működik, az közel 20 kWh villamos energiát használ el – teljesen indokolatlanul.

Nem a telefontöltő a fő bűnös

A legtöbben még mindig a konnektorban hagyott telefontöltőre gondolnak elsőként. Pedig ma már sokkal nagyobb jelentősége van annak, hogy hány folyamatosan működő hálózati eszközünk, kijelzőnk vagy nagy teljesítményű számítógépünk van.

A hangsúly tehát nem a legismertebb energiatakarékossági tanácsokon, hanem a valódi nagyfogyasztók felismerésén van.

Ha ezek közül több is folyamatosan működik, érdemes átgondolni, hogy valóban szükség van-e rájuk éjszaka, hétvégén vagy hosszabb távollét idején.

Mennyit lehet reálisan megtakarítani?

A digitális eszközök tudatosabb használatától nem érdemes a teljes villanyszámla megfelezését várni.

Szakértői becslések szerint azonban a digitális fogyasztók tudatos kezelésével egy átlagos háztartás vagy kisebb iroda villamosenergia-felhasználásának 5–10 százaléka is megtakarítható lehet. Azokban a háztartásokban és vállalkozásoknál, ahol sok monitor, hálózati eszköz vagy folyamatosan működő elektronikai berendezés üzemel, ennél nagyobb megtakarítás is elképzelhető.

A tudatosság fontosabb, mint a lemondás

A digitális eszközök ma már életünk természetes részei, ezért nem az a cél, hogy lemondjunk róluk. Sokkal inkább az, hogy tudatosabban használjuk őket.

A nyári hőhullámok és az egyre nagyobb energiaigény időszakában már néhány apró változtatás is hozzájárulhat ahhoz, hogy kisebb legyen a hálózat terhelése, mérséklődjenek az üzemeltetési költségek, és közben a környezetet is kíméljük.

Talán itt az ideje annak, hogy a digitális eszközeinket ne csak okosan, hanem energetikai szempontból is tudatosan használjuk.

The post Nem csak a klíma fogyaszt – így csökkenthető a háztartások és a kkv-k digitális eszközeinek az energiaigénye appeared first on digitrendi.hu.

Erre válaszul született meg 2023-ban a European Chips Act, amelynek célja, hogy 2030-ra 20 százalékra emelje az Európai Unió részesedését a globális félvezetőgyártásból, miközben megerősíti a kontinens ellátásbiztonságát és technológiai önállóságát.

A cél önmagában vitathatatlan. A kérdés inkább az, hogy elegendő-e új gyárakat építeni ahhoz, hogy Európa ismét meghatározó szereplővé váljon a globális technológiai versenyben.

Erre ad érdekes választ az Omdia szakági elemzője, aki szerint a Chip Act fontos és szükséges első lépés, de a valódi versenyelőnyt nem a gyártókapacitás, hanem a keresletet megteremtő innováció jelenti.

Nem a gyárak építik fel az ellátási láncot

Az elemzés talán legerősebb állítása, hogy a félvezetőipari ökoszisztéma nem a gyárakkal kezdődik.

Hiába épülnek Európában korszerű wafergyárak vagy fejlett csomagolóüzemek, ha nincsenek mögöttük olyan helyi chiptervező vállalatok, AI-fejlesztők, rendszerintegrátorok és termékgyártók, amelyek folyamatos keresletet biztosítanak számukra. A kereslet teremti meg az ellátási láncot, nem fordítva – fogalmaz az elemző.

Ez különösen aktuális megállapítás, mert a félvezetőipar jelenleg éppen nem a kereslethiányos időszakát éli. A mesterséges intelligencia, az adatközpontok, az elektromos járművek, az ipari automatizálás, a robotika, az egészségügyi technológiák vagy éppen a védelmi fejlesztések egyaránt egyre több és egyre fejlettebb chipet igényelnek.

A kérdés tehát nem az, hogy szükség lesz-e félvezetőkre – erre a válasz egyértelmű igen –, hanem az, hogy a jövő technológiai értékláncában ki birtokolja majd a legnagyobb hozzáadott értéket jelentő fejlesztéseket és a szellemi tulajdont.

Európa erőssége továbbra is a kutatás

A European Chips Act egyik fontos célja éppen az, hogy az európai kutatás-fejlesztési eredményekből piacképes technológiák szülessenek. A kontinens ma is erős az alapkutatásban, a félvezető-technológiában, az autóipari chipekben, a teljesítményelektronikában és a litográfiában, ám ezek az előnyök a reméltnél kevesebb esetben fordulnak át világméretű piaci sikerbe.

Az Omdia szerint ezért nemcsak új gyárakra van szükség, hanem chiptervező vállalkozásokra, AI-alkalmazásokat fejlesztő cégekre, speciális félvezetőket készítő startupokra, valamint fejlett csomagolási és tesztelési kapacitásokra is. Ezek együtt alkotják azt az iparági ökoszisztémát, amely hosszú távon fenntarthatóvá teszi a gyártást.

A szabályozás önmagában nem helyettesítheti az innovációt

Az elmúlt években az Európai Unió több olyan jogszabályt is elfogadott, amelyek meghatározzák a digitális gazdaságok működését. Az AI Act, a GDPR vagy a Digital Markets Act egyaránt azt mutatják, hogy Európa képes globális szabályozási irányt mutatni.

A technológiai piac azonban más logika szerint működik.

Miközben Európa a szabályozási keretek kialakításában vált meghatározó szereplővé, addig a világ legnagyobb mesterségesintelligencia-platformjai, felhőszolgáltatói és vezető chiptervező vállalatai döntően az Egyesült Államokban és Ázsiában jöttek létre.

Ez ugyanakkor nem a szabályozások létjogosultságát kérdőjelezi meg, inkább arra világít rá, hogy a jogi környezet önmagában nem hoz létre versenyképes innovációt. Ahhoz vállalkozói kultúrára, kockázati tőkére, piacra és hosszú távú beruházásokra is szükség van.

Európának nem mindenben kell elsőnek lennie

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Európa elveszítette volna stratégiai jelentőségét. Éppen ellenkezőleg.

A világ legfejlettebb félvezetői ma sem készülhetnének el európai litográfiai technológiák nélkül, de az „öreg” kontinens az ipari automatizálás, az autóipari félvezetők, a teljesítményelektronika és számos speciális mérnöki megoldás területén is megkerülhetetlen szereplő maradt.

Talán éppen ez lehet Európa valódi stratégiája. Nem feltétlenül kell minden technológiai szegmensben piacvezetővé válnia, hanem olyan kulcsterületeken kell megőriznie és továbbfejlesztenie előnyét, amelyek nélkül a globális technológiai ökoszisztéma sem működhet.

A következő lépés már nem a gyárakról szól

A European Chips Act fontos nyitólépés volt. Megalkotói felismerték, hogy a félvezetők ma már a gazdasági versenyképesség és a nemzetbiztonság alapját jelentik.

A következő feladat azonban ennél jóval összetettebb. Európának nemcsak gyártókapacitást kell építenie, hanem olyan vállalatokat, termékeket és innovációs ökoszisztémát is, amelyek képesek folyamatos keresletet teremteni a kontinensen előállított technológiák iránt.

A jövő félvezetőpiacán ugyanis valószínűleg nem az lesz a legfontosabb kérdés, hogy hol készülnek a chipek. Sokkal inkább az, hogy ki tervezi őket, ki fejleszti a rájuk épülő alkalmazásokat, és kinél keletkezik a legnagyobb hozzáadott érték.

Ebben a versenyben a European Chips Act elsősorban jó első lépés lehet. A végső siker azonban azon múlik, hogy Európa képes lesz-e a szabályozás mellé ugyanilyen erős innovációs és piaci ökoszisztémát is felépíteni.

The post A chipgyár-építés önmagában kevés: ez lehet Európa új technológiai kihívása appeared first on digitrendi.hu.

A most bevezetett Yettel HiperNet az idei év elején bejelentett stratégiai irányt váltja valóra. Ahogy arról korábban beszámoltunk: a Yettel a február kötött nagykereskedelmi megállapodás nyomán a 2Connect hálózatára építve jelenhet meg a vezetékes internet piacán.

Két technológia, egy szolgáltatói portfólió

A bejelentés szerint az optikai internet nem váltja le az 5G-alapú OtthonNet szolgáltatást, hanem kiegészíti azt. Míg a mobilalapú megoldás gyors telepítést és hordozhatóságot kínál, az optikai kapcsolat nagyobb sávszélességet és alacsonyabb késleltetést nyújt, ami különösen előnyös lehet online játékoknál, otthoni munkavégzésnél vagy az egyszerre több eszközt használó háztartásokban.

A Yettel szerint a két technológia együtt a magyar háztartások több mint 90 százaléka számára teheti elérhetővé a szélessávú internetet. Az új HiperNet csomagok optikai hálózaton akár gigabites sebességet kínálnak, a szolgáltatás részeként pedig WiFi 7 szabványú router is jár.

Nem csupán új szolgáltatás, hanem piaci mérföldkő

A mostani bejelentés túlmutat egy új internetcsomag piacra dobásán.

A magyar távközlési piac az elmúlt években fokozatosan a konvergens szolgáltatói modell felé mozdult el, amelyben ugyanaz a szolgáltató mobil-, vezetékes internet-, valamint több esetben televíziós és egyéb digitális szolgáltatásokat is kínál ügyfeleinek.

A Yettel vezetékes internetes belépésével gyakorlatilag megszűnt az utolsó kizárólag mobilszolgáltató is a hazai piacon.

Jöhetnek további vezetékes szolgáltatások?

A vezetékes internet elindítása után adódik a kérdés, hogy a Yettel hosszabb távon más vezetékes szolgáltatások – például a televíziós ajánlatok – irányába is nyit-e.

A társaság egyelőre nem közölt ilyen terveket. Így egyelőre csak annyi látszik biztosnak, hogy az optikai internet bevezetésével a Yettel megtette az első, stratégiai jelentőségű lépést a teljes értékű konvergens szolgáltatóvá válás felé.

The post Véget ért a mobile-only korszak: a Yettelnél is elindult a vezetékes internet szolgáltatás appeared first on digitrendi.hu.

Ennek egyik friss példája, hogy a Schneider Electric idén immár harmadik egymást követő alkalommal végzett az első helyen a TIME és a Statista által összeállított, a világ legfenntarthatóbban működő vállalatait rangsoroló listán. Önmagában azonban nem ez az igazán érdekes, hanem az a gazdasági környezet, amelyben a vállalatok egyre nagyobb összegeket fordítanak energiahatékonyságra, elektrifikációra és kibocsátáscsökkentésre.

A fenntarthatóság ma már pénzügyi kérdés is

A vállalatok számára az egyik legkézzelfoghatóbb előnyt az energiahatékonyság jelenti. Egy korszerű gyártóüzem vagy irodaépület intelligens energiafelügyelete, a digitális vezérlőrendszerek vagy az automatizált folyamatok nemcsak a szén-dioxid-kibocsátást mérséklik, hanem az energiafogyasztást is. Ez közvetlenül csökkenti az üzemeltetési költségeket, ami különösen fontos a kiszámíthatatlan energiaárak időszakában.

A digitalizáció és az energiahatékonyság ezért egyre inkább ugyanannak az éremnek a két oldala. A vállalatok ma már nem pusztán „zöldebbek” szeretnének lenni, hanem kiszámíthatóbban és olcsóbban működni.

Egyre több üzlet is múlik rajta

Legalább ilyen fontos szempont, hogy a fenntarthatóság ma már számos iparágban belépőfeltétellé vált.

A multinacionális vállalatok egyre gyakrabban kérnek beszállítóiktól részletes adatokat a kibocsátásról, az energiafelhasználásról vagy éppen a környezeti célkitűzésekről. Egy rosszabb fenntarthatósági teljesítmény nemcsak presztízsveszteséget jelenthet, hanem azt is, hogy adott vállalkozás el sem indulhat bizonyos tendereken vagy beszállítói programokban.

A környezetvédelmi teljesítmény így fokozatosan ugyanúgy üzleti mutatóvá válik, mint a minőség, a szállítási határidő vagy az ár.

A bankok és a befektetők is egyre jobban odafigyelnek

A pénzügyi szektor szintén egyre nagyobb hangsúlyt helyez a fenntarthatósági mutatókra.

Számos pénzintézet kínál kedvezőbb feltételeket olyan beruházásokhoz, amelyek igazolhatóan javítják az energiahatékonyságot vagy csökkentik a kibocsátást. A nagy befektetési alapok pedig ma már nemcsak a vállalatok pénzügyi eredményeit elemzik, hanem azt is, mennyire felkészültek a jövő szabályozási és klímavédelmi kihívásaira.

A fenntartható működés így egyre inkább a vállalat hosszú távú stabilitásának egyik mutatójává válik.

Az AI csak tovább növeli a tétet

A mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése pedig új dimenziót ad az energiahatékonyságnak.

Az AI-modellek működtetéséhez egyre több adatközpontra, számítási kapacitásra és villamos energiára van szükség. Miközben az AI új üzleti lehetőségeket nyit, az energiaigény is jelentősen nő. Emiatt a következő évek egyik meghatározó kérdése lehet, hogy mely vállalatok képesek úgy növelni digitális kapacitásaikat, hogy közben az energiafelhasználásukat is kordában tartsák.

A fenntarthatóság és a digitalizáció ezért már nem különálló területek, hanem egyre szorosabban összekapcsolódnak.

Egy díj önmagában még messze nem ad teljes képet

Ebben az összefüggésben érdemes értelmezni a Schneider Electric újabb első helyét is.

A vállalat az év elején indította el Impact 2030 programját, amelynek keretében mérhető célok mentén követi többek között a kibocsátáscsökkentést, az energiahatékonyság javítását és a körforgásos gazdaságot támogató fejlesztéseket.

A cég közlése szerint az első negyedévben a 2017-es bázishoz képest 82,5 százalékkal mérsékelte saját Scope 1 és Scope 2 kibocsátását, miközben ügyfeleinél 47,5 millió MWh energiamegtakarítást vagy elektrifikációt segített elő.

Önmagában azonban egyetlen rangsor sem ad teljes képet egy vállalat fenntarthatósági teljesítményéről. A nemzetközi üzleti életben több egymástól független értékelési rendszer működik.

A Corporate Knights Global 100 rangsort sokan a fenntarthatósági teljesítmény egyik legtekintélyesebb mércéjének tekintik, a CDP Climate A List a vállalatok klímavédelmi teljesítményét értékeli, míg a TIME és a Statista közös listája a szakmai szempontok mellett a szélesebb nyilvánosság számára is ismert referencia. Az energiamenedzsment megoldásokkal foglalkozó francia székhelyű cég az előbbi két díjban is letette a névjegyét.

Az egyetlen olyan cég, amely kétszer is – 2021-ben és 2025-ben – megszerezte az első helyet a Corporate Knights Global 100 ranglistáján, és 15 egymást követő évben szerepelt a CDP Climate A Listáján.

Egy vállalat számára ezért nem elsősorban maga az adott díj a fontos, hanem az, ha több, egymástól független értékelésben is tartósan az élmezőnybe tartozik. Ez ugyanis inkább arra utalhat, hogy a fenntarthatóság nem egyszeri kampány vagy kommunikációs eszköz, hanem a vállalat hosszú távú működésének egyik meghatározó eleme.

The post Ezért költenek milliárdokat a vállalatok a fenntarthatóságra appeared first on digitrendi.hu.

A vásárlók ma már nem terméket keresnek, hanem működő megoldást

Ez az egyszerű mondat talán jobban leírja a műszaki kereskedelem átalakulását, mint bármilyen piackutatás vagy értékesítési statisztika.

Egy légkondicionáló berendezés önmagában még nem oldja meg a nyári hőség problémáját. Ahhoz megfelelő kiválasztásra, szakszerű telepítésre, üzembe helyezésre és garanciális háttérre is szükség van. Ezt az igényt ismerte fel a MediaMarkt, amikor országosan elérhető, fix áras klímatelepítési szolgáltatást vezet be.

A vállalat az oldalfali split klímák megvásárlása mellett már a teljes folyamatot – a kiszállítástól a minősített szakemberek által végzett beüzemelésig – egyetlen szolgáltatásként kínálja.

Bár első látásra ez egy új kereskedelmi szolgáltatás bevezetésének tűnik, valójában egy sokkal szélesebb piaci trendet jelez: a műszaki kereskedők szerepe látványosan átalakul. A hangsúly egyre kevésbé a termék értékesítésén, sokkal inkább a teljes ügyfélélményen van.

Nem a készülék a legnagyobb kihívás, hanem a telepítés

A klímaberendezések piaca mindig is különleges helyet foglalt el a műszaki kereskedelemben. Míg egy televíziót vagy egy kávéfőzőt a vásárló hazavihet, majd néhány perc alatt használatba vehet, egy klímaberendezés esetében egészen más a helyzet.

A jogszabályoknak megfelelő telepítés, a szakképzett szerelő, a hűtőközeg kezelése és a garancia érvényesítése mind olyan tényezők, amelyek miatt a vásárlási folyamat jóval összetettebb.

Sokan nem is a készülék kiválasztásával kezdik a vásárlást

Először klímaszerelőt keresnek. A szakember pedig gyakran nemcsak a telepítést vállalja, hanem a készülék beszerzését is. Ez azt jelenti, hogy a vásárló sok esetben közvetlenül a gyártótól vagy egy specializált klímakereskedőtől jut el a kiválasztott berendezéshez, miközben a hagyományos elektronikai áruházak ki is maradhatnak a folyamatból.

Ebben a modellben valójában nem a kereskedő, hanem a szerelő birtokolja a vásárlói kapcsolatot.

A szolgáltatás válik új versenyelőnnyé

A MediaMarkt új konstrukciójában a vásárló az áruházban kiválasztja a számára megfelelő készüléket, majd ugyanott megrendelheti annak kiszállítását és telepítését is. A vállalat minősített szakemberekkel végzi a beüzemelést, miközben az alaptelepítés fix díja előre ismert, így a vásárlót nem érik váratlan költségek.

Ez első látásra kényelmi szolgáltatásnak tűnik. Valójában azonban üzleti szempontból sokkal többről van szó.

A műszaki kereskedelemben az elmúlt években jelentősen csökkent a különbség a termékárak között. Az online ár-összehasonlító oldalak és a webáruházak miatt ma már egy televízió vagy egy háztartási gép ára néhány kattintással összevethető. Egyre nehezebb kizárólag az árral kitűnni.

Ezért válik felértékelődő versenyelőnnyé minden olyan szolgáltatás, amely egyszerűbbé, gyorsabbá vagy kiszámíthatóbbá teszi a vásárlást. A komplett klímatelepítés pontosan ebbe az irányba mutat.

A kereskedő szerepe alapvetően változik

Néhány évvel ezelőtt még elegendő volt jó áron kínálni egy terméket. Ma azonban a vásárlók egyre inkább azt várják el, hogy a kereskedő ne csupán értékesítsen, hanem segítsen megoldani egy problémát. Ez a szemléletváltás pedig messze túlmutat a klímaberendezéseken.

Egyre több olyan termékkategória jelenik meg, ahol a szolgáltatás legalább olyan fontos, mint maga az eszköz: az okosotthon-rendszerek, az elektromosautó-töltők, a hőszivattyúk vagy akár a komplex biztonságtechnikai megoldások esetében a telepítés, a beüzemelés és a későbbi támogatás szinte elválaszthatatlan része a vásárlásnak.

A kereskedő a jövőben nem egyszerűen terméket ad el, hanem egy komplett szolgáltatási csomagot kínál, amely a tanácsadástól a telepítésen át egészen az üzemeltetésig kíséri végig az ügyfelet.

A szolgáltatásalapú modell természetesen nem kizárólag a vásárlók számára jelent előnyt. Üzleti szempontból a kereskedő is erősítheti piaci pozícióját. Ez a szemlélet a kereskedő számára is hosszabb távú kapcsolatot jelenthet a vásárlóval, miközben új szolgáltatási bevételeket és nagyobb ügyfélhűséget is eredményezhet.

A szolgáltatásalapú kereskedelem lehet a következő nagy lépés

A műszaki kiskereskedelem az elmúlt két évtizedben több jelentős átalakuláson ment keresztül. Először az online értékesítés, majd az olyan kényelmi megoldások váltak természetessé, mint a házhoz szállítás, az online rendelés áruházi átvétele, a részletfizetés vagy a garanciabővítés.

Most egy újabb fordulópont körvonalazódik. A hangsúly fokozatosan a termékértékesítésről a teljes szolgáltatási láncra helyeződik át. A vásárlók egyre inkább olyan kereskedőt keresnek, amely nemcsak egy eszközt ad el, hanem végigkíséri őket a teljes folyamaton – a tanácsadástól a telepítésen át egészen az üzemeltetésig.

A klímaberendezések esetében ez különösen látványos, de hasonló irány figyelhető meg az okosotthon-megoldások, az elektromosautó-töltők, a hőszivattyúk vagy akár az otthoni energiamenedzsment-rendszerek piacán is.

A jövőben várhatóan egyre több kereskedő építi majd üzleti modelljét olyan hozzáadott értékű szolgáltatásokra, amelyek túlmutatnak magán a termékértékesítésen.

Kiemelés: A vásárlók ma már nem terméket keresnek, hanem működő megoldást. Ez a szemlélet alapjaiban alakíthatja át a műszaki kereskedelem következő évtizedét.

Lehet, hogy ma még újdonságnak számít, ha egy műszaki áruház a klímaberendezés mellé a teljes telepítést is megszervezi. Néhány év múlva azonban könnyen lehet, hogy ez lesz a vásárlók egyik legalapvetőbb elvárása.

The post Már nem elég eladni a klímát: a szolgáltatások felé fordul a műszaki kereskedelem appeared first on digitrendi.hu.

A 2G-kivezetés és a Yettel együttműködés

A 2G-hálózat lekapcsolásához az ügyfelek kiszolgálása a Yettel rádiós hálózatán keresztül valósul meg. Hogyan alakul eddig az együttműködés?

— Hosszú előkészítési és tesztelési folyamatot követően idén januárban indult el a 2G hang- és adatforgalom ütemezett átterelése a Yettel rádiós hálózatára.

Az ügyfeleink nagy többségének az átállás gyakorlatilag észrevétlen volt. Ahol problémát tapasztaltunk, vagy az ügyfelek jelezték, hogy nem működik például a kapunyitó, a távirányító, a riasztó, a liftes segélyhívó vagy akár a pénztárgép, ott minden esetet külön és kiemelten kezeltünk.

Sok ilyen rendszer még a 2G-korszak kezdetén épült ki, és akkor senki nem gondolta volna, hogy egyszer eljöhet az a pont, amikor ezt a technológiát kivezetjük. Több esetben a hálózati azonosítót beépítették az adott rendszerbe, ezért az átállás nem mindig volt automatikus, de az esetek többségében szoftveres megoldással kezelhető volt a probléma.

A folyamat ugyanakkor egy technológiai evolúció része is. Az új eszközök már IoT-képesek, ami azt jelenti, hogy távolról is felügyelhetők és vezérelhetők, így jóval több szolgáltatást és rugalmasságot kínálnak a korábbi generációknál.

Mikorra zárulhat le teljesen a 2G-forgalom átadása?

– Június közepén sikeresen megtörtént az utolsó területek átterelése is, június végével pedig teljesen átveszi a 2G rádiós forgalmat a partnerhálózat.

Az így felszabaduló 2G-frekvenciákat mire használja a Telekom? Hogyan áll a 2022-ben kivezetett 3G-s frekvenciák hasznosítása?

— Kezdjük a 3G-vel, mert ott egyszerűbb volt a helyzet. Jól látszott, hogy a technológia már nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy tovább javítsuk az ügyfélélményt. A 2G-re még szükség volt ahhoz, hogy a hanghívások mindenhol működjenek, a 4G viszont már elhozta az adatalapú hanghívásokat (VoLTE), valamint a jelentősen nagyobb adatátviteli sebességet, amely az 5G-ben teljesedett ki.

A 3G-hez használt frekvenciákat átrendeztük, és a 4G-, illetve az 5G-szolgáltatásokhoz csoportosítottuk át. A 2G esetében hasonló logikát követünk: a felszabaduló frekvenciákat a 4G- és az 5G-hálózat fejlesztésére fordítjuk. Ennek köszönhetően számos területen tovább javulhat a lefedettség és a hangszolgáltatások minősége is.

„A réz nyugdíjba vonulhat”

A vezetékes hálózati technológiákról szólva egy szakmai beszélgetésen nemrégiben azt mondta, hogy a réz hamarosan már nyugdíjba vonulhat, de a kábelnet még nem, mi az oka a megkülönböztetésnek?

– Hosszú távon az optika, a kábelnet és az FWA (Fixed Wireless Access) marad velünk. Ezek közül a legrégebbi technológia a kábelnet.

A végső célunk egyértelmű: minden ügyfelünket optikai hálózatra szeretnénk átmigrálni. Ezt a stratégiát korábban is többször megfogalmaztuk. Hosszú távon kizárólag optikai infrastruktúrában gondolkodunk.

A rézhálózat ugyanakkor már belátható időn belül kikerül a szolgáltatásaink közül. Új szolgáltatást réz alapon 2022. óta nem létesítünk, ahol pedig már rendelkezésre áll az optika, ott folyamatosan ösztönözzük az ügyfeleket az átállásra.

A rézhálózat kiváltásában jelentős szerepet játszhat az uniós finanszírozású DIMOP szélessávú fejlesztési program is, miközben saját beruházásokból tovább folytatjuk az optikai fejlesztéseket.

„A távközlés rendkívül tőkeigényes ágazat. Az elmúlt öt évben mintegy 300 milliárd forintot fordítottunk mobil- és vezetékes hálózataink fejlesztésére, emellett közel 170 milliárd forintot költöttünk frekvenciák meghosszabbítására és új spektrumok megszerzésére.”

Mindez annak a stratégiának a része, amelynek célja Magyarország digitalizációja.

Európában azok közé az országok közé tartozunk, ahol a gigabitképes hálózat elérhetősége kiemelkedően magas. A legfrissebb uniós felmérés alapján Magyarországon ez az arány meghaladja a 81 százalékot, miközben az európai uniós átlag 74 százalék körül alakul.

A hálózatunk jelentős része gigabitképes szolgáltatás nyújtására alkalmas, ezen belül is az optikai lefedettségünk már eléri a 60 százalékot.

Van-e már dátum mégis a kábelnetes DOCSIS-technológia kivezetésére, és jelenleg melyik verzió működik a Telekom hálózatán?

— A kábelhálózatunkon is kínálunk akár 1 Gbps letöltési sebességet. A technológia korlátját jelenleg elsősorban a feltöltési sebesség jelenti, amely a Telekomnál legfeljebb 50 Mbps, ugyanakkor ez ma is a piac egyik legjobb értéke.

Ami a technológiai hátteret illeti, jelenleg DOCSIS 3.1-es hálózatot üzemeltetünk. Ez nagyjából a koaxiális infrastruktúra jelenlegi képességeinek felső határát jelenti. A következő lépés vagy a DOCSIS 4.0 irányába történő fejlesztés vagy a hálózat optikai felülépítése lehet. Mi inkább az utóbbiban gondolkodunk, és azon dolgozunk, hogy a kábelhálózaton kapcsolódó ügyfelek optikai infrastruktúrára válthassanak.

Pedig néhány éve még sokan úgy gondolták, hogy a mobilhálózatok előretörésével a vezetékes technológiák háttérbe szorulnak, és a jövő kizárólag a cellás rendszereké lesz.

— Az optikai hálózatok fejlődése ráadásul még korántsem ért véget. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel(BME) közösen teszteltük az XGSPON technológiát, amely elméletileg akár 50 Gbps adatátviteli sebességre is képes.

Az emberek elképesztő mennyiségű adatot használnak otthon, ezért a technológia 10 gigabites változatát tavaly ősszel már élesítettük a hálózatunkon. Lakossági ügyfeleink számára jelenleg akár 4 Gbps letöltési sebességet kínálunk, míg az üzleti ügyfelek számára 8 Gbps szimmetrikus kapcsolat is elérhető.

A 8 Gbps-os szolgáltatás lakossági környezetben is rendelkezésre állhat, amint megjelenik rá a megfelelő ügyféligény.

Mikor jöhet el Magyarországon az 5G SA ideje?

A jelenlegi legmodernebb mobiltechnológia az 5G, ezen belül pedig a világ egyre inkább a 4G-alaphálózattól független 5G SA (Standalone) irányába mozdul. A Telekom vezetése ugyanakkor korábban úgy nyilatkozott, hogy ennek széles körű bevezetése egyelőre nem elsődleges cél. Ennek elsősorban költség-, vagy inkább üzleti okai vannak?

— Technológiai oldalról készen állunk rá, az 5G SA hálózatunk lényegében bevetésre kész, ugyanakkor folyamatosan vizsgáljuk azokat a felhasználási lehetőségeket és szolgáltatásokat, amelyek valódi többletértéket jelenthetnek az ügyfelek számára.

A Deutsche Telekom csoporton belül már vannak rá példák. Görögországban olyan szolgáltatás fut, amely az ügyfél kérésére nagyobb adatátviteli teljesítményt biztosít. Németországban pedig az erre regisztráló ügyfelek a hálózat egy dedikált szeletét használhatják.

Mindkét megközelítés érdekes számunkra, ezért dolgozunk azon, hogy a hálózat ilyen típusú felhasználási eseteket is támogasson.

„A kérdés inkább az, hogy a hazai piac digitális érettsége elérte-e már azt a szintet, ahol ezek a szolgáltatások szélesebb körben is értéket teremtenek.”

Ezek szerint az 5G SA jelenleg elsősorban az üzleti szegmensben jelenik meg?

— A hálózatszeletelés már ma is működik a vállalati szegmensben. Fesztiválokon vagy más nagy rendezvényeken például az üzleti ügyfelek nem feltétlenül a nyilvános mobilhálózatot használják, hanem annak egy dedikált szeletét.

Hasonló megoldásokat alkalmazunk egyes fizetési szolgáltatásoknál is, ahol a terminálok célzott hálózati erőforrásokat kapnak.

Az ipari környezetben szintén vannak működő példák. Több autóipari szereplőnél mi biztosítjuk a privát mobilhálózatokat. Ezeket már úgy alakítottuk ki, hogy az ügyfél igénye esetén az 5G SA képességeit is kihasználhassák.

Az autonóm és erősen automatizált gyártási környezetekben különösen fontos a rendkívül alacsony késleltetés és a kiszámítható működés. Az 5G SA ebben nyújt többletet, ezért a technológia ma már nem jelent korlátot az ilyen fejlesztések előtt.

Jelenleg ugyanakkor sok helyen még az emberi felügyelet és beavatkozás is része a folyamatoknak, ezért a teljesen autonóm működés felé vezető út még nem ért véget.

A 6G-től a műholdas kapcsolatokig

Az 5G sem terjedt még el világszerte a korábban vártnak megfelelő ütemben, miközben egyre többet hallani a 6G-ről. Készül már a Telekom a következő generációváltásra is?

— Jelenleg is zajlik a szabványosítás, vagyis annak meghatározása, hogy milyen protokollok és technológiai megoldások mentén épül majd fel az új generáció.

A Deutsche Telekom csoporton belül ugyanakkor már most komolyan foglalkozunk a témával. A T-Mobile US például azt vállalta, hogy a 2028-as Los Angeles-i olimpia idejére már 6G-szolgáltatást nyújt az Egyesült Államokban.

Vezetékes- és mobilhálózati fejlesztéseinkkel a jövő hálózatát építjük, a technológiai fejlődést és az ügyféligényeket is szem előtt tartva. A BME-vel közösen már most is működtetünk egy teszthálózatot, amelyen a 6G lehetséges alkalmazásait és működési modelljeit vizsgáljuk. Emellett azt is mérlegeljük, hogy miként kapcsolódhatunk be a szabványosítási folyamatokba.

A távközlésben régóta tartja magát az a vélekedés, hogy a páros generációk sikeresebbek és hosszabb életűek, mint a páratlanok. Mit gondol erről?

— Én ezt inkább szerencsés egybeesésnek tartom. A 2G a hangszolgáltatásokról szólt, a 4G az adatkommunikációról, az 5G pedig a sebességről és a válaszidő csökkentéséről.

A 6G esetében viszont már egy teljesen új korszak körvonalai rajzolódnak ki. Ez lehet az a technológia, amely az autonóm rendszerek és a mesterséges intelligencia által vezérelt hálózatok működését szolgálja ki.

Ugyanakkor még korai lenne pontosan megmondani, hogy a felhasználók számára milyen konkrét előnyöket jelent majd a 6G. Erre a kérdésre várhatóan csak a következő évtized elején kaphatunk egyértelmű választ.

A Telekom korábban műholdas televíziós szolgáltatást is nyújtott, időközben pedig megszületett a Deutsche Telekom és a Starlink műholdas együttműködése. Mit jelenthet ez a technológia a magyar piac számára?

— A Starlinkkel kötött megállapodás valóban izgalmas lehetőségeket nyit meg, ugyanakkor azt még vizsgáljuk, hogy Magyarországon mekkora szerepe lehet a szolgáltatásnak.

Földrajzi adottságaink miatt az ország nagy részén más technológiákkal is hatékonyan biztosítható a szélessávú internetelérés. A célunk az, hogy 2030-ra az ország 85-90 százalékát gigabitképes hálózattal érjük el, a fennmaradó területeken pedig az FWA-megoldások és a mobilhálózatok nyújtsanak megfelelő alternatívát. Idén év végére a lakosságszám-arányos kültéri 5G-lefedettségünk várhatóan eléri a 99 százalékot.

A műholdas kapcsolat ugyanakkor olyan helyeken jelenthet megoldást, ahol sem optikai, sem vezeték nélküli infrastruktúra nem építhető ki gazdaságosan. Ilyenek lehetnek például az elszigetelt ingatlanok vagy a nehezen megközelíthető területek.

Ezért fontosnak tartjuk, hogy ez a lehetőség is rendelkezésre álljon, ugyanakkor Magyarország földrajzi adottságai miatt a műholdas szélessáv várhatóan csak speciális esetekben jelent majd valódi alternatívát a vezetékes és mobilhálózati megoldások mellett.

A technológia ugyanakkor értékes kiegészítője lehet a jövő hálózati ökoszisztémájának ott, ahol más megoldások nem nyújtanak reális alternatívát.

Az AI már a Telekom mindennapi működésének része

A másik izgalmas és nagyon aktuális téma a mesterséges intelligencia. Mennyire van ez már jelen a cég életében? Milyen szerepet szánnak a technológiának a működésben, illetve az ügyfeleknek szóló szolgáltatásokban?

— Én kimondottan AI-hívő vagyok, ezért alapvetően hiszek a technológia lehetőségeiben. Ugyanakkor nem gondolom, hogy a mesterséges intelligencia önállóan átveszi az emberek szerepét. Sokkal inkább egy olyan jövőt látok, ahol az ember és az AI együtt dolgozik.

Az ember feladata elsősorban a kontroll és a döntéshozatal marad, miközben a mesterséges intelligencia a repetitív feladatokban és a nagy mennyiségű adat feldolgozásában segít.

A Telekomnál már 2024-ben elindítottunk egy olyan programot, amelynek keretében minden munkatárs legalább egy mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzésen vett részt. Fontosnak tartottuk, hogy a kollégák még az eszközök szélesebb körű használata előtt megismerjék a technológia lehetőségeit és korlátait.

Kiemelt figyelmet fordítunk az adatbiztonságra is. Az ügyféladatokkal dolgozó megoldásokat kizárólag biztonságos környezetben használjuk, és minden esetben biztosítjuk a szükséges védelmi és anonimizálási eljárásokat.

Jelenleg több mesterségesintelligencia-platformot is alkalmazunk. A Microsoft Copilot például jelentősen gyorsítja a dokumentumkezelést, az információkeresést és az adminisztratív feladatokat, míg a fejlesztői területeken különböző Google-, Claude- és egyéb AI-megoldásokat használunk.

Tapasztalataink szerint nem egyetlen eszköz jelenti a megoldást. Az egyes területek eltérő igényeket támasztanak, ezért olyan portfólióban gondolkodunk, amelyben minden szervezet a számára legmegfelelőbb megoldást használhatja.

A Telekom saját belső AI-platformot is fejleszt Keystone AI néven. Ennek célja, hogy előre definiált agentek segítsék a munkatársakat a napi feladatokban, és ne minden folyamatot kelljen a nulláról felépíteni.

Úgy gondolom, előbb-utóbb minden nagyvállalat eljut oda, hogy saját vállalati AI-környezetet alakítson ki, saját szabályokkal, saját adatkörrel és saját agentekkel.

A vállalati működés mellett az ügyfélkapcsolatokban milyen szerepet kap a mesterséges intelligencia?

— Ez megjelenik az ügyfélkiszolgálásban is. Egy kampány esetében például számos olyan információ áll rendelkezésünkre, amely alapján pontosabban meg tudjuk érteni az ügyfelek igényeit:

Annak alapján pl., hogy milyen készüléket használnak, milyen mobil és otthoni szolgáltatásokat vesznek igénybe, – megfelelő jogalap (pl. hozzájárulás) birtokában – olyan ajánlatokat tudunk készíteni, amelyek valóban relevánsak lehetnek számukra.

A következő készülékváltásnál például nagyobb eséllyel kaphatnak olyan ajánlatot, amely valóban megfelel az igényeiknek.

Vanda chatbotként hét éve jelent meg a Telekom ügyfélszolgálatán. Mikor válhat valódi AI-agentté?

— Dolgozunk rajta, Vanda az indulása óta jelentős fejlődésen ment keresztül. Ma már minden negyedik hívást önállóan kezel.

A nagy nyelvi modellek megjelenésével új lehetőségek nyíltak meg. Manapság már nem csupán egyszerű kérdés-válasz alapú folyamatokról beszélünk, hanem olyan rendszerekről, amelyek egy teljes problémamegoldási folyamatot is képesek támogatni.

Ugyanakkor nem gondolom, hogy az ember teljesen kikerül ebből a folyamatból. Sokkal inkább az ember és a mesterséges intelligencia együttműködésére épülő modellben hiszek.

A hálózat már a hiba előtt figyelmeztethet

A mesterséges intelligencia a hálózatok felügyeletében is egyre nagyobb szerepet kap. Hol tart ma ezen a területen a Telekom?

— A mesterséges intelligencia már ma is fontos szerepet játszik a hibakeresésben és a hálózatfelügyeletben. Ahogy haladunk előre a hálózat modernizációjában, egyre több olyan új generációs eszközt állítunk üzembe, amelyek AI-képességekkel rendelkeznek.

A korábbi rendszerek jellemzően akkor küldtek jelzést, amikor a hiba már bekövetkezett. Az új eszközök viszont képesek előre érzékelni a teljesítményromlást, vagyis azt, hogy egy adott hálózati elem működése eltér a megszokottól.

Ez nemcsak egyetlen ügyfelet, hanem akár egy teljes hálózati szegmenst is érinthet. A rendszer ilyenkor előre figyelmeztet, hogy érdemes beavatkozni, mielőtt a probléma szolgáltatáskiesést okozna.

Az ügyfélkezelés korábban alapvetően reaktív módon működött: az ügyfél jelezte a hibát, mi pedig megkezdtük annak elhárítását. Ma már egyre több esetben a hálózat jelzi először a problémát.

Az így keletkező információkat Vanda rendszerébe is betöltjük. Ennek köszönhetően, ha az ügyfél telefonál, a rendszer már tudhat a hibáról, és tájékoztatni tudja arról, hogy a probléma ismert, illetve a megoldása folyamatban van.

Bizonyos esetekben még ennél is tovább tudunk lépni. Ha egy adott területen hálózati hibát észlelünk, proaktív üzenetet küldhetünk az érintett ügyfeleknek arról, hogy tudunk a problémáról, és már dolgozunk az elhárításán.

A cél az, hogy az ügyfél lehetőleg ne a hibabejelentés pillanatában szembesüljön először a problémával, hanem már azt megelőzően értesüljön arról, hogy a szolgáltató érzékelte és kezeli azt.

Már prompttal is bele tudnak kérdezni a hálózatba

Mennyire alakíthatja át a mesterséges intelligencia a hálózatüzemeltetést a következő években?

— A hálózatunk ma már elképesztő mennyiségű technikai adatot termel. Ahogy haladunk előre a transport-, IP- és alaphálózati modernizációban, minden új generációs eszköz egyre több információt szolgáltat a működéséről.

Olyan, mintha maga a hálózat kezdene el kommunikálni velünk.

Ezt az adatmennyiséget emberi erőforrással már nem lehet hatékonyan feldolgozni. Ezért építettük ki az ATOM nevű monitoringrendszerünket, amely a teljes hálózatból érkező információkat egy központi rendszerben gyűjti össze.

A mögötte működő mesterséges intelligencia folyamatosan elemzi az adatokat, azonosítja az összefüggéseket, és önállóan jelzi, ha valahol probléma vagy teljesítményromlás várható.

A fejlődés következő lépcsője a reaktív működésből a proaktív, majd a prediktív működés felé vezet. Ahogyan már említettem, korábban akkor indult a hibakezelés, amikor az ügyfél jelezte a problémát. Ma már sok esetben a rendszer érzékeli először a hibát. A következő lépés pedig az lehet, hogy még a szolgáltatás kiesése előtt előre jelzi, hol várható meghibásodás, és lehetőséget ad a megelőző beavatkozásra.

„Már ott tartunk, hogy prompttal is bele tudunk kérdezni a hálózatba.”

Nem feltétlenül logfájlokat kell elemezni vagy különböző felügyeleti rendszereket böngészni. A hálózattól természetes nyelven is lehet információt kérni, a mögöttes rendszerek pedig összegzik és értelmezik a rendelkezésre álló adatokat.

A következő nagy kérdés az, hogy meddig engedjük eljutni ezt a folyamatot.

Ma már léteznek olyan megoldások, amelyek nemcsak felismerik a problémát, hanem javaslatot is tesznek annak elhárítására. A következő lépés az lehet, hogy egy agent a szükséges paramétereket is módosítja, dokumentálja a beavatkozást, majd az eredményt visszajelzi az üzemeltetőknek.

Ebben a modellben az ember szerepe nem tűnik el, de egyre inkább a felügyeletre, az ellenőrzésre és a döntések validálására helyeződik át.

Innovációs szempontból hiszek abban, hogy hosszabb távon ez jelenti a fejlődés irányát. Ugyanakkor egy országos szolgáltató esetében rendkívül körültekintően kell haladni. Ezért külön tesztkörnyezetekben vizsgáljuk ezeket a lehetőségeket, ahol eddig kifejezetten biztató eredményeket tapasztaltunk.

Az adatközpontok következő korszaka már az AI-ról szól

A mesterséges intelligencia fejlődésével egyre gyakrabban kerülnek szóba az adatközpontok is. Hogyan változtatja meg az AI ezt a területet?

— A mesterséges intelligencia rendkívül számításigényes technológia, ezért az adatközpontok szerepe tovább növekszik. Miközben a hagyományos felhőszolgáltatások iránti kereslet is folyamatosan emelkedik, az AI új igényeket támaszt az infrastruktúrával szemben.

Elsősorban a nagy teljesítményű GPU-k, a speciális gyorsítók és az ezekhez kapcsolódó energiaellátási, valamint hűtési rendszerek kerülnek előtérbe.

A Telekom adatközponti stratégiájában is egyre nagyobb hangsúlyt kap az, hogy ezekre az igényekre felkészüljünk. A jövő adatközpontjai nemcsak adatokat tárolnak és dolgoznak fel, hanem a mesterséges intelligencia működésének alapinfrastruktúráját is biztosítják.

Az AI fejlődése várhatóan az adatközpontok kapacitásigényét is jelentősen növeli a következő években.

Készülődés a kvantumkorszakra

A Telekom több alkalommal is foglalkozott már kvantumtechnológiai kutatásokkal. Mennyire tartják ezt a területet stratégiai jelentőségűnek?

— A kvantumtechnológia ma még elsősorban kutatási és fejlesztési terület, ugyanakkor hosszabb távon jelentős hatással lehet a távközlésre és az informatikára is.

Különösen a kvantumbiztonság és a kvantumalapú titkosítás területén látunk olyan lehetőségeket, amelyek a jövőben meghatározóvá válhatnak.

A Deutsche Telekom csoporton belül folyamatosan figyelemmel kísérjük ezeket a fejlesztéseket, és több kutatási programban is részt veszünk.

A technológia széles körű elterjedése még időbe telik, de egy országos infrastruktúrát működtető szolgáltatónak már most készülnie kell azokra a változásokra, amelyeket a kvantumkorszak hozhat.

A távközlés története azt mutatja, hogy azok a vállalatok kerülnek előnybe, amelyek időben felismerik az új technológiák jelentőségét. Ezért fontosnak tartjuk, hogy ezen a területen is jelen legyünk, és közvetlen tapasztalatokat szerezzünk a várható fejlődési irányokról.

The post „Már a hálózatot is tudjuk promptolni” – Telekom-jövőkép a 2G végétől az autonóm működésig appeared first on digitrendi.hu.