Több mint 20 milliárd forintos uniós támogatással, saját forrásból még ennél is nagyobb volumenű beruházással gyorsítja fel gigabites hálózatépítését a Magyar Telekom –ezzel párhuzamosan egy korszakváltás is zajlik a hazai távközlésben. A vezetékes és a mobil technológia korábban soha nem látott mértékben fonódik össze, ebből a vezetékes infrastruktúrában 2030-ra minden magyar háztartás számára elérhetővé válik az optika.
A piacvezető távközlési szolgáltató a DIMOP Plusz 3.1.2-25 Gigabit Magyarország Program keretében 20,319 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el, amelynek révén 16 megye 41 járásában indul meg a fejlesztés. A projekt több mint 500 települést érint, és 2028 végéig mintegy 118 ezer új, jelenleg optikai lefedettséggel nem rendelkező igényhelyet kapcsol be a digitális vérkeringésbe.
Nem csak pályázati pénzből építkeznek
A Telekom azonban nem áll meg az uniós forrásoknál. A szolgáltató gigabitképes hálózata már most több mint 4 millió háztartást és vállalkozást ér el, miközben 2026-ban további mintegy 300 ezer új „kiállással” bővül a rendszer.
A technológiai háttér is gyorsan fejlődik: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködésében zajló kísérletek alapján az XGS-PON optikai technológia már most képes lehet akár 10 Gbps sávszélesség biztosítására, miközben az elméleti maximum elérheti az 50 Gbps-t is.
Optika, mobil és az új hibrid korszak
A projektet szakmai háttérbeszélgetés keretében jelentette be a cég, amelyen a cég képviseletében Nagy Péter műszaki vezérhelyettes, Kövesi Gabriella szabályozási igazgató és Kovács Róbert vezetékes hálózatfejlesztési vezető válaszolt a projekt kapcsán felmerült kérdésekre.
A találkozón a vezetékes nettel kapcsolatos fontosabb információk mellett szerepelt egy olyan üzenet is, hogy a jövőben megszűnik a klasszikus különbségtétel vezetékes és mobil hálózat között. Az 5G technológia térnyerésével a két infrastruktúra egyre szorosabban kapcsolódik egymáshoz.
Ennek egyik „összekapcsoló eleme” az úgynevezett FWA (Fixed Wireless Access). Ez olyan vezeték nélküli internet-hozzáférés, ami mobilhálózaton (jellemzően 4G/5G) keresztül biztosít otthoni internetet, elsősorban ott, ahol az optikai hálózat kiépítése gazdaságtalan lenne (ritkán lakott térségek).
Az FWA tehát nem „mobilnet helyettesítő”, hanem egyfajta vezetékes élményt nyújtó vezeték nélküli megoldás, amely hidat képez a kétféle infrastruktúra között.
Az optika elődei: a réz és a koax – mi marad és mi tűnik el?
A fejlesztések egyik fő célja a régi technológiák fokozatos kivezetése. A legnagyobb kihívást a rézalapú xDSL hálózatok jelentik, amelyek főként a vidéki térségekben találhatók, technológiailag elavultak és az üzemeltetésük is drágább.
A Telekomnál jelenleg mintegy 280 ezer „rezes” előfizető van. Az átállás azonban nem csak technológiai, vagy esetleg díjváltozást generáló kérdés: sok ügyfél egyszerűen nem szeretné az otthoni átkábelezéssel járó kellemetlenségeket. Szabályozási oldalról ugyanakkor adott a lehetőség: ahol már elérhető az optika, a szolgáltató 60 napos határidővel akár fel is mondhatja a régi szerződéseket.
Lapunk egy másik régóta használt hálózati technológia jövőjével kapcsolatos tervekre is kíváncsi volt. Kérdésünkre, hogy mi lesz a korábbi internetfejlesztések idején csak átmenetinek gondolt kábeles DOCSIS technológián netező előfizetőkkel, van-e már esetükben is kivezetési határidő, azt a választ kaptuk, hogy erre még nincs, hosszabb átmenettel kell ezeknek az előfizetőknek számolniuk, már csak azért is, mert ezek főleg olyan földrajzi területeken jellemzőek(Budapest és környéke,) ahol a Telekom eleve csak saját erőből fejleszthet.
A DOCSIS (Data Over Cable Service Interface Specification) technológia koaxiális kábelhálózaton biztosít nagy sebességű internetet. Előnye, hogy a meglévő kábeltelevíziós infrastruktúrát használja, így költséghatékonyan képes akár gigabites sebességet nyújtani.
Nemcsak technológia: szabályozási és piaci kihívások
Ennek kapcsán a szakértőktől elhangzott a régről ismert kihívás, nevezetesen, hogy a hálózatépítést továbbra is lassítják az olyan önkormányzati előírások. Ezek gyakran olyan járulékos beruházásokat is előírnak (például jelentősebb útfelújítást), amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a hálózatépítésekhez.
Közben a felhasználói szokások is változnak. A fiatalabb generáció – különösen a korlátlan mobilcsomagot használók – sokszor már otthon is kizárólag mobilinternetet használ. Ez a szakemberek szerint hálózatterhelési szempontból nagyon nem optimális: a nagy adatigényű szolgáltatások (streaming, gaming) hatékonyabban működnek vezetékes kapcsolaton.
alcím: Digitális felzárkóztatás, versenyképesség, életminőség
A fejlesztések azonban jóval túlmutatnak a sávszélességen: az optikai infrastruktúra hozzájárul a gazdasági versenyképességhez, a közszolgáltatások digitalizációjához és a vidéki térségek megtartó erejének növeléséhez.
A Telekom stratégiája így egyszerre technológiai és gazdasági léptékű: nemcsak gyorsabb internetet épít, hanem a jövő digitális infrastruktúráját.
