Nem feltétlenül azért használunk egyre több mobilinternetet külföldön, mert többet utazunk. Sőt: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb Mobilpiaci Jelentése szerint a magyarok külföldön töltött ideje 2025-re már enyhén csökkent, miközben az egy külföldön töltött napra jutó mobilinternet-forgalom 2022 és 2025 között 0,6 GB-ról 1,1 GB-ra emelkedett. Ez csaknem 90 százalékos növekedés három év alatt.

A külföldi mobilhasználat tehát egyre inkább az adatforgalomról szól. A roaming mobilinternet-forgalom 2023-ban 51 százalékkal, 2024-ben 32 százalékkal, 2025-ben pedig további 16 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Eközben a barangoló hanghívások mennyisége 2025-ben már 3 százalékkal csökkent.

Mindez azért is érdekes, mert közben egyre több olyan nemzetközi utazási eSIM-szolgáltatás jelent meg, amely egyszerű, gyorsan aktiválható és sok esetben a hagyományos roamingnál kedvezőbb árú mobilnetet ígér.

Ahogy korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, az Ookla elemzése szerint ugyanaz a helyi hálózat és akár ugyanaz az 5G-kijelzés sem feltétlenül jelent ugyanakkor azonos hálózati élményt a travel eSIM használójának.

De mit gondolnak erről a hazai mobilszolgáltatók?

Az Ookla friss elemzése kapcsán megkerestük a három magyarországi operátort, és ugyanazokat a kérdéseket tettük fel nekik: kínálnak-e saját utazós eSIM-et, terveznek-e ilyen szolgáltatást, hogyan látják a travel eSIM-ek piacának fejlődését, és mennyire lehet a hálózati minőség versenyelőny ezen a területen.

A válaszok alapján pedig meglehetősen jól kirajzolódik: ahány operátor, annyi megközelítés.

A Telekom szerint nemcsak az ár számít

A három szolgáltató válaszai közül a Magyar Telekomé mutatja a legösszetettebb képet az utazós eSIM-piacról. Érdekes módon a vállalatnak már most is van eSIM-képes Travel SIM-je, ám ezt a Magyarországra érkező külföldi turistáknak és üzleti utazóknak kínálja. A magyar ügyfelek külföldi adatforgalmát ezzel szemben továbbra is a meglévő roamingmegoldásokkal és EU-n kívüli netbővítő opciókkal kezeli.

A Travel SIM két csomagban érhető el: a Travel 20 GB tíz napig érvényes, és belföldön, valamint EU-s roamingban használható adatkeretet biztosít, míg a Travel 100 GB harminc napig érvényes, ebből 100 GB belföldön, 65 GB pedig EU-roamingban használható.

A Travel SIM fizikai SIM-ként és eSIM-ként is igényelhető, az ajánlat azonban a jogszabályi előírások miatt külföldi ügyfelek számára csak személyesen, a Telekom üzlethálózatában érhető el.

A Telekom ugyanakkor nem tekinti egyszerűen múló divatnak a travel eSIM-ek terjedését. A szolgáltató szerint az utazós eSIM egy dinamikusan fejlődő, kiegészítő piac, amelynek vonzerejét jelenleg elsősorban az ár, a lefedettség és a teljesen digitális vásárlási, illetve aktiválási folyamat adja.

A hagyományos operátorok előnye ugyanakkor a közvetlen hálózati jelenlét, a megbízhatóság, a biztonság és az ügyfélszolgálati háttér lehet. A Telekom szerint ahogy a piac érik és a felhasználók tapasztaltabbá válnak, a hálózati minőség és a felhasználói élmény egyre inkább kulcsfontosságú versenyelőnnyé válhat.

Ez pedig már túlmutat azon, hogy egy adott eSIM-csomag hány gigabájtot kínál és mennyiért.

Nem mindegy, hol lép ki az adat az internetre

A Telekom válaszának egyik legérdekesebb része éppen az a technikai háttér, amelyet az utazók a mindennapi használat során többnyire nem is érzékelnek.

A szolgáltató szerint a független travel eSIM-ek esetében a külföldi felhasználó adatforgalma gyakran nem helyben lép ki az internetre helyi IP-címmel, hanem egy harmadik országban található szerverhez továbbítják.

Ez növelheti a késleltetést és lassíthatja a válaszidőt. Vagyis két, látszólag hasonló mobilinternet-kapcsolat között a felhasználói élmény akkor is eltérhet, ha a kijelzett térerő és az elméleti hálózati sebesség alapján nem lenne nyilvánvaló különbség.

A Telekom szerint ezzel szemben a saját roamingmegoldásaik, illetve a helyben vásárolt Travel SIM-ek közvetlenül a helyi prémium hálózaton realizálódnak. Szerintük ez hosszabb távon stabilabb és jobb hálózati minőséget, illetve sebességet eredményezhet.

Ez azért lehet fontos szempont, mert az utazós eSIM-ek versenyében a felhasználó elsősorban az árat és az adatkeretet látja. A hálózati útvonalat, a késleltetést vagy azt, hogy pontosan hol történik az internetes adatforgalom kilépése, már jóval kevésbé.

Pedig egy videóhívásnál, navigációnál, felhőszolgáltatás használatakor vagy akár egy online munkafolyamatban ezek is meghatározhatják, mennyire érezzük gyorsnak és stabilnak a kapcsolatot.

A Yettel már saját travel eSIM-et is kínál

A Yettel válasza más irányt mutat. A szolgáltató egyértelműen úgy látja, hogy az utazós eSIM-piac fejlődik, és saját roamingajánlatát is versenyképesen kívánja tartani.

A Yettel ugyanakkor a turisták számára már konkrét travel eSIM-megoldást is kínál.

A szolgáltató ezt adattartalmú, azonnal letölthető eSIM-ként határozza meg: olyan digitálisan aktiválható, jellemzően előre fizetett, ország- vagy régióalapú mobiladat-termékként, amely rövid távú nemzetközi utazáskor biztosít hálózati hozzáférést fizikai SIM-kártya cseréje nélkül.

A Magyarországra érkező turisták háromféle lehetőség közül választhatnak. Két eSIM-csomag korlátlan nettel kifejezetten rövid tartózkodásra, például egy hosszú hétvégére vagy egy hétre szól, míg egy harmadik változat hosszabb, akár harmincnapos itt-tartózkodásra készült.

Az eSIM-eket már otthon, indulás előtt is aktiválhatják, így Magyarországra érkezve azonnal használhatják a Yettel hálózatát.

A Yettel szerint a saját roamingmegoldásának egyik előnye éppen az, hogy az ügyfélnek nem kell külön eSIM-et aktiválnia: a roamingcsomagok a meglévő SIM-kártyával használhatók. A szolgáltató a nagykereskedelmi roamingmegállapodásain keresztül igyekszik a lehető legjobb minőségű hálózatokat biztosítani ügyfeleinek.

Vagyis a Yettel megközelítésében a travel eSIM és a hagyományos roaming nem feltétlenül egymás ellenfelei. Inkább két különböző használati helyzetre adott megoldások.

A One egyelőre nem látja, hogy ez átrendezné a piacot

A One válasza mindkettőtől eltér.

A vállalat jelenleg nem kínál kifejezetten utazási célra szánt eSIM-et, miközben szolgáltatásai a világ legtöbb országában elérhetők. A One szerint a magas roamingköltségű országokban a lakossági utazók jellemzően helyi feltöltőkártyát vásárolnak, amelyet a szolgáltató általában a legkedvezőbb megoldásnak tart.

Arra a kérdésre, hogy terveznek-e saját travel eSIM-et, a vállalat egyelőre nem kívánt válaszolni.

A piaci fejlődés megítélésében azonban még markánsabb a különbség: a One figyelemmel kíséri ugyan az utazós eSIM-ek piacát, de jelenleg nem tapasztal olyan változást ügyfelei roaminghasználati szokásaiban, amely érdemben befolyásolná szolgáltatásait.

A travel eSIM-eket ezért jelenleg nem tekintik olyan tényezőnek, amely jelentős hatással lenne a hagyományos mobilszolgáltatói működésre.

Az Ookla által vizsgált hálózati teljesítménykülönbségekkel kapcsolatban pedig a One nem kívánt állást foglalni, mivel ezt a területet jelenleg nem vizsgálják külön.

Három szolgáltató, háromféle stratégia

A válaszokból így három meglehetősen eltérő megközelítés rajzolódik ki.

A Telekom a hálózati minőséget, a megbízhatóságot és a felhasználói élményt állítja a középpontba. Nem vitatja a travel eSIM-ek létjogosultságát, sőt a piac fejlődésével számol, de arra is felhívja a figyelmet, hogy az olcsó adatcsomag önmagában nem feltétlenül garantálja ugyanazt a hálózati élményt.

A Yettel már konkrét travel eSIM-termékkel van jelen, miközben saját roamingmegoldásait is versenyképes alternatívaként kezeli. Náluk az új és a hagyományos modell egymás mellett él.

A One egyelőre kivár. Nem lát olyan ügyfélszokás-változást, amely miatt a travel eSIM-eknek jelentős szerepet tulajdonítana a hagyományos mobilszolgáltatói működésben.

A három álláspont azért is érdekes, mert közben a magyarok külföldi mobilhasználata egyértelműen változik.

Egyre több adat kell, nem feltétlenül több utazás

Az NMHH adatai alapján a roaminghasználat erősen szezonális: az adat- és hangforgalom egyaránt a júliustól szeptemberig tartó harmadik negyedévben a legmagasabb. A nyári kiugrás azonban az adatforgalomnál különösen látványos: a vizsgált négy év átlagában a harmadik negyedéves roamingadat-forgalom 64 százalékkal haladta meg az első negyedévit.

Közben az egy külföldön töltött napra jutó adatforgalom 0,6 GB-ról 1,1 GB-ra emelkedett 2022 és 2025 között, miközben a külföldön töltött idő növekedése megállt, majd enyhe csökkenés következett.

Ez azt jelenti, hogy a kérdés már nem pusztán az, hogyan maradjunk elérhetők külföldön, hanem egyre inkább az, hogyan biztosítsunk megfelelő mennyiségű és minőségű mobiladatot.

Ebben pedig a travel eSIM-eknek valóban lehet helyük.

Akkor most melyiket válasszuk?

A válasz továbbra sem az, hogy mindenkinek ugyanazt.

Egy rövid külföldi út, több országot érintő utazás vagy intenzív adatforgalom esetén egy független travel eSIM kényelmes és sokszor költséghatékony megoldás lehet. Különösen akkor, ha az utazó elsősorban mobilinternetet használ, és nem fontos számára a hagyományos hang- és SMS-szolgáltatás.

A hazai szolgáltató roamingja akkor lehet kényelmesebb, ha fontos a megszokott telefonszám, a hívások és SMS-ek használata, illetve az, hogy ne kelljen külön eSIM-et vásárolni és beállítani.

Hosszabb külföldi tartózkodás esetén pedig továbbra is érdemes számításba venni a helyi SIM-kártyát is, különösen akkor, ha a lehető legalacsonyabb költség az elsődleges szempont.

Az utazós eSIM tehát nem egyszerűen a roaming leváltására született.

Inkább újabb választási lehetőség egy olyan piacon, ahol az adatforgalom folyamatosan nő, és ahol a jövőben valószínűleg nemcsak az lesz a kérdés, mennyibe kerül egy gigabájt, hanem az is, hogy milyen hálózati minőséget és milyen felhasználói élményt kapunk érte.

The post Utazós eSIM: ahány operátor, annyi válasz – mi közben egyre többet netezünk külföldön is appeared first on digitrendi.hu.

Az utazós eSIM egy éve még elsősorban az olcsóbb és kényelmesebb roaming alternatívájaként került a figyelem középpontjába. A felhasználó kiválasztotta az úti célt, megvette a megfelelő adatcsomagot, néhány perc alatt letöltötte az eSIM-profilt, majd külföldön egyszerűen bekapcsolta. Nem kellett fizikai SIM-kártyát cserélni, helyi üzletet keresni vagy a roamingdíjak miatt aggódni.

A piac azóta tovább gyorsult. A travel eSIM már nem egy szűk digitális rétegtechnológia: egyre több szolgáltató épít rá üzletet, miközben a hagyományos távközlési cégek közül is többen felismerték, hogy nem érdemes átengedniük ezt a területet a független szereplőknek. A globális piac méretét 2026-ra már mintegy 710 millió dollárra becsülik, 2032-re pedig 1,85 milliárd dollár körüli értéket várnak.

A kérdés azonban már nem csak az, hogy mennyibe kerül.

A kijelzőn 5G van, de mit kapunk valójában?

Az Ookla friss elemzése éppen erre világít rá. A hálózati teljesítmény vizsgálatakor ugyanis nem elegendő azt látni, hogy a telefon kijelzőjén 4G vagy 5G jelenik meg. A felhasználói élményt a letöltési és feltöltési sebesség mellett a késleltetés, az adatforgalom útvonala, a hálózati prioritás és más hálózati paraméterek is befolyásolják.

Ez azért érdekes, mert a travel eSIM használatakor a telefon ugyan csatlakozhat egy helyi mobilhálózathoz, de az adatforgalom nem feltétlenül ugyanazon az útvonalon közlekedik, mint egy helyi előfizetőé. Az Ookla mérései szerint a travel eSIM-ek forgalma sok esetben egy távolabbi hálózati központon keresztül jut el az internetre.

A travel eSIM-szolgáltatók jelentős része ugyanis nem saját rádiós hálózatot üzemeltet. A háttérben globális mobilhálózati partnerek, roamingmegállapodások, mobilaggregátorok és különböző adatátjárók kapcsolják össze az utazót a helyi hálózattal. Egy 2024-es kutatás például az Airalo infrastruktúráját vizsgálva arra jutott, hogy a szolgáltató több esetben a helyi hálózattól földrajzilag távoli internetes kilépési pontokat használ, ami hatással lehet a késleltetésre.

Vagyis könnyen előfordulhat az a látszólag furcsa helyzet, hogy ugyanazon a mobilhálózaton vagyunk, mégsem feltétlenül ugyanazt a hálózati élményt kapjuk, mint a helyi előfizető.

Ez különösen akkor válhat érzékelhetővé, ha a felhasználó nem egyszerűen üzeneteket küld és térképet néz, hanem videóhívást indít, felhőalapú munkát végez, nagyobb fájlokat tölt fel, vagy más, késleltetésre érzékeny szolgáltatást használ.

Egy éve még az ár volt a kulcskérdés

Egy évvel ezelőtti cikkünkben, amikor a travel eSIM-piac látványos növekedése már kirajzolódott, azt vizsgáltuk, hogy az új szolgáltatási modell inkább lehetőség vagy fenyegetés-e a mobilszolgáltatóknak.

Akkor még elsősorban az volt a kérdés, hogy a független szereplők mennyire tudják kikezdeni a hagyományos roamingbevételeket. Az eSIM legnagyobb vonzereje ugyanis egyszerű volt: olcsóbban, gyorsabban és rugalmasabban lehetett mobiladatot vásárolni külföldre.

A verseny azóta sem tűnt el, sőt bővült egy új dimenzióval.

Már nem feltétlenül az nyer, aki a legolcsóbb 10 vagy 20 GB-ot kínálja, hanem az, aki az adott adatcsomag mögé a legjobb hálózati élményt tudja tenni.

Ez pedig visszahozhatja a klasszikus mobilszolgáltatók egyik legfontosabb előnyét: a hálózatot és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát. A távközlési szolgáltatók számára ezért az utazós eSIM egyszerre lehet fenyegetés és lehetőség.

Ha az ügyfél a saját szolgáltatójától kap egy utazós eSIM-ajánlatot, az már önmagában bizalmi előnyt jelenthet. Ismeri a márkát, az alkalmazást, az ügyfélszolgálatot, és – ami talán még fontosabb – ismeri az otthoni hálózat minőségét.

Ebből egy nagyon egyszerű értékajánlat is felépíthető: miért kísérleteznék egy ismeretlen travel eSIM-szolgáltatóval, ha a saját mobilszolgáltatómnál is megkapom az utazáshoz szükséges adatcsomagot?

Persze ez csak akkor működik, ha az operátor külföldi szolgáltatása valóban versenyképes árban, lefedettségben és teljesítményben is. Az önmagában már nem lesz elegendő, hogy egy szolgáltató a saját logóját ráteszi egy travel eSIM-re.

A hálózati minőség viszont megkülönböztető tényezővé válhat.

Ez különösen érdekes lehet Magyarországon, ahol a hazai mobilhálózatok nemzetközi összevetésben is erős teljesítményt mutatnak. Az Ookla és más független hálózati mérési rendszerek adatai miatt a hazai operátorok számára ez akár kommunikálható versenyelőnnyé is válhat – feltéve, hogy ugyanezt az élményt az utazási szolgáltatásban is képesek biztosítani.

A Viber már a hálózati réteg felé lépett

A változás ráadásul már nem csak a távközlési cégeknél látható.

Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy a Rakuten Viber júliusban Magyarországon is elindította alkalmazáson belüli utazási eSIM-szolgáltatását. A felhasználók közvetlenül az alkalmazásból vásárolhatnak, és aktiválhatnak külföldi mobiladat-csomagokat, több száz úti célhoz.

Ez azért érdekes, mert jól mutatja, hogy a mobilkapcsolat már nem feltétlenül a mobilszolgáltató alkalmazásában kezdődik.

Egy üzenetküldő, egy bank, egy utazási oldal vagy akár egy légitársaság is beépítheti saját digitális ökoszisztémájába a mobiladat-vásárlást. A mobil világkonferencia(MWC) idején a Kaleido Intelligence is arra hívta fel a figyelmet, hogy az eSIM-ek egyre könnyebben integrálhatók bankok, légitársaságok és utazási szolgáltatók alkalmazásaiba.

A verseny tehát két irányból is érkezik: a hálózat és az alkalmazás felől.

A travel eSIM következő kérdése: kié az utazó?

Ezért az utazós eSIM története ma már jóval több annál, hogy hogyan lehet olcsóbban internetezni külföldön. A kérdés lassan az lesz, hogy ki birtokolja az utazó mobilkapcsolatát.

A travel eSIM-szolgáltató?
A mobilszolgáltató?
A banki alkalmazás?
Az utazási platform?
Vagy egy szuperappá váló üzenetküldő?

Az eSIM eredetileg a szabadság technológiája volt: szabadságot adott a SIM-kártya cseréjétől, a helyi szolgáltatók keresésétől és a hagyományos roaming kötöttségeitől.

Most viszont elérkezhet a következő szakasz.

A szabadság mellé ugyanis minőség is kell.

És ha az utazó rájön, hogy a legolcsóbb adatcsomag nem feltétlenül biztosítja a legjobb hálózati élményt, akkor újra felértékelődhet az, amiről a távközlési iparág az elmúlt évek digitális átalakulása közben talán kissé megfeledkezett: vagyis maga a hálózat.

The post Ugyanaz a hálózat, ugyanaz az 5G – mégsem ugyanazt kapjuk a travel eSIM-mel? appeared first on digitrendi.hu.

Az Opensignal április eleje és június vége között vizsgálta a magyarországi vezetékes és vezeték nélküli otthoni internetszolgáltatásokat. A mérések a felhasználók valós hálózati élményén alapulnak, vagyis nem laboratóriumi körülmények között, hanem a mindennapi használat során gyűjtött adatokból készültek.

A vezetékes internetes mezőnyben a Telekom mind az öt vizsgált kategóriában – letöltési sebesség, feltöltési sebesség, videós élmény, kapcsolat megbízhatósága és állandó minősége – megszerezte az első helyet. Az összesített eredmények ugyanakkor azt is megmutatják, hogy a hazai piac jóval árnyaltabb annál, mint amit első pillantásra a győztesek listája sugall.

A jelentés egyik váratlan meglepetése: a TARR felzárkózása

A mérés egyik legérdekesebb fejleménye a regionális szolgáltatóként ismert TARR teljesítménye. Bár piaci részesedése jóval kisebb a piac legnagyobb szereplőinél, a kapcsolat minőségét mérő mutatókban már felveszi velük a versenyt.

Különösen a megbízhatósági eredmények figyelemreméltók: míg a Telekom 650 ponttal egyértelműen vezet, a One 568, a TARR pedig 566 pontot ért el, vagyis lényegében azonos szinten teljesítettek. Az Opensignal statisztikai értékelése szerint a két szolgáltató között ebben a kategóriában nincs érdemi különbség.

Amit a friss mérések mutatnak

A Telekom továbbra is kiemelkedik a mezőnyből, a TARR eredménye pedig azt jelzi, hogy a felhasználói élmény szempontjából nem kizárólag a legnagyobb országos szolgáltatók képesek magas színvonalat nyújtani. A kisebb, regionális hálózatok is versenyképesek lehetnek, különösen ott, ahol korszerű infrastruktúrára épülnek.

Nem csak a sebesség számít

A legtöbb internetszolgáltatást összehasonlító elemzés még mindig elsősorban a letöltési sebességre koncentrál. A mostani jelentés azonban jól mutatja, hogy ma már legalább ilyen fontos a kapcsolat állandó minősége és megbízhatósága.

Egy stabil internetkapcsolat nemcsak a videostreaming vagy az online játék során jelent előnyt, hanem a videókonferenciák, a felhőalapú munkavégzés vagy az egyre gyakoribb AI-alapú szolgáltatások használatakor is.

Külön utakon jár a vezetékes és a vezeték nélküli(FWA) internet

Az Opensignal külön értékelte a vezeték nélküli otthoni internetet (FWA) is. Ebben a kategóriában a Yettel három vizsgált mutatóban végzett az első helyen, ami jól mutatja, hogy az 5G-re épülő otthoni internet egyre versenyképesebb alternatívává válik. A jelentés ugyanakkor országos szinten továbbra is a vezetékes hálózatokat értékeli magasabbra.

Fontos megjegyezni, hogy a most közzétett eredmények még döntően a Yettel vezeték nélküli otthoni internetes szolgáltatására épülnek. A társaság időközben már megkezdte a 2Connect hálózatára épülő vezetékes szolgáltatásának bevezetését is, (erről itt írtunk részletesen) így a következő hasonló mérések várhatóan már egy átalakuló piaci helyzetet tükröznek majd.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A számok önmagukban keveset mondanak, ezért érdemes azt is megnézni, hogy melyik mérőszám milyen felhasználási helyzetben válik igazán fontossá.

• Letöltési sebesség: filmek, játékok, nagy fájlok letöltése.

• Feltöltési sebesség: felhőmentés, videóhívások, tartalomkészítés.

• Megbízhatóság: mennyire stabil a kapcsolat hosszabb használat során.

• Állandó minőség (Consistent Quality): milyen hosszú ideig biztosítja a hálózat a zavartalan online élményhez szükséges teljesítményt.

• Videós élmény: mennyire akadásmentes a streaming és az online videózás.

The post Új mérce szerint versenyeznek a hazai internetszolgáltatók appeared first on digitrendi.hu.

A most bevezetett Yettel HiperNet az idei év elején bejelentett stratégiai irányt váltja valóra. Ahogy arról korábban beszámoltunk: a Yettel a február kötött nagykereskedelmi megállapodás nyomán a 2Connect hálózatára építve jelenhet meg a vezetékes internet piacán.

Két technológia, egy szolgáltatói portfólió

A bejelentés szerint az optikai internet nem váltja le az 5G-alapú OtthonNet szolgáltatást, hanem kiegészíti azt. Míg a mobilalapú megoldás gyors telepítést és hordozhatóságot kínál, az optikai kapcsolat nagyobb sávszélességet és alacsonyabb késleltetést nyújt, ami különösen előnyös lehet online játékoknál, otthoni munkavégzésnél vagy az egyszerre több eszközt használó háztartásokban.

A Yettel szerint a két technológia együtt a magyar háztartások több mint 90 százaléka számára teheti elérhetővé a szélessávú internetet. Az új HiperNet csomagok optikai hálózaton akár gigabites sebességet kínálnak, a szolgáltatás részeként pedig WiFi 7 szabványú router is jár.

Nem csupán új szolgáltatás, hanem piaci mérföldkő

A mostani bejelentés túlmutat egy új internetcsomag piacra dobásán.

A magyar távközlési piac az elmúlt években fokozatosan a konvergens szolgáltatói modell felé mozdult el, amelyben ugyanaz a szolgáltató mobil-, vezetékes internet-, valamint több esetben televíziós és egyéb digitális szolgáltatásokat is kínál ügyfeleinek.

A Yettel vezetékes internetes belépésével gyakorlatilag megszűnt az utolsó kizárólag mobilszolgáltató is a hazai piacon.

Jöhetnek további vezetékes szolgáltatások?

A vezetékes internet elindítása után adódik a kérdés, hogy a Yettel hosszabb távon más vezetékes szolgáltatások – például a televíziós ajánlatok – irányába is nyit-e.

A társaság egyelőre nem közölt ilyen terveket. Így egyelőre csak annyi látszik biztosnak, hogy az optikai internet bevezetésével a Yettel megtette az első, stratégiai jelentőségű lépést a teljes értékű konvergens szolgáltatóvá válás felé.

The post Véget ért a mobile-only korszak: a Yettelnél is elindult a vezetékes internet szolgáltatás appeared first on digitrendi.hu.

A vásárlók ma már nem terméket keresnek, hanem működő megoldást

Ez az egyszerű mondat talán jobban leírja a műszaki kereskedelem átalakulását, mint bármilyen piackutatás vagy értékesítési statisztika.

Egy légkondicionáló berendezés önmagában még nem oldja meg a nyári hőség problémáját. Ahhoz megfelelő kiválasztásra, szakszerű telepítésre, üzembe helyezésre és garanciális háttérre is szükség van. Ezt az igényt ismerte fel a MediaMarkt, amikor országosan elérhető, fix áras klímatelepítési szolgáltatást vezet be.

A vállalat az oldalfali split klímák megvásárlása mellett már a teljes folyamatot – a kiszállítástól a minősített szakemberek által végzett beüzemelésig – egyetlen szolgáltatásként kínálja.

Bár első látásra ez egy új kereskedelmi szolgáltatás bevezetésének tűnik, valójában egy sokkal szélesebb piaci trendet jelez: a műszaki kereskedők szerepe látványosan átalakul. A hangsúly egyre kevésbé a termék értékesítésén, sokkal inkább a teljes ügyfélélményen van.

Nem a készülék a legnagyobb kihívás, hanem a telepítés

A klímaberendezések piaca mindig is különleges helyet foglalt el a műszaki kereskedelemben. Míg egy televíziót vagy egy kávéfőzőt a vásárló hazavihet, majd néhány perc alatt használatba vehet, egy klímaberendezés esetében egészen más a helyzet.

A jogszabályoknak megfelelő telepítés, a szakképzett szerelő, a hűtőközeg kezelése és a garancia érvényesítése mind olyan tényezők, amelyek miatt a vásárlási folyamat jóval összetettebb.

Sokan nem is a készülék kiválasztásával kezdik a vásárlást

Először klímaszerelőt keresnek. A szakember pedig gyakran nemcsak a telepítést vállalja, hanem a készülék beszerzését is. Ez azt jelenti, hogy a vásárló sok esetben közvetlenül a gyártótól vagy egy specializált klímakereskedőtől jut el a kiválasztott berendezéshez, miközben a hagyományos elektronikai áruházak ki is maradhatnak a folyamatból.

Ebben a modellben valójában nem a kereskedő, hanem a szerelő birtokolja a vásárlói kapcsolatot.

A szolgáltatás válik új versenyelőnnyé

A MediaMarkt új konstrukciójában a vásárló az áruházban kiválasztja a számára megfelelő készüléket, majd ugyanott megrendelheti annak kiszállítását és telepítését is. A vállalat minősített szakemberekkel végzi a beüzemelést, miközben az alaptelepítés fix díja előre ismert, így a vásárlót nem érik váratlan költségek.

Ez első látásra kényelmi szolgáltatásnak tűnik. Valójában azonban üzleti szempontból sokkal többről van szó.

A műszaki kereskedelemben az elmúlt években jelentősen csökkent a különbség a termékárak között. Az online ár-összehasonlító oldalak és a webáruházak miatt ma már egy televízió vagy egy háztartási gép ára néhány kattintással összevethető. Egyre nehezebb kizárólag az árral kitűnni.

Ezért válik felértékelődő versenyelőnnyé minden olyan szolgáltatás, amely egyszerűbbé, gyorsabbá vagy kiszámíthatóbbá teszi a vásárlást. A komplett klímatelepítés pontosan ebbe az irányba mutat.

A kereskedő szerepe alapvetően változik

Néhány évvel ezelőtt még elegendő volt jó áron kínálni egy terméket. Ma azonban a vásárlók egyre inkább azt várják el, hogy a kereskedő ne csupán értékesítsen, hanem segítsen megoldani egy problémát. Ez a szemléletváltás pedig messze túlmutat a klímaberendezéseken.

Egyre több olyan termékkategória jelenik meg, ahol a szolgáltatás legalább olyan fontos, mint maga az eszköz: az okosotthon-rendszerek, az elektromosautó-töltők, a hőszivattyúk vagy akár a komplex biztonságtechnikai megoldások esetében a telepítés, a beüzemelés és a későbbi támogatás szinte elválaszthatatlan része a vásárlásnak.

A kereskedő a jövőben nem egyszerűen terméket ad el, hanem egy komplett szolgáltatási csomagot kínál, amely a tanácsadástól a telepítésen át egészen az üzemeltetésig kíséri végig az ügyfelet.

A szolgáltatásalapú modell természetesen nem kizárólag a vásárlók számára jelent előnyt. Üzleti szempontból a kereskedő is erősítheti piaci pozícióját. Ez a szemlélet a kereskedő számára is hosszabb távú kapcsolatot jelenthet a vásárlóval, miközben új szolgáltatási bevételeket és nagyobb ügyfélhűséget is eredményezhet.

A szolgáltatásalapú kereskedelem lehet a következő nagy lépés

A műszaki kiskereskedelem az elmúlt két évtizedben több jelentős átalakuláson ment keresztül. Először az online értékesítés, majd az olyan kényelmi megoldások váltak természetessé, mint a házhoz szállítás, az online rendelés áruházi átvétele, a részletfizetés vagy a garanciabővítés.

Most egy újabb fordulópont körvonalazódik. A hangsúly fokozatosan a termékértékesítésről a teljes szolgáltatási láncra helyeződik át. A vásárlók egyre inkább olyan kereskedőt keresnek, amely nemcsak egy eszközt ad el, hanem végigkíséri őket a teljes folyamaton – a tanácsadástól a telepítésen át egészen az üzemeltetésig.

A klímaberendezések esetében ez különösen látványos, de hasonló irány figyelhető meg az okosotthon-megoldások, az elektromosautó-töltők, a hőszivattyúk vagy akár az otthoni energiamenedzsment-rendszerek piacán is.

A jövőben várhatóan egyre több kereskedő építi majd üzleti modelljét olyan hozzáadott értékű szolgáltatásokra, amelyek túlmutatnak magán a termékértékesítésen.

Kiemelés: A vásárlók ma már nem terméket keresnek, hanem működő megoldást. Ez a szemlélet alapjaiban alakíthatja át a műszaki kereskedelem következő évtizedét.

Lehet, hogy ma még újdonságnak számít, ha egy műszaki áruház a klímaberendezés mellé a teljes telepítést is megszervezi. Néhány év múlva azonban könnyen lehet, hogy ez lesz a vásárlók egyik legalapvetőbb elvárása.

The post Már nem elég eladni a klímát: a szolgáltatások felé fordul a műszaki kereskedelem appeared first on digitrendi.hu.

A fizetések jövője nem feltétlenül a wallet

Az online fizetési innovációkról szóló hírekben az elmúlt években leginkább az Apple Pay, a Google Pay vagy más digitális pénztárcák(wallet) kapták a figyelmet. A Visa és a SimplePay által most bevezetett Click to Pay azonban más megközelítést képvisel.

Míg a wallet-megoldások egy adott technológiai ökoszisztémához kapcsolódnak, addig a Click to Pay a kártyatársaságok által támogatott, nyílt iparági szabványra épül. A cél nem egy új alkalmazás létrehozása, hanem az online vásárlások egyik legnagyobb problémájának megszüntetése: a kártyaadatok ismételt begépelésének kiváltása.

A rendszer tokenizációt alkalmaz, vagyis a valódi kártyaadatokat egyedi digitális azonosítók helyettesítik. A Visa szerint ezzel a manuális kártyaadat-bevitelhez képest jelentősen csökkenthető a csalások kockázata.

Miért érdekes a Click to Pay, ha már létezik Apple Pay és Google Pay?

Első pillantásra jogosnak tűnhet a kérdés: miért van szükség új fizetési megoldásra, amikor az Apple Pay, a Google Pay vagy a különböző egyéb mentett kártyás fizetések már régóta elérhetők?

A különbség az, hogy a Click to Pay nem egy új digitális pénztárca, hanem egy kártyatársasági szintű, nyílt szabványra épülő online fizetési infrastruktúra.

Az Apple Pay és a Google Pay egy-egy technológiai ökoszisztéma része. A Click to Pay ezzel szemben az EMVCo – a Visa, a Mastercard, az American Express, a Discover és a JCB által létrehozott szabványügyi szervezet – keretrendszerére épül.

Ennek köszönhetően:

• nem kötődik egyetlen készülékgyártóhoz vagy operációs rendszerhez;

• nincs szükség külön wallet alkalmazásra;

• bármilyen böngészőből használható;

• több kártyatársaság kártyáit is képes kezelni;

• egységesebb online fizetési élményt kínál a kereskedők számára.

Az adatkezelési szempont sem elhanyagolható. Bár az Apple és a Google sem fér hozzá közvetlenül a bankkártyaadatokhoz a fizetés során, a Click to Pay mögött mégis elsősorban a pénzügyi szektor infrastruktúrája áll, nem pedig egy reklám- vagy platformgazdaságban érdekelt technológiai szereplő.

A rendszer valójában az úgynevezett „vendégvásárlás” problémájára kínál megoldást. A webshopok jelentős részében ma is manuálisan kell megadni a bankkártyaadatokat, ami sok esetben a vásárlási folyamat megszakításához vezet. A Visa és a SimplePay szerint a tranzakciók több mint fele még mindig ilyen módon történik.

A fejlesztés a kosárelhagyás ellen is harcol

A fizetési piac egyik kevésbé látványos, ugyanakkor komoly problémája a kosárelhagyás.

A Visa közép-kelet-európai kutatása szerint a vásárlók közel fele megszakítja a vásárlást, ha a fizetési folyamat túl hosszadalmas vagy bonyolult. A biztonság szintén kulcskérdés: a válaszadók többsége kész lenne új megoldásra váltani, ha az nagyobb biztonságot kínál.

A Click to Pay ebből a szempontból az online vásárlások „érintéses fizetésévé” szeretne válni. A vásárló egyszer regisztrálja a kártyáját, később pedig néhány kattintással fizethet azokban a webáruházakban, amelyek támogatják a rendszert.

A Visa szerint a technológia nemcsak a vásárlói élményt javíthatja, hanem a kereskedők számára is üzleti előnyöket hozhat a sikeresen lezárt tranzakciók számának növelésével.

Miért épp a SimplePay, és hogyan kapcsolódik az OTP Bankhoz?

A Click to Pay magyarországi bevezetésének jelentőségét az is növeli, hogy a megoldás a hazai online fizetési piac egyik meghatározó szereplőjének rendszerében jelenik meg.

A SimplePay az OTP Csoport fintech vállalata, amelyet az OTP Bank 2013-ban hozott létre eredetileg OTP Mobil néven. A cég az évek során a bankcsoport digitális fizetési és innovációs központjává vált, miközben szolgáltatásai fokozatosan túlnőttek az OTP ügyfélkörén.

A vállalat két, a fogyasztók számára is jól ismert területen van jelen. Az egyik a több mint négymillió regisztrált felhasználóval rendelkező Simple alkalmazás, amely mobilfizetési és egyéb digitális szolgáltatásokat – például parkolást, autópálya-matrica-vásárlást vagy jegyvásárlást – kínál. A másik a kereskedőknek szóló SimplePay fizetési infrastruktúra, amely online fizetési megoldásokat és POS-terminálos elfogadást biztosít.

Bár a vállalat az OTP Csoport része, szolgáltatásai nem kizárólag OTP-ügyfelek számára érhetők el: a rendszer bármely bank által kibocsátott bankkártyával használható, és számos hazai webáruház fizetési hátterét biztosítja.

A még akadálymentesebb fizetés felé is nyitnak

A Click to Pay bevezetése mellett a héten egy másik, eltérő célú fejlesztésről is hírt adott a pénzintézet.

Az OTP Bank és a SimplePay Android alapú POS-termináljain akadálymentes fizetési mód vált elérhetővé a vak és gyengénlátó ügyfelek számára. A magyar nyelvű hangos tájékoztatás végigkíséri a tranzakció teljes folyamatát, a fizetendő összeg bemondásától egészen a fizetés eredményének visszajelzéséig.

A megoldás külön alkalmazás vagy speciális eszköz nélkül használható. A fejlesztés az Informatika a Látássérültekért Alapítvány közreműködésével valósult meg, és célja, hogy a látássérült ügyfelek nagyobb önállósággal és biztonságérzettel intézhessék a bankkártyás fizetéseiket.

A fizetések következő versenye már nem a kártyákról szól

A fizetési piac ma már egyre kevésbé arról versenyez, hogy milyen kártyát használunk, és egyre inkább arról, mennyire gyorsan, egyszerűen és biztonságosan tudunk fizetni.

A Click to Pay és az akadálymentes terminálfejlesztés ugyan két különböző területet érint, mégis ugyanabba az irányba mutat: a digitális fizetések jövőjét egyre inkább a felhasználói élmény, a kényelem és a hozzáférhetőség határozza meg.

The post A gyorsabb online vásárlástól az akadálymentes terminálokig – új fejlesztésekkel bővít a SimplePay appeared first on digitrendi.hu.

Az elektronikus aláírás mára a vállalati és közigazgatási ügyintézés természetes részévé vált. Segítségével szerződések, nyilatkozatok és hivatalos dokumentumok írhatók alá anélkül, hogy papírra vagy személyes jelenlétre lenne szükség.

Egy fontos kérdésre azonban eddig gyakran külön dokumentumokkal kellett választ adni: az aláíró valóban rendelkezett-e azokkal a jogosultságokkal, amelyek alapján eljárhatott?

Erre kínál megoldást az úgynevezett minősített attribútumtanúsítvány, amelynek bevezetésében egy magyar vállalat, a Microsec ért el európai szintű elsőséget.

Több információ egyetlen aláírás mögött

A hagyományos elektronikus aláírás azt igazolja, hogy egy adott személy aláírta a dokumentumot. Az attribútumtanúsítvány ennél tovább megy: hitelesen igazolhatja azt is, hogy az aláíró milyen szerepkörrel, jogosultsággal vagy státusszal rendelkezett az aláírás pillanatában.

Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy egy elektronikus dokumentumból automatikusan ellenőrizhetővé válik például, hogy az aláíró valóban jogosult volt-e egy vállalat képviseletére, rendelkezett-e cégjegyzési joggal, kamarai tagsággal vagy egy adott szakmai jogosultsággal.

A rendszer akár abban is segíthet, hogy pontosan azonosítható legyen az aláíró személye, ami különösen hasznos lehet a gyakori nevek esetében.

Kevesebb papír, gyorsabb ügyintézés

A vállalatok és a hatóságok számára a legnagyobb előnyt az jelentheti, hogy számos külön igazolás kiválthatóvá válik. A képviseleti jogosultságot, meghatalmazásokat vagy egyéb státuszigazolásokat sok esetben nem kell majd külön dokumentumokkal bizonyítani, mert ezek az információk közvetlenül kapcsolódhatnak az elektronikus aláíráshoz.

Ez egyszerűbbé teheti a szerződéskötést, a jóváhagyási folyamatokat, a pénzügyi döntések dokumentálását vagy akár a közigazgatási ügyintézést is.

Európa digitális jövőjének része

Az elmúlt években az elektronikus aláírás széles körben elterjedt a vállalati és közigazgatási folyamatokban, de az Európai Unió még messze van a teljes digitalizációtól.

Az új eIDAS 2.0 szabályozás egyik fő célja éppen az, hogy a digitális személyazonosságot, a digitális pénztárcát (EU Digital Identity Wallet) és az elektronikus aláírást egységes rendszerbe kapcsolja.

A mostani attribútumtanúsítványok ennek az ökoszisztémának fontos elemei lesznek, mert nemcsak azt bizonyítják majd, hogy valaki aláírt egy dokumentumot, hanem azt is, hogy milyen minőségében tette ezt.

A Microsec, azzal, hogy az Európai Unióban elsőként teljesítette az új szolgáltatásra vonatkozó minősített követelményeket, és felkerült az uniós bizalmi szolgáltatók listájára mint minősített attribútumtanúsítvány-szolgáltató.

A cég tehát egy olyan területen lett első, amely várhatóan az európai digitális ügyintézés egyik alapkövévé válik a következő években.

A következő lépés

A technológia széles körű elterjedéséhez azonban még szükség lesz arra, hogy a vállalati és közigazgatási rendszerek képesek legyenek fogadni és automatikusan ellenőrizni ezeket az új típusú igazolásokat. Ha ez megvalósul, az elektronikus ügyintézés újabb jelentős lépést tehet a teljesen papírmentes működés felé.

A mostani bejelentés ezért nem csupán egy új szolgáltatás indulását jelenti, hanem egy olyan technológiai irány kezdetét is, amely a következő években alapjaiban alakíthatja át az európai digitális ügyintézést.

The post Magyar cég nyit új fejezetet az e-aláírások európai történetében appeared first on digitrendi.hu.

Néhány év alatt alapjaiban változott meg a bankolás: míg korábban az internetbank számított a digitális pénzügyek központi felületének, ma már egyértelműen a mobilalkalmazások vették át ezt a szerepet. Nemcsak Magyarországon, hanem világszerte és Európában is a mobilbankolás vált a legfontosabb ügyfélkapcsolati csatornává, különösen a fiatalabb és középkorú ügyfelek körében.

A folyamat mögött egyszerre áll a technológiai fejlődés és a felhasználói szokásváltás. A bankolás ma már ugyanabba a digitális élménykategóriába került, mint a közösségi média, a streaming vagy az online vásárlás: az ügyfelek gyors, egyszerű, intuitív és folyamatosan elérhető szolgáltatást várnak el.

Európában már a mobil az elsődleges banki felület

Nemzetközi kutatások szerint Európában a digitális banki ügyfelek többsége már elsősorban mobiltelefonon intézi pénzügyeit. A klasszikus internetbank szerepe fokozatosan háttérbe szorul, miközben a bankfióki ügyintézés aránya is folyamatosan csökken.

Ebben Magyarország is versenyben van, sőt, a hazai bankszektor digitális fejlettségét több nemzetközi összehasonlítás is kedvezőnek tartja, különösen a mobilfizetésben, az azonnali fizetési infrastruktúrában és a banki mobilalkalmazások funkcionalitásában.

A régió korai úttörői közé tartozott például a legnagyobb hazai lakossági bank, az OTP, amely már a 2010-es évek első felében erősen fókuszált a mobilbanki fejlesztésekre, amikor Európa számos piacán még elsősorban az internetbank dominált.

A SmartBank, majd később az új mobilbanki platformok a magyar piacon kifejezetten korainak számítottak, különösen funkcionalitás és felhasználói élmény szempontjából.

Bár Nyugat-Európában és a skandináv országokban ekkor már több fejlett digitális megoldás működött, régiós összevetésben a magyar bankrendszer bizonyos területeken inkább megelőzte a környező piacokat.

Miért szeretik ennyire az emberek a mobilbankot?

A válasz nagyon egyszerű: mert kéznél van. A mobiltelefon ugyanis ma már szinte állandó digitális társ, így teljesen természetes lett, hogy a pénzügyek kezelése is erre a platformra költözött. Az ügyfelek többsége nem szeret külön laptopot nyitni vagy böngészőben internetbankot használni egy gyors átutalás vagy egyenlegellenőrzés miatt.

A mobilbankok népszerűségét több tényező is hajtja: köztük van az azonnali hozzáférés bárhonnan, a gyors belépés biometrikus azonosítással, az átlátható, egyszerű felület, a valós idejű értesítések, a könnyű átutalás és kártyakezelés, egyben a digitális pénzügyi kontroll érzése, összességében pedig az integrált szolgáltatások egyetlen alkalmazásban.

A modern mobilbank-appok ráadásul már nem egyszerűen „lekicsinyített internetbankok”. Kifejezetten mobilhasználatra tervezik őket, ezért sok esetben gyorsabbak és ergonomikusabbak is, mint a hagyományos webes felületek.

A felhasználói élmény szerepe különösen felértékelődött. Egy lassú, bonyolult vagy nehezen kezelhető alkalmazás ma már súlyosan ronthatja a bank megítélését. A pénzügyi szolgáltatók ezért egyre inkább technológiai platformként is versenyeznek egymással ezen a téren.

A biztonság lett a digitális bizalom kulcsa

A mobilbankok térnyerésének másik fontos oka, hogy a felhasználók ma már jellemzően biztonságosnak érzik ezeket a megoldásokat. Ebben nagy szerepe van a biometrikus azonosításnak, a push-értesítéseknek, az erős ügyfélhitelesítésnek és a valós idejű csalásmegelőző rendszereknek.

Paradox módon sok esetben a mobilbankot biztonságosabbnak érezzük, mint a klasszikus internetbankot. Azonnal látjuk a tranzakciókat, gyorsabban tudunk reagálni, és a telefonos azonosítási megoldások kényelmesebbek is lettek a jelszavaknál.

Itthon minden nagybank rendelkezik mobilappal

Ma már a Magyarországon működő nagyobb lakossági bankok mind kínálnak saját mobilbanki alkalmazást: Így az OTP Bank, az MBH Bank, a K&H Bank, az Erste Bank, a Raiffeisen Bank, az UniCredit Bank, a CIB Bank, a Gránit Bank és a MagNet Bank is.

A különbség ma már kevésbé abban van, hogy van-e mobilapp, hanem inkább abban, hogy az milyen szintű felhasználói élményt, személyre szabhatóságot, sebességet és integrált szolgáltatásokat kínál.

Egyre fontosabbá váltak az olyan funkciók is, mint:

• a digitális kártyakezelés,

• költéselemzés,

• megtakarítási funkciók,

• QR-kódos vagy azonnali fizetések,

• Apple Pay és Google Pay integráció,

• teljesen digitális számlanyitás,

• chatbotos ügyfélszolgálat,

• vagy akár az AI-alapú pénzügyi ajánlások.

Magyarországon is a mobil lett az elsődleges digitális banki csatorna

A trendet jól mutatják a Bankindex friss kutatási adatai is. Ezek szerint az ügyfelek 40 százaléka elsősorban mobilon, további 25 százalékuk pedig kizárólag mobilon intézi pénzügyeit, miközben az internetbank használata már csak 5 százalék körül mozog.

A hazai bankok közül legutóbb az MBH Bank újította meg mobilalkalmazását. A fejlesztés fókuszában kifejezetten a felhasználói élmény egyszerűsítése és a gyorsabb működés áll: az alkalmazás letisztultabb kezelőfelületet, személyre szabható főoldalt és egyszerűbb navigációt kapott.

Az átutalási folyamatot egyetlen logikus képernyőre szervezték át, ami a bank szerint jelentősen csökkentheti az ügyintézés idejét. Új funkcióként megjelent a csekkbefizetés és a lakás-előtakarékosság kezelése is, miközben a biometrikus azonosítás, a valós idejű értesítések és a 3D Secure védelem is kiemelt szerepet kapnak.

The post Mára a mobilbank lett az első számú bankfiók – Magyarország korán felzárkózott az élmezőnyhöz appeared first on digitrendi.hu.

A piacvezető távközlési szolgáltató a DIMOP Plusz 3.1.2-25 Gigabit Magyarország Program keretében 20,319 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el, amelynek révén 16 megye 41 járásában indul meg a fejlesztés. A projekt több mint 500 települést érint, és 2028 végéig mintegy 118 ezer új, jelenleg optikai lefedettséggel nem rendelkező igényhelyet kapcsol be a digitális vérkeringésbe.

Nem csak pályázati pénzből építkeznek

A Telekom azonban nem áll meg az uniós forrásoknál. A szolgáltató gigabitképes hálózata már most több mint 4 millió háztartást és vállalkozást ér el, miközben 2026-ban további mintegy 300 ezer új „kiállással” bővül a rendszer.

A technológiai háttér is gyorsan fejlődik: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködésében zajló kísérletek alapján az XGS-PON optikai technológia már most képes lehet akár 10 Gbps sávszélesség biztosítására, miközben az elméleti maximum elérheti az 50 Gbps-t is.

Optika, mobil és az új hibrid korszak

A projektet szakmai háttérbeszélgetés keretében jelentette be a cég, amelyen a cég képviseletében Nagy Péter műszaki vezérhelyettes, Kövesi Gabriella szabályozási igazgató és Kovács Róbert vezetékes hálózatfejlesztési vezető válaszolt a projekt kapcsán felmerült kérdésekre.

A találkozón a vezetékes nettel kapcsolatos fontosabb információk mellett szerepelt egy olyan üzenet is, hogy a jövőben megszűnik a klasszikus különbségtétel vezetékes és mobil hálózat között. Az 5G technológia térnyerésével a két infrastruktúra egyre szorosabban kapcsolódik egymáshoz.

Ennek egyik „összekapcsoló eleme” az úgynevezett FWA (Fixed Wireless Access). Ez olyan vezeték nélküli internet-hozzáférés, ami mobilhálózaton (jellemzően 4G/5G) keresztül biztosít otthoni internetet, elsősorban ott, ahol az optikai hálózat kiépítése gazdaságtalan lenne (ritkán lakott térségek).

Az FWA tehát nem „mobilnet helyettesítő”, hanem egyfajta vezetékes élményt nyújtó vezeték nélküli megoldás, amely hidat képez a kétféle infrastruktúra között.

Az optika elődei: a réz és a koax – mi marad és mi tűnik el?

A fejlesztések egyik fő célja a régi technológiák fokozatos kivezetése. A legnagyobb kihívást a rézalapú xDSL hálózatok jelentik, amelyek főként a vidéki térségekben találhatók, technológiailag elavultak és az üzemeltetésük is drágább.

A Telekomnál jelenleg mintegy 280 ezer „rezes” előfizető van. Az átállás azonban nem csak technológiai, vagy esetleg díjváltozást generáló kérdés: sok ügyfél egyszerűen nem szeretné az otthoni átkábelezéssel járó kellemetlenségeket. Szabályozási oldalról ugyanakkor adott a lehetőség: ahol már elérhető az optika, a szolgáltató 60 napos határidővel akár fel is mondhatja a régi szerződéseket.

Lapunk egy másik régóta használt hálózati technológia jövőjével kapcsolatos tervekre is kíváncsi volt. Kérdésünkre, hogy mi lesz a korábbi internetfejlesztések idején csak átmenetinek gondolt kábeles DOCSIS technológián netező előfizetőkkel, van-e már esetükben is kivezetési határidő, azt a választ kaptuk, hogy erre még nincs, hosszabb átmenettel kell ezeknek az előfizetőknek számolniuk, már csak azért is, mert ezek főleg olyan földrajzi területeken jellemzőek(Budapest és környéke,) ahol a Telekom eleve csak saját erőből fejleszthet.

A DOCSIS (Data Over Cable Service Interface Specification) technológia koaxiális kábelhálózaton biztosít nagy sebességű internetet. Előnye, hogy a meglévő kábeltelevíziós infrastruktúrát használja, így költséghatékonyan képes akár gigabites sebességet nyújtani.

Nemcsak technológia: szabályozási és piaci kihívások

Ennek kapcsán a szakértőktől elhangzott a régről ismert kihívás, nevezetesen, hogy a hálózatépítést továbbra is lassítják az olyan önkormányzati előírások. Ezek gyakran olyan járulékos beruházásokat is előírnak (például jelentősebb útfelújítást), amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a hálózatépítésekhez.

Közben a felhasználói szokások is változnak. A fiatalabb generáció – különösen a korlátlan mobilcsomagot használók – sokszor már otthon is kizárólag mobilinternetet használ. Ez a szakemberek szerint hálózatterhelési szempontból nagyon nem optimális: a nagy adatigényű szolgáltatások (streaming, gaming) hatékonyabban működnek vezetékes kapcsolaton.

alcím: Digitális felzárkóztatás, versenyképesség, életminőség

A fejlesztések azonban jóval túlmutatnak a sávszélességen: az optikai infrastruktúra hozzájárul a gazdasági versenyképességhez, a közszolgáltatások digitalizációjához és a vidéki térségek megtartó erejének növeléséhez.

A Telekom stratégiája így egyszerre technológiai és gazdasági léptékű: nemcsak gyorsabb internetet épít, hanem a jövő digitális infrastruktúráját.

The post Újabb hálózati technológiát „nyugdíjaz” a Telekom, az optika sebességet vált appeared first on digitrendi.hu.

Nem választunk, kombinálunk

A magyar internethasználat egyik legfontosabb sajátossága ma már nem az, hogy melyik technológia dominál, hanem az, hogy a felhasználók miként kombinálják azokat. A háztartások túlnyomó többsége rendelkezik internetkapcsolattal, és több mint hetven százalékuk egyszerre használ vezetékes és mobilinternetet. Ez a kettősség nem átmeneti állapot, hanem stabil működési modell: a mobilnet nem váltja ki az otthoni kapcsolatot, hanem kiegészíti azt – derül ki az NMHH kutatásaiból.

A digitális nomád mítosza nem áll meg

Ez a kép azért is érdekes, mert a közbeszédben gyakran jelenik meg az a narratíva, hogy a mobilinternet a szabadság, a rugalmasság és a „digitális nomád” életforma technológiai alapja. A számok azonban egészen mást mondanak. A kizárólag mobilinternetet használók aránya alacsony, és összetételük sem a jól kereső, mobil életformát választó réteget tükrözi. Sokkal inkább azok jelennek meg ebben a csoportban, akik számára a vezetékes internet egyszerűen nem fér bele a költségvetésbe.

A vezetékes internet tartós népszerűsége mögött ugyanis nagyon prózai okok állnak. Az egyik az ár: az otthoni előfizetések átlagosan alacsonyabb költséget jelentenek, mint a mobilcsomagokkal kombinált megoldások. A másik a korlátlanság élménye. Míg a vezetékes kapcsolat gyakorlatilag végtelen adatforgalmat kínál, a mobilinternetnél ez még mindig korlátozottan érhető el, és sok felhasználó találkozott már azzal a helyzettel, amikor elfogyott a kerete.

Ehhez társul a csomagolás logikája is: a háztartások jelentős része több szolgáltatást együtt vesz igénybe, így a vezetékes internet nem önálló döntés, hanem egy összekapcsolt rendszer része.

Láthatatlan ugrás: gigabites valóság

Mindeközben a hálózati minőség látványosan javul. A sávszélességi adatok alapján Magyarország ma már kifejezetten erős pozícióban van: a háztartások jelentős része nagy sebességű, sok esetben gigabites kapcsolatot használ. Különösen figyelemre méltó, hogy ez a minőségi ugrás nem járt együtt érdemi költségnövekedéssel, vagyis a felhasználók gyakorlatilag azonos áron jutnak egyre jobb szolgáltatáshoz.

A hazai háztartások fele 2025-ben legalább 500 Mbit/s sávszélességű csomagot használt (26%: 500–999 Mbit/s, 25%: 1 Gbit/s vagy több), és mindössze kb. 19% maradt a 100 Mbit/s alatti kategóriában.

A különböző sávszélesség-sávok átlagos havidíjában (5700 – 5900 Ft) nincs lényeges különbség, tehát a magasabb sebességért a háztartások nem, vagy csak csekély felárat fizetnek. Ez a költségszerkezet hozzájárul ahhoz, hogy a sávszélesség emelkedése nem húzza felfelé a költést, inkább értéknövekedést eredményez hasonló havidíj mellett. A fogyasztók többsége ugyanakkor nem ellenőrzi az internet kapcsolata sebességét.

Minden tevékenység a maga hálózatán

Ez a háttér magyarázza azt is, hogy a különböző online tevékenységek milyen platformokra kerülnek. A nagy adatforgalmat igénylő használati módok – például a streaming, az online játék vagy a videókonferencia – jellemzően a vezetékes hálózatra épülnek, míg a mobilinternet inkább a kommunikációs és „útközbeni” funkciók terepe marad. A felhasználók tehát nem véletlenszerűen választanak eszközt, hanem a feladat jellegéhez igazítják a döntéseiket.

Az okostelefon a központ, de nem az egyetlen képernyő

Ez a tudatosság az eszközhasználatban is visszaköszön. Az okostelefon egyértelműen a digitális élet központja lett, de nem kizárólagos platform: a többség több eszközt használ párhuzamosan. Ez a többképernyős működés mára alapállapot, nem kivétel.

A használat intenzitása közben tovább nőtt. A napi internetezési idő közel öt órára emelkedett, miközben az életkort tekintve jelentős különbségek rajzolódnak ki. A fiatalabb generációk már egyértelműen digitális közegben élnek, míg az idősebbek visszafogottabban, de stabilan vannak jelen.

A közösségi média már nemcsak közösségi

A közösségi média ebben a környezetben gyakorlatilag univerzális platformmá vált. Nemcsak kapcsolattartásra használjuk, hanem egyre inkább információs csatornaként is. A hírfogyasztás egy jelentős része már itt zajlik, ami alapjaiban alakítja át a médiarendszer működését.

Az internetezők 97%-a használ legalább egy közösségi oldalt, a Facebookot 94%, a YouTube-ot 91% éri el. Heti szinten az Instagramot 60%,a TikTokot 46% használja, miközben a közösségi platformok egyre inkább a hírfogyasztás elsődleges terepévé válnak: a híreket fogyasztók 36%-a már elsősorban közösségi oldalakon tájékozódik.

A kommunikációs csatornák közül a Messenger továbbra is messze a legfontosabb kommunikációs csatorna: 85%-os használattal vezeti a csevegőalkalmazásokat, míg a Viber 38%, az Instagram 32% (utóbbi egy év alatt 7százalékponttal nőtt). A chat fokozatosan kiváltja az SMS-t a fiatalabbaknál: az internetezők 17%-a intenzív chatfelhasználó, miközben alig vagy egyáltalán nem küld hagyományos SMS-t.

Az internet már piactér is

Az online tér eközben már messze nemcsak tartalomfogyasztási felület. A vásárlás általánossá vált, és egyre több felhasználó jelenik meg eladóként is. Az internet így nemcsak kereskedelmi csatorna, hanem egyfajta másodlagos piac, ahol a háztartások aktívan gazdálkodnak a meglévő erőforrásaikkal.

A magyar internethasználat 2025-ben nem egy technológia győzelméről szól. Sokkal inkább arról, hogy a felhasználók megtanulták optimalizálni a digitális eszközeiket és kapcsolataikat. A mobil és a vezetékes internet nem egymás riválisai, hanem egy közös rendszer elemei – és ez a rendszer jóval racionálisabb és tudatosabb, mint azt elsőre gondolnánk.

The post (Még) nem vagyunk a digitális nomádok országa – így internetezünk mi appeared first on digitrendi.hu.