Néhány év alatt alapjaiban változott meg a bankolás: míg korábban az internetbank számított a digitális pénzügyek központi felületének, ma már egyértelműen a mobilalkalmazások vették át ezt a szerepet. Nemcsak Magyarországon, hanem világszerte és Európában is a mobilbankolás vált a legfontosabb ügyfélkapcsolati csatornává, különösen a fiatalabb és középkorú ügyfelek körében.

A folyamat mögött egyszerre áll a technológiai fejlődés és a felhasználói szokásváltás. A bankolás ma már ugyanabba a digitális élménykategóriába került, mint a közösségi média, a streaming vagy az online vásárlás: az ügyfelek gyors, egyszerű, intuitív és folyamatosan elérhető szolgáltatást várnak el.

Európában már a mobil az elsődleges banki felület

Nemzetközi kutatások szerint Európában a digitális banki ügyfelek többsége már elsősorban mobiltelefonon intézi pénzügyeit. A klasszikus internetbank szerepe fokozatosan háttérbe szorul, miközben a bankfióki ügyintézés aránya is folyamatosan csökken.

Ebben Magyarország is versenyben van, sőt, a hazai bankszektor digitális fejlettségét több nemzetközi összehasonlítás is kedvezőnek tartja, különösen a mobilfizetésben, az azonnali fizetési infrastruktúrában és a banki mobilalkalmazások funkcionalitásában.

A régió korai úttörői közé tartozott például a legnagyobb hazai lakossági bank, az OTP, amely már a 2010-es évek első felében erősen fókuszált a mobilbanki fejlesztésekre, amikor Európa számos piacán még elsősorban az internetbank dominált.

A SmartBank, majd később az új mobilbanki platformok a magyar piacon kifejezetten korainak számítottak, különösen funkcionalitás és felhasználói élmény szempontjából.

Bár Nyugat-Európában és a skandináv országokban ekkor már több fejlett digitális megoldás működött, régiós összevetésben a magyar bankrendszer bizonyos területeken inkább megelőzte a környező piacokat.

Miért szeretik ennyire az emberek a mobilbankot?

A válasz nagyon egyszerű: mert kéznél van. A mobiltelefon ugyanis ma már szinte állandó digitális társ, így teljesen természetes lett, hogy a pénzügyek kezelése is erre a platformra költözött. Az ügyfelek többsége nem szeret külön laptopot nyitni vagy böngészőben internetbankot használni egy gyors átutalás vagy egyenlegellenőrzés miatt.

A mobilbankok népszerűségét több tényező is hajtja: köztük van az azonnali hozzáférés bárhonnan, a gyors belépés biometrikus azonosítással, az átlátható, egyszerű felület, a valós idejű értesítések, a könnyű átutalás és kártyakezelés, egyben a digitális pénzügyi kontroll érzése, összességében pedig az integrált szolgáltatások egyetlen alkalmazásban.

A modern mobilbank-appok ráadásul már nem egyszerűen „lekicsinyített internetbankok”. Kifejezetten mobilhasználatra tervezik őket, ezért sok esetben gyorsabbak és ergonomikusabbak is, mint a hagyományos webes felületek.

A felhasználói élmény szerepe különösen felértékelődött. Egy lassú, bonyolult vagy nehezen kezelhető alkalmazás ma már súlyosan ronthatja a bank megítélését. A pénzügyi szolgáltatók ezért egyre inkább technológiai platformként is versenyeznek egymással ezen a téren.

A biztonság lett a digitális bizalom kulcsa

A mobilbankok térnyerésének másik fontos oka, hogy a felhasználók ma már jellemzően biztonságosnak érzik ezeket a megoldásokat. Ebben nagy szerepe van a biometrikus azonosításnak, a push-értesítéseknek, az erős ügyfélhitelesítésnek és a valós idejű csalásmegelőző rendszereknek.

Paradox módon sok esetben a mobilbankot biztonságosabbnak érezzük, mint a klasszikus internetbankot. Azonnal látjuk a tranzakciókat, gyorsabban tudunk reagálni, és a telefonos azonosítási megoldások kényelmesebbek is lettek a jelszavaknál.

Itthon minden nagybank rendelkezik mobilappal

Ma már a Magyarországon működő nagyobb lakossági bankok mind kínálnak saját mobilbanki alkalmazást: Így az OTP Bank, az MBH Bank, a K&H Bank, az Erste Bank, a Raiffeisen Bank, az UniCredit Bank, a CIB Bank, a Gránit Bank és a MagNet Bank is.

A különbség ma már kevésbé abban van, hogy van-e mobilapp, hanem inkább abban, hogy az milyen szintű felhasználói élményt, személyre szabhatóságot, sebességet és integrált szolgáltatásokat kínál.

Egyre fontosabbá váltak az olyan funkciók is, mint:

• a digitális kártyakezelés,

• költéselemzés,

• megtakarítási funkciók,

• QR-kódos vagy azonnali fizetések,

• Apple Pay és Google Pay integráció,

• teljesen digitális számlanyitás,

• chatbotos ügyfélszolgálat,

• vagy akár az AI-alapú pénzügyi ajánlások.

Magyarországon is a mobil lett az elsődleges digitális banki csatorna

A trendet jól mutatják a Bankindex friss kutatási adatai is. Ezek szerint az ügyfelek 40 százaléka elsősorban mobilon, további 25 százalékuk pedig kizárólag mobilon intézi pénzügyeit, miközben az internetbank használata már csak 5 százalék körül mozog.

A hazai bankok közül legutóbb az MBH Bank újította meg mobilalkalmazását. A fejlesztés fókuszában kifejezetten a felhasználói élmény egyszerűsítése és a gyorsabb működés áll: az alkalmazás letisztultabb kezelőfelületet, személyre szabható főoldalt és egyszerűbb navigációt kapott.

Az átutalási folyamatot egyetlen logikus képernyőre szervezték át, ami a bank szerint jelentősen csökkentheti az ügyintézés idejét. Új funkcióként megjelent a csekkbefizetés és a lakás-előtakarékosság kezelése is, miközben a biometrikus azonosítás, a valós idejű értesítések és a 3D Secure védelem is kiemelt szerepet kapnak.

The post Mára a mobilbank lett az első számú bankfiók – Magyarország korán felzárkózott az élmezőnyhöz appeared first on digitrendi.hu.

A piacvezető távközlési szolgáltató a DIMOP Plusz 3.1.2-25 Gigabit Magyarország Program keretében 20,319 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el, amelynek révén 16 megye 41 járásában indul meg a fejlesztés. A projekt több mint 500 települést érint, és 2028 végéig mintegy 118 ezer új, jelenleg optikai lefedettséggel nem rendelkező igényhelyet kapcsol be a digitális vérkeringésbe.

Nem csak pályázati pénzből építkeznek

A Telekom azonban nem áll meg az uniós forrásoknál. A szolgáltató gigabitképes hálózata már most több mint 4 millió háztartást és vállalkozást ér el, miközben 2026-ban további mintegy 300 ezer új „kiállással” bővül a rendszer.

A technológiai háttér is gyorsan fejlődik: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködésében zajló kísérletek alapján az XGS-PON optikai technológia már most képes lehet akár 10 Gbps sávszélesség biztosítására, miközben az elméleti maximum elérheti az 50 Gbps-t is.

Optika, mobil és az új hibrid korszak

A projektet szakmai háttérbeszélgetés keretében jelentette be a cég, amelyen a cég képviseletében Nagy Péter műszaki vezérhelyettes, Kövesi Gabriella szabályozási igazgató és Kovács Róbert vezetékes hálózatfejlesztési vezető válaszolt a projekt kapcsán felmerült kérdésekre.

A találkozón a vezetékes nettel kapcsolatos fontosabb információk mellett szerepelt egy olyan üzenet is, hogy a jövőben megszűnik a klasszikus különbségtétel vezetékes és mobil hálózat között. Az 5G technológia térnyerésével a két infrastruktúra egyre szorosabban kapcsolódik egymáshoz.

Ennek egyik „összekapcsoló eleme” az úgynevezett FWA (Fixed Wireless Access). Ez olyan vezeték nélküli internet-hozzáférés, ami mobilhálózaton (jellemzően 4G/5G) keresztül biztosít otthoni internetet, elsősorban ott, ahol az optikai hálózat kiépítése gazdaságtalan lenne (ritkán lakott térségek).

Az FWA tehát nem „mobilnet helyettesítő”, hanem egyfajta vezetékes élményt nyújtó vezeték nélküli megoldás, amely hidat képez a kétféle infrastruktúra között.

Az optika elődei: a réz és a koax – mi marad és mi tűnik el?

A fejlesztések egyik fő célja a régi technológiák fokozatos kivezetése. A legnagyobb kihívást a rézalapú xDSL hálózatok jelentik, amelyek főként a vidéki térségekben találhatók, technológiailag elavultak és az üzemeltetésük is drágább.

A Telekomnál jelenleg mintegy 280 ezer „rezes” előfizető van. Az átállás azonban nem csak technológiai, vagy esetleg díjváltozást generáló kérdés: sok ügyfél egyszerűen nem szeretné az otthoni átkábelezéssel járó kellemetlenségeket. Szabályozási oldalról ugyanakkor adott a lehetőség: ahol már elérhető az optika, a szolgáltató 60 napos határidővel akár fel is mondhatja a régi szerződéseket.

Lapunk egy másik régóta használt hálózati technológia jövőjével kapcsolatos tervekre is kíváncsi volt. Kérdésünkre, hogy mi lesz a korábbi internetfejlesztések idején csak átmenetinek gondolt kábeles DOCSIS technológián netező előfizetőkkel, van-e már esetükben is kivezetési határidő, azt a választ kaptuk, hogy erre még nincs, hosszabb átmenettel kell ezeknek az előfizetőknek számolniuk, már csak azért is, mert ezek főleg olyan földrajzi területeken jellemzőek(Budapest és környéke,) ahol a Telekom eleve csak saját erőből fejleszthet.

A DOCSIS (Data Over Cable Service Interface Specification) technológia koaxiális kábelhálózaton biztosít nagy sebességű internetet. Előnye, hogy a meglévő kábeltelevíziós infrastruktúrát használja, így költséghatékonyan képes akár gigabites sebességet nyújtani.

Nemcsak technológia: szabályozási és piaci kihívások

Ennek kapcsán a szakértőktől elhangzott a régről ismert kihívás, nevezetesen, hogy a hálózatépítést továbbra is lassítják az olyan önkormányzati előírások. Ezek gyakran olyan járulékos beruházásokat is előírnak (például jelentősebb útfelújítást), amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a hálózatépítésekhez.

Közben a felhasználói szokások is változnak. A fiatalabb generáció – különösen a korlátlan mobilcsomagot használók – sokszor már otthon is kizárólag mobilinternetet használ. Ez a szakemberek szerint hálózatterhelési szempontból nagyon nem optimális: a nagy adatigényű szolgáltatások (streaming, gaming) hatékonyabban működnek vezetékes kapcsolaton.

alcím: Digitális felzárkóztatás, versenyképesség, életminőség

A fejlesztések azonban jóval túlmutatnak a sávszélességen: az optikai infrastruktúra hozzájárul a gazdasági versenyképességhez, a közszolgáltatások digitalizációjához és a vidéki térségek megtartó erejének növeléséhez.

A Telekom stratégiája így egyszerre technológiai és gazdasági léptékű: nemcsak gyorsabb internetet épít, hanem a jövő digitális infrastruktúráját.

The post Újabb hálózati technológiát „nyugdíjaz” a Telekom, az optika sebességet vált appeared first on digitrendi.hu.

Nem választunk, kombinálunk

A magyar internethasználat egyik legfontosabb sajátossága ma már nem az, hogy melyik technológia dominál, hanem az, hogy a felhasználók miként kombinálják azokat. A háztartások túlnyomó többsége rendelkezik internetkapcsolattal, és több mint hetven százalékuk egyszerre használ vezetékes és mobilinternetet. Ez a kettősség nem átmeneti állapot, hanem stabil működési modell: a mobilnet nem váltja ki az otthoni kapcsolatot, hanem kiegészíti azt – derül ki az NMHH kutatásaiból.

A digitális nomád mítosza nem áll meg

Ez a kép azért is érdekes, mert a közbeszédben gyakran jelenik meg az a narratíva, hogy a mobilinternet a szabadság, a rugalmasság és a „digitális nomád” életforma technológiai alapja. A számok azonban egészen mást mondanak. A kizárólag mobilinternetet használók aránya alacsony, és összetételük sem a jól kereső, mobil életformát választó réteget tükrözi. Sokkal inkább azok jelennek meg ebben a csoportban, akik számára a vezetékes internet egyszerűen nem fér bele a költségvetésbe.

A vezetékes internet tartós népszerűsége mögött ugyanis nagyon prózai okok állnak. Az egyik az ár: az otthoni előfizetések átlagosan alacsonyabb költséget jelentenek, mint a mobilcsomagokkal kombinált megoldások. A másik a korlátlanság élménye. Míg a vezetékes kapcsolat gyakorlatilag végtelen adatforgalmat kínál, a mobilinternetnél ez még mindig korlátozottan érhető el, és sok felhasználó találkozott már azzal a helyzettel, amikor elfogyott a kerete.

Ehhez társul a csomagolás logikája is: a háztartások jelentős része több szolgáltatást együtt vesz igénybe, így a vezetékes internet nem önálló döntés, hanem egy összekapcsolt rendszer része.

Láthatatlan ugrás: gigabites valóság

Mindeközben a hálózati minőség látványosan javul. A sávszélességi adatok alapján Magyarország ma már kifejezetten erős pozícióban van: a háztartások jelentős része nagy sebességű, sok esetben gigabites kapcsolatot használ. Különösen figyelemre méltó, hogy ez a minőségi ugrás nem járt együtt érdemi költségnövekedéssel, vagyis a felhasználók gyakorlatilag azonos áron jutnak egyre jobb szolgáltatáshoz.

A hazai háztartások fele 2025-ben legalább 500 Mbit/s sávszélességű csomagot használt (26%: 500–999 Mbit/s, 25%: 1 Gbit/s vagy több), és mindössze kb. 19% maradt a 100 Mbit/s alatti kategóriában.

A különböző sávszélesség-sávok átlagos havidíjában (5700 – 5900 Ft) nincs lényeges különbség, tehát a magasabb sebességért a háztartások nem, vagy csak csekély felárat fizetnek. Ez a költségszerkezet hozzájárul ahhoz, hogy a sávszélesség emelkedése nem húzza felfelé a költést, inkább értéknövekedést eredményez hasonló havidíj mellett. A fogyasztók többsége ugyanakkor nem ellenőrzi az internet kapcsolata sebességét.

Minden tevékenység a maga hálózatán

Ez a háttér magyarázza azt is, hogy a különböző online tevékenységek milyen platformokra kerülnek. A nagy adatforgalmat igénylő használati módok – például a streaming, az online játék vagy a videókonferencia – jellemzően a vezetékes hálózatra épülnek, míg a mobilinternet inkább a kommunikációs és „útközbeni” funkciók terepe marad. A felhasználók tehát nem véletlenszerűen választanak eszközt, hanem a feladat jellegéhez igazítják a döntéseiket.

Az okostelefon a központ, de nem az egyetlen képernyő

Ez a tudatosság az eszközhasználatban is visszaköszön. Az okostelefon egyértelműen a digitális élet központja lett, de nem kizárólagos platform: a többség több eszközt használ párhuzamosan. Ez a többképernyős működés mára alapállapot, nem kivétel.

A használat intenzitása közben tovább nőtt. A napi internetezési idő közel öt órára emelkedett, miközben az életkort tekintve jelentős különbségek rajzolódnak ki. A fiatalabb generációk már egyértelműen digitális közegben élnek, míg az idősebbek visszafogottabban, de stabilan vannak jelen.

A közösségi média már nemcsak közösségi

A közösségi média ebben a környezetben gyakorlatilag univerzális platformmá vált. Nemcsak kapcsolattartásra használjuk, hanem egyre inkább információs csatornaként is. A hírfogyasztás egy jelentős része már itt zajlik, ami alapjaiban alakítja át a médiarendszer működését.

Az internetezők 97%-a használ legalább egy közösségi oldalt, a Facebookot 94%, a YouTube-ot 91% éri el. Heti szinten az Instagramot 60%,a TikTokot 46% használja, miközben a közösségi platformok egyre inkább a hírfogyasztás elsődleges terepévé válnak: a híreket fogyasztók 36%-a már elsősorban közösségi oldalakon tájékozódik.

A kommunikációs csatornák közül a Messenger továbbra is messze a legfontosabb kommunikációs csatorna: 85%-os használattal vezeti a csevegőalkalmazásokat, míg a Viber 38%, az Instagram 32% (utóbbi egy év alatt 7százalékponttal nőtt). A chat fokozatosan kiváltja az SMS-t a fiatalabbaknál: az internetezők 17%-a intenzív chatfelhasználó, miközben alig vagy egyáltalán nem küld hagyományos SMS-t.

Az internet már piactér is

Az online tér eközben már messze nemcsak tartalomfogyasztási felület. A vásárlás általánossá vált, és egyre több felhasználó jelenik meg eladóként is. Az internet így nemcsak kereskedelmi csatorna, hanem egyfajta másodlagos piac, ahol a háztartások aktívan gazdálkodnak a meglévő erőforrásaikkal.

A magyar internethasználat 2025-ben nem egy technológia győzelméről szól. Sokkal inkább arról, hogy a felhasználók megtanulták optimalizálni a digitális eszközeiket és kapcsolataikat. A mobil és a vezetékes internet nem egymás riválisai, hanem egy közös rendszer elemei – és ez a rendszer jóval racionálisabb és tudatosabb, mint azt elsőre gondolnánk.

The post (Még) nem vagyunk a digitális nomádok országa – így internetezünk mi appeared first on digitrendi.hu.

A kérdés inkább az, hogy ki képes mindezt valós időben feldolgozni. Egy új magyar fejlesztés szerint erre a feladatra már a mesterséges intelligencia(AI) lehet a legalkalmasabb.

A napokban mutatták be egy szakmai kiállításon az AIDA (Artificial Intelligence Data Assistant) nevű rendszert, amely kifejezetten kiskereskedelmi környezetre fejlesztett AI-alapú döntéstámogató megoldás.

A fejlesztő Laurel cég szerint a rendszer nem csupán adatokat elemez, hanem közvetlen, élőszavas javaslatokat is képes adni a boltok működésével kapcsolatban – a készletszintektől kezdve az árképzésen át egészen a termékválaszték optimalizálásáig.

Amikor az AI látja át a boltot

„Mostanra egyértelmű, hogy jól strukturálható, adatalapú üzleti környezetben a mesterséges intelligencia nemcsak gyorsabb, hanem sokszor pontosabb döntéseket hozhat, mint az ember” – mondta a bemutatón Bessenyei Attila, a Laurel ügyvezetője.

A szakember szerint a kiskereskedelem ideális környezet az AI számára, hiszen az üzletek működésében minden adat rendelkezésre áll az optimális döntésekhez. A kihívást az jelenti, hogy az adatmennyiség már meghaladja az emberi feldolgozóképességet.

Az AIDA éppen ezt a problémát próbálja megoldani:

a rendszer egyetlen kérdésre is képes összetett elemzést adni, például arra, hogy

• mi okozta egy bolt nyereségét vagy veszteségét

• hogyan optimalizálható a beszerzés készlethiány vagy túlkészlet nélkül

• milyen termékeket érdemes tartani egy adott környéken

• milyen árképzés működhet a legjobban a konkurencia és a vásárlói profil alapján

• vagy akár hol lehet érdemes új üzletet nyitni.

Az AI az üzlet belső adatai mellett külső információkat – például demográfiai vagy piaci adatokat – is figyelembe vehet.

Hatékonyság és gyorsabb döntések

A fejlesztő számításai szerint az AI-asszisztens 15–25 százalékkal növelheti a kereskedelem hatékonyságát, miközben akár 70 százalékkal csökkentheti az adminisztrációs terheket.

A döntések sebessége pedig nagyságrendekkel gyorsabb lehet, mivel a rendszer folyamatosan figyeli az üzlet működését és jelzi, ha beavatkozásra van szükség.

A rendszer lényegében egy proaktív tanácsadóként működik, amely nem csupán elemzi az adatokat, hanem konkrét lépéseket javasol.

Esélyegyenlőség a retailben

A fejlesztők szerint a technológia egyik legérdekesebb hatása az lehet, hogy kiegyensúlyozhatja a versenyt a kisebb és nagyobb kereskedelmi szereplők között.

A nagy láncok évek óta használnak fejlett adatelemző rendszereket, míg a kisebb boltok számára ezek sokszor elérhetetlenek voltak. Az ügyvezetővel folytatott beszélgetésből kiderült, hogy a cég a fejlesztéssel egy szolgáltatásalapú AI-megoldásban gondolkodik, ami viszont már jóval alacsonyabb költségterhet jelent.

A cél az, hogy a rendszer akár havi néhány tízezer vagy százezer forintos díjért elérhető legyen a kisebb üzletek számára is.

Nem nyilvános AI, kontrollált adatok

A fejlesztők hangsúlyozzák, hogy az AIDA nem nyilvános generatív AI-modellre épül, ezért az üzleti adatok nem kerülnek ki nyílt internetes környezetbe.

A rendszer a vállalat kontrollált IT-infrastruktúrájában működik, megfelel a GDPR előírásainak, és kizárólag valós adatokból dolgozik.

Ez azért is fontos, mert így elkerülhető az úgynevezett AI-hallucináció, amikor egy modell valós adatok nélkül generál válaszokat.

Eseményvezérelt kereskedelem

A rendszer működésének másik fontos eleme az, hogy eseményvezérelt működést tesz lehetővé a boltok számára.

Az AI nemcsak adatokat elemez, hanem folyamatosan figyeli az üzlet működését, és jelzi a dolgozóknak, mire érdemes koncentrálniuk – például egy készlethiányra, árazási problémára vagy váratlan keresletváltozásra.

A rendszer meglévő adattárházakra is gyorsan ráépíthető, az alapinfrastruktúrához pedig elegendő lehet néhány digitális kereskedelmi eszköz, például önkiszolgáló kassza vagy automatizált beléptetőkapu.

Akkor is működik, ha a piac nem teljesen szabad

A magyar kiskereskedelem gyakran találkozik központi szabályozási döntésekkel – például árréstopokkal vagy árkorlátozásokkal.

A fejlesztők szerint az AI ezekhez is képes alkalmazkodni.

A rendszer ugyanis tanítható: ha bizonyos termékekre szabályozás vonatkozik, az AI figyelembe veszi ezt, és nem javasol olyan árazási lépéseket, amelyek ellentétesek a szabályokkal.

A következő lépés: AI a boltvezető mellett

A fejlesztés jelenleg egy hazai kiskereskedelmi szereplőnél fut tesztüzemben, de a cél egy szélesebb körben elérhető szolgáltatás.

Ha a modell beválik, az AI a jövőben a boltvezetők egyik legfontosabb digitális munkatársává válhat: egy olyan asszisztenssé, amely a háttérben folyamatosan elemzi az adatokat – és időben szól, ha változtatni kell.

The post Magyar fejlesztésű AI segít a kiskereskedelem napi és hosszabb távú döntéseiben appeared first on digitrendi.hu.

A felszín nyugalma: árak, amelyek nem mozdulnak

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság(NMHH) friss elemzése szerint 2025. második féléve a stabilitás időszaka volt. A három nagy szolgáltató — a Magyar Telekom, a Yettel és a One —nem bolygatta meg a piacot.

• A díjcsomagok árai változatlanok maradtak.

• Az új csomagok sem hoztak drágulást.

• A módosítások inkább finomhangolások voltak, mintsem új korszak nyitányai.

A hazai mobilpiac tehát nem a nagy bejelentések, hanem a halk, stratégiai lépések terepe lett.

Yettel: új nevek, régi recept — némi roaminggal fűszerezve

A Yettel friss csomagjai első ránézésre újnak tűnnek, de a tartalom ismerős. A szolgáltató nem akarta újrarajzolni a térképet, inkább csak néhány ponton húzott új határvonalat.

A legfontosabb változások:

• Az EU roamingadatok több csomagban nőttek.

• A legnagyobb csomag roamingkerete korlátossá vált, miközben a roaming SMS-küldés korlátlan lett.

• A csomagok többsége a korábbi struktúrát követi, minimális eltéréssel.

A Yettel tehát nem új világot épít, csak újrafesti a régit — de a roaming területén határozottabban.

One Magyarország: olcsóbb belépő, visszafogottabb prémium

A One új csomagjai már látványosabban jelzik, merre tart a szolgáltató. A belépőszint kedvezőbb lett, a felső kategória viszont karcsúbb.

A legszembetűnőbb módosítások:

• A két legkisebb csomag olcsóbb, egyszerűbb változatokra cserélődött.

• A roamingadatok több csomagban nőttek.

• A két legnagyobb csomagból eltűnt a korlátlan SMS és MMS.

• Egyre több csomagban jelenik meg az 5 Mbps-os maximális sávszélesség, amelyet csak külön opcióval lehet feloldani.

A One stratégiája: a tömegpiacot olcsóbb ajánlatokkal célozza, a prémiumot pedig visszafogja — és külön fizetős extrákra tereli az előfizetőket.

Telekom: a nagy nyugalom szolgáltatója

A Telekom a három szereplő közül a legvisszafogottabb volt. Mindössze egyetlen csomagot vezetett ki:

• a Net XL 2025 adatcsomag tűnt el a kínálatból.

A Telekom már korábban elindult a letisztult portfólió felé, és most csak tovább csiszolta a rendszert.

A közös nevező: a mobilozás visszatér a gyökerekhez

A három szolgáltató lépései alapján egyértelmű trend rajzolódik ki: a mobilpiac lassan, de biztosan visszatér a klasszikus szolgáltatásokhoz.

• A csomagokból eltűnnek az extrák

A korábban bőségesen kínált kiegészítők — mozicsatornák, biztosítások, netbiztonsági szolgáltatások — szinte teljesen kikoptak.

• Az SMS a háttérbe szorul

A havidíjban foglalt SMS-ek gyakorlatilag eltűntek, a korlátlan SMS/MMS pedig már csak ritka kivétel.

• A „korlátlan” fogalma új jelentést kap

A korlátlan hívás és adat már nem minden irányba és nem minden sebességgel korlátlan.

• Az EU irányba csak egy szolgáltató kínál korlátlan hívást.

• A mobilnetnél a korlátlanság sokszor csak a hozzáférésre vonatkozik, a sebességre nem.

• Letisztultabb portfóliók

A szolgáltatók egyre inkább a könnyen érthető, egyszerű díjcsomagok felé mozdulnak.

Mit jelent ez a felhasználóknak?

A díjcsomagok közötti különbségek ma már nem az extrákban, hanem az alapokban keresendők:

• mennyi hívásperc jár,

• mekkora adatkeret érhető el,

• milyen roamingfeltételek tartoznak hozzá,

• milyen sebességgel használható a mobilnet,

• milyen extrák vásárolhatók hozzá külön.

Aki a régi, extrákkal telepakolt csomagokat keresi, ma már külön opciók formájában találja meg őket — külön díjért.

The post Csendes átrendeződés a magyar mobilpiacon – egyszerűsödő díjcsomagok, háttérbe szoruló extrák appeared first on digitrendi.hu.

A bejelentések meghatározó része nem meglepő módon a mesterséges intelligenciához kapcsolódik, ráadásul nem alkalmazás-, hanem hálózati és infrastruktúra-szinten. Ez már nem „AI a szolgáltatásban”, hanem AI a hálózat gerincében.

AI a telefonhívásban – a beszélgetés új rétege

A Magenta AI Call Assistant világpremierként mutatkozott be. A megoldás lényege, hogy az AI valós időben, alkalmazás letöltése vagy speciális eszköz nélkül válik a hívás részévé.

Élő tolmácsolás, automatikus összefoglalás, foglalások intézése, űrlapkitöltés – mindez a hívás kontextusában. A fejlesztés az ElevenLabs együttműködésével zajlik, és elsőként Németországban indul. A következő 12 hónapban 50 nyelv támogatása a cél, információink szerint az a terv, hogy minden európai nyelv ott legyen a támogatottak között.

A lépés jelentősége túlmutat a funkciókon: a Telekom a klasszikus voice szolgáltatást emeli AI-platformmá.

AI-szemüveg és a kéz nélküli asszisztencia

A RayNeo X3 Pro AI-szemüveg azt vizsgálja, hogyan léphet túl az AI az okostelefonon. A koncepció egyszerű: hangvezérelt, vizuális környezetfelismerésre képes digitális asszisztens, amely a látómezőbe vetít információkat.

Ez nem pusztán eszközbemutató, hanem annak tesztje, hogyan alakulhat a felhasználói felület a mobil utáni korszakban.

Az okostelefon mint digitális mesterkulcs

A Magenta Security Mobile.ID a Bluetooth és NFC-alapú digitális azonosítást emeli új szintre. A mobil fizikai kulcsokat, intelligens kártyákat és bizonyos azonosítási funkciókat válthat ki. A megoldás elsőként a Samsung-eszközökön jelenik meg az európai üzleti ügyfelek számára.

A hangsúly itt a digitális szuverenitáson és az AI-rendszerek védelmén van – különösen az autonóm ügynökök korszakában, ahol a deepfake- és rendszermegtévesztési támadások valós kockázatot jelentenek.

AI a hálózatban: önjavító infrastruktúra

A MINDR nevű multi-agent rendszer a Google Clouddal együttműködésben készült. A Gemini modellekre épülő AI-ügynökök prediktíven figyelik a hálózati anomáliákat, és még azelőtt reagálnak, hogy az ügyfelek érzékelnék a problémát.

Ez újabb lépés az autonóm, önoptimalizáló hálózat felé.

Ezzel párhuzamosan a Telekom 6G Innovation HUB-ot indított a T-Mobile US-szel közösen, ahol a 6G-t már eleve AI-alapú rendszerként tervezik. A cél: autonóm hálózatok, biztonságos érzékelés és a fizikai AI infrastruktúrájának megalapozása.

Kvantum-teleportáció élő optikai hálózaton

A DT fejlesztő bázisa a T-Labs és a Qunnect 30 kilométeren, kereskedelmi optikai hálózaton demonstrált kvantum-teleportációt. A 90%-os pontosságú adatátvitel mérföldkő a kvantuminternet felé.

Ez a bejelentés azt jelzi: a Telekom nemcsak az AI, hanem a poszt-klasszikus hálózati technológiák irányába is aktívan mozdul.

Starlink: a „Network Everywhere” stratégia új rétege

Az európai piacra ható egyik legjelentősebb bejelentés a Starlinkkel kötött partnerség.

A Deutsche Telekom 2028-tól várhatóan mintegy tíz európai piacon – talán köztük lehet a magyar piacvezető Magyar Telekom is – direct-to-device műholdas mobilkapcsolatot épít ki.

A rendszer:

• közvetlenül az okostelefonokhoz kapcsolódik,

• automatikusan aktiválódik földi lefedettség hiányában,

• adat-, hang- és üzenetszolgáltatást biztosít,

• Starlink MSS spektrumon működik.

Ez az első ilyen jellegű európai együttműködés a Starlink V2 generációs technológiájával.

Stratégiai értelemben ez három dolgot jelent:

1. Lefedettségi „fehér foltok” zárása

2. Katasztrófahelyzetekben nagyobb hálózati ellenálló képesség

3. A földi és műholdas hálózat integrációja egy egységes „Everywhere Network” modellbe

A műholdas kapcsolat ezáltal az eddigi felfogással ellentétben nem a földi hálózat helyettesítője, hanem annak kiterjesztése lesz.

Digitális szuverenitás és AI-infrastruktúra

A Deutsche Telekom a közelmúltban Münchenben, az NVIDIA-val közösen nyitotta meg az Industrial AI Cloudot, amely Európa egyik legjelentősebb mesterséges intelligencia infrastruktúrája, és hatalmas számítási teljesítményt, illetve teljes adatfelügyeletet biztosít az európai vállalkozások számára.

Az új „Business Cloud” szolgáltatás a kis- és középvállalkozások, valamint a köz- és magánszféra nagyvállalatai számára kínál szuverén, nagy teljesítményű, felhőalapú és AI-kompatibilis helyi adatközponti infrastruktúrát, a European Edge Continuum pedig az első határokon átnyúló, zökkenőmentes együttműködést biztosító, összekapcsolt edge felhőinfrastruktúra.

The post AI a gerinchálózatban: a Deutsche Telekom újrarajzolja a távközlési infrastruktúra térképét appeared first on digitrendi.hu.

Tavaly a felhős rendszerekre kötött üzleteken belül a nyilvános felhő aránya 38%, míg a private cloud megoldásoké 62% volt. Az arányok azt jelzik, hogy a kontroll, a megfelelőség és az adatbiztonság szempontjai továbbra is meghatározók, különösen a szabályozott iparágakban, ezek jelentős részét teszik ki a magyar nagyvállalati ügyfélállománynak.

„A 2025-ös eredményeink azt mutatják, hogy a magyar vállalatoknál tovább erősödik az igény az üzleti transzformációt támogató, felhőalapú és adatalapú működésre. A növekedés ma már egyre kevésbé új rendszerek halmozásáról, hanem egyre inkább letisztított rendszermagról, egységes adatrétegről és a folyamatokba beépített mesterséges intelligenciáról szól” – mondta Hidvégi Péter.

Az SAP Hungary ügyvezető igazgatója szerint a magyar piacot egyre inkább három meghatározó prioritás jellemzi: az adaptív működés, az adatalapú döntéshozatal és az AI integrációja a mindennapi üzleti folyamatokba.

A hazai cégeknél egyértelműen erősödik a „clean core” szemlélet: a gyors innováció feltétele egy stabil, inkább univerzálisan moduláris, semmint túlságosan testreszabott ERP-alap, amelyre egységes adatréteg és beépített AI-képességek épülhetnek. Piaci visszajelzések szerint a vállalatok egyre inkább azt keresik, hogyan lehet gyorsan bevezethető, mérhető üzleti értéket teremtő projektekkel haladni – különösen a pénzügy, a beszerzés, a költéskontroll, a HR és az ellátási lánc területén.

A konjunktúrából a tanácsadói csapat is kellően profitálni tudott

Magyarországon az SAP az ügyfeleit egy kiterjedt partnerhálózaton keresztül szolgálja ki, emellett házon belüli tanácsadói csapatot is működtet. Az elmúlt évben az árbevételhez hasonlóan az SAP Hungary tanácsadási projektjeinek összértéke is több mint 25%-kal tudott nőni.

Tanácsadási részlegük az SAP S/4HANA telepítések terén mára már hagyományosnak számító projektek mellett, más hozzákapcsolódó területeken is nagy eredményeket ért el. Továbbra is jelentős az igény az SAP S/4HANA projektek tervezésében való részvételre is – ezek segítségével a vállalati ügyfelek lépésről lépésre felépített átállási terv alapján vezetik be az új generációs SAP S/4HANA vállalatirányítási rendszert.

Ezek a tervek nemcsak a bevezetést teszik kiszámíthatóbbá, hanem azt is segítik, hogy az ügyfelek a rendszer funkcióit a gyakorlatban hatékonyabban használják ki.

A csapat számos Lift&Shift technikai migrációt is megvalósított, ennek során a meglévő rendszereket működési fennakadás nélkül helyezték át korszerűbb, felhős környezetbe, így az átállás gyorsabban és kisebb kockázattal valósulhatott meg.

A klasszikus vállalatirányítási funkciók bevezetésén túl aktívan dolgoznak azon is, hogy Magyarországon elterjedjenek az SAP speciálisabb megoldásai – például a részletes pénzügyi modellezést (PaPM), a termelés- és készlettervezést (PPDS), a valós idejű ellátási lánc előrejelzését (IBP) vagy a fenntarthatósági (ESG) riportálást támogató rendszerek.

Emellett új technológiák bevezetésében is meghatározó szerepet vállalnak, ilyen például a felhőalapú megoldások nagyvállalati adatközpontokban történő alkalmazása (CDC) vagy integrált Public Cloud környezetek kialakítása.

„Az iparág sokszínűségét tekintve széles körű segítséget tudunk nyújtani a magyarországi SAP felhasználóknak; különösen a közüzemi, banki és gyógyszeripari szektorban vagyunk eredményesek” – emelte ki Tóth István, az SAP Hungary szolgáltatási üzletágának vezetője.

Az idei tervek fókuszában a középvállalati szegmens

Az SAP Hungary 2026-ban még koncentráltabb piaci működésre készül. A vállalat ennek részeként a partneri ökoszisztémára az eddiginél is nagyobb fókuszt helyez, hogy a nagyvállalati ügyfélkör mellett erősebben meg tudja szólítani a kis- és középvállalati szegmenst is. Erről az ügyvezető részletesen is beszélt a Digitrendinek adott interjújában.

A fókusz szélesítésével a legfőbb cél , hogy tovább erősödjön az SAP jelenléte azoknál a közepes méretű vállalatoknál, ahol ma már nem az a kérdés, szükség van-e korszerű vállalatirányításra, hanem az, milyen gyorsan és milyen üzleti modellben érdemes azt bevezetni.

A vállalat 2026-ra vonatkozó trendképe szerint a magyar piacon öt irány lesz különösen meghatározó: az AI mint beépített vállalati képesség térnyerése; az egységes adatréteg (Business Data Cloud) szerepének felértékelődése; a felhőmigráció és a szuverenitási szempontok együttes erősödése; a megtérülési elvárásokkal alátámasztott AI-bevezetések előtérbe kerülése; valamint a középvállalati digitalizáció felgyorsulása.

Az SAP Hungary szerint a következő időszak nyertesei azok a szervezetek lehetnek, amelyek nem elszigetelt pilotokban, hanem üzleti folyamatok mentén, skálázható módon építik be az AI-t működésükbe.

A cél a technológiai modernizáció támogatása mellett olyan üzleti eredmények elérésének segítése, amelyek mérhetően javítják a hazai vállalatok versenyképességét, alkalmazkodóképességét és növekedési képességét.

The post A felhő, az adatalapú működés és az AI iránti nyitottság már egyre több hazai cégre jellemző appeared first on digitrendi.hu.

Most pedig egy olyan testet öltő területre is megérkezett az előfizetés logikája, ahol eddig szinte elképzelhetetlen volt: a szemüvegre. A Vision Express modell hazai bevezetése nemcsak üzleti innováció, hanem egy nagyobb trend magyarországi megjelenése: a termékek szolgáltatássá válása.

Miért pont a szemüveg?

A szemüveg eddig klasszikus egyszeri beruházás volt. Egy nagyobb kiadás, amit sokan halogattak, pedig a látás romlása nem vár. A Vision Express előfizetéses modellje ezt a logikát fordítja meg: a hangsúly a folyamatos gondoskodáson, a rendszeres ellenőrzésen és a rugalmas lencsecserén van.

A cég 2025 ös hazai kutatása szerint:

• a fogyasztók 61%-a szerint az előfizetés kiszámíthatóbb és racionálisabb döntés,

• 82% számára vonzó a dioptriaváltozás esetén ingyenes lencsecsere,

• 67% értékeli, hogy nem kell egyszerre nagy összeget kifizetni.

A szemüveg előfizetés, amely a cég honlapja szerint 2 szemüvegre havi 3 ezer forintnál kezdődik, – nem csupán finanszírozási modell, hanem újfajta fogyasztói élmények összessége, beleértve a gondoskodást, a rugalmasságot, és a kiszámíthatóságot.

Termékből szolgáltatás: globális trend, ami most ér Magyarországra

A Vision Express lépése nem elszigetelt jelenség. A világ számos iparágában már működik a Product as a Service (PaaS) modell, ahol a fogyasztó nem birtokolja a terméket, hanem hozzáférést kap hozzá — karbantartással, cserével, szolgáltatással együtt.

Néhány már létező példa:

1) Szemüveg előfizetés

A német Mister Spex 2025-ben indította el a Mister Spex Switch előfizetéses szemüvegmodellt, amely havidíjért biztosít keretet, lencsét és rendszeres cserét. Ez is már működő szolgáltatás.

2) Háztartási gépek: a „washing as a service” már valóság

A mosógép előfizetés nem sci-fi. Több gyártó már teszteli, sőt részben már élesben működteti a mosógép mint szolgáltatás modellt, ahol a felhasználó havidíjért kapja a gépet, a karbantartást és a javítást. A koncepció lényege: a gyártó érdeke a tartós, javítható gép, nem az, hogy pár évente újat adjon el.

Többek között erről is beszélgettem Berlinben a tavalyi IFA kiállítások Francesco Bellomo-val, a Haier Europe fogyasztói piac igényeivel foglalkozó vezetőjével, aki elmondta, hogy a termék alapú szolgáltatások közül a Wash-Pass már el is érhető az európai piacon.

A Wash-Pass egy újfajta házi mosodai rendszer, aminek keretében az emberek nemcsak egy mosógépet vásárolhatnak, hanem emellé előfizethetnek egy speciális mosógépet tartalmazó szolgáltatásra i.

Ez a mosógép internetes kapcsolattal rendelkezik, és képes megtanulni a vevő mosási szokásait. Speciális mosószeradagolót is tartalmaz, amit a géphez tervezett megfelelő mosószerekkel lehet megtölteni. Ez olyan, mint az irodai nyomtató patronja. A mosógép érzékeli azt is, hogy mikor fogy ki a mosószer, és automatikusan újrarendeli azt.

Az ügyfélszolgálat is benne van a havidíjban, így, ha esetleg használati segítség kell, vagy elromolna benne valami, jön a szakértő szerelő betanítani, megjavítani.

3) Ipari eszközök: a Hilti már régóta így működik

A Hilti Fleet Management az egyik legismertebb PaaS modell: a vállalatok nem vásárolják meg a drága ipari eszközöket, hanem havidíjért használják őket — karbantartással, cserével, biztosítással együtt. Ez a modell bizonyítottan működik, és stabil bevételt hoz a gyártónak.

4) Bútor és lakberendezés: előfizetés a nappalira

Nyugat Európában és az USA-ban több bútorkereskedő kínál bútor előfizetést, ahol a fogyasztó havidíjért cserélheti a bútorait — költözéskor, új élethelyzetben vagy stílusváltáskor.

A modell különösen népszerű a fiatal, mobilis városi rétegek körében.

5) Elektronika és sporteszközök: a használat számít, nem a tulajdon

Laptop, kamera, telefon, kerékpár, futópad — mind elérhetők előfizetésben is. A szolgáltatók a karbantartást, cserét és biztosítást is beépítik a havidíjba.

De mi van az autólízinggel, ez is idetartozik?

Röviden: igen, de nem teljesen ugyanaz.

Az autólízing alapvetően finanszírozási konstrukció. A Vehicle as a Service viszont már teljes PaaS modell:

• rugalmas időtartam,

• biztosítás, szerviz, csereautó a csomagban,

• nincs tulajdonjog, csak használat,

• a szolgáltató felel a karbantartásért.

A Deloitte előrejelzése szerint 2025-re az új autóregisztrációk több mint 10%-a lehet előfizetéses modell Európában.

A különbség a lízing és a PaaS között:

Miért terjed ennyire gyorsan a PaaS?

A nemzetközi elemzések három okot emelnek ki:

1) Kiszámíthatóság és rugalmasság

A fogyasztók nem akarnak nagy egyszeri kiadásokat. A havi díj tervezhető.

2) Fenntarthatóság

A gyártók érdekeltek a tartós, javítható termékekben. A körforgásos gazdaság logikája itt működik a legjobban.

3) Folyamatos bevétel a gyártónak

Nem egyszeri eladás, hanem hosszú távú kapcsolat.

A szemüveg előfizetés tehát nem kivétel — hanem a következő logikus lépés. A Vision Express modellje jól illeszkedik a globális trendbe: a termékek egyre inkább szolgáltatássá válnak.

A kérdés már nem az, hogy „miért előfizetés?”, hanem az, hogy melyik termék lesz a következő, amelynél a hozzáférés fontosabb lesz, mint a birtoklás.

The post A szemüveg előfizetés csak a kezdet: jön a termékalapú szolgáltatások kora appeared first on digitrendi.hu.

A Yettel Magyarország és a 2Connect Távközlési Infrastruktúra és Hálózati Szolgáltatások Kft. stratégiai nagykereskedelmi megállapodást kötött, amelynek értelmében a 2Connect gigabit-képes vezetékes infrastruktúráján nyújt hozzáférést a Yettel számára. Ennek köszönhetően az év második felétől a Yettel előfizetői számára is elérhetővé válik a vezetékes internetszolgáltatás.

A lépés túlmutat a klasszikus hálózati együttműködésen: a Yettel ezzel kiléphet a mobilközpontú működés keretei közül, és konvergens, vagyis mobil- és vezetékes technológiát egyaránt integráló – szolgáltatóként jelenhet meg a piacon.

Teljesen konvergens megoldások 2026-tól

A megállapodás lehetővé teszi, hogy a Yettel saját portfóliójának részeként helyhez kötött elektronikus hírközlési szolgáltatásokat kínáljon lakossági és üzleti ügyfelek számára. A konstrukció nagykereskedelmi alapú: a Yettel a 2Connect infrastruktúráját veszi igénybe, miközben a végfelhasználói szolgáltatást saját márkanév alatt nyújtja.

„A Yettel sikeresen valósította meg mobilközpontú stratégiáját azzal, hogy a jól kiépített 5G-hálózatán mobil-, TV- és otthoni internetszolgáltatásokat kínál. A most kezdődő 2Connect-partnerség hozzáférést biztosít számunkra a gigabites képességű vezetékes szolgáltatásokhoz, ami lehetővé teszi, hogy ügyfeleink már 2026 folyamán teljesen konvergens Yettel-megoldásokat vehessenek igénybe” – emeli ki Igor Prerovsky, a Yettel vezérigazgatója.

(A „teljesen konvergens” kifejezés a távközlési piacon azt jelenti, hogy a szolgáltató egy kézből kínál mobil- és vezetékes megoldásokat, egységes ügyfélélménnyel és csomagstruktúrával.)

A 2Connect: infrastruktúra, kiskereskedelem nélkül

Az együttműködés a 2Connect kizárólag nagykereskedelmi, semleges infrastruktúra-modelljére épül. A vállalat nem folytat kiskereskedelmi értékesítést, hanem hálózati és adatközponti kapacitást nyújt piaci szereplők számára.

A mostani megállapodás révén a Yettel új partnerként csatlakozik ehhez a modellhez, amely a 4iG Csoport infrastruktúra-üzletágának stabil, kiszámítható bevételi pályát biztosít, egyben javítja a hálózati beruházások megtérülését.

A modell lényege, hogy az infrastruktúra és a kiskereskedelmi szolgáltatás szétválasztása minden piaci szereplő számára azonos feltételek mellett teszi elérhetővé a hálózati kapacitásokat.

„A 2Connect és jogelődei több évtizedes nagykereskedelmi tapasztalatára építve ez a megállapodás kulcsfontosságú lépés az országos vezetékes infrastruktúra hatékony és szolgáltatósemleges hasznosításában” – mondja Papp-Gerlei Gyöngyvér, a 2Connect vezérigazgatója.

Stratégiai fordulat a hazai távközlési szolgáltatói piacon

A Yettel eddig mobilalapú otthoni internetmegoldásokkal – elsősorban 4G és 5G technológiára épülő FWA-szolgáltatásokkal – fedte le a vezetékes piac egy részét. A 2Connect-megállapodással azonban már gigabit-képes optikai és HFC infrastruktúrára támaszkodva kínálhat fix szélessávot.

Ez több szempontból is jelentős:

• szélesebb földrajzi lefedettség,

• stabilabb, nagysebességű vezetékes kapcsolat,

• csomagolható mobil + vezetékes ajánlatok,

• erősebb verseny a konvergens piacon.

A megállapodás tehát nem csupán termékbővítés, hanem üzleti modellváltás: a Yettel a nagykereskedelmi infrastruktúrára építve válhat teljes értékű, konvergens szolgáltatóvá Magyarországon. Ezzel a lépéssel egyidejűleg háromra bővülhet a konvergens szolgáltatást nyújtó operátorok száma: a Magyar Telekom és a One mellett.

The post Lezárja „mobile-only” korszakát a Yettel: vezetékes lábat kap a 2Connect-szerződéssel appeared first on digitrendi.hu.

A szolgáltatás a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a CASCO kötését, illetve átkötését célozza meg, elsősorban azokat a felhasználókat, akik már megszokták a digitális ügyintézést más pénzügyi vagy mobilalkalmazásokon keresztül.

Digitális biztosítás ott, ahol már sokan intézik az ügyeiket

A SimplePay és a Hungarikum Biztosítási Alkusz 2025. őszén hozta létre közös vállalatát SimpleBiztosítás.hu Zrt. néven. A most induló platform január végétől érhető el külön weboldalon és közvetlenül a Simple alkalmazásból is.

A koncepció nem ismeretlen: egy meglévő, széles körben használt digitális felületre kerül fel egy új szolgáltatás, amely így a felhasználók számára természetesebb módon válik elérhetővé. A Simple alkalmazást ma már több millióan használják parkolásra, csekkbefizetésre vagy autópálya-matrica vásárlásra – ezek mellé illeszkedik most a biztosításkötés lehetősége.

A biztosítási oldalon a Hungarikum Alkusz több évtizedes szakmai tapasztalata áll a háttérben. A vállalatcsoport a hazai biztosításközvetítői piac egyik legnagyobb szereplője, országos lefedettséggel és széles ügyfélkörrel.

AI a biztosításkötésben – kevesebb adminisztráció, gyorsabb folyamat

A simplebiztositas.hu egyik hangsúlyos eleme az automatizált adatfeldolgozás. A felhasználók a szükséges okmányok lefotózásával indíthatják el a folyamatot, az adatok beolvasását pedig AI-alapú felismerés segíti. Ez csökkenti a kézi adatmegadás hibalehetőségeit, és gyorsítja a szerződéskötést.

A biztosítás státusza a Simple alkalmazáson belül követhető, a lejárati értesítések pedig szintén ott jelennek meg. Ez a megoldás illeszkedik ahhoz a nemzetközi trendhez, amely szerint a biztosítás egyre inkább a mindennapi digitális ügyintézés részévé válik, nem pedig különálló, ritkán használt szolgáltatás marad.

Arculatváltás és mérföldkő: tízéves a SimplePay online fizetés

A biztosítási platform indulása egybeesik a SimplePay egy másik fontos változásával: a vállalat megújította arculatát. A friss dizájn a nyáron lezajlott névváltás – az OTP Mobil Kft.-ből SimplePay Zrt. lett – logikus folytatásaként érkezett meg.

A felhasználók számára a változás elsősorban vizuális: új logóval, letisztultabb színekkel és egységesebb megjelenéssel találkozhatnak a fizetési felületeken, a Simple alkalmazásban és a terminálokon. A szolgáltatások működésében és használatában nincs érdemi változás, a cél, hogy az egyre bővülő ökoszisztéma átláthatóbbá váljon.

Az arculatváltás időzítése sem véletlen: a SimplePay online fizetési rendszere idén ünnepli indulásának tizedik évfordulóját. Az első tranzakció még 91 forintról szólt, mára azonban az átlagos kosárérték közel 16 ezer forintra nőtt, a rendszerhez csatlakozó kereskedők száma pedig több mint húszezerre emelkedett.

Az elmúlt években a SimplePay nemcsak az online bankkártyás fizetést bővítette, hanem megjelent a fizikai POS-megoldások piacán, bevezette az Apple Pay és Google Pay támogatást, valamint csatlakozott az azonnali fizetési megoldásokhoz is.

Több mint új funkció: stratégiai irányváltás körvonalazódik

A simplebiztositas.hu indulása és az arculatváltás együtt azt jelzi, hogy a SimplePay hosszabb távon nemcsak fizetési szolgáltatóként, hanem komplex digitális pénzügyi platformként is pozicionálja magát. A biztosítás ebben az értelmezésben nem külön termék, hanem a mindennapi ügyintézés természetes kiegészítője.

Hogy ez a modell mennyire lesz eredményes a hazai piacon, az a felhasználói visszajelzéseken és a biztosítási ügyintézés valódi egyszerűsödésén múlik majd. Az azonban jól látható, hogy a digitális biztosításközvetítés területén új korszak kezdődhet – egy olyan szereplő belépésével, amely már bizonyított más pénzügyi szolgáltatásokban.

The post Nem csak fizetési rendszer: új területre lép a SimplePay a hazai piacon appeared first on digitrendi.hu.