A most bevezetett Yettel HiperNet az idei év elején bejelentett stratégiai irányt váltja valóra. Ahogy arról korábban beszámoltunk: a Yettel a február kötött nagykereskedelmi megállapodás nyomán a 2Connect hálózatára építve jelenhet meg a vezetékes internet piacán.

Két technológia, egy szolgáltatói portfólió

A bejelentés szerint az optikai internet nem váltja le az 5G-alapú OtthonNet szolgáltatást, hanem kiegészíti azt. Míg a mobilalapú megoldás gyors telepítést és hordozhatóságot kínál, az optikai kapcsolat nagyobb sávszélességet és alacsonyabb késleltetést nyújt, ami különösen előnyös lehet online játékoknál, otthoni munkavégzésnél vagy az egyszerre több eszközt használó háztartásokban.

A Yettel szerint a két technológia együtt a magyar háztartások több mint 90 százaléka számára teheti elérhetővé a szélessávú internetet. Az új HiperNet csomagok optikai hálózaton akár gigabites sebességet kínálnak, a szolgáltatás részeként pedig WiFi 7 szabványú router is jár.

Nem csupán új szolgáltatás, hanem piaci mérföldkő

A mostani bejelentés túlmutat egy új internetcsomag piacra dobásán.

A magyar távközlési piac az elmúlt években fokozatosan a konvergens szolgáltatói modell felé mozdult el, amelyben ugyanaz a szolgáltató mobil-, vezetékes internet-, valamint több esetben televíziós és egyéb digitális szolgáltatásokat is kínál ügyfeleinek.

A Yettel vezetékes internetes belépésével gyakorlatilag megszűnt az utolsó kizárólag mobilszolgáltató is a hazai piacon.

Jöhetnek további vezetékes szolgáltatások?

A vezetékes internet elindítása után adódik a kérdés, hogy a Yettel hosszabb távon más vezetékes szolgáltatások – például a televíziós ajánlatok – irányába is nyit-e.

A társaság egyelőre nem közölt ilyen terveket. Így egyelőre csak annyi látszik biztosnak, hogy az optikai internet bevezetésével a Yettel megtette az első, stratégiai jelentőségű lépést a teljes értékű konvergens szolgáltatóvá válás felé.

The post Véget ért a mobile-only korszak: a Yettelnél is elindult a vezetékes internet szolgáltatás appeared first on digitrendi.hu.

A vásárlók ma már nem terméket keresnek, hanem működő megoldást

Ez az egyszerű mondat talán jobban leírja a műszaki kereskedelem átalakulását, mint bármilyen piackutatás vagy értékesítési statisztika.

Egy légkondicionáló berendezés önmagában még nem oldja meg a nyári hőség problémáját. Ahhoz megfelelő kiválasztásra, szakszerű telepítésre, üzembe helyezésre és garanciális háttérre is szükség van. Ezt az igényt ismerte fel a MediaMarkt, amikor országosan elérhető, fix áras klímatelepítési szolgáltatást vezet be.

A vállalat az oldalfali split klímák megvásárlása mellett már a teljes folyamatot – a kiszállítástól a minősített szakemberek által végzett beüzemelésig – egyetlen szolgáltatásként kínálja.

Bár első látásra ez egy új kereskedelmi szolgáltatás bevezetésének tűnik, valójában egy sokkal szélesebb piaci trendet jelez: a műszaki kereskedők szerepe látványosan átalakul. A hangsúly egyre kevésbé a termék értékesítésén, sokkal inkább a teljes ügyfélélményen van.

Nem a készülék a legnagyobb kihívás, hanem a telepítés

A klímaberendezések piaca mindig is különleges helyet foglalt el a műszaki kereskedelemben. Míg egy televíziót vagy egy kávéfőzőt a vásárló hazavihet, majd néhány perc alatt használatba vehet, egy klímaberendezés esetében egészen más a helyzet.

A jogszabályoknak megfelelő telepítés, a szakképzett szerelő, a hűtőközeg kezelése és a garancia érvényesítése mind olyan tényezők, amelyek miatt a vásárlási folyamat jóval összetettebb.

Sokan nem is a készülék kiválasztásával kezdik a vásárlást

Először klímaszerelőt keresnek. A szakember pedig gyakran nemcsak a telepítést vállalja, hanem a készülék beszerzését is. Ez azt jelenti, hogy a vásárló sok esetben közvetlenül a gyártótól vagy egy specializált klímakereskedőtől jut el a kiválasztott berendezéshez, miközben a hagyományos elektronikai áruházak ki is maradhatnak a folyamatból.

Ebben a modellben valójában nem a kereskedő, hanem a szerelő birtokolja a vásárlói kapcsolatot.

A szolgáltatás válik új versenyelőnnyé

A MediaMarkt új konstrukciójában a vásárló az áruházban kiválasztja a számára megfelelő készüléket, majd ugyanott megrendelheti annak kiszállítását és telepítését is. A vállalat minősített szakemberekkel végzi a beüzemelést, miközben az alaptelepítés fix díja előre ismert, így a vásárlót nem érik váratlan költségek.

Ez első látásra kényelmi szolgáltatásnak tűnik. Valójában azonban üzleti szempontból sokkal többről van szó.

A műszaki kereskedelemben az elmúlt években jelentősen csökkent a különbség a termékárak között. Az online ár-összehasonlító oldalak és a webáruházak miatt ma már egy televízió vagy egy háztartási gép ára néhány kattintással összevethető. Egyre nehezebb kizárólag az árral kitűnni.

Ezért válik felértékelődő versenyelőnnyé minden olyan szolgáltatás, amely egyszerűbbé, gyorsabbá vagy kiszámíthatóbbá teszi a vásárlást. A komplett klímatelepítés pontosan ebbe az irányba mutat.

A kereskedő szerepe alapvetően változik

Néhány évvel ezelőtt még elegendő volt jó áron kínálni egy terméket. Ma azonban a vásárlók egyre inkább azt várják el, hogy a kereskedő ne csupán értékesítsen, hanem segítsen megoldani egy problémát. Ez a szemléletváltás pedig messze túlmutat a klímaberendezéseken.

Egyre több olyan termékkategória jelenik meg, ahol a szolgáltatás legalább olyan fontos, mint maga az eszköz: az okosotthon-rendszerek, az elektromosautó-töltők, a hőszivattyúk vagy akár a komplex biztonságtechnikai megoldások esetében a telepítés, a beüzemelés és a későbbi támogatás szinte elválaszthatatlan része a vásárlásnak.

A kereskedő a jövőben nem egyszerűen terméket ad el, hanem egy komplett szolgáltatási csomagot kínál, amely a tanácsadástól a telepítésen át egészen az üzemeltetésig kíséri végig az ügyfelet.

A szolgáltatásalapú modell természetesen nem kizárólag a vásárlók számára jelent előnyt. Üzleti szempontból a kereskedő is erősítheti piaci pozícióját. Ez a szemlélet a kereskedő számára is hosszabb távú kapcsolatot jelenthet a vásárlóval, miközben új szolgáltatási bevételeket és nagyobb ügyfélhűséget is eredményezhet.

A szolgáltatásalapú kereskedelem lehet a következő nagy lépés

A műszaki kiskereskedelem az elmúlt két évtizedben több jelentős átalakuláson ment keresztül. Először az online értékesítés, majd az olyan kényelmi megoldások váltak természetessé, mint a házhoz szállítás, az online rendelés áruházi átvétele, a részletfizetés vagy a garanciabővítés.

Most egy újabb fordulópont körvonalazódik. A hangsúly fokozatosan a termékértékesítésről a teljes szolgáltatási láncra helyeződik át. A vásárlók egyre inkább olyan kereskedőt keresnek, amely nemcsak egy eszközt ad el, hanem végigkíséri őket a teljes folyamaton – a tanácsadástól a telepítésen át egészen az üzemeltetésig.

A klímaberendezések esetében ez különösen látványos, de hasonló irány figyelhető meg az okosotthon-megoldások, az elektromosautó-töltők, a hőszivattyúk vagy akár az otthoni energiamenedzsment-rendszerek piacán is.

A jövőben várhatóan egyre több kereskedő építi majd üzleti modelljét olyan hozzáadott értékű szolgáltatásokra, amelyek túlmutatnak magán a termékértékesítésen.

Kiemelés: A vásárlók ma már nem terméket keresnek, hanem működő megoldást. Ez a szemlélet alapjaiban alakíthatja át a műszaki kereskedelem következő évtizedét.

Lehet, hogy ma még újdonságnak számít, ha egy műszaki áruház a klímaberendezés mellé a teljes telepítést is megszervezi. Néhány év múlva azonban könnyen lehet, hogy ez lesz a vásárlók egyik legalapvetőbb elvárása.

The post Már nem elég eladni a klímát: a szolgáltatások felé fordul a műszaki kereskedelem appeared first on digitrendi.hu.

A fizetések jövője nem feltétlenül a wallet

Az online fizetési innovációkról szóló hírekben az elmúlt években leginkább az Apple Pay, a Google Pay vagy más digitális pénztárcák(wallet) kapták a figyelmet. A Visa és a SimplePay által most bevezetett Click to Pay azonban más megközelítést képvisel.

Míg a wallet-megoldások egy adott technológiai ökoszisztémához kapcsolódnak, addig a Click to Pay a kártyatársaságok által támogatott, nyílt iparági szabványra épül. A cél nem egy új alkalmazás létrehozása, hanem az online vásárlások egyik legnagyobb problémájának megszüntetése: a kártyaadatok ismételt begépelésének kiváltása.

A rendszer tokenizációt alkalmaz, vagyis a valódi kártyaadatokat egyedi digitális azonosítók helyettesítik. A Visa szerint ezzel a manuális kártyaadat-bevitelhez képest jelentősen csökkenthető a csalások kockázata.

Miért érdekes a Click to Pay, ha már létezik Apple Pay és Google Pay?

Első pillantásra jogosnak tűnhet a kérdés: miért van szükség új fizetési megoldásra, amikor az Apple Pay, a Google Pay vagy a különböző egyéb mentett kártyás fizetések már régóta elérhetők?

A különbség az, hogy a Click to Pay nem egy új digitális pénztárca, hanem egy kártyatársasági szintű, nyílt szabványra épülő online fizetési infrastruktúra.

Az Apple Pay és a Google Pay egy-egy technológiai ökoszisztéma része. A Click to Pay ezzel szemben az EMVCo – a Visa, a Mastercard, az American Express, a Discover és a JCB által létrehozott szabványügyi szervezet – keretrendszerére épül.

Ennek köszönhetően:

• nem kötődik egyetlen készülékgyártóhoz vagy operációs rendszerhez;

• nincs szükség külön wallet alkalmazásra;

• bármilyen böngészőből használható;

• több kártyatársaság kártyáit is képes kezelni;

• egységesebb online fizetési élményt kínál a kereskedők számára.

Az adatkezelési szempont sem elhanyagolható. Bár az Apple és a Google sem fér hozzá közvetlenül a bankkártyaadatokhoz a fizetés során, a Click to Pay mögött mégis elsősorban a pénzügyi szektor infrastruktúrája áll, nem pedig egy reklám- vagy platformgazdaságban érdekelt technológiai szereplő.

A rendszer valójában az úgynevezett „vendégvásárlás” problémájára kínál megoldást. A webshopok jelentős részében ma is manuálisan kell megadni a bankkártyaadatokat, ami sok esetben a vásárlási folyamat megszakításához vezet. A Visa és a SimplePay szerint a tranzakciók több mint fele még mindig ilyen módon történik.

A fejlesztés a kosárelhagyás ellen is harcol

A fizetési piac egyik kevésbé látványos, ugyanakkor komoly problémája a kosárelhagyás.

A Visa közép-kelet-európai kutatása szerint a vásárlók közel fele megszakítja a vásárlást, ha a fizetési folyamat túl hosszadalmas vagy bonyolult. A biztonság szintén kulcskérdés: a válaszadók többsége kész lenne új megoldásra váltani, ha az nagyobb biztonságot kínál.

A Click to Pay ebből a szempontból az online vásárlások „érintéses fizetésévé” szeretne válni. A vásárló egyszer regisztrálja a kártyáját, később pedig néhány kattintással fizethet azokban a webáruházakban, amelyek támogatják a rendszert.

A Visa szerint a technológia nemcsak a vásárlói élményt javíthatja, hanem a kereskedők számára is üzleti előnyöket hozhat a sikeresen lezárt tranzakciók számának növelésével.

Miért épp a SimplePay, és hogyan kapcsolódik az OTP Bankhoz?

A Click to Pay magyarországi bevezetésének jelentőségét az is növeli, hogy a megoldás a hazai online fizetési piac egyik meghatározó szereplőjének rendszerében jelenik meg.

A SimplePay az OTP Csoport fintech vállalata, amelyet az OTP Bank 2013-ban hozott létre eredetileg OTP Mobil néven. A cég az évek során a bankcsoport digitális fizetési és innovációs központjává vált, miközben szolgáltatásai fokozatosan túlnőttek az OTP ügyfélkörén.

A vállalat két, a fogyasztók számára is jól ismert területen van jelen. Az egyik a több mint négymillió regisztrált felhasználóval rendelkező Simple alkalmazás, amely mobilfizetési és egyéb digitális szolgáltatásokat – például parkolást, autópálya-matrica-vásárlást vagy jegyvásárlást – kínál. A másik a kereskedőknek szóló SimplePay fizetési infrastruktúra, amely online fizetési megoldásokat és POS-terminálos elfogadást biztosít.

Bár a vállalat az OTP Csoport része, szolgáltatásai nem kizárólag OTP-ügyfelek számára érhetők el: a rendszer bármely bank által kibocsátott bankkártyával használható, és számos hazai webáruház fizetési hátterét biztosítja.

A még akadálymentesebb fizetés felé is nyitnak

A Click to Pay bevezetése mellett a héten egy másik, eltérő célú fejlesztésről is hírt adott a pénzintézet.

Az OTP Bank és a SimplePay Android alapú POS-termináljain akadálymentes fizetési mód vált elérhetővé a vak és gyengénlátó ügyfelek számára. A magyar nyelvű hangos tájékoztatás végigkíséri a tranzakció teljes folyamatát, a fizetendő összeg bemondásától egészen a fizetés eredményének visszajelzéséig.

A megoldás külön alkalmazás vagy speciális eszköz nélkül használható. A fejlesztés az Informatika a Látássérültekért Alapítvány közreműködésével valósult meg, és célja, hogy a látássérült ügyfelek nagyobb önállósággal és biztonságérzettel intézhessék a bankkártyás fizetéseiket.

A fizetések következő versenye már nem a kártyákról szól

A fizetési piac ma már egyre kevésbé arról versenyez, hogy milyen kártyát használunk, és egyre inkább arról, mennyire gyorsan, egyszerűen és biztonságosan tudunk fizetni.

A Click to Pay és az akadálymentes terminálfejlesztés ugyan két különböző területet érint, mégis ugyanabba az irányba mutat: a digitális fizetések jövőjét egyre inkább a felhasználói élmény, a kényelem és a hozzáférhetőség határozza meg.

The post A gyorsabb online vásárlástól az akadálymentes terminálokig – új fejlesztésekkel bővít a SimplePay appeared first on digitrendi.hu.

Az elektronikus aláírás mára a vállalati és közigazgatási ügyintézés természetes részévé vált. Segítségével szerződések, nyilatkozatok és hivatalos dokumentumok írhatók alá anélkül, hogy papírra vagy személyes jelenlétre lenne szükség.

Egy fontos kérdésre azonban eddig gyakran külön dokumentumokkal kellett választ adni: az aláíró valóban rendelkezett-e azokkal a jogosultságokkal, amelyek alapján eljárhatott?

Erre kínál megoldást az úgynevezett minősített attribútumtanúsítvány, amelynek bevezetésében egy magyar vállalat, a Microsec ért el európai szintű elsőséget.

Több információ egyetlen aláírás mögött

A hagyományos elektronikus aláírás azt igazolja, hogy egy adott személy aláírta a dokumentumot. Az attribútumtanúsítvány ennél tovább megy: hitelesen igazolhatja azt is, hogy az aláíró milyen szerepkörrel, jogosultsággal vagy státusszal rendelkezett az aláírás pillanatában.

Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy egy elektronikus dokumentumból automatikusan ellenőrizhetővé válik például, hogy az aláíró valóban jogosult volt-e egy vállalat képviseletére, rendelkezett-e cégjegyzési joggal, kamarai tagsággal vagy egy adott szakmai jogosultsággal.

A rendszer akár abban is segíthet, hogy pontosan azonosítható legyen az aláíró személye, ami különösen hasznos lehet a gyakori nevek esetében.

Kevesebb papír, gyorsabb ügyintézés

A vállalatok és a hatóságok számára a legnagyobb előnyt az jelentheti, hogy számos külön igazolás kiválthatóvá válik. A képviseleti jogosultságot, meghatalmazásokat vagy egyéb státuszigazolásokat sok esetben nem kell majd külön dokumentumokkal bizonyítani, mert ezek az információk közvetlenül kapcsolódhatnak az elektronikus aláíráshoz.

Ez egyszerűbbé teheti a szerződéskötést, a jóváhagyási folyamatokat, a pénzügyi döntések dokumentálását vagy akár a közigazgatási ügyintézést is.

Európa digitális jövőjének része

Az elmúlt években az elektronikus aláírás széles körben elterjedt a vállalati és közigazgatási folyamatokban, de az Európai Unió még messze van a teljes digitalizációtól.

Az új eIDAS 2.0 szabályozás egyik fő célja éppen az, hogy a digitális személyazonosságot, a digitális pénztárcát (EU Digital Identity Wallet) és az elektronikus aláírást egységes rendszerbe kapcsolja.

A mostani attribútumtanúsítványok ennek az ökoszisztémának fontos elemei lesznek, mert nemcsak azt bizonyítják majd, hogy valaki aláírt egy dokumentumot, hanem azt is, hogy milyen minőségében tette ezt.

A Microsec, azzal, hogy az Európai Unióban elsőként teljesítette az új szolgáltatásra vonatkozó minősített követelményeket, és felkerült az uniós bizalmi szolgáltatók listájára mint minősített attribútumtanúsítvány-szolgáltató.

A cég tehát egy olyan területen lett első, amely várhatóan az európai digitális ügyintézés egyik alapkövévé válik a következő években.

A következő lépés

A technológia széles körű elterjedéséhez azonban még szükség lesz arra, hogy a vállalati és közigazgatási rendszerek képesek legyenek fogadni és automatikusan ellenőrizni ezeket az új típusú igazolásokat. Ha ez megvalósul, az elektronikus ügyintézés újabb jelentős lépést tehet a teljesen papírmentes működés felé.

A mostani bejelentés ezért nem csupán egy új szolgáltatás indulását jelenti, hanem egy olyan technológiai irány kezdetét is, amely a következő években alapjaiban alakíthatja át az európai digitális ügyintézést.

The post Magyar cég nyit új fejezetet az e-aláírások európai történetében appeared first on digitrendi.hu.

Néhány év alatt alapjaiban változott meg a bankolás: míg korábban az internetbank számított a digitális pénzügyek központi felületének, ma már egyértelműen a mobilalkalmazások vették át ezt a szerepet. Nemcsak Magyarországon, hanem világszerte és Európában is a mobilbankolás vált a legfontosabb ügyfélkapcsolati csatornává, különösen a fiatalabb és középkorú ügyfelek körében.

A folyamat mögött egyszerre áll a technológiai fejlődés és a felhasználói szokásváltás. A bankolás ma már ugyanabba a digitális élménykategóriába került, mint a közösségi média, a streaming vagy az online vásárlás: az ügyfelek gyors, egyszerű, intuitív és folyamatosan elérhető szolgáltatást várnak el.

Európában már a mobil az elsődleges banki felület

Nemzetközi kutatások szerint Európában a digitális banki ügyfelek többsége már elsősorban mobiltelefonon intézi pénzügyeit. A klasszikus internetbank szerepe fokozatosan háttérbe szorul, miközben a bankfióki ügyintézés aránya is folyamatosan csökken.

Ebben Magyarország is versenyben van, sőt, a hazai bankszektor digitális fejlettségét több nemzetközi összehasonlítás is kedvezőnek tartja, különösen a mobilfizetésben, az azonnali fizetési infrastruktúrában és a banki mobilalkalmazások funkcionalitásában.

A régió korai úttörői közé tartozott például a legnagyobb hazai lakossági bank, az OTP, amely már a 2010-es évek első felében erősen fókuszált a mobilbanki fejlesztésekre, amikor Európa számos piacán még elsősorban az internetbank dominált.

A SmartBank, majd később az új mobilbanki platformok a magyar piacon kifejezetten korainak számítottak, különösen funkcionalitás és felhasználói élmény szempontjából.

Bár Nyugat-Európában és a skandináv országokban ekkor már több fejlett digitális megoldás működött, régiós összevetésben a magyar bankrendszer bizonyos területeken inkább megelőzte a környező piacokat.

Miért szeretik ennyire az emberek a mobilbankot?

A válasz nagyon egyszerű: mert kéznél van. A mobiltelefon ugyanis ma már szinte állandó digitális társ, így teljesen természetes lett, hogy a pénzügyek kezelése is erre a platformra költözött. Az ügyfelek többsége nem szeret külön laptopot nyitni vagy böngészőben internetbankot használni egy gyors átutalás vagy egyenlegellenőrzés miatt.

A mobilbankok népszerűségét több tényező is hajtja: köztük van az azonnali hozzáférés bárhonnan, a gyors belépés biometrikus azonosítással, az átlátható, egyszerű felület, a valós idejű értesítések, a könnyű átutalás és kártyakezelés, egyben a digitális pénzügyi kontroll érzése, összességében pedig az integrált szolgáltatások egyetlen alkalmazásban.

A modern mobilbank-appok ráadásul már nem egyszerűen „lekicsinyített internetbankok”. Kifejezetten mobilhasználatra tervezik őket, ezért sok esetben gyorsabbak és ergonomikusabbak is, mint a hagyományos webes felületek.

A felhasználói élmény szerepe különösen felértékelődött. Egy lassú, bonyolult vagy nehezen kezelhető alkalmazás ma már súlyosan ronthatja a bank megítélését. A pénzügyi szolgáltatók ezért egyre inkább technológiai platformként is versenyeznek egymással ezen a téren.

A biztonság lett a digitális bizalom kulcsa

A mobilbankok térnyerésének másik fontos oka, hogy a felhasználók ma már jellemzően biztonságosnak érzik ezeket a megoldásokat. Ebben nagy szerepe van a biometrikus azonosításnak, a push-értesítéseknek, az erős ügyfélhitelesítésnek és a valós idejű csalásmegelőző rendszereknek.

Paradox módon sok esetben a mobilbankot biztonságosabbnak érezzük, mint a klasszikus internetbankot. Azonnal látjuk a tranzakciókat, gyorsabban tudunk reagálni, és a telefonos azonosítási megoldások kényelmesebbek is lettek a jelszavaknál.

Itthon minden nagybank rendelkezik mobilappal

Ma már a Magyarországon működő nagyobb lakossági bankok mind kínálnak saját mobilbanki alkalmazást: Így az OTP Bank, az MBH Bank, a K&H Bank, az Erste Bank, a Raiffeisen Bank, az UniCredit Bank, a CIB Bank, a Gránit Bank és a MagNet Bank is.

A különbség ma már kevésbé abban van, hogy van-e mobilapp, hanem inkább abban, hogy az milyen szintű felhasználói élményt, személyre szabhatóságot, sebességet és integrált szolgáltatásokat kínál.

Egyre fontosabbá váltak az olyan funkciók is, mint:

• a digitális kártyakezelés,

• költéselemzés,

• megtakarítási funkciók,

• QR-kódos vagy azonnali fizetések,

• Apple Pay és Google Pay integráció,

• teljesen digitális számlanyitás,

• chatbotos ügyfélszolgálat,

• vagy akár az AI-alapú pénzügyi ajánlások.

Magyarországon is a mobil lett az elsődleges digitális banki csatorna

A trendet jól mutatják a Bankindex friss kutatási adatai is. Ezek szerint az ügyfelek 40 százaléka elsősorban mobilon, további 25 százalékuk pedig kizárólag mobilon intézi pénzügyeit, miközben az internetbank használata már csak 5 százalék körül mozog.

A hazai bankok közül legutóbb az MBH Bank újította meg mobilalkalmazását. A fejlesztés fókuszában kifejezetten a felhasználói élmény egyszerűsítése és a gyorsabb működés áll: az alkalmazás letisztultabb kezelőfelületet, személyre szabható főoldalt és egyszerűbb navigációt kapott.

Az átutalási folyamatot egyetlen logikus képernyőre szervezték át, ami a bank szerint jelentősen csökkentheti az ügyintézés idejét. Új funkcióként megjelent a csekkbefizetés és a lakás-előtakarékosság kezelése is, miközben a biometrikus azonosítás, a valós idejű értesítések és a 3D Secure védelem is kiemelt szerepet kapnak.

The post Mára a mobilbank lett az első számú bankfiók – Magyarország korán felzárkózott az élmezőnyhöz appeared first on digitrendi.hu.

A piacvezető távközlési szolgáltató a DIMOP Plusz 3.1.2-25 Gigabit Magyarország Program keretében 20,319 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el, amelynek révén 16 megye 41 járásában indul meg a fejlesztés. A projekt több mint 500 települést érint, és 2028 végéig mintegy 118 ezer új, jelenleg optikai lefedettséggel nem rendelkező igényhelyet kapcsol be a digitális vérkeringésbe.

Nem csak pályázati pénzből építkeznek

A Telekom azonban nem áll meg az uniós forrásoknál. A szolgáltató gigabitképes hálózata már most több mint 4 millió háztartást és vállalkozást ér el, miközben 2026-ban további mintegy 300 ezer új „kiállással” bővül a rendszer.

A technológiai háttér is gyorsan fejlődik: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködésében zajló kísérletek alapján az XGS-PON optikai technológia már most képes lehet akár 10 Gbps sávszélesség biztosítására, miközben az elméleti maximum elérheti az 50 Gbps-t is.

Optika, mobil és az új hibrid korszak

A projektet szakmai háttérbeszélgetés keretében jelentette be a cég, amelyen a cég képviseletében Nagy Péter műszaki vezérhelyettes, Kövesi Gabriella szabályozási igazgató és Kovács Róbert vezetékes hálózatfejlesztési vezető válaszolt a projekt kapcsán felmerült kérdésekre.

A találkozón a vezetékes nettel kapcsolatos fontosabb információk mellett szerepelt egy olyan üzenet is, hogy a jövőben megszűnik a klasszikus különbségtétel vezetékes és mobil hálózat között. Az 5G technológia térnyerésével a két infrastruktúra egyre szorosabban kapcsolódik egymáshoz.

Ennek egyik „összekapcsoló eleme” az úgynevezett FWA (Fixed Wireless Access). Ez olyan vezeték nélküli internet-hozzáférés, ami mobilhálózaton (jellemzően 4G/5G) keresztül biztosít otthoni internetet, elsősorban ott, ahol az optikai hálózat kiépítése gazdaságtalan lenne (ritkán lakott térségek).

Az FWA tehát nem „mobilnet helyettesítő”, hanem egyfajta vezetékes élményt nyújtó vezeték nélküli megoldás, amely hidat képez a kétféle infrastruktúra között.

Az optika elődei: a réz és a koax – mi marad és mi tűnik el?

A fejlesztések egyik fő célja a régi technológiák fokozatos kivezetése. A legnagyobb kihívást a rézalapú xDSL hálózatok jelentik, amelyek főként a vidéki térségekben találhatók, technológiailag elavultak és az üzemeltetésük is drágább.

A Telekomnál jelenleg mintegy 280 ezer „rezes” előfizető van. Az átállás azonban nem csak technológiai, vagy esetleg díjváltozást generáló kérdés: sok ügyfél egyszerűen nem szeretné az otthoni átkábelezéssel járó kellemetlenségeket. Szabályozási oldalról ugyanakkor adott a lehetőség: ahol már elérhető az optika, a szolgáltató 60 napos határidővel akár fel is mondhatja a régi szerződéseket.

Lapunk egy másik régóta használt hálózati technológia jövőjével kapcsolatos tervekre is kíváncsi volt. Kérdésünkre, hogy mi lesz a korábbi internetfejlesztések idején csak átmenetinek gondolt kábeles DOCSIS technológián netező előfizetőkkel, van-e már esetükben is kivezetési határidő, azt a választ kaptuk, hogy erre még nincs, hosszabb átmenettel kell ezeknek az előfizetőknek számolniuk, már csak azért is, mert ezek főleg olyan földrajzi területeken jellemzőek(Budapest és környéke,) ahol a Telekom eleve csak saját erőből fejleszthet.

A DOCSIS (Data Over Cable Service Interface Specification) technológia koaxiális kábelhálózaton biztosít nagy sebességű internetet. Előnye, hogy a meglévő kábeltelevíziós infrastruktúrát használja, így költséghatékonyan képes akár gigabites sebességet nyújtani.

Nemcsak technológia: szabályozási és piaci kihívások

Ennek kapcsán a szakértőktől elhangzott a régről ismert kihívás, nevezetesen, hogy a hálózatépítést továbbra is lassítják az olyan önkormányzati előírások. Ezek gyakran olyan járulékos beruházásokat is előírnak (például jelentősebb útfelújítást), amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a hálózatépítésekhez.

Közben a felhasználói szokások is változnak. A fiatalabb generáció – különösen a korlátlan mobilcsomagot használók – sokszor már otthon is kizárólag mobilinternetet használ. Ez a szakemberek szerint hálózatterhelési szempontból nagyon nem optimális: a nagy adatigényű szolgáltatások (streaming, gaming) hatékonyabban működnek vezetékes kapcsolaton.

alcím: Digitális felzárkóztatás, versenyképesség, életminőség

A fejlesztések azonban jóval túlmutatnak a sávszélességen: az optikai infrastruktúra hozzájárul a gazdasági versenyképességhez, a közszolgáltatások digitalizációjához és a vidéki térségek megtartó erejének növeléséhez.

A Telekom stratégiája így egyszerre technológiai és gazdasági léptékű: nemcsak gyorsabb internetet épít, hanem a jövő digitális infrastruktúráját.

The post Újabb hálózati technológiát „nyugdíjaz” a Telekom, az optika sebességet vált appeared first on digitrendi.hu.

Nem választunk, kombinálunk

A magyar internethasználat egyik legfontosabb sajátossága ma már nem az, hogy melyik technológia dominál, hanem az, hogy a felhasználók miként kombinálják azokat. A háztartások túlnyomó többsége rendelkezik internetkapcsolattal, és több mint hetven százalékuk egyszerre használ vezetékes és mobilinternetet. Ez a kettősség nem átmeneti állapot, hanem stabil működési modell: a mobilnet nem váltja ki az otthoni kapcsolatot, hanem kiegészíti azt – derül ki az NMHH kutatásaiból.

A digitális nomád mítosza nem áll meg

Ez a kép azért is érdekes, mert a közbeszédben gyakran jelenik meg az a narratíva, hogy a mobilinternet a szabadság, a rugalmasság és a „digitális nomád” életforma technológiai alapja. A számok azonban egészen mást mondanak. A kizárólag mobilinternetet használók aránya alacsony, és összetételük sem a jól kereső, mobil életformát választó réteget tükrözi. Sokkal inkább azok jelennek meg ebben a csoportban, akik számára a vezetékes internet egyszerűen nem fér bele a költségvetésbe.

A vezetékes internet tartós népszerűsége mögött ugyanis nagyon prózai okok állnak. Az egyik az ár: az otthoni előfizetések átlagosan alacsonyabb költséget jelentenek, mint a mobilcsomagokkal kombinált megoldások. A másik a korlátlanság élménye. Míg a vezetékes kapcsolat gyakorlatilag végtelen adatforgalmat kínál, a mobilinternetnél ez még mindig korlátozottan érhető el, és sok felhasználó találkozott már azzal a helyzettel, amikor elfogyott a kerete.

Ehhez társul a csomagolás logikája is: a háztartások jelentős része több szolgáltatást együtt vesz igénybe, így a vezetékes internet nem önálló döntés, hanem egy összekapcsolt rendszer része.

Láthatatlan ugrás: gigabites valóság

Mindeközben a hálózati minőség látványosan javul. A sávszélességi adatok alapján Magyarország ma már kifejezetten erős pozícióban van: a háztartások jelentős része nagy sebességű, sok esetben gigabites kapcsolatot használ. Különösen figyelemre méltó, hogy ez a minőségi ugrás nem járt együtt érdemi költségnövekedéssel, vagyis a felhasználók gyakorlatilag azonos áron jutnak egyre jobb szolgáltatáshoz.

A hazai háztartások fele 2025-ben legalább 500 Mbit/s sávszélességű csomagot használt (26%: 500–999 Mbit/s, 25%: 1 Gbit/s vagy több), és mindössze kb. 19% maradt a 100 Mbit/s alatti kategóriában.

A különböző sávszélesség-sávok átlagos havidíjában (5700 – 5900 Ft) nincs lényeges különbség, tehát a magasabb sebességért a háztartások nem, vagy csak csekély felárat fizetnek. Ez a költségszerkezet hozzájárul ahhoz, hogy a sávszélesség emelkedése nem húzza felfelé a költést, inkább értéknövekedést eredményez hasonló havidíj mellett. A fogyasztók többsége ugyanakkor nem ellenőrzi az internet kapcsolata sebességét.

Minden tevékenység a maga hálózatán

Ez a háttér magyarázza azt is, hogy a különböző online tevékenységek milyen platformokra kerülnek. A nagy adatforgalmat igénylő használati módok – például a streaming, az online játék vagy a videókonferencia – jellemzően a vezetékes hálózatra épülnek, míg a mobilinternet inkább a kommunikációs és „útközbeni” funkciók terepe marad. A felhasználók tehát nem véletlenszerűen választanak eszközt, hanem a feladat jellegéhez igazítják a döntéseiket.

Az okostelefon a központ, de nem az egyetlen képernyő

Ez a tudatosság az eszközhasználatban is visszaköszön. Az okostelefon egyértelműen a digitális élet központja lett, de nem kizárólagos platform: a többség több eszközt használ párhuzamosan. Ez a többképernyős működés mára alapállapot, nem kivétel.

A használat intenzitása közben tovább nőtt. A napi internetezési idő közel öt órára emelkedett, miközben az életkort tekintve jelentős különbségek rajzolódnak ki. A fiatalabb generációk már egyértelműen digitális közegben élnek, míg az idősebbek visszafogottabban, de stabilan vannak jelen.

A közösségi média már nemcsak közösségi

A közösségi média ebben a környezetben gyakorlatilag univerzális platformmá vált. Nemcsak kapcsolattartásra használjuk, hanem egyre inkább információs csatornaként is. A hírfogyasztás egy jelentős része már itt zajlik, ami alapjaiban alakítja át a médiarendszer működését.

Az internetezők 97%-a használ legalább egy közösségi oldalt, a Facebookot 94%, a YouTube-ot 91% éri el. Heti szinten az Instagramot 60%,a TikTokot 46% használja, miközben a közösségi platformok egyre inkább a hírfogyasztás elsődleges terepévé válnak: a híreket fogyasztók 36%-a már elsősorban közösségi oldalakon tájékozódik.

A kommunikációs csatornák közül a Messenger továbbra is messze a legfontosabb kommunikációs csatorna: 85%-os használattal vezeti a csevegőalkalmazásokat, míg a Viber 38%, az Instagram 32% (utóbbi egy év alatt 7százalékponttal nőtt). A chat fokozatosan kiváltja az SMS-t a fiatalabbaknál: az internetezők 17%-a intenzív chatfelhasználó, miközben alig vagy egyáltalán nem küld hagyományos SMS-t.

Az internet már piactér is

Az online tér eközben már messze nemcsak tartalomfogyasztási felület. A vásárlás általánossá vált, és egyre több felhasználó jelenik meg eladóként is. Az internet így nemcsak kereskedelmi csatorna, hanem egyfajta másodlagos piac, ahol a háztartások aktívan gazdálkodnak a meglévő erőforrásaikkal.

A magyar internethasználat 2025-ben nem egy technológia győzelméről szól. Sokkal inkább arról, hogy a felhasználók megtanulták optimalizálni a digitális eszközeiket és kapcsolataikat. A mobil és a vezetékes internet nem egymás riválisai, hanem egy közös rendszer elemei – és ez a rendszer jóval racionálisabb és tudatosabb, mint azt elsőre gondolnánk.

The post (Még) nem vagyunk a digitális nomádok országa – így internetezünk mi appeared first on digitrendi.hu.

A kérdés inkább az, hogy ki képes mindezt valós időben feldolgozni. Egy új magyar fejlesztés szerint erre a feladatra már a mesterséges intelligencia(AI) lehet a legalkalmasabb.

A napokban mutatták be egy szakmai kiállításon az AIDA (Artificial Intelligence Data Assistant) nevű rendszert, amely kifejezetten kiskereskedelmi környezetre fejlesztett AI-alapú döntéstámogató megoldás.

A fejlesztő Laurel cég szerint a rendszer nem csupán adatokat elemez, hanem közvetlen, élőszavas javaslatokat is képes adni a boltok működésével kapcsolatban – a készletszintektől kezdve az árképzésen át egészen a termékválaszték optimalizálásáig.

Amikor az AI látja át a boltot

„Mostanra egyértelmű, hogy jól strukturálható, adatalapú üzleti környezetben a mesterséges intelligencia nemcsak gyorsabb, hanem sokszor pontosabb döntéseket hozhat, mint az ember” – mondta a bemutatón Bessenyei Attila, a Laurel ügyvezetője.

A szakember szerint a kiskereskedelem ideális környezet az AI számára, hiszen az üzletek működésében minden adat rendelkezésre áll az optimális döntésekhez. A kihívást az jelenti, hogy az adatmennyiség már meghaladja az emberi feldolgozóképességet.

Az AIDA éppen ezt a problémát próbálja megoldani:

a rendszer egyetlen kérdésre is képes összetett elemzést adni, például arra, hogy

• mi okozta egy bolt nyereségét vagy veszteségét

• hogyan optimalizálható a beszerzés készlethiány vagy túlkészlet nélkül

• milyen termékeket érdemes tartani egy adott környéken

• milyen árképzés működhet a legjobban a konkurencia és a vásárlói profil alapján

• vagy akár hol lehet érdemes új üzletet nyitni.

Az AI az üzlet belső adatai mellett külső információkat – például demográfiai vagy piaci adatokat – is figyelembe vehet.

Hatékonyság és gyorsabb döntések

A fejlesztő számításai szerint az AI-asszisztens 15–25 százalékkal növelheti a kereskedelem hatékonyságát, miközben akár 70 százalékkal csökkentheti az adminisztrációs terheket.

A döntések sebessége pedig nagyságrendekkel gyorsabb lehet, mivel a rendszer folyamatosan figyeli az üzlet működését és jelzi, ha beavatkozásra van szükség.

A rendszer lényegében egy proaktív tanácsadóként működik, amely nem csupán elemzi az adatokat, hanem konkrét lépéseket javasol.

Esélyegyenlőség a retailben

A fejlesztők szerint a technológia egyik legérdekesebb hatása az lehet, hogy kiegyensúlyozhatja a versenyt a kisebb és nagyobb kereskedelmi szereplők között.

A nagy láncok évek óta használnak fejlett adatelemző rendszereket, míg a kisebb boltok számára ezek sokszor elérhetetlenek voltak. Az ügyvezetővel folytatott beszélgetésből kiderült, hogy a cég a fejlesztéssel egy szolgáltatásalapú AI-megoldásban gondolkodik, ami viszont már jóval alacsonyabb költségterhet jelent.

A cél az, hogy a rendszer akár havi néhány tízezer vagy százezer forintos díjért elérhető legyen a kisebb üzletek számára is.

Nem nyilvános AI, kontrollált adatok

A fejlesztők hangsúlyozzák, hogy az AIDA nem nyilvános generatív AI-modellre épül, ezért az üzleti adatok nem kerülnek ki nyílt internetes környezetbe.

A rendszer a vállalat kontrollált IT-infrastruktúrájában működik, megfelel a GDPR előírásainak, és kizárólag valós adatokból dolgozik.

Ez azért is fontos, mert így elkerülhető az úgynevezett AI-hallucináció, amikor egy modell valós adatok nélkül generál válaszokat.

Eseményvezérelt kereskedelem

A rendszer működésének másik fontos eleme az, hogy eseményvezérelt működést tesz lehetővé a boltok számára.

Az AI nemcsak adatokat elemez, hanem folyamatosan figyeli az üzlet működését, és jelzi a dolgozóknak, mire érdemes koncentrálniuk – például egy készlethiányra, árazási problémára vagy váratlan keresletváltozásra.

A rendszer meglévő adattárházakra is gyorsan ráépíthető, az alapinfrastruktúrához pedig elegendő lehet néhány digitális kereskedelmi eszköz, például önkiszolgáló kassza vagy automatizált beléptetőkapu.

Akkor is működik, ha a piac nem teljesen szabad

A magyar kiskereskedelem gyakran találkozik központi szabályozási döntésekkel – például árréstopokkal vagy árkorlátozásokkal.

A fejlesztők szerint az AI ezekhez is képes alkalmazkodni.

A rendszer ugyanis tanítható: ha bizonyos termékekre szabályozás vonatkozik, az AI figyelembe veszi ezt, és nem javasol olyan árazási lépéseket, amelyek ellentétesek a szabályokkal.

A következő lépés: AI a boltvezető mellett

A fejlesztés jelenleg egy hazai kiskereskedelmi szereplőnél fut tesztüzemben, de a cél egy szélesebb körben elérhető szolgáltatás.

Ha a modell beválik, az AI a jövőben a boltvezetők egyik legfontosabb digitális munkatársává válhat: egy olyan asszisztenssé, amely a háttérben folyamatosan elemzi az adatokat – és időben szól, ha változtatni kell.

The post Magyar fejlesztésű AI segít a kiskereskedelem napi és hosszabb távú döntéseiben appeared first on digitrendi.hu.

A felszín nyugalma: árak, amelyek nem mozdulnak

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság(NMHH) friss elemzése szerint 2025. második féléve a stabilitás időszaka volt. A három nagy szolgáltató — a Magyar Telekom, a Yettel és a One —nem bolygatta meg a piacot.

• A díjcsomagok árai változatlanok maradtak.

• Az új csomagok sem hoztak drágulást.

• A módosítások inkább finomhangolások voltak, mintsem új korszak nyitányai.

A hazai mobilpiac tehát nem a nagy bejelentések, hanem a halk, stratégiai lépések terepe lett.

Yettel: új nevek, régi recept — némi roaminggal fűszerezve

A Yettel friss csomagjai első ránézésre újnak tűnnek, de a tartalom ismerős. A szolgáltató nem akarta újrarajzolni a térképet, inkább csak néhány ponton húzott új határvonalat.

A legfontosabb változások:

• Az EU roamingadatok több csomagban nőttek.

• A legnagyobb csomag roamingkerete korlátossá vált, miközben a roaming SMS-küldés korlátlan lett.

• A csomagok többsége a korábbi struktúrát követi, minimális eltéréssel.

A Yettel tehát nem új világot épít, csak újrafesti a régit — de a roaming területén határozottabban.

One Magyarország: olcsóbb belépő, visszafogottabb prémium

A One új csomagjai már látványosabban jelzik, merre tart a szolgáltató. A belépőszint kedvezőbb lett, a felső kategória viszont karcsúbb.

A legszembetűnőbb módosítások:

• A két legkisebb csomag olcsóbb, egyszerűbb változatokra cserélődött.

• A roamingadatok több csomagban nőttek.

• A két legnagyobb csomagból eltűnt a korlátlan SMS és MMS.

• Egyre több csomagban jelenik meg az 5 Mbps-os maximális sávszélesség, amelyet csak külön opcióval lehet feloldani.

A One stratégiája: a tömegpiacot olcsóbb ajánlatokkal célozza, a prémiumot pedig visszafogja — és külön fizetős extrákra tereli az előfizetőket.

Telekom: a nagy nyugalom szolgáltatója

A Telekom a három szereplő közül a legvisszafogottabb volt. Mindössze egyetlen csomagot vezetett ki:

• a Net XL 2025 adatcsomag tűnt el a kínálatból.

A Telekom már korábban elindult a letisztult portfólió felé, és most csak tovább csiszolta a rendszert.

A közös nevező: a mobilozás visszatér a gyökerekhez

A három szolgáltató lépései alapján egyértelmű trend rajzolódik ki: a mobilpiac lassan, de biztosan visszatér a klasszikus szolgáltatásokhoz.

• A csomagokból eltűnnek az extrák

A korábban bőségesen kínált kiegészítők — mozicsatornák, biztosítások, netbiztonsági szolgáltatások — szinte teljesen kikoptak.

• Az SMS a háttérbe szorul

A havidíjban foglalt SMS-ek gyakorlatilag eltűntek, a korlátlan SMS/MMS pedig már csak ritka kivétel.

• A „korlátlan” fogalma új jelentést kap

A korlátlan hívás és adat már nem minden irányba és nem minden sebességgel korlátlan.

• Az EU irányba csak egy szolgáltató kínál korlátlan hívást.

• A mobilnetnél a korlátlanság sokszor csak a hozzáférésre vonatkozik, a sebességre nem.

• Letisztultabb portfóliók

A szolgáltatók egyre inkább a könnyen érthető, egyszerű díjcsomagok felé mozdulnak.

Mit jelent ez a felhasználóknak?

A díjcsomagok közötti különbségek ma már nem az extrákban, hanem az alapokban keresendők:

• mennyi hívásperc jár,

• mekkora adatkeret érhető el,

• milyen roamingfeltételek tartoznak hozzá,

• milyen sebességgel használható a mobilnet,

• milyen extrák vásárolhatók hozzá külön.

Aki a régi, extrákkal telepakolt csomagokat keresi, ma már külön opciók formájában találja meg őket — külön díjért.

The post Csendes átrendeződés a magyar mobilpiacon – egyszerűsödő díjcsomagok, háttérbe szoruló extrák appeared first on digitrendi.hu.

A bejelentések meghatározó része nem meglepő módon a mesterséges intelligenciához kapcsolódik, ráadásul nem alkalmazás-, hanem hálózati és infrastruktúra-szinten. Ez már nem „AI a szolgáltatásban”, hanem AI a hálózat gerincében.

AI a telefonhívásban – a beszélgetés új rétege

A Magenta AI Call Assistant világpremierként mutatkozott be. A megoldás lényege, hogy az AI valós időben, alkalmazás letöltése vagy speciális eszköz nélkül válik a hívás részévé.

Élő tolmácsolás, automatikus összefoglalás, foglalások intézése, űrlapkitöltés – mindez a hívás kontextusában. A fejlesztés az ElevenLabs együttműködésével zajlik, és elsőként Németországban indul. A következő 12 hónapban 50 nyelv támogatása a cél, információink szerint az a terv, hogy minden európai nyelv ott legyen a támogatottak között.

A lépés jelentősége túlmutat a funkciókon: a Telekom a klasszikus voice szolgáltatást emeli AI-platformmá.

AI-szemüveg és a kéz nélküli asszisztencia

A RayNeo X3 Pro AI-szemüveg azt vizsgálja, hogyan léphet túl az AI az okostelefonon. A koncepció egyszerű: hangvezérelt, vizuális környezetfelismerésre képes digitális asszisztens, amely a látómezőbe vetít információkat.

Ez nem pusztán eszközbemutató, hanem annak tesztje, hogyan alakulhat a felhasználói felület a mobil utáni korszakban.

Az okostelefon mint digitális mesterkulcs

A Magenta Security Mobile.ID a Bluetooth és NFC-alapú digitális azonosítást emeli új szintre. A mobil fizikai kulcsokat, intelligens kártyákat és bizonyos azonosítási funkciókat válthat ki. A megoldás elsőként a Samsung-eszközökön jelenik meg az európai üzleti ügyfelek számára.

A hangsúly itt a digitális szuverenitáson és az AI-rendszerek védelmén van – különösen az autonóm ügynökök korszakában, ahol a deepfake- és rendszermegtévesztési támadások valós kockázatot jelentenek.

AI a hálózatban: önjavító infrastruktúra

A MINDR nevű multi-agent rendszer a Google Clouddal együttműködésben készült. A Gemini modellekre épülő AI-ügynökök prediktíven figyelik a hálózati anomáliákat, és még azelőtt reagálnak, hogy az ügyfelek érzékelnék a problémát.

Ez újabb lépés az autonóm, önoptimalizáló hálózat felé.

Ezzel párhuzamosan a Telekom 6G Innovation HUB-ot indított a T-Mobile US-szel közösen, ahol a 6G-t már eleve AI-alapú rendszerként tervezik. A cél: autonóm hálózatok, biztonságos érzékelés és a fizikai AI infrastruktúrájának megalapozása.

Kvantum-teleportáció élő optikai hálózaton

A DT fejlesztő bázisa a T-Labs és a Qunnect 30 kilométeren, kereskedelmi optikai hálózaton demonstrált kvantum-teleportációt. A 90%-os pontosságú adatátvitel mérföldkő a kvantuminternet felé.

Ez a bejelentés azt jelzi: a Telekom nemcsak az AI, hanem a poszt-klasszikus hálózati technológiák irányába is aktívan mozdul.

Starlink: a „Network Everywhere” stratégia új rétege

Az európai piacra ható egyik legjelentősebb bejelentés a Starlinkkel kötött partnerség.

A Deutsche Telekom 2028-tól várhatóan mintegy tíz európai piacon – talán köztük lehet a magyar piacvezető Magyar Telekom is – direct-to-device műholdas mobilkapcsolatot épít ki.

A rendszer:

• közvetlenül az okostelefonokhoz kapcsolódik,

• automatikusan aktiválódik földi lefedettség hiányában,

• adat-, hang- és üzenetszolgáltatást biztosít,

• Starlink MSS spektrumon működik.

Ez az első ilyen jellegű európai együttműködés a Starlink V2 generációs technológiájával.

Stratégiai értelemben ez három dolgot jelent:

1. Lefedettségi „fehér foltok” zárása

2. Katasztrófahelyzetekben nagyobb hálózati ellenálló képesség

3. A földi és műholdas hálózat integrációja egy egységes „Everywhere Network” modellbe

A műholdas kapcsolat ezáltal az eddigi felfogással ellentétben nem a földi hálózat helyettesítője, hanem annak kiterjesztése lesz.

Digitális szuverenitás és AI-infrastruktúra

A Deutsche Telekom a közelmúltban Münchenben, az NVIDIA-val közösen nyitotta meg az Industrial AI Cloudot, amely Európa egyik legjelentősebb mesterséges intelligencia infrastruktúrája, és hatalmas számítási teljesítményt, illetve teljes adatfelügyeletet biztosít az európai vállalkozások számára.

Az új „Business Cloud” szolgáltatás a kis- és középvállalkozások, valamint a köz- és magánszféra nagyvállalatai számára kínál szuverén, nagy teljesítményű, felhőalapú és AI-kompatibilis helyi adatközponti infrastruktúrát, a European Edge Continuum pedig az első határokon átnyúló, zökkenőmentes együttműködést biztosító, összekapcsolt edge felhőinfrastruktúra.

The post AI a gerinchálózatban: a Deutsche Telekom újrarajzolja a távközlési infrastruktúra térképét appeared first on digitrendi.hu.