A mostani bejelentés tehát nem egyszerűen egy újabb hálózatfejlesztési mérföldkő. A Telekom bejelentése szerint az országos 5G SA hálózat kiépítésével lezárult a hálózati előkészítés egy fontos szakasza, a Samsung Galaxy S25 és a Xiaomi 15 készülékcsalád tagjaival elvégzett sikeres white labelling teszt pedig azt igazolta, hogy a hálózati képességek és a vizsgált készülékek stabilan együttműködnek. A vállalat további gyártókkal is bővítené a kompatibilis készülékek körét.

Mi az 5G SA, és miért fontos?

Az 5G SA lényege, hogy az eddig széles körben használt 5G NSA-val ellentétben már nem a meglévő 4G maghálózatra támaszkodik, hanem önálló 5G maghálózattal működik. A különbség a felhasználó számára első pillantásra nem feltétlenül látványos, a szolgáltató számára azonban jóval nagyobb mozgásteret jelent. Az önálló 5G infrastruktúrára építve alacsonyabb késleltetésű, jobban priorizálható és eltérő igényekhez igazítható szolgáltatások alakíthatók ki.

Nem csak a sebességről szól

Ez azért fontos, mert az 5G SA értelme nem merül ki abban, hogy ugyanazon a telefonon esetleg még gyorsabb lesz a mobilinternet. A technológia egyik fontos képessége a hálózati szeletelés, amely lehetővé teszi, hogy ugyanazon fizikai mobilhálózaton belül egy adott szolgáltatás vagy ügyfélcsoport számára elkülönített, meghatározott prioritású hálózati erőforrás álljon rendelkezésre.

Egy ipari alkalmazásnál például nem pusztán a nagy sebesség lehet fontos, hanem a kiszámítható késleltetés, a rendelkezésre állás és a biztonság is. A Telekom szerint az 5G SA éppen az ilyen speciális felhasználási esetekhez teremthet rugalmasabb hálózati alapot.

A technológia ügyféloldali előnye ezért inkább a válaszidőben, a megbízhatóságban és az új szolgáltatások lehetőségében jelenhet meg, mintsem önmagában egy újabb sebességrekordban. Az alacsonyabb késleltetés például az interaktív alkalmazásoknál, játékoknál vagy videókommunikációban lehet érzékelhető, üzleti és ipari környezetben pedig ennél jóval nagyobb jelentősége lehet. Az 5G SA a VoNR, vagyis az 5G hálózaton megvalósuló hanghívás technológiai alapját is megteremti.

Európában még messze nem általános

Hogy mennyire új még ez a technológia Európában, azt jól mutatják a friss adatok. Az Európai Bizottság 2026-os 5G Observatory jelentése szerint az EU-ban az 5G SA bázisállomások az összes mobil bázisállomás 20,9 százalékát tették ki, miközben az uniós 5G-kiépítés továbbra is döntően NSA-alapú. Ugyanebben a jelentésben az is szerepel, hogy 2025 negyedik negyedévében az európai 5G-felhasználók mindössze mintegy 2,8 százaléka kapcsolódott SA-hálózaton.

A két szám első látásra ellentmondásosnak tűnhet, valójában két külön dolgot mér. A 20,9 százalék a kiépített infrastruktúrára, a 2,8 százalék pedig a tényleges használatra utal. Vagyis az SA-hálózatok kiépítése már jóval előrébb jár, mint az olyan készülékek és szolgáltatások elterjedése, amelyek ténylegesen használják is az önálló 5G infrastruktúrát.

Az európai felzárkózás ugyanakkor már megindult. Az Ookla adatai szerint az európai 5G SA-kapcsolatok aránya 2024 negyedik negyedéve és 2025 negyedik negyedéve között 1,1 százalékról 2,8 százalékra nőtt. A gyorsulásban Ausztria, Spanyolország, az Egyesült Királyság és Franciaország járt élen. Az európai SA-hálózatokon mért medián letöltési sebesség 205 Mbps volt, ami 45 százalékkal haladta meg az NSA-hálózatokon mért értéket, bár az eredményeket a rendelkezésre álló spektrum és a hálózat terheltsége is jelentősen befolyásolja.

A Telekomnál már a szolgáltatásépítés következik

A Magyar Telekom számára ezért most az egyik legfontosabb feladat lehet, hogy az infrastruktúra képességeiből tényleges szolgáltatást építsen. A júniusi interjúban Nagy Péter éppen erről beszélt: a Telekom 5G SA hálózata technológiai oldalról már akkor is lényegében bevetésre kész volt, a kérdés inkább az volt, milyen felhasználási esetek teremtenek valódi értéket.

Példaként említette, hogy a Deutsche Telekom csoporton belül Görögországban az ügyfél kérésére nagyobb adatátviteli teljesítményt biztosító szolgáltatás működik, Németországban pedig dedikált hálózati szeletet használhatnak az arra regisztráló ügyfelek.

A vállalati és ipari oldalon ennél is kézzelfoghatóbb lehet az 5G SA szerepe. A műszaki vezérhelyettes már a júniusi interjúban arról beszélt, hogy vállalati környezetben működnek hálózatszeletelésre épülő megoldások, például nagy rendezvényeken, egyes fizetési szolgáltatásoknál, illetve autóipari környezetben privát mobilhálózatok formájában. Az autonóm és erősen automatizált gyártási rendszereknél pedig éppen az alacsony késleltetés és a kiszámítható működés lehet az 5G SA egyik legfontosabb előnye.

A mostani készülékteszt ebből a szempontból egy újabb, kevésbé látványos, de fontos lépcső. Hiába áll rendelkezésre ugyanis az országos 5G SA hálózat, ha a mobilkészülék és a hálózat nem működik megfelelően együtt.

A Telekom, a Samsung és a Xiaomi közös white labelling tesztje éppen ezt a kompatibilitást vizsgálta, a sikeres validáció pedig megteremti a technológiai alapot ahhoz, hogy a későbbiekben kereskedelmi szolgáltatások is épülhessenek az 5G SA képességeire.

A folyamat tehát a nyár elejéhez képest láthatóan továbblépett: akkor még elsősorban arról szólt a kérdés, hogy mikor és milyen formában lehet értelme az 5G SA bevezetésének, mostanra pedig az országos hálózat és az első készülékek validációja is elkészült. A következő nagy kérdés már nem az, hogy technológiailag képes-e rá a Telekom, hanem az, hogy mikor és milyen ügyfélajánlatokban jelenik meg mindez a gyakorlatban.

The post Országosan kiépült a Telekom 5G SA hálózata, már készülékeket is teszteltek rajta appeared first on digitrendi.hu.

A Magyar Telekom vezetékes hálózata a 2026 első félévére vonatkozó Ookla Speedtest-mérések alapján ismét elnyerte a „Leggyorsabb Vezetékes Hálózat” és a „Legjobb Vezetékes Hálózat” díját Magyarországon. A vállalat egymást követő második mérési időszakban végzett az élen mindkét kategóriában.

A két elismerés azonban érdekesebb annál, mint hogy újabb elismerés került a Telekom díjgyűjteményébe. Már az elnevezésekből is látszik ugyanis, hogy a „leggyorsabb” és a „legjobb” nem feltétlenül ugyanazt jelenti. Az pedig még érdekesebb, hogy az Ookla a mobilhálózatok európai összehasonlításában már egy harmadik szempontot, a Network Consistencyt, vagyis a hálózati teljesítmény konzisztenciáját is külön vizsgálja.

Mitől jó ma egy hálózat?

A sebesség természetesen továbbra is alapvető szempont. Az Ookla „Leggyorsabb Vezetékes Hálózat” díja a Speed Score alapján születik, amely nem önmagában csak a letöltési sebességet veszi figyelembe, hanem többek között a le- és feltöltési teljesítményt, valamint a terhelés alatti késleltetést is. A Magyar Telekom esetében a 2026 első és második negyedévének mérései alapján 70,43 lett a Speed Score, a medián letöltési sebesség 316,67, a feltöltési pedig 101,32 Mbps volt.

A „Legjobb Vezetékes Hálózat” díj mögött már másfajta megközelítés áll. Az Ookla Connectivity Score-ja az általános felhasználói élményt próbálja megragadni, olyan tényezők figyelembevételével, mint a sebesség, a késleltetés és a mindennapi használat során tapasztalt teljesítmény, például webböngészés vagy videostreaming közben. A 2026 első félévében gyűjtött több mint 51 millió teszt alapján a Telekom Connectivity Score-ja 79,06 lett.

Vagyis már ugyanazon hálózat esetében sem feltétlenül ugyanazt a kérdést teszi fel a mérés. Az egyik arra keresi a választ, hogy milyen teljesítményre képes a hálózat, a másik pedig arra, hogy milyen felhasználói élményt tud ebből nyújtani.

A magyarországi vezetékes hálózatok összehasonlításánál ugyanakkor érdemes egy módszertani sajátosságot is figyelembe venni. A Yettel ugyanis csak 2026 júliusában indította el saját vezetékes, optikai HiperNet szolgáltatását a 2Connect nagykereskedelmi infrastruktúráján, így a január–júniusi Ookla-időszakban még nem volt jelen a vezetékes piacon ebben a formában. (A vállalat korábban is kínált otthoni internetet, az OtthonNet azonban mobilhálózaton működött.)

A különbség a mobilhálózatoknál még látványosabban jelenik meg.

Az Ookla 2026 első félévére készült európai Mobile Network Consistency Reportja már kifejezetten azt vizsgálja, hogy a mobilhálózatok mennyire megbízhatóan hozzák az elvárt teljesítményt. A jelentés milliós nagyságrendű, fogyasztók által indított Speedtest-mérésekre épül, és nem a legmagasabb elérhető sebességet keresi, hanem azt, hogy a mérések mekkora részében teljesül egyszerre egy meghatározott letöltési és feltöltési küszöb.

Ez a küszöb az Ookla 2026 első félévi elemzésében 50 Mbps letöltés és 10 Mbps feltöltés. A Network Consistency azt mutatja meg, hogy az adott szolgáltató mérési mintáinak mekkora hányada éri el vagy haladja meg mindkét értéket. A számítás minden technológiát együtt kezel, és az elemzés a január–júniusi időszakra vonatkozik.

A különbség szemléletes. Egy hálózat lehet nagyon gyors egy adott pillanatban vagy egy adott helyen, de ettől még nem biztos, hogy ugyanazt a teljesítményt biztosítja újra és újra. A sebesség azt mutatja meg, mire képes a hálózat. A konzisztencia azt, hogy ebből mennyit kap meg a felhasználó rendszeresen.

Az Ookla európai listájának élén 2026 első félévében a Telekom Germany végzett 73,3 százalékos Network Consistency értékkel. Dobogós még a Telekom Slovakia 71,8, és a Yettel Bulgaria 70,7, tőle nem sokkal lemaradva a negyedik a Telia Denmark 70,2 százalékkal.

Az első öt szolgáltató között kevesebb mint öt százalékpont a különbség, ami az Ookla értelmezése szerint arra utal, hogy az 50/10 Mbps-os küszöb megbízható teljesítése a vezető európai hálózatoknál egyre inkább alapelvárássá válik.

Készülni kell az AI-jelentette újabb leterhelésre

Az is jól látszik, hogy a hálózatok használata közben egyre kevésbé egyetlen alkalmazás adatforgalmáról van szó. A videostreaming, a videóhívások, a felhőbe történő fotó- és videómentés, a valós idejű navigáció és az AI-alapú hangasszisztensek, illetve ügynökök akár párhuzamosan is használhatják ugyanazt a kapcsolatot. Az Ookla szerint a fejlett európai mobilpiacokon ezért a hangsúly a lefedettség további növelése mellett egyre inkább a hálózati kapacitásra és a teljesítmény konzisztenciájára kerül.

Ráadásul az AI újfajta terhelést is hozhat a hálózatokba. Az Ookla szerint például az interaktív videós AI-modellek terjedése a feltöltési oldalon is növelheti az igényeket. Az 50 Mbps letöltési és 10 Mbps feltöltési küszöböt úgy választották meg, hogy egyebek mellett elegendő legyen HD-streaminghez, élő videóhíváshoz és háttérben futó alkalmazásokhoz, miközben maradjon némi feltöltési tartalék az olyan interaktív alkalmazások számára is, mint a hangalapú AI vagy a videóhívás.

A megbízható teljesítmény a vezetékes hálózatoknál is alapelvárás kell, hogy legyen

Közben a vezetékes hálózatoknál is látható, hogy a verseny már nem egyszerűen arról szól, ki tud nagyobb letöltési sebességet kínálni. A Magyar Telekom például 2026 első felében 170 ezer új gigabitképes hozzáférési ponttal bővítette hálózatát, így országszerte már több mint 4,2 millió ilyen hozzáférési pont áll rendelkezésre. A fejlesztés célja a vállalat közlése szerint az, hogy az egyre növekvő adatforgalom mellett is stabil, gyors és megbízható kapcsolat legyen elérhető.

És éppen ebben lelhető fel a lényeg. A hálózatok fejlődésével a „jó” hálózat fogalma is változik. A sebesség továbbra is fontos, de mellé felzárkózik a késleltetés, a mindennapi felhasználói élmény, a lefedettség és – különösen a mobilhálózatoknál – az, hogy a hálózat mennyire kiszámíthatóan képes hozni az elvárt teljesítményt.

Vagyis a hálózatok versenyében lassan nem az lesz a legérdekesebb kérdés, hogy ki tudja a legnagyobb sebességmutatót kiírni, hanem az, hogy ki tudja azt a teljesítményt a legtöbbször valódi használat közben is biztosítani.

The post Már nem az a kérdés, milyen gyors a távközlési hálózat appeared first on digitrendi.hu.

Nem feltétlenül azért használunk egyre több mobilinternetet külföldön, mert többet utazunk. Sőt: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb Mobilpiaci Jelentése szerint a magyarok külföldön töltött ideje 2025-re már enyhén csökkent, miközben az egy külföldön töltött napra jutó mobilinternet-forgalom 2022 és 2025 között 0,6 GB-ról 1,1 GB-ra emelkedett. Ez csaknem 90 százalékos növekedés három év alatt.

A külföldi mobilhasználat tehát egyre inkább az adatforgalomról szól. A roaming mobilinternet-forgalom 2023-ban 51 százalékkal, 2024-ben 32 százalékkal, 2025-ben pedig további 16 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Eközben a barangoló hanghívások mennyisége 2025-ben már 3 százalékkal csökkent.

Mindez azért is érdekes, mert közben egyre több olyan nemzetközi utazási eSIM-szolgáltatás jelent meg, amely egyszerű, gyorsan aktiválható és sok esetben a hagyományos roamingnál kedvezőbb árú mobilnetet ígér.

Ahogy korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, az Ookla elemzése szerint ugyanaz a helyi hálózat és akár ugyanaz az 5G-kijelzés sem feltétlenül jelent ugyanakkor azonos hálózati élményt a travel eSIM használójának.

De mit gondolnak erről a hazai mobilszolgáltatók?

Az Ookla friss elemzése kapcsán megkerestük a három magyarországi operátort, és ugyanazokat a kérdéseket tettük fel nekik: kínálnak-e saját utazós eSIM-et, terveznek-e ilyen szolgáltatást, hogyan látják a travel eSIM-ek piacának fejlődését, és mennyire lehet a hálózati minőség versenyelőny ezen a területen.

A válaszok alapján pedig meglehetősen jól kirajzolódik: ahány operátor, annyi megközelítés.

A Telekom szerint nemcsak az ár számít

A három szolgáltató válaszai közül a Magyar Telekomé mutatja a legösszetettebb képet az utazós eSIM-piacról. Érdekes módon a vállalatnak már most is van eSIM-képes Travel SIM-je, ám ezt a Magyarországra érkező külföldi turistáknak és üzleti utazóknak kínálja. A magyar ügyfelek külföldi adatforgalmát ezzel szemben továbbra is a meglévő roamingmegoldásokkal és EU-n kívüli netbővítő opciókkal kezeli.

A Travel SIM két csomagban érhető el: a Travel 20 GB tíz napig érvényes, és belföldön, valamint EU-s roamingban használható adatkeretet biztosít, míg a Travel 100 GB harminc napig érvényes, ebből 100 GB belföldön, 65 GB pedig EU-roamingban használható.

A Travel SIM fizikai SIM-ként és eSIM-ként is igényelhető, az ajánlat azonban a jogszabályi előírások miatt külföldi ügyfelek számára csak személyesen, a Telekom üzlethálózatában érhető el.

A Telekom ugyanakkor nem tekinti egyszerűen múló divatnak a travel eSIM-ek terjedését. A szolgáltató szerint az utazós eSIM egy dinamikusan fejlődő, kiegészítő piac, amelynek vonzerejét jelenleg elsősorban az ár, a lefedettség és a teljesen digitális vásárlási, illetve aktiválási folyamat adja.

A hagyományos operátorok előnye ugyanakkor a közvetlen hálózati jelenlét, a megbízhatóság, a biztonság és az ügyfélszolgálati háttér lehet. A Telekom szerint ahogy a piac érik és a felhasználók tapasztaltabbá válnak, a hálózati minőség és a felhasználói élmény egyre inkább kulcsfontosságú versenyelőnnyé válhat.

Ez pedig már túlmutat azon, hogy egy adott eSIM-csomag hány gigabájtot kínál és mennyiért.

Nem mindegy, hol lép ki az adat az internetre

A Telekom válaszának egyik legérdekesebb része éppen az a technikai háttér, amelyet az utazók a mindennapi használat során többnyire nem is érzékelnek.

A szolgáltató szerint a független travel eSIM-ek esetében a külföldi felhasználó adatforgalma gyakran nem helyben lép ki az internetre helyi IP-címmel, hanem egy harmadik országban található szerverhez továbbítják.

Ez növelheti a késleltetést és lassíthatja a válaszidőt. Vagyis két, látszólag hasonló mobilinternet-kapcsolat között a felhasználói élmény akkor is eltérhet, ha a kijelzett térerő és az elméleti hálózati sebesség alapján nem lenne nyilvánvaló különbség.

A Telekom szerint ezzel szemben a saját roamingmegoldásaik, illetve a helyben vásárolt Travel SIM-ek közvetlenül a helyi prémium hálózaton realizálódnak. Szerintük ez hosszabb távon stabilabb és jobb hálózati minőséget, illetve sebességet eredményezhet.

Ez azért lehet fontos szempont, mert az utazós eSIM-ek versenyében a felhasználó elsősorban az árat és az adatkeretet látja. A hálózati útvonalat, a késleltetést vagy azt, hogy pontosan hol történik az internetes adatforgalom kilépése, már jóval kevésbé.

Pedig egy videóhívásnál, navigációnál, felhőszolgáltatás használatakor vagy akár egy online munkafolyamatban ezek is meghatározhatják, mennyire érezzük gyorsnak és stabilnak a kapcsolatot.

A Yettel már saját travel eSIM-et is kínál

A Yettel válasza más irányt mutat. A szolgáltató egyértelműen úgy látja, hogy az utazós eSIM-piac fejlődik, és saját roamingajánlatát is versenyképesen kívánja tartani.

A Yettel ugyanakkor a turisták számára már konkrét travel eSIM-megoldást is kínál.

A szolgáltató ezt adattartalmú, azonnal letölthető eSIM-ként határozza meg: olyan digitálisan aktiválható, jellemzően előre fizetett, ország- vagy régióalapú mobiladat-termékként, amely rövid távú nemzetközi utazáskor biztosít hálózati hozzáférést fizikai SIM-kártya cseréje nélkül.

A Magyarországra érkező turisták háromféle lehetőség közül választhatnak. Két eSIM-csomag korlátlan nettel kifejezetten rövid tartózkodásra, például egy hosszú hétvégére vagy egy hétre szól, míg egy harmadik változat hosszabb, akár harmincnapos itt-tartózkodásra készült.

Az eSIM-eket már otthon, indulás előtt is aktiválhatják, így Magyarországra érkezve azonnal használhatják a Yettel hálózatát.

A Yettel szerint a saját roamingmegoldásának egyik előnye éppen az, hogy az ügyfélnek nem kell külön eSIM-et aktiválnia: a roamingcsomagok a meglévő SIM-kártyával használhatók. A szolgáltató a nagykereskedelmi roamingmegállapodásain keresztül igyekszik a lehető legjobb minőségű hálózatokat biztosítani ügyfeleinek.

Vagyis a Yettel megközelítésében a travel eSIM és a hagyományos roaming nem feltétlenül egymás ellenfelei. Inkább két különböző használati helyzetre adott megoldások.

A One egyelőre nem látja, hogy ez átrendezné a piacot

A One válasza mindkettőtől eltér.

A vállalat jelenleg nem kínál kifejezetten utazási célra szánt eSIM-et, miközben szolgáltatásai a világ legtöbb országában elérhetők. A One szerint a magas roamingköltségű országokban a lakossági utazók jellemzően helyi feltöltőkártyát vásárolnak, amelyet a szolgáltató általában a legkedvezőbb megoldásnak tart.

Arra a kérdésre, hogy terveznek-e saját travel eSIM-et, a vállalat egyelőre nem kívánt válaszolni.

A piaci fejlődés megítélésében azonban még markánsabb a különbség: a One figyelemmel kíséri ugyan az utazós eSIM-ek piacát, de jelenleg nem tapasztal olyan változást ügyfelei roaminghasználati szokásaiban, amely érdemben befolyásolná szolgáltatásait.

A travel eSIM-eket ezért jelenleg nem tekintik olyan tényezőnek, amely jelentős hatással lenne a hagyományos mobilszolgáltatói működésre.

Az Ookla által vizsgált hálózati teljesítménykülönbségekkel kapcsolatban pedig a One nem kívánt állást foglalni, mivel ezt a területet jelenleg nem vizsgálják külön.

Három szolgáltató, háromféle stratégia

A válaszokból így három meglehetősen eltérő megközelítés rajzolódik ki.

A Telekom a hálózati minőséget, a megbízhatóságot és a felhasználói élményt állítja a középpontba. Nem vitatja a travel eSIM-ek létjogosultságát, sőt a piac fejlődésével számol, de arra is felhívja a figyelmet, hogy az olcsó adatcsomag önmagában nem feltétlenül garantálja ugyanazt a hálózati élményt.

A Yettel már konkrét travel eSIM-termékkel van jelen, miközben saját roamingmegoldásait is versenyképes alternatívaként kezeli. Náluk az új és a hagyományos modell egymás mellett él.

A One egyelőre kivár. Nem lát olyan ügyfélszokás-változást, amely miatt a travel eSIM-eknek jelentős szerepet tulajdonítana a hagyományos mobilszolgáltatói működésben.

A három álláspont azért is érdekes, mert közben a magyarok külföldi mobilhasználata egyértelműen változik.

Egyre több adat kell, nem feltétlenül több utazás

Az NMHH adatai alapján a roaminghasználat erősen szezonális: az adat- és hangforgalom egyaránt a júliustól szeptemberig tartó harmadik negyedévben a legmagasabb. A nyári kiugrás azonban az adatforgalomnál különösen látványos: a vizsgált négy év átlagában a harmadik negyedéves roamingadat-forgalom 64 százalékkal haladta meg az első negyedévit.

Közben az egy külföldön töltött napra jutó adatforgalom 0,6 GB-ról 1,1 GB-ra emelkedett 2022 és 2025 között, miközben a külföldön töltött idő növekedése megállt, majd enyhe csökkenés következett.

Ez azt jelenti, hogy a kérdés már nem pusztán az, hogyan maradjunk elérhetők külföldön, hanem egyre inkább az, hogyan biztosítsunk megfelelő mennyiségű és minőségű mobiladatot.

Ebben pedig a travel eSIM-eknek valóban lehet helyük.

Akkor most melyiket válasszuk?

A válasz továbbra sem az, hogy mindenkinek ugyanazt.

Egy rövid külföldi út, több országot érintő utazás vagy intenzív adatforgalom esetén egy független travel eSIM kényelmes és sokszor költséghatékony megoldás lehet. Különösen akkor, ha az utazó elsősorban mobilinternetet használ, és nem fontos számára a hagyományos hang- és SMS-szolgáltatás.

A hazai szolgáltató roamingja akkor lehet kényelmesebb, ha fontos a megszokott telefonszám, a hívások és SMS-ek használata, illetve az, hogy ne kelljen külön eSIM-et vásárolni és beállítani.

Hosszabb külföldi tartózkodás esetén pedig továbbra is érdemes számításba venni a helyi SIM-kártyát is, különösen akkor, ha a lehető legalacsonyabb költség az elsődleges szempont.

Az utazós eSIM tehát nem egyszerűen a roaming leváltására született.

Inkább újabb választási lehetőség egy olyan piacon, ahol az adatforgalom folyamatosan nő, és ahol a jövőben valószínűleg nemcsak az lesz a kérdés, mennyibe kerül egy gigabájt, hanem az is, hogy milyen hálózati minőséget és milyen felhasználói élményt kapunk érte.

The post Utazós eSIM: ahány operátor, annyi válasz – mi közben egyre többet netezünk külföldön is appeared first on digitrendi.hu.

A Magyar Telekom első féléves eredményjelentése ezúttal sem csak a pénzügyi teljesítményről szól. A számok mögött kirajzolódik a hosszabb távú stratégia: a vállalat tovább gyorsította hálózatfejlesztéseit, bővítette gigabitképes infrastruktúráját, közelebb került a szinte teljes országos 5G lefedettséghez, miközben lezárt egy fontos technológiai korszakot a 2G hálózat forgalmának átterelésével. Mindezt stabil pénzügyi eredmények és tovább növekvő ügyféligények mellett valósította meg.

A hálózat maradt továbbra is a növekedés motorja

Az év első hat hónapjában a Magyar Telekom 170 ezer új gigabitképes hozzáférési ponttal bővítette vezetékes hálózatát, így országszerte már több mint 4,2 millió végponton érhető el a gigabitképes szolgáltatás. Ezzel párhuzamosan a lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettség 88 százalékra emelkedett, miközben a vállalat továbbra is tartja az év végére kitűzött 99 százalékos célját.

Legalább ennyire fontos mérföldkő volt a 2G rádiós hálózat forgalmának sikeres átterelése a Yettel infrastruktúrájára. A régebbi technológia fokozatos kivezetésével felszabaduló frekvenciák pedig a 4G és az 5G hálózat további fejlesztését szolgálhatják, vagyis a modernizáció nemcsak új beruházásokat, hanem a meglévő erőforrások hatékonyabb felhasználását is jelenti.

Ez jól illeszkedik ahhoz a hosszabb távú technológiai irányhoz, amelyről Nagy Péter, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese korábban a Digitrendinek adott interjúban is beszélt. Akkor úgy fogalmazott: a jövő távközlési hálózatai egyre inkább intelligens, automatizált rendszerekké válnak, amelyek működését már mesterséges intelligencia is támogatja. A mostani fejlesztések ennek az átalakulásnak újabb kézzelfogható állomásai.

Az ügyfelek is követik a technológiai váltást

A fejlesztések az előfizetői oldalon is visszaköszönnek. Az optikai szélessávú előfizetések száma egy év alatt 10,3 százalékkal 1,1 millióra nőtt, miközben az IPTV-előfizetések száma 2,9 százalékkal bővült. A mobil SIM-kártyák darabszáma elérte a 6,6 milliót.

Még látványosabb a mobilinternet használatának növekedése: egy ügyfél átlagosan már havi 16,5 gigabájt adatot használ fel, ami 20,7 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. Ez jól mutatja, hogy a hálózatfejlesztések mögött valós ügyféligény áll, miközben az egyre nagyobb adatforgalom folyamatos kapacitásbővítést is megkövetel.

Stabil pénzügyi háttér a fejlesztések mögött

A működési eredmények a pénzügyi mutatókban is megjelentek. A Magyar Telekom első féléves összbevétele 481,4 milliárd forint volt. A bruttó eredmény 311 milliárd forintra emelkedett, ami 2,3 százalékos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. Az EBITDA AL 202,2 milliárd forintot ért el, 1,6 százalékkal haladva meg a tavalyi szintet, míg a módosított adózott eredmény 113,7 milliárd forintra nőtt, ami 2,9 százalékos éves emelkedésnek felel meg. A vállalat ezek alapján megerősítette a 2026-ra korábban kitűzött céljait.

A Telekom első féléve számokban

• Új gigabitképes hozzáférési pont: 170 ezer

• Gigabitképes végpontok száma: több mint 4,2 millió

• Kültéri 5G lefedettség: 88%

• Mobil SIM-kártyák száma: 6,6 millió

• Optikai előfizetők: 1,1 millió (+10,3%)

• IPTV-előfizetők: 1,4 millió (+2,9%)

• Átlagos havi mobiladat-felhasználás: 16,5 GB (+20,7%)

• Összbevétel: 481,4 milliárd forint

• Bruttó eredmény: 311 milliárd forint (+2,3%)

• EBITDA AL: 202,2 milliárd forint (+1,6%)

The post A hálózatfejlesztés diktálta a tempót a Telekom idei első félévében appeared first on digitrendi.hu.

Az Opensignal április eleje és június vége között vizsgálta a magyarországi vezetékes és vezeték nélküli otthoni internetszolgáltatásokat. A mérések a felhasználók valós hálózati élményén alapulnak, vagyis nem laboratóriumi körülmények között, hanem a mindennapi használat során gyűjtött adatokból készültek.

A vezetékes internetes mezőnyben a Telekom mind az öt vizsgált kategóriában – letöltési sebesség, feltöltési sebesség, videós élmény, kapcsolat megbízhatósága és állandó minősége – megszerezte az első helyet. Az összesített eredmények ugyanakkor azt is megmutatják, hogy a hazai piac jóval árnyaltabb annál, mint amit első pillantásra a győztesek listája sugall.

A jelentés egyik váratlan meglepetése: a TARR felzárkózása

A mérés egyik legérdekesebb fejleménye a regionális szolgáltatóként ismert TARR teljesítménye. Bár piaci részesedése jóval kisebb a piac legnagyobb szereplőinél, a kapcsolat minőségét mérő mutatókban már felveszi velük a versenyt.

Különösen a megbízhatósági eredmények figyelemreméltók: míg a Telekom 650 ponttal egyértelműen vezet, a One 568, a TARR pedig 566 pontot ért el, vagyis lényegében azonos szinten teljesítettek. Az Opensignal statisztikai értékelése szerint a két szolgáltató között ebben a kategóriában nincs érdemi különbség.

Amit a friss mérések mutatnak

A Telekom továbbra is kiemelkedik a mezőnyből, a TARR eredménye pedig azt jelzi, hogy a felhasználói élmény szempontjából nem kizárólag a legnagyobb országos szolgáltatók képesek magas színvonalat nyújtani. A kisebb, regionális hálózatok is versenyképesek lehetnek, különösen ott, ahol korszerű infrastruktúrára épülnek.

Nem csak a sebesség számít

A legtöbb internetszolgáltatást összehasonlító elemzés még mindig elsősorban a letöltési sebességre koncentrál. A mostani jelentés azonban jól mutatja, hogy ma már legalább ilyen fontos a kapcsolat állandó minősége és megbízhatósága.

Egy stabil internetkapcsolat nemcsak a videostreaming vagy az online játék során jelent előnyt, hanem a videókonferenciák, a felhőalapú munkavégzés vagy az egyre gyakoribb AI-alapú szolgáltatások használatakor is.

Külön utakon jár a vezetékes és a vezeték nélküli(FWA) internet

Az Opensignal külön értékelte a vezeték nélküli otthoni internetet (FWA) is. Ebben a kategóriában a Yettel három vizsgált mutatóban végzett az első helyen, ami jól mutatja, hogy az 5G-re épülő otthoni internet egyre versenyképesebb alternatívává válik. A jelentés ugyanakkor országos szinten továbbra is a vezetékes hálózatokat értékeli magasabbra.

Fontos megjegyezni, hogy a most közzétett eredmények még döntően a Yettel vezeték nélküli otthoni internetes szolgáltatására épülnek. A társaság időközben már megkezdte a 2Connect hálózatára épülő vezetékes szolgáltatásának bevezetését is, (erről itt írtunk részletesen) így a következő hasonló mérések várhatóan már egy átalakuló piaci helyzetet tükröznek majd.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A számok önmagukban keveset mondanak, ezért érdemes azt is megnézni, hogy melyik mérőszám milyen felhasználási helyzetben válik igazán fontossá.

• Letöltési sebesség: filmek, játékok, nagy fájlok letöltése.

• Feltöltési sebesség: felhőmentés, videóhívások, tartalomkészítés.

• Megbízhatóság: mennyire stabil a kapcsolat hosszabb használat során.

• Állandó minőség (Consistent Quality): milyen hosszú ideig biztosítja a hálózat a zavartalan online élményhez szükséges teljesítményt.

• Videós élmény: mennyire akadásmentes a streaming és az online videózás.

The post Új mérce szerint versenyeznek a hazai internetszolgáltatók appeared first on digitrendi.hu.

A 2G-kivezetés és a Yettel együttműködés

A 2G-hálózat lekapcsolásához az ügyfelek kiszolgálása a Yettel rádiós hálózatán keresztül valósul meg. Hogyan alakul eddig az együttműködés?

— Hosszú előkészítési és tesztelési folyamatot követően idén januárban indult el a 2G hang- és adatforgalom ütemezett átterelése a Yettel rádiós hálózatára.

Az ügyfeleink nagy többségének az átállás gyakorlatilag észrevétlen volt. Ahol problémát tapasztaltunk, vagy az ügyfelek jelezték, hogy nem működik például a kapunyitó, a távirányító, a riasztó, a liftes segélyhívó vagy akár a pénztárgép, ott minden esetet külön és kiemelten kezeltünk.

Sok ilyen rendszer még a 2G-korszak kezdetén épült ki, és akkor senki nem gondolta volna, hogy egyszer eljöhet az a pont, amikor ezt a technológiát kivezetjük. Több esetben a hálózati azonosítót beépítették az adott rendszerbe, ezért az átállás nem mindig volt automatikus, de az esetek többségében szoftveres megoldással kezelhető volt a probléma.

A folyamat ugyanakkor egy technológiai evolúció része is. Az új eszközök már IoT-képesek, ami azt jelenti, hogy távolról is felügyelhetők és vezérelhetők, így jóval több szolgáltatást és rugalmasságot kínálnak a korábbi generációknál.

Mikorra zárulhat le teljesen a 2G-forgalom átadása?

– Június közepén sikeresen megtörtént az utolsó területek átterelése is, június végével pedig teljesen átveszi a 2G rádiós forgalmat a partnerhálózat.

Az így felszabaduló 2G-frekvenciákat mire használja a Telekom? Hogyan áll a 2022-ben kivezetett 3G-s frekvenciák hasznosítása?

— Kezdjük a 3G-vel, mert ott egyszerűbb volt a helyzet. Jól látszott, hogy a technológia már nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy tovább javítsuk az ügyfélélményt. A 2G-re még szükség volt ahhoz, hogy a hanghívások mindenhol működjenek, a 4G viszont már elhozta az adatalapú hanghívásokat (VoLTE), valamint a jelentősen nagyobb adatátviteli sebességet, amely az 5G-ben teljesedett ki.

A 3G-hez használt frekvenciákat átrendeztük, és a 4G-, illetve az 5G-szolgáltatásokhoz csoportosítottuk át. A 2G esetében hasonló logikát követünk: a felszabaduló frekvenciákat a 4G- és az 5G-hálózat fejlesztésére fordítjuk. Ennek köszönhetően számos területen tovább javulhat a lefedettség és a hangszolgáltatások minősége is.

„A réz nyugdíjba vonulhat”

A vezetékes hálózati technológiákról szólva egy szakmai beszélgetésen nemrégiben azt mondta, hogy a réz hamarosan már nyugdíjba vonulhat, de a kábelnet még nem, mi az oka a megkülönböztetésnek?

– Hosszú távon az optika, a kábelnet és az FWA (Fixed Wireless Access) marad velünk. Ezek közül a legrégebbi technológia a kábelnet.

A végső célunk egyértelmű: minden ügyfelünket optikai hálózatra szeretnénk átmigrálni. Ezt a stratégiát korábban is többször megfogalmaztuk. Hosszú távon kizárólag optikai infrastruktúrában gondolkodunk.

A rézhálózat ugyanakkor már belátható időn belül kikerül a szolgáltatásaink közül. Új szolgáltatást réz alapon 2022. óta nem létesítünk, ahol pedig már rendelkezésre áll az optika, ott folyamatosan ösztönözzük az ügyfeleket az átállásra.

A rézhálózat kiváltásában jelentős szerepet játszhat az uniós finanszírozású DIMOP szélessávú fejlesztési program is, miközben saját beruházásokból tovább folytatjuk az optikai fejlesztéseket.

„A távközlés rendkívül tőkeigényes ágazat. Az elmúlt öt évben mintegy 300 milliárd forintot fordítottunk mobil- és vezetékes hálózataink fejlesztésére, emellett közel 170 milliárd forintot költöttünk frekvenciák meghosszabbítására és új spektrumok megszerzésére.”

Mindez annak a stratégiának a része, amelynek célja Magyarország digitalizációja.

Európában azok közé az országok közé tartozunk, ahol a gigabitképes hálózat elérhetősége kiemelkedően magas. A legfrissebb uniós felmérés alapján Magyarországon ez az arány meghaladja a 81 százalékot, miközben az európai uniós átlag 74 százalék körül alakul.

A hálózatunk jelentős része gigabitképes szolgáltatás nyújtására alkalmas, ezen belül is az optikai lefedettségünk már eléri a 60 százalékot.

Van-e már dátum mégis a kábelnetes DOCSIS-technológia kivezetésére, és jelenleg melyik verzió működik a Telekom hálózatán?

— A kábelhálózatunkon is kínálunk akár 1 Gbps letöltési sebességet. A technológia korlátját jelenleg elsősorban a feltöltési sebesség jelenti, amely a Telekomnál legfeljebb 50 Mbps, ugyanakkor ez ma is a piac egyik legjobb értéke.

Ami a technológiai hátteret illeti, jelenleg DOCSIS 3.1-es hálózatot üzemeltetünk. Ez nagyjából a koaxiális infrastruktúra jelenlegi képességeinek felső határát jelenti. A következő lépés vagy a DOCSIS 4.0 irányába történő fejlesztés vagy a hálózat optikai felülépítése lehet. Mi inkább az utóbbiban gondolkodunk, és azon dolgozunk, hogy a kábelhálózaton kapcsolódó ügyfelek optikai infrastruktúrára válthassanak.

Pedig néhány éve még sokan úgy gondolták, hogy a mobilhálózatok előretörésével a vezetékes technológiák háttérbe szorulnak, és a jövő kizárólag a cellás rendszereké lesz.

— Az optikai hálózatok fejlődése ráadásul még korántsem ért véget. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel(BME) közösen teszteltük az XGSPON technológiát, amely elméletileg akár 50 Gbps adatátviteli sebességre is képes.

Az emberek elképesztő mennyiségű adatot használnak otthon, ezért a technológia 10 gigabites változatát tavaly ősszel már élesítettük a hálózatunkon. Lakossági ügyfeleink számára jelenleg akár 4 Gbps letöltési sebességet kínálunk, míg az üzleti ügyfelek számára 8 Gbps szimmetrikus kapcsolat is elérhető.

A 8 Gbps-os szolgáltatás lakossági környezetben is rendelkezésre állhat, amint megjelenik rá a megfelelő ügyféligény.

Mikor jöhet el Magyarországon az 5G SA ideje?

A jelenlegi legmodernebb mobiltechnológia az 5G, ezen belül pedig a világ egyre inkább a 4G-alaphálózattól független 5G SA (Standalone) irányába mozdul. A Telekom vezetése ugyanakkor korábban úgy nyilatkozott, hogy ennek széles körű bevezetése egyelőre nem elsődleges cél. Ennek elsősorban költség-, vagy inkább üzleti okai vannak?

— Technológiai oldalról készen állunk rá, az 5G SA hálózatunk lényegében bevetésre kész, ugyanakkor folyamatosan vizsgáljuk azokat a felhasználási lehetőségeket és szolgáltatásokat, amelyek valódi többletértéket jelenthetnek az ügyfelek számára.

A Deutsche Telekom csoporton belül már vannak rá példák. Görögországban olyan szolgáltatás fut, amely az ügyfél kérésére nagyobb adatátviteli teljesítményt biztosít. Németországban pedig az erre regisztráló ügyfelek a hálózat egy dedikált szeletét használhatják.

Mindkét megközelítés érdekes számunkra, ezért dolgozunk azon, hogy a hálózat ilyen típusú felhasználási eseteket is támogasson.

„A kérdés inkább az, hogy a hazai piac digitális érettsége elérte-e már azt a szintet, ahol ezek a szolgáltatások szélesebb körben is értéket teremtenek.”

Ezek szerint az 5G SA jelenleg elsősorban az üzleti szegmensben jelenik meg?

— A hálózatszeletelés már ma is működik a vállalati szegmensben. Fesztiválokon vagy más nagy rendezvényeken például az üzleti ügyfelek nem feltétlenül a nyilvános mobilhálózatot használják, hanem annak egy dedikált szeletét.

Hasonló megoldásokat alkalmazunk egyes fizetési szolgáltatásoknál is, ahol a terminálok célzott hálózati erőforrásokat kapnak.

Az ipari környezetben szintén vannak működő példák. Több autóipari szereplőnél mi biztosítjuk a privát mobilhálózatokat. Ezeket már úgy alakítottuk ki, hogy az ügyfél igénye esetén az 5G SA képességeit is kihasználhassák.

Az autonóm és erősen automatizált gyártási környezetekben különösen fontos a rendkívül alacsony késleltetés és a kiszámítható működés. Az 5G SA ebben nyújt többletet, ezért a technológia ma már nem jelent korlátot az ilyen fejlesztések előtt.

Jelenleg ugyanakkor sok helyen még az emberi felügyelet és beavatkozás is része a folyamatoknak, ezért a teljesen autonóm működés felé vezető út még nem ért véget.

A 6G-től a műholdas kapcsolatokig

Az 5G sem terjedt még el világszerte a korábban vártnak megfelelő ütemben, miközben egyre többet hallani a 6G-ről. Készül már a Telekom a következő generációváltásra is?

— Jelenleg is zajlik a szabványosítás, vagyis annak meghatározása, hogy milyen protokollok és technológiai megoldások mentén épül majd fel az új generáció.

A Deutsche Telekom csoporton belül ugyanakkor már most komolyan foglalkozunk a témával. A T-Mobile US például azt vállalta, hogy a 2028-as Los Angeles-i olimpia idejére már 6G-szolgáltatást nyújt az Egyesült Államokban.

Vezetékes- és mobilhálózati fejlesztéseinkkel a jövő hálózatát építjük, a technológiai fejlődést és az ügyféligényeket is szem előtt tartva. A BME-vel közösen már most is működtetünk egy teszthálózatot, amelyen a 6G lehetséges alkalmazásait és működési modelljeit vizsgáljuk. Emellett azt is mérlegeljük, hogy miként kapcsolódhatunk be a szabványosítási folyamatokba.

A távközlésben régóta tartja magát az a vélekedés, hogy a páros generációk sikeresebbek és hosszabb életűek, mint a páratlanok. Mit gondol erről?

— Én ezt inkább szerencsés egybeesésnek tartom. A 2G a hangszolgáltatásokról szólt, a 4G az adatkommunikációról, az 5G pedig a sebességről és a válaszidő csökkentéséről.

A 6G esetében viszont már egy teljesen új korszak körvonalai rajzolódnak ki. Ez lehet az a technológia, amely az autonóm rendszerek és a mesterséges intelligencia által vezérelt hálózatok működését szolgálja ki.

Ugyanakkor még korai lenne pontosan megmondani, hogy a felhasználók számára milyen konkrét előnyöket jelent majd a 6G. Erre a kérdésre várhatóan csak a következő évtized elején kaphatunk egyértelmű választ.

A Telekom korábban műholdas televíziós szolgáltatást is nyújtott, időközben pedig megszületett a Deutsche Telekom és a Starlink műholdas együttműködése. Mit jelenthet ez a technológia a magyar piac számára?

— A Starlinkkel kötött megállapodás valóban izgalmas lehetőségeket nyit meg, ugyanakkor azt még vizsgáljuk, hogy Magyarországon mekkora szerepe lehet a szolgáltatásnak.

Földrajzi adottságaink miatt az ország nagy részén más technológiákkal is hatékonyan biztosítható a szélessávú internetelérés. A célunk az, hogy 2030-ra az ország 85-90 százalékát gigabitképes hálózattal érjük el, a fennmaradó területeken pedig az FWA-megoldások és a mobilhálózatok nyújtsanak megfelelő alternatívát. Idén év végére a lakosságszám-arányos kültéri 5G-lefedettségünk várhatóan eléri a 99 százalékot.

A műholdas kapcsolat ugyanakkor olyan helyeken jelenthet megoldást, ahol sem optikai, sem vezeték nélküli infrastruktúra nem építhető ki gazdaságosan. Ilyenek lehetnek például az elszigetelt ingatlanok vagy a nehezen megközelíthető területek.

Ezért fontosnak tartjuk, hogy ez a lehetőség is rendelkezésre álljon, ugyanakkor Magyarország földrajzi adottságai miatt a műholdas szélessáv várhatóan csak speciális esetekben jelent majd valódi alternatívát a vezetékes és mobilhálózati megoldások mellett.

A technológia ugyanakkor értékes kiegészítője lehet a jövő hálózati ökoszisztémájának ott, ahol más megoldások nem nyújtanak reális alternatívát.

Az AI már a Telekom mindennapi működésének része

A másik izgalmas és nagyon aktuális téma a mesterséges intelligencia. Mennyire van ez már jelen a cég életében? Milyen szerepet szánnak a technológiának a működésben, illetve az ügyfeleknek szóló szolgáltatásokban?

— Én kimondottan AI-hívő vagyok, ezért alapvetően hiszek a technológia lehetőségeiben. Ugyanakkor nem gondolom, hogy a mesterséges intelligencia önállóan átveszi az emberek szerepét. Sokkal inkább egy olyan jövőt látok, ahol az ember és az AI együtt dolgozik.

Az ember feladata elsősorban a kontroll és a döntéshozatal marad, miközben a mesterséges intelligencia a repetitív feladatokban és a nagy mennyiségű adat feldolgozásában segít.

A Telekomnál már 2024-ben elindítottunk egy olyan programot, amelynek keretében minden munkatárs legalább egy mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzésen vett részt. Fontosnak tartottuk, hogy a kollégák még az eszközök szélesebb körű használata előtt megismerjék a technológia lehetőségeit és korlátait.

Kiemelt figyelmet fordítunk az adatbiztonságra is. Az ügyféladatokkal dolgozó megoldásokat kizárólag biztonságos környezetben használjuk, és minden esetben biztosítjuk a szükséges védelmi és anonimizálási eljárásokat.

Jelenleg több mesterségesintelligencia-platformot is alkalmazunk. A Microsoft Copilot például jelentősen gyorsítja a dokumentumkezelést, az információkeresést és az adminisztratív feladatokat, míg a fejlesztői területeken különböző Google-, Claude- és egyéb AI-megoldásokat használunk.

Tapasztalataink szerint nem egyetlen eszköz jelenti a megoldást. Az egyes területek eltérő igényeket támasztanak, ezért olyan portfólióban gondolkodunk, amelyben minden szervezet a számára legmegfelelőbb megoldást használhatja.

A Telekom saját belső AI-platformot is fejleszt Keystone AI néven. Ennek célja, hogy előre definiált agentek segítsék a munkatársakat a napi feladatokban, és ne minden folyamatot kelljen a nulláról felépíteni.

Úgy gondolom, előbb-utóbb minden nagyvállalat eljut oda, hogy saját vállalati AI-környezetet alakítson ki, saját szabályokkal, saját adatkörrel és saját agentekkel.

A vállalati működés mellett az ügyfélkapcsolatokban milyen szerepet kap a mesterséges intelligencia?

— Ez megjelenik az ügyfélkiszolgálásban is. Egy kampány esetében például számos olyan információ áll rendelkezésünkre, amely alapján pontosabban meg tudjuk érteni az ügyfelek igényeit:

Annak alapján pl., hogy milyen készüléket használnak, milyen mobil és otthoni szolgáltatásokat vesznek igénybe, – megfelelő jogalap (pl. hozzájárulás) birtokában – olyan ajánlatokat tudunk készíteni, amelyek valóban relevánsak lehetnek számukra.

A következő készülékváltásnál például nagyobb eséllyel kaphatnak olyan ajánlatot, amely valóban megfelel az igényeiknek.

Vanda chatbotként hét éve jelent meg a Telekom ügyfélszolgálatán. Mikor válhat valódi AI-agentté?

— Dolgozunk rajta, Vanda az indulása óta jelentős fejlődésen ment keresztül. Ma már minden negyedik hívást önállóan kezel.

A nagy nyelvi modellek megjelenésével új lehetőségek nyíltak meg. Manapság már nem csupán egyszerű kérdés-válasz alapú folyamatokról beszélünk, hanem olyan rendszerekről, amelyek egy teljes problémamegoldási folyamatot is képesek támogatni.

Ugyanakkor nem gondolom, hogy az ember teljesen kikerül ebből a folyamatból. Sokkal inkább az ember és a mesterséges intelligencia együttműködésére épülő modellben hiszek.

A hálózat már a hiba előtt figyelmeztethet

A mesterséges intelligencia a hálózatok felügyeletében is egyre nagyobb szerepet kap. Hol tart ma ezen a területen a Telekom?

— A mesterséges intelligencia már ma is fontos szerepet játszik a hibakeresésben és a hálózatfelügyeletben. Ahogy haladunk előre a hálózat modernizációjában, egyre több olyan új generációs eszközt állítunk üzembe, amelyek AI-képességekkel rendelkeznek.

A korábbi rendszerek jellemzően akkor küldtek jelzést, amikor a hiba már bekövetkezett. Az új eszközök viszont képesek előre érzékelni a teljesítményromlást, vagyis azt, hogy egy adott hálózati elem működése eltér a megszokottól.

Ez nemcsak egyetlen ügyfelet, hanem akár egy teljes hálózati szegmenst is érinthet. A rendszer ilyenkor előre figyelmeztet, hogy érdemes beavatkozni, mielőtt a probléma szolgáltatáskiesést okozna.

Az ügyfélkezelés korábban alapvetően reaktív módon működött: az ügyfél jelezte a hibát, mi pedig megkezdtük annak elhárítását. Ma már egyre több esetben a hálózat jelzi először a problémát.

Az így keletkező információkat Vanda rendszerébe is betöltjük. Ennek köszönhetően, ha az ügyfél telefonál, a rendszer már tudhat a hibáról, és tájékoztatni tudja arról, hogy a probléma ismert, illetve a megoldása folyamatban van.

Bizonyos esetekben még ennél is tovább tudunk lépni. Ha egy adott területen hálózati hibát észlelünk, proaktív üzenetet küldhetünk az érintett ügyfeleknek arról, hogy tudunk a problémáról, és már dolgozunk az elhárításán.

A cél az, hogy az ügyfél lehetőleg ne a hibabejelentés pillanatában szembesüljön először a problémával, hanem már azt megelőzően értesüljön arról, hogy a szolgáltató érzékelte és kezeli azt.

Már prompttal is bele tudnak kérdezni a hálózatba

Mennyire alakíthatja át a mesterséges intelligencia a hálózatüzemeltetést a következő években?

— A hálózatunk ma már elképesztő mennyiségű technikai adatot termel. Ahogy haladunk előre a transport-, IP- és alaphálózati modernizációban, minden új generációs eszköz egyre több információt szolgáltat a működéséről.

Olyan, mintha maga a hálózat kezdene el kommunikálni velünk.

Ezt az adatmennyiséget emberi erőforrással már nem lehet hatékonyan feldolgozni. Ezért építettük ki az ATOM nevű monitoringrendszerünket, amely a teljes hálózatból érkező információkat egy központi rendszerben gyűjti össze.

A mögötte működő mesterséges intelligencia folyamatosan elemzi az adatokat, azonosítja az összefüggéseket, és önállóan jelzi, ha valahol probléma vagy teljesítményromlás várható.

A fejlődés következő lépcsője a reaktív működésből a proaktív, majd a prediktív működés felé vezet. Ahogyan már említettem, korábban akkor indult a hibakezelés, amikor az ügyfél jelezte a problémát. Ma már sok esetben a rendszer érzékeli először a hibát. A következő lépés pedig az lehet, hogy még a szolgáltatás kiesése előtt előre jelzi, hol várható meghibásodás, és lehetőséget ad a megelőző beavatkozásra.

„Már ott tartunk, hogy prompttal is bele tudunk kérdezni a hálózatba.”

Nem feltétlenül logfájlokat kell elemezni vagy különböző felügyeleti rendszereket böngészni. A hálózattól természetes nyelven is lehet információt kérni, a mögöttes rendszerek pedig összegzik és értelmezik a rendelkezésre álló adatokat.

A következő nagy kérdés az, hogy meddig engedjük eljutni ezt a folyamatot.

Ma már léteznek olyan megoldások, amelyek nemcsak felismerik a problémát, hanem javaslatot is tesznek annak elhárítására. A következő lépés az lehet, hogy egy agent a szükséges paramétereket is módosítja, dokumentálja a beavatkozást, majd az eredményt visszajelzi az üzemeltetőknek.

Ebben a modellben az ember szerepe nem tűnik el, de egyre inkább a felügyeletre, az ellenőrzésre és a döntések validálására helyeződik át.

Innovációs szempontból hiszek abban, hogy hosszabb távon ez jelenti a fejlődés irányát. Ugyanakkor egy országos szolgáltató esetében rendkívül körültekintően kell haladni. Ezért külön tesztkörnyezetekben vizsgáljuk ezeket a lehetőségeket, ahol eddig kifejezetten biztató eredményeket tapasztaltunk.

Az adatközpontok következő korszaka már az AI-ról szól

A mesterséges intelligencia fejlődésével egyre gyakrabban kerülnek szóba az adatközpontok is. Hogyan változtatja meg az AI ezt a területet?

— A mesterséges intelligencia rendkívül számításigényes technológia, ezért az adatközpontok szerepe tovább növekszik. Miközben a hagyományos felhőszolgáltatások iránti kereslet is folyamatosan emelkedik, az AI új igényeket támaszt az infrastruktúrával szemben.

Elsősorban a nagy teljesítményű GPU-k, a speciális gyorsítók és az ezekhez kapcsolódó energiaellátási, valamint hűtési rendszerek kerülnek előtérbe.

A Telekom adatközponti stratégiájában is egyre nagyobb hangsúlyt kap az, hogy ezekre az igényekre felkészüljünk. A jövő adatközpontjai nemcsak adatokat tárolnak és dolgoznak fel, hanem a mesterséges intelligencia működésének alapinfrastruktúráját is biztosítják.

Az AI fejlődése várhatóan az adatközpontok kapacitásigényét is jelentősen növeli a következő években.

Készülődés a kvantumkorszakra

A Telekom több alkalommal is foglalkozott már kvantumtechnológiai kutatásokkal. Mennyire tartják ezt a területet stratégiai jelentőségűnek?

— A kvantumtechnológia ma még elsősorban kutatási és fejlesztési terület, ugyanakkor hosszabb távon jelentős hatással lehet a távközlésre és az informatikára is.

Különösen a kvantumbiztonság és a kvantumalapú titkosítás területén látunk olyan lehetőségeket, amelyek a jövőben meghatározóvá válhatnak.

A Deutsche Telekom csoporton belül folyamatosan figyelemmel kísérjük ezeket a fejlesztéseket, és több kutatási programban is részt veszünk.

A technológia széles körű elterjedése még időbe telik, de egy országos infrastruktúrát működtető szolgáltatónak már most készülnie kell azokra a változásokra, amelyeket a kvantumkorszak hozhat.

A távközlés története azt mutatja, hogy azok a vállalatok kerülnek előnybe, amelyek időben felismerik az új technológiák jelentőségét. Ezért fontosnak tartjuk, hogy ezen a területen is jelen legyünk, és közvetlen tapasztalatokat szerezzünk a várható fejlődési irányokról.

The post „Már a hálózatot is tudjuk promptolni” – Telekom-jövőkép a 2G végétől az autonóm működésig appeared first on digitrendi.hu.

A Magyar Telekom és a hírközlési hatóság(NMHH) közötti megállapodás értelmében a szolgáltató 2042. június 28-ig használhatja a 2100 MHz-es frekvenciasávban lévő 2×10 MHz-es blokkját, amely további öt évvel még meghosszabbítható.

Ez elsőre pusztán technikai részletnek tűnhet, valójában a mobilhálózatok egyik legfontosabb „láthatatlan” alapjáról van szó.

A hálózat egyik ”igáslova”

A 2100 MHz-es sáv különleges helyet foglal el a mobilhálózatokban, mert egymagában jó egyensúlyt teremt a lefedettségben, kapacitásban és a hálózati stabilitásban. Ez azt jelenti, hogy nemcsak nagy területek kiszolgálására alkalmas, hanem a városi, nagy adatforgalmú környezetben is hatékonyan működik, vagyis a hálózat egyik igáslova.

A sáv jelentősége túlmutat a jelenen. Az aggregált hálózatok világában ugyan hagyományosan a 4G (LTE) hálózatok egyik alappillére, de egyre fontosabb szerepet kap az 5G infrastruktúrában is. A Telekom tervei szerint az év végére már a hálózaton belül a 99%-os lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettség is elérhetővé válik.

Miért fontos a frekvencia-aggregáció?

A frekvencia-aggregáció lényege, hogy a mobilhálózatok nem egyetlen frekvenciasávon szolgáltatnak adatot, hanem több különböző sávot kapcsolnak össze egyszerre.

Ez leegyszerűsítve olyan, mintha az egysávos út helyett több sávot nyitnának meg az adatforgalom előtt: ugyanannyi idő alatt több „adatcsomag” tud áthaladni.

A gyakorlatban ez gyorsabb letöltési és feltöltési sebességet, stabilabb kapcsolatot jelent nagy forgalom mellett is, valamint jobb élményt a zsúfolt városi környezetben.

A modern 4G és 5G hálózatok már alapból több frekvenciasáv kombinációjára épülnek. Ebben a rendszerben a különböző frekvenciák eltérő szerepet kapnak:

• alacsony frekvenciák – nagy lefedettség

• közepes frekvenciák (2100 MHz) – egyensúly lefedettség és kapacitás között

• magas frekvenciák – extrém sebesség, kisebb területen

A 2100 MHz-es sáv azért értékes, mert jól illeszkedik a „többsávos” működésbe. Nem önmagában adja a legnagyobb sebességet, hanem összekapcsolja a különböző frekvenciákat egy hatékony hálózattá.

A frekvenciahasználat meghosszabbítása komoly pénzügyi döntést is jelent: a Magyar Telekom mintegy 11 milliárd forintot fizet a jogosultságért. A szolgáltatók számára a spektrum viszont nem egyszerű költség, hanem stratégiai erőforrás.

The post 4G-től az 5G-ig: 2042-ig biztos spektrum alapokra építhet a Telekom appeared first on digitrendi.hu.

Az idei februári jelentés óta a legszembetűnőbb változás a piaci koncentráción túl abban mutatható ki, hogy a három operátor közül a különféle kategóriákban igazából csak a két legrégebbi szereplő(Telekom, Yettel) között folyt a verseny az első helyekért.

A mostani jelentés összesített pontszámai alapján, mint azt a lenti ábra is mutatja, ezúttal a Telekom érte el a legtöbb önálló első helyet, szám szerint hatot, míg a Yettelnek most négy jutott. A One egyedül az 5G-s játékélményben mutatott fel megosztott első helyet.

5G élményekért ezeket a hálózatokat érdemes használni

Az 5G élményekhez kapcsolódó értékeléseken a Yettel tartani tudta fél éve elnyert önálló első helyét a letöltési és feltöltési sebesség versenyben, míg a többiben a másik két szolgáltatóval megosztott első helyezést ért el.

Az 5G-s letöltésben toronymagasan vezet a Yettel 265,5 Mbps-os mutatóval, ebben a Telekomé 112,2 Mbps, míg a One-é utóbbinak alig több mint a fele, 63,6 Mbps.

Az 5G-s feltöltési értékekben már kisebb a szórás, itt a leggyorsabb Yettel hálózaté, 35 Mbps, a második helyen álló Telekomé 30,2 Mbit/s, míg a One-é 20,4, ami számottevő javulás a korábbi 12,1 Mbps-hoz képest.

A teljes hálózati lefedettségben és elérhetőségben, beleértve az 5G-t is a Telekom előfizetői maradhattak továbbra is a legelégedettebbek, a második helyen álló Yettel és a harmadik One előtt.

Kiegyenlítettebb már a verseny a hálózati minőségben

Az egyenletes hálózati minőség terén kiegyenlítettebbek a hazai viszonyok, de ezúttal is a Telekomé az első hely, 79,9%-os teszteredménnyel, őt követi a Yettel 77,5%-kal, míg a Vodafoné 72,6 százalék.

A hálózati megbízhatóságban közel maximális pontot ért el a Telekom (927), megosztva első helyét a tőle alig lemaradó Yettellel(923). Ezúttal a harmadik helyen álló One is megközelítette(899) a versenytársakat.

A konzisztens minőség kategória egyebek mellett méri a letöltési és a feltöltési sebességet, a késleltetést, a csomagvesztést és az első bájtig eltelt időt.

(A különféle kategóriákról és mérésükről korábban itt írtunk részletesen.)

The post Itt vannak a friss mérési adatok a hazai „mobil aréna” teljesítményéről appeared first on digitrendi.hu.

A mobil adatforgalom növekedése ugyanakkor most először lassul. Az európai szolgáltatók az észak-amerikai és ázsiai versenytársaknál óvatosabbak voltak az új technológiák, például az önálló 5G (Standalone – SA) bevezetésében.

Ebben főként az egy felhasználóra jutó átlagos árbevétel (ARPU) lassú növekedésével kapcsolatos kihívások játszottak szerepet – hívja fel a figyelmet friss jelentésében a világ távközlési hálózatait rendszeresen monitorozó Ookla.

Az amerikai webszolgáltató által használt Speedtest Intelligence adatait felhasználó jelentés célja, hogy megmutassa merre tart az EU a kiemelt 5G célkitűzéseiben, beleértve a Digital Decade 2030 célkitűzését, azaz a 100%-os kültéri 5G lakossági lefedettség elérését.

Az uniós 5G célok és eszközök jól beazonosíthatók

Szakpolitikai szempontból az Európai Bizottság az 5G-t a versenyképességi stratégiájának középpontjába helyezte, szorosan összekapcsolva a lefedettség elérhetőségét, az időben történő spektrumkiosztást és a szállítók sokféleségét a termelékenység növekedésével és a stratégiai autonómiával.

Az EU 5G-s menetrendje három fő célkitűzésre összpontosít: az infrastruktúra kiépítésének egyszerűsítése olyan szabályozási eszközökkel, mint a gigabites infrastruktúráról szóló törvény (GIA) és a közelgő digitális hálózatokról szóló törvény (DNA).

Ezen felül fontos cél az élvonalbeli K+F támogatása olyan programokon keresztül, mint a CEF Digital és az SNS-JU(Smart Networks and Services Joint Undertaking).

Utóbbi lehetővé teszi az uniós és iparági erőforrások, az intelligens hálózatok és szolgáltatások összevonását. Elősegíti továbbá a tagállamokkal való összehangolást egyebek mellett már a 6G kutatás terén is.

Hol tartunk most az 5G kiépítésében Európában?

Az európai 5G kiépítése „kétsebességes” eredményeket mutat, egyes tagországok előretörtek a kiépítésben, míg mások lemaradnak. Az idei év második negyedévében a skandináv és dél-európai országok vannak jelentős előnyben az 5G elérhetőségben.

Ezt a közelmúltban végrehajtott 700 MHz-es sávú telepítéseknek köszönhetően érték el egyebek mellett Svédországban és Olaszországban, ahol a lefedettségnövekedés kétszámjegyű volt.

A skandináv országok közül Dánia, Svédország és Norvégia – amelyek Európában a legalacsonyabb népsűrűségű és legnehezebb terepviszonyokkal rendelkező országok közé tartoznak – innovatív szakpolitikai megközelítésekkel tűnnek ki az 5G-kiépítésben.

Mindhárom ország szigorú vidéki vagy regionális lefedettségi kötelezettségeket írt elő az 5G spektrumengedélyekhez. A svédországi 700 MHz-es sáv árverésén például a Telia köteles volt 25 millió eurót befektetni a licencdíjából, hogy legalább 10 Mbps lefedettséget biztosítson a megfelelő szolgáltatással nem rendelkező, kiemelt vidéki területeken.

Ezek a skandináv országok aktívan támogatták a kiterjedt hálózatmegosztást is, és az Európai Beruházási Bank (EIB) vagy az Északi Beruházási Bank (NIB) hiteleit is igénybe vették a vidéki kiépítések finanszírozására és a korai 700 MHz-es telepítések támogatására, hogy „valódi” 5G lefedettségi réteget hozzanak létre ahelyett, hogy kizárólag a dinamikus spektrummegosztásra (DSS) támaszkodnának.

Ezzel szemben a közép- és nyugat-európai lemaradók, például Belgium, az Egyesült Királyság és a régiónkból egyedüliként említve Magyarországot, ezek 5G elérhetősége továbbra is kevesebb mint fele a vezető országokénak.

Az uniós mobilelőfizetők pedig 2025. második negyedévében idejüknek már átlagosan a 44,5%-át töltötték 5G-hálózaton, szemben az egy évvel korábbi 32,8%-kal.

Csigalassúsággal növekszik az 5G SA bevezetése

Az 5G SA európai bevezetése és elfogadása továbbra is lassú, nagyon alacsony szintről továbbra is lassan növekszik, ezáltal tovább növeli a kontinens lemaradását Észak-Amerikától és Ázsiától. Üdítő kivétel Spanyolország, amely egyértelműen vezető szerepet tölt be az 5G SA kiépítésében.

Ezt az előrelépést annak köszönheti, hogy Spanyolország proaktívan használta fel az uniós helyreállítási alapokat az 5G SA kiépítésének támogatására, különös tekintettel a vidéki és városi digitális szakadék áthidalására.

Bár az Európai Bizottság a 2030-as digitális évtizedre vonatkozó programjába még nem foglalta bele az 5G SA-ra vonatkozó technológia-specifikus kiépítési célokat, több kulcsfontosságú szakpolitikai dokumentumban, finanszírozási kezdeményezésben és felügyeleti jelentésben már megkülönbözteti a technológiát a nem önálló (NSA) architektúrától.

Ezt a megkülönböztetést gyakran úgy fogalmazzák meg, mint az EU versenyképességének növelését, az innovációs szakadékok megszüntetését és Európa lemaradását az Egyesült Államokhoz és Kínához képest a fejlett hálózati összeköttetések kiépítése terén.

A technológia valós penetrációja, amelyet a hálózati lefedettség, az eszközök és a tarifakonfiguráció kombinációja alakít ki, továbbra is jóval alacsonyabb, mint azt a lakossági lefedettségi adatok sugallják.

Az idei év második negyedévére az 5G SA lefedettséget jelző mutató mindössze 1,3%-ot ért el az EU-ban. Ez többszörösen alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban ugyanebben az időszakban megfigyelt több mint 20%-os és a Kínában megfigyelt 80%-os arány.

Spanyolország továbbra is vezető szerepet tölt be Európában az 5G SA telepítésében: az 5G SA minta részaránya 2025 első negyedévében először haladta meg a 8%-ot. Mind a MasOrange, mind a Telefónica agresszív országos kiépítést hajtott végre az alacsony és közepes sávú frekvenciák közötti diverzifikált spektrumstratégiát alkalmazva.

Az olyan kulcsfontosságú európai gazdaságok, mint az Egyesült Királyság és Németország, nagyobb előrelépést érnek el az 5G SA telepítése terén, mint azt az 5G elérhetőségi számaik összességében mutatják, amelyeket erősen torzítanak az NSA-hálózatok.

Az Egyesült Királyság vezeték nélküli infrastruktúrára vonatkozó stratégiája inkább nemzeti ambíciót fogalmaz meg, mint kötelezettségeket, hogy 2030-ra minden lakott területen elérje az 5G SA lefedettséget.

Eközben a német távközlési szabályozó hatóság az 5G SA kiépítésében a versenyt azzal mozdította elő, hogy az elsők között követte nyomon az 5G SA kiépítését átlátható módon, a nyilvánosság számára is elérhető részletes, szolgáltatói szintű lefedettségi térképekkel.

Így látják a magyarországi 5G helyzetét a hazai szakértők

Az 5G SA magyarországi helyzetével kapcsolatban a digitrendi.hu által megkérdezett hazai szakemberek szerint egy dolog a technológia rendelkezésre állása, más dolog, hogy mire lehet felhasználni, és milyen eszközök állnak hozzá rendelkezésre.

A három magyarországi távközlési szolgáltató közül egyedül a Yettel hálózata SA képes, ami logikusan abból fakad, hogy az egyetlen hazai mobile-only szolgáltatóként ezt használja a vezetékes szélessávú internetkapcsolatok vezeték nélküli alternatívájához, az FWA alapú szolgáltatásaihoz.

Az 5G SA-val lehetőség nyílik szofisztikáltabb minőségbiztosításra és további új szolgáltatások nyújtására is, ha van rá piaci igény, és a hálózaton túlmenően a végfelhasználói készülékek is támogatják azt.

A felhasználási lehetőségek közé sorolhatók még a különféle ipari alkalmazások, amikhez viszont előbb növelni kellene a gyártócégek automatizáltságát.

A digitrendi.hu-nak adott válaszokból az is kiderül, hogy a szélesebb körű lakossági felhasználáshoz célirányos eszközökre, okostelefonokra és egyéb mobil készülékekre van szükség, ezekből is igen korlátozott még a jelenlegi kínálat.

Az európai 5G lemaradás főbb okai

Az 5G úttörő sávjaira vonatkozó EU stratégia teljesítése elfedte a széttöredezettséget

Az idei év az első alkalom, hogy az EU 5G-re vonatkozó „úttörő sávjait”, amelyeket a brüsszeli bizottság 5G cselekvési tervében a harmonizált spektrumelérhetőség támogatása érdekében határoztak meg, lényegében mindenhol kiosztották.

Ezzel gyakorlatilag befejeződött az 5G aukciós hullám Európában, egészen addig, amíg az utolsó úttörő sáv, a 26 GHz-es mmWave-sáv (1000 MHz) iránti kereslet meg nem nő. Ez utóbbit várhatóan elsősorban a nagyon sűrű városi környezetben, például stadionokban való kapacitásbővítésre használják majd.

A skandináv országok közül Dánia, Svédország és Norvégia – amelyek Európában a legalacsonyabb népsűrűségű és legnehezebb terepviszonyokkal rendelkező országok közé tartoznak – innovatív szakpolitikai megközelítésekkel tűnnek ki az 5G-kiépítésben.

Mindhárom ország szigorú vidéki vagy regionális lefedettségi kötelezettségeket írt elő az 5G spektrumengedélyekhez. A svédországi 700 MHz-es sáv árverésén például a Telia köteles volt 25 millió eurót (29 millió USD) befektetni a licencdíjából, hogy legalább 10 Mbps lefedettséget biztosítson a megfelelő szolgáltatással nem rendelkező, kiemelt vidéki területeken, és a szolgáltatók célja, hogy az év végére 99%-os országos lakossági hozzáférést biztosítsanak.

A lemaradó országokban a szakpolitika akadályozza az 5G kiépítését

Míg a szabályozási politikák az észak- és dél-európai országokban ösztönözték az 5G-beruházásokat, addig más országokban elfojtották azokat.

Belgium még mindig alacsonyabb 5G elérhetőséggel rendelkezik, mint számos feltörekvő latin-amerikai és délkelet-ázsiai piac. Az ország szövetségi struktúrája krónikus késedelmekhez vezetett, mivel az eredetileg 2019-re tervezett spektrumárveréseket 2022-re tolták a Flandria, Vallónia és Brüsszel közötti bevételmegosztással kapcsolatos regionális viták közepette.

Számos operátor olyan technikákat alkalmazott, mint a DSS, hogy felgyorsítsa az 5G bevezetését, mielőtt a dedikált úttörő sávok rendelkezésre álltak volna. A bizonyítékok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy azok az országok, amelyek korábban osztottak ki úttörő sávokat, ma már magasabb szintű 5G-elérhetőséget értek el.

Az 5G elérhetőségének közelmúltbeli fejlődését az alacsony sávú telepítések és a DSS használata hajtotta, ami az 5G hálózatokon töltött idő átlagos arányát az EU-ban a 2024 második negyedévi 32,8%-ról 2025 második negyedévében 44,5%-ra emelte.

Az olyan lemaradó országok, mint Lettország, Lengyelország és Szlovénia egy év alatt az alacsony bázisról kétszámjegyű növekedést értek el az 5G elérhetőségben. Ezzel szemben az olyan vezető országok, mint Svájc és Dánia, ahol az 5G-lefedettség már szinte mindenütt jelen van, a kapacitás célzott növelésére helyezték át a hangsúlyt például a telephelyek sűrítésével és a középsávos frekvenciák bővítésével.

Mit érez mindebből az átlagfelhasználó?

Az átlagfelhasználó számára az 5G technológia előnye elsősorban a C-sáv elérésével valósul meg – mutatnak rá a digitrendi.hu megkeresésére a hazai szakértők. Az 5G hálózatokban a C-sáv egy kulcsfontosságú frekvenciatartomány, melyet széles körben használnak a szolgáltatók.

A C-sáv általában a 3.4-3.8 GHz-es tartományt jelenti, és fontos szerepet játszik az 5G lefedettség és adatátviteli sebesség növelésében.

A többi frekvenciasávon, többek között a nagy területi lefedettséget nyújtó frekvenciákon is, az 5G bevezetése, nem tesz lehetővé nagyobb adatátviteli sebességet a 4G-hez képest. A gyakorlatban ezért nem minden esetben igaz az, hogy a 4G-nél mindenképpen jobb az 5G.

The post Kétsebességes lett Európa az 5G-hálózati lefedettségben appeared first on digitrendi.hu.

Hasonló rendszert a világon a Taipei City Mall területén, valamint Münchenben a SAP Garden Arénában telepítettek, ahol szintén minden nagy mobilszolgáltató elérhető egy közös, semleges beltéri 5G hálózaton keresztül.

A most átadott fejlesztés nemcsak a hálózati szolgáltatást nyújtja, hanem lehetőséget ad az energiahatékonyabb működésre is. A modern hálózatkezelési megoldásoknak és a kis energiafogyasztású berendezéseknek köszönhetően ugyanis a rendszer energiafelhasználása optimalizálható.

Az Allee Bevásárlóközpontban kiépített egységes beltéri 5G-n a három nagy mobilszolgáltató egyetlen, közös infrastruktúrát használ, a független infrastruktúraszolgáltató, a CETIN Hungary jóvoltából.

A semleges host megoldás révén a rendszer stabil, nagysebességű netkapcsolatot nyújt a jelentősebb mobilszolgáltatók számára, még a legforgalmasabb időszakokban is.

Emellett folyamatos hozzáférést ad az olyan digitális szolgáltatásokhoz is, amely nemcsak a vásárlói élményt növelik, hanem lehetővé teszi az ottani kereskedők számára az olyan korszerű technológiák használatát is, mint a kiterjesztett (AR) vagy a virtuális valóság (VR).

The post Az első beltéri antenna rendszer, amin elérhető minden szolgáltató 5G hálózata appeared first on digitrendi.hu.