A Magyar Telekom és a hírközlési hatóság(NMHH) közötti megállapodás értelmében a szolgáltató 2042. június 28-ig használhatja a 2100 MHz-es frekvenciasávban lévő 2×10 MHz-es blokkját, amely további öt évvel még meghosszabbítható.

Ez elsőre pusztán technikai részletnek tűnhet, valójában a mobilhálózatok egyik legfontosabb „láthatatlan” alapjáról van szó.

A hálózat egyik ”igáslova”

A 2100 MHz-es sáv különleges helyet foglal el a mobilhálózatokban, mert egymagában jó egyensúlyt teremt a lefedettségben, kapacitásban és a hálózati stabilitásban. Ez azt jelenti, hogy nemcsak nagy területek kiszolgálására alkalmas, hanem a városi, nagy adatforgalmú környezetben is hatékonyan működik, vagyis a hálózat egyik igáslova.

A sáv jelentősége túlmutat a jelenen. Az aggregált hálózatok világában ugyan hagyományosan a 4G (LTE) hálózatok egyik alappillére, de egyre fontosabb szerepet kap az 5G infrastruktúrában is. A Telekom tervei szerint az év végére már a hálózaton belül a 99%-os lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettség is elérhetővé válik.

Miért fontos a frekvencia-aggregáció?

A frekvencia-aggregáció lényege, hogy a mobilhálózatok nem egyetlen frekvenciasávon szolgáltatnak adatot, hanem több különböző sávot kapcsolnak össze egyszerre.

Ez leegyszerűsítve olyan, mintha az egysávos út helyett több sávot nyitnának meg az adatforgalom előtt: ugyanannyi idő alatt több „adatcsomag” tud áthaladni.

A gyakorlatban ez gyorsabb letöltési és feltöltési sebességet, stabilabb kapcsolatot jelent nagy forgalom mellett is, valamint jobb élményt a zsúfolt városi környezetben.

A modern 4G és 5G hálózatok már alapból több frekvenciasáv kombinációjára épülnek. Ebben a rendszerben a különböző frekvenciák eltérő szerepet kapnak:

• alacsony frekvenciák – nagy lefedettség

• közepes frekvenciák (2100 MHz) – egyensúly lefedettség és kapacitás között

• magas frekvenciák – extrém sebesség, kisebb területen

A 2100 MHz-es sáv azért értékes, mert jól illeszkedik a „többsávos” működésbe. Nem önmagában adja a legnagyobb sebességet, hanem összekapcsolja a különböző frekvenciákat egy hatékony hálózattá.

A frekvenciahasználat meghosszabbítása komoly pénzügyi döntést is jelent: a Magyar Telekom mintegy 11 milliárd forintot fizet a jogosultságért. A szolgáltatók számára a spektrum viszont nem egyszerű költség, hanem stratégiai erőforrás.

The post 4G-től az 5G-ig: 2042-ig biztos spektrum alapokra építhet a Telekom appeared first on digitrendi.hu.

Az idei februári jelentés óta a legszembetűnőbb változás a piaci koncentráción túl abban mutatható ki, hogy a három operátor közül a különféle kategóriákban igazából csak a két legrégebbi szereplő(Telekom, Yettel) között folyt a verseny az első helyekért.

A mostani jelentés összesített pontszámai alapján, mint azt a lenti ábra is mutatja, ezúttal a Telekom érte el a legtöbb önálló első helyet, szám szerint hatot, míg a Yettelnek most négy jutott. A One egyedül az 5G-s játékélményben mutatott fel megosztott első helyet.

5G élményekért ezeket a hálózatokat érdemes használni

Az 5G élményekhez kapcsolódó értékeléseken a Yettel tartani tudta fél éve elnyert önálló első helyét a letöltési és feltöltési sebesség versenyben, míg a többiben a másik két szolgáltatóval megosztott első helyezést ért el.

Az 5G-s letöltésben toronymagasan vezet a Yettel 265,5 Mbps-os mutatóval, ebben a Telekomé 112,2 Mbps, míg a One-é utóbbinak alig több mint a fele, 63,6 Mbps.

Az 5G-s feltöltési értékekben már kisebb a szórás, itt a leggyorsabb Yettel hálózaté, 35 Mbps, a második helyen álló Telekomé 30,2 Mbit/s, míg a One-é 20,4, ami számottevő javulás a korábbi 12,1 Mbps-hoz képest.

A teljes hálózati lefedettségben és elérhetőségben, beleértve az 5G-t is a Telekom előfizetői maradhattak továbbra is a legelégedettebbek, a második helyen álló Yettel és a harmadik One előtt.

Kiegyenlítettebb már a verseny a hálózati minőségben

Az egyenletes hálózati minőség terén kiegyenlítettebbek a hazai viszonyok, de ezúttal is a Telekomé az első hely, 79,9%-os teszteredménnyel, őt követi a Yettel 77,5%-kal, míg a Vodafoné 72,6 százalék.

A hálózati megbízhatóságban közel maximális pontot ért el a Telekom (927), megosztva első helyét a tőle alig lemaradó Yettellel(923). Ezúttal a harmadik helyen álló One is megközelítette(899) a versenytársakat.

A konzisztens minőség kategória egyebek mellett méri a letöltési és a feltöltési sebességet, a késleltetést, a csomagvesztést és az első bájtig eltelt időt.

(A különféle kategóriákról és mérésükről korábban itt írtunk részletesen.)

The post Itt vannak a friss mérési adatok a hazai „mobil aréna” teljesítményéről appeared first on digitrendi.hu.

A mobil adatforgalom növekedése ugyanakkor most először lassul. Az európai szolgáltatók az észak-amerikai és ázsiai versenytársaknál óvatosabbak voltak az új technológiák, például az önálló 5G (Standalone – SA) bevezetésében.

Ebben főként az egy felhasználóra jutó átlagos árbevétel (ARPU) lassú növekedésével kapcsolatos kihívások játszottak szerepet – hívja fel a figyelmet friss jelentésében a világ távközlési hálózatait rendszeresen monitorozó Ookla.

Az amerikai webszolgáltató által használt Speedtest Intelligence adatait felhasználó jelentés célja, hogy megmutassa merre tart az EU a kiemelt 5G célkitűzéseiben, beleértve a Digital Decade 2030 célkitűzését, azaz a 100%-os kültéri 5G lakossági lefedettség elérését.

Az uniós 5G célok és eszközök jól beazonosíthatók

Szakpolitikai szempontból az Európai Bizottság az 5G-t a versenyképességi stratégiájának középpontjába helyezte, szorosan összekapcsolva a lefedettség elérhetőségét, az időben történő spektrumkiosztást és a szállítók sokféleségét a termelékenység növekedésével és a stratégiai autonómiával.

Az EU 5G-s menetrendje három fő célkitűzésre összpontosít: az infrastruktúra kiépítésének egyszerűsítése olyan szabályozási eszközökkel, mint a gigabites infrastruktúráról szóló törvény (GIA) és a közelgő digitális hálózatokról szóló törvény (DNA).

Ezen felül fontos cél az élvonalbeli K+F támogatása olyan programokon keresztül, mint a CEF Digital és az SNS-JU(Smart Networks and Services Joint Undertaking).

Utóbbi lehetővé teszi az uniós és iparági erőforrások, az intelligens hálózatok és szolgáltatások összevonását. Elősegíti továbbá a tagállamokkal való összehangolást egyebek mellett már a 6G kutatás terén is.

Hol tartunk most az 5G kiépítésében Európában?

Az európai 5G kiépítése „kétsebességes” eredményeket mutat, egyes tagországok előretörtek a kiépítésben, míg mások lemaradnak. Az idei év második negyedévében a skandináv és dél-európai országok vannak jelentős előnyben az 5G elérhetőségben.

Ezt a közelmúltban végrehajtott 700 MHz-es sávú telepítéseknek köszönhetően érték el egyebek mellett Svédországban és Olaszországban, ahol a lefedettségnövekedés kétszámjegyű volt.

A skandináv országok közül Dánia, Svédország és Norvégia – amelyek Európában a legalacsonyabb népsűrűségű és legnehezebb terepviszonyokkal rendelkező országok közé tartoznak – innovatív szakpolitikai megközelítésekkel tűnnek ki az 5G-kiépítésben.

Mindhárom ország szigorú vidéki vagy regionális lefedettségi kötelezettségeket írt elő az 5G spektrumengedélyekhez. A svédországi 700 MHz-es sáv árverésén például a Telia köteles volt 25 millió eurót befektetni a licencdíjából, hogy legalább 10 Mbps lefedettséget biztosítson a megfelelő szolgáltatással nem rendelkező, kiemelt vidéki területeken.

Ezek a skandináv országok aktívan támogatták a kiterjedt hálózatmegosztást is, és az Európai Beruházási Bank (EIB) vagy az Északi Beruházási Bank (NIB) hiteleit is igénybe vették a vidéki kiépítések finanszírozására és a korai 700 MHz-es telepítések támogatására, hogy „valódi” 5G lefedettségi réteget hozzanak létre ahelyett, hogy kizárólag a dinamikus spektrummegosztásra (DSS) támaszkodnának.

Ezzel szemben a közép- és nyugat-európai lemaradók, például Belgium, az Egyesült Királyság és a régiónkból egyedüliként említve Magyarországot, ezek 5G elérhetősége továbbra is kevesebb mint fele a vezető országokénak.

Az uniós mobilelőfizetők pedig 2025. második negyedévében idejüknek már átlagosan a 44,5%-át töltötték 5G-hálózaton, szemben az egy évvel korábbi 32,8%-kal.

Csigalassúsággal növekszik az 5G SA bevezetése

Az 5G SA európai bevezetése és elfogadása továbbra is lassú, nagyon alacsony szintről továbbra is lassan növekszik, ezáltal tovább növeli a kontinens lemaradását Észak-Amerikától és Ázsiától. Üdítő kivétel Spanyolország, amely egyértelműen vezető szerepet tölt be az 5G SA kiépítésében.

Ezt az előrelépést annak köszönheti, hogy Spanyolország proaktívan használta fel az uniós helyreállítási alapokat az 5G SA kiépítésének támogatására, különös tekintettel a vidéki és városi digitális szakadék áthidalására.

Bár az Európai Bizottság a 2030-as digitális évtizedre vonatkozó programjába még nem foglalta bele az 5G SA-ra vonatkozó technológia-specifikus kiépítési célokat, több kulcsfontosságú szakpolitikai dokumentumban, finanszírozási kezdeményezésben és felügyeleti jelentésben már megkülönbözteti a technológiát a nem önálló (NSA) architektúrától.

Ezt a megkülönböztetést gyakran úgy fogalmazzák meg, mint az EU versenyképességének növelését, az innovációs szakadékok megszüntetését és Európa lemaradását az Egyesült Államokhoz és Kínához képest a fejlett hálózati összeköttetések kiépítése terén.

A technológia valós penetrációja, amelyet a hálózati lefedettség, az eszközök és a tarifakonfiguráció kombinációja alakít ki, továbbra is jóval alacsonyabb, mint azt a lakossági lefedettségi adatok sugallják.

Az idei év második negyedévére az 5G SA lefedettséget jelző mutató mindössze 1,3%-ot ért el az EU-ban. Ez többszörösen alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban ugyanebben az időszakban megfigyelt több mint 20%-os és a Kínában megfigyelt 80%-os arány.

Spanyolország továbbra is vezető szerepet tölt be Európában az 5G SA telepítésében: az 5G SA minta részaránya 2025 első negyedévében először haladta meg a 8%-ot. Mind a MasOrange, mind a Telefónica agresszív országos kiépítést hajtott végre az alacsony és közepes sávú frekvenciák közötti diverzifikált spektrumstratégiát alkalmazva.

Az olyan kulcsfontosságú európai gazdaságok, mint az Egyesült Királyság és Németország, nagyobb előrelépést érnek el az 5G SA telepítése terén, mint azt az 5G elérhetőségi számaik összességében mutatják, amelyeket erősen torzítanak az NSA-hálózatok.

Az Egyesült Királyság vezeték nélküli infrastruktúrára vonatkozó stratégiája inkább nemzeti ambíciót fogalmaz meg, mint kötelezettségeket, hogy 2030-ra minden lakott területen elérje az 5G SA lefedettséget.

Eközben a német távközlési szabályozó hatóság az 5G SA kiépítésében a versenyt azzal mozdította elő, hogy az elsők között követte nyomon az 5G SA kiépítését átlátható módon, a nyilvánosság számára is elérhető részletes, szolgáltatói szintű lefedettségi térképekkel.

Így látják a magyarországi 5G helyzetét a hazai szakértők

Az 5G SA magyarországi helyzetével kapcsolatban a digitrendi.hu által megkérdezett hazai szakemberek szerint egy dolog a technológia rendelkezésre állása, más dolog, hogy mire lehet felhasználni, és milyen eszközök állnak hozzá rendelkezésre.

A három magyarországi távközlési szolgáltató közül egyedül a Yettel hálózata SA képes, ami logikusan abból fakad, hogy az egyetlen hazai mobile-only szolgáltatóként ezt használja a vezetékes szélessávú internetkapcsolatok vezeték nélküli alternatívájához, az FWA alapú szolgáltatásaihoz.

Az 5G SA-val lehetőség nyílik szofisztikáltabb minőségbiztosításra és további új szolgáltatások nyújtására is, ha van rá piaci igény, és a hálózaton túlmenően a végfelhasználói készülékek is támogatják azt.

A felhasználási lehetőségek közé sorolhatók még a különféle ipari alkalmazások, amikhez viszont előbb növelni kellene a gyártócégek automatizáltságát.

A digitrendi.hu-nak adott válaszokból az is kiderül, hogy a szélesebb körű lakossági felhasználáshoz célirányos eszközökre, okostelefonokra és egyéb mobil készülékekre van szükség, ezekből is igen korlátozott még a jelenlegi kínálat.

Az európai 5G lemaradás főbb okai

Az 5G úttörő sávjaira vonatkozó EU stratégia teljesítése elfedte a széttöredezettséget

Az idei év az első alkalom, hogy az EU 5G-re vonatkozó „úttörő sávjait”, amelyeket a brüsszeli bizottság 5G cselekvési tervében a harmonizált spektrumelérhetőség támogatása érdekében határoztak meg, lényegében mindenhol kiosztották.

Ezzel gyakorlatilag befejeződött az 5G aukciós hullám Európában, egészen addig, amíg az utolsó úttörő sáv, a 26 GHz-es mmWave-sáv (1000 MHz) iránti kereslet meg nem nő. Ez utóbbit várhatóan elsősorban a nagyon sűrű városi környezetben, például stadionokban való kapacitásbővítésre használják majd.

A skandináv országok közül Dánia, Svédország és Norvégia – amelyek Európában a legalacsonyabb népsűrűségű és legnehezebb terepviszonyokkal rendelkező országok közé tartoznak – innovatív szakpolitikai megközelítésekkel tűnnek ki az 5G-kiépítésben.

Mindhárom ország szigorú vidéki vagy regionális lefedettségi kötelezettségeket írt elő az 5G spektrumengedélyekhez. A svédországi 700 MHz-es sáv árverésén például a Telia köteles volt 25 millió eurót (29 millió USD) befektetni a licencdíjából, hogy legalább 10 Mbps lefedettséget biztosítson a megfelelő szolgáltatással nem rendelkező, kiemelt vidéki területeken, és a szolgáltatók célja, hogy az év végére 99%-os országos lakossági hozzáférést biztosítsanak.

A lemaradó országokban a szakpolitika akadályozza az 5G kiépítését

Míg a szabályozási politikák az észak- és dél-európai országokban ösztönözték az 5G-beruházásokat, addig más országokban elfojtották azokat.

Belgium még mindig alacsonyabb 5G elérhetőséggel rendelkezik, mint számos feltörekvő latin-amerikai és délkelet-ázsiai piac. Az ország szövetségi struktúrája krónikus késedelmekhez vezetett, mivel az eredetileg 2019-re tervezett spektrumárveréseket 2022-re tolták a Flandria, Vallónia és Brüsszel közötti bevételmegosztással kapcsolatos regionális viták közepette.

Számos operátor olyan technikákat alkalmazott, mint a DSS, hogy felgyorsítsa az 5G bevezetését, mielőtt a dedikált úttörő sávok rendelkezésre álltak volna. A bizonyítékok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy azok az országok, amelyek korábban osztottak ki úttörő sávokat, ma már magasabb szintű 5G-elérhetőséget értek el.

Az 5G elérhetőségének közelmúltbeli fejlődését az alacsony sávú telepítések és a DSS használata hajtotta, ami az 5G hálózatokon töltött idő átlagos arányát az EU-ban a 2024 második negyedévi 32,8%-ról 2025 második negyedévében 44,5%-ra emelte.

Az olyan lemaradó országok, mint Lettország, Lengyelország és Szlovénia egy év alatt az alacsony bázisról kétszámjegyű növekedést értek el az 5G elérhetőségben. Ezzel szemben az olyan vezető országok, mint Svájc és Dánia, ahol az 5G-lefedettség már szinte mindenütt jelen van, a kapacitás célzott növelésére helyezték át a hangsúlyt például a telephelyek sűrítésével és a középsávos frekvenciák bővítésével.

Mit érez mindebből az átlagfelhasználó?

Az átlagfelhasználó számára az 5G technológia előnye elsősorban a C-sáv elérésével valósul meg – mutatnak rá a digitrendi.hu megkeresésére a hazai szakértők. Az 5G hálózatokban a C-sáv egy kulcsfontosságú frekvenciatartomány, melyet széles körben használnak a szolgáltatók.

A C-sáv általában a 3.4-3.8 GHz-es tartományt jelenti, és fontos szerepet játszik az 5G lefedettség és adatátviteli sebesség növelésében.

A többi frekvenciasávon, többek között a nagy területi lefedettséget nyújtó frekvenciákon is, az 5G bevezetése, nem tesz lehetővé nagyobb adatátviteli sebességet a 4G-hez képest. A gyakorlatban ezért nem minden esetben igaz az, hogy a 4G-nél mindenképpen jobb az 5G.

The post Kétsebességes lett Európa az 5G-hálózati lefedettségben appeared first on digitrendi.hu.

Hasonló rendszert a világon a Taipei City Mall területén, valamint Münchenben a SAP Garden Arénában telepítettek, ahol szintén minden nagy mobilszolgáltató elérhető egy közös, semleges beltéri 5G hálózaton keresztül.

A most átadott fejlesztés nemcsak a hálózati szolgáltatást nyújtja, hanem lehetőséget ad az energiahatékonyabb működésre is. A modern hálózatkezelési megoldásoknak és a kis energiafogyasztású berendezéseknek köszönhetően ugyanis a rendszer energiafelhasználása optimalizálható.

Az Allee Bevásárlóközpontban kiépített egységes beltéri 5G-n a három nagy mobilszolgáltató egyetlen, közös infrastruktúrát használ, a független infrastruktúraszolgáltató, a CETIN Hungary jóvoltából.

A semleges host megoldás révén a rendszer stabil, nagysebességű netkapcsolatot nyújt a jelentősebb mobilszolgáltatók számára, még a legforgalmasabb időszakokban is.

Emellett folyamatos hozzáférést ad az olyan digitális szolgáltatásokhoz is, amely nemcsak a vásárlói élményt növelik, hanem lehetővé teszi az ottani kereskedők számára az olyan korszerű technológiák használatát is, mint a kiterjesztett (AR) vagy a virtuális valóság (VR).

The post Az első beltéri antenna rendszer, amin elérhető minden szolgáltató 5G hálózata appeared first on digitrendi.hu.

Az épülő elérhető mobilhálózat további megoldások bevezetését is megalapozhatja.

Az elektromos technológiára való átállás folyamatos változásokat hoz az autógyártásban. Ezért is kiemelt jelentőségű az az 5G technológia, amit a Magyar Telekom a debreceni BMW csaknem 400 hektáros gyárterületén kiépített.

A hálózatnak egyszerre kell megfelelnie a jelenlegi elvárásoknak, ugyanakkor rugalmasságával és fejlettségével az üzem jövőállóságához is hozzá kell járulnia.

A hálózat kiépítésével a Telekom a BMW szigorú követelményeinek megfelelő 5G adatlefedettségi szolgáltatásokat nyújtja az autógyártó és számtalan gép-gép közötti (M2M) kapcsolat számára.

A távközlési szolgáltató szakértői ezt a legújabb mobiltechnológia, speciális duplikált összeköttetések, szünetmentes berendezések és egy megerősített hibaelhárító egység alkalmazásával valósították meg.

A legkorszerűbb 5G mobiltechnológia gyorsabb adatátvitelt, alacsonyabb válaszidőt és megbízhatóbb kapcsolatot biztosíthat. Az újgenerációs hálózati kapcsolat nemcsak a belső működési hatékonyságot javíthatja, de lehetővé teheti új technológiák – például IoT-eszközök, automatizált rendszerek és valós idejű adatfeldolgozás – bevezetését is.

„Az 5G-hálózatunkkal nem csupán gyorsabb kapcsolatot biztosítunk, hanem egy jövőálló digitális ökoszisztémát is teremtünk a debreceni autógyártónak” – mondta Dr. Taszner István, a Magyar Telekom Mobil Access Tribe vezetője.

The post A BMW debreceni gyárterületén Telekom 5G hálózat épült ki appeared first on digitrendi.hu.

A jubileum alkalmából a vállalat két új együttműködési megállapodást írt alá magyar felsőoktatási intézményekkel. Az Óbudai Egyetemmel kötött megállapodás célja egy Smart Solution labor és bemutatóterem létrehozása és az infokommunikációs tehetséggondozás további erősítése.

„Az oktatásban a digitalizáció és a mesterséges intelligencia révén az „egyetem, mint intézmény” átalakul, „egyetem, mint platform” válik belőle” – emelte ki Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora.

Hozzátette: az egyetemük az első, amely a Huawei-jel wi-fi7-es szabványú kampusz hálózatot épített ki az országban, emellett saját AI stratégiával is rendelkeznek. Utóbbi révén moduláris oktatást, valós idejű tanulási adatokat, személyre szabott tanulmányutakat és adatalapú egyetemvezetést fejlesztenek ki.

A másik együttműködés a Pécsi Tudományegyetemhez kapcsolódik, ahol a cég és az intézmény a Huawei ICT Academy tananyagainak távoktatását támogató központ létrehozásáról és digitalizált egészségügyi kooperációról állapodtak meg.

Az első húsz év hazai mérföldkövei

„A vállalat 2005-ben mindössze néhány fővel kezdte meg működését Budapesten, mára pedig több mint 2000 embernek biztosít megélhetést. Termékeink és szolgáltatásaink révén jelenleg a magyar lakosság több mint 80 százalékát elérjük” – húzta alá köszöntő beszédében Gao Weijie, a Huawei Technologies Magyarország és Nyugat-Balkán vezérigazgatója.

A kínai vállalat 2009-ben hozta létre az európai ellátó központját, amely ma már több mint 50 országba szállít. A pátyi gyáregységben indult el az ország első élő ipari 5G magánhálózata. A Huawei kulcsszerepet játszott a fényeslitkei East-West Gate intermodális vasúti terminál vezeték nélküli, privát 5G infrastruktúrájának kiépítésében is.

Digitális energiamegoldásai – ilyen a Fusionsolar rendszer – 2024-ben például akkora kibocsátáscsökkentést eredményeztek, mintha 1,6 millió fát ültettek volna.

A Huawei ICT Academy program keretében egyetemekkel és szakképző intézményekkel együttműködve kínálnak képzéseket az 5G, Big Data, MI és hálózati technológiák területén. A program során a hallgatók a Huawei szakmai anyagaihoz, valamint nemzetközi szintű tréningekhez férhetnek hozzá.

Emellett a „Seeds for the Future” program keretében már több száz magyar egyetemista kapott lehetőséget arra, hogy online és személyes tréningeken keresztül bővítse technológiai ismereteit.

Az eseményen szó esett az új adattárolási rendszerekről, a mesterséges intelligenciával támogatott kampuszhálózatokról, a teljesen optikai hálózatokról, valamint a rugalmas Flex Cloud rendszerről, amely biztonságos és agilis felhőalapú működést kínál ipari, közigazgatási és oktatási igényekre szabva.

The post Újabb egyetemi szerződéseket kötött a magyar piacon jubiláló Huawei appeared first on digitrendi.hu.

Az okostelefonok száma négyszer gyorsabban nő, mint a népesség, az elmúlt öt év alatt 1,5 milliárd új készülék talált gazdára – derül ki a Stocklytics által közzétett adatokból. A világ népessége, amely 2025. januárjában elérte a 8,23 milliárdot, évente átlagosan 72 millióval nő.

A Global 2025 Digital Overview Report szerint 2020-ban még 5,9 milliárd okostelefon volt használatban világszerte, idén januárban pedig már 7,42 milliárd okostelefont birtokoltak az emberek.

Igaz, hogy 2024-ben már „csak” 260 millió új okostelefon talált gazdára, ami egy évtized óta a második legalacsonyabb éves mutató és ötszörös visszaesés a 2017-es csúcshoz képest, amikor több mint egymilliárd új készüléket tudtak eladni a gyártók.

A lassulás ellenére azonban az okostelefonok eladása a jövőben is dinamikus ütemben növekszik, messze meghaladva a globális népességnövekedést. A technológia fejlődése, a rövidebb frissítési ciklusok és a megfizethető okostelefonok térnyerése a feltörekvő piacokon továbbra is ösztönzi az elfogadást.

A Statista Market Insights felmérése szerint 2020. és 2024. között a világpiacon az okostelefon-vásárlók évente 420 és 470 milliárd dollár közötti összeget költöttek, ami ötéves periódusra vetítve 2,3 ezer milliárd dollárt jelent. Ez nagyjából a globális GDP 2,7%-a.

A Statista előrejelzései szerint az okostelefon-értékesítők idén több mint 485 milliárd dolláros bruttó bevételt érnek el, ami 20 milliárd dollárral több, mint 2024-ben. A jövő év végére a globális okostelefon-eladás először éri el a félmilliárd dolláros határt.

A középtávú kilátások szerint az éves okostelefon-értékesítés 2029-ben már 562 milliárd dollár lesz, ami öt év alatt hatalmas, mintegy 100 milliárd dolláros növekedést jelent.

Ennek az értéknek egynegyede, azaz 137 milliárd dollár Kínából, a világ legnagyobb okostelefon-piacáról származik majd, míg az Egyesült Államok és India egyenként nagyjából 63 milliárd dollárral járul hozzá az okostelefon-eladásokhoz.

Idén az átlagár 300 dollár közelébe emelkedik

A költési összegek növekedésébe a következő években markánsan beleszól az árak emelkedése is. Az utóbbi tíz évben az okostelefont használók világszerte évente több mint 400 milliárd dollárt költöttek új készülékekre. Ez az összeg olyan országok GDP-jének felel meg, mint Írország vagy az Egyesült Arab Emírségek.

Miközben az új okostelefonokra fordított éves kiadások eddig viszonylag stabilak maradtak, az okostelefonok árai nem. A készülékek átlagos ára jelentősen ingadozott: míg 2021-ben elérte a 318 dolláros történelmi csúcsot, 2024-re már 287 dollárra zuhant. Bár a vevők üdvözölték ezt a 10%-os árcsökkenést, az idei év éppen az ellenkező tendenciát hozza.

A Betideas.com adatai szerint ugyanis az okostelefonok átlagára idén várhatóan már megközelíti a 300 dollárt, ami három év óta az első áremelkedést jelenti.

Az elmúlt tíz év során az okostelefonok egyszerű kommunikációs eszközökből nagy teljesítményű, mesterséges intelligenciával, 5G-vel és csúcstechnológiás kamerákkal felszerelt eszközökké váltak.

A legújabb technológiai trendek, például a hajtható képernyők és az intelligens asszisztensek még intuitívabbá tették az okostelefon-technológiát, de ezeknek a fejlesztéseknek ára van.

Az iPhone átlagára 2019. óta 23%-kal, azaz 188 dollárral ugrott meg, és tavaly elérte az ezer dolláros küszöböt. Az androidos okostelefonok ára még nagyobb mértékben, 29%-kal drágult, átlagosan 335 dollárra emelkedett 2024-re. Az elemzés szerint bár a legtöbb fogyasztó ezeknél a számoknál várhatóan kevesebbet költ új készülékre, mégis többet fizet majd, mint tavaly.

Az évek óta tartó csökkenés és stagnálás után az okostelefonok átlagára 2025-ben 3%-kal fog emelkedni, 287 dollárról 296 dollárra – ezt már a Statista Market Insights állítja. Három év óta az első növekedés az okostelefonok árát a már említett 300 dolláros tartományhoz közelíti, ahol az elmúlt öt év nagy részében volt. Ez azonban csak a kezdete egy hosszú távú trendnek.

A Statista friss előrejelzései szerint az okostelefonok piaca legalább öt évig tartó árnövekedés felé tart, ami az évtized végére már kétszámjegyű növekedést eredményez. Miután 2025-ben elérte a 296 dollárt, az okostelefonok átlagára 2026-ban a 304,5 dollárra nő, majd 2027-ben 312 dollár fölé ugrik. Az emelkedő tendencia 2028-ban és 2029-ben is folytatódik, az okostelefonok átlagára további 16 dollárral nő, és az évtized végére eléri a 328,6 dollárt.

The post A népességnél gyorsabban nő az okostelefon-piac, vámháború nélkül is drágulnak az árak appeared first on digitrendi.hu.

A leánycég fogja majd a társaság mérnöki és szoftverfejlesztői központját létrehozni, Cebu városában. Ennek kapacitását 2030-ra 50 főre kívánják növelni. A felhőtechnológiához értő helyi mérnökök és szoftverfejlesztők alkalmazása ugyanis 20-40%-os bérköltség megtakarítást jelenthet a nyugat-európai és magyarországi informatikus bérekhez képest, ami közvetlen kihatással lehet a Gloster EBITDA-mutatójára.

Egyetemi projekt AI-kutatásra

A vállalat stratégiai együttműködési megállapodást is kötött a University of San Carlos egyetemmel, ennek keretében a Gloster gyakornoki és oktatási programokat nyújt az az intézmény számára, és magyar fejlesztői csapattal közös kutatás-fejlesztési projekteket is indít a mesterséges intelligencia(AI) területén.

A cél olyan AI-alapú szoftvermegoldások közös fejlesztése, amelyek a későbbiekben licencelhető SaaS(Software as a Service)-termékekké válhatnak, rendszeres deviza alapú bevételi forrást nyújtva a Gloster számára.

Tavaly a Gloster már több pilot projekt során is együtt dolgozott a fülöp-szigeteki fejlesztőkkel. A cég pozitív tapasztalatokat szerzett az ottani szakemberek szoftverfejlesztési kompetenciái és az angol nyelvű kommunikációjuk felől. Így az új iroda várhatóan jól működik majd együtt a Gloster angliai, német és magyar csapataival.

A mostani lépés szorosan illeszkedik a Gloster 2023. novemberében bemutatott LEVEL UP stratégiájába, amely egyértelműen a külföldi piacok erősítésére és a hatékonyság növelésére épít.

Az új fülöp-szigeteki leányvállalat nemcsak bérköltségelőnyt jelent, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a vállalat még nagyobb arányban exportáljon felhő- és szoftveralapú technológiai megoldásokat, és új nemzetközi piacokat is szerezzen.

Az IT-outsourcing piaca világszerte éves szinten 10-15%-os növekedést mutat, amely további bővülési lehetőséget jelent a társaság számára.

A Gloster dióhéjban

A társaság több mint 20 éves története során hardveres garázscégből szoftverfókuszú, nemzetközi területen is jelenlévő vállalattá fejlődött. A Gloster növekedési stratégiája révén tizenegy tranzakciót hajtott végre 2018 óta és terjesztette ki tevékenységét a rendszerintegráció, a felhő megoldások és nemzetközi szoftverfejlesztési szolgáltatások területére.

A cégcsoport jelenleg két üzletágban (szoftverfejlesztés és felhőalapú szolgáltatás) tevékenykedik, 2023-as auditált konszolidált beszámolója alapján árbevétele (magyar szabvány szerinti) 10,3 milliárd forint, magyar számviteli szabványok szerinti korrigált EBITDA-ja 976 millió forint, adózott eredménye 414 millió forint volt.

The post Gloster: A Fülöp-szigeteken jóval olcsóbb a szoftverfejlesztő appeared first on digitrendi.hu.

A szakhatóság weboldalán közzétett legfrissebb mérések adatai alapján 5G készülékkel 148 Mbps, 4G készüléken pedig 75 Mbps átlagolt letöltési sebességgel a Yettel mobilhálózata a leggyorsabb Magyarországon. A Yettel lakosságra vetített kültéri 4G lefedettsége országosan meghaladja a 99%-ot, míg a dinamikusan fejlődő, városi környezetben és forgalmasabb turisztikai térségekben épülő 5G hálózat is már elérte az 52%-ot.

Alig egy hónapja hozott ki hasonló eredményt a hazai mobilnet hálózatokat is folyamatosan monitorozó Ookla. Az amerikai webszolgáltató Speedtest alkalmazásában összegyűjtött több mint 600 ezer magyarországi mérés alapján 2024 második félévében a Yettel mobilhálózata bizonyult a leggyorsabbnak. Erről és a többi szolgáltató hálózati teljesítményéről itt írtunk részletesebben.

Szinte az utolsó csavarig lecseréltek mindent

A távközlési társaság az elért eredmények apropóján sajtótájékoztatón összegezte legutóbbi nagyszabású hálózatfejlesztési programjának fontosabb elemeit, és vázolta fel a közeljövő várható újabb hasonló lépéseit.

A szolgáltató 2020-2024 között közel 100 milliárd forintot fordított mobilhálózatának fejlesztésére, és hamarosan már az ezredik dedikáltan 5G bázisállomásán indítja el nagysebességű 5G SA szolgáltatását.( A „standalone-SA” változatban a mobil kapcsolat felépítése már csak 5G technológián zajlik, kizárólag az erre kijelölt frekvenciákon.)

A következő három évben pedig további több tízmilliárd forint értékű fejlesztést tervez Magyarországon.

„A sokmilliárdos beruházással fejlesztett mobilhálózatunk és az arra épített szolgáltatások olyan képességekkel ruházzák fel a Yettelt, amivel a jövőbeni szerepünk lényegesen túlmutat az eddig ismert „mobiltelefon-társaság” szerepkörön. Célunk, hogy erre a komoly infrastrukturális háttérre támaszkodva, a digitalizáció és az AI korában már technológiai, ún. „telcotech” vállalatként tudjunk úttörő megoldásokat nyújtani ügyfeleinknek, mind a lakossági, mind az üzleti szegmensben” – mondta Igor Prerovsky, (képünkön) a Yettel Magyarország vezérigazgatója.

Hozzátette: a Yettelnél minden ügyfél, aki 5G képes készülékkel 5G lefedettségű területen van és sebességkorláttal nem rendelkező adatcsomagra fizetett elő, kihasználhatja az 5G mobilhálózat előnyeit.

A szolgáltató teljes hálózati forgalmának már több mint 25%-a 5G technológián zajlik, a 2024-ben a lakossági ügyfeleknek értékesített készülékeknek már 86%-a 5G képes.

„Szinte az utolsó csavarig újraépítettük a hálózatunkat, napokon belül pedig az 1000. bázisállomáson is elindítjuk a másfél éve az országban elsőként bevezetett, magas frekvencián nyújtott, nagysebességű 5G szolgáltatásunkat, és ezzel elértük, hogy itthon a leggyorsabb 4G és 5G mobilinternetet adhatjuk ügyfeleinknek, ráadásul már egyes telefonokon is elérhető lesz az SA 5G verzió is” – emelte ki Koller György, a Yettel műszaki vezérigazgató-helyettese.

Egyre több okostelefonon is elérhető lesz a teljesítményfokozó SA 5G

Az 5G képességeit a korábbinál hatékonyabban kihasználó SA 5G megoldás már az arra képes Honor okostelefonokon is elérhető, az SA 5G elérésre képes mobiltelefonok köre más gyártók készülékeivel is bővül a jövőben. Jelenleg a Samsung készülékeivel folynak újabb tesztek.

A tájékoztatón felsorolták az utóbbi három év nagyobb fejlesztési lépcsőit, köztük a beltéri hang-lefedettséget növelő VoWiFi (Voice over WiFi) szolgáltatást bevezetését.

Megemlítették, a hazai mobiltávközlés történetében először kizárólag digitálisan elérhető előfizetés keretében megrendelhető Yepp tarifacsomagot is, ami hűségidő nélküli és korlátlan belföldi adatkeretet biztosít.

Elhangzott, hogy a szolgáltatás portolióban már átlépte a millió küszöböt az Otthonnet szolgáltatásra előfizetők száma, és több tízezer tévés ügyfelet szerzett a szolgáltató a platform megújításával.

The post Már az ezredik Yettel bázisállomáson indul el az 5G SA, újabb tízmilliárdok hálózatfejlesztésre appeared first on digitrendi.hu.

A szolgáltatással az azt nyújtó Ubigi 2024. júliusában jelent meg az első 15 országban, idén márciustól pedig további 12 országra terjesztette ki a lehetőséget, köztük Magyarországra, Szlovákiára, Szlovéniára, Bulgáriára, Horvátországra, Romániára, Görögországra, Svédországra, Finnországra, Dániára, Ciprusra és Máltára.

Az Ubigi 5G adatcsomagjaival az ügyfelek mobilszolgáltatóváltás nélkül aktiválhatják járművük eSIM-jét, amivel infotainment szolgáltatásokat és az integrált wi-fi hotspotot vehetnek igénybe.

A szolgáltatás a BMW Operating System 8, 8.5 és 9 rendszert futtató járművekkel kompatibilis, ha azok rendelkeznek a Personal eSIM (SA6PA) opcióval. A jármű típusától függően a Personal eSIM lehetővé teszi a WiFi hotspot használatát az autóban, a videó streaming szolgáltatások, valamint a BMW 7-es sorozatú modellek esetében a BMW Theatre Screen segítségével a Amazon Fire TV által nyújtott tartalmak elérését.

A sofőrök könnyen aktiválhatják a Personal eSIM-et a My BMW App alkalmazáson keresztül, és előfizethetnek az Ubigi európai adatcsomagjaira. Ezek havi 10 eurótól felfelé érhetők el, korlátlan adatforgalommal.

Az Ubigi márkát a Transatel indította el 2017-ben. Utóbbi az NTT csoporthoz tartozó autóipari hálózati kapcsolati megoldásokkal foglalkozó leányvállalat, amely menedzselt kapcsolódási platformján keresztül több millió járművet és eszközt csatlakoztat már a mobilhálózatokhoz világszerte.

A Ubigi globális 4G/5G adatkapcsolatot kínál előre fizetett mobilinternet-csomagokkal, amelyeket a sokat utazók, vállalati mobil munkaerők és összekapcsolt járművek tulajdonosai használnak, már több mint 200 célállomáson, kedvező helyi árakon.

Az egész mögött a Transatel robusztus távközlési infrastruktúrája lelhető fel, amely több kontinensre kiterjedő elosztott hálózati élekből és több mint 300 mobilhálózati partnerből áll világszerte.

Az eSIM alapú megoldás minden SIM- és eSIM-képes eszközzel kompatibilis – az okostelefonoktól a laptopokon, SD-WAN útválasztókon keresztül egészen a csatlakoztatott járművekig. Utóbbiak sorában a BMW mellett ott van a Toyota, a Jaguar, a Land Rover és a Stellantis.

The post Nálunk is elérhetők már a korszerűbb BMW-kbe való 5G-s eSIM-ek appeared first on digitrendi.hu.