Az újbudai, 1300 négyzetméteres eladóterű áruház nem tartozik a MediaMarkt legnagyobb 3 3 ezer négyzetméteres üzletei közé, éppen ezért a kínálatot is a hely adottságaihoz igazították. Ahogy Mihók György, az Allee-beli áruház igazgatója az üzletbejáráson fogalmazott, innen elsősorban azt viszi haza a vásárló, „amit a hóna alatt elbír”. A nagyobb háztartási gépek, mosó- és hűtőgépek, illetve nagyméretű televíziók inkább a nagyobb alapterületű áruházakban kapnak nagyobb teret.

A kisebb üzlet azonban nem jelent kisebb szerepet. Az új egységben a termékek személyes kipróbálása, az összehasonlítás és a szakértői segítség mellett a MediaMarkt teljes szolgáltatási palettája is megjelenik, a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig.

Változik az értékesítők feladata is

A boltok szerepe közben maga is változik. Az üzletbejáráson elhangzottak alapján a MediaMarktnál az értékesítőkkel szembeni elvárások is átalakultak: míg korábban jellemzően külön szakemberek foglalkoztak a háztartási gépekkel, a televíziókkal vagy éppen a számítástechnikával és okostelefonokkal, ma szélesebb körű tájékozottságot várnak el tőlük.

Mihók György ezt egy jó háziorvos munkájához hasonlította: a kérdéseivel érkező vásárlót nem egyetlen termékkategória alapján kell kiszolgálni, hanem az igényeire kell megoldást találni.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó, különösen az összetettebb és nagyobb értékű vásárlásoknál. Úgy látja, hogy a technológia fejlődése a jövőben sem teszi fölöslegessé a fizikai üzleteket, hanem bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá teszi a személyes tapasztalást, a kipróbálást és a szakértői segítséget.

Az üzletbejáráson ennél is tömörebben fogalmazott: az értékesítő feladata nem az eladás, hanem a vevő segítése. Ha ezt jól végzi, a vásárló később is visszatér.

Ez azért is figyelemreméltó, mert a nagyobb értékű műszaki termékeknél az online vásárlás kényelme önmagában nem feltétlenül írja felül a személyes tapasztalat igényét. Egy televízió, egy notebook, egy háztartási gép vagy más nagyobb értékű készülék megvásárlása előtt sokan szeretnék látni, megérinteni, kipróbálni a terméket, vagy egyszerűen csak megbizonyosodni arról, hogy valóban azt kapják-e, amire szükségük van.

Így ér össze a termékeladás a szolgáltatással

A MediaMarkt szolgáltatási irányba fordulása egyébként nem új keletű. Az okospultoknál már évek óta nem pusztán készüléket lehet vásárolni, hanem segítséget is lehet kérni az okoseszközök használatához, beállításához, illetve akár a telefonok közötti adatköltöztetéshez.

Az idei év egyik látványosabb lépése ugyanezt a logikát vitte tovább a nagyobb háztartási berendezéseknél: a klímaberendezés megvásárlása mellett már a beszerelés is megrendelhető a MediaMarkton keresztül, az áruház által kiválasztott szakszerelők közreműködésével. A műszaki kereskedelem szolgáltatásalapú átalakulásáról korábban is írtunk a Digitrendin.

A logika egyszerű: a vásárló az esetek nagy részében nem egy dobozt akar hazavinni, hanem működő megoldást szeretne.

Most már a webshop sem csak webshop

Ebben a folyamatban újabb lépés a MediaMarkt Marketplace elindítása. Szeptember 29-től a magyarországi webáruházban a MediaMarkt saját termékei mellett kiválasztott külső kereskedők ajánlatai is megjelennek. A vállalat ezzel jelentősen bővíteni akarja a választékot, és olyan új kategóriákat is beemel, mint a fitness- és wellness-termékek, illetve a kisállattartáshoz kapcsolódó termékek.

A piactéri modellnél azonban éppen az a kérdés, hogyan lehet a nagyobb választékot úgy biztosítani, hogy közben ne vesszen el az a bizalom, amelyet a MediaMarkt a saját áruházaival és webshopjával felépített.

A cég ezért zárt Marketplace-rendszert alakított ki. A csatlakozó kereskedők többlépcsős ellenőrzésen esnek át, a teljesítményüket és megbízhatóságukat pedig folyamatosan figyelik. Az induláskor várhatóan fele-fele arányban lesznek jelen magyar és nemzetközi partnerek.

Szilágyi Gábor a Marketplace kapcsán is a bizalom fontosságát emelte ki. A MediaMarkt célja szerinte nem egyszerűen egy új értékesítési csatorna létrehozása, hanem a fizikai üzletekben és az online felületeken felépített bizalom kiterjesztése egy ellenőrzött kereskedelmi rendszerre.

Együtt nő a fizikai és a digitális jelenlét

A két fejlesztés egymás mellé téve ezért többet mond, mint külön-külön. A MediaMarkt Magyarországon jelenleg bevételének mintegy 15 százalékát termeli online, az új áruház első éves teljes bevételi terve 6 milliárd forint.

A vállalat tehát nem úgy reagál az e-kereskedelem térnyerésére, hogy fokozatosan visszahúzódik a fizikai üzletekből. Éppen ellenkezőleg: egyszerre fejleszti a két csatornát, és igyekszik egyre szorosabban összekapcsolni őket.

Az online térben a választék és a kényelem bővül a Marketplace révén, a fizikai üzletben pedig a terméktapasztalat, a tanácsadás és a szolgáltatások kerülnek előtérbe. A vásárló közben eldöntheti, hogy hol kezdi és hol fejezi be a folyamatot: tájékozódhat online, megnézheti a készüléket az üzletben, kérhet segítséget a választáshoz, majd akár online rendelhet, és később ugyanott veheti igénybe az adott termékhez kapcsolódó szolgáltatást.

A műszaki kereskedelemben így nem feltétlenül az a kérdés, hogy online vagy fizikai bolt, hanem egyre inkább az, hogy a kettő hogyan tud együtt működni.

A MediaMarkt stratégiájából pedig egy olyan kereskedő képe rajzolódik ki, amely nem egyszerűen több terméket akar eladni. A vásárlási döntéstől a készülék használatáig, illetve az online kereséstől a személyes tapasztalatig próbálja egyre több ponton jelen lenni.

Ez pedig egyben azt is jelzi, hogy a fizikai műszaki áruházaknak még korántsem áldozott le. Csak már nem ugyanazért érdemes bemenni, mint régen.

The post MediaMarkt: együtt bővül a műszaki kereskedő fizikai és az online világa appeared first on digitrendi.hu.

A kínai webáruházak versenyelőnyének visszanyesését célzó uniós vámintézkedéstől akár azt is várhatta volna a piac, hogy a magyar webáruházak nyerhetnek nagyobb teret. Egyelőre azonban nem ez látszik. A PwC friss elemzése szerint a kínai platformokról elmozduló kereslet az európai szereplők közül elsősorban az Allegro, az eMAG és az Alza pozícióját erősítette, miközben a magyar e-kereskedelmi platformok helyzete érdemben nem javult.

Ez azért is figyelemre méltó, mert az Allegro nem egyszerűen megjelent a magyar piacon, hanem mostanra három közép-európai piacra – Csehországra, Szlovákiára és Magyarországra – építi nemzetközi növekedésének egyik fontos pillérét. A második negyedévben az Allegro International szegmensének GMV-ja, vagyis a platformon lebonyolított áruértékesítés összértéke, 82,4 százalékkal nőtt éves összevetésben, 1,06 milliárd zlotyra.

A növekedés üteme különösen látványos: az első negyedévben még 46 százalék körüli éves bővülést mértek, vagyis a nemzetközi üzlet igazán a második negyedévben kapcsolt rá. Az Allegro nemzetközi szegmensében a vásárlók száma június végén már meghaladta az 5 milliót.

A piactér, amelynek jól jött a vám

A történetben van némi irónia. Az EU éppen azért vetett ki vámot a 150 euró alatti, unión kívülről érkező kis értékű küldeményekre, hogy csökkentse az ilyen import üzleti előnyét, és közelebb hozza egymáshoz az EU-n belüli és kívüli kereskedők versenyfeltételeit. A 3 eurós átmeneti vám július 1-jén lépett életbe.

A vámot ráadásul nem egyszerűen csomagonként kell érteni. A szabály termékkategóriánként, pontosabban tarifális besorolásonként számol: ha egy 150 euró alatti küldeményben több különböző kategóriába tartozó termék van, a 3 eurós tétel többször is megjelenhet. Az Európai Tanács példája szerint három különböző termékkategória egyetlen csomagban már 9 euró vámot jelent.

Ez a gyakorlatban meglehetősen más képet ad, mint az egyszerű „3 eurós vám” szlogen.

A négyféle termékre rakódó, 5500 forintos importálási díj

Erre van egy saját, konkrét példám is. Egy július végi Temu-rendelésben négy, eltérő vámtarifájú terméket választottam. A rendelés értéke kedvezmények után 8134 forint volt, az importálási díj pedig 5500 forinttal növelte meg a végösszeget.

A Temu ügyfélszolgálatának a kiszámítás módjával kapcsolatban feltett kérdésemre azt a választ kaptam, hogy az EU új vámszabályai miatt a platform az azonos vámtarifaszámú termékek után ugyan csak egyszer alkalmazza a 3 eurós importdíjat, de az áfát is felszámítja az EU-n kívülről érkező, 150 euró alatti rendelések esetében.

A bizonylat számai alapján így jött ki a matek: négy különböző vámtarifaszám esetén 4 × 3 euró, azaz 12 euró vám keletkezett. A mintegy 360 forintos akkori euróárfolyammal ez körülbelül 4320 forint, amire a 27 százalékos magyar áfát számolva adódik a nagyjából 5500 forintos összeg.

Ez ráadásul nem azt jelenti, hogy a teljes rendelésre felszámított áfa lenne ennyi, hanem a bizonylaton külön szerepel a teljes rendelés 2898,56 forintos áfatartalma is. Az 5500 forintos „importálási díj” ebből a szempontból külön tétel.

Az uniós és a magyar vámhatósági szabályok is alátámasztják, hogy a 3 eurós vám bizonyos áfakezelési helyzetekben maga is bekerül az áfa alapjába. Vagyis a vásárlók tényleges többletterhe nem feltétlenül áll meg a kommunikációban szereplő 3 eurónál.

A Temu egyelőre nem engedi el a magyar vásárlókat

Mindezek a fejlemények azonban nem jelentették azt, hogy a magyarok tömegesen hátat fordítottak volna a Temunak.

A PwC szeptemberi elemzése szerint 2026 első negyedévében a 4,4 millió magyar online vásárló 56 százaléka rendelt külföldről. A kínai webáruházakból 1,6 millióan vásároltak, a Temu pedig közel 5 millió rendelést regisztrált, 92 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Három hónap alatt 1,8 millió magyar vásárlót ért el.

A vásárlói lojalitás mellett a Temu másik fegyvere továbbra is az ár és az akciózás. A platform magyar felületén jelenleg is külön szerepelnek a Temu-kreditek és az akciók a fizetési és promóciós eszközök között, miközben a magyar piacon folyamatosan jelen vannak az egyéb kedvezményes ajánlatok és cashback-megoldások is.

A magyar versenyhatóság is foglalkozott a Temu árpromóciós gyakorlatával: a GVH 2026 áprilisában lezárt eljárása többek között az áthúzott árakat, a meghirdetett kedvezmények valóságtartalmát és bizonyos sürgető értékesítési üzeneteket vizsgálta. A Temu elismerte a feltárt jogsértéseket, és legalább 882 millió forintnyi fogyasztói kompenzációt vállalt.

A négy európai ország, ahol a Temu a piacvezető

A Temu európai helyzetéről egy friss ECDB-elemzés még érdekesebb képet rajzol. A hamburgi székhelyű, e-kereskedelmi piaci adatokkal és tranzakcióalapú elemzéssel foglalkozó cég 2025-ös adatai szerint Magyarország egyike annak a négy európai piacnak, ahol a Temu már az első számú e-kereskedelmi szereplő. A másik három Finnország, Horvátország és Szlovénia.

A kép azonban Európán belül korántsem egységes. A Temu Franciaországban, Portugáliában, Norvégiában, Bulgáriában, Görögországban, Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában a második helyen állt a 2025-ös adatok szerint. Németországban, Svájcban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Olaszországban és Spanyolországban viszont nem került be az első két helyre.

Ez azért különösen érdekes a magyar piac szempontjából, mert miközben nálunk a Temu már piacvezető pozíciót ért el, az Allegro is éppen ugyanebben a régióban gyorsítja fel a terjeszkedését.

Az Allegro nemcsak Európában közeledik Kínához

Az Allegro most kiadott második negyedéves üzleti beszámolója után van még egy érdekes fejlemény. A vállalat szeptemberben Sencsenben nyitott irodát, és Kínában saját, teljes egészében külföldi tulajdonú vállalatot is létrehozott. A célja, hogy közelebb legyen a kínai eladókhoz, jobban megismerje őket, és közvetlenül ellenőrizze a platformon érvényes szabályok, valamint a termékbiztonsági és megfelelési követelmények betartását.

Az Allegro tehát nem a kínai kínálattól való teljes eltávolodással reagál a változó környezetre. Inkább megpróbálja saját piacterén kezelni és ellenőrizni a kínai beszállítói oldalt. A cég vezetése szerint a stratégia ezzel nem változott, és a kínai jelenlét egyaránt szolgálhat új kínai partnerek és termékek felkutatására, illetve lengyel eladók kínai kapcsolatainak építésére.

Novemberben jön az újabb importteher

Az Európai Unió szeptemberben véglegesítette az új uniós vámkeretrendszer azon elemét is, amely külön kezelési díjat is bevezet a kis értékű, e-kereskedelmi küldeményekre. A díj nem azonos a júliusban bevezetett 3 eurós vámmal: az utóbbi átmeneti vám, az új handling fee pedig a vámhatósági feldolgozás és ellenőrzés költségeihez járul hozzá. Az EU-tagállamoknak legkésőbb 2026. november 1-jétől kell alkalmazniuk, a konkrét összegét azonban majd az Európai Bizottság határozza meg.

Vagyis az unión kívülről érkező kiscsomagok költségszerkezete még idén újabb elemmel bővülhet. A 3 eurós átmeneti vám 2028 közepéig marad érvényben, amikor az új uniós vámadat-hub működésével a normál vámtarifás rendszer váltja fel.

A vám nem zárta le a kínai–európai e-kereskedelmi versenyt

A júliusi intézkedés tehát egyelőre nem hozott olyan fordulatot, amelyben a kínai platformok egyszerűen elveszítenék a magyar vásárlókat, és a helyüket a hazai webshopok vennék át. A PwC adatai szerint a vásárlók inkább tudatosabban számolnak: a termék ára helyett egyre inkább a teljes végösszeget nézik.

Közben megjelent egy európai kihívó, amely láthatóan gyorsan tudott reagálni az új helyzetre. Az Allegro nemcsak Magyarországon, hanem Csehországban és Szlovákiában is erősít.

A kínai versenyre adott uniós válasz így egyelőre nem a hazai e-kereskedelem látványos térnyerését, hanem egy újabb régiós átrendeződést hoz: a Temu és más kínai platformok mellé egyre erősebben felzárkózik az európai gyökerű, de szintén piactéri logikával működő Allegro.

The post Egyelőre nem a magyar webshopok nyernek a kínai vámon – rágyorsított az Allegro appeared first on digitrendi.hu.

A vállalat szerint a fejlesztés európai szinten is úttörőnek számít, mivel a vásárlók egyetlen beszélgetésen belül intézhetik a teljes online bevásárlást, anélkül, hogy külön menüpontok vagy fizetési felületek között kellene váltaniuk.

Az AI már nemcsak segít, hanem el is végzi a munkát

A Kifli.hu az idei év elején vezette be a MAIA névre keresztelt mesterséges intelligencia alapú asszisztensét, amelyről a Digitrendi is beszámolt. Az eredeti cél az volt, hogy a vásárlók természetes nyelven adhassák meg igényeiket, az AI pedig segítsen a termékek keresésében, a menütervezésben vagy a korábbi bevásárlások újrarendelésében.

A mostani fejlesztéssel azonban az asszisztens egy új kategóriába lépett. A MAIA már képes a teljes vásárlási folyamat lebonyolítására: termékeket keres, kosarat állít össze, kiválasztja a szállítási időpontot, majd az elmentett fizetési adatok segítségével a rendelést is véglegesíti.

A rendszer hangalapú vezérléssel is használható, így a vásárlók akár szóban is összeállíthatják a heti bevásárlást.

Érkezik az agentic commerce korszaka a kereskedelembe

A Kifli.hu fejlesztése jól illeszkedik ahhoz a globális trendhez, amelyet a szakma egyre gyakrabban nevez agentic commerce-nak. Ennek lényege, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán tanácsokat ad vagy keresési eredményeket jelenít meg, hanem konkrét feladatokat hajt végre a felhasználó helyett.

Az elmúlt hónapokban több jelentős szereplő is hasonló irányba indult el. Az Egyesült Államokban az Instacart és a ChatGPT integrációja már lehetővé teszi a bevásárlás teljes lebonyolítását beszélgetéses felületen keresztül, míg a Walmart, az Uber Eats és a Google is aktívan fejleszti saját AI-vásárlási megoldásait.

Európában ugyanakkor a legtöbb kezdeményezés még tesztfázisban tart. A Tesco például jelenleg kísérleti jelleggel próbál ki egy AI-alapú bevásárlási asszisztenst, amely recepteket ajánl és bevásárlólistákat állít össze.

A Rohlik szerint éppen ezért számít mérföldkőnek a MAIA legújabb verziója, amely már nemcsak ajánlásokat ad, hanem a teljes rendelési folyamatot képes végrehajtani.

Egyre többen igénylik MAIA munkáját

A vállalat adatai szerint a hangalapú MAIA indulása óta több mint 35 ezer beszélgetés zajlott a rendszeren keresztül, és több mint 15 ezer egyedi felhasználó próbálta ki a szolgáltatást. A vásárlók közel negyede többször is visszatért, ami arra utal, hogy a megoldás túlmutat az egyszeri technológiai kíváncsiságon.

Az írásos változat használata szintén gyorsan növekszik: a Rohlik adatai szerint 2025. augusztusa és 2026 tavasza között mintegy másfélszeresére nőtt a havi aktivitás, miközben összesen már több mint 166 ezer beszélgetés zajlott az asszisztensen keresztül. A felhasználói elégedettség 90 százalék felett alakult.

Nem csak saját AI-t épít, az AI-platformok felé is nyit a Kifli

A Rohlik fejlesztései nem állnak meg a saját alkalmazáson belül. A vállalat saját MCP (Model Context Protocol) szervert is indított, amely egy olyan nyílt technológiai szabványra épül, amely lehetővé teszi, hogy külső AI-asszisztensek közvetlenül kapcsolódjanak a Kifli szolgáltatásaihoz.

Ennek köszönhetően a haladó felhasználók akár olyan AI-klienseket is összekapcsolhatnak a webáruházzal, mint a ChatGPT vagy a Claude, amelyek így személyes bevásárlási asszisztensként működhetnek. Az AI nemcsak termékeket kereshet és kosarat állíthat össze, hanem kezelheti a rendeléseket, nyomon követheti a kiszállítást vagy akár ügyfélszolgálati feladatokat is elláthat.

A lépés jól mutatja, hogy a kereskedelemben is egyre inkább az úgynevezett „AI-agent” modell kerül előtérbe. Ebben a világban a felhasználók nem feltétlenül egy webáruház vagy mobilalkalmazás felületén vásárolnak majd, hanem saját AI-asszisztensükön keresztül intézik a mindennapi beszerzéseket. A Rohlik ezzel nem csupán egy új funkciót vezetett be, hanem egy olyan technológiai infrastruktúrát is épít, amely a jövő AI-alapú kereskedelmi modelljeinek alapját jelentheti.

Mindeközben terjeszkedik is a Kifli.hu

Az AI-fejlesztések mellett a Kifli.hu logisztikai hálózatát is folyamatosan bővíti. A vállalat június elején jelentette be, hogy jelentősen növeli balatoni jelenlétét: a déli part és a nyugati medence új településein is elindítja a kiszállítást, így már 65 Balaton környéki településen érhető el a szolgáltatás.

A bővítés jól mutatja, hogy a biatorbágyi, nagyrészt automatizált logisztikai központ átadása után a társaság nemcsak technológiai, hanem földrajzi értelemben is gyors növekedési szakaszba lépett.

A következő lépés már a teljesen automatizált vásárlás lehet

A kereskedelemben sokáig a keresőmotorok és az ajánlórendszerek jelentették a digitális innováció csúcsát. Most azonban egy új korszak kezdődik, amelyben a vásárlók egyre gyakrabban bízzák majd az ismétlődő feladatokat mesterséges intelligenciára.

A kérdés már nem az, hogy az AI tud-e bevásárlólistát írni, hanem az, hogy mikor válik természetessé, hogy helyettünk intézi el az egész bevásárlást.

The post Nemcsak ajánl, hanem már be is vásárol nekünk a Kifli.hu AI-asszisztense appeared first on digitrendi.hu.

Új korszakot nyit a Kifli.hu

A Kifli.hu működésében hosszú ideig a gyors terjeszkedés és az infrastruktúra kiépítése dominált. Az online szupermarketnek rövid idő alatt kellett olyan logisztikai rendszert létrehoznia, amely képes kiszolgálni az online élelmiszer-vásárlás robbanásszerűen növekvő igényeit – különösen a pandémiás időszakban. Most azonban új korszak kezdődik a cégnél: a hangsúly egyre inkább a lokalizációra, a magyar beszállítói kapcsolatokra és a vásárlói élmény finomhangolására kerül.

A cseh tulajdonosi hátterű online kereskedő jelenleg közel 200 magyar termelővel és beszállítóval dolgozik együtt, miközben az elmúlt egy évben több mint 100 új hazai partner csatlakozott a platformhoz. A magyar beszállítói kínálat közel 47 százalékkal bővült, a friss termékek forgalma pedig megduplázódott.

Az élelmiszer-kategóriában már most is meghaladja a 35 százalékot a hazai beszállítók aránya, egyes kategóriákban pedig ennél jóval magasabb: a hús- és felvágott termékeknél eléri a kétharmadot, míg a péksütemények esetében megközelíti az 50 százalékot.

A vállalat következő célja, hogy még több hazai gazda, kertészet, kézműves műhely és helyi termelői közösség termékei jelenjenek meg a kínálatban. A cég nemcsak aktívan keresi az új partnereket, hanem kifejezetten várja azoknak a magyar termelőknek a jelentkezését is, akik hosszú távon kapcsolódnának be a beszállítói hálózatba.

A biatorbágyi automatizált raktár még bőven tartogat kapacitást

A növekedési szakasz egyik legfontosabb mérföldköve a tavaly átadott biatorbágyi, teljesen automatizált logisztikai központ volt. A fejlesztés nemcsak a jelenlegi működést stabilizálta, hanem jelentős további növekedési tartalékot is biztosít a vállalat számára.

Szabó Dániel, a vállalat februárban kinevezett új ügyvezető igazgatója a Digitrendinek elmondta: a kibővített raktárkapacitás még további jelentős forgalomnövekedést is képes kezelni, miközben további automatizációs fejlesztések is napirenden vannak a raktári munkafolyamatokban.

Az országos terjeszkedés ugyan folyamatos, de egyelőre nincs konkrét időpont arra, mikor válhat teljessé a lefedettség. A szolgáltatás jelenleg több mint 300 településen érhető el, és a magyar lakosság több mint egyharmadát éri el. Az elmúlt időszakban közel negyven új település – köztük Gyöngyös, Dunaújváros, Esztergom, Hatvan és Szolnok – került be a kiszállítási zónába. A cég ma már több mint 90 ezer aktív vásárlót szolgál ki havonta, miközben a kínálat meghaladja a 15 ezer terméket.

Nemcsak gyorsaság, hanem frissesség is

A Kifli.hu szerint a következő évek versenyét már nem pusztán a kiszállítás sebessége dönti el. Bár Budapest belső kerületeiben akár 90 percen belül is megérkezhetnek a rendelések, a fókusz egyre inkább a frissességen és az ellátási lánc optimalizálásán van. A vállalat olyan együttműködési modellt épít a hazai termelőkkel, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos zöldségek, gyümölcsök vagy más friss termékek akár néhány órával a betakarítás után a vásárlókhoz kerüljenek.

A logisztikai háttér stabilitását az is segíti, hogy a futárállományt olyan külső szolgáltató partnerek biztosítják, amelyek elsősorban hazai munkaerőt közvetítenek, így a külföldi munkavállalókra vonatkozó szigorodó szabályozások várhatóan nem érintik érdemben a működést.

AI-asszisztens segíti a vásárlókat

Az online vásárlás egyik legnagyobb problémája ma már nem feltétlenül a szállítás, hanem a túl nagy választék. Több ezer termék és kategória között keresgélve a vásárlók könnyen elveszíthetik a fókuszt, különösen akkor, ha speciális igények – például allergia vagy árérzékenység – alapján szeretnének dönteni.

Erre kínál megoldást a vállalat AI-alapú vásárlási asszisztense, MAIA, amelyet közvetlenül a rendelési felületbe integráltak. A chatbot természetes nyelven képes kezelni a vásárlói kéréseket: termékeket keres, alternatívákat ajánl, figyelembe veszi az ételallergiákat vagy intoleranciákat, és bizonyos ügyfélszolgálati problémákat is automatikusan kezel.

A cégvezető szerint már most több mint tízezer olyan vásárló van, aki rendszeresen használja az AI-asszisztenst. A rendszer nemcsak új termékek ajánlásában segít, hanem ismétlődő rendelések újraépítésében is. Egyetlen mondattal módosítható például egy korábbi rendelés, miközben az AI automatikusan lecseréli az egyes termékeket – például laktózmentes változatra.

A chatbot az ügyfélszolgálati folyamatokat is gyorsítja. Egy sérült termék bejelentése után az AI képes azonosítani a rendelést, rögzíteni a reklamációt, és akár automatikusan jóváírni az összeget. Emellett az online vásárlásra kevésbé nyitott felhasználók számára is egyszerűbbé teszi az átállást: akár egy bolti blokk fotójából is képes összeállítani egy online kosarat a platform kínálatából.

Már milliárdos bevételt hoz a „Ments meg” kategória

Látványosan növekszik a vállalat „Ments meg” kategóriája is, amely a lejárathoz közeli, de még kifogástalan minőségű élelmiszerek kedvezményes értékesítésére épül. Az elmúlt egy évben több mint egymillió ilyen terméket vásároltak meg a magyar fogyasztók, a kategória forgalma pedig meghaladta az egymilliárd forintot.

A rendszer elsősorban húsokat, készételeket, tejtermékeket, zöldségeket és pékárukat érint, amelyek akár 60 százalékos kedvezménnyel jelennek meg a virtuális polcokon. A termékek többsége egy-két nappal a lejárat előtt kerül be a rendszerbe, és jellemzően egy napon belül gazdára talál. Becslések szerint az elmúlt egy évben 150–200 tonna élelmiszert sikerült így megmenteni a kidobástól.

A háttérben automatizált, dinamikus árazási rendszer működik, amely a készletszint és a lejárati idő alapján optimalizálja a kedvezményeket. Ennek köszönhetően a kategóriába kerülő termékek több mint 80 százalékát sikerül értékesíteni.

The post Még több magyar beszállítóra építi következő növekedési szakaszát a Kifli.hu appeared first on digitrendi.hu.

A közép-európai e-kereskedelmi verseny új szintre kapcsolhat Magyarországon: a lengyel hátterű Allegro látványosan erősíti itteni jelenlétét, miközben a régió egyik leggyorsabban növekvő online piactereként pozicionálja magát. A vállalat friss pénzügyi adatai alapján nemcsak a vásárlók számában és forgalmában nő dinamikusan, hanem komoly marketing- és technológiai beruházásokkal készül arra is, hogy a magyar piacon is meghatározó szereplővé váljon.

A régiós növekedésből húzza Magyarországot is az Allegro

Az Allegro-csoport 2026. első negyedévében kétszámjegyű növekedést ért el szinte minden fontos mutatóban. A bruttó áruérték (GMV) 12,8 százalékkal, a bevétel 16,5 százalékkal, a korrigált EBITDA pedig 23,6 százalékkal emelkedett éves összevetésben. A platform már több mint 20 millió aktív vásárlót szolgál ki a régióban.

A leglátványosabb bővülést azonban a nemzetközi piacok – köztük Magyarország – produkálták. A Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát magában foglaló régiós működés GMV-je 67,5 százalékkal nőtt, miközben ezekben az országokban már közel 5 millió aktív vásárlót ér el az Allegro.

Ez különösen érdekes a magyar e-kereskedelmi piac szempontjából, ahol eddig inkább az ázsiai szereplők – például a kínai piacterek – agresszív terjeszkedése volt meghatározó. Az Allegro viszont európai modellre épít, amely a helyi és régiós kereskedők bevonására, valamint a gyorsabb és kiszámíthatóbb logisztikára helyezi a hangsúlyt.

A tudatos vásárlókra építenek

A vállalat szerint a magyar piac egyik legfontosabb sajátossága az árérzékenység és a tudatos költés. Az Allegro ezt próbálja kihasználni azzal, hogy széles választékot és versenyképes árakat kínál, miközben európai fogyasztóvédelmi és vásárlóvédelmi környezetet hangsúlyoz.

A magyar vásárlók körében jelenleg az elektronikai termékek, a szupermarket kategória és az autós termékek a legnépszerűbbek az allegro.hu-n, de látványosan nőnek az egészség-, sport-, szépségápolási, valamint az építkezési és ipari kategóriák is. Egyes szegmensek éves szinten ötszörös növekedést értek el.

A magyar kereskedőket is rákapcsolnák a régióra

Az Allegro a jövőben már nem csupán vásárlókat, hanem a magyar kereskedőket is szeretne bevonni az ökoszisztémájába. A platformon jelen lévő, magyar adószámmal rendelkező eladók száma egy év alatt 71 százalékkal emelkedett.

A stratégia lényege az úgynevezett „listázz egyszer, add el mindenhol” modell: a magyar webáruházak ugyanazzal a kínálattal egyszerre jelenhetnek meg Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában is. Ez különösen vonzó lehet azoknak a kisebb hazai vállalkozásoknak, amelyek önállóan nehezen tudnának külföldi piacokra lépni.

Ebben fontos szerepet kap a Shoptet-tel kötött partnerség is. Az integráció lehetővé teszi, hogy a Shoptet rendszerét használó kereskedők technikai fejlesztések nélkül kapcsolják össze webshopjukat az Allegro piacterével.

A vállalat agresszív ösztönzőkkel próbál új eladókat bevonzani: az új partnerek az első 180 napban 0 százalékos jutalékkal értékesíthetnek, a magyar kereskedők exportértékesítéseire pedig szintén nulla százalékos jutalékot kínálnak több régiós piacon.

Influenszerek, tartalomgyártók és márkaépítés

Az Allegro 2024-ben még viszonylag csendben jelent meg Magyarországon, 2026-ban azonban már látható marketingoffenzívára készül. A vállalat digitális kampányokkal, hosszú távú márkanagyköveti együttműködésekkel és hazai tartalomgyártók bevonásával növelné ismertségét.

Ez arra utal, hogy az Allegro nem pusztán piactérként, hanem erős fogyasztói márkaként is szeretné pozicionálni magát Magyarországon. A cél hogy a régiós jelenlétet hosszabb távon is stabilizálják, és alternatívát kínáljanak az amerikai és kínai dominanciával szemben.

AI-jal egyszerűsítenék az online kereskedelmet

A vállalat stratégiájának fontos eleme a mesterséges intelligencia(AI) alkalmazása is. Az Allegro már minden partnerkereskedő számára elérhetővé tette AI-asszisztensét, amely támogatja a termékfeltöltést, az ajánlatkészítést, valamint az értékesítési és logisztikai folyamatok kezelését.

A társaság emellett együttműködésre lépett az OpenAI-jal is, hogy fejlettebb AI-megoldásokat integráljon az e-kereskedelmi működésbe. A partnerség új AI-funkciók tesztelésére, optimalizálására és gyorsabb bevezetésére is kiterjed.

Ez jól mutatja, hogy az e-kereskedelmi platformok közötti verseny ma már nemcsak az árakról vagy a logisztikáról szól, hanem egyre inkább az AI-alapú automatizálásról, a személyre szabásról és az eladói élményről is.

Fel van adva a lecke

Az Allegro magyarországi erősödése azért lehet különösen érdekes, mert egy európai hátterű szereplő próbál régiós alternatívát építeni a globális platformokkal szemben. A vállalat növekedési számai egyelőre azt mutatják, hogy van erre kereslet a térségben.

A következő időszak egyik nagy kérdése lehet, hogy a magyar vásárlók és kereskedők mennyire nyitnak egy olyan piactér felé, amely egyszerre próbálja ötvözni az árversenyt, a regionális jelenlétet és az AI-alapú szolgáltatásokat. Ha az Allegro valóban tartósan invesztál az itteni piacba, az a magyar e-kereskedelmi versenyt is érezhetően átrendezheti.

The post Az Allegro magyar kereskedőket is vár régiós ökoszisztémájába appeared first on digitrendi.hu.

Bővíti magyarországi jelenlétét az Osztrák Posta csoport: a társaság felvásárolja a Sameday Hungary márkanéven ismert csomaglogisztikai szolgáltatót, a Delivery Solutions Zrt.- t. Az akvizíciót követően a Sameday beolvad az Osztrák Posta itteni leányvállalatába, az Express One Hungary Kft.-be.

• A Sameday-t 2007-ben alapították, a vele azonos nevű román futárszolgálat márkája, 2020. óta van jelen Magyarországon, az eMAG-nak is a Sameday szállít.

• Az Express One Hungary Kft. – korábbi nevén trans-o-flex Hungary Kft. – közel 30 éve van jelen a hazai csomaglogisztikai piacon. A cég 2007-ben került az Osztrák Posta csoporthoz.

Az Osztrák Posta a kelet-európai terjeszkedését akvizíciókkal erősíti

A tranzakciót követően a Sameday valamennyi munkavállalója, meglévő ügyfélszerződése, valamit teljes infrastruktúrája az Express One-hoz kerül. Ez magában foglalja az eMAG-os szerződést és a cég mintegy 1100 csomagautomatáját is.

Ennek köszönhetően az Express One Hungary az ország egyik legnagyobb csomagkézbesítést támogató out-of-home hálózatot kínálhatja az ügyfelei számára.

Az Osztrák Posta pedig a kelet-európai terjeszkedését ilyen és ehhez hasonló akvizíciókkal kívánja erősíteni. A mostani nem sokkal megelőző hasonló tranzakció keretében az Osztrák Posta Bulgáriában vásárolta fel az euShipments.com-ot.

Az Express One Hungary Kft. -nél a fúzió mellett a logisztikai kapacitásokat organikusan is bővítik. Ennek nyomán várhatóan ez év nyarán költöznek be az új, 13 900 négyzetméter raktárterületű csomagfeldolgozó központjukba.

Így alakult át a magyarországi csomaglogisztikai piac

Az utóbbi években az online kereskedelem növekedésével párhuzamosan számottevő bővülés és átalakulás jellemezte a csomagszállítói piacot. A változásokat elsősorban nem a felvásárlások, fúziók jelentették, hanem inkább:

• nemzetközi anyavállalati döntések,

• hálózatfejlesztések,

• automatizációs beruházások,

• piaci belépések és kilépések

A nagy szereplők (GLS, DPD, MPL, Express One, Packeta/Zásilkovna, Foxpost) jellemzően organikusan bővültek.

Az utóbbi 5-7 év legjelentősebb hazai akvizícióját a GLS hajtotta végre 2024-ben, amikor felvásárolta az iLogistic céget. A tranzakció üzleti jelentősége: hogy ezáltal a GLS teljeskörű webáruházi logisztikát (raktározás, csomagolás, visszáru) kínálhat Magyarországon és külföldön is.

• Packeta Groupnál inkább tulajdonosi átrendeződések mentek végbe, a cseh anyavállalat több körben vont be befektetőket, majd 2024-ben eladták a cégcsoportot.

• Az Express One egy régebbi tranzakció keretében került az Osztrák Posta tulajdonába.

• A Foxpostnál pedig 2020–2023. között többszöri tőkebevonás történt

The post Az Osztrák Posta tovább konszolidálja a magyarországi logisztikai piacot appeared first on digitrendi.hu.

A PwC Magyarország Digital Commerce csapata (ex-GKID) 2015. óta publikál éves rangsorokat a magyar piacon működő, legnagyobb forgalmat generáló online kereskedőkről. Míg a kutatás első évében „csupán” 1400 webáruház szerepelt a mintában, ez a szám ma több tízezres.

Megújult élboly a legnagyobb forgalmúak listáján

A 2024-es online kiskereskedelmi forgalom alapján Magyarország legnagyobb webáruháza a cseh Alza.hu lett, amely az eddigi éllovas eMAG-tól vette át az első helyet. Piacvezető szerepét jól mutatja, hogy a top 15-ön belüli legnagyobb éves forgalomnövekedés, valamint a mostani mezőny mindhárom rangsorát tekintve a legnagyobb százalékos és nominális tranzakciónövekedés is az Alzához köthető.

A második legnagyobb online forgalmú kereskedő a szintén cseh anyacéggel rendelkező Kifli.hu lett, míg a harmadik helyet a MediaMarkt szerezte meg. Két „újonc” – a BestByte (11. hely) és a Rossmann (14. hely) – először került fel az összesített listára.

A magyar piacon működő, helyi operációval is rendelkező tizenöt legnagyobb e-kereskedő együttes forgalma bruttó 463,1 milliárd forint volt 2024-ben, ami 12,4%-os bővülés az idei listán szereplő kereskedők 2023-as eredményeihez képest.

Ezzel az eredménnyel a top 15 súlya a belföldi e-kereskedelmi piacból 29%-ot tesz ki, a teljesített rendelések alapján pedig 34%-os növekedést értek el együtt.

A top 15-ből tizenegy e-kereskedő forgalma nőtt 2024-ben, átlagosan csaknem 25%-kal. Ez két és félszerese a teljes belföldi e-kereskedelmi piac növekedési ütemének, mely a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép kutatása alapján 9,7% volt ebben az időszakban.

„A turbulens piaci környezet polarizáltabbá teszi a kereskedők közötti versenyt is, így sok esetben nőtt a szakadék az ugyanazon kategórián belül működő cégek között. Az átlagon felüli növekedések mellett a visszaesések is jelentősebbek voltak a top 15-ben, ugyanis négy e-kereskedő forgalma csökkent 2024-ben, a visszaesés mértéke átlagosan 24% volt” – emelte ki Madar Norbert, a PwC Digital Commerce csapatának vezetője.

A 15 legnagyobb forgalmú Magyarországon működő online kereskedő, 2024

Új termékkategória az FMCG rangsorban

A legnagyobb online FMCG(napi cikkek) kereskedők mezőnye idén már 12 kereskedőt számlál, a kisállat kategória két képviselője, a Petissimo és a Fressnapf újak a listán. A hazai online FMCG piacot immár harmadik éve magabiztosan uralja a Kifli.

Sikereihez a magas szintű, gyors, akár aznapi kiszállítás biztosítása is hozzájárult, de ne feledkezzünk meg a kiemelkedő színvonalú ügyfélkezelésről sem. A 2. helyen végző Tesco 2023-as stagnálását követően 2024-ben ismét látványos, kétszámjegyű növekedést produkált, és a Rossmann került még fel a dobogóra.

Az idei teljes E-toplistát tekintve a legnagyobb online FMCG kereskedők érték el a legnagyobb növekedést, melynek átlagos éves mértéke 25%. Ez a Wolt Marketnél bőven 50% felett alakult, a top 12 FMCG kereskedő összesített online forgalma pedig bruttó 156,4 milliárd forint volt 2024-ben.

A teljesített rendelések száma elérte a 7,1 millió darabot, és két szereplőnél a rendelési szám meghaladta az egymilliót, ami egyértelműen mutatja a vásárlási frekvencia növekedésre gyakorolt hatását.

A 12 legnagyobb forgalmú Magyarországon működő FMCG kereskedő, 2024

Bővült az 5 milliárd forint feletti forgalmú magyar e-kereskedők mezőnye

Míg az elmúlt két évben nem lépett be új e-kereskedő az „5 milliárdos” magyar vállalatok táborába, addig 2024-ben 3 új szereplővel – BestByte (5.), Elektrik Store (13.), és Coolmobile (17.) –, valamint egy piactérrel (Fizz.hu) is bővült a lista, ami így már 17 helyezettet számlál.

Utóbbi az OTP Csoport 2024-ben indult webáruházához köthető, mely alig féléves publikus működést követően ért fel a magyar mezőny 15. helyére.

„A Fizz révén – közvetve – több száz magyar kereskedő is lehetőséghez jut a digitális értékesítésben, egyúttal mutatja a bankszektor és a digitális tranzakciós piacok közötti egyre szorosabbá váló kapcsolatot is” – értékelte Nagy Ádám Gusztáv, a PwC digitális tanácsadási területének igazgatója.

A legnagyobb 17 magyar e-kereskedő összesített forgalma 2024-ben 211,2 milliárd forintot, sikeresen teljesített rendeléseik száma pedig 5,6 millió darabot tett ki. A növekedést elérő e-kereskedők átlagos bővülése 15%-os, a csökkenéssel zárók pedig átlagosan 6%-ot veszítettek a forgalmukból 2024-ben.

„A több tízezer magyar e-kereskedő volumenéhez viszonyítva ez a szám még mindig alacsonynak tekinthető, és önmagában is jelzi a nehezedő piaci körülményeket, amit a Temu és az import kereskedelem utóbbi 1-2 éves térnyerése csak tovább nehezített” – emelte ki Tímár Szabolcs, a PwC kutatásának módszertanáért felelős vezető menedzser.

A legnagyobb online forgalommal rendelkező magyar kereskedők listájának első helyét immár 4. alkalommal őrzi az Euronics, a második legnagyobb magyar webáruház változatlanul az Aqua, a dobogó harmadik fokára pedig egy év kihagyás után újból az iPon léphetett fel. Utóbbihoz köthető a magyar mezőny legnagyobb éves forgalomnövekedése, míg rendelési állományban a Homelux tudott százalékosan a legnagyobbat fejlődni.

A 17 legnagyobb, bruttó 5 milliárd forint online forgalom
feletti magyar e-kereskedő, 2024

Nemzetközi offenzíva nélkül nincs növekedés

A határon túli értékesítés terén az idei mezőny több tagja is rendelkezik már tapasztalattal, közülük a legnagyobb export értékesítésből származó online forgalom a Pepitához köthető. A magyar lista 4. és az összesített rangsor 10. helyén záró vállalat a 2024-es export forgalmával már önmagában is bekerülhetne a mostani, 5 milliárdos online forgalom feletti magyar mezőnybe.

A Digitális Kereskedelmi Körkép 2024-es eredményeiből kiderül, hogy a határtalanná váló online piactér igencsak feladja a leckét a hazai szereplőknek, és a belföldi e-kereskedelem növekedését már egyértelműen az import húzza.

A megújuló hazai és EU-s szabályozói környezetről szólva a szakértő a kiskereskedelmi vállalkozásokra nehezedő növekvő bírságok és a szigorodó hatósági felügyelet jelentette terheket emelte ki.

A kibertámadásoknak fokozottan kitett online kereskedői és fizetési platformok biztonságával kapcsolatban Mondovics Péter, a Mastercard Magyarország marketing menedzsere a szektorokon átívelő együttműködések szerepét hangsúlyozta abban a digitális ökoszisztémában, ahol az adatvédelmi incidensek áldozatainak 43%-a nem lép többet kapcsolatba az érintett szolgáltatóval.

The post Taroltak a cseh e-kereskedők a magyarországi toplistán appeared first on digitrendi.hu.

Az évtized eleje óta a Meta(Facebook, Instagram) és az Alphabet bevételei növekedtek a legnagyobb arányban, mindegyikük 91%-kal ugrott meg, lekörözve minden más online óriáscéget. Abszolút összegben pedig az Amazon áll az élen – derül ki a Stocklytics.com által publikált adatokból.

Az online óriások világában a bevételek, a profit és a felhasználók száma milliárdokban mérhető. És bár ezek a cégek – köztük olyan globális vállalatok, mint az Apple, a Meta, a Google, a Netflix és a PayPal – mind látványos növekedést értek el az elmúlt öt évben, két név kiemelkedik közülük: Meta és a Google anyavállalata, az Alphabet.

A Meta megjárta a hadak útját

A Meta útja az elmúlt évtizedben meglehetősen göröngyös volt, mégis a vállalat a technológiai színtér egyik legkitartóbb szereplőjévé vált.

Az adatvédelmi aggályok, a szabályozói ellenőrzés és az olyan botrányok, mint a 2016-os amerikai választási álhírek, valamint a Cambridge Analytica-botrány óriási visszhangot váltottak ki, ami arra kényszerítette a Metát, hogy igazítson a stratégiáján.

Válaszul a társaság inkább az Instagramra és a WhatsAppra koncentrált, sok pénzt fektetett a mesterséges intelligenciába a félretájékoztatás és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelembe, és prioritásként igyekezett kezelni a felhasználók adatvédelmét.

Az igazi próbatétel három évvel később következett be: a 2022-es tőzsdei összeomlás több százmilliárd dollárt faragott le a Meta piaci értékéből, a vállalat pedig minden idők első bevételcsökkenéséről számolt be, ami súlyos költségcsökkentő intézkedésekhez és tömeges elbocsátási hullámhoz vezetett.

A Meta azóta újra magára talált. A társaság 2024-re 164,5 milliárd dollárral rekordbevételt jelentett, ami 22%-kal több, mint egy évvel korábban, ötéves távlatban pedig 91%-os növekedést ért el.

Az Alphabet a százalékos, az Amazon az összegszerű növekedés nyertese

A Google anyavállalata, az Alphabet volt a másik internetes óriás, amely még ennél nagyobb növekedést ért el: bevételei 91,7%-kal emelkedtek ebben az időszakban. Egyetlen más online vállalat sem jutott még csak a közelébe sem a százalékos növekedést tekintve.

Az Apple például 42,4%-kal nőtt öt év alatt, a Netflix 56%-kal, a PayPal 48%-kal, az Alibaba és a Tencent pedig nagyjából 20%-kal.

Az e-kereskedelmi óriás, az Amazon állt a legközelebb a Meta és az Alphabet százalékos növekedéséhez, a maga 65,2%-os ötéves bevételnövekedésével.

Az abszolút bevételnövekedés tekintetében mégis Jeff Bezos cége vezet. A statisztikák szerint az Amazon bevételei 2020. óta nem kevesebb mint 251 milliárd dollárral gyarapodtak, ami 50%-kal több, mint az Alphabeté, kétszer annyi, mint az Apple-é, és háromszor annyi, mint a Metáé.

Míg a Meta és az Alphabet az elmúlt öt év bevételnövekedésében az élen járt, a Netflix részvényértéke emelkedett a legnagyobb arányban, 2020. januárja óta 281%-os növekedést érve el.

Ez azt bizonyítja, hogy a részvények teljesítménye nem mindig korrelál közvetlenül a bevétel növekedésével, alakulásában a befektetők véleménye, az üzleti döntések és a külső események is nagy szerepet játszanak.

A Netflixét a Meta részvényei követik 228%-os növekedéssel, míg az Apple (170%) és az Alphabet (140%) zárja a toplistát.

The post A netes gigacégek így használták ki a COVID által felgyorsult online térnyerést appeared first on digitrendi.hu.

A Mastercard adatai szerint az e-kereskedelmi tranzakciók közel 50%-a már tokenizált Európában. A tokenizáció egy olyan biztonsági technológia, amelynek során egy érzékeny adatelemet, például bankkártyaszámot, egy egyedi azonosítóval (tokennel) helyettesítünk.

Ez a folyamat lehetővé teszi az érzékeny adatok biztonságos tárolását és kezelését úgy, hogy azok ne legyenek közvetlenül hozzáférhetőek vagy értelmezhetőek.

A tokenizált megoldások közé tartozik a Secure Card on File (SCOF), a Click to Pay és a digitális tárcák, amelyek használata éves szinten több mint egyharmaddal növekedett.

A kereskedői tokenizáció (Secure Card on File) már 45 európai országban és területen elérhető, jelentősen csökkentve a csalások kockázatát és javítva a fizetési jóváhagyási arányokat.

A Click to Pay szolgáltatás már 26 piacon érhető el, az elmúlt évben megháromszorozódott az erre regisztrált felhasználók száma. A fizetési azonosítókulcsok (Payment Passkeys) pedig új szintre emelik a digitális azonosítást: a felhasználók ujjlenyomattal vagy arcfelismeréssel hitelesíthetik magukat, jelszavak nélkül.

Új partnerek az átalakítási programban

A Mastercard az elmúlt 12 hónapban számos új partnerrel dolgozott együtt a biztonságosabb és gördülékenyebb online fizetések érdekében.

A tokenizáció területén a partnerei: Checkout.com, Delivery Hero (Foodora, eFood, Foody, , Glovo), Global Collect (Worldline), Monext, Santander.

A Click to Pay területén: Autopay, Consors Finanz BNP Paribas, Fiserv, ICA Banken, Lendable, Nickel, N26, Ogone (Worldline), PayU, SaferPay (Worldline), SIX, tPay.

A Payment passkey technológiában: Dintero, Netopia, Solidgate.

A Mastercard friss felmérése szerint az európai vásárlók 54%-a zavarónak tartja, ha regisztrálnia kell fizetéskor, és 82% érez frusztrációt a túlságosan bonyolult folyamatok miatt. A jelszavak helyettesítése azonosítókulccsal, az automatikus és biztonságos kártyakitöltés, valamint a titkosított tokenek használata ezekre a valós fogyasztói problémákra ad választ. (A magyarországi helyzetről nemrégiben itt írtunk.)

A magát a fizetési iparág egyik technológiai vállalatának aposztrofáló cég továbbra is azon dolgozik, hogy növelje a tokenizációs és digitális azonosítási megoldások elfogadottságát, és 2030-ig elérje a 100%-os tokenizációs célt Európában.

The post Hamarosan elfelejthetjük a kártyaadatok megadását a netes vásárlásoknál appeared first on digitrendi.hu.

Az online termékelőfizetés azt jelenti, hogy a vásárló rendszeres időközönként kap egy csomagot, amiben lehetnek általa összeválogatott dolgok, mondjuk állateledel, vagy a webáruház által összeállított termékcsomagok, mondjuk tematikus könyvekből.

A kutatócég a termékelőfizetések közé sorolja azt, ha az előfizetés egy fix összegű vásárlásért cserébe állandó kedvezményeket ad. Ilyen lehet a rendelésekre adott ingyenes szállítás, vagy egyes termékekre adott kedvezményes ár. Akkor akár a prémium, vagy általában az e-kereskedő által meghirdetett tagságért(kifli.hu, eMAG) fizetendő díjat is ide lehet sorolni?

Komoly fék az elköteleződéstől való félelem

A felnőttek 55%-a nem szívesen vállalna hosszú távú elköteleződést termékelőfizetésekre. A megoldás a havi vagy negyedéves fizetési konstrukció, ami könnyebben le is mondható.

A kutatás szerint tízből csak hárman érzik azt, hogy az előfizetéses modell kényelmesebb lehet, és csak a negyedük jelezte, hogy szívesen előfizetne olyan termékre, amit amúgy is rendszeresen vásárol.

A 18-79 évesek közel fele (45%) sokkal inkább úgy érzi, hogy a termékelőfizetési modell inkább marketingfogás, nem pedig valódi előny a fogyasztónak, 38 százalék kifejezetten lehúzásnak érzékeli ezt a megoldást.

Felesleges vásárlásra ösztönöz

A 30 év alattiak háromnegyedének van, vagy volt valaha valamilyen előfizetése, míg a 60-79 évesek körében ez az arány csupán 23 százalék. A legnépszerűbbek a streaming szolgáltatások (Netflix, Spotify), tízből hat szolgáltatáselőfizetőnek van vagy volt ilyen csomagja, minden negyedik pedig valamelyik közösségi média prémium csomagjára fizet elő.

Akiknek már van valamiféle termékelőfizetésük, többnyire elégedettek vele, az időmegtakarítás, a kényelmes használat és a kedvező ár-érték arány miatt. Az elégedetlenkedők elsődleges indoka viszont, hogy túl drága az előfizetés, tükrözve, a hazai lakosság extrém árérzékenységét.

Amúgy, a legtöbben egészséghez kapcsolódó termékekre fizetnének elő, valamint élelmiszerre vagy állateledelre. Ezek a termékkategóriák gyorsan forgó fogyasztási cikknek minősülnek, vásárlásuk általában rendszeres vagy jól előre jelezhető.

A termékelőfizetésre nyitottak közül tízből hatan (61%) csak akkor fizetnének elő a jövőben, ha ez anyagi kedvezménnyel (is) jár számukra, tízből hárman (28%) fizetnének ugyanannyit a termékért, mint egyedi vásárlás során és csupán tízből egy fő (11%) érzi úgy, hogy az előfizetés kényelme érdekében akár 5-10 százalékkal többet is fizetne az adott termékért – áll a kutatásban.

The post A szolgáltatásokért már előfizetünk, miért ne tennénk ugyanezt a termékekkel? appeared first on digitrendi.hu.