A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatása szerint a magyar internetezők 66 százalékát keresték már meg telefonon csaló szándékkal, míg az SMS-alapú visszaélések a megkérdezettek 25 százalékát érintették az elmúlt egy évben.

Az online visszaélések egyre kifinomultabb formában jelennek meg. A csalók gyakran szolgáltatóknak adják ki magukat, sürgető hangvételű üzenetekkel vagy telefonhívásokkal próbálják megszerezni az ügyfelek személyes és pénzügyi adatait. Emellett egyre gyakoribbak a hamis számlaértesítések, a csomagküldéshez kapcsolódó adathalász üzenetek, valamint a rosszindulatú mobilalkalmazások is.

„Az online és telefonos csalások egyre összetettebbek és nehezebben felismerhetők, ezért a megelőzésben és a tudatosság növelésében kulcsszerepe van az iparági együttműködésnek és az edukációnak” – elemi ki Bányai Tamás, a One Magyarország vezérigazgatója. 

A szolgáltató kampánya hétköznapi helyzeteken keresztül mutatja be a leggyakoribb csalástípusokat és a védekezés lehetőségeit. A kampány központi eleme egy rövid videósorozat, amelyben ismert szereplők találkoznak online, SMS alapú vagy akár személyes csalási kísérletekkel, felismerve a figyelmeztető, árulkodó jeleket, hogy ne váljanak áldozattá.

A KiberPajzs Programról

A 2022. novemberében életre hívott KiberPajzs program egy kiberbiztonsági edukációs és kommunikációs kezdeményezés, amelynek célja az online pénzügyi visszaélések megelőzése, a lakossági fogyasztók és vállalati ügyfelek védelme.

A program jelenlegi együttműködő partnerei: Magyar Bankszövetség, Magyar Nemzeti Bank, Igazságügyi Minisztérium, Magyar Államkincstár, Mastercard, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet, Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Nemzeti Védelmi Szolgálat, Országos Rendőr-főkapitányság, Pénzügyi Békéltető Testület, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Szerencsejáték Zrt., Visa, Befektető-védelmi Alap, One.

The post A One Magyarország is csatlakozott a Kiberpajzs programhoz appeared first on digitrendi.hu.

A KiberPajzs program az elmúlt években a lakossági ügyfelek védelmében ért el jelentős eredményeket, most azonban a vállalati szektorban is egyre égetőbbé vált az igény a biztonságtudatos működésre. A KiberPajzs és az IVSZ együttműködése ezt a folyamatot erősíti, gyakorlati tapasztalatokkal és tudásmegosztással segítve a hazai kis- és középvállalkozásokat.

„Az ügyfelek védelme érdekében nem elég a fejlett informatikai háttér – szemléletváltásra, edukációra és összefogásra is szükség van. Az IVSZ csatlakozása új lendületet ad a KiberPajzs programnak” – emelte ki Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgatója, az IVSZ digitális transzformációért felelős alelnöke.

A digitalizáció elterjedése új lehetőségeket hozott a vállalatok működésébe, de egyben új támadási felületeket is megnyitott. A csalási kísérletek gyakran nem a technológiai, hanem az emberi tényezőt használják ki. A KiberPajzs program és az IVSZ együttműködése ezért edukációs szempontból is fontos lépés.

„A technológia és a digitalizáció csak akkor hoz előnyt, ha biztonságos. Az IVSZ azért csatlakozott a KiberPajzs programhoz, hogy a kiberbiztonság ne feladat legyen, hanem a kkv-k mindennapi működésének természetes része” – tette hozzá Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

The post Az IVSZ is csatlakozott a KiberPajzs programhoz appeared first on digitrendi.hu.

A funkció lehetőséget ad arra, hogy a nagyobb összegű tranzakciók előtt egy kijelölt biztonsági meghatalmazott is értesítést kapjon, és szükség esetén közbeavatkozzon.

Nem technikai támadás, hanem pszichológiai manipuláció

A pénzügyi csalások jelentős része nem technikai rést, hanem emberi sebezhetőséget használ ki. Az elkövetők sürgetéssel, bizalomépítéssel vagy félelemkeltéssel érik el, hogy az áldozat gyorsan, átgondolás nélkül cselekedjen.

Az OTP Bank szerint kulcsfontosságú, hogy a gyanús helyzetekben legyen egy „második kontrollpont”, aki megállíthatja a kockázatos utalásokat, mielőtt azok teljesülnek.

Így működik az Utalásőr

Az Utalásőr egy díjmentes biztonsági funkció, amely az OTP MobilBank alkalmazásában érhető el.

• Az ügyfél kijelölhet egy meghatalmazottat – például családtagot vagy barátot –,

• aki értesítést kap a nagyobb összegű utalásokról,

• és szükség esetén segíthet megakadályozni a tranzakció teljesítését.

Fontos, hogy a döntés mindig a számlatulajdonos kezében marad, a funkció csupán egy plusz védelmi réteget biztosít.

Valós esetek mutatják a kockázatot

A sajtótájékoztatón Vujity Tvrtko újságíró több megtörtént esetet osztott meg, amelyek jól mutatják, milyen mértékben képesek a csalók befolyásolni áldozataikat:

• „Afrika lottó” – milliós „illetékek” kifizetése egy nem létező nyeremény reményében

• Romantikus csalások – hónapokon át tartó kapcsolatépítés, majd folyamatos pénzkérések

• Képzelt örökségek – több alkalommal elutalt összegek egy sosem létező gyémántbányára hivatkozva

Ezek mind elkerülhetők lettek volna, ha valaki időben ránéz a tranzakciókra.

„Az Utalásőr lényege, hogy ne maradjunk egyedül a döntéseinkkel. A funkció különösen hasznos lehet idősebb ügyfelek számára, akik gyakran célpontjai a csalóknak” – hangsúlyozta ennek kapcsán Sonjic László, az OTP Bank biztonsági tanácsadója.

A bank szerint a csalások elleni védekezés nemcsak technológiai, hanem társadalmi kérdés is: fontos, hogy a családtagok és barátok beszéljenek egymással a kockázatokról és a digitális biztonság alapjairól.

Az Utalásőr beállításáról és használatáról részletes információ található az OTP Bank fiókjaiban és a https://www.otpbank.hu/portal/hu/utalasor oldalon.

A csalók sem pihennek, újabban a KiberPajzs és egy élelmiszerlánc nevével próbálják megtéveszteni az embereket

A Magyar Nemzeti Bank és a KiberPajzs program résztvevői friss figyelmeztetést adtak ki: csalók a kezdeményezés nevében telefonálnak magánszemélyeknek, és gyanús pénzmozgásokra hivatkozva próbálják rávenni őket arra, hogy saját megtakarításaikat egy „biztonságos technikai számlára” utalják – amely valójában a bűnözők számlája.

A csalók sokszor nagyon meggyőzően hivatkoznak „biztonsági vizsgálatra”, sikertelen tranzakciókra vagy letiltott utalásokra, hogy pánikot keltsenek és gyors döntésre kényszerítsék az áldozatokat.

Fontos tudni, hogy a KiberPajzs és az MNB nem működtet telefonos biztonsági szolgálatot, nem hívja fel az ügyfeleket, és soha nem kér utalást vagy banki azonosítókat.

A hatóságok egy másik, egyre gyakoribb módszerre is figyelmeztetnek: a csalók egy ismert élelmiszeráruház-lánc nevében hamis nyereményről értesítik az ügyfeleket, majd arra kérik őket, hogy egy link megnyitásával telepítsenek egy kémszoftvert (például AnyDesk). Ezután „segítenek” belépni a netbankba, így megszerzik a belépési adataikat és a számlájukon lévő pénzt.

Amit tehetünk:

• Ha ilyen hívást kapunk, szakítsuk meg a beszélgetést, és ellenőrizzük közvetlenül a bankunknál vagy az MNB ügyfélszolgálatán a történteket.

• Soha ne utaljunk pénzt „technikai számlára”, és ne adjunk ki érzékeny adatokat telefonon.

• Ne telepítsünk ismeretlen forrásból érkező szoftvereket – különösen akkor ne, ha egy „nyeremény” átvételéhez vagy „biztonsági vizsgálathoz” kérik.

• Ha mégis megtörtént a baj, azonnal értesítsük bankunkat és tegyünk rendőrségi feljelentést, hogy legyen esély a pénz visszaszerzésére.

The post Új biztonsági pajzs a csalók ellen: itt az OTP Utalásőr appeared first on digitrendi.hu.

A Magyar Nemzeti Bankkal közös sajtótájékoztatón jelentette be a Szerencsejáték Zrt., a Mastercard és a Visa, hogy szakmai partnerként csatlakoztak a KiberPajzs projekthez, ezzel 13-ra nőtt a résztvevő szervezetek száma.

A 2022-ben létrehozott kiberbiztonsági projekt fő célja az ügyfelek, felhasználók pénzügyi tudásának az erősítése, a felkészültségük és a kibertérbeli tudatossági szintjük emelése.

Az összefogással a programban résztvevő tagok szeretnék elősegíteni a potenciális sebezhetőségekkel kapcsolatos információcserét, a szolgáltatások biztonsága és színvonalának növelése érdekében.

Az új tagok csatlakozását Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke jelentette be. Emlékeztetett rá, hogy az évtized meghatározó megatrendje a digitalizáció gyors terjedése.

A sikeres digitális gazdaság alapja ugyanakkor a bizalom, így kiemelten fontos, hogy az érintett üzleti szereplők is mindent megtegyenek az online csalások visszaszorítása érdekében.

Hozzátette, hogy mindhárom újonnan csatlakozott cég elhivatott a pénzügyi edukáció és a kiberbiztonság mellett, az online térben elkövetett visszaélések ellen.

„A szerencsejátékok piaca is az egyik komoly potenciális célpontja a kiberbűnözőknek, a támadási kísérletek a lottótársaság által kezelt játékosfiókok esetében is veszélyt jelenthetnek. A digitális térben regisztrált játékosok száma már elérte a másfél milliót, ezért is érzi fontosnak a vállalat az online résztvevők információbiztonsági tudatosságának az erősítését” – emelte ki hozzászólásában Mager Andrea, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Bankkártya társaságok is csatlakoznak a projekthez

A Visa nevében felszólaló Sármay Bence, a cég Magyarországért felelős vezetője elmondta: a cég számára mindig is prioritás volt a legmagasabb szintű biztonság, hogy fogyasztók magabiztosan fizethessenek.

A Visa 30 éve használ mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat a csalásmegelőzésben és folyamatosan fektet be a legújabb technológiákba, hogy mindig a csalók előtt járjon egy lépéssel.

„Napjainkban azonban a csalók már közvetlenül a fogyasztókat támadják megtévesztéssel, pszichológiai manipulációval, így felelősséget érzünk abban, hogy magukat a fogyasztókat segítsük a csalások kivédésében, ezért is csatlakoztunk a KiberPajzs kezdeményezéshez” – tette hozzá.

A projekthez szintén csatlakozó Mastercard itthon és a világban edukációs kampányokkal igyekszik felhívni a fogyasztók figyelmét az újkeletű kibertámadások veszélyeire, modern technológiákkal biztosítva a digitális fizetések biztonságát.

A kártyatársaság programhoz való csatlakozása további lehetőséget ad arra, hogy iparági összefogással erősítse a pénzügyi tudatosságot és hatékony védelmet nyújtson a felhasználóknak.

A résztvevők megállapították azt is, hogy az egyes intézmények felelősek az ügyfeleik és azok pénzügyi eszközeinek, adatainak biztonságáért, de maguknak az ügyfeleknek is felkészülten kell intézniük tranzakcióikat a kibertérben, minél gyorsabban felismerve azok veszélyeit.

A KiberPajzsban résztvevő szervezetek

Alapító a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség (MBSz), a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), az Országos Rendőr Főkapitányság (ORFK).

Azóta csatlakozott a most említett három cég előtt az Igazságügyi Minisztérium (IM), a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SzTFH), a Magyar Államkincstár (MÁK) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

The post További három céggel bővült a KiberPajzs összefogás appeared first on digitrendi.hu.

A Magyar Bankszövetség által kiadott szakmai anyag alapján a banki ügyfélszolgálatoknak speciális és főként együttérző kommunikációt ajánlott folytatni az online térben elkövetett pénzügyi visszaélések áldozataival – emelték ki az ezzel kapcsolatos budapesti tájékoztatón.

Az anyag az Igazságügyi Minisztérium (IM) kezdeményezésére a KiberPajzs Program résztvevőivel együttműködve készült el, elősegítve a bankok szakszerű és hatékony kommunikációját az online csalások áldozataival kapcsolatban.

Elhangzott, hogy az új helyzetben a dedikált banki ügyfélszolgálatokra kettős szerep hárul, egyfelől az áldozattal való együttérző kommunikáció, másfelől az áldozatok által elmondott események pontos rögzítését. Utóbbiakat a banknak kell kivizsgálnia, és a szükséges intézkedéseket megtennie a további károk megelőzésére.

Az ajánlást épp a bűnözők miatt nem tehetik nyilvánossá, mert a szakmai részek segítenék a csalókat az ügyfélkezelési folyamatok feltérképezésében, így akár még meggyőzőbben adhatnák ki magukat „banki szakértőknek”.

Mi a különbség a bejelentés, illetve a feljelentés között?

Azzal, hogy a bűnözés megjelent a kibertérben is, másképpen kell viszonyulnunk az ezzel kapcsolatos feladatokhoz. Régebben, ha valami bűneset történt, rögtön a rendőrséghez fordultunk.

A kibercsalók megjelenésével az azonnali tennivalók első helyére kerültek a bankok, ahol mielőbb be kell jelentenünk a visszaélést, ami lehet telefonos vagy személyes. Utána kell feljelentést tennünk a rendőrségen – hívták fel a figyelmet az eseményen jelenlévő szakemberek.

Speciális call center az OTP-nél

A tájékoztatónak ezúttal az OTP Bank adott helyszínt. A pénzintézet fél éve döntött úgy, hogy a csalások áldozatául esett ügyfelek számára egy speciális telefonos ügyfélszolgálati központot alakít ki a Bankbiztonsági Igazgatóságon.

Az átalakítás keretében a banki központi call centertől a speciálisan erre a területre létrehozott csapat vette át az áldozatok kezelését.

„Az elmúlt fél év tapasztalatai azt mutatják, hogy a csalások áldozatává vált ügyfelek gyorsan el tudnak érni bennünket a dedikált vonalon. Ma már egyre több az olyan hívás, ahol tanácsot kérnek az ügyfeleink a csalások kivédéséhez is” – mondta el Bucsek Gábor, az OTP Bank Bankbiztonsági Igazgatóságának vezetője.

Nemrégiben egy másik védelmi eszközt is adott az ügyfelek kezébe a bank, május 8-ától bevezette az egymillió forintos utalási limitet. Az azóta eltelt időben a mobilbanki ügyfelek többsége már sokkal alacsonyabbra állította ezt az összeghatárt. A napi átutalási limitet a bankszektor több intézménye is sikeresen alkalmazza.

Rács mögé kerül(het)nek az elkövetők

Az eseményen Bátai László rendőrezredes számolt be arról, eddig mire jutottak a bűnüldöző szervek kibercsalók elleni fellépéseikben.

Elhangzott, hogy 2023. év első negyedévéhez képest az idei első negyedévben 23 %-kal csökkent az online elkövetett csalások száma.

A nyomozók tavaly január óta 688 főt fogtak el, és hallgattak ki gyanúsítottként, valamint több, mint 350 személyt azonosítottak be gyanúsítható személyként.

Szerepük szerint 48 személy irányító, 456 stróman, 93 pedig szervező volt. A múlt év elejétől 105 letartóztatást és 9 bűnügyi felügyeletet rendelt el a bíróság. Jelenleg 56 személy van letartóztatásban.

Az elkövetők mintegy 17 ezer ember sérelmére több mint 30 milliárd forint kárt okoztak.

Lebukott az első kamu call center

A rendőri egységek kiemelt figyelmet fordítanak a telefonhívásokat indító csaló call centerek felderítésére is, amelynek egyik lehetséges módja a hívásokat lehetővé tévő informatikai rendszer azonosítása.

Idén márciusban borult is az első kamu call center. Az ügyben öt helyszínen tartott kutatást a rendőrség és három ember kezén kattant a bilincs. Ellenük információs rendszer felhasználásával nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás miatt indult eljárás, ami még jelenleg is folyamatban van.

The post Kibercsalás: lebukott az első kamu call center appeared first on digitrendi.hu.

Az egyik fontos üzenet a Kiberpajzs program résztvevőitől érkezett, akik büntetőjogilag is szigorúbb fellépést ígértek az effajta csalókkal szemben. A kijelentés a program egyéves évfordulóján hangzott el, amiről részletesen itt számoltunk be.

Versenyt futnak a bankok a bűnözőkkel és egyre nő a tét

Hamis banki hívások, megtévesztő online kereskedelmi ajánlatok, hívószám-hamisítás (spoofing), visszahívásos telefonos csalás (wangiri), adathalász e-mailek, csak néhány azok közül a csalási formák közül, amelyekkel már naponta és egyre szélesebb körben találkozhatunk.

„Vigyázz, nehogy gyásznap legyen a Black Friday!”- ezzel a címmel hívta fel a figyelmet legutóbbi sajtótájékoztatóján az Erste Bank. Az eseményen az elképesztő ütemben növekvő bankkártyás csalások és pénzügyi visszaélések és az ellenük való védekezés volt a téma.

A bank szakértői elmondták, hogy a saját monitoring rendszerükkel már a csalások 90 százalékát meg tudják előzni, de az ügyfelek vesztesége így is a többszöröse az egy évvel korábbinak. A rendszer a harmadik negyedévben összesen 4,4 milliárd forint ellopását akadályozta meg, ami majdnem a háromszorosa az első negyedéves összegnek.

Az Erste ezzel kapcsolatos hozzáállása, hogy egyfelől folyamatosan fejleszti a kiberbiztonsági rendszereit, de közben sokféle kommunikációs csatornán is igyekszik edukálni az ügyfeleit.

A csalóknak ugyanis ma már nemcsak a tapasztalatlanok esnek áldozatul, a felkészültebbeknek is ajánlott résen lenni. Már a vállalati számlák gazdái sem ülhetnek a babérjaikon, különösen a kisebb vállalkozások gazdáit érhetik meglepetések.

Csaló e-mailekben tájékoztatják a céget, mondjuk arról, hogy az egyik partnerénél az utalást befogadó célszámla száma megváltozott, nem nehéz kitalálni, hogy a csalók a saját számlaszámukra, „kérik” az utalást.

Érkezhet klónozott, vagy egyéb módon meghamisított e-mail is az „ügyvezetőtől”, hogy ilyen, vagy olyan összeget utaljon át a pénzügyi illetékes a levélben megadott számlaszámra.

A módszerek mindkét oldalon egyre kifinomultabbak. Az okozott károk összértéke a próbálkozások számának jelentős emelkedése miatt azonban még így is többszöröse az elmúlt évinek.

Ezek a leggyakoribb csalási módszerek

A bankkártyás visszaélések egyik ismert módszere a hamis weboldal, amely például egy ismert cipőmárkára rákeresve bukkan elő a találatok között első helyen, annak a webshopjához megszólalásig hasonlít, csak egyetlen betű hiányzik, mondjuk a cég nevéből a böngészőben.

Mostanában gyakori vendég volt a közösségi oldalakon a raktárkészlet-kiárusító bőröndárus webshop is, amely ismert hazai bevásárlóközpontok árusítóhelyeként tüntette fel magát.

Szinte fillérekért kínálta a „prémium márkás” termékeket, persze bankkártyás előrefizetéssel. A tranzakció végén a vevőnek nem egy klasszikus visszaigazolás érkezett a levelező fiókjába, hanem külföldi címről egy pornóoldali előfizetésről szóló értesítés.

A gyanútlan ügyfél, amikor ilyen oldalon vásárol, olyanoknak adja meg az adatait, akik a végén lehet, hogy sokkal nagyobb összeget emelnek le számlájáról, mint amennyit „fizetnie kellett volna az áruért”.

A bank ügyfelei között is előfordult olyan, akit úgy próbáltak átverni, hogy megszerezve bizonyos pénzügyi adatait, magukat banki alkalmazottnak kiadva felhívták, hogy gyanús tevékenységet látnak a számláján.

Az álügyintéző kérte az ügyfelet, hogy telepítsen egy – a távoli hozzáférést lehetővé tévő – alkalmazást a telefonjára és számítógépére (ilyen például az Anydesk), hogy úgymond lépésről lépésre segíthessen a csalás megakadályozásában.

Ezzel az ügyfél átengedte az uralmat a mobilja felett, nyilvánossá tette a bűnözők számára, hogy milyen kódokkal használja a banki alkalmazását. Így hiába a kétlépcsős hitelesítés, az áldozat csak nézte, hogyan szolgálják ki magukat a bűnözők az ő számlájáról és utalják maguknak a pénzt, több részletben.

Az Erste saját csaláskezelő csapatot működtet, amelyek naponta egyeztetnek az aktuális helyzetről és az újabb trükkökről, illetve az ellenük való védekezés lehetőségeiről.

Megszívlelendő tanácsok

A bank szakértői az alábbiakra hívja fel figyelmet. Banki adatainkat, mint a felhasználónév, e-csatorna azonosító, bankkártya PIN-kódja vagy éppen CVV/CVC száma csak az eredeti tulajdonosé, ne osszuk meg!

Járjunk nyitott szemmel a webshopokban is! Csak ott vásároljunk, aminek a webcíme https-sel kezdődik, szerepel a cégjegyzékben, és jobb, ha a webcímet mi magunk írjuk be a böngészőbe, nem az előzményekből kattintunk rá!

A közösségi oldalakon sem árt vigyázni, mert az ottani hirdetésekben és keresési találatokban is belefuthatunk hamis, csalók által létrehozott és valós webshopokra hasonlító áloldalakat, amelyek aztán akár külföldi bűnözőknél is végződhetnek!

Az álfutárszolgálatokkal is becsaphatnak. Online rendeltünk és várjuk a futárt? A csalók valami módon tudomást szereznek erről, és már másnap kaphatunk értesítést e-mailben, vagy SMS-ben a Magyar Posta vagy egyéb futárszolgálatok nevében. Ezekben linket helyeznek el, amiben úgymond pontosító adatokat vagy valamilyen díj fizetését kérik tőlünk a sikeres kézbesítés érdekében.

Szigorúan tilos ezekre a linkekre kattintani, és főleg tilos bármilyen adatot megadni rajtuk! Ha szeretnénk látni, hol jár a csomagunk, inkább próbálkozzunk az infószerzéssel a valódi futárszolgálat weboldalán!

Arra már soványabb egyelőre a banki válasz, hogy mit tegyünk, ha mégis csalás áldozatai lettünk. Az egyik tanács, hogy azonnal hívjuk a bank ügyfélszolgálatát, illetve tegyünk rendőrségi feljelentést is, amit a banknak is továbbítsunk, hogy segítsük az ottani kivizsgálást.

Kockázatcsökkentő megoldás a virtuális, vagy webszámla és -kártya

Magyarországon is vannak olyan bankok, amelyeknél lehet ilyen típusú számlát és kártyát igényelni, amire a főszámlánkról mindig csak az adott tranzakcióhoz igazított összeget utaljuk át. Ez jó lehet arra az esetre is, ha olyan webshopból vásárolunk, amely nem engedi az utánvétes vásárlást.

Ha mégis belefutnánk egy csaló áruházba, „csak” az adott összeget veszítjük el. Itt is fontos azonban, hogy ha rájöttünk a csalás tényére, azonnal tiltassuk le az adott kártyát, és kérjünk a banktól egy újat. Utóbbit a legtöbb bank díjmentesen cseréli.

A virtuális kártyára hívja fel a figyelmet legutóbbi közleményében a Revolut is. A digitális bank virtuális kártyája amolyan egyszer használatos, a bank a kártyabirtokosnak mindig az adott tranzakcióhoz generál kártyaszámot, CVC-t és lejárati dátumot. A tranzakció befejezése után az adott virtuális kártya automatikusan megsemmisül.

Tavaly a Black Friday és a Cyber Monday során a Revolut magyarországi ügyfelei 279 millió Ft-ot költöttek 16 ezer egyszer használatos virtuális kártyával, ami 143%-os növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

Az egyetemi tudásra is épít a kibervédelemben az OTP

A témához kapcsolódó friss bejelentés, hogy Kiberlab néven, a kibervédelemmel kapcsolatos kutatólabort hozott létre az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és az OTP Bank az ELTE Informatikai Karán. Az együttműködés célja a pénzügyi visszaélések megelőzési lehetőségeinek vizsgálata és a hitelintézet saját védelmi megoldásainak kutatása.

A jövő potenciális fenyegetései miatt is fontosnak tartja a bank, hogy a kutatásba már a legfiatalabb programozókat is bevonják.

A programtervező informatikus hallgatók kreditért felvehető tárgyként csatlakozhatnak a labor munkájához. A kutatáshoz való csatlakozással egyúttal szakmai gyakorlatot is lehet teljesíteni. A bank az együttműködés részeként ösztöndíjat is felajánl a legtehetségesebb hallgatók számára.

Az OTP Csoport dolgozói pedig vendégelőadásokat is tartanak az egyetemen a pénzügyi- és a kiberbiztonságról.

The post Forró téma a kibercsalás — nemcsak Black Friday idejére appeared first on digitrendi.hu.

Hamis banki hívások, megtévesztő online kereskedelmi ajánlatok, hívószám-hamisítás (spoofing), visszahívásos telefonos csalás (wangiri), adathalász e-mailek, ezekkel a csalási formákkal már naponta és egyre szélesebb körben találkozhatunk.

A digitális térben elkövetett pénzügyi visszaélések megelőzése és visszaszorítására tavaly ilyenkor kötött megállapodást a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság(NMHH), a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet és az Országos Rendőr-főkapitányság Kiberpajzs néven.

Az együttműködéshez csatlakozott később még a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Magyar Államkincstár, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága is.

A program célja, hogy védje a lakosságot a digitális bűnözőkkel szemben. A projekt keretében a kiberbiztonsági kockázatok és az ellenük való védekezési lehetőségek bemutatásáról kommunikációs kampányokat folytatnak az intézmények, a piaci szereplők, ebben a kommunikációs partner a Médiaunió Alapítvány (kiberpajzs.hu, akulcstevagy.hu).

A KiberPajzs azonban ennél több feladatot lát el. Az együttműködés kiterjed a kiberbiztonsági hatósági, valamint a piaci folyamatok elemzésére és továbbfejlesztésére. A résztvevők törekednek a hazai és nemzetközi szakmai tudásmegosztásra és a jó gyakorlatok bemutatására.

Már a folytatást tervezik az együttműködő partnerek

A kezdeti együttműködés idén december 31-ig szól, de a partnerek a konferencián már bejelentették a program folytatását is, kihangsúlyozva, hogy abba már be kell vonni a nagyvállalatokat és az egyetemeket is.

A felszólalók közül Koltay András, az NMHH elnöke beszámolt a hatóságot érintő két fontosabb területről. Ez egyfelől a hívószám-hamisítás (spoofing) megnehezítését segítő szolgáltatói beavatkozások és az ezekkel kapcsolatos szabályozási lehetőségeket, másfelől a postai szolgáltatók nevének és arculatának felhasználásával elkövetett, SMS spam jellegű, a banki ügyfeleket megkárosító csalások vizsgálatát jelenti.

„Jelenleg a hívószám-hamisítást megnehezítő szolgáltatói beavatkozások és az ezzel kapcsolatos szabályozási lehetőségek kidolgozása jelenleg az egyik legfontosabb szakmai feladatunk” – emelte ki.

A programot kezdeményező Magyar Nemzeti Bank(MNB) nevében Kandrács Csaba, alelnök rámutatott, hogy noha a hazai banki és pénzforgalmi rendszer biztonságos, de kezelni kell azt a helyzetet, hogy ma már a pénzügyi visszaélések közel háromnegyedét az ügyfelek elleni adathalász támadások adják.

A jegybank nemrég adta ki a csalások banki kezelését célzó anti-fraud ajánlását. Vizsgálta az online hitelfelvételekhez kötődő visszaéléseket, támogatja a büntetőjogi következmények bevezetését, továbbá a rendőrség és a bankok közötti forródrót kialakítását.

A pénzforgalmat lebonyolító GIRO tulajdonosaként pedig egy központi visszaélés-monitoring rendszert épít, amely a bankközi hálózatokon segíti majd a bankokat a visszaélések megelőzésében.

„Pénzügyeinket odafigyelve, ha lehet, nyugodt körülmények között intézzük. Ha megtörtént a baj azonnal értesítsük a pénzügyi szolgáltatónkat, számlavezető bankunkat és a nyomozó hatóságokat is” – ezt már Túri Anikó, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára mondta.

Cél a vagyonvisszaszerzés az online csalások esetében is

Sem az országos rendőrfőkapitány, sem a rendőri vezetők nem írnak fizetési felszólítást, így ha valaki ilyen tartalmú e-mailt kapna, az gyanakodjon, hogy be akarják csapni. Erre Balogh János országos rendőrfőkapitány hívta fel a figyelmet.

Hozzátette: a bűncselekményekkel okozott kár megtérülése, a vagyonvisszaszerzés a rendőrség bűnüldözési stratégiájának egyik alappillére, amely érvényesül az online térben elkövetett csalások esetében is.

Kitért arra is, hogy idén ősszel elindították a Mátrix Projektet, amely keretében országszerte 300 kibernyomozó dolgozik azon, hogy koordinálja és felderítse az online térben elkövetett bűncselekményeket.

Az első hónap nyomozói munkájának eredményeként már több bűnelkövetőt elfogtak, közülük néhányakat le is tartóztattak. Megjegyezte, hogy mivel jó a rendőrség nemzetközi kapcsolatrendszere, így esélyes a külföldi elkövetők felderítése is.

Fókuszban a digitális termékek kiberbiztonsági tanúsítása

Magyarországon a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága látja el a digitális termékek kiberbiztonsági tanúsításának felügyeleti feladatait.

„Első körben a hálózatra kapcsolt IoT eszközök tanúsítási szabályait készítjük el. A rendelettervezetet november közepén egyeztetjük le az Európai Bizottsággal. A műszaki notifikációs eljárás várhatóan minimum 3 hónapot fog igénybe venni.

A bevezetés 2024 közepére várható, amellyel Magyarország lehet az Európai Unióban az első olyan tagállam, ahol megszületik a kibertanúsításhoz szükséges teljes jogi szabályozási környezet” – emelte ki Bíró Marcell elnök.

Fogyasztóvédelmi tudatosság és az áldozatok gyorssegélye

Az Igazságügyi Minisztérium kétféle módon kapcsolódik a kiberbiztonsághoz, egyrészt a fogyasztóvédelmi tudatosságra nevelésen, a határozott fogyasztóvédelmi hatósági fellépésen, másrészt a sértettek, áldozatok megsegítésén keresztül.

Ezt már Répássy Róbert, a minisztérium parlamenti államtitkára mondta. Rámutatott, hogy az újabbnál-újabb módszerekkel még olyan embereket is sikerül átverniük a kiberbűnözőknek — akár több millió forinttal —, akik legalább egyszer már tájékozódtak a témában.

Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiberbűnözők már az értékpapírszámlákon lévő megtakarításokat is célba vették. Emiatt a közeljövőben az adathalász esetek megakadályozását célzó újabb biztonsági funkciókat építenek be az ezeket kezelő WebKincstár és a MobilKincstár felületeire.

A program társalapítója, a Magyar Bankszövetség nevében felszólaló Kovács Levente főtitkár megjegyezte, hogy a digitális korszakban már nincsenek táviratkihordók, megszűntek a bankrablók. Helyettük viszont itt vannak az új kockázatok, a kibertér csalói, akik ellen a leghatékonyabban összefogással lehet védekezni.

The post A Kiberpajzs program a csalók elleni szigorúbb fellépéssel folytatódik appeared first on digitrendi.hu.