Egyre változatosabb eszközökkel élnek a csalók, kihasználva a modern technológiai eszközök elterjedtségét, és az óvatlan felhasználók jóhiszeműségét. Az egyik ilyen módszer a hívószám-hamisítás (phone number spoofing, caller ID spoofing).
Az már viszonylag szélesebb körben ismert, hogy ismeretlen számokról a bankunk, vagy közüzemi szolgáltatónk nevében keresnek minket, magukat az adott intézmény dolgozóinak beállítva. A legóvatosabbak ismeretlen számot fel sem vesznek, így szűkül a becsaphatók köre.
Erre új módszert találtak ki a csalók, az átverés lényege, hogy a készülékünkön nem a hívást kezdeményező valódi telefonszáma jelenik meg, hanem egy másik, a hívó által előre beállított azonosító, mondjuk egy közismert szolgáltató száma.
A csaló ezzel a trükkel teszi felvehetővé a hívását, elhitetve a hívott féllel, hogy ténylegesen egy banki alkalmazottal beszél, és egy pénzügyi tranzakció során fellépő hiba vagy csalásgyanú miatt kell egyeztetniük.
Ráadásul a csalók az interneten könnyen megszerezhetik az alapvető információkat rólunk a közösségimédia-profilok felhasználásával. Nem bízhatunk meg feltétel nélkül a hívóban csak azért, mert ő ismeri ezeket az adatokat, és nem bízhatunk a készülékünkön megjelenő hívószám valódiságában sem.
A csalók valójában ugyanis a banki vagy kártyaadatainkat akarják megszerezni (vishing) – figyelmeztet a hívószám-hamisítás veszélyeire a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
A hívószám-hamisításra is igazak a fő védelmi szabályok
Itt is életbe lép az eddig ismert szabály, hogy még ebben az esetben sem szabad megadni a betéti vagy hitelkártyánk PIN-kódját, CVC-kódját, online banki jelszavunkat vagy az egyszer használható, második hitelesítési kódot.
Ezeket a valódi banki ügyintézők sem kérdezhetik tőlünk. Semmiképpen se utaljunk pénzt állítólagosan a banktól telefonon érkező kérésre, mert egyetlen pénzintézet sem kérhet ilyet.
Ismeretlen hívók vagy üzenetküldők kérésére soha ne telepítsünk programot a számítógépünkre vagy a telefonunkra. A csalók vírusvédelmi megoldásnak, dokumentum- vagy képnézegető alkalmazásnak beállítva próbálnak rávenni minket arra, hogy visszaéléshez használható programot telepítsünk.
Ne dőljünk be egy ismeretlen telefonáló sürgetésének, ígérjen bármit is – hihetetlen jó vagy ingyenes ajánlat, egyszeri lehetőség, gyorsan lejáró határidő stb. –, soha ne hozzunk elhamarkodott döntéseket a pénzügyeinkről. Ha csalóra gyanakszunk, inkább szakítsuk meg a beszélgetést, és a hívást jelentsük a pénzintézetnek.
Az is előfordulhat, hogy a bennünket megtéveszteni akaró hívó fél egy, az érzelmeinket felkavaró, sokkoló hírre hivatkozik, abban bízva, hogy – ijedtségünkben félretéve az óvatosságunkat – megadjuk majd az általa kért információkat.
A szakértők ilyen esetre is azt javasolják, hogy legyen az bármilyen sürgető, ijesztő hír, amit kapunk, előbb mindig próbáljunk meggyőződni annak valóságtartalmáról, mielőtt bármilyen lépést tennénk.
Sajnálatos módon a legfontosabb óvintézkedés, amit a hívószám-hamisító csalókkal szemben megtehetünk, ha fenntartással kezeljük a telefonunkon megjelenő hívószám valódiságát is, inkább hívjuk vissza az illetőt.
Startupok figyelem, a fejlesztendő ötlet már megvan!
Hívott félként ma még nem áll rendelkezésünkre olyan technológia, amellyel által a hívás iidejében ellenőrizhetnénk, hogy a hívó száma valós-e.
Egyelőre az a lehetőség áll fenn, hogy büntetőügyben a nyomozó hatóság felhívására a hívást továbbító szolgáltatók át tudják adni a náluk megőrzött naplóbejegyzéseket- Ez segíthet utólag visszakövetni, hogy egy adott hívás honnan érkezett a szolgáltató hálózatába.
