A termelő cégek többsége szerint tíz éven belül a gyártási folyamatok 80 százaléka automatizálható lesz, jön az Ipar 5.0. Az újabb ipari forradalom már csak a magasabb hozzáadott értékű feladatoknál számol a képzett munkaerővel.
Míg az Ipar 4.0 a gyártási folyamatok digitalizációját és részbeni automatizálását hozta el, addig az Ipar 5.0 a mesterséges intelligencia (AI), a vezeték nélküli hálózatba kötött eszközök és a felhőből vezérlés további térnyerésével nyit újabb fejezetet a gyártásban.
Az Ericsson több ezer fő megkérdezésével készült tanulmánya szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy az ember háttérbe szorul a jövő üzemeiben, hanem átalakulnak a szerepkörök, és új módon dolgozik majd együtt a robotokkal.
Amit nem lehet automatizálni
A kutatásban megkérdezett gyártó cégek vezetőinek kétharmada arra számít, hogy üzemei működését legalább 80 százalékban „teljes mértékben automatizálni” fogja a következő évtizedben.
A másik oldalon a megkérdezett ipari munkások többsége szerint a rájuk bízott feladatok 71 százaléka unalmas, koszos vagy veszélyes, és üdvözlik, hogy ezeket a munkaköröket a jövőben gépek végzik majd el helyettük. A felmérés szerint ugyanakkor, vannak még olyan feladatkörök bőven, amelyek nehezen automatizálhatók.
A megkérdezettek legnagyobb arányban a kéz és érzékszervek koordinációját igénylő folyamatokat, a rendellenességek feltárását és kijavítását, a kreatív gondolkodást és ötletgenerálást igénylő munkákat, a nem tervezett karbantartásokat és a szemrevételezéssel történő hibakeresést nevezték ilyennek többek között.
Mindez azt is jelenti, hogy az ipari munkakörök átalakulnak a következő évtizedben, és a manuális feladatok helyett a gépek monitorozása, tervezése, programozása és karbantartása teszi majd ki a munkaidő tekintélyes részét.
Az Ipar 5.0 korában kapnak valódi értelmet a kobotok
Mindehhez az ipari munkásoknak új készségekre és eszközökre lesz szüksége. Sőt, a vállalati döntéshozók fele egyenesen arra számít, hogy tíz év múlva már nem lesz szükség képzettséget nem igénylő emberi munkára a gyárakban.
Előtérbe kerülnek majd a kreatív problémamegoldó, az adatelemző és a programozó készségek, a munkaadók 70%-a szerint elengedhetetlen lesz az ipari alkalmazottak továbbképzése ezeken a területeken.
Jönnek a részben már most is ismert, de még kevésbé használt ember és gép együttműködését célzó új eszközök, köztük a hálózatba kapcsolt, szenzorokkal ellátott viselhető eszközök, például kesztyűk, valamint a virtuális és kiterjesztett valóság-szemüvegek (VR és AR).
Ez a trend a kobotok, vagyis a kollaboratív robotok megjelenésében csúcsosodik majd ki, amelyeket eleve az emberrel való közös munkára terveztek.
Kulcsszerepben az 5G hálózatok
Az Ipar 5.0 kiteljesedésében kiemelt szerepet játszanak a hálózati kapcsolatok, vagyis, hogy az ipari folyamatban részt vevő összes ember és gép egy hálózatban legyen összekapcsolva. Erre már az Ericsson gyakorlatából több példát is felhoz a jelentés.
• A Hitachi amerikai leányvállalata 2019-ben egy olyan megoldást fejlesztett ki az Ericcsonnal közösen, amelyben egy ipari vezérlőszoftver egy 5G magánhálózaton keresztül valós időben koordinálja az üzemben folyó munkát. A projekteket részfeladatokra bontja és delegálja azokat annak az alkalmazottnak, aki a legalkalmasabb annak elvégzésére, legyen az ember vagy robot.
• A svéd távközlési berendezésgyártó amerikai, észtországi és kínai okosgyáraiban már egyáltalán nem használnak papírt.
A dolgozók automatizált formában okos eszközükre kapják meg azokat az elemzéseket, amelyeket a munkagépekről közvetlenül beérkező adatok alapján az AI segítségével generálnak a munkafolyamatokról, például a selejtes darabok keletkezésének okairól feltárt mintázatokról.
A kicsomagolás folyamata pedig teljesen automatikus, a tárolókból robotok veszik ki a munkadarabokat, felismerik őket, és teszik fel a megfelelő szalagra.
• Az Arcelor Mittaldunquerque-i acélüzemében2021 óta az alkalmazottak valós időben kapják meg okos eszközeikre a munkagépekről folyamatosan érkező adatokat, így valós időben tudják monitorozni a termelést, bárhol is legyenek.
Magyarországi projekt a Műegyetemen
Magyarországi példaként a Műegyetemen(BME) folyó együttműködés említhető, ahol a hallgatók és a kutatók többek között az 5G ipari felhasználását elemzik. Az egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén működő Nagysebességű Hálózatok Laboratóriumában az Ericsson 2020 végén 5G teszthálózatot épített ki a Magyar Telekom által biztosított frekvenciasávokon.
Többek között önvezető, autonóm ipari járművekkel (AGV) dolgoztak: ezek a kis mobilrobotok bármilyen két végpont között tudnak anyagot mozgatni, és 5G-vel a felhőből vezérelve hatékonyan összehangolható a mozgásuk.
Az ipari felhasználásra példa a robotkarok felhőből történő vezérlése is. Az 5G itt azért hasznos, mert kiváltja a vezetékes összeköttetést, így megspórolható az eszközök költséges behuzalozása.
