A vállalatoknak és az intézményeknek már több mint az egyharmada használja a mesterséges intelligenciát(AI). A komoly szakemberhiány ellenére, – vagy talán éppen emiatt? –az elmúlt négy évben 270 százalékkal nőtt a technológiát alkalmazó szervezetek száma a világon.

Gartner mesterséges intelligencia

Igazi slágertéma manapság a mesterséges intelligencia. Fejlődését a közelmúltból talán a felhő (jó) néhány évvel ezelőtti megjelenéséhez és terjedéséhez lehet hasonlítani. Az egyre jobban digitalizálódó világban már kevés olyan ágazat, szolgáltatás van, amiben legalább potenciális jövőképként ne beszélnének a gépek 21.századi forradalmát jelképező technológiáról.

Tripláztak tavaly az AI-ban fantáziát látó cégek

Így aztán nem meglepő a vele kapcsolatos legfrissebb globális felmérés, amely szerint a világ vállalatainak és intézményeinek már a 37 százaléka használja az AI-t valamilyen formában. A növekedési dinamika látványos gyorsulására utal, hogy tavaly egy év alatt megháromszorozódott a mesterséges intelligenciát komolyan vevő vállalkozások száma. (Jó lenne tudni, milyen az arány a hazai vállalkozások körében.)

A globális elemzést készítő Gartner szerint négy éve még a cégeknek alig 10 százaléka ismerte el, hogy már használja, vagy rövid időn belül megteszi érte a szükséges lépéseket. Most pedig már közelítünk a 40 százalékhoz. Egyre jobban aggódhatnak azok a vállalkozások, amelyek még nem veszik komolyan a témát, miközben a konkurenciájuk már aktív részese ennek a technológiaváltásnak – figyelmeztetnek az elemzők.

A most nyilvánosságra hozott felmérés egyébként a világ 89 országából több mint 3 ezer informatikai vezető megkérdezésével készült. A kutatásba bevont CIO-k a gazdaság meghatározó ágazataiban tevékenykednek, cégeikkel mintegy 15 ezermilliárd dollárnyi piaci forgalmat, továbbá az intézmények 284 milliárd dollárnyi közpénzt képviselnek.

Van magyarázat arra is, hogy tavaly hirtelen miért triplázódott meg a technológiát meghonosító társaságok száma. A nagy ugrás azt szimbolizálja, hogy az AI képességek a múlt év folyamán jelentős érettségről tettek már tanúbizonyságot. Emiatt a vállalatok is nyitottabbak lettek az implementálásukra.

Mit nevezünk kiterjesztett intelligenciának?

Az érettségi szakasz új fogalmakat is hozott a tudományos és üzleti világba. Noha a világ még messze van a mesterséges intelligencia azon fokától, ami alapján a technológia komplex feladatokat tudna átvenni az embertől, de már beléphettünk az AI-val turbósított munkavégzési és döntési mechanizmusok korába, amit elemzők „kiterjesztett intelligenciának” hívnak.

Az informatikai vezetők egyre inkább tisztába jönnek azzal, hogy a fenntartható digitális átalakulás és a feladatautomatizálás kéz a kézben járnak. A mesterséges intelligencia szerves része minden egyes digitális stratégiának, és már egy sor alkalmazásban megtalálható.

Felmérések igazolják, hogy a távközlési cégek 52 százaléka már használ valamilyen chatbotot, virtuális asszisztenst, a sajátjáról a közelmúltban a legnagyobb hazai szolgáltató a Telekom is beszámolt. Az egészségügyi szolgáltatók 38 százaléka pedig a diagnosztikában is hasznosítja már a technológiát.

Az AI már a spájzba is beteszi a lábát

Az elmúlt hetekben a Digitrendi is számos területről számolt be az AI terjedése kapcsán. Megjelentek az első televíziókészülékek, amelyek a mesterséges intelligenciát vetik be a képminőség javítása, a régi felvételek szuperdigitalizálása érdekében.

Hogy ne menjünk messzebb a képernyőbiznisztől, ma már az okostelefon-piacon is csak azok a készülékek számítanak igazán trendinek, amelyek valamilyen szinten már AI-kompatibilisek. Az okoskonyhánk sem nélkülözi már az újgenerációs intelligenciát. Az energetikában is vannak már AI-által vezérelt analitikát használó digitális platformok, amelyeket a hatékonyabb energiafelhasználásban hasznosíthatnak.

A kibertér jó és rossz oldala is jó ideje alkalmazza már a mesterséges intelligenciát, erről beszélt nekünk Martin Lee, a Cisco biztonsági szakértője. Martin Lee elmondta, hogy nemcsak a védelem, hanem a kiberbűnözés is viszonylag hamar rátalált a technológiára. „Összességében azonban a jó oldalon jobban és több mindenre használjuk őket, például a sérülékenységek, fenyegetések idő előtti felderítésére is. Így azt mondhatjuk, hogy ezen a téren előtte járunk a rosszfiúknak” – tette hozzá.

Gyógyír, vagy helyettesítő megoldás a szakemberhiányra?

Ahhoz azonban, hogy a mostanihoz hasonló, vagy netán gyorsabb ütemben terjedjen az AI megfelelő számú szakemberre lenne szükség, ami ma a megkérdezett IT-vezetők 54 százalékának okoz gondot. Még akkor is, ha egy másik kutatás szerint az AI és a vele szoros szimbiózisban futó gépi tanulás(ML) terjedése 2021-ig 6,2 milliárd munkaórát takarít meg.

Ha nincs elég embered told meg egy állásmegosztó ökoszisztémával – javasolják a szakértők, akiknek van másik ötletük is a munkaerőhiány enyhítésére. Megéri átképzési programot indítani olyan alkalmazottaik számára, akik a statisztikákkal, illetve az adatmenedzsmenttel foglalkoznak.

Európa is fel akarja venni a tempót

Európában tavaly december végére készült el az AI-fejlesztésekre vonatkozó terv, amely négy területre javasol szorosabb együttműködést: a beruházások fokozására, a minél több adat rendelkezésre bocsátására, a tehetségek támogatására és a technológiával kapcsolatos bizalom erősítésére. Az EU a mesterséges intelligencia terjedését azáltal is ösztönözni kívánja, hogy mintegy 66 millió euróval támogatja a robotikai központokat.

Európában a világ más részeihez, például az Egyesült Államokhoz és Kínához viszonyítva a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások ma még alacsony mértékűek és széttagoltak. Ezért az említett terv a beruházások összehangolását irányozza elő. Ez fokozottabb szinergiákhoz vezethet, ami mostantól 2020 végéig legalább 20 milliárd euró összegű állami és magánberuházást eredményez a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatás és innováció területén.

Az azt követő évtizedben pedig a terület évente több mint 20 milliárd euró értékű állami és magánberuházást generál. A tagállami beruházások kiegészítéseként az Európai Bizottság 2020-ig 1,5 milliárd eurót költ el a technológiával kapcsolatos fejlesztési célokra.

Ez a 2014 és 2017 közötti időszakhoz képest 70 százalékos növekedést jelent. A 2021–2027 közötti időszakra szóló következő hosszú távú uniós költségvetésben pedig Brüsszel legalább 7 milliárd eurót javasol beruházni a mesterséges intelligenciába.

Az első lépéseket Magyarország is megtette már, októberben a meghatározó piaci, intézményi, oktatási szereplők közreműködésével létrejött a Mesterséges intelligencia koalíció, amelynek feladata a technológiával kapcsolatos hazai stratégia kidolgozása.

És, hogy üzletileg mennyire éri meg a szóba forgó AI-ML technológiák világméretű alkalmazása? A Gartner erre is tud egy becslést, ami szerint 2021-ig együttesen 2,9 ezer milliárd dollárnyi hasznot termelnek, az ezeket meghonosító vállalkozásoknak.