Az európai nagyvállalatok negyede használ már robotokat a mindennapi tevékenysége során. Ezek többségében ma még ipari, összeszerelő profilúak, de növekszik a kiszolgáló robotok aránya is. Magyarországon az érintett cégek alig 3 százaléka él ezzel a lehetőséggel.
Elkészült az Európai Unió vállalatainak robotizáltságáról szóló friss Eurostat jelentés. Ennek alapján 2018-ra már elmondható, hogy a 250 főnél nagyobb létszámú vállalkozások 25 százaléka rendszeresen használ élő munkaerőt kiváltó robotokat.
A 10 főnél többet foglalkoztató uniós vállalkozások összességére jellemző tavalyi mutató viszont ennél még jóval szerényebb volt épp, hogy elérte a 7 százalékot. Ezen belül azonban nagy a szórás, a már említett nagyvállalatok után a legnagyobb arányt, 12 százalékot az 50-249 fős közepes cégek mutatják fel. A 10-49 főt foglalkoztató kisvállalkozásoknak viszont egyelőre alig az 5 százaléka jutott el már a digitalizáció ezen fokára.
A nagyvállalatok elsősorban és leggyakrabban inkább ipari robotokat használnak(5%), mint kiszolgáló robotot(2%). Az előbbi kategória leginkább a gyáriparban fordul elő(16%), de az utóbbi is megtalálható az összeszerelő üzemekben(4%). Értelemszerűen a kereskedelmi nagyvállalatok főként a kiszolgáló robotok felhasználásában érdekeltek.
A raktározásban, a modern komplex raktár rendszerek menedzsmentjében mára egyértelműen van helye a robotizációnak. Az ebben érintett nagyvállalatok 44 százaléka használ ilyen jellegű munkákra kiszolgáló robotokat, ezt követik a személy, vagy termékszállítási feladatok(22%). A takarítási és hulladékelhelyezési tevékenységet, valamint az összeszerelést robotokkal végző nagyvállalatok aránya egyaránt 21-21%.
Összeszerelő nagyhatalom így csak azokból az országokból válhat,amelyek cégei inkább hajlandóak erre technológiára költeni. Az élő munkaerőt pedig ennél szofisztikáltabb, nagyobb hozzáadott értékű feladatokra irányítják, feltéve, ha meg van hozzá a megfelelő digitális alaptudásuk.
Magyarországon is jellemzően a nagy multinacionális, összeszerelő, autó- és egyéb gépipari üzemek mindennapos tevékenységét jellemzi a robotizáltság viszonylag magas foka. Ma már nem meglepő, ha az ember ellátogathat egy ilyen gyárba, ahol a hatalmas gyártócsarnokban már csak elvétve talál élő munkaerőt. Az egyes szerelősorokig is önjáró kocsikkal oldják meg az alkatrészek szállítását.
Ami az egyes uniós tagországok robotizáltsági fokát illeti nagyvállalati szinten, azonban még közel sem vagyunk a topon, sőt. Az uniós összesítés szerint a robotizáció éllovasa meglepetésre nem az (túl)iparosodott országokból kerül ki, mint Németország, Svédország, az Egyesült Királyság. Tavaly az első helyen Spanyolország(11%) végzett.
A mediterrán tagállamot követi Dánia és Finnország, egyaránt 10-10 százalékkal, alig lemaradva tőlük a negyedik leginkább robotizált Olaszország, a maga 9 százalékával. Az abszolút sereghajtó mindössze 1 százalékkal Ciprus, de a nagyon alacsony – 3 százalék– automatizáltsági fokú országok között szerepel Magyarország is, Észtország, Görögország, Litvánia és Románia társaságában.