Az Európai Unióban már nagyon kevesen vannak azok a vállalkozások, amelyek nem rendelkeznek szélessávú vezetékes internettel. Több mint a háromnegyedüknek van saját weboldala közel kétharmaduk aktív a közösségi médiában és egyötödük weben is kereskedik – derül ki az Eurostat friss elemzéséből.
A legalább tíz főt alkalmazó uniós cégek, illetve magánvállalkozók körében 2021-ben már 94 százalék volt azoknak az aránya, amelyek vezetékes szélessávon interneteztek. A közép- és nagyvállalatok körében ez az arány már megközelíti a 100 százalékot.
A múlt évi összesítés szerint az uniós vállalatok 13 százalékánál a netsebesség nem éri el a 30 Mb/s-ot, de már 10 százalék azoknak az aránya is, amelyek gigabit sebesség feletti teljesítményű hálózati kapcsolattal rendelkeznek. Utóbbin belül is főleg a nagyvállalatok enged(het)ik meg maguknak a csúcssebességet, körükben már 25 százalékot meghaladó ez az arány.
Weboldalban és közösségi médiában jól állnak az uniós cégek
A vállalkozói körnek 2021-ben már több mint a háromnegyede(78%) rendelkezett weboldallal, a nagyvállalatok 94%-a, a kisebb vállalatok 75%-a. A céges weboldalak legnépszerűbb funkciója az áruk és szolgáltatások leírása, árlisták közzététele, valamint a vállalkozások közösségi oldalaira mutató hivatkozások voltak.
A közösségi hálózatokon az uniós vállalkozások 59 százaléka van jelen, de már a multimédiás tartalommegosztó webhelyeket is a 28%-uk használja. A vállalati blogok és az egyéb (wiki-alapú) tudásmegosztó eszközök kevésbé voltak népszerűek, ezeket az uniós vállalkozások 11%-a, illetve 6%-használta.
Az EU nagyvállalatainak több mint háromnegyede (83%) rendelkezett céges fiókkal, és használt valamilyen közösségi hálózatot. Ezzel szemben a kisvállalkozásoknak csak valamivel több mint fele (53%) használta a közösségi hálózatokat. A multimédiás tartalommegosztó webhelyeket a nagyvállalatok 55%-a használta, míg az EU-s kisvállalkozások 25%-a
A közösségi média Máltán volt a legnépszerűbb a vállalkozások körében, ahol a vállalkozások 84%-a van jelen a social media valamilyen platformján. A közösségi médiát használó vállalkozások aránya a legkisebb Romániában (36%) és Bulgáriában (39%).
Vállalatirányítás, ügyfélkapcsolat menedzsment
Az uniós vállalkozásoknak a 38 százaléka használt 2021-ben valamilyen vállalatirányítási(ERP) rendszert. Az ERP elterjedtsége a legalacsonyabb a kisvállalkozásoknál (33%) a középvállalatoknál ez a mutató (62%), a nagyvállalatoknál viszont már meghaladja a négyötödöt(81%).
Ügyfélkapcsolat-kezelési (CRM) alkalmazásokat tavaly az uniós vállalkozások több mint egyharmada (35%) használt. Ezen belül a kisvállalkozások aránya 31% volt, hasonlóan az ERP használathoz. A CRM alkalmazások elterjedtsége a nagyvállalatok körében sem olyan magas, mint az ERP-é, a kimutatott 65% 16 százalékponttal maradt el tőle.
Tavaly Belgiumban, Portugáliában és Dániában birtokolt a vállalkozások több mint fele ERP-rendszert, míg a legkevesebbet a romániai vállalkozások költöttek ilyen célra, az ottani vállalkozások 17 %-a használt ERP szoftvert. Magyarország hátulról a második 21 százalékkal, éppen csak megelőzve keleti szomszédot.
Az ügyfélkapcsolati rendszerek használatában még gyengébben állunk. Miközben a CRM-et használó vállalkozások legmagasabb arányát Belgiumban (54%), Hollandiában (52%), Ausztriában és Finnországban (46%) mutatták ki, Magyarország a sor végén áll(15%), a sereghajtók közé tartozik még Románia és Bulgária (mindkettő 17%), és Csehország, illetve Lettország(mindkettő 18%).
Egyre népszerűbb a felhő és a dolgok internete
Tavaly az EU-ban a 10 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások és az egyéni vállalkozók 41%-a számolt be arról, hogy valamilyen felhő szolgáltatást vett igénybe. A felhő használata a nagyvállalatok körében eléri a 72%-ot.
Ami a felhő funkciókat illeti az uniós vállalkozások csaknem egyharmada (32%) a levelezését helyezte a felhőbe. Több a negyedük(27%) használta azt fájlok tárolására, további 25 %-uk irodai szoftverekhez (pl. szövegszerkesztő, táblázatkezelő), 24 %-a biztonsági szoftverekhez használja, míg mintegy 19 %-uk adattárolásra veszi igénybe.
A cégek 10 % vásárolt felhőszolgáltatásokat számítási platformként, amely hosztolt környezetet teremt az alkalmazások fejlesztéséhez, teszteléséhez vagy telepítéséhez.
A felhő használata jelentősen eltér az egyes tagállamok között, 2021-ben a legmagasabb arányt Svédországban és Finnországban (mindkettő 75 %), valamint Hollandiában és Dániában (mindkettő 65 %) mutatták ki. A másik véglet Bulgária ahol csupán 13 % és Románia, ahol 14 % százaléka élt a felhő nyújtotta lehetőségekkel.
Tavaly az EU-ban a 10 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások és az egyéni vállalkozók több mint negyede (29%) használt internethez csatlakoztatott eszközöket vagy rendszereket, amelyek az interneten keresztül távolról is felügyelhetők vagy vezérelhetők. Az IoT eszközöket vagy rendszereket használó nagyvállalatok (48%) aránya magasabb volt, mint a középvállalkozásoké (37%) és a kisvállalkozásoké (26%). Az IoT-eszközöket leginkább biztonsági rendszerekben használták, a vállalkozások 21%-a számolt be erről, kisebb mértékben energiafogyasztás-menedzsmentre (a vállalkozások 9%-a) és karbantartás felügyeletre (7%) használták.
Még elenyésző a mesterséges intelligencia(AI) használata
Tavaly az uniós vállalkozói kör mintegy 8 százaléka számolt be arról, hogy a következő mesterségesintelligencia-technológiák közül egyet vagy többet használ:
– az írott nyelv elemzéséhez
– gépi tanuláshoz
– különböző munkafolyamatok, vagy a döntéshozatal automatizálásához
– a beszélt nyelv géppel olvasható formátumba konvertálásához
– tárgyak vagy személyek azonosításához képek alapján
– írott vagy beszélt nyelv generálására
– AI-technológiák, amelyek lehetővé teszik a gépek fizikai mozgását a környezet megfigyelésén alapuló autonóm döntések alapján.
Az ezen technológiákat valamelyikét használó nagyvállalatok aránya 28% volt, jelentősen meghaladva a kisvállalkozásoknál mért mindössze 6 százalékos értéket. A különbséget az AI-technológiák vállalaton belüli megvalósításának összetettségével magyarázza az EU statisztikai hivatalának a jelentése.
Bár ma még igen alacsony szinten(3-3-3%), de az uniós vállalkozások a mesterséges intelligenciát leginkább az írott nyelv elemzésére, a gépi tanuláshoz, a munkafolyamatok automatizálására használták.
Az EU-tagállamok közül Dániában a vállalkozások 24%-a, Portugáliában (17%) és Finnországban (16%) használt mesterséges intelligencia-technológiát. Az AI-technológiák elterjedése a többi EU-tagállam többségében nem érte el a 10 százalékot. A legalacsonyabb adatot Romániában (1%), Bulgáriában, Észtországban, Cipruson, Magyarországon és Lengyelországban (mindegyik 3%) jegyezték fel.
A webes kereskedésben vezet a B2B a konzumer szegmenssel szemben
Az EU-ban a vállalkozások 2020-ban a teljes forgalmuk 7%-át internetes értékesítésből bonyolították le, amely webhelyen vagy alkalmazásokon keresztüli értékesítésből állt. A teljes forgalom 4 %-a származott a más vállalkozásoknak és önkormányzatoknak nyújtott webes értékesítésből (B2BG), míg a teljes forgalom 3 %-a származott a fogyasztói webes értékesítésből (B2C).
A holland, a görög, a máltai, ciprusi és román vállalkozások webes értékesítésből származó forgalmának nagy része B2B értékesítésből származott. Belgiumban, Szlovéniában és Magyarországon viszont a B2B szegmens legalább 2,5-szer akkora volt, mint a lakossági fogyasztóknak szóló webes értékesítések aránya. Webes kereskedésben amúgy Magyarország az 5. legjobb az uniós tagállamok között.
